Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-25 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DCMatiu kaiáeiöiiyi iuuiepekzt ! BUMÁHimi , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 303. SZÄM ARA 80 FILLÉR SZERDA, 1957 DECEMBER 25 BÉKÉT AZ EMBEREKNEK! , .Békesség földön az em­bernek ..Ezt mondja többi között egy karácsonyi ének. Hő óhaj ez történelmi idők óta, de a béke utáni vágyako­zás, a béke-akarat az emberi­ség története során még soha nem volt ilyen nagy és erős. A két háborús nemzedék szenvedő tanúja, hogy e mar gasztos szóval: BÉKE, hány­szor csapták már be az életet teremtő embert Püspök és tábori pap áldott meg fegy­ver-arzenálokat, oldozott fel gyilkolás bűne alól katonákat, mert „más’1 békében gyilkol­ni és „más" háborúban. Mi­niszterek és kormányfők kiál­tozták hisztériásán a másik nép fiaira az ,,el!enség”-et. Ezt tette egyik oldal és egyugyan- azt a másik és az emberek mentek az öldöklésbe Isonzó­hoz, Doberdóhoz és még sok­felé. Azok mentek, akik sze-. refteik között akartak marad­ni, akik továbbra is szeretni akarták a feleséget, az anyát, ölelni a gyermeket. Mentek — s de sokan nem jöttek vissza! Az uszítok, a hisztériás szóno­kok nem mentek. Maradtak, élték tovább világukat, élvez­ték az élet gyönyöreit, szépsé­geit reménykedve, hogy má­sok élete, vére, megnyomoro- dása, szenvedése árán még több jut a szépből, a jóból. S az egyszerű emberek élete, nvamorúsága óráin a győztes fél elérte célját. A vesztes — mindenben vesztes maradt. Nem a vérzivatar szervezői. Ök csak annyit vesztettek, hosy nem lettek még gazda­gabbak. A vesztesnek járó sorsot is áttolták „népeik" nyakába. Hány földesúr járt munka után az e’ső világhábo­rú végeztével? Hány gyáros kőnyörgött betevő falatért, a leszakadt katonabakancs he­lyett valami láhravalóért? A fájó sebek még be sem gyógyultak, a könnyek még fel sem száradtak, egy ember­öltő nem múlott el, s máris itt volt az új vérzivatar, az új öl­döklés, pusztítás, az előbbinél szörnyűbb, több áldozatot kö­vetelő háború. Az elsőben az itthon maradottak még biz­tonságban voltak, a második­ban e kétes értékű vigasz sem maradt. Ezrek és milliók élete szakadt meg egyik pilla­natról a másikra, semmisült meg szeme e'őtt élete mtinká- jánp.k gyümölcse. Miért?! Mi­ért?! Miért?! Igen, ezt kiál­tozták az emberek. S szenve­dő1 vés, keserűen követelő kér­désükre rideg, szenvtelen, fa­gyos valóság adta a választ: hatalmi törekvések. Ez volt mindennek az alapja az első- íven és ez volt a másodikban is. A váúozás annyi vo't, ho"v az előbbiben hindenburgok, ferenczjózsefek voltak mind­két o’dalon. míg a másodikban hit1 erek, mussolinik, horthyk :lkadnak, akik a „bolsevizmus vészé1 vének" hazugságával z.údították az emberiség nya­kába a pusztulást, a szenve­dést. Mi élők örökké há’ásak le­hetünk, kegyeletünket soha nem. tudjuk leróni eléggé azok­nak, akik életük árán, szenve­déseikkel lefogták, levágták az emberiség története legbaibá- r'abbjainak kezét és oda jut­tatták őket, ahova ők szántak további embemmilliókat, akik­nek uralkodási útját megdöb­bentő mementóként Ausch­witz; Dachau, halá’századok, Don-kamyar, Sztálingrád, Dün­kirchen jelzi. Feneketlen sö­tétség, véget nem ismerő bar­bárság. Toll alig bírja leírni, kéz remegve a megdöbbenés­től alig tudja papírra vetni, hogy m3 mindent tettek ezek az emberiséggel. Emberbőrből készítettek lámpaemyőt, Treb- 1 inkánál elégetett emberek sa­lakjából utat, a Szovjetunió­ban szuronyra tűzték a csecse­mőt, géppisztolycső elé állítot­ták a védtelen asszonyt, Dün- kirchennél hátulról lőtték ha­lomra a védekezni már nem tudó angolokat. És így tovább és így tovább. De közben ki merték mondani, szájukra merték venni a kultúrát, a békét, ta a békét, de kívánságévá' sj úgy volt, hogy tervezett és síi földi istenek végeztek. már azonban nem szabad pré-j| da az ember és embermilliók nem válnak egyes gálád etn-^ berek eszközévé. Napjainkban jj| szólt az emberiség több mini jp fele a másik résznek, hogyne^} higgyék legújabb korunk leg-1® újabb hazudozásait, hogy fog- ják össze erőiket, tegyenek?! minden nap a békéért, hogy;» necsak óhajtsák a békét, fog-f ják le azok kezét, akik azem-J beriség kezéből a legnagyobb bat, a békét akarják kicsa-y várni. Ilyen az emberiség tör-j •Napjainkban mintha az alig több mint egy évtizede letűnt történelem akarná megismé­önmagát. Mindinkább ténetében még ^ nem vo11q felülkerekedik az előbbieknél ,,v„ nőm o*~i_ semmivel sem különb hatalmi csoport, amely szinte szósze- rint átvéve elődeik hazugsá­gát, békéről szónokol és „kom­munista veszé!y"-rő!l kiáltozik. Békét akarnak — állítják — és immár 13 éve nem tesznek mást, mint háborúra készül­nek. Békességet akarnak a főidőn az' embereknek és to’- vaj módján lesik, hogy hol és mikor csaphatnak le a prédá­ra. Azt állítják, hogy nem akarnak egy néptől sem sem­mit elvenni, senkinek országa nem kell nekik s közben már azon is marakodnak, tanakod­nak, hogy miért nem foglal­ják el, kebelezték be a Hol­dat. Szédültjeiknek nyilváno­san megjelenik véleménye, véngőzös uszítása és keserpése, hogy „legalább egy amerikai csillagos lobogót lőjenek a Holdra." Nem, ezek nem mondtak le és nem mondanak le semmiről. Nem nyugszanak bele, mert nem tudnak bele­nyugodni, hogy az utóbbi 40 év története nem kedvük sze­rint való történet, hogy nem lehetnek az egész föld urai, hogy meg kell elégedniük az­zal, amijük van és mások ve­rejtéke, munkája, szenvedése árán nem csaphatnak milliók­hoz további milliókat. Az a dúsgazdagodás, amit hónuk dolgozóiból facsarnak, nem elég. Mási országok, más népek is kellenének, hogy vastagab­ban hulljon az arany a fene­ketlen zsákba. Ezen az alapon szövetkeznek, erről hallgatva rémitik az uralmuk a^tt élő embereket a „kommunista ve-. szély"-lyeh Megdöbbentő! De még in­kább megdöbbentő, hogy a föld majd minden részén megtalálható két háborús nem­zedék közül még mindig jócs­kán akadnak, akik hisznek nekik. Itt is, nálunk, itthon is. Még olyan is, aki két világhá­borút végigjárt.;: Oh, embe­ri elme! Hát «soha nem gyűl fejetekben világosság? Mikor jöttök rá, amire az emberiség több mint fele már rájött, hogy kinek a szájából jelent a béke háborút és a béke békét? Vagy úgy! Nem akarsz hábo­rút? Jó! De akkor miért hi­szed, amit amonnan túlról üzengetnek rádióval, diplomá­ciával és minden rendelkezés­re álló eszközzel? Nem jöttél rá a magad bőrén, hogy töké­letesem mindegy Chcrirenak, Fordnak, herceg Monteinuovó- nak, Dupontnak hívják-e az illetőt, hogy rád is pályázik, a te kétkezi munkádat, tudá­sodat is a maga hasznára akarja fordítani? Nem volt elég példa, elég meggyőző ere­jű az Eszterházy-félék talpra­ugrása, Horthy és Habsburg Ottó üdvrivalgása egy évvel ezelőtt? Véletlen ta’án, hogy az USA-vezette tőkés világ uralkodóinak szerfölött szim- pátikusok voltak a magyaror­szági ellenforradalmi esemé­nyek? Józprodj, ember! Évszázadokon át ügy élt az ilyen erők még soha nem so-^ rakoztak fel egységesen e szem l* ügy mellett. Hisszük és bí-p zunk benne, hogy e sokmillió jl ember akarata, erőfeszítése 0 nem lesz hiábavaló, hanem § győzelemmel, tartós békévé’ fog végződni. A békekiáltvámy azokhoz isii szólt, akik akaratuk ellenére'? a háborún gazdagodni akarók^ által terjesztett propaganda^ hatása alatt állnak. Aztmond-p ják, hogy „vi lágkommuni z-£ mus" veszélyezteti szabadsá-|l gukat, életmódjukat, békés jp életüket. Szörnyű hazugságig Vannak, akik elhiszik, hogy azjj orosz, a kínai, a mongol, ako-|j reai, a magyar, a cseh és ai$ többi kommunista az amerikai jj munkástársa, dolgozó társa, gépkocsijára, televíziójára, la­kására, íőztjére és ételére pá-j lyázik? Vannak, akik elhiszik, hogy a kommunisták békés életüket, fel akarják forgatni ? Sajnos, még vannak, de már, mind kevesebben. Elhiszik Érkeznek a ppek a pécsi eriműspítkezésre Januárban megkezdik a Pécs—‘Mohács közötti dunai tízcsö-hálózat lefektetését A pécsi erőműépítkezés 107 százalékra teljesítette idei ter­vét és ezzel az 1958. évi feszi­ig tett t< és reggelinél szajkó módjára^ 300 090 légköbméter nagyságú ismétlik a hírhedt nád pro-;* főépület építésével például pagandista mottója alapján,jg annyira előrehaladtak, hogy hogy igaznak hiszik az embe-®1958. június 1-én megkezdöd- rek a legnagyobb hazugságot^ hét a gépi berendezés szeré­ig, ha állandóan ismétlik ne-1 lése. Harminc vagon gép már kik. öröm, hogy e hiszéke-ü nyék is kijózanodnak. Két háborús nemzedék él helyszínre érkezett. Mivel az új erőmű vízellátá­sát a vízszükében lévő Pécs földön, de van olyan nemze-J! semmiképpen sem fedezheti, dék is, amely mindkét világ-^ ................ ég ést kényelmes honából, szín-SJ ....................................•••••••mm há zi páholyból Szemlélte. E/y többé nem lesz. Nem lesz, —1 mert nem lehet — még egyszei £ az emberiség kiváltságos né-E hányák vadászzsákmánya. Sg ha mégis új hitierek akadnak 'f akkor nagyon keserves les-lg azoknak, akik a béke ellen, í% háborúra törnek. Elpusztul-^ nak, mert el kell pusztulniok Baranyában tizenhét állami, hogy az emberiség örőkrr y kísérleti- és tangazdaság, íi- meigszabaduljon azoktól, aki kis . , , ,,, , , ... azt hiszik, hogy e földön Via-5 ’enhárom S&páliomés és hét divosztoktól Tűzföldig minden- J| nnás mezőgazdasági vállalat — nek az ő vágyaik szerint ke!' § például a Mecseki Erdőgázda- történnie. Nem a szocializmur g -ág, a Pellérdi Halgazdaság — riTwu^dU Bdáthatetia^kö'-Í 10100201 választanak üzemi ta­Pécs—Mohács közötti dunai .szállító Annyi vÍBveíetők Í959- vízvezeték' csöveinek lefekte- ben kezdi meg a szolgáltatást téséhez már januárban -~"a Az erőmű ugyanettől ne évtől téllel dacolva is — hozzákez- ' kezdve ad áramot« denek. Erre a célra eddig öt-. . ven vagon rakomány vascső f****”~........................................ és egy — napi 200 méter tel­jesítményű — árokásógép ér­kezett meg. Jelenleg a csővek előkészítésén — rozsdamente­sítésén és szigetelésén — dol­goznak. Az erőműnek és a városnak naponta 40 000 köbméter vizet Harminchét üzemi tanácsot választanak a mezőgazdasági dolgozók fel ezekben & hetekben a szakszervezeti bizalmiak és be­vonják őket az üzemi tanácsok megválasztásának előkészítésé­be. A választások január első hetében kezdődnek. Az első üzemi tanácsokat, a jól mű­ködő nagy gazdaságokban és gépállomásokon alakítják meg: vetkezményekkel járna egy "'ácsot. A szákszervezeti bizoi> így például a Beremendi Ál­harmadik világháború, de lágok már munkához láttak, emberiség, amely megmarad jt hogy előkészítsék a választáso- nem kapitalizmust, szociális |j hat. Bólyban nemrég több must fog építeni. E fenyegetői; mint száz állami gazdaság'* rémet azonban' el kell űzni J? gópáltamási és erdészeti dol- hogy ne milliók é’ete árán § gozóval ismertette a MEDOSZ1 pusztuljanak arra érett né-S*az üzemi tanácsok jelentősé- hány ezren, hanem e néhánv^ lét, megalakulásuk módját és ezer megfékezése nyomán vi-1 működésük lényegét. .................... ‘"A megye harminchét mező­gazdasági üzemében mintegy nyolcezer dolgozót keresnek la nti Gazdaságban, a Palota- bozsoki Gépállomáson és a Szenrtegáti Kísérleti Gazdaság­ban. Komló befejezte éves tervét Lapzártakor telefonon Je­lenti a Komlói Szénbányászati Tröszt, hogy 1957. évi terme­lési tervét december 23-án az éjszakás harmadban befejezte. Év végéig 20 000 tonn« szenet adnak terven felül, Kisipari gSpelel siáll a pécsi .íO A pécsi Sopiana Gépgyár most indítja útnak idei export­szállítmányát a Szovjetunióba. A húsipari gépekből — vá- kúmos húskeverőkből, húsda­rálókból' és töltőgépekből — álló szállítmány értéke 1,4 millió forint. Az Illetékes kül kereskedelmi szervektől kapót; értesítés szerint 1958-ban ki lenc-tízmillló forint értékű a Szovjetunióba irányuló ex­portszállításra van kilátás hús. ipari gépékből. ruljon béke és boldogság mii-'' hók életében. $$ Béke. Békét az emberiség-^ nek. S te, aki e bensőséges’^ ünnepen, örömben, boldogság-^ ban töltőd az órákat és arraj| gondolsz, hogy szép és jó len-í? ne még sok,ilyen szép; enmé’^J szebb karácsonyt megélni —y akkor arról sem feledkezz: síi békét nemcsak óhajtani kell 5$ a békét akarni kell, tenni ke’ jg ’íződött érte ma, holnap, mindennap a nap minden órájában, hogy üfliészült a 6-os út December 23-án este befe­_ 6-os út, gyárvárosi •’* 'rákászának építése. Az út két- dalának rendezése még tart, i ember, hogy . kívánta, óhajtót- bilincsbe veri. milliók akarata, tette fomódjor ide a forgalom lebonyolítása széttéphetetien 'ánccá, amel' P nár nem a terelőutakon, ha- a békére törők kezét örökör § nem az új útszakaszon törté­® nik. 150 mázsa narancs fogyott ei 70 mazsa mazsola ^ „ 10 mázsa banán az ünnepre Nagy forgalom volt a hói­tokban. az ünnep előtti napok­ban. Különösen sokan keres­ték az annyira óhajtott déli­gyümölcsöket, melyekből na­gyobb mennyiség érkezett me­gyénkbe. így karácsony előtt .50 mázsa narancsot, 90 mázsa fügét, 70 mázsa mazsolaszőlőt, íz mázsa banánt adtak el Ba- -anyában. Karácsonyfából 19 ezer írté­ért vásároltak meg. míg sza- oncukorból 12 és fél vagon fogyott el. Különösen nagy ke­letje volt a ródíinak. Idén sof, fajta és nagyobb mennyiség­ben érkezett, mint az elmúl: években, bármikor. Bár még biztos adatok nincsenek, de kétezerre tehető az elkelt ród- lik száma megyénkben. Ezzel azonban még nem szűnt meg a lakosság ellátá­sáról a fokozott gondoskodás. Ünnepek után is érkezik déü- gyümölcs. Baranyába még tíz mázsa datolyát várnak a pókban«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents