Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-22 / 301. szám

SRR DECEMBER 28 NAPLÓ s történt ma NÁLUNK \Qlag.y, az ércltklfídéj A MŰSZAKI KLUB IRÁNT demesnek a házasságát és feleségét, hogy eljöjjön a tárgyalásra abból a vidéki városból, ahol jelenleg tar­tózkodik, s mit tehet ezek után a bíróság, fel kell bontania a házas­ságot azért, hogy legalább annak a gyermeknek a sorsa rendeződjék, amelyik már világra jött s azé is, nely hamarosan születni fog. Bonnp féli reggelei! megyek be a bíróságra. Itt-ott még égnek a lám­pák. •. amikor átmegyek a Szé- tlitnji téren és felnézek a ködbe- borult Mecsekre, csábít a gondolat, hogy jobb lenne az erdő zuzmarás mesevilágában bolyongani, s a hegy­tetőn talán egy kis téli napsugarat is élvezni. De nem lehet, mert em­berek várnak s tőlünk, a bíróságtól elegendő. Ha palacsintát csinált, a hozzá való anyagot öt literes fazék mennyiségében készítette el, s ami­kor nem sikerült kisütni a palacsin­tákat, az egész anyagot kidobta. A szomszédasszonyt viszont olyan hal­lal kínálta meg, amelynek nem szedte ki a beleit és úgy készítette el. Más téren is így gazdálkodott, mire anyósa azt a véleményét fe­jezte ki, hogy így még ha fia toooo A megyei tanács vb. pénz­ügyi osztálya felhívja a ház­tulajdonosok figyelmét, hogy várják, ^hogy visszanyerjék „boldog- forintot fog havonta keresni, akkor dolgozni. Így az illető költségűién-^ kLhcl^eállltás'^Wvetéséhez *‘""W -------------- --------- ‘esen.perel, azaz a házassági bontó-a 195, .december 31-ig, házadó­pe r 600 forint niete sem fizette J bevallást kell benyújtani áll a bíróság ,,uivy iiumi«|iui előtt. Együtt éltek összesen két és fél évig. Ter­mészetesen a feleségétől 2; évvel idősebb, valóban öreg férj, már es­küvő előtt is alaposabban megis­merte a feleségét, de mégsem eléggé. A békéltetés alkalmával ugyanis a férfi úgy nyilatkozott, hogy házasságukban 82 is bajt oko­zott, hogy felesége úgy változtatja a férfiakat, mint más rendes ember a fehérneműjét. Hát ez aztán bizo­nyítást is nyert. Kezdetben még megkíséreltük a férfiakat összeszá­molni, akik a nő életében szerepet' játszottak, utána azonban ezt abba­hagytuk, mert beláttuk, hogy lehe-( tetlen feladatra vállalkozunk. Min­den esetre a nő nagy becsben állhat, a férfiak előtt, mert jelenlegi élet­társa annyira félti, hogy nem engedi A Doktor Sándor Kultúrotthon keretében alakult meg, a Itözelmúltban a Pécsi Műszaki Klub. Munkája tránt eddig megnyil­vánult érdeklődés azt bizonyítja, hogy a kul­túrotthon vezetői helyesen ítélték meg c helyzetet, amikor helyiséget adtak a klub­inak. Dr. Pogány Frigyes műegyetemi tanár Párizsról tartott előadása volt az első elő­adás, melyet a klubban tartottak. Mind az el- 1 ső, mind a második előadás iránt — mely a Vigadó tervpályázatának anyagát ismertette. , —- a vártnál is nagyobb érdeklődés mutatko i zott. Gazdag programot állított Össze magának a 1jövőre vonatkozóan is a klub. Ankétokon és 1 előadásokban kívánnak foglatlcozni városunk ' legégetőbb műszaki problémáival. így példá­ul dr. Németh Endre műegyetemi tanár, a Duna vízmű és csatorna építése ellenére ma ’is aktuális kérdésről, a Dráva-csatoma építé­sének lehetőségeiről fog a jövő év elején be­számolni. Az erők összefogása, a lehetőségek kihasz- nálása érdekében a műszaki klub felvette a 1kapcsolatot más társadalmi szervektől, a MTESZ-SZel, a TTIT-tel. Az eddigi előadáso­kat is közös rendezésben tartották. Közös erővel, magasigényű tudományos előadásolcon kívül, egyes műszaki részproblémák is meg­vitatásra kerülnek, sőt a program színesebbé tétele érdekében, zenei irodalmi esteket i* rendeznek hivatásos művészek előadásában. A jövő évi költségvetésekről most folynak a tárgyalások. A műszaki klub tagjai remélik, hogy ennek során megfelelő anyagi fedezetei kapnak munkájukhoz, rendbehozhatják a klubhelyiséget és a klub melletti büfét is. A szépen induló és várhatóan eredménye­sen működő műszaki klub munkája nagymér­tékben hozzájárulhat építési munkánk sike réhez, városunk szebbé tételéhez. Hózadóbevalíóst \W Ifiddé, kelttető BctAOHM&a! kell benyújtani \ Tftrvek Mecsek INyomdúlta ságukat”. Érthetőbben és mint ahogy ők mondják „megszabadít­suk őket a házastár6aiktól”. akiket pedig egykor talán nagyon szeret- F tek és örök hűséget esküdtek ne­kik. A tárgyalóteremben is borús a hangulat, de mindjárt barátságo­sabb lesz, amikor meggyújtjuk a lámpát, amelynek világossága talán, ahhoz is hozzásegít, hogy jobban meglássuk az igazságot, amelyet „tisztelt ügyfeleink” gondosan igye­keznek elkendőzni. Megkezdődik a tárgyalás, amely sokszor izgalmasabb és különb ese­teket produkál, mint amilyeneket a legvadabb regény, vagy filmszcená- rium-író kiagyalhat. Lássuk mind­járt az első ügyet. A felek falun ismerkedtek össze, házasságot kötöttek és Pécsre ke­rültek. Ezek után az asszony szerint férje rossz társaságba keveredett. A szórakozóhelyeket különösen férfi- társaságban látogatta és azokkal tartott fenn gyanús kapcsolatokat. A férj messze távolból, mert azóta már Angliába disszidált, hűtlenség­gel és más férfiakkal való barátko- zással vádolja a feleségét, aki való­ban beismeri; hogy voltak kapcso­latai, jelenleg viszont már egy má­sik férfivel él, attól terhes és a jövő hónapban szülni fog. A meleg barátsággal gyanúsított férfibarát tanúként! kihallgatása alkalmával beismeri, hogy valóban elővették emiatt a rendőrségen, de semmi sem igaz a dologból, bizonyítani sem tudták. így elengedték. Bíróság felbontja a házasságot s az ítélet után érkezik meg a férj levele Angliából, aki „honfitársi” meleg üdvözletét küldi a bíróság­nak, arról természetesen nem nyi­latkozik, hogy miféle honfi az. aki elhagyja a feleségét és kis gyer­mekét, mely utóbbiról természete- /- sen nem gondoskodott és nem gon­* doskodik, de Angliából eddig is még csak egy fényképet küldött a fiának, hogy bemutassa, milyen szép motorkerékpáron ül a fény­képen. meg. Egyébként fiatal, erős, mun­kaképes asszony, gyermek nincs. ' Első ténykedéseink közé tartozott, hogy az illetőtői a kőltségmentesr séget megvontuk, mert álláspontunk az és meg vagyok győződve arról, hogy ez az igazság, a költségűién- bérlőjének szeméfye megváí tesség intézményét nem ilyenek ré-|l tozott és amelyekben a bér­-i jövedelem ihászon érték» ősz­sem mennek a felek semmire. Ezt természetesen az újdonsült menyecs­ke igen rossz néven vette. A boldog házasság három hóna­pig tartott, utána a férj kidobta a feleségét, aki úgy távozott, hogy férje távollétében a közös ingósá­gokból a szomszédok között vég­eladást rendezett, majd magával vitte a nekik kölcsönzött takarókat, amelyek társadalmi tulajdont képez­tek és elhagyta a várost. Ezután az asszony eltűnt, azonban előbb még dicsekedő levelet írt az egyik szom­szédasszonynak attól, hogy milyen jól megy dolga Budapesten, a kör­mei pirosra vannak lakkozva, vö­rös bársony pongyolája is van. Mi­után férje bontópert indított ellene, hosszas keresés után sikerült őt az egyik börtönben megtalálni, ahová azért került, mert különböző bűn- cselekmények miatt négy évre el­ítélték. Van azonban még más bün­tetése is hátra. Érdekes az, hogy ez a nő az ellenforradalom alatt kisza­badult, de nem hagyta el az orszá­got. ellentétben férjével, aki termé­szetesen abban az időben már egy másik nővel élt együtt, majd disszi­dált és most Svédországból írogatja , a leveleket úgy is mint boldog apa, J mert élettárának gyermeke szüle- J*. . ^ , tett. Nagyon vitatható, hogy az asz - WWt szony minden bűne mellett is nem 3 0 viselkedett-e tisztességesebben, ami-if/Wt tC&ZftC’ítj vtsCftyCfl kor ittmaradt és letölti büntetését, i szére találták ki és iktatták tőr vénybe. (I Csak pár esetet, különböző élet- *' sorsokat mutattunk be s az ügyek? elintézése ntán felmerül a nagy kérdés, vajon tanultak-e a felek a történtekből, okultak-e s olyan éle-, tét fognak-e élni a jövőben, ame-^ lyet államunk joggal megkövetel dolgozó és becsületes polgáraitól. Szeretnénk remélni, hogy okulnak és a jövőben rendesebb életet fog­nak élni. Szerettem volna szebb és jobb eseteket előhozni, de nem tehettem mást, mert: ez történt ma nálunk. Dr. Sulyok Lórónd\ mb-i tanácsvezető. azokról az épületekről, ame- 1 vakét ez évben vettek haszná­latba (új házak), amelyeket állami tulajdonból magántu­lajdonba visszaadtak; amely épület blrtokosságának vagy f _ ál- ? tozott és amelyekben a bér- jövedelem (haszonerték) ősz- szegében az 1957-es évben bármilyen változás követke­zett be (a bérösszeg megvál­tozott, toldalékot építettek, mellékhelyiséget lakássá ala­kítottak át, eddig használat­ban lévő helyiségeket bérbe adtak). A fent felsorolt esetekben a bevallást az egész épület­ről kell beadni. A házadé­it z vallási nyomtatvány a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak adóügyi cso­portjánál igényelhető. Kiál­lítás után ugyancsak ide kelj benyújtani ez év de­cember 31-ig. Ml? mint férje, alti külföldről küldöz- ^ Már megint vízhiány. .Mé­geti a honfibútól kesergő leveleket, a szesen és az északi fekvésű te­Arületeken szinte a legnagyobb ügyben egy „kis- , probléma lett. Nincs víz —• ér­tény" lép be ate-jről beszél mindenki. rembe, akiről kiderül, hogy 15 éves \ ..... , , . korában ment férjhez, mert özvegy? MwSrí n™s? A Nembe­li következő anyja megfelelő támogatót vélt fel­fedezni a jövendő vejében. A kis­lány, aki most 17 éves, illetve bo­csánat a fiatalasszony, azt állítja, hogy ő nem szerette a férjét, csak anyja kényszerítésére ment hozzá. Ezek után a remek házasság pon­tosan egy hónapig és négy napig tartott s egy összeveszés után rek elmondják, hogy a Tettye forrás miatt. A Tettye ugyanis igen szeszélyes vízle töhely. Maximálisan hatvanezer köb­méter vizet képes leadni na­ponta. Ma azonban csak öt­száz köbmétert ad. Ezzel a viz- zel viszont el kell látni a vá- • \ ros északi részét, Meszest és f I épült, a víztároló építése azon ban még késik. A III. sz. Mély- A építő Vállalatnak eredetileg (1 már át kellett volna adnia a(i vízműveknek, de az ellenfor- (1 vadalom miatt nem készülhe­tett el eredeti határidőre. Elő­reláthatólag jövő év májusára adják majd át. Mihelyt a víz­tároló elkészül és víz lesz 11 már érezhetően meg- (| a meszesi vízellátás. benne, javul Tervek és eredmények a Az új év közeledtével ér­dekes betekinteni a vállala­tok tervei közé: milyen na­gyobb szabású változásokat, újításokat, bővítéseket hoz majd az 1958-as esztendő. A Mecsek Nyomdában is ta­lálkozhatunk sók érdekesség­gel. Az üzem belső változásai közül valamennyi a minősé­gi munka javítására és a nö­velésére irányul. A második negyedévben a városi tanács segítségével megindul majd a kliséüzem, amelynek hiá­nya eddig nagyban hátrál­tatta a munkamenetet. Bőví­tik és korszerűsítik az üze­met, megkezdik a könyvkö­tészet gépesítését, valószínű­leg a Német Demokratikus Köztársaságból érkező fűző­gép segítségével. A galvano­plasztikái eljárás bevezetése különösen a nagy példány- számú kiadványoknál jelen­tős. Az elkövetkező évben kb. 100 tonna könyv kerül majd ki az üzemből: a Műszaki Kiadó tankönyvei, az Aka­démiai, Magvető és Szépiro­dalmi Kiadó megrendelései, valamint az esetenként fel­merülő pécsi kiadványok. Ez utóbbiak negyedévenként 3-4 tonnát tesznek ki, de az igény még sokkal nagyobb. Kielégíteni azonban egyelőre lehetetlen, mert a Kiadói Főigazgatóság megadja bár az engedélyeket, de a papír- keret már a nyomda gond­ja. A nyomda vezetői úgy vé­lekednek, hogy egy helyi ki­adó megteremtése már ége­tően szükséges lenne. Pécs a maga 130 ezer lakosával, gyorsan fejlődő városrészei­ig vei, elismerten magas kul­túrájával és kultúrigényel­véi nem sokáig nélkülözheti már azt a szervet, amelynek össze kell forrnia a könyvki­adást egész Baranyában. Milyen szervek kiadványai várnak az új helyi kiadóra? A Baranya megyei és Pécs városi Idegenforgalmi Hiva­tal, a megyei és városi mű­velődési osztály és a Dunán­túli Tudományos Intézet sok nagyon fontos kézikönyvet, füzetet kénytelen hevertet- ni, amelyeknek megjelenése közérdek lenne. Az egyetem Acta-sorozat kiadását ter­vezi. A TTIT, a KISZ, az úttörőház és még számtalan más szerv jelentetne meg közérdekű, értékes kiadvá­nyokat, ha nem hiányozna a kiadó, amely összefogná az összes problémát és biztosí­taná a szervezettség mellett a szakszerűséget is. Hogy valami ízelítőt ad­junk abból is, milyen köny­veket láthatunk a boltok ki­rakatában a Mecsek Nyom­da termékei közül, meg kell említenünk a mostanában készült, szép kiállítású Nagy László verses kötetet, a De­res majálist, Huffy Péter Harminchárom élet című el­beszélésgyűjteményét és dr. Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok című nagy- jelentőségű müvét, amelyet a megyei tanács adatott ki. — Aktuális ifjúsági könyv Bo­lond Balics György: Ha fel­száll a köd-je, amely az űr­hajózásról szóló, fantaszti­kus regény. Készül a Janus Pannonius Múzeum évköny­ve, valamint a Baranya cí­mű, illusztrációkkal díszített, régóta nélkülözött munka. fi ' whn Fortén ujurocL s egy osszeveszes urán az f ~ „ . . z. • * ifjú férj elhagyta még ifjabb felGyárvárosi. Ez tehát a fo ok ség ét. Ezt megelőzőleg azonban már f Persze, a valóságban nemöt- még szebb jelentkezett a háznál egy fiatal- í száz köbmétert kapnak az dolgok de- ember, akinek megözvegyült apja f előbb említett városi'észek, fülnek ki. A rendes családból szár- elvette a mi fiatalasszonyunk anyját í viert a tettyei forrás mellett ci \ asszonynak a házasságkötés feleségül. Később a fiatalember f tettyei karsztalagút is ad na - ^ É pár soros írás apja, tehát az ifjú asszony nevelő- ( Vonta ötszáz köbméter vizét é (> hézagpótló kíván letnr apja is meghalt és csodálatosképpen J ® Damjanich utcai átemelőn ir Imréről amikor a férj a feleségét elhagyta, {tudnak nap1 ezer—ezer ötszáz \ ^1SS ,mreT01’ mazo előtt már három házasságon kívül született gyermeke volt. A férj vi­szont egyszer már elvált. Komlón ismerkednek össze s egy-két heti ismeretség után házasságot kötnek ^ lu„ „lu„- ­úgy. hogy már az esküvő előtt tö- gyott feleséghez és azóta boldogan \ végeredményben fftr P.ovfflást. mint mrííhé íc mintegy kettő—1 még aznap amikor a férj eltávozott! { köbméter vizet nyomni a tety- (> kesztyűgyár egyik leg az udvarló már bevonult az elha- £ typt övezet csőhálózatába, így ^ > idosobb szakmimiká­naponta sáról szól. k-Ietesen megismerik egymást, mint élnek együtt, gyermekük is szüle- ? mintegy kettő kettő és fél {1 . ahogy mondani szokták, kívülről tett, sőt újabb gyermek van köbméter vizet kap ez az \ I meg belülről is. A férfi jól keres, tásban. (övezet. De ez is kevés. mar híruladta az ol­de az asszonynak semmi pénz nem A férj még arra sem tartotta ér-\ Kézenfekvő megoldás lenne. 11 vasoknak, hogy \a Damjanich utcai átemelőn d brüsszeli viiágkifdli- *rf£ t.öbb vi*et ftemelni a]»táson a magyar ipar \ tettyei övezetbe, de a hálózati’ ,. . 5 képtelen több vizet befogadni otle*-ef> gyártmánya: “ ott, i1 mellett ott lesznek a 11 Pécsi Kesztyűgyár legújabb dnvatú kó­dig 18 ezret a gyárf Nem gyökeres, de jelentős leszállított i1 javulást jelentene a vízellátás- ( A teljeKÍtrnénynö-'' ban a tettyei zóna számára, a( velősen kívül egy tortyogói viz bekapcsolása a 1 tonna kőzet kirob-( tettyei zónába a déli gerincve- ( bamtásámél 0,4 .kg'! reteken keresztül. M hro'és’eltelésü robbantásra képezik ki a pécsi szénbányák lőmestereit Pohl Jeromos, a Nagytétényi Gyu­tacsgyár főmérnö­kének és Masszi Dénes, a Pécsi Szénbányászati Tröszt geofizikus mérnökének talál­mánya a mikro­kés’eltetésű gyu­tacs jól bevált a gyakorlatban: Zsib- rita Jenő feltáró­csapata huzamo­sabb időn át más­félszeres teljesít­ményt ért el hasz- .rálatávaL Ezért a Pécsi Szén bányászati Tröszt megkezdte 240 lő- mesterének kikép­zését a mifcrokés- leltetésű gyutacsok alkalmazására. Ja­nuártól kezdve ugyanis tíz feltáró munkahelyen veze­tik be az új, magy- jövőjű robbantási eljárást. Erre a cél­ra a Nagytétényi Gyutacsgyárból 30 ezer mikroikéslelte- té&ű gyutacsot ren­deltek, amiből ed­szítményed is. A pasz­tellszínű, szép formá­jú kesztyűket Bisz- kup Gyula, a válla­lat tehetséges főmér- inöke tervezte, és — robbanóanyag is , a vezeték a Szigeti úti szi- (1 amiről nem számolt megtakarítható aj vattyúháztól vezeti majd a(ibe a tudósítás — mikrokésleltetésű (| tortyogói vizet az I. kerületi (1 nagy részét Kiss Im- gyutacsokkal, ami (t >anácsház mögött létesítendő , 1 re bácsi gyártotta, a Pécsi Szénbányáéi háromezer köbméteres víztá- 11 Ennyiben kíván hé- szati Tröszt viszony (> -ólába, ahonnét a meszesi és(> zagpótió lenni ez az latában egy év alatt (1 'jyárvárosi területei látják 1 lírás, több mint tízezer 1»majd el ivóvízzel, a félszoba- <> Amikor a sajtó dúló tettyei vízzel pedig az {'képviselői, a tanács, északi területek ellátását ja- 1 > és a párt képviselő'; megtakarítását ie-( 1 vítják meg. feljöttek megnézni n szi lehetővé; é A vezeték már meg is divatbemutatót, a gyár főművezetője fel kereste munkapadjá­nál Imre bácsit, ö azonban szerényen visszautasította a meghívást, ugyanaz­zal az elutasító vá­lasszal, mint már évek óta: — Nem szeretem én a nyilvánosságot, nem tudok én forgo­lódni ilyen helyeken :.. — Ezzel a mon­dásával Imre bácsi neve, személye és szerepe ismét jó idő­re a feledés homá­lyába merült volna. Talán, megbocsátja, ha most nem így tör­ténik. Mert abban, hogy a Pécsi Kesztyűgyár Európa, sőt, kis túl­zással mondhatjuk, világhírnévre tett szert, Imre bácsinak és sok más idős szak­társának nagy az ér­deme. Ismerkedjünk meg hát egy kicsit rmre bácsival! A hétköznapok dol­gos embere. Reggel háromnegyed hatkor megjelenik szürke felöltőjében a gyár­ban és munkához láb Azt állítják róla, még egyszer sem ké­sett él. Ugye nem nagy dolog ez? De Imre bácsi ezt már huszonöt éve csinálja így. Huszonöt év elég hosszú idő egy ember életében. És huszon­öt évet ledolgozni egy munkapadnál, ez olyan, mintha va­laki egy boldog házas élet ezüstlakodalmát ünnepelné. A harmincas évek­ben elbocsátották a gyárból és inségmun- kára kényszerült. Ha­vat lapátolt, követ tört a bányában vagy targoncát tolt a város utcáin. Nehéz napok voltak. De amikor lehetőség nyílott ar­ra, hogy újra szak­májában dolgozhas­son, visszatért a gyár ba. Ma egyike azok­nak a szabászoknak, akik a legjobb mi­nőségi munkát vég­zik. Imre bécsi kiváló tudása a legkülönbö­zőbb kesztyűfajt ók gyártását teszi lehe­tővé. Szorgalma pél­damutató. Most, ami­kor egy új, nagy gyár létesítésének a küszöbén állunk, és amikor a fiatalok tö­meges szakmai taní­tását kell beindítani, érdemes és szükséges megemlékezni az idős szakmunkásokról. A hírnév kötelez. A hírneveket megtar­tani csak úgy lebe*, ha a fiatalok is olyan lelkiismeretes és hű­séges képviselői lesz­nek iparuknak, mes­terségüknek, mint amilyen Imre bácsi volt huszonöt év -n keresztül. Amikor majd a brüsszeli világ kiállítás sikerének örülünk, gondoliunk egy pillanatra Imre bácsira és társaira, akiknek munkája le­hetővé teszi, hogy’ nagyobbat léphes­sünk előre a holnap­ba; Szűfe István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents