Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

1S57 OKTÓBER 30

NAPLŐ

5

~x

Optimista tragédia

ARANY JÁNOS is azokhoz h költőkhöz tartozik, akiknek valódi arcát hosszú ideig eltorzították; Halálának 75. évfordulója alkalmából emlékezzünk most meg róla azzal, hogy rávilágítunk ezekre a torzításokra, egyben az igazi Arany-kép néhány jellemző vonására,

A hamis kép megformálását Gyulai Pál kezdte meg, nem sokkal Arany Jánosnak 1882. október 22-én bekövetkezett halála után. Gyulai a Kisfaludy Társaság ülésén mondott emlékbeszédében sok részlet- kérdésre helyesen világított rá, végeredményben azonban szembe állította Arany Jánost Petőfivel, dícsérően kiemelve Arany „bölcsen tartózkodó józanságát”, Gyulai Pál után Riedl Frigyes színezi tovább az egyoldalú képet: sok szempontból értékes elemzése fő jellemvonásként Arany beteges érzékenységét, idegrendszerének ernyedtségét, önkritikájának fanyarságát, sőt energiátlansá- gát emeli ki. Hasonlóan ener- vált emberként mutatja be Arany Jánost Péterfy Jenő is: elsősorban az öszikék költőiéként méltatja, s a beteges fáradtságot és visszahúzódást látja a legjellemzőbbnek benne.

Századunk első évtizedeiben a Nyugat dekadens polgári íróinak tanulmányaiban él tovább ez a kép. Babits Mihály pl. Gyulai Pál megállapításait szélesíti ki: ő is szembeállítja Petőfit és Arany Jánost. Ügy véli, hogy nem a „nyirspolgá- rian egészséges” Petőfi, hanem Arany János a modern költők előképe, elsősorban érzékenységével, beteges, arisztokratikus egyéniségével, állítólagos dekadenciájával. Kosztolányi Dezső még tovább megy: Riedl és Péterfy nyomán dekadensnek kikiáltott öregkori líráját látja Arany leglényegesebb költői termékének, s az élettől elszakadó' „elefántcsonttorony költészet” igazolását keresi Arany életművében;

A torzító vonások a két világháború közötti akadémiai Arany-képen tovább mélyültek. Berzeviczy Albert ■ pl. 1932-ben, a költő halálának 50. évfordulóján azért emlékezik meg különös elismeréssel Aranyról, mert az szerinte „legkevésbé adta lantját politikai küzdelmek szolgálatába.” Dóczy Jenő az öncélú irodalmat szolgáló kritika ősét látja Aranyban, s azt állítja, hogy „egész kritikai munkásságával bátor színvallást tesz a. művészet autonómiája mellett.” Császár Elemér pedig félénk, aggályoskodó költőnek mutatja be, aki „túlérző fájvirág”~ként vonul vissza Petőfi örökségétől.

Nem tartozott az akadémikusokhoz, de ugyancsak egyoldalú Slzerb Antal Arany-képe; „Harcias versein érződik. « feladatszerűség. A nép helyzetéről. a jobbágyságról nem nyilatkozik” — írja Az elveszett alkotmány, A szegény jobbágy és más plebejus szemléletű művészi versek költőjéről. Németh László két Aranyról szóló tanulmányában igen értékes megállapításokat tesz, de ő is a „hivatalos” Aranykép hatása alá kerül, s az apo- iitikus visszahúzódást és a meghasonlottságot emeli ki legfőbb jellemző vonásként; A legtovább Móricz Zsigmond jutott el az igazság felismerésében, de ő is csak a fél utat teszi meg, amikor megállapítja, hogy bár Arany „Az elveszett alkotmányban még a legszélsőségesebb forradalmárok nyelvén beszél”, utána „soha többet egész életében a közélet kritikáját nem gyakorolja

Látjuk, evek a tanulmányok elválasztják Arany Jánost a 48-as eszméktől és magatartástól;

1945 ÓTA irodalomtudományunk újból megvizsgálta Arany életművét. Elsősorban Révai József, Lukács György, Bóka László, Sőtér István tanulmányai és Bartha János monográfiája nyomán ma már kibontakozik az igazi Aranykép.

Szembe lehet-e Arany Jánost Petőfivel állítani? Valóban megtagadta«« Betptt örökségét? Csakugyan a beteges dekadencia költője-e, aki félrevonul a jelen nagy problémáitól -s részben a művészet ön- célúságának képviselőjévé lesz, részben a múlt apolitikus költőjévé válik? Igaz, hogy csak regisztrálja az eseményeket, de nem igyekszik ezeket alakítani is? Ezek a régi Aranyképpel kapcsolatban a legizga- tóbb kérdések.

Ha a két költő egyéni vér- mérsékletét vesszük alapul, az első kérdésre kétségtelenül igennel kell válaszolnunk:

Arany valóban más egyéniség, más enyhülésekor 48-as szelDélelőtt van. A színház nézőtere üres. A

tok öncélú pszichologizálást f mfkor °}y «***» szóró színházi

, - . , . (Mampák most nem égnék. Csak a színpadot, vjvagy elfordulást.a társadalmi \ lágítja meg néhány ^padt fényű lámpa.

kérdésektől. ('csend van. A színpadon egy-két „meztelen'"

Igaz, ez nem volt nyílt harc, ^díszlet, lépcsők, állványok. De hirtelen, mint- de lehetett-e «az Önkényuralom- ' megmozdulna az égész színpad. Hatalmas ban másként elmondani ^urrá”-kiált& hallatszik és vagy tizenöt em, . . \ber viharzik be a színre. Vadul vagdaioznafc

igazságot, mint burkolt iorma- < maguk körül pár pillanatig, aztán ismét csend, ban, példázatokban? Amikor J Egy embercsoport feltartott kézzel vonul le a

színpadról. S megszólal a rendező hangja:

— Jól csináltátok, de a roham még nem erőteljes. Ismétlőink!

Visnyevszkij Optimista tragédia című drámájának próbáján vagyunk. A Pécsi Nemzeti Színház ezzel a színdarabbal készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megazonban kis lehetőség nyílik rá,-ismét nyíltan is politikussá válik Arany János költészete: 1860 őszén, az „Októberi diploma“ hónapjaiban, az élnyo(Kies ősz, Rendületnül),

eszményeik, a nagy társadalmi utána következő Schmerling- darab az intervenció idejeben a Szovjetuniókérdésekkel kapcsolatos elveik diktatúra kezdetén, 1861 tava-'*'““ 1—J~xl----------------sz

empontjából nézzük a prob- szán pedig vigasztalja, erősíti lémét, meg kell látnunk, hogy népét, nehogy az új diktatúra

a szembeállítás helytelen.

A szabadságharc bukásiig ez nyilvánvaló. Arany is, akárcsak Petőfi, a nép költőiéként jelenik meg a magyar irodalomban. Első művében, „Az elveszett alkotmány”-bán a kor legélesebb támadását intézi a nemesi társadalom ellen, a Toldiban pedig a múlt század negyvenes éveinek legfőbb osztályellentétét szólaltatja meg. Petőfinek írt leveleiben elvi megnyilatkozásokkal tesz hitet forradalmi demokratizmusáról, ez nyilatkozik meg népies életképeiben, pl. „A szegény jobbágy” címűben, valamint szatirikus versében, az Eldorádó-ban is. Ugyancsak a plebejus íörradalmiság szólal

megtörje:

Es vissza nem foly az időnek árja,

Előre duzzad, feltarthatat- lanul;

Csak szélein marad veszteg hínárja,

S partján a holt-víz hátra kanyarul.

Bízvást!... mi benn vagyunk a fő sodorban:

ban játszódik. Egy, kezdetben az anarchisták vezetése alatt álló tengerészezred története

elevenedik meg. Az* ezred ütőképes harci egységgé felődik, s ez nem utolsósorban egy ko- misszámőnek az érdeme. A komisszámő tanítja, szervezi, fegyelmezi az embereket mindaddig, míg a katonák be nem látják: igaza van ennek a nőnek. Az ezred nagyszerűen veszi ki részét a szovjet hatalom megvédésében.

A komisszámő szerepében Gumik Ilonát látjuk majd. A szünetben véle is váltottunk párt szót;

— Szovjet darabban pozitív hősnőt még nem játszottam — mondja. Örülök ennek a szerepnek, mert színészi fejlődésemben ebben a darabban — úgy látom — jelentős állomáshoz érkezem. Egy harminc év körüli egyszerű asszonyt alakítok, aki igazával és egyszerűségével tanítja, neveli környezetét. Remélem, tetszeni fog játékóm.

Az ügyelő hangja szakítja félbe beszélgetésünket, színpadra kéri a szereplőket, s folytatódik a próba tovább.

Az „Optimista tragédiát’- a színház november 6-án mutatja be.

f— ray —)

Cyermetrajz-klis

A Hazafias Népfront Pécs Vá- ’rosi Elnöksége és a Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya a . Hazafias Népfront épületének I nagytermében tegnap délelőtt ;,Gyermekrajz-kiállítás’M; rendelőre megy!

mega szabadságharc idején igen emlékezik meg az apoli- — - - .......... tikus Aranyról beszélő irodalo

mtörténet Annál többet szól a „hallgató Arany’‘-róL Valóírt műveiben. Népies politikai cikkei hatalmas mozgósító erőt jelentettek, versei pedig valóságos harci riadók voltak.

(Nemzetőr dal, Egy életünk,

Lóra, Él-e még az Isten, Április 14-én, Haj, ne hátra, haj előre, A rablelkek stb.)

A szabadsagharc bpKASA után költészete már

nem ilyen harcos és egyértelmű. Időnként el-elcsügged, tott el, amikor a kiegyezésért

nak napján számos pécsi iskola ( felkereste; i'ta.

Csipkeszörp

az „ázsiai" influenza ellen

Az elmúlt század füvészei, „cső- rejlik. Hosszas kísérletezés után

datoktoral” és maga Paracelsus, ugyanis kiderült, hogy a cslpkea XVI. század első felében élt ví- bogyó anyaga, a C vitamin, nagy

lághírű tudós is azt hirdették, mennyiségben található ebben a

hogy a csipkebogyó bármilyen gyümölcsben és készítményeiben,

formában — legyen az tea, iz, Általában a csipkebogyó 10—15»

zett. A mintegy 300 rajzból és |1 vagy bor és szörp — feltétlenül szőr több C vitamint tartalma/,

__av___ _ uw,„ festményből állt) kiállítást Debit/.- ^ [hasznos az egészségre. Okát akkor mint a citrom, amelyet külföldről

Ve

szhet knriilii-nI- telén nem #ky István, az építőipari technikum \még nem tudták és nem találtak nemes valutáért importálunk.

KOZUVUnK tatan nem Ttanára nyitotta meg. » magyarázatot arra sem, hogy mi- A magyar mezők és erdők eddig

evy. A kiállítás anyaga azt bizonyít-11 ért gyógyul ki sorvadásszerű, fo- mostohaszámban lévő gyümölcséDe szállva, im, elsők között fia, hogy — bár ügyeskezű általa- (lgafc kihullásával, ínyvérzéssel és nek C vitamin tartalma messze

a sorban inas iskolai tanulók rajzairól van \hasonló tünetekkel járó betegsé- felülmúlja a többi európai orszáVásznunk ’dagad, hajónk \ltnö a^éSlff hS^ *«*> csipkebogyóból ké- ?«kban termő csipkefajták bogyó*

* a politechnikai képzés szempont- < I szült itallal él.

(Magányban) fiából éppen ezeket kellene első-i A modern orvostudomány meg- »► sorban tanítani Iskoláinkban i állapította, hogy e különös be„i 11 A kiállítást már a megnyitásá-»,. ... Jr , . , .,

E/eKlul A versekről Hem mI" nanisn cTiSmce n/paí icimia AtegségeKet a C vitaminhiány okozEllcnszere a csipkebogyóban

ban, amikor megkezdődnek a tárgyalások a kiegyezésről költőnk elnémul, s 13 évig hallgat. Ma már tisztázott tény — főként levelei bizonyítják; — hogy elhallgatása néma tiltakozás volt az eseményekkel szemben. Helytelenítette 48 eszméinek feladását a kiegyezést, s akkor haligahosszabb-rövidebb ideig el-el- hallgat. De akkor is megmarad Petőfi eszmei örökösének! A legnehezebb időben, 1850- ben is hitvallást tesz 48-as eszméi mellett (Evnapra, Szilveszter . éjen), a Bach-korszakban sem hallgatja el éles osztályélményeit (Furkó Tamás, Koldus ének, Egynéhány nagyocska ember stb.), Petőfit pedig számos versében siratja, élete végéig példaképnek tekinti. S ha ezekben az években néha meg is szólal lantján a csüg- gedés, a pesszimizmus (Leteszem a lantot, ősszel, A dalnok búja stb.), világosan érzékelteti, hogy ennek oka a szabadságharc elbukása, nem pedig csalódása a forradalmi eszmékben. Hogy Petőfi örökét nem tagadta meg a Bach-kor- szakban, ezt a kor legjellegzetesebb alkotásai: balladái is

matatják.

lelkesedő frázisok hangja legmagasabbra csapott;

13 ÉVI HALLGATÁS után?

ismét tollat ragad: írja a megfáradt, öreg ember vallomásait, az Őszikék-et. Kétségtelen, hogy csalódottság, fájdalom az alaphangjuk (A tam- burás öregúr, Epilógus stb).. és öregkori balladái egy részének problematikája valóban lélektani síkra tolódik (Tengeri hántás, Vörös Rébék, Tetemrehívás, Éjféli párbaj); de merülnek fel „nagy“ problémák is ezekben a versekben: egyes költők kozmopolitizmu- sa* (Kozmopolita költészet), a félfeudális világ csődje (Képmutogató), a modem városi

Üj könyvek készülnek

inak vitamin tartalmát. Megvizsgálták azt is. hogy a csipkebogyó C vitaminjából melyik készítményben van a legtöbb. Eredmény: csipkebogyószörp — ez az édeskés, savanykás Ital — íoo grammonként átlagosan 60 milligramm C vitamint tartalmaz.

*«. Azonkívül emelik a szörp halászfokát az újabban felderített szérűvé* mellékanyagok is: citromsav, almasav, pektin, továbbá zsíros , lolaj, csersav stb;

A felfedezett és még felderítetEbben az évben több baranyai író és tudományos kutató készül új könyvének megjelentetésére. Dr. Teremi Gábor „A (len anyagok olyan szerencsés cso- gálamb” című, nagy sikert aratott könyve után a sportga- portosításban és elosztásban van lambofcról ír tudományos művet. Kovács András tanár 3 inak a csipkeszörpben, hogy baranyai várak történetét dolgozza fel. Két gólyacsalád éle- (szervezet fejlődését jótékonyan téről, művészi fényképekkel illusztrálva készít tanulmányt előmozdítják. Es ami talán a leg. dr. Gáspár Miklós, harkányi főorvos. Könyvalakban is ('fontosabb, magukban rejtik a vc- ■ megjelennek a baranyai munkásmozgalom történetéről el- (1 dö-tápanyagokat, melyek vaióság- f hangzó előadások, amelyek dr. Ruzsás Lajos, dr. Babies And- <*gai gátat emelnek egyes betegsé- 1 rós, dr. Tóth József, Szenti&tványi Gyuláné és Méret Klára Rgeknek és megerősítik, eiienáiió- I, munkái. Vörös Márton a lapp földön tett utazásáról ír. t képessé teszik a szervezetet.

Kiállítási jegyzetek

,Egy vidéki rajztanár 40 éve“

Az elmúlt években sok kiál- ben. 1920-at írtak akikor és egészségtelen egy szoba-konyUtásról írtam s ha a kiállttá- 1957-ig, nyugdíjazásáig meg- hába kényszerült és 1957 nyaszakítás nélkül itt tanított. Ez ráig a legmostóhább körülmé- sok kozott akadt olyan is, ^ ^ m alatt közel 1000 n£k között éIt> de soJla sem

mely nagy hatással volt rám, fiatal pedagógus jelöltet veze- panaszkodott, holott jogos lett és ez írásomat szubjektivi- tett be, — azóta nem egy már volna panasza. Azóta sincs tással fenyegette, ezt — érré- nagyapa — « rajzolás rejtel- műterme. Tavasztól őszig a sem szerint — minden eset- meibe. ház külső, árnyékos falara

ben sikerült legyőzni; a tár- Nem véletlen, hogy egykori akasztja a vásznat és együtt gyilagosság felülkerekedett a kedves iskolája folyosóján költözve az árnyékkal, alkotja élet embereinek keserű sorsa i cél érdekében, mely szolgálata rendezte meg élete legnagyobb mélyen emberi festményeit.

(Hídavatás stb.) és újra a 48-as eszmék elsikkadásán érzett önmarcangoló fájdalom (Régi panasz). Az öreg Arany sem ... , ....

BaMadáhóí wumdofcták, hogy igazolja a dekadenciájáról, (' vidéki rajztanár negyven éve” elfordulást jelentettek a tár- elefántcsonttoronyba vonulá- * kiállítása esetében nem tudom sadakni kérdésektől, az egyé- sáról terjesztett nézeteket.

ni lélek öncélú boncolgatása

a tárgyuk. Ha azonban Bach- elsősorban méltatlanul hát- korszafebeli balladáinak mé- térbe szorított lírai költészete lyére nézünk, látnunk kell, igazolja), hogy Arany Petőfi hogy ezek legtöbbjében éppen módjára indult, s a szabadság- az ellenkezője az igaz: ben- harcos hagyományok hűséges

? magam túltenni az elfogultsáAzt láthatjuk tehát te ezt * 70» anélkül, hogy a legkisebb

nük a kor legégetőbb kérdésé re keresi és igyekszik megadni a választ. A kérdés pedig ez volt: véglegesen győz-e a fizikai fölény és az erőszak, ■nem lesz-e végül is erősebb az eszme, az igazság? Arany a történelem példáival felel: V. László kivégezteti Hunyadi

őrzője volt olyan korban is, amely félredobta ezeket a hagyományokat. Nem volt „dekadens“, a jelen problémáitól arisztokratikusan elforduló „apolitikus" költő, hanem a halkszavú egyéniség csendesebb modorában, s a mindenkori lehetőségek szerint válLászlót, mégis el kell pusztul- tozó hangon buzdított, vezerria, s Hunyadi Mátyás lesz a király. A Ráchel sirolmé-ban Heróde6 kivógezteti a gyermekeket, mégsem tudja megakadályozni. hogy győzzön „Az Ige, az eszme!“ Az Egri leány- bem ugyancsak megbűnfiődik a zsarnok, a Szondi két apródjá- ban az apródoké az igazi győzelem, s A walesi bordák-ban is diadalmasan harsog a kivégzett bárdok éneke, a király válik legyőzötté. íme, ezek a balladák a Rach-kotiszak reaktett, panaszkodott, avagy éppenséggel elhallgatott, de mindig a 48-as eszmék hatása alatt.

EZÚTTAL nem beszélhettünk rendkívüli művészi értékeiről. Nem beszéltünk róla, mint a magyar realista költészet egyik legnagyobb képviselőjéről, mint a magyar nyelv szinte utolérhetetlen mesterétől, mint műijprdítóról, kiválj tudósról, lelkiismeretes szercios és nemzetietlen légköré- kesztőről, pedagógusról, tehet- ■ . seges zeneszerzőről. Csak a

ben a magyarságnak azt mon- nemzetéhez, népéhez hű em- dották: ahol a küzdelem f izi- bérré emlékeztünk, s ez önma- kai síkon látszólag már meg- gában is .olyan óriást ismerteserkeni engem írásra.

Most úgy tapasztalom, hogy Klug György nyugalmazott rajztanár, festőművész „Egy

és legtartalmasabb kiállítását, melyek középpontjában a dia- ahol 37 éven át a művész pe- dalmas élet, a mindent le- dagógus szenvedélyével és sze- győző ember áll. Az ember

retetével nevelte a művészei ahitatos szeretőiére az egymást követő generációlcat.

1955-ben ,Jtiváló tanár“ kitüntetéssel fejezte ki államunk

mértékben is megbántanám a elismerését Klug György festőkritika. alapvető szabályait, művész tanárnak, aki 37 év

küzdelme, harca, bánata, öröme és győzelme a nehézségek fölött. Erről beszél minden festménye, erről beszélnek a régi és új képek;

Valamikor gyakori szereplője volt a kiállításoknak. As elmúlt években minden esetben visszautasították képeit, de 'ez sem kedvetlenítette el; dolgozott, alkotott és most is,

Nem, mert a 40 termékeny év alatt egyetlen alkalommal sem minden egyes alkotása a leg- részesült órakedvezményben, tisztább művészi szándékból mint alkotó művész, sőt nem sarjadzott. egyszer heti 36—10 órában taNapokl<al ezelőtt, néhány nított külön-dijazás nélkül és hatvankét éves korában tele órával a képek elrendezése szabad idejében — milyen ke- van munkakedvvel, Üj, nagy

után láttam e gazdagon termő vés is volt ilyen — töretlen kompozíciók tervei foglalkozóiét alkotásait az öreg iskola kedvvel alkotott. Gazdag fan- tátják és új meseképek, álomgödrösre kopott kőpadlóju fo- táziája, mély érzelmi világa világának, ihletett művész-lei- lyosójának falain; 82 fest- kiapadhatatlan forrása volt kének színes virágai, ményt, grafikát, egy nagy re- egy hosszú, termékeny életen Szeretném, ha ezeket a so- ményekkel indult élet képpé át az allegorikus témáknak, a rókát elolvasnák volt tanítvá- formált vágyait, álmait és az-, színes me se sorozat oknak. Az nyal és kérem őket, jöjjenek

óta — most is, míg kattogó az érzésem, hogy ezek állnak el idős mesterük e nagy, a

■ma is legközelebb hozzá és meg is értem ezt. Egy ilyen jóságos ember, derűs lelkületű művész világa ez, ahová mindennapi nehézségei, gondjai, bajai között örökké buzogó főrnek áramlását. Az „Alom“, a rását találta a derűnek, opti- „Diadalmas élet”, az „Elégia", mizmusnak. Voltok nehézségei, a „Didergő király” 10 képes voltak gondjai, bajai, de ezek- >wfk szántam. Higgyenek az mesesorozata, a színes pasztell rőt nem szívesen beszél s életben és higgyenek maguk- arcképek.-.i mind-mind itt amikor utaltam rá, a „Diadal- ban!"

vannak velem és benépesítik mos élet“ című kompozíciója- Ezt üzenem mindenkinek, gondolat- és érzésvilágomat. ra utalt, a hit az emberekben, aki elolvassa ezeket a sorokat, Klug György, vagy ahogyan a hit önmagunkban, az életben melynek mondatait, gondola- volt tanítványai ismerik: legyőzi a bajokat, nehézsége- tait át meg átjárja az a uie- „Gyurka bácsi’1, Mohácsról in- két, gondokat. legség, mely as idős művész

dúlt és a budapesti Szépmű- Hét évvel ezelőtt egyik la- alkotásaiból áramlik felém.

írógépemen felsorakoznak a sorok — magam előtt látom valamennyi alkotását, érzem az ódon falak hűvös lehelteiében egy derűs élet, egy finoman érző lélek melegségéélet és as ember mellett hitvallást tevő kiállítására. Jöjjenek el és hozzák el tanítványaikat is. Elsősorban ő értük született ez a kiállítás. Hadit idézzem Klug Gyurka bácsi szavait: -„Ezt a kiállítást volt iskolámnak, volt tanítványaim

vészeti Főiskola elvégzése kószobáját és műtermét kiovo/c/ii* aim-i o------~ -------- —-------- , “ ------ »

sz

űnt folytatódik erkölcsi tett meS velünk, akit méltán» utón, ahol Réti István volt igényelték és az akkori híva- „ . ünnepel büszkén a magyar mestere és Szonyi István,

eszmei síkon, s végül « a meg- nép október 22.é„; halálának

öltnek vélt eszme győz. Ezek évfordulóján, a miwefc tehát- nem ictentet- llr. Kotta Ferenc

talvezetö nem volt tekintettel érdemeire, ki is utalta azt. állást az ősi fiú tanítóképző? Feleségével együtt a földszinti

„.. Elekffy Jenő, Varga Nándor v évfolyamtársai, Pécsett vállalt ‘ V áíLlÁJit az nsi fiú tanítóképző*

Én, a magam nevében is külön megköszönöm Gyurka bácsi a felejthetetlen élményt) mint pedagógus és a művóJ szelek rajongó szerelmese.

V tejs dl