Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

N a pin 1957. NOVEMBER % Gondolatok a VII-kiállításon Nagy vörös zászlót látok az találja magát szemben és nem tán «emmát. Ahogy írom: ajtóval szemben. Lenin elv- tudja kivonni magát a vará- semmi egyebet a letarolt, táns képét hímezték a köze- zsuk alól. messzeségnél. Csak a vllágo- ( pere. A Moszkva megyei kom- Meglátom a baranyai kiil- san kivehető utak és a mesz-i azomoUsták ajándékozták. döttek ismerős arcát is. — Az szi, távoli, romos épületek i A falon köröskörül tablóit. esyik kép a szállásukon ké- sejtetik, hogy itt valamikori Lépésről-1 épésre ismerkedem szült, a másik a Moszkva mel- város volt, örültek, nevettek i a VIT-tel. Az első a Moszkva letti Kuncevo városában tett vagy éppen sírtak benne az! felé seregié fiatalokat ábrázol- látogatásukat örökíti meg. A emberek. Nézzék meg ezt a1 ja. Az egyik csoportot „Noal- harmadikon mindennek fity- képet a feledékenyek, a kis-!, la guerra atomica!1' feliratú tyet hányó vidámsággá! néz- hírűek és azok, akik politika-* * táblával kapták le. Aztán a nek beje a fényképezőgép len- mentességüket hangoztat Iák, s1' szín pompás megnyitó ünnep- cséjébe. struccok módján, homokba , ség képei következnek. Üd- A „VIT humora’* című tabló dugják fejüket a fenyegető ], vözlésre emelt fehér és barna előtt nem tud nevetés nélkül veszély előtt, karok erdeje magasodik a le- elmenni az ember, annyi ben- Az ajándékkiállításról kü-< vegében, turbánok, fezek, szé- nünk a derű és a fiatalos báj. lön kis 'krónikát lehetne írni. i les ámyékvető szombrérók, Az egyik karikatúra például Az egyik fából készült kazet-i, kúpos tetejű vietnami kalapok kígyóbűvölót ábrázol az egyik ta fedelén parasztkislányt lé-1 és végül a moszkvaiak vége- moszkvai nyakkendő üzletben, tok, diadémmal a fején. — Ai láthatatlan tömege. Szinte el- Teljes tüdővel furulyázik és diadém és ruhájának mindem képesztő: két órán át ötmillió a nyakkendők — akárcsak a egyes darabja csillog és fősz-! moszkvai üdvözölte a felvo- kígyófejek —, égnek állva foreszkál. ( nulókat. táncolnak a levegőben a ki- végül a kiállítás emlék-' Jöjjön ide akármilyen zord szolgálónő megrökönyödésére, könyvéről. Ha így folytatódik,* és rideglelkű ember, nem tud- Aztán egy néhónylapos, ki- ez is nemzetközi lesz. Egyik ! ja érzéketlenül végignézni a csíny, angol nyelvű füzetet Iá- oldalán egy szovjet elvtárs kiállítást. Egyszerűen lehetet- tok. „Hiroshima... August 6, oroszul írt benne, máshol len, mert majdnem minden- 1945’*» — írják benne. Borzai- görögül mondja el a vélemé- ] ho! üdén és önfeledten mo- más kép fogad. Előtérben ma- nyét egy kislány... Minden- ( solygó, örvendező fiatalokkal gas épület csonkját látom, az- ki dicséri ezt a szép kiállítást. < l'UdótnUHif&s daadawit ^ I/IQ7 nflűszciki kőrpnpk! uetíiéu ° muszoK! Koreneio Tattutfnányi kUándulátok terveiben H ogyan lehet vonzóvá jen az új műszaki vivmányok- tenni a KISZ-t a fiatal kai. ki értelmiségi'fiatalok szánná-J ra, hanem a fizikai dolgozók, előtt is nyitva tartja az ajtóit. < Remélhetőleg ezt sokan ki i«i ű‘ i « » H. 1 műszakiak számára? Hogyan Cokan érdeklődnek példá- lehet segíteni nékik a mun- uj & űrhajózás, a tele­kában, hogyan lehet a látó- vízió, stb. iránt. Ezekkel a té- használják majd. körüket szélesebbre tárni? máikkal megismerkedhetnek Persze nem is igazi műszaki Akármilyen mindennapinak majd a műszaki kör előadd- kör az, ahol csak beszélgetni, hangzó is, nem egyszerű kér- gain, műszaki filmbemutatóin előadásokat hallgatni és fo­dés ez, és nehéz egy hétköz- és a külföldi szaklapokból.— lyódratokat lapozgatni lehet, napi válasszal elintézni. Az előadások megtartására a Bizonyára sokan vannak olya­Az Urániumbánya KISZ- tervek szerint a kutatóintéze- nők is, akik szeretnének ál- szervezetének is okozott gon- tek és egyetemek vezetőműn- kötni is. Az ő számukra vet- dot ez a kérdés, bár ők már katársait kérik majd fel. A ték tervbe azt, hogy a lehető­.,HR.Vesfcze eljutottak a kérdés tapasztalat szerint igen nép- ségek szerint barkácsoló mű­megválaszolásában. Mert azt szerűek az ilyen előadások, helyt is létesítenek majd ifi meg kell mondani, hogy a Sokan várják máris Jánosi műszaki körön belül. Itt ott kérdésre csak tettekben lehet professzor előadását, akit még honra találnának a rádióépí- érdemleges választ adni. ebben az évben szeretnének tés és a különféle modellké­Márdushan szervezték meg felkérni előadás megtartásé- szítás szenvedélyes barátai. & KISZ-en belül a műszaki ra. Az előadások és filmvetí- kört, ami később összekapcso- tések mellett tanulmányi to­lódott a mérnöktovábbképző rándulásokat is szeretnének a előadásokkal, aztán jött a műszaki kör programjába ik- nyár és a kényszerű nyári tatni. Ezek során is igen hasz- szünet, de most ismét újjá- nos tapasztalatokat szerezhet- szervezlk a műszaki kört. nének a fiatal mérnökök és A műszaki körön belül geo- munkások. A műszaki kör lógus, geofizikus és gépész ugyanis nem kizárólag műsza- mint a mai elképze’ések csoportokat hoznak létre. A _________ Fiatalosan Vámos P istával, a mesze­st KISZ-szcrvezet egyik ve­zetőjével most találkoztam másodszor, itt az autóbusz­megállónál. Csendes beszél­getéssel ütjük «I az időt, amíg ránk kerül a sor. — Tudod, — mondja —. nálunk is nehezen indult. Szerettük volna, ha minél többen járnak hozzánk be- <1 szélgetni, szórakozni. Azt*] csináltuk, hogy szépen be-*! rendeztünk egy szobát, vet- \ tünk vagy száz hanglemezt, , nagy rádiót és még több té- , le szórakoztató játékot. — Ahogy a gyerekek mogszi- mafoHák. egyre-másra jöt­tek. Később már nemegyszer, szűk volt a helyiség. Táncol­tak, ping-pongoztak, sakkoz­tak. meg beszélgettek, nem­csak KISZ-tagok, hanem szer­vezeten kívüliek is. fiúk és^ lányok. Olykor-olykor vet-, tünk néhány üveg sört és ' önköltségi áron adtuk el a1 szómjuhozóknak. öröm voR(> nézni a szépen szórakozó gyerekeket. Aztán megszok­ták és nem is tudtak elma­radni. Éppen ezt akartuk. — Egyszer, este bejött egy idős férfi. A fia után érdek­lődött, mert ő Is ide jár. Is­mertük a fiút. Azt kérdezte, hogyan viselkedik. Elmond­tuk neki, hogy nincs vele baj. „Mert tudják — foly­tatta —, egy kicsit makacsa' gyerek, de mi otthon gyúr-1 juk. Segítsenek maguk ls...‘\ Jó érzés volt hallani, hogy i ez az apa ránk is számít fia* nevelésében és mi eleget is] teszünk kérésének. Szoaf el emkez&k közűit Nálunk sokat írtak és beszéltek a szovjet emberelő* rOl, az egyszerű szovjet állampolgárokról. Néha patétlku- san, égig emelve, néha becsmérlően foglalkoztak velük, életükkel, felfogásukkal. A világifjúsági tanálkozó alkalmával közöttük jár* tam, megismertem őket. Lehetne róluk írni általánossága* kát, hogy szerények, vendégszeretők, türelmesek, fegyeU mezettek, de nem ezt teszem. ítéljen inkább az olvasó maga az alábbi történetekből: A fesztivál megnyitó ünnepségére indultunk autóbtt* szókkal. Az egyik szűk utcában a torlódás miatt megállt a kocsi. Az utcán, a gyalogjárókon rengeteg nevető, vi­dám, integető ember. Az autóbuszunk melletti csoport­ban azonban egy feketeruhás, SO év körüli asszony állt és sírt. Az egyik fiú az autóbuszból kikiabált: „Miért sír néni, most mindenki vidám?” A feketeruhás asszony kö­zelebb lépett: Milyen nemzetiségűek vagytok? — kérdezte. S mikor a választ hallotta, sírva mondotta, „ott halt meg a fiam tavaly októberben”. — Kiszálltunk, vigasztaltuk s az asszony megszólalt, nem nekünk, inkább magának mondta: „Csak nem kell sírni. Talán nem halt meg hiába, ti jó gyerekek vagytok.” Ott álltam pár lépésre. Igen, egy egyszerű asszony — egy anya azon az állásponton van, hogy fia más nép sza­badságáért adta életét. Nem gyűlöl — nem átkozódlk ■— keserű szívvel — de bízik abban, hogy nagy-nagy fájdal­ma nem volt hiába. Egy másik eset. Kuncevoban voltunk, Moszkva mel­lett, látogatóban. Megismerkedtünk egy agronómussal, együtt vacsoráztunk. Amikor közeledett a búcsúzás, meg­ölelt, levette nyakáról a nyakkendőjét: „Drága magyar barátom, hogy soha el ne feledd, veletek vagyunk, nem. tudok most mást adni neked, fogadd el ajándékul ezt a nyakkendőt’. S mondhatnék még epizódokat, lehetne még történe­teket leírni. Talán még egyet elmondok: A monumentális sztálingrádi vízierőmű építkezésénél jártunk. Közölték, hogy elvisznek, tekintsük meg a „munkás települést’ — így mondották. Városkapu, 5 emeletes bérházak, kórház, 10.000 fős sport-stadion fogadott, s amikor a színházat mutatták, megkérdeztem: Hány lakója van ennek a „mun­kás-település’’-nek? Hatvanezer — hangzott a válasz. — Igen, szerénység, egyszerűség, következetesség, a munka szeretete, nemzeti öntudat, áldozatkészség — ezek jellem­zők. Általában, ha mi a szovjet emberről beszélünk, az ellenség igyekszik úgy beállítani a dolgot, hogy mi elfo­gultak vagyunk. Szóval: ott csupa „szent?’ él — szokták mondani gúnyosan. Nem. Emberek élnek ott is, jó és rossz tulajdonságokkal. Ott is van részeg naplopó, garázda és törtető, de egy a különbség: a társadalom arculatán érezni lehet egy újnak, a szocialista erkölcsnek társada­lomformáló, tudatformáló hatását. DR. TBNTt JENŐ A villányi főkertész Tj1 zek az urániumbányai | KISZ-szervezet tervei s( fiatal műszakiakkal és a ré-i* szűkre létrehozott műszaki! körrel. A pontos tervet a jő-* vő héten dolgozzák majd kl. I A terv bizonyára még jobb,* ötletekben gazdagabb lesz, * A Schauer Jóska reggel öt- harminc esztendős — csak ad- kor előáll a fogattal. Akkor dig bőbeszédű, amíg leparolá- jön a tOiíertész, a park végi- zik az ismerősökkel. Aztán el- A felszállásnál egy kissé t bői, a frissen vakolt kis ház- apad a beszéd belőle. Most kü- elsodrócltunk egymástól, de a J hói. Felül, aztán mennek ki a >«■«­Persze, nemcsak ebből f laszthatatlan dolga nem akad a főkertésznek bent, a köz­pontban. áll az élet. Dolgozunk is.* Nem kunryeráhmk pénzért, magunk teremtjük elő, aml-< re kell. Kisebb ifi-műszakot * lönösen, mert felőle, a munká­járól érdeklődnek; — Amint kikerültem az Ag­rártudományi Egyetemről, itt. a villányi szőlőgazdaságban kezdtem a gyakorlati munkát, Ma Ivánszőlősre vitte Jóska «»int üzemegység vezető. Eny- Heiner Lászlót meg Máder Fe- az ®gész. rencet, a központi ag. unómust. szerveztünk és a pénzt ősz- ^ Az őszi betakarítást ellenőriz- szeadtuk. Abból egészítjük) ték, a kukorica, répa hordását, ki a felszerelést. Gyertek el t ^P?®« egyszer hozzánk este ... Elmegyünk. t egy . messzeporzó dűlőúton, } amikor a gépkocsi utolérte. A fiatal főkertész — alig cél: a lehetőség szerint bizto-*' sítani, hogy mindenki a saját* szakmáján belül Is, de a szak- ] máján kívül is megismerked­A KISZ-élel hírei A szederkényi KISZ-szerve-1 zet elkészítette programját.' Ebben politikai vita-estek, i leányokat és fiúkat érdeklő I tanfolyamok rendezése szere-! pel. Nagy teret kap benne a * közkedvelt színjátszó csoport is, és gondoltak a helyi sport- * kedvelőkre is, ugyanis elható-* rozták, hogy fellendítik a! sportéletet. í Elfárad a szem, Kell-e a vakoláshoz politika? ha végigtekint a domboldalon ' sorakozó, frissen vakolt és féllgkész [apró házakon. Már vége felé közeledik a [munka itt Kökönyösön, a 49. Építőipari , Vállalat építkezésén. Gombamódra nőt- ■ tek ki a kis házak a földből. Ahol eddig [ fű volt és bozót, most új házsorok. [ deszka és téglarakások állnak, és né- ) hány hónap múltán már gyerekek zajá- i tói lesznek hangosak az utcák. És az ) építők? — Nincs ennél szebb feladat és talán [fontosabb se — mondja Kobra műve- )zető elvtárs, — ezt minden vérbeli kő- | műves így is érzi. Otthont adni a dol- „ . * ,, . ígozóknak, és szinte a földből új város­N agy sikerű szavaloversenyt \ részeket emelni, kell-e ennél felemelőbb tartottak az Orvostudományi J érzés? Egyetem KISZ-szervezetenek (( a fiúk szemén is büszkeség látszik. rendezésében a Balassa^ János » akik itt ülnek a gerendarakásokon és a diákotthonban. Az első dijat \ félig vakolt ház küszöbén. Ók az utolsó két szavaló, Hermann Zoltán fecskék a KíSZ-brigádok közül, akik itt és Szilágyi József kozott osz-i ro;tak az új'telep bölcsőjénél. Dereka- tották meg. Nagyszerű szava-,1^ kivették részüket a munkából, /il­latukkal méltán nyerték az (i szén ők amúgyis olyan „vhajdnem-szak- e'sőséget. |> emberek”, az év végén teszik le a szak­* I»munkásvizsgát. November 7-en nyílik meg,» — Hány házat építettek fel? az Orvostudományi Egyetemi Gyors számolás következik, végül 15- KlSZ-szervezetének klubja, ^bcn állapodnak meg, persze, ehhez hoz- amelynek cél ja: lehetőséget es i ^ j.en máp venni a válaszfalazásokat, a'kalmat nyújtani a művelő-^ párkányzásokat és a különböző fejő­désre és szórakozásra. A ba.-i munkákat. Mert minden munkát rneg- rátságosan berendezett klub- tanultak a fiúk, a törekvés már nem az, helyiség könyvtárral is ren-J hogy minél gyorsabban dolgozzanak, delkezik, a szépirodalmi és é hanem nagy és fő figyelmet fordítanak . szakmai könyvek mellett meg-Ja minőségre. Akik most tanulják a kő- tailálhatók az összes napila- I műves szakmát, azok nem fognak soha , fok. szépirodalmi és orvosi fo- i rosszul falazott, görbe, rövidéletű háza- jyóiratok. A klubvezetőség é hat építeni. l'Ogramja szerint hetenkénti — Hogy állunk a fizetéssel? Uyszer kötött-műsort adnak, é Hót, a pénznek az a jellegzetessége. i lenei vagy irodalmi előadást f hogy sose elég... De azért persze nincs KOdeznek, nevet eiőadók \ ok panaszra, mert sok hónapban meg- heghívásával) $ keresték a fiúk a 800 forintot is. Más­különben ösztöndíjat kapnak, no és meg esik, hogy segédkeznek itt-ott ismerő­söknek, aztán csak leesik így is valami. Kapnak aztán célprémiumot... — Igaz is Józsi bácsi erről ......------------------—, nem tu­dunk még semmit! Ko bra elvtárs, a fiúk Józsi bácsija megnyugtatja őket, hogy nem mostoha- gyerekei ők a vállalatnak, éppúgy meg­lesz a prémium, mint a többi brigád­nak. — Persze, jól dolgozni nemcsak a pénzért kell — jegyzi meg — és ezt kü­lönösen véssétek jól az eszetekbe, hiszen nemsokára felszabadultok. A szakmai tudással nincs baj, én azt nagyon jói tudom, de ... Mikor volt utoljára K1SZ- gyűlés? Hosszabb tűnődés és vita a válasz. Annyiban mindenesetre egyetértenek, hogy meglehetősen régen volt KISZ- gyülés. Ebben nemcsak a fiúk a hibá­sak. Hibás a vállalat pártszervezete is. Kinek kellett volna gondoskodni arról, hogy legyen egy tehetséges, lelkiismere­tes ember, aki szervezze és irányítsa a fiúkat? Mert bajok voltak a KISZ-tit- kárral is, most kapott végre valakit a vállalat, aki remélhetőleg itt is marad és jól is fogja végezni a dolgát. Most pedig itt van november 4. és no­vember 7., jönnek majd a vizsgák, az­tán a szakmunkásvizsga, van bőven megbeszélnivaló. — Rátok fér már egy kis politizálás — állapítja meg Józsi bácsi, mire egy kerekképü, huncutszemű fiú közbeböki: — Hát kell is a politika, hogy tud­juk, hogyan kell vakolni és a téglát rakni... A többi fiú nevet, Józsi bácsi Is mo­solyog, nem szól. semmit. — Jó lenne elmenni valahová — tű­nődnek a fiúk. — Egyszer voltunk csak Pécsett, akkor is inkább a műemlékeket néztük, pedig sok tanulnivaló van a házakon. Jó lenne elmenni Pestre is. — Bizony fiúk, a történelem is fon­tos — szól Józsi bácsi. Mert valószínűleg most 6 fogja átvenni a történelem ok­tatását. A fiúk megint csak nevetve jegyzik meg: az őskommunizmusig tud­juk! — Majd nekiugrunk! — mondja biz- ________ _______ tonsággal Jó zsi bácsi. — Meglátjátok, ' ] négyszögöl — van belőle, de ha milyen érdekes a francia forradalom * beválik, hamarosan +öbb lesz. tÖTtQYWS'tC. ^ Miö (*oa!lc onritrif Va& — Nem úgy van az, hát to­vább ..; mi történt aztán? — Később, úgy 1955 végén kineveztek főkertésznek. — Na, igen s mennyi szőlőt bíztak a gondjaira; — Tiszta szőlő van 257 hold és 150 hold az anya telep. Az egész gazdaság pedig 2700 hold. Ezt jároan reggeltől estig — lassan megjön a kedve a be­szédhez. — Foglalkozunk (így többesszámban beszél a mun­káról) újabb módszerek meg­honosításával Is. A kutatóktól vettük át a parafinos iskolá­zást. Most rajtunk a sor, hogy a nagyüzemi szőlészetben is megvalósítsuk; Azt már egy közbevetett kér- désre magyarázza el, hogy kí­sérleteznek két új bolgár sző­lőfajtával is. A Mavruddal és a Sirokával. Nem sok — 400 — Minek egy kőművesnek történe­lem? — fintorog az előbbi közbeszóló. — Hogy kitáguljon a látóköre — ró- laszol komolyan Kobra elvtárs. — És hidd el, nyitottabb szemmel, művelteb­ben sokkal jobban megy a munka is. Folyik tovább a szó, a beszélgetés fonala megint csak visszakanyarodik a szakmai problémákhoz. Az egyik fiú me­séli, hogy valahol látott rajzon egy különleges kéményt, és nem tudta ki­sütni, hogyan kell vajon csinálni. — Hozd el legközelebb, majd megnéz­zük együtt és kisütjük. — Annyi mindent nem tudunk még — mondják gondterhelten a fiúk. — Ez az ellenforradalom annyira visz- szavetett bennünket — jegyzi meg a huncutképű gyerek, de most komolyan. Józsi bácsi eíneveíi magát. — Nahát, ki mondja, hogy semmi kapcsolat a kőművesmunka és a politi­ka között? Ha a kőművesek mind poli­tizálnak, nem gondolod, hogy ez befo­lyásolja azt is. lesz-e még ellenforrada­lom vagy nem? A fiúk mosolyognak és elnéznek va­lahová az új házsorok felé. ■— Ügy látszik, tényleg kell a vakolás­hoz is politika .. HALLAMA ERZSÉBET Még csak annyit kért búcsú­zásnál, hogy a világért sem említsem meg a nevét, mert nem szereti a nyilvánosságöt. Inkább reggel öttől este tízig dolgozik (mert ezt teszi min­dennap) és elviseli, hogy oda­haza szemrehányásokkal illes­se érte a fiatal asszonyka, no ] i meg aranyos kislánya..; de a nyilvánosság;;; Csakhogy aki­re ilyen fiatalon 2700 hold gondját bízták, annak neve van, a környékben ismert, megbecsült neve;:: f Baranyai fiatalok aVIT-ről Baranya megyét mintegy 25 fiatal képviselte a moszkvai VIT ünnepségein. A küldöttek sok-sok szép élménnyel tér­tek haza. Ezekről hatvan he­lyen tartottak népszerű be­számoló-estet. Mindenütt hagy \ érdeklődés fogadta az előadá- J sokat, a fiatalok számtalan J kérdést tettek fel a szovjet J fiatalok munkájára, életére f vonatkozóan. A gyűlésekre t srovlet elvtársakat Is meghfv- * tak.

Next

/
Thumbnails
Contents