Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-17 / 271. szám

2 v % p 10 1957 NOVEMBER W , Üzemi tanácsok alakulnak a termelő vállalatoknál (Folytatás az 1. oldalról.) e) a munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések kere­tén belül, f) külön jogszabályok által hatáskörébe utalt kérdések­ben. 1 i I Az üzemi tanácsnak hatásköre keretei kö­zött hozott döntéseit az igaz­gató köteles végrehajtani. Az üzemi tanács olyan ha­tározatának végrehajtását a) amely jogszabályt sért, — vagy b) amelynek meghozatalával hatáskörét túllépte, az igazga­tó köteles megtagadni. III. Az üzemi tanácsok kötelezettségei 1 1 Az üzemi tanácsok -*■ A * kötelessége, hogy a) munkájuk során a válla­lat gazdaságos működéséhez a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával a vállalat igazgatójának segítséget nyújt­sanak, b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat, c) őrizzék és védjék a társa­dalmi tulajdont, d) segítsék személyes példa- mutatással is a munkafegye­lem megszilárdítását, e) határozataikkal, javasla­taikkal elősegítsék az üzemi demokrácia kifejlesztését, a dolgozók tömegeinek bevoná­sát a népgazdaság, a vállalat előtt álló feladatok megoldá­sába, tevékenységükkel ne­veljék a dolgozókat a szocia­lista munkaerkölcsre, a haza, az üzem szerctetére. IO Az üzemi tánács tag- ja a tanácstagsággal járó munka során tudomására jutott, illetőleg birtokába ke­rült állam- és hivatali titko­kat köteles az államtitok, il­letőleg a hivatali titok bünte­tőjogi védelméről szóló rendel­kezések szerint megőrizni. nése, c) a tisztségről való lemon­dás, d) az összeférhetetlenség megállapítása, továbbá e) visszahívás esetén. Az üzemi tanácsnak nem választott tagja tan ács tagsá­gát csak abban az esetben veszti el, ha megszűnik az a tisztsége, vagy állása, amely­nek alapján az üzemi tanács­nak tagjává vált. I 'J Az üzemi tanács vá- • lasztott tagjait ugyan­az a jogvédelem Illeti meg, amit a Munka Törvénykönyve az üzemi választott szakszer­vezeti vezetőknek biztosít. 1 O Minden politikai, gaz­-*-*-*• dasági, vagy egyéb te­vékenység, illetőleg magatar­tás, amely ellentétben áll a dolgozó nép érdekeivel, össze­férhetetlen az üzemi tanács tagsággal. Az összeférhetetlen­séget az üzemi tanács állapít­ja meg és ezzel egyidejűleg az üzemi tanácsi tagság megszű­nik. 'Ha az üzemi tanács tagja MáreiusLait, áprilisban fizetik ki a nyereségrészesedést A. pénzügyminiszter nyilatkozata Ez év áprilisában miniszteri rendelet jelent meg a nyere­ségrészesedésről. A nyereség- részesedés bevezetésévéi kap­csolatos tapasztalatokról most a következő nyilatkozatot adta Antos István pénzügyminisz­ter a Magyar Távirati Irodá­nak; — Ismeretes, hogy az ellen- forradalmat követőeh nagy mértékben visszaesett a ter­melés és jelentősen emelked­tek a termelés költségei. Az 1957. évi népgazdasági terv legfontosabb előírásai között szerepelt a termelékenység emelése, az önköltség csökken­tése. A gazdaságosság fokozá­sára a vállalatok dolgozóit nemcsak tervutasításokkal, ha­nem az anyagi érdekeltség út­ján is ösztönözni kívántuk. Ezt a célt szolgálta a nyere­ségrészesedés rendszere. Lé­nyegében azt a követelményt állítottuk a vállalatok ' elé, hogy gazdálkodásuk során tö­rekedjenek az elmúlt évi jö­volt abban, hogy a vállalatok egész sora túlteljesítette ön- költségcsökkentési feladatát. — Számos vállalat részletes intézkedési tervet dolgozott ki a termelési költségek csökken­tésére. A feladatokat a veze­tők megtárgyalták a dolgozók­kal. A mindennapos munka során a termelés gazdaságos­ságára a dolgozók az eddigi­nél nagyobb figyelmet fordí­tottak és ez jelentős mérték­ben járult hozzá a költségek csökkentéséhez. — Bár a vállalatok túlnyo­megváltoztatása, elszámolási manipulációk) az így elszá­molt nyereség után részesedés ne legyen fizethető. — Az illetékes szervek már ez ideig is ellenőrizték a vál­lalatokat, az év végi mérleg felülvizsgálatát pedig nagy alapossággal fogják elvégezni. Ami a folyamatos ellenőrzést illeti, külön megemlítem a kapacitások kedvezőtlen ki­használása alapján elszámol­ható ártámogatások kérdését. Azoknál a vállalatoknál, ahol a kapacitást a tervezettnél mó része a gazdaságosság ja- jobban használták ki, az e cí­íré f ne« „1- — / 1 i .. \ T— wn am a! vm A.1 U nlA A v»ín r*vn /\rt O IV.. Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanácstagság megszűnése egyben valamely államhatal-i vedelmezőség túlteljesítésére, mi szerv választott tagja is j| he-1 "I *> Az üzemi tanácsok megalakításáról az üzemi bizottságok gondoskod­nak. Az üzemi tanács 15—121 tagból áll; e kereten belül az üzemi tanács tagjai számát az üzemi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke. a) Az üzemi tanács tagságá­nak kétharmadát az üzemi bi­zottság által behívott, válasz­tott szakszervezeti funkcioná­riusok (ü. b.-tagok, műhelybi­zottsági tagok, bizalmiak) al­kotják, egyharmadrészét az üzemi dolgozók termelési ta­nácskozásokon választják. b) Állásuk, illetőleg tisztsé­gük folytán tagjai az üzemi tanácsnak — a vállalat Igazgatója, fő­mérnöke (főagronómusa), fő­könyvelője,--a vállalat MSZMP-titká- ra. KISZ-titkára. IÁ Az üzemi tanács tag- ' jává — szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csak olyan büntetlen előéletű, a dolgozó néphez és a népköz- társaság alkotmányához hu je- jelölt választható meg, aki leg­alább két éve a vállalatnál dol­gozik. I C Az üzemi tanács tag- jait üzemrészenkint, műhelyenkint, telephelyenkint tartott termelési tanácskozáso­kon az üzem dolgozói választ­ják két évi Időtartamra. Egy­ógy üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően, az üzemi bizottság által megállapított számban választ üzemi tanácstagokat. A jelölés a műhelybizottság — ahol ilyen nem működik — a szakszervezeti bizalmi fel­adata. A választás szótöbbség­gel történik és annak érvé­nyességéhez az üzemrész, mű­hely, telep dolgozói kétharma­dának a választásnál való Részvétele szükséges. I fi Megszűnik a választott tagok üzemi tanácsi tagsága a) a megbízatás lejártával b) a munkai-iszony megszü­(országgyülési képviselő, lyi tanácstag) vele szemben ^ az üzemi tanács összeférhetet- i lenséget nem állapíthat meg. f ilyen esetben az üzemi tanács y javaslatot tehet a® összeférhe- é tétlenség megállapítására an- f nál az államhatalmi szervnél, f amelynek az űzetni tanács-tagi* választott tagja. $ Osszeferhetetlenseg megálla- l tálatok alapján mái; most meg utasítások megszegésével vagy pítása nélkül az üzemi tanács I állapítani, hogy a nye- az érvényes jogszabályok meg tagját csak választói hívhatják ^ reségrészesedés rendszere ha- nem tartásával érte el (minő­V. Az üzemi tanácsok működése IQ Az üzemi tanács a szakszervezet irányí­tása alatt működik. Az üzemi tanács tevékenységét ülésein fejti ki. Az üzemi tanácsot szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni. Mindenkor össze’ kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üzemi bizottság úgy dönt, il­letve az üzemi tanács tagjai­nak legalább egyharmada vagy az igazgató kéri. Az üzemi ta­nács üléseit munkaidőn kívül kell megtartani. 20. Az üzemi tanács ak­többséggel hozza, döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíte­ni. O "1 Az üzemi tanács mű- ä ködösével kapcsolatos (i ügyviteli kérdésekben az üze­mi bizottság intézkedik. Az üzemi tanács két ülése közötti időszakban az üzemi tanács számára biztosított hatáskör­ben az üzemi bizottság jár el és a megtett intézkedésekről a következő tanácsülésen tájé­koztatást ad. Az üzemi tanács jogkörében a tanács egyes tagjai nem jár­hat nak el. kor határozatképes, ha tagjainak két harmadrésze meg jelent. A tanács döntéseit szó­02 Az üzemi tanács tag- ját az üzem többi dol­gozójával szemben semmiféle anyagi előny nem illeti meg, de a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet. 9/i Jelen határozat ren- *• ítélkezéséi nem érintik az üzemi bizottságok egyéb jogszabályokban előírt jogait és kötelességeit. KADAR JANOS s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. ^wvw%^w< men elszámolható ártámoga­tást természetesen megfelelően csökkenteni kell. A nyereségrészesedés csak a vállalatoknak a költségek csökkentése érdekében kifej­lett eredményes munkájáért jár, tehát a vállalatot meg nem illető ártámogatásból nem lehet nyereségrészese­dést fizetni. A nyereségré­szesedést csak a mérleg el­készítése és annak jóváha­gyása után lehet fizetni. A vállalatok többségénél erre 1958 márciusában, áprilisá­ban kerül sor. — A pénzügyminisztérium most készíti elő a nyereség­részesedés jövő évi rendszeré­re vonatkozó javaslatot. Hasz­nosítva az idei év tapasztala­tait, a termelő vállalatoknál a rendszer fenntartását he­lyesnek tartjuk. Foglalko­zunk annak vizsgálatával is, hogy a nem termelő vál­lalatoknál az anyagi ösztön­zés milyen módszerei a leg­célravezetőbbek. r 4 ny A fi T A * i A nyereségrészesedés feltéte­1 J ‘ »lei természetesen változnak, hiszen az év elején áz ellen- forradalom kártevéséi követ­keztében előállott rendkívü'i t állapotok megszűntek; Enrjek . «megfelelően a rendkívüli kö- . „ .... f rülmények miatt biztosított A KIOSZ tn-Gyyci titkársága veitek. A táskáknál az új vo~j ártámogatás térítésére s. jövő es pécsi csoportja nagyszabású nalvezetes a feltűnő. így a ku-^ evben inár nem kerül1 sör Ja— divatbemutatót rendezett' a több modell szögletes, dobozra,^vas'atainkat az érdekeltekkel KIOSZ Megye utcai székházi- sőt kis kéziböröndre emlékez-ia közeljövőben megtárgyaljuk ban szombaton este. A bemú- tét, olyannyira, hogy még előreláthatólag december­tatón a budapesti női szabók szokásos böröndzár sem hiány-é hon ,irtntécro , kormónv e’é szakosztálya kreációiban gyö- zik róla. fesztjük - mondotta Ant« Amennyiben a vállalatok többletnyereséget érnek el, az őket megillető összeg na­gyobb részét nyereségrésze­sedés formájában dolgozóik­nak kifizethetik, a fennma­radó részből pedig vállalat- fejlesztési alapot képezhet­nek. A rendelkezésre álló tapasz­vitása ■ érdekében általában helyes intézkedéseket fogana­tosított, egyes vállalatoknál a költségek csökkentésének, a nyereség növelésének meg nem engedhető, a népgazdaság érdekeivel ellentétes módsze­rei is előfordultak. — A kormány biztosítani fogja, hogy a vállalatok a jó munka alapján járó nye­reségrészesedést kifizessék a dolgozóknak. A rendelkezés­re álló adatok szerint orszá­gosan sok százmilliót fognak kifizetni nyereségrészesedés címén. — Ugyanakkor érvényt kel! szerezni annak a rendelkezés­nek is, hogy ha valamely vál­lalat a magasabb jövedelmező­séget a tervgazdálkodás rend­jének megsértésével, a kiadott vissza. A visszahíváshoz két-1 tékony ösztönző tényezőnek ségronfás, burkolt áremelés, harmad szótöbbség szükséges, f bizonyult, és jelentős szerepe a gyártmány összetételének 1 hétnrolCBilas kabát Szög’eies táska Pasztellszínű kalap a legújabb divat há­nyörködhetett a mintegy romszáz főnyi érdeklődő. A divatbemutatón 63 modellt mutatott be a két maneken.f Főlég őszi és téli ruhákat —ü kiskosztümtől a perzsa bundáig f G. B. ’ István pénzügyiminiszter. 09 Az üzemi tanács mű­ködöséről a dolgozókat (•— azonkívül kalapokat és dí- rendszeresen tájékoztatni kell. iratcikkeket tekinthettek meg a V vendégek yi < Mi a divat? A bemutatott * v modellek alapján azt lehet V I. . ' ' megállapítani, hogy erősen el-i A 37. héten egyetlen sze­yeqyes es ZCirO renOeiKeZeSeK ^'uralkodott a hétnyolcados Jca-fmélynek, Huszár Ferencnek *|bát, hozzá az alj a kabát anya-sikerült telitalálatot elérni Jelentkezett a csaknem egymillió forintos lottónyertes Rékordtalálat a lóttón OC Jelén határozat alap-* gából. De igen szépek a hátúit Huszár Ferenc a Bi ^^•ján az üzemi tanácso- ** sima kabátok, az ujjakonf kerületi tatarozó vá kát elsőízben 1958 március < mandzsettaszerúen, de annál i 1-lg kell megválasztani. *(valamivel magasabban elhe­A jelen határozat ki- * lyezett prémrátűzésekkel. ■ At ^ * hirdetése napján , lép *( kalap már szinte elmaradhatat­hatályba. Végrehajtásáról az^lan és a pasztellszínek a ked-1 iparág sajátosságainak figye­lembevételével az illetékes szakszervezetek központi veze­tőségei, az illetékes minisz­terrel egyetértésben gondos­kodnak. Budapest II. vállalat szo­bafestő- és mázoló szakmun­kása szombaton személyesen érő telitalálatai szelvényét. A szerencsés tulajdohos 922.743 forintot nyert. Négy találatot 165 fogadó ért el, nye­reményük egyenkint 5592 fo­rint. Háromtalálatos szelvé­nyek száma 7682, a nyeremény jelentkezett a sportfogadási és egyenkint 120 forint. A 105.388 lottóigazgatóságon és bemutat- kéttalálatos szelvényre egyen- ta a 906.168. sorszámú, vagyont kint 8.50 forintot fizetnek. SOMOGYI MIKLÓS 9. k. a Magyar Szabad Szak1 szervezetek Országos Szövetségének elnöké. U'pesti Dózsa—Pécsi Dózsa-Peíőfi 3:2 (3:1) Újpest, 5000 néző. Vezette pos. ÚJPESTI DÓZSA: Török A Népköztársaság Elnöki Tanácsának # rendelete a munkástanácsokról VUuU ciklám 1. § A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú tör­vényerejű rendelet hatályát veszti. DOBI ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 2. 8 A jelen törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Párthír Értesítjük a politikai gaz­daságtan önálló tanulásban résztvevő elvtársakat, hogy november 20-án, 17 órakor elő­adást és konzultációt tartunk részükre „Politikai gazdaság­bizottság lesz. Gyermekfej nagyságú sárga Ha visszaemlékezünk arra, és fehér krizantémok díszítik ^°pv az elmúlt esztendőben a a termet. Mellette tűzpiros és hófehér ciklámenek sorakoz­nak egymás mellett, haragos­zöld aszparáguszoktól, páfrá­nyoktól, sanziéráktól, pálma­féleségektől kísérve. És ott van közöttük a Begonia Rex, dísznövények, filodendronok. Több ezer cserép virág díszí­ti a termet, amelyben a Pécsi Kertészeti Vállalat megren­dezte ez évi virágkiállítását a tan tárgya és módszere, vala- l1 Doktor Sándor Művelődési mint az áru és a pénz" című1 [ Házban. Szombaton délelőtt tíz anyagokból. j iórakor Somogyi Béla Pécs vá­. , ___. . . \ros tanácsa mezőgazdasági ősz­A k onzultáció a megyei part tAUjanni* ünnepélyés st- Borsányl — AspiránR, Göröcs, Szusza, Halápi, Bencsics. „ . PÉCSI DÓZSA-PETÖF1: Danka KaJ" — Szőcs, Kocsis, Farkas — Lovig, nai, Várhidi, Györvárl — Sóvári, Hegyi _ opova. Lehel, Schwara, Kakuszi, Horváth. Ködös időben, síkos pályán ke­rült sor a mérkőzésre. Az újpes­tiek kezdtek jobban és már az első percben megszerezték a veze­tést. Aspirány jobboldali beadá­sát az elbámészkodó Danka mel­lett Szusza három méterről a há­lóba fejelte. 1:0 az Újpesti Dózsa javára. Ezután kiegyensúlyozott lett a játék, a pécsiek Is szóhoz jutottak, azonban körülményesen szőtték támadásaikat. A lí. perc­ben újabb gólt lőtt az Újpesti Dó­zsa. Hegyi hibájából Halápi el­húzott, kicselezte Kocsist, majd a kifutó Dankát Is, és nyolc mé­terről nyugodtan a hálóba lőtt. 2:0. A gól után a pécsi csapat vette át a játék Irányítását. Opova jó helyzetben hibázott Tőrök kapuja előtt, a 21. percben Opova javított. A Leheltől kapott labdát, nehéz szögből kapura lőtte, a labda Tö­rök hálójába vágódott. 2:1. Fel­jött az újpesti együttes és soroza­tos támadásokat vezetett. A 28. percben kavarodás támadt a pé­csi kapu előtt, Danka hibázott és Szusza az újpestieknek a harma­dik gólt szerezte. 3:1. Hiába veze­Pécsi Kertészeti Vállalat hol rendezte meg nagy sikert ara­tott virágkiállítását — az SZ- MT egyik nagytermében — akkor érthetetlen az, hogy ez évben miért kellett a gyönyörű virágokat összezsúfolni szűk kis teremben. Amikor délelőtt tíz órakor a kiállítás megnyílt, a látogatóktól jóformán nem is lehetett látni a virágokat. A virágkiállításból levonhat­ja a tanulságot az, aki nem biztosított nagyobb helyiséget a Pécsi Kertészeti Vállalatnak. tályának vezetője ént. nagytermében ^ keretek között nyitotta meg a * virágkiállítást. na, ha a virágokat lett zsúfolni, a nem érvényesülhettek A r uniti*. tsvt „,„_raiK gon szerez«:, ja, maoa veze- jconjanas oizon kiállítás rendezői több czcr(itett ezután támadást támadás után Opova jelentette Schnara lett a balfedezet, a Pé­csi Dózsa-Petőfi igy tulajdonkép­pen 10 emberrel játszott. A s9. percben mégis gólt ért el a pécsi csapat. A kiugró Opovát Győrvá- rt és Várhidi együttesen dancsol- ta a 16-oson belül. A megítélt büntetőt Hegyi nagy erővel lőtte a jobb sarokba. 3:2 lett az ered­mény. Az utolsó negyedórában az újpestiek voltak Inkább fölény­ben, de csatáraik sok hibával ját­szottak. öt perccel a befejezés előtt egyenlítési alkalom nyílott a pécsi csapatnak, de Szőcs jó hely­zetben, mintegy 14 méterről kapu fölé lőtt. * A Pécsi Dózsa-Petőfi javuló fór­mában játszott. A játék képe alapján döntetlen eredményt ér­demelt volna, mert legalább any- nyit támadott, mint ellenfele. A győztes csapatból Várhidi, Györ­várl, Aspirány és Halápi játéka emelkedett ki. A pécsi kapuban Danka bizonytalanul védett, két gól a lelkén szárad. A hátvédhár­mas legjobbja Farkas volt, de a második félidőben Kocsis is na­gyon feljavult, Szőcs jó átlagtel­jesítményt nyújtott. A két fede­zet közül Ismét Lovig játszott job­ban. Horváth Jól feltalálta magát a síkos talajon, a csatársor leg­jobbjának bizonyult, A kapura ______ ______ legtöbb ve­vir ágot hoztak el, de mi hasz-, i a pécsi csapat, a befejezések nem szélyt. Kakuszi Jól illeszkedett be I sikerültek. a támadósorba. Lehel játékán lát­Szünet után előbb az újpestiek szott a hosszabb kifogyás. Schwa- nirnnknmvnkr rohamoztak. Az 33. percben Szőcs r,t védekező feladatát jól látta el, y ‘ imegsérült, csak jó húsz peremül- nagv munkát végzett. i va tért vissza. Jobbszélrc állt, SZEKERES AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents