Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-24 / 277. szám

NAPLÖ 1957 NOVEMBER 2« Világhíradó ISictni kell az őszi mélyszántással!! »4ktív> ötletes emberek .j! kellenek as üsemi 11 A Szovjetunióban a Pamir hegység egyik mozgó gleccse­rére az idén ötezer méter ma­li osszű évek óta^&ye­--------------- lem Ba ranya őszi mélyszántási gassagban meteorológiai meg- munkáját. Voltak már .évek, figyelő állomást építettek. A21»amikór az őszi szántást 70—BŐ állomáson öt szovjet tudós vé- ^százalékban is elvégezték. 100 tőségéről igein sok tudomá­nyos munka jelent meg már az elmúlt években. Nem lehet azonban eléggé hangoztatni fontosságát, ezért szükséges­nek tartom, hogy röviden is­talaj képes arra hogy az őszi és a téli vízmennyiséget le-11 hető'.eg teljes egészében ma- * gába vegye és tárolja a kö-^ géz fontos megfigyeléseket. Ez íszázalékban azonban még ez- a megfigyelőállomás az első akidéig egyszeresen sikerült. mct összefoglaljam Ma már nagyon kevés világon, amely ilyen magasan é Ez év őszén még az átlagosnál fekszik. |i!s nagyobb a lemaradás annak Ősztől tavaszig a megfigyelő-f ellenére, hogy kedvező volt az állomást repülőn látják el a szükségletekkel. A napokban dobták le ejtőernyőn az első élelmiszer- és üzemanyag- szállítmányt. 1 október, a november. A megye 'alig áll 35—40 százaléknál job- ► ban és a tervbe vett 190 000 lkat. holdból még felszántatlan I mintegy 120 000. Igen alacsony lezen belül a gépállomások tel- A harwelll angol atomkutató (»jesítése is, mélyszántási ter- Intézetben állítólag sikerült (»vüknek csupán 38 százalékát egy „Zeta 2” jelű óriási ké-i végezték el ezidáig, de a har- szülék segítségével nehézhid-J kányi, homorudi, mágocsi, rogén (deutéreium) atomjait 4 vajszlói gépállomások alig tel- egyesíteni, miközben 5 milliói jesítették tervük 25 százalékát. ^f0»k*h1z^letkeZttt- A késlekedés számos ve­£°5 aJ?nak a tudoma-(lszélyt rejt magában. Ha esőzés nyos ábrándnak a megvalósí- i következik, az átázott talajon íeue’ ,ame£ 3- ko“«V vagy egyáltalán nem lehet vizet akarja a -jövő uzemanya- már szántani, vagy ha lehet is, gakont használni. (»kisebb a teljesítés, nagyobb az „, ,. ‘ (»Önköltség és rosszabb a minő­Mmábajt, az európai köz- , ség js a másik veszély és forgalmi lwnfereneian 16nem-'ÚRy gondolom most inkább ez zet küldötteinek jelenleteben' m fenn> mindinkább kell a két hátborzongató számadatot \ fagytól tartani. Ez pedig azit tevékenység lassan megszű- jelentettek be: 19.)5-ben a fc02'i jelenti, hogy 120 000 kát. hol- nik —, de tavasszal előbb in- lekedesi balesetek 40 000 cm-Jdon kell majd a szántást ta- dítja meg és szabályozza a &malaIat- 0k0?^nnZ “ n é ásszal végezni, megszaporo- szerves besúltek szama150.000 volt. J dik a „unka Akkor amikor-más munkákhoz kellenek a fo­gatok, traktorok. Gépállomásaink jelentős ka- acitással rendelkeznek még 'ahhoz, hogy segítséget adja- 1 nak az egyéni dolgozó par asz­ótoknak is. Az összes szántó- 1 traktorok mozgósításával még 'segíteni lehet a lemaradáson 'és biztosítható, hogy a mély- 1 szántás teljesítésében megkö­zelítsük a 100 százalékot. De a pernél használják majd fel ^ fizá"tAs . nemcsak gyor­a a íogaiszantás. ha­nem olcsóbb is. 22—25 cm-es azoknak a gazdáknak a szá- ma, akik a tavaszi szántás mellett törnek lándzsát és többen vannak azok, akik el­ismerik az őszi mélyszántás fontosságát és jelentőségét. — Számtalan példát '.ehetne fel­hozni arra, hogy az őszi mé'v- szántott területen ugyanabból a flövényből magasabb volt a termés, mint a tavaszi szán­tás esetében. Az őszi mélyszántásnak a talajszerkezet kialakítása szempontjából van egyik leg­fontosabb jelentősége, amely egyrészt magát a talaj érett­ségét is befolyásolja, a bakté­rium-tevékenységet — bár a hűvösebbre fordult időjárás miatt a baktérium­vetkező száraz, esetleg aszá­lyos nyárra. A felszántott ta­laj a téli havat jobban meg tudja fogni és azt a szél nem fogja olyan könnyen elfújni a földekről. A jó szerkezetű talajnak csak kisebb hézagai vannak jéggé1, illetőleg vízzé’, telítve cs a nagy hézagok kö­zött a hó leve tökéletesebben le tud szivárogni. Kísérleti eredmények igazolják, hogy az ősszel mélyen felszántott földeken a víz 120—140 cm mé'ységre leszivárog, míg a fel nem szántott területeken csak 50—60 cm-re. 1 Az őszi mélyszántással nö-J véljük a talaj tápanyagkész­letét is. Télen a fagy és levegő málasztó hatására a talaj ás­ványanyagaiban olyan kémiai folyamatok mennek végbe, tanácsokba“ Néhány nappal ezelőtt jelent tehát minden az összetételtől f meg a kormány és a szakszer' vezetek elnökségének határo­zata az üzemi tanácsok alakí­tásáról, a termelő vállalatok­nál. A határozatot nagy érdek­lődéssel fogadták az üzemek­ben és a dolgozók várakozással tekintenek a tanácsok műkö­dése elé. Harnik István, a Pé­csi Bőrgyár főmérnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Az üzemi tanácsok alakí­tásának gyakorlati megoldásá­ról egyelőre nagyon keveset tudunk. Mindenesetre annyit már most is mondhatok, hogy az üzemi tanács összetételétől függ. Az üzemi tanács létreho­zásánál ügyelni kell arra, hogy abba a legbecsületesebbek kö­zül is, főképp az aktív embe­rek kerülhessenek. — Ismeretes, hogy a volt bőrgyári munkástanács adott ugyan szakmai segítséget a ve­zetésnek, de tevékenysége ösz- czességében negatív volt. Äz üzemi tanácsot én úgy képze­lem el, hogy a dolgozók összes­ségének legszélesebb képvisele­te lesz. Mint ilyen, felülbírálja- a gyárvezetés munkáját, rendszeresen kinyilvánítja vé­leményét, segít — elsősorban erre van nálunk szükség — az függően fog segítséget nyújtani annyira kívánnatos fegyelmet az üzem vezetőségének. Ha az messzilárdítani. Fontos felada- üzeml tanácsban több olyan ta lesz a mi üzemünkben is a ember lesz, aki dinamikusan, társadalmi tulajdon védelme, helyes irányba viszi magával a Nem lesz kisebb feladat az tsz- többit, akkor az felmérhetet- tönző, igazságos bérezési rend­A Nílusból a legendabei1 szirénekre erősen emlékeztető halat fogtak ki és 50 piasz- terért (500 francia frank) el­adták a kairói diákoknak. • Az Egyesült Államokban új­fajta acélt találtak fel, amely nemcsak hogy nem rozsdáso­dik. hanem igen hőálló is. Ez utóbbi tulajdonságát különö­sen nagysebességű repülőgé­A levegő súrlódása követkéz féken 3—f ezer kilométeres óránkénti sebességnél, mint 1 000 fok Celsius hőség keletkezik. Ezért gyorsjáratú gépeket kát majd az újfajta acéllal burkolják be. anyagok körülményeit. A talaj a termelési idény befejezésével ősszel már eléggé leromlott állapotban van, a felső 10 cm-es réteg erősen megtömődött, beisza- polódott. Az ilyen elporoso­dott, vagy e’kéngesedett te­rület nem alkalmas az őszi esők befogadására. Arról a le­hulló csapadék jelentős része elfolyik. A jól művelt ta'aj- nál a 10 cm-nél mélyebb ré­tegben jó, morzsás talajszcr­,., , . amelyek során a vízben old- ^ ^ulih, aiuvor az ieimern hatatlan anyagok oldhatókká^ len segítséget jelent majd szá- szer megteremtése sem es ezáltal a növények részérei munkra. -Ha a tanácstagok —■ Sokat várunk a mi leendő felvehetőkké válnak. f többségének nem lesz egyéni üzemi tanácsunktól és bizonyos Fontos szerepe van a mély-é véleménye, akkor az üzemi ta- vagyok abban — ha jól válasz­szántásnak az állati és nővé- j nács csak formai lesz, nem tunk — nem fogunk benne csa- nyi kártevők, gyomok irtásai töltheti be feladatát. Szerintem latkozni, szempontjából. De nem kisebb j> bomlásának jelentőségű az a munkaszerve-1 zési kérdés, amely szerint, azl ősszel megszántolt földeken | tavasszal sokkal előbb indul­hat meg a tavaszi munka. „ # . _ kezetet talá'unk. A métyszán­több-\vriélyszázatást a gépállomások tás szerkezetjavító hatásának »tus hőség kisüzemek részére 189, nagy- egyik legfontosabb cé'ja, hogy’, az ilyen| UZ?mo^ócsz<óe ^sz_elí Tf~ ezt az alsó morzsás réteget* és rákétá-< ™érc 128 forintért vegeznek rábarítsa íe:tó tömöttebb , acéllal Ugyanakkor■ fogatezantasert < Mindezek azt bizonyít-] 1 ■ " " ják, hogy mostj kell még a hátralévő időt( jól kihasználni ahhoz, hogy a tél beállta előtt, minden mély, szántás megyénkben befeje­ződjék. Baracs József főagronómus. Tíz éves a magyar—román kulturális egyezmény Bukarest (MTI). November 22-én, pénteken múlt tíz esz­tendeje, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Rormán Nép­köztársaság közötti kulturális egyezményt aláírták. A tizedik évforduló alkalmá­ból a Komán Külföldi Kulturá­lis Kapcsolatok Intézete ün­nepi filmbemutatót rendezett a Tudósok Házában. A „Szaka­dék” című magyar filmet mu­tatták be. Előtte Eugen Jebe- leanu, a kiváló költő és mű­fordító a két baráti nép kultu­rális kapcsolatainak fejleszté­séről beszélt. a fogattulajdonosok a megye ’egtöbb részén elkérik a 250— °00 forintot. Az őszi mélyszántás jelen­Görögországban történt az alábbi érdekes és nem min­dennapi eset. Egy athéni fiúcs­ka nyolc hónapos korában sú­lyos betegségen esett kérész^ tül és ettől az időtől fosva nem tudott rendesen táplál­kozni. Nyelőcsöve annyira m(■“szűkült, hogy még vizet sem tudott inni. A fiúcskát a? elmúlt hetekig rendszeresen . alulról táplálták és így tartot­ták életben. Most azonban — esvik napról a másikra — me“ szűnt a nvelőcsőszűkület és a gyermek már rendesen eszik Az orvosok érthetetlenül álla- , , nak a különös esettel szemben, len megkezdik az elokeszule­rétegre. Fontos az őszi mélvszámtá« a víztárolás szempontjából is. Csak a fellazított, felszántott December közepén kezdi meg működését a lottó körzeti iroda DECEMBER 1S-AN az Al­kotmány utca 75. szám alatti épületben megkezdi működé­sét a TOTÖ-LOTTÖ Körzeti Iroda. Az iroda kialakítási munkálatai már a befejezéshez közlekednek és december ele­Baharcon liavi 3000 forintot is megkeres egy tsz-íag eddigi számítások alapján 61— 62 forint esik egy-egy munka­egységre és ebből mintegy 23— . , . 24 forint a készpénz. Már ez a teket az üzemeltetés megindi- (>tény is afft mutatja: a babarc! fásához. A körzeti iroda ttiü- ((Bőké tagjai aligha bánhatták ködé se lehetővé teszi majd ,imog, hogy a közös útra léptek, Az irodában éppen a zár- nem kell megerőltetnie magát számadás előkészületein dől- az embernek. Vannak aztán gaznak. Azt mondják, hogy az olyanok is a termelőszövetke­zetben, akik havonta megke­resik á háromezer forintot. — Igaz, Babarcon nemcsak dolgozni, hanem gondolkodni is tudnak. És ez utóbbi nem megvetendő. Mint minden termelőszövet­Mi ennek az elgondolásnak a célja? Az, hogy a gépállomá­sókat is érdekeltté tegyék. így a gépállomásnirk ■ i» érdeke, hogy nagyobbak legyenek a terméseredmények. — Ebben az esetben is a tsz jár jobban — mondja Horváth Vilmos gazdasági felügyelő —, mert ha holdanként két mázsa hogy a pécsi fogadók lottó- (| hisz ha valaki csak 200 munka- kezetben, itt is foglalkoznak a búzával több terem, akkor eb- szelvényeiket csütörtökön dé- {i egységet teljesített, akkor is szarvasmarhatenyésztéssel. A bői ~ x "" ’”1“ lig, totó-tzelvényeiket pedig (i több, mint tizenkétezer forint különbség talán csak az, és ez vasárnap délig adhassák le n,»az évi jövedelme. Ennyi mun- a döntő, hogy itt nagy gondot kirendeltségen. J kaegység teljesítéséhez pedig fordítanak az egyedekre. Ti­T zenegy és fél liter az istálioat­sr’aguk jelenleg, de azt mondják, (Ucuaqcl ^Lijida báeii A bátyi átlátni gazdaság Sziebert- pusztai üzemegységének nyolcvan férő­helyes tehénistállójában találkoztam Varga Gyula bácsival, ötvenöt éves, sze­rény ember. Még nem volt dolga újság­íróval, s nem is akart velem beszélgetni, egyre azt hajtogatta, hogy majd később, most fejnie kell. Régi prollcsaládból származik. Nagy­apja napszámos volt. apja urasági cseléd és ö is az a felszabadulásig. Sok uraság­nál szolgált, Montenuovo hercegnél is dolgozott néhány esztendeig. 14 mázsa gabonát, húsz kiló sót, fát és napi egy liter tejet kapott tőle. Ehhez jött a ■„fertálypénz.“ — Eladásra is jutott a gabonából? — kérdezem tőle. — Nem. Negyedévi részletekben adták ki, egy-egy porció általában nem volt elég hatunknak. Mert négy gyerekünk volt. igaz, elmehetett az ember előleg­be kérni, ha szerencséje volt, kapott is az intézőtől. Ha nem akart adni, akkor nem adott. — Es a fertálypénz? — A fertálypénz nagyon kevés volt, a háborús időkben gyufára és petró­leumra sem volt elég. A családi pótlék­ról akkor nem is hallottunk. >« — Mennyit kap ma? — 1300—1400 forint a havi fizetésem. Van aki többet keres, de nekem elég, kettecskén éldegélünk már a feleségem­mel. Hozzájön a napi egy liter tej, a prémium — Mennyi ruhája volt régen Gyula bácsi? — Általában egy öltözet ünneplő, egy öltöny hétköznapi. Most egy ünneplőin, három hétköznapim és egy munka utáni kimenőm van. Tudja ez a pénzesfizetés mégis csak jobb, mert azt vesz érte az ember, amit akar. A prémium is mindig jól jön, nemrég négyszáz forintot kap­tam. Mert én nem maradok el a fiata­lok mögött, becsületesen dolgozok a hat­van évemig. Aztán nyugdíjba vonulok. — Mikor küldték régen nyugdíjba az embereket? ■ — Nem volt alkkor szigorúan vett kor­határ. Ha nem bírta a fogatosságot, ak­kor elment csősznek, vagy valamilyen szöszmötöló munkára. Rendszerint maga tehetetlen volt, amikor nyugdíjba mehe­tett. Később elterjedt egy furcsa szokás. Ha az öreg cseléd nyugdíjaztatásának ideje közeledett, elbocsátotta az uraság. Igaz, félév múlva visszavették, de mit ért vele? Munkaviszonya megszakadt, többé nem tarthatott igényt a nyugdíjra< Higgye el nekem, így volt akkor, saját szememmel láttam Sátorhelyen, Frigyes főherceg birtokán. — Nem átkozódtak az emberek? — Lehetett akkor álkozódni? Ha va­lamit szólt, kihívták a csendőröket. Leg­feljebb sírt egy kicsit és magába fojtot­ta a keserűséget. —- Szabadságot csak kaptak, nem? — Igazából azt sem adtak. „Ha az em­bernek temetésre kellett mennie, akkor elengedték. A búcsúra már nem min­dig. Évente két-három napot kapott az ember általában. Azt is kérni kellett, s kérni nem nagyon szerettünk... — Es milyen volt a lakásuk, Gyula bácsi? — Montenuovó hercegé nagyon szép volt, úgy tudom 99 szobás kastélyban lakott Bolyban. Mi négyes konyhában tengődtünk Békás-pusztán. Tudja mi­lyen az a négyes konyha? Négy család használta, négy szoba ajtaja nyílt be­lőle. Középen nagy sütőkemence állt négy tűzhellyel. Ha kitört az asszony- háború, olyan volt a ház, mint a pokol... — Es a gyerekek? — A gyerekek vagy a szobában vagy a konyhában tartózkodtak. Nekem négy volt, a sógoromnak egy. a Hergert Jós­kának kettő, a másik lakónak megint vagy négy: Egész kis óvoda. Amikor a konyhában játszottak, olyan ricsajt csaptak, hogy nem bírta az ember..; — Most? — Most szoba-konyhás, éléskamrás la­kásban élek. Régi, az üzemegység dolgo­zóinak többsége új házat kapott, de én megelégszem ezzel Is. Csak a szobával nem vagyok kibékülve. Földes. Egy éve ígérgetik, hogy padlózzák, de csak Ígér­getik. Látja eZ néha elveszi a kedvemet. De azért nem szidom a demokráciát, hiszen szamár lennék akkor, meg nem a demokrácia a hibás érte. Az istállóban tartózkodott az üzem­egységvezető is. Elmondottam Gyula bácsi kérését. Azt ígérte tavaszra telje­sítik, esetleg a télen is. Nem feledkez­tek el róla, csak kifogyott a deszkájuk... Gyula bácsi némi megnyugvással fo­gadta a hírt. Én tovább faggattam: — Olvastak régebben újságot? — Nem volt arra pénzünk, örültünk, ha lefekhettünk a napi munka után. A rádió eszünkbe sem jutott. Most van egy Phillips-em és megveszem az „Állami gazdaság“-at is. Moziba ritkán járok- Tudja, a mi üzemegységünk nagyon kicsi, ide nem jönnek ki, Bólyba pedig nem megyek el. öreg vagyok én már ahhoz. A fiatalok be-bemennek, mert mi is az a négy kilométer kerékpárral? — És mi van a gyerekekkel? , — Kirepültek a fészekből. Nem pa­naszkodhatok a demokráciára. Az egyik katonatiszt, a másik rendőr, a harma­dik ipariőr, a negyedik bérelszámoló. Szétszóródtak az egész országban, sza­badságidőm a látogatásukkal telik el. Természetesen eljönnek ők is. Mondja nem utazik Veszprémbe? Menjen el egy­szer, keresse meg a Sanyi fiamat. A katonatisztet. Ügyes keze van, festeget, szobrokat csinál szabadidejében, sok ér­met nyert már velük. Kevesen tudnak Leninről olyan szép szobrot készíteni, mint ő. jj MAGYAR LÁSZLÓ augusztusban elérték a 12,9 li- »'tért; is. Nagy visszaesés ezután <*sem lesz a tejtermelésben, £mert egyéb takarmányok mel­lélett gondoskodtak elegendő si­klóról. Négyszázötven köbméter # silójuk van. Szakemberek vé­leménye szerint csak az a te­rhén kifizetődő, amelyik meg­adja az évi 3 900 litert. A ba- barci Békében eddig — még több, mint egy hónap vissza van az évből — a tehenektől átlagosan 3 100 liter tejet fej­tek, tehát kifizetődő, sőt nye­reséges a szarvasmarhutenyész lésük. Négy évvel ezelőtt 16 és fél hold szőlőt ültettek, majd rá egy évre újabb három és fél ^ holdat telepítettek. Az idén ez a szőlő 206 hektó bort adott I»első termésként. Ennek ötven I»százalékát kiosztják munka­egységre, a többit meg a pécsi borkimérésükben értékesítik. Körülbelül egy liter jut min­den munkaegységre. De meny­nyi jut jövőre, meg azután? Több, hisz a szőlőjük évről- évre többet terem majd. Több lesz a bor, több lesz a jövede­lem. Négyszáz holdon gazdálko- dig az ötvenhárom tag. Nem a gépállomásnak 30 kiló, de a termelőszövetkezetnek 170 kiló haszna van. . A szerződés szerint — amely már életbelépett — általában a termés 15 százalékát kapja a gépállomás a kalászosok után. Ez nem sok, a buba rönk Yéleménye szerint harminc­negyven százalékkal kevesebb, mint amit az előző években ki­fizettek a gépállomásnak. És ezért a 15 százalékért a gépál­lomásnak el kell végeznie a ta- lajelőkészítést. a vetést, az ara­tást, a szalmalehúzást, kivéve a kazalozást és a műtráTva- szórást. Ezt is elvégzi, de ezt külön meg kei! fizetni. Kuko­ricánál a gépállomást 17 szá­zalék illeti meg azért, mert el­végzi az őszi mélyszántást, a tárcsázást, a simitózást, a há­romszori gépi kapálást és kom­bájnnal letakarítja a szárat. Hogy a gépállomás is na­gyobb terméseredményekre tö­rekszik majd, ez már most is látható. Máris megjelent a gépállomás szakembere a ter­melőszövetkezetben, hogy az egész földterületen elvégezzék a talajvizsgálatot, mer'állao't- sák melyik darab földből mi­lyen-tápanyag hiányzik, mivel lehet megjavítani, mit hová ér­demes vetni. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy a babarci Békében, amit csak lehet rr.lr­mlnd jóminőségű föld, van dent gépijei végeztetnek. De mit csinál majd az ötvenhárom tag? lesz munkájuk, de az is bizonyos, nem mennek a me­zőre napkeltével és nem nap­nyugtával térnek onnan haza. S mégis jobban élnek, mint azok, akik ezt teszik, (Szalai) olyan is közte, amely csak le­gelőnek alkalmas. De ebbe nem nyugszanak bele. Megvizs gáltatták ezt a silányabb talajt és kiderült, hogy gyümölcster­mesztésre alkalmas. A tavasz-, íszal hat holdat beültetnek, f A megyében több termelő- »'szövetkezetnél kísérletként be- f vezették, hogy a gépállomás ('nem pénzért, hanem a termést _ ____,. bizonyos százalékáért dolgo-J , >zik. Ezek között a termelőszö Segítő Takarék­\ vetkezetek között van a ba-\ Penz^ar, £a'^a eddig ®sz" dbarci is. Hogy mi n vélemé-1. s^f*en 1.700.000 forintot taka- l'nyük erről az új módszerről?' rí (ott meg. Sok KST dccem- ) _ Jobban járunk! ('herben fizeti vissza a bctétc­(» A gépállomás Is így vélcke-' ket és ezzel sok család meg- idlk: f oldja majd a karácsonyi aján­* — Nem fizetünk rá! í dcjiozás gondját, i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents