Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-24 / 277. szám
1951 NOVEMBER 24 NAPLŐ 5 Számítunk a pedagógusok munkájára | az úi néDművelési évadban V' j As iskolaigazgatók a népművelés gazdái — Ne féljünk az : ismeretterjesztés új formáitól! — Tanácsaink a költségvetés : elkészítésénél gondoljanak a népművelésre is! : Még két hét és jön a Télapó A téli idő beálltával falun fellendül a kulturális élet. Előkerülnek a színdarabok, csinosítják a művelődési otthonokat. Felkerestük Takács Gyula elvtársat, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét és megkértük, mondja el, melyek azok a feladatok, amelyek a falusi kultúnmuinkások előtt állanak, hogyan kell dolgozniok, hogy a falusi kulturális élet a szocialista tudat alakítását szolgálja és ugyanakkor vonzó szórakozást nyújtson: — Az ellenforradalom után a járási tanácsokon megszűntek a népművelési szak- igazgatási szervek. Helyes volt-c ez az intézkedés, a megmaradt szervek el tudták-e látni feladatukat? — A népművelési szakigazgatási szervek megszüntetése a járási tanácsokon nem vált be. Azzal a következménnyel járt, hogy a falusi népművelési munkának nem volt segítője, gazdája a járásban és a lecsók kenteit létszám miatt a megyei tanácsnál sem. Ezen változtat a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése, amely szerint a járásokban elsősorban pedagógus félfüggetlenített népművelési felügyelőket állít- hatunk munkába november 1- töl. Egyes helyeken már dolgoznak is. Az új népművelési felügyelők munkája elé bizalommal tekintünk annál is inkább, mert majdnem mindegyikük régóta foglalkozik a népműveléssel. Olyan tervekkel is foglalkozunk a személyi feltételek jaményeket produkálni akaró módszereket száműzzük a népművelésből. A fenti célkitűzések érdekében helyes például, ha a népművelési munka legfontosabb ágában, az ismeretterjesztésben az érdeklődést és az aktualitást érzékenyen követő, alkalomszerűen megtartott elő adásokat, valamint a tervszerű, az ismeretek szélesebb körét nyújtó előadássorozati, tan folyami formákat alkalmazzuk. Ne féljünk az ismeretterjesztés változatos, kötetlenebb formáitól sem! Ilyenek például az esti beszélgetések, a kérdezz- felelek estek, a klubszerű élet kereteiben megvalósítható rádióhallgatások, társasjátékok stb. Szélesíteni kellene az ismeretterjesztés olyan vonzó, élményt nyújtó kezdeményezéseit is, mint a kirándulások a városba, országjárás, üzemlátogatások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok látogatása stb. A művészeti munkában arra törekszünk, hogy a csoportok tagjainak minél sűrűbben legyen részük színvonalas művészeti produkciók, színdarabok, hangversenyek, tárlatok stb. megtekintésére. A művészeti csoportok munkájának középpontjába a közönség szocialista nevelését állítjuk: Ezért fontos a helyes műsorpolitika és jó, ha a bemutató- kát, ismertetésekkel, megbeszélésekkel kapcsoljuk össze. Mi magunk is, a közönség ízlésnevelésének céljából ű'óink- ból, képzőművészeinkből, ze— Kétségtelenül igaz, hogyí művészeti csoportjaink megfe-j lelő színvonalú színdarabokkal j való ellátása nagy gondot okoz. | Általában kevés az olyan da-| rab, amely a falusi színjátszás | feltételeinek megfelelne. Itt el-f sősorban az írókra várna a fel- í adat, hogy segítsenek. Igaz ? azonban az is, hogy a műsor-f ellátás szervezetlensége, vala- ♦ mint egyes csoportok és ren-í dezők igénytelensége miatt a| rendelkezésünkre álló lehetősé- ♦ geket sem használjuk ki elég-1 gé. A megyei tanács művelő-J désügyi osztálya egyes járási? művelődési otthonokban és a? megyei könyvtárban a meglévő | műsoranyag összpontosításával j műsorkölcsönző részleget léte-* sített és további terveink van-? nak ezek fejlesztésére és a műsortanácsadási szolgálat bővítésére. Tudunk arról is, hogy a Népművelési Intézet több olyan — részben átdolgozott, részben új színdarab kiadását tervezi, amelyek megfelelnek a falusi színpadokra: ♦ — A falusi kultúnnunka S fellendítéséhez van-e na- ? Syobb anyagi segítség, tekin- j tettel arra, hogy a műveld- ♦ dési otthonok gazdasági ön- ♦ állósága nem egyszer próbá- ? ra teszi a művelődési ottho- 1 nők igazgatóinak tervezési, ? gazdasági tudását? ♦ |— Az ellenforradalom okoz- ^ ta anyagi károk és a népgaz-1 daság teherbíró képességeinek | korlátái miatt 1957-ben a nép— Kereskedjünk jobban Találkozzunk többet a bolgárokkal! nészeinkből előadóig munkakö- művelési tevékenység állami! J Magyar Gépipari Tu- dományos Egyesület lehetővé tette, hogy néhány hetet Bulgáriában töltsön Keresztes János, a Sopiana. Gépgyár fiatal osztályvezetője. Tanulmányútjáról az alábbiakban számol be: Utunk során sok üzemet meglátogattunk. Jártunk a szófiai 12. számú Ü2emben, a szófiai szerszámgépgyárban, a várnai hajógyárban, továbbá megtekintettük a szófiai húsipari kombinátot. vitása érdekében, hogy az is- zösséget hozunk létre, hang- támogatása jelenti mértékben! ben^azt\anaszwltuk *hooű ék igazgatóit intézményesen versenyeket, vandorkiallitaso- csökkent. Ez átmenetileg a mű-í SS, S Iájává tesszük a falu egész kát fotókiálhtasokat szerve- veiődési otthonok tevékenyéé-! ' művelődési tevékenységének, beleértve a népművelést is. Természetesen nem akarjuk azt, hogy a p>edagógusok, mint ál'ami lag. hivatalból kirendelt népművelési munkások dolgozzanak, de szeretnénk elérni, hogy az új évadban a művelődés egysége következtében a pedagógusok népművelési munkája a legjobb pedagógusaink példáján fokozódiék. Bizonyos aggodalom töltött el, ho“v a fenti megoldás az igazgatót elvonja az iskola pedagógiai irányításától, amelyet a gazdasági, szervező és igazgatási munkák eddig is eléggé megnehezítettek. Beszélgettünk nológiával, és úgyszólván szerszámozás és készüléke- zés nélkül dolgoznak. Egészen más volt a helyzet a szófiai szerszámgépgyárban, ahol esztergapadok, umizünk. A művészeti együttesek gében bizonyos visszaesést ? rendszeres fellépési lehetosege, okozott Az 1958_as esztendő | ÍKSrSSSto“ tejí&- |- — ÄStSÄS» —r Ä «•jssstó'n kíván biztosítani a Baranyai anyagi támogatásának biztosi-f Művelődési Hét, a Nemzetiségi tásara. A tanácsok új adóré-\ Hét az Ormánsági Nap, a szesedesi, vállalat nyereség-; Tánccsoportok Megyei Feszti- részesedési rendszere lehetővé i válja, Kórusok és Zenekarok teszi, hogy az 1958-as eszten-l Megyei Találkozója rendezésé- dobén a helyzet javuljon, vel’ .. , Általában elmondhatjuk, Az uj évad feladatai sorában hogy pártunk általános politi- gondot kívánunk fordítani a kajából és művelődéspelitikai megyében és a községekben a célkitűzéseiből, a művelődéstáj kultúrák fejlesztesere, a ügy megvalósult egységéből, a 'i azonban ivókkal, (Például helytörténeti, munkásmozgalmi k^ábM é^ektaSS a Sellyéi, szigetvári, sásdi járásban!, akik éppen maguk he- luoselték a fenti megoldást. Te-vünk szerint a népművelé- si ügyvezető, vagy művelődési ot+bon igazgató funkció változásán marad, az iskolaigazgató csak az összefogást, ellenőrzést biztosítia a falusi művelődési tevékenységben. Ennek megvalósulásával most foglalkozunk, beszélgetünk még az igazgatókkal, a módsze-> veket, elveket kidolgozzuk. Szeretnénk azonban, hogy az őszi-téli munkában már az új forma előnyei érvényesülhessenek. — Melyek a legfontosabb feladatok ma a falusi népművelési munkában? — Legfontosabb teendő, hogy mindenütt létrejöjjön a és néprajzi kutató, gyűjtőmunkára, a meglévő művelődési otthonaink — főleg társadalmi erőforrásokból történő széppé, otthonossá tételére, az olvasómozgalom fejlesztésére. — Gyakran panaszkodnak a falusi kultúrmunkások. hogy nincs számukra megfelelő színdarab. T8rtéiit-e intézkedés ezzel kapcsolatban? és tanulságainak okos felhasználásából adódóan megvannak a népanűvelési munka fejlődésének feltételei és nem kis mértékben a népművelési munkások, pedagógusok munkájától, ügyszeretetétől, tanácsaink és társadalmi szerveink segítésétől függ az új népművelési évad sikere. gépek gyárfása folyik. A vállalatot P48-ban hozták létre, mint az ország első szerszámgépgyárát. Nagyon jónak tartom, hogy a gyára gyártmányaihoz szükséges szerszámokat és készülékeket üzemen belül tervezi. Mint érdekességet kell megemlíteni az üzemi rajztárat, ahonnan a dolgozók az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez rajzot, vagy műveleti utasítást vételezhetnek. Az üzemi rajztár tehát lehetővé teszi a szériánkénti külön rajz, vagy művelettervezet leadásának mellőzését. Ebben a gyárban a mű- száki és fizikai dolgozók között is sok a fiatal. A szakmunkásképzést úgy oldották meg, hogy a gyakorlati ,oktatást az üzemen belül, az idősebb, tapasztaltabb szakmunkások végzik, az e lméleti oktatás pedig tanulóintézetekben történik. Nagyon érdekelték a húsipari gépek, ezért alaposan körülnéztem a szófiai húsipari kombinátban. A kombinátot 1948-ban német szakmunkások építették fél. Berendezése korszerű. Láttam egy, a németektől importált ötvenliteres kolbásztöltőgépet, melynél a töltés vezérlése, továbbá a porozó berendezés elhelyezése helyesebben van megoldva, mint az általunk gyártott gépeknél. Ugyanakkor kérkedés nélkül elmondhatjuk, hogy a bolgár ipar által gyártott élelmiszeripari gépek — a vákttmos húskeverő, kolbásztöltő, húsdaráló — sem teljesítmény, sem külalak tekintetében nem vehetik fél a versenyt az :áItalunk gyártott gépekkel Bármerre jártam, azt láthattam, hogy a bolgár ipar fejlesztése komoly méreteket ölt. Ez arra figyelmeztet, hogy az eddiginél sókkal nagyobb gondot kell fordítanunk gyártmányaink fejlesztésére. Ennék érdekében feltétlenül szükségesnek tartom tehát minél több ipari szakember kiküldését a miénknél fejlettebb iparral rendelkező országba, hogy az ott szerzett tapasztalatokat idehaza gyümolcsöztes- sék. feltétlenül eihiítésre mél tónak tartom azt a felfedezést, melyet tanulmány- utam során — ha nem is tartozott szorosan az út céljához — tettem. A mi Ika- rusainkat Kínába és még távolabbi országokba is exportáljuk, a Bolgár Nép- köztársaságban egyetlen ilyen autóbuszt sem láttam. Holott ismeretes, hogy Ika- rusaink sokkal szebbek, de motorikus vonalon is legalább oly értékűek, mint a csehszlovákoktól Bulgáriába exportált autóbuszok. Híresek a magyar szerszámgépek. A megtekintett üzemek egyikében sem láttam ezekből, pedig vannak exportképes szerszámgépeink. Bulgáriában is nagy építkezések folynak, ennek során komoly földtömegeket mozgatnak meg, de magyar dömpert sehol sem láttam. Ezekkel csak azt szerettem volna érzékeltetni, amit én is éreztem, hogy külkereskedelmünkben nincs minden a legnagyobb rendben. Szerintem vizsgálat tárgyává kellene tenni, hogy a külkereskedelmi szakembereink által kifogásolt létszámhiány, avagy a kellő intenzitás hiánya-e az oka annak, hogy exportképes iparcikkeinknek a baráti országokban nincs piaca. Bízom abba*, hogy a Bulgáriában töltött hetek tapasztalatait jól hasznosíthatom idehaza, elsősorban a húsipari gépek gyártásánál. KERESZTES JANOS í Tudott dolog, hogy anyag« .ellátásunk gyakran elmarad a f szükséglet mögött és nem egyenletes. Egyik helyen „megÍ szorul” a félkészáru, másik helyen a nyersanyag fekszik el, melyre ott nincs szükség, pe- községi népművelési bizottság, í dig másutt nagy hasznát ven- illetve ahol művelődési ott-*--’- ■hon van, a művelődési otthon tanácsa és kidolgozza a népművelési munka őszi-téli tervét, egyben gondoskodjék ar- ró’ is, hogy e tervek megvalósuljanak A tervezésnél a leg- fee -feb feladat, hogy a ter- r?'■ a szocialista tudat nevelés és alakítása szolgálatában á.Vtnnn/k. A népművelési mun- kárak nv’ndig ebből az alapelv h'l kell kiindulnia. Ma különösen fontos ez, mert a népiművelési munkának részt kell vállalnia abból az eszmei tisztázódásért folytatott munkaA LÁNCOLOK egy bank-fiók által kifizetetl zője Budapesten. Ezek a jó összegeket tartalmazza. összeköttetéssel renösterreicher úgy került kap>- delkező emberek könnyűszerrel nék. Már történtek intézkedések, napvilágot láttak utasítások, amelyek szabályozzák vagy előírják az elfekvő készletek, anyagok bejelentését. Sőt, létrehozták a Műszaki Bizományi Vállalatot (Pécsett is működik), hogy olyan szerszámokhoz, anyagokhoz juttassa az üzemeket, vállalatokat és KTSZ-eket, amelyek nehezen beszerezhetők. Mégis — különösen az utóbbi időben, s éppen a döcögő anyagellátás miatt — megjelent egy újfajta közvetítő, bél amely az ellenforradalom 11 á n c o 1 ó réteg, amelynek ’ . “ föl- * „munkájából” csak kár származik. forgalom eszmei maradványainak fel- számo’ását célozza. Lényeges tehát, hogy megszüntessük az . ellenforradalom után jelentke- J Háromszázezer IOrmt ző apolitikusságot, a nevelesi célkitűzések mellőzeset, amely az öncélú szórakoztatás, vagy az ismeretek öncélú terjesztése formájában nyilvánult meg. Nem kevésbé fontos azonban az is, hogy a korábbi évek erői tetettségét. agyonpoiitizáltsá- gát, az igények figyelmen kívül hagyását, a gyors, látszatered' Nem vállalatról van szó. Österreicher, Sándor kaposvári, használt műszakiáru kiskereskedő bonyolított le ennyi forgalmat alig hat hónap alatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az összeg korántsem tfedi a valóságot, mert csupán i csolatba Baranyával, hogy a Zengőaljai Állami Gazdaság részére egy Pobjeda gyártmányú gépkocsit közvetített. Ezért csupán tízezer forint borravalót kért. S hogy a gazdaságnak ne legyenek nehézségei a kenésre felhasznált összeg elkönyvelésénél, azt használt gépialkatrésznek számlázta a maszek kiskereskedő. S ami a legérdekesebb a dologban, Österreicher olyan anyagokat és árut is beszerez, melyek nincsenek magánforgalomban. így közvetítésével könnyen hozzájuthat az ember jeep alkatrészhez. Természetesen a borravlót itt is busásan meg kell fizetni. Österreicher ebből él, s nem is akárhogyan. Fél év alatt — amióta önállósította magát — vett egy’ Wartburg gépkocsit és kiskirályként „tengeti” életét. Közvetítés ezrekért A legtöbb pécsi és baranyai vállalatnak van vagy volt álmegszereznek olyan anyagokat is, amilyeneket az állami kereskedelem nem tud szállítani. Vadász Lászlóról egész legendák keringenek illetékes körökben. Nagyon ügyes anyagbeszerzőnek tartják. A Mohácsi Általános Építő KT- SZ-nek havi ezer forintért és 150 forint költségmegtérítésért (!) szerzi az anyagot. Egy alkalommal például annyi horgany- lemezt szerzett, hogy már sok volt a KTSZ-nek és átadott belőle a Mohácsi Gépgyárnak. Ugyanakkor tudvalévő dolog, hogy a hazai mosógépgyártást éppen a horganylemez hiánya gátolja. Brístella Sámdomé fs a legügyesebbek közé tartozik. A Pécsi Vasas KSZ-nek dolgozik. Ezért június 28-án 2180 forintot, július 11-én 1834 forintot, mekben és presszókban kötik meg. S a fekete, konyak és egyéb fogyasztott ital is a megrendelőt terheli. Jobb állami áruellátást A fentiek erősen növelik az egyes áruk önköltségét és drágítják azokat. Azonkívül kinevelnek egy sereg élősdit, akik Kazán- és Gépjavító KSZ-nek is megbízottja. » Úgy látszik jó üzlet lehet az anyagbeszerzés — jutalékos alapion — mert nem egy doktor is akad a beszerzők között. Dr. Bencze István a Baranya Megyei Háziipari Szövetkezet könnyűszerrel vágnak zsebre költségeit gyarapítja és dr. Csíki Endre is beállt anyag- beszerzőnek. Vasáru vaey egyéb ügyben? Nevét még nem közöljük, de megtörtént a dolog. Hivatalos szervek keresték az egyik anyagbeszerzőt. A felesége jelentkezett telefonon, •— Milyen ügybeh keresi a férjemet? — Anyagbeszerzésről volna szó. — Tudom kérem, de vasáruról vagy egyéb anyagról van ezreket. A megoldás ma fiától kínálkozik. Az egyes — korábban létrehozott — kereskedelmi szervek ellátását kell ía- vítani, bővíteni. Az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat tartson olyan anyagot, mely a megye ellátásához szükséges. A Műszaki Bizományi Vállalat kutassa fel a nehezen beszerezhető, vagy igen keresett áru* kát és hozza forgalomba államilag meghatározott áron és módon. Mert ha Österreicher. Vadász és társai be tudják szerezni a „kényes” árukat, mennyivel könnyebb lenne ez az állami, kereskedelmi szerveknek. Vagy ha mégis akadályozva augusztus 9-én 2926 forintot és szó. Mert a vasáruval a férjem, lennének ebben, minél előbb szeptember 24-én 2656 forintot vett fel, anyagbeszerzési jutalék címén. Ugyanakkor más vállalatnak is dolgozik, hogy landó megbízott anyagbeszer- csak egyet említsünk, a Pécsi a többivel a sógorom foglalko- hozzák nyilvánosságra mert zik... Hogy vasáru?.. . Tessék tűrhetetlen, hogy egyes ’szemé- lernenm a sarki presszóba, ha- lyek százezreket vágjanak marosan ott lesz a ferjem. zsebre anyagbeszerzés cí* ,.. Mert mondani sem kell, mén, hogy az ügyleteket az éttér- '* (G. B.)
