Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

1957 NOVEMBER 7

NAPLÓ

s

Ä magyar nemzeti fejlődés és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom között szerves és eltéphetetlen a kapcsolat

Ünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban

4 Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, Baranya viegye és Pécs város tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa november 6-án, szerdán este hat órákor a Pécsi Nemzeti Színházban díszünnepséget rendezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából.

Az elnökségben megjelentek: Sági György elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Laki István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, dr. Steinmetz Endre elvtárs, főorvos, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Györ- kő Antal elvtárs, a városi tanács elnöke, Nemes Alajos elvtárs, a megyei rendőrkapitányság qpzetője, Duga József elvtárs, a megyei munkásőrség parancsnoka, Jelenszky Márton elvtárs, a határőrség parancsnoka, Sztergár János elvtárs, a megyei népfront-bizottság titkára, Máy József előtárs, az SZMT tagja, Gregor Sándorné, a megyei nőtanács munkatársa, Kiss Dezső elvtárs, a megyei KISZ-bizottság megbízott titkára,

Berke István elvtárs, bőrgyári munkás, Maul Adolf elvtárs, a munkásmozgalom idős harcosa, Bódis István elvlárs, a városi népfrontbizottság titkára, Tóth József elvtárs pártmunkás, Heller Alajos élvtárs üzemvezető, dr. Czéh Károly elvtárs iskolaigazgató, dr. Gróf Pál elvtárs egyetemi dékán helyettes, Rüll Sándorné elvtársnő porcelángyári munkásnő, Nádor József elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, Szécsi Zoltán elvtárs bányász, Gergely Lajos elvtárs igazgató, Bodor József elvtárs pártmunkás, Bernáth János elvtárs, a városi rendőrkapitányság vezetője, Simon Imréné elvtársnő kesztyűgyári munkásnő.

Az ünnepségen részt vett Polucsevszki ezredes elvtárs, a szovjet helyőrség parancsnoka.

A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Fülöp Mihály, a Nemzeti Színház művésze József Attila „Szocialisták° című költeményét szavalta el, majd Palkó Sándor elvtárs nyitotta meg a díszünnepséget. Ezután Laki István elvtárs mondotta el ünnepi beszédét.

Laki István elvlárs beszéde

Kedves Elv tárnak, Kedves Elvtánsnök!

A világ dolgozóinak százmilliói, az egész haladó emberiség .együtt ünnepel ma a Szovjetunió népeivel, köszönti a dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Felméri azokat a változásokat, amelyek az elmúlt 40 év alatt a Szovjetunióban és az egész világon végbementeik. Lelkesítő eredményekre pillantanak vissza, amelyek az új szocialista rendszer szilárdságát, a kapitalizmussal szembeni magasabb- rendűségét, nagy október eszméinek, a lerdnizmus eszméinek helyességét és életerejét bizonyítják.

1917. októbere . nemcsak az orosz nép számára, nemcsak a kommunisták számára jelent döntő fordulópontot, hanem az egész világ becsületes, haladni vágyó dolgozói számára ás,

November T-e, a szocialista társadalom bölcsője nemcsak a kommunisták ünnepe, hanem a magasabbrendű társadalmi formáért, a szabadságért és a demokráciáért, az emberi jogokért, a kizsákmányolás ellen harcoló százmilliók ünnepe.

Az októberi forradalom vl- vil ág történelmi jelentősége éppen abban rejlik, hogy megnyitotta az ember ember általi kizsákmányolása felszámolásának, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetének, a gyarmati rendszer összeomlásának korszakát.

Oroszország munkásai és parasztjai a lenini párt vezetésével szétzúzták a kizsákmányoló osztályok uralmát és újtípusú államot hoztak létre — azt az államot, amelyet a munkásosztály vezet, élén marxista-leninista pártjával, azt az államot, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségén alapszik — a proletárdiktatúra államát — Az elmúlt 40 esztendő a szocializmus történelme. Ez alatt az idő alatt lett a fiatal szovjet államból világ- nagyhatalom és a szocializmus világrendszerré vált;

Nem volt még példa a történelem folyamán arra, hogy egy társadalmi rendszer néhány évtized alatt ilyen hallatlan, óriási fejlődésről tanúskodott volna., mint a szocializmus társadalmi rendszere.

40 óv alatt a Szovjetunióban a legfejlettebb .politikai rendszer mellé fejlett gazdasági rendszert is teremtettek és a gazdasági átalakulások nyomán hatalmas kultúrforrada- lam bontakozott ki

A Szovjetunió fejlődése példátlan a világtörténelemben

Laki elvtárs ezután a szovjet ipar, mezőgazdaság és kultúra eredményeit ismertette. A Szovjetunió ipari nagyhatalommá vált, ipari termelése 1957-ben harminchárom- szor akkora, minit 1913-ban volt.

1954. óta működik a Szovjetunióban a világ első atomenergiával dolgozó villany telepe. A szovjet tudósok megalkották az első interkontinentális rakétát. 1957. októberében útjára Indították az első és november

3-án a második mesterséges holdat.

A Szovjetunióban a gabona- termelés 1960-ban 80 százalékkal, a tejtermelés 95 százalékkal, a hústermelés 100 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955- ben. A fogyasztási cikkek 1 lakosra eső termelése az Egyesült Államokiban 1913 és 1956 között 1,5-szeresóre nőtt, a Szovjetunióban viszont 8,2- szeresére. A Szovjetunió nemzeti jövedelme is gyorsan növekszik. Az 1913-as 100 százalékról 1956-ban 1922 százalékra szökött feli Az ipari munkások reálbére 1940-tól 1956-ig 82 százalékkal, a dolgozó parasztok természetbeni és pénzjövedelme pedig 68 százalékkal emelkedett;

A Szovjetunió a soknemzetiségű államok szövetsége, amely a szocialista nemzetköziségen alapszák. A szocialista nemzetköziség gondosan ápolja és fejleszti a népek hazaszeretetét és olyan kapcsolatokat teremt a kapitalista igától megszabadult népek és országok között, amelyek valamennyi nép felvirágzásához •ezetnek. A lenini nemzetiségi politika szerves része a nemjeti köztársaságok ipari fej- Íídése. Kazahsztánban 40 éveiéi ezelőtt még nyoma sem

volt az iparnak, ma viszont akkora az ipari termelése, mint a cári Oroszországé az októberi forradalom győzelme előtt,

A tízezer lakosra jutó főiskolai hallgatók száma ma Tadzsigísztánbasa 91, Üzbe- kisztánban 98, Azerbajdzsánban 102, Franciaországban viszont csak 36, Svédországban 29, Nyugat-Németország- ban pedig mindössze 24.

5— A hatalmas fejlődés oka mondotta a továbbiakban Laid elvtárs —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az állam eddig ismeretlen típusát alkotta meg; Olyan államot hozott létre, amely a világtörténelemben először nem a kizsákmányoló kisebbség, hanem a kizsákmányolt többség uralmát, nem a kizsákmányolást, hanem an1517; októbere új korszakot nyitott a történelem színpadán; Azok az eszmék, amelyekért a párizsi kommün, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló géniuszai, Marx és Engels, a névtelen munkáshősök küzdöttek, megvalósultak. 1917. októbere előtt sokan, sokféleképpen próbálták meg- dönteni az osztálytánsadalmat; Sok vér folyt el a harc közben, de a Téli Palota egész burasoa berendezkedésével tovább is büszkén állott; A világháború véres drámája meggyorsította az eseményeket. A dolgozók szenvedéseit és felháborodását a maximálisra fokozta. Oroszország az összeomlás, a zűrzavar küszöbén" volt. Nincs olyan párt, amely át tudná venni a hatalmat — hangoztatták egyesek; Ekkor Lenin

nak megszüntetését szolgálja. Ez az újítpusú állam nemcsak papíron biztosította és biztosítja az állampolgári jogokat, hanem megteremtette a jogok gyakorlásának anyagi feltételeit is. A hatalmas fejlődést lehetővé tette az, hogy a vezetés, az irányítás olyan párt kezében összpontosul, amely párt kiállta már a történelem legnehezebb próbáit, eszmei, ideológiai, szervezeti téren, a népgazdaságban, a kultúrában és a fegyveres küzdelmek során. A Szovjetunió Kommunista Pártja több, mint félévszázada működik, él és erősödik. E párt az az erő, amely győzelemre vitte októbert, amely vezetésével a szovjet nép ma már a kommunizmust építi. E párt az az erő, amely vezetésével a népek egész sora — így hazánk äs —* ráléphetett a szabadság, a szocialista fejlődés útjára.

kijelentette: „Van ilyen párt, a Bolsevikok Pártja!**

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme történelmileg bebizonyította, hogy a forradalmi munkás- mozgalom számára létszükséglet a marxi-lenini tanításokkal felfegyverzett, vas- fcgyelmű forradalmi pária

A Szovjetunió azért állta Jd az összes megpróbáltatásokat, azért tudta felépíteni a szocialista társadalmat, a kapitalista környezet súlyos körülményei között, mert a szovjet népet a kommunista párt, a szocialista építés vezető ereje irányította, mert a nép széles tömegei szorosan felzárkóztak a párt mögé.

1917. októbere új korszakot nyitott az emberiség történetében

A Magyar Tanácsköztársaság is a Nag - Októberi Szocialista Forradalom következménye volt

Laki elvtárs ezután a Szovjetunió következetes békepolitikájáról beszélt, amelyet a szocialista országok is támogatnak, majd így folytatta:

— 1917. októberében nemcsak az orosz nép mozdult meg elnyomói ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom különös jelentősége éppen abban van, hogy példája nyomán, szinte az egész földkerekségen megmozdultak az elnyomott tömegek. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme következtében az imperializmusnak, mint világrendszernek egyeduralma n Agtört. A második világháború után pedig egy sor országban győzelmet aratott a munkásosztály és eredményeképpen a szocializmus világrendszerré fejlődött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredménye, hogy nincs már egységes kapitalista világ, a föld egyharmadán 900 millió ember

új, kizsákmányolástól mentes társadalmat, szocializmust épít;

— A Nagy Októberi Szocialista Forradalom termékeny talajra talált a magyar munkások és parasztok között is. Amikor 1917-ben a Lenin vezette bolsevik párt kibontotta a szocialista forradalom zászlaját, akkor Oroszországban a volt magyar hadifoglyok közül mintegy 90 ezren sorakoztak a lenini zászló alá. Azok a magyarok, akik Moszkvában, Pétervárott, vagy Szibériában hullatták vérüket a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen — amikor a proletár- hatalomért harcoltak, ugyanakkor harcoltak a magyar nép nemzeti függetlenségéért és a szocialista jövőért.

A Magyar Tanácsköztársaság is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom következménye volt, s természetes, hogy születése pillar atától SzovjetOroszország szövetségesének tartotta magát. Szerény lehetőségeihez mérten kivette részét a szovjethatalom védelmében és az imperialista intervenció elleni harcából.

Létrejöttével négy és félhónapos fennállásával bebizonyította, hogy a proletárforradalom nem orosz sajátosság, hanem a magyar és az egész világ proletár iá tusa

számára járható út.

1919-ben elsősorban azért bukott el a magyar nép forradalma, mert nem volt aki támogassa, amikor’az imperializmus erői a magyar reakció segítségére siettek. 1944. után azonban másképpen alakúit a helyzet. Október gyermekének, a szovjet hadseregnek köszönhetjük, hogy az imperialisták és a magyar reakció ezúttal nein tudta elfojtani a felszabadulásra törő magyar dolgozók államát.

A felszabadulás után újból október nyomdokaiba

léptünk

A magyar nép élni tudott- szabadságával. Élni tudott vele azért, mert vezetője a Magyar Kommunista Párt, a ,le- ninizmus segítségével helyesen ismerte fel a magyar valóságból adódó feladatokat, mert a Magyar Kommunista Párt október eszméin és az Októberi Forradalomból kinőtt szovjet hatalom tapasztalatain is nevelődött és tudta p’kalmazni a magyar viszonyokra a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait. . .

A felszabadulást követő években népünk hatalmas sikereket ért el.

Magyarországon minden hatalom a dolgozó népé lett. Országunk elmaradt agrár országból iparilag fejlett országgá vált. Jelentős eredményeket értünk el az életszínvonal emelkedése terén, a kulturális forradalom kibontakozásában.

Bár az utolsó években beköAz ellenfonradalom alatt megkísérelték a magyar népet szembefordítani a Szovjetunióval. A két ország viszonyában előfordult hibákat mesterségesen felnagyították a hazúg propagandájuk számára;

A Szovjetuniónak hazánkhoz való viszonya — kisebb fogyatékosságokkal — a fel- szabadulás óta elsősorban és mindenekelőtt az önzetlen segítségnek, az őszinte barátságnak, az elvtársi egyenjogúságnak a viszonya volt, amely főként hazánknak nyújtott gazdasági és politikai előnyöket,

A szocialista országok között, amelyeket egybefűznek érdekeik, ideológiájuk és végcéljuk közössége, új típusú kapcsolatok jöttek létre. Ezek a kapcsolatok a proletár internacionalizmus elvén alapulnak és teljes jogegyenlőség, az elvtársi együttműködés és kölcsönös baráti segítés jelleihzf őket.

Hazánk szoros barátsága a szocialista tábor országaival, a varsói szerződésben való részvételünk internacionalista kötelesség is, amely az egész szocialista tábor védelmét és a béke megőrzését szolgálja. Ugyanakkor ezzel együtt életbevágó nemzeti érdekünk, mivel nemzeti függetlenségünket, békénket, szocialista építésünk eredményeit saját erőnkből nem tudnánk biztosítani. A revizionisták egyik bűne éppen az volt, hogy igyekeztek illúziókat kelteni Magyarország semlegességét illetően.

Az imperialisták és hazai szövetségeseik ellenforradalmi kísérlete megtört a proletár- intemacionalizmus erején. A Szovjetunió másodszor mentette meg hazánkat a legsúlyosabb nemzeti katasztrófától.

vetkezett hibák, majd a hibák kijavítása körül mutatkozó húza-vonák súlyos károkat okoztak népünknek. Ez mégsem változtat azon a'tényen, hogy a felszabadulással, majd a proletárdiktatúra kivívásával népünk életében sorsdöntő változás történt, olyan változás, amely jelentőségében történelmünk minden eddigi fordulatát felülmúlja. Az ellen- forradalom és a velük szövetkezett revizionisták szerint a párt ott követte el a hibát, hogy 1948-ban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útjára vezette a magyar népet. Valóságban azonban ez nem hibája, hanem legfőbb érdeme volt a pártnak.

A hibát nem abban követtük el, hogy újból október nyomdokaiba léptünk, hanem ott és amennyiben a későbbiek folyamán eltértünk az október- és a leninizmus egyes tanításaitól.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa pedig újabb felbecsülhetetlen segítséget adott a mi pártunknak is, hogy úrrá legyen a nehézségeken, kijavítsa a hibákat, emelje a vezetés színvonalát;

Az imperialisták és hazai szövetségeseik már a felszabadulás pillanatától kezdve igyekeztek megakadályozni, hogy a munkásosztályunk, dolgozó népünk a Szovjetunió példáján, október eszméin lelkesülve a szocializmus útjára térjen: A proletárhatalom kivívása után pedig vak gyűlölettel igyekeztek elgáncsolni a magyar nép hősi erőfeszítéseit; Az imperialisták, hogy kiszakíthassák- Magyarországot a szocialista országok közösségéből, hogy letéríthessék a magyar népet az októberi forradalom útjáról — különösen 1956. tavaszától kezdve — fokozták nacionalista, szovjetellenes propagandájukat;

Októbert akkor ünnepeljük méltóan ha levonfuk tanulságait

1917. októberét akkor ünnepeljük méltóan, ha levonjuk tanulságait, ha leszűrjük következtetéseit, s ha október hőseihez méltóan igyekszünk munkánkat végezni.

1917. októbere arra tanít bennünket, hogy erős, szilárd, egységes párt nélkül nem lehet szocializmust építeni. Október tanulságai arra intenek bennünket, hogy minden párt- szervezetnek, minden párttagnak legfontosabb feladata a párt lenini egységének védelme és ennek érdekében állandó elvi harcot folytatni a helyes politikáért mind a jobboldal, mind a szektás hibák ellen:

1917. októbere megtanít bennünket arra, hogy erősítsük népi államunkat. Népi államunk minden szervében, intézményében következetesen alkalmazzuk a proletárdiktatúra érvényesülését. Ne legyen kímélet az ellenségnek, de a legszélesebb demokrácia legyen a becsületes dolgozóknak, a népnek. Ne legyen szabadság a burzsoáziának, de legyen szabad érvényesülés, boldogulás a dolgozó millióknak;

Másra is megtanít 1917. októbere. Fűzzük szorosabbra, még erősebbre kapcsolatainkat a szocializmust építők hatalmas táborával, mert függetlenségünk, további fejlődésünk biztosítása elválaszthatatlan e táborhoz való tartozásunktól.

1917. októbere arra tanít bennünket, hogy még magasabbra emeljük a marx izmus - lenindzmus zászlaját és mindig helyesen alkalmazzuk azt az elméletet, amely a szocializmushoz vezet bennünket. Nem szabad elfelejtenünk,

hogy zavaros, téves nézetekkel, helytelen ideológiával nem lesz eredményes, gyakorlati politikánk sem.

1917. októberében olyan állam született, melynek alapvető érdekei egybeesnek a világ dolgozóinak, elnyomott népeinek, az egész nemzetközi haladásnak az érdekeivel. Ezért lett a Szovjetunió a centruma, a támasza és reménysége a világ minden forradalmi, haladó mozgalmának, ezért gyűlöli őt 40 esztendeje, keletkezésének pillanatától kezdve a nemzetközi reakció.

Az októberi forradalom 40. évfordulója megünneplésének központi eszméje tartalma nálunk az, hogy a magyar nemzeti fejlődés és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom között szerves és eltéphetetlen a kapcsolat.

1917. októbere nélkül nem lett volna földosztás a nincstelen parasztok számára, a gyár, az üzem, a tőkésé lenne.

Ünnepelni, hálánkat leróni jöttünk össze. Forradalmi évfordulóra emlékezünk ma. De ne feledkezzünk meg e szép ünnepélyen a tavalyi gyászos ellenforradalom tanulságairól sem: A nagy proletárforradalom évfordulóján fogadjuk meg, hogy hűek leszünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméjéhez és soha többé nem engedjük országainkban életrekelni a burzsoá világot — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Laki István elvtárs.

A díszünnepség második részében a Pécsi Nemzeti Színház művészei az „Optimista tragédia” című három felvonást® drámát mutatták bej