Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

MOT. DECEMBER 7. N A P I) 0 Beszélő számok Az olvasók nagyrésze nem szívesen időzik azoknál a cik­keknél, tanulmányoknál, me­lyekben statisztikai adatokat lát. Sokan száraz adathalmaz­nak tekintik, pedig a számok mögött figyelmesebb áttanul­mányozás után megláthatjuk a nyüzsgő, rohanó életet. Ezek a számok „beszélnek" és na­gyon sok érdekes dolgot mon­danak. A Központi statisztikái Hi­vatal Megyei Igazgatóságának 1957. III. negyedévi jelentésé­ből! több olyan --lmot talá­lunk, melyre érdemes felfi­gyelni. ..Bara-nva és Pécs váró* hío-' ' 'jr ivarénak terme­lése a UI. negyedévben 99,2 százalékra megközelítette a múlt év azonos időszaká­nak termelését“. — Ez az első szám minden Ol­vasó részére mond valamit. A kommunistáknak, a szocializ­mus híveinek azt mondja: ér­demes volt küzdeni! Érdemes volt szembeszállni az ellenfor­radalmi áradattal, a sztrájkot szer ezőkkel, a rombolásra és pusztításra uszítókkal! Sike­rült gyorsan leküzdeni az el­lenforradalmi események ál­tal okozott' nehézségeket, si­került megnyerni a további építő és termelő munkára a munkásosztály zömét, sike­rült helyreállítani a bizalmat a munkásosztály élcsapata, a párt Iránt. Az ipául munkás­ság belátta, hogy csak a ter­melő munkán keresztül vezet út az életszínvonal emelésé­hez. A közömbösöknek, a kétel­kedőknek azt mondja, hogy nem érdemes közömbösnek lenni, nem érdemes Kételked­ni! Aki szenvtelenül nézi az események alakulását, ki min- tk..ben csak kételkedik, min­denben csak kifogásolni valót talál, annak nincs az életben öröme, az savanyú ábrázattal jár a világban akkor, mikor dolgozó tánsai eddigi sikerei­ken felbuzdulva a boldogabb jövőt tervezik; A szocializmus ellenségei­nek pedig azt mondja: kár minden fáradtságért és pró­bálkozásért! Sikerülhet hazug „Az átlagtermelés vala­mennyi kalászosnál a rozs kivételével meghaladja az 1931—10-es evek termés- állagait. Kenyérgabonából a vetésterület csökkenése ellenére is 12.8 százalékkal töhh termést tekrri*^-tv_nk be, mint tavaly." Dolgozó parasztságunk az ellenforradalmi események kö­zepette sem feledkezett meg kötelességéről, nem ült fel a nagytőkések, nagybirtokosok sztrájk-uszításának. A legzava­rosabb időben is nekilátott a munkának, hogy biztosítsa az ország, a dolgozók kenyerét, anélkül, hogy részletesen elő­írták volna részére, mikor és mit vessen; „’Legmagasabb az állami gazdaságok termésátlaga, de a termelőszövetkezetek Igaz, vannak eágok is: „A iavntó még hiányos­éra«! Iá tás el­lenére több cikkhö1 to­véhhrrt wm tudták a la­kosság szükségletét kielé­gítenl... Az ipar részéről több cikkből burkolt dr­emelés volt távasztalhátó." Ezeknek a hiányosságoknak leküzdésére azonban történ­tek intézkedések és a kor­mány erélyes kézzel fogott hozzá, hogy az áremelkedés, árdrágítás minden nyílt és burkolt formáját letörje. A beszélő számok közül vé­gezetül ragadjunk ki még egyet: i,Ez évben eddig »99 kész csendül átlagtermése is meghaladja egész évben lakást adtak át a megyé­ben és Pécsett — 1956-ban egy-leét mázsával vala­összesen 585 lakást.“ „HEGY ÉVTIZED1 A pécsi Rádió november 7-i ünnepi műsora As Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján a Pécsi Rádió két és félórás ünnepi műsort sugároz. Ez a műsor külsőségeiben, formá­jában is eltér a szokottól. Először történik meg ugyanis a Pécsi Rádió fennállása óta, hogy a magyar, német és szerb-horvát nyelvű műsort nem külön-külön, egymástól elválasztva sugározza, hanem a teljes műsoridőben három nyelven történik az ünnepi műsor közvetítése. így Bara­nya, Somogy és Tolna ma­gyar, valamint nemzetiségi lakossága együtt, közösen hallgathatja végig — ki-kl a maga nyelvén — a nagy ok­tóberi napokra való törté­nelmi visszaemlékezéseket, verseket, A műsorban fel- Lenln hangja is. 1919-ben, a Komintern már­ciusi üléséről Kun Bélához intézett üzenetét hallhatjuk. Öreg veteránok beszélnek személyes élményeikről, köz­tük a pécsi Gergely Béla elv- <1 40 év eredménye mennyi kalászosból — az egyéni gazdaságokét.“ — A szocialista típusú gazda­ságok fölényéről beszélnek ezek a számok és a dolgozó parasztságot akarják meggyőz­ni arról, hogy a termelőszövet­kezeteken belül jobbak az eredmények, nagyobbak a le­hetőségek, hogy ez a fejlődés, a boldogulás útjai A felvásárlásról szóló sta- Statjsztikai adatok azt mutat­ják, hogy gabananeműekből, vágómarhából tölbb volt a fel­vásárlás, mint a múlt év azo­nos időszakában és a többi tér ményékből és termékekből majdnem ugyanannyit vásá- negyedévek és évek je- Mária, Hohner Klára, Hu­roltak fél a* Miami vailaía- 1^+/^ rvariMm* már töhh«t f nvadl Pékét« Miirt» T»kv tolfc A begyűjtés eltörlése te­hát nem borította fél népgaz­Egyik legégetőbb gazdasági és szociális problémánk a la­káskérdés. Ezek a számok azt ™ mondják, hogy a lakásépítke- 1 emlékezetesebb részletei. Vá- zés a nehéz gazdasági helyzet rosunk erősödő zenei életé- ellenére sem csökkent, szorgal- nek illusztrálására pedig fel- masam. épülnek az ez évre 11 hangzik Székely Júlia és a tervbevett 10 000 bányászlakás 11 pécsi filharmóniai zenekar pécsi és komlói épületei. Meg- 11 tolmácsolásában Bartók nőtt a lakosság építkezési ked- <* Rapszódiájának részlete. A ▼e — és a lehetőségek is, ma- 1 [ Pécsi Rádió ünnepi műsorát gámerőből, állami kölcsönből <' átveszi a Pécsett működő kí- mind több családi ház épül.1 * sérleti ultrarövidhullámú adó Igaz, sokaknak azt is mondja 1 [ is, a 88.6 megacikluson, ez a statisztikai adat, hogy 1 Közreműködnek: Fodor Te- ez még mindig nem elegendő ' réz, Fülöp Mihály és Somló az összes szükséglet kielégíté-1 Ferenc, a Pécsi Nemzeti sere. Reméljük, hogy a követ- Színház művészei — Balogh Ugrásszerűen fejlődött az építkezés Dísaiinnepség a pedagógiai főiak ólán A pedagógiai főiskolán a A főiskolai hallgatók műso* tórs is. Újra felcs^dülnek az '[Nagy Októberi Szocialista For- ra után a helyi ssovjet alakú- Alexandrov, Pjatnyiczkij es An in,ih'irmmuauA«i. örmeny népi-együttesek pé­csi vendégszereplésének leg­daságunk rendjét, sőt fokozta a dolgozó parasztság termelési és értékesítési kedvét „A lakosság áruellátása a negyedév folyamán tovább javult. Az áruforgalom 4,6 százalékkal volt maga­lentései részükre már többet fognak mondani; Beszélnek a számok, beszél­nek a statisztikai adatok. Ma egy évvel az ellenforradalmi események után, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján azt mondják , kórusban, együttesen: a szó- \ eializmus ügye legyőzhetetlen! Ferenc, nekar, az Alexandrov Pjatnylckij ég az örmény Népi Együttes. radalom 40. évfordulója tiszte- latok kultúrcsoportjánák mű- letére rendezett ünnepségsoro- sora következett A női kórus zat utolsó akkordja volt a orosz népdalokat énekelt olyan díszünnepség. A főiskola nagy- szépen, hogy a tapsvihar újabb termét zsúfolásig megtöltötték számok előadására „kényszert* a vendégek, a tanárok, nevelők tette” a kórus tagjait. Nem ke- és a íőWkola hallgatói, vesebb sikert arattak a táne­A magyar ég a szovjet számok is, a matróztánc és a Himnusz elhangzása után, katonatánc. Az egyéni énekszó­Márk Bertalan, a főiskola igaz­gatója üdvözölte'a megjelente­ket, majd méltatta a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom jelentőségét Utána Vas Ká­roly, a főiskola tanára mondott ünnepi beszédet, amelyben rá­molt, amelyeket gzovjet harco­sok adtak elő ugyancsak nagy sikert arattak. A műsor után megvendégel­tük a szovjet elvtársakat. Ba­ráti beszélgetés alakult Id a főiskola tanárai és a szovjet nyadl Fekete Mária, Laky Rudolf és Mel&th Ferenc, va- ... ... . „ ,, , . „ lamint Székely Julia (zongo- <1 világított a Nagy Októberi Szó- vendégek között, amely nótá­ra) a Pécsi Szimfonikus Ze- 11 cialista Forradalom világtörté- szóval ért véget és neti jelentőségére. Az ünnepi, beszéd után zászlóátadás kö­vetkezett A főiskola K1SZ­sabb. mint 1956. 111. ne­gyedévében, az árukészlet meghaladja az eav év előt­tit.“ Ezek a számok felidézik ben­,,,, _________„ Több esetben hírt adtunk pr opagandával, időlegesen em- “ «gy évvel ezelőtti végi arról, hogy a Hazafias Nép­berek ezreit is megtéveszte­ni, a szocializmus építése elé ideiglenesen akadályókat gör­díteni, de a történelmi fejlő­dés menetét nem lehet meg­akadályozni; „Az 1957. évi ivari ter­melés az első háromne­gyed évben 9,8 százalék- kal, 124 millió forinttal ke- év A mesterséges holdról tart előadást a Magyar Űrhajózási Bizottság titkára Zenei rendező: dr. Nádor ' [ szervezete vette át a főiskola Tamás. — Rendező: Katona f zászlaját. Felolvasták a kltün­* tetett tanárok és diákok nevét, majd az Intemacionálé elének- lésével végétért az ünnepség; 1 első része, Sportvezetőket tüntettek ki Ajs Országos Testnevelési Sport* hivatal jó sportmunhájok ette­a, ri„nrn.é<r wtceS (I meréaéül a Near Októberi S*o* Az ünnepség második _ részé {clallsta rorradalom w, évforduló* télen embersorokat a boltoki front városi elnöksége, a Dok­előtt, a kifosztott áruraktára- tor Sándor művelődési Ház és kát, az infláció rémét. Mindez (ia TTIT titkársága sok Irányú nem következett be. Üzleteink (1 kérésnek tesz eleget, amikor tele vannak árukkal, a pénz,ima este 7 órai kezdettel meg­értéke nem romlott és a la-11 rendezi a nagy érdeklődéssel kose ág be tudja szerezni szűk- < 1 várt előadást a mesterséges eégletét minden sorbanállás; l holdról. A mesterséges hold nélkül; problémája ma központi téma és minden embert izgalomban tart. Különös értéket ad az előadásnak, hogy dr. Iván csillagász tartja, aki a Magyar Űrhajózási Bizottság titkára. Az előadást „Repülés a Holdba” című Ilim bemutatása ben kultúrműsor következett, i'amelyben fellépett a főiskola énekkara is. Tillai Aurél veze­_ _tésével a „Forradalmi kórus”-t Al már énekelte a Boris Godunov cí­mű operából és Muradeli: „Egy célért harcolunk” című művét. Tóth Árpád: „Az új isten” cí­mű versét szavalta Nagy követi Előadás helye a Dók- '[ László, Rimszkij Korzakov: tor Sándor Művelődési Ház {„Tárulj szét.. ” áriáját Bajor nagyterme, ben). (Színházzal szem­István énekelte a Szadkó című 'operából, I ja alkalmából emlékéremmel tűn* I tetett U több Baranya megyei I sportvezetőt. Kitüntetést kapott! I RoUéder Károly, a labdarúgó já* I tékvemtSk testületének titkán. I Welch László, a megyei asztalite­nisz ah* zó vétség elnöke, Villányt 1 Nándor, a megyei atlétikai alszö* I vétség titkára, Hódost György, a megyei kosárlabda alszövetség tit­kára, Kófiás Mihály, a pécsváradl községi sportkör elnöke, Hock Jó­zsef, a székelyszaluul sportkör eb } nöke. vesebb, mint a azonos időszakában múlt____ vo lt“. yUayea &zálá főídckkiMu^ Ha a termelésben, sikerült is elérni a múlt évi legmaga-' sabb színvonalat, ez még nem ORAK MÚLTAK csak el, jelenti azt, hogy minden le-'hogy Petrográdban a munká- maradást behoztunk. Nem le-{sok, a bolsevikok kezébe ke- becsülemdő az a kár, amely * rült a Téli Palota, s a Szmol­elbukott, másik politika miatt nem meg. 1917 novemberét része hibás lu" című munkájában a 44. ol- valósult dalon így ír: „Az 1920-ban megindult földreform lényege- követő sen nem változtatott a falu a termelés kiesése révén je- {nijban máris megszületett egy években, egész Kelet-Európá- struktúráján, nem járult hoz- lentkezik. A múlt év negye- {olyan dekrétum, amely 40 év ban földrendezéseket hajtottak zá túlméretezett mezőgazdasá- dik negyedévében 161 millió {múltán is lázbahozza, cselek- végre reakciós módon a szó- gi munkásosztályunk apasztá- forint, ez évben pedig 124 {vésere készteti a világon mind- cialista forradalom földdekre- sához..." Nagyatádiék? Az ő millió forint értékű Ipari tér- {azokat, akik maguknak akar- túrnának kényszerítő hatására, földreformjukban sem volt kö- melés esett ki az ellenforra- {ják a földet, mert ők műve- A Tanácsköztársaság végső le- szönet, legfeljebb a nagygaz­dálrni események következmé­nyeként, amihez még hozzá {tűm összetörte az orosz földes- is földigérettel igyekezett a pa- meg érte fejüket, hogy föld­keli számítani a termelés tér- {urak, bojárok hatalmát, föld- rasztság_ rokonszenvét meg- jeikért olyan pénzt kaptak, örök vezeti növekedésének elmara-'. hoz juttatta a muzsikot, dását is \használatra a paraszté lett a . .. föld. munkáslet- < Ez a rövid idő alatt született [ történelmi intézkedés világ­Mankeresete i szerte új jelleget adott a aíff-'[ földért folyó harcnak. A polgá­„Az ipari szám 100.8 százaléka, a ^munkások 111, negyedévének.“ — Emlékezzünk csak vissza: az év «lején sokakat a munka- nélküliség veszélye fenyege­tett Alig múlt el pár hónap, megyénkben már felszívódott a munkanélküliség, sőt a szén­bányászatban jelenleg is mun­kaerőhiány van. A forradalmi (1 között ez volt, amely a hadi' lik meg. A földről szóló dekré- típrására gyülekező fehérterror dák, a földbirtokosok hajtották nyerni. Szorult helyzetében a amit még soha álmodni sem még Szegeden lévő ellenforra- mertek volna. A földből nem dalmi kormány így ígért: lett semmi. A nincstelen agrár- -. .magyar földhöz juttatja proletárok, szegény és kispa- majd mindazokat, akik a rögöt rasztok előtt azonban ott lebe- szántják és a kalászt aratják", gett továbbra is 1917 novem­--------------------- . __________Amikor nyeregbe kerültek, bérének földdekrétuma és a 12 4,2 százaléka a mnit ev forradalmak széttörték már nem a juttatáson, ha- XX. század második négy ed é­!, ugyan a feudalizmust Nyugat- nem a majdon volt a hangsúly, ben a feudalizmus terheivel {Európában, de a nagybirtokot Bethlen és társai, olyan föld- élték életüket Azokat a föld* f nem. A győztes szocialista for- reformot hoztak össze, amely tulajdon viszonyokat soha nem radalom ezt is megtette. A ma- semmi másnak nem mondható, szabad elfelejteni, gyár paraszt a féljobbágy sor- mint bolondjáratásnak a ma- 1935-öt írt a naptár, amikor ban élő cseléd a többi között gyár földnélküliek millióival; a magyar parasztok 72 száza- ezért emelte tekintetét az első ügy csinálták, hogy elmenjen lékának öt holdon aluli, vagy pillanattól kezdve az orosz a kedve a földtől a nincs te- legfeljebb öt holdig terjedő szocialista forradalomra. Többi lennek, a kisfölddel rendelke­zőnek, hogy a csalódottság ke­rmrnkás-paraszt kormány pe­dig megértette a munkások jo­gos panaszát és megyénkben az ipari munkások ma átlagosan egynegyedével magasabb bért kapnák kézhez. A szénbányá- lyó harccal. Dózsa parasztjai, siók átlagos havi keresete a1848—49 kaszásai, felkelő pa- 2000 forint felett van. Nem rasztjai, az 1905—1906-os évek szabad figyelmen kívül hagy- (I parasztmegmozdulásai, 1919 ni, hogy ezt a jelentős bér- Tanácsköztársasága, mind­rendezést a kormány a legne-imind lényegükben hordozzák a hezebb gazdasági helyzetben {földkérdés megoldása utáni_vá­hájtotta végre; fogságba került parasztkatonák serűségétől ne is vegye többé ezreit szólította fegyverrel is szájára azt a 6zót, hogy „fől- a bolsevikok mellé. dett”; Akiknek „boldogulásul” A magyar történelem évszi- jutott néhány hold, azoknak zadai tele vannak a földért fo- túlnyomó többsége éjjel és földje volt. Ezeknek több mint fele egy holdnyi, vagy azon aluli földön „gazdálkodott". A nagybirtokosok viszont az egész magyar föld 48.3 száza­lékát közben tartva Ölték a tort, tobzódtak, dőzsöltek. Ezer család kezén volt közel ötmillió hold föld. Illyés Gyula a nappal azon fáradozott, töpren­gett, hogy miként tudna meg­szabadulni a nyakába szakadt „Puszták népe’’ című könyvé- tehertől. Soroljunk statisztikát"' ben írja: „Az urak, a földbir- Egyszerűbb, talán érthetőbb is tokostól le a gazdasági gya- az úgynevezett Magyar Falu kornőkig szabadon rendelkez- Szövetség elnökét, Weis 1st- nek a cselédnek nemcsak két ígyakozástj Ezeknek egy része vám idézi, aki ^ magyar fa? kezével, hanem egész testé* vei, 1 ez ellen nem lehet apel­láta, nincs is"i Másutt: „Ar* culcsapásban a pusztai 30—35 éves koráig részesül Azután rendszerint csak hátulról kap tarkóra, vagy nyakba m Hat­van éven túl, legtöbb már a kézemelésre elsírja magát. Nem az ijedségtől, a megaláz­tatás miatt. Akkorára érik meg ugyanis bennük az embe­ri méltóság tudata”* Mintha a középkor elevened­ne meg a XX. században Euró­pa közepében. Emlékei ennek az elesettségnek még ma. is élnek, szenvedői közül sok ma is megtalálható, akik úgy em­lékeznek vissza e sorsra alap­jaiban megváltozott életsorsuk­ban, mintha valami rossz álom lett volna. Pedig valóság volt; S hiába volt a huza-vona, a görcsös ragaszkodás a latifun­diumokhoz az uralkodó osztály részéről, hiába próbálta inga­dozó helyzetét egy könnyű zsákmányszerzésnek remélt második világháborúban meg­szilárdítani, 1917 földdekrétu•* mának szelleme 1945 május 18-án megindult a megvalósu­lás gátján hazánkban is. A sapkájukon vörös csillagot hor­dó, ezer veszéllyel megbirkózó katonák, a legyőzhetetlennek hirdetettek legyőzésével meg­teremtették a feltételét egy évszázados vágyakozás valóra- váltásának. S e feltétellel él­tek a kommunisták, a földet az kapta, aki megműveli. S nem­csak a magyar zsellér, a sze­gény- és klsparaszt kapott e történelmi győzelem nyomán földet, nemcsak hazánkba ju­tott el 1917 földdekrétumának szelleme, hanem Romániába, Lengyelországba, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviá­ba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Albániába, Kí­nába, Koreába, Vietnámba is; Százmilliónyi földnélküli vált földdel rendelkezővé. S a magyar földön új élet kezdődött, új arculatot kapott a falu, a volt nincstelenek, kis- földűek bebizonyították: élni tudnak a földdel, élni tudnak a megváltozott lehetőséggel. Nincs még tizenöt éve sem* hogy földig görnyedt a cseléd az uraság láttán és ma már úgy kell magyarázni, tanítani lassan legénysorba cseperedő fiataloknak, hogy tulajdonkép­pen ki is volt a földesúr, a báró, a gróf, a herceg. Tanít* suk meg, magyarázzuk meg! Voltak évek a közelmúltban, amikor a föld becsülete, a föld utáni ragaszkodás csökkent, de 1956 november 3-án új, a régi­nél nagyobb fellendülést előse­gítő időszak kezdődött falun, mert nem térhettek vissza a földesurak, mert megkezdődött a hibák kijavítása. A föld visz- szanyerte becsületét, művelőik ismét fantáziát látnak benne és művelik, mint talán még soha. NEGYVEN EVE, hogy elin­dult hódító útjára a bolsevi­kok földdekrétuma; Negyven éve, hogy győzött a szocialista forradalom. S ez a forradalom adott — ha évtizedek múltán is — földet a magyar paraszt­nak, űzte el örökre a falu múltját és adott soha nem lá­tott virágzó életet számára.- Október nélkül nem tudni mi­kor következett volna be e tör­ténelmi változás, október nél­kül nem kaptak volna földet a megmr*,elői; Kásám József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents