Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

1951 OKTÓBER 20

NAPLÓ

S

h tőadássorozat 17,

3

A Társadalom és Természettudományi Ismcretterjesz- • tő Társulat előadássorozatot < indít Baranya megye mun- 3 fcásmozgalmának történeté- : bői' Az előadások felölelik a • munkásosztály megjelenését ; és harcát a kapitalizmus el- 3 len, a különböző munkás- 3 szervezetek létrejöttét és • szervezkedését. Több előadás 5 tárgyalja Pécs és a megye 3 iparának fejlődését, valamint • a mezőgazdasági munkások 3 küzdelmét, végül pedig a fel- 3 szabadulás utáni tíz esztendő 3 toi'lénctét.

Ipari szakemberek és vezc- 3 tők körében nagy érdeklő- J désre tartanak számot a köz- < gazdasági szakosztály előadá- < sai, vitaestjei. A közeljövő- 3 ben előadást tart a tervgaz- < dálkodásról és a vállalati ; önállóságról, a külkereskede- 3 lemről és a szocialista orszá- < gok együttműködéséről, vala- : mint a bérezés időszerű prob- 3 lémáiról. ;

Új tagok

a beremendi tsz-ben

^zzal kell kezdem, hogy a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet tavaly december 26-án 24 taggal alakult újjá. Jelenleg pedig 55 család 73 taggal gazdálkodik közösen 556 holdon. Szeptemberben vették fel Pálinkás Ferencet. Októberben pedig Pelcz János jelentkezett új tagnak. Mind a ketten most ismerkednek a közös gazdálkodással. Kívülük még 15—20 tagra számítanak a gazdasági év végén, akiknek legtöbbje már bejelentette, hogy reá számítsanak.

Tervezetet készítettek a Bécsi B'átyyárfau* j Jtll á^ság, Baranyában

a nyereségrészesedés elosztásáról

E A Pécsi Bőrgyárban is ki- í dolgozták már a nyereség- «visszatérítés felosztásának a t tervezetét. A tervezet jó és ! reális. Meglátszik rajta, hogy [ alapos, körültekintő munkával i készült. A bőrgyárban

; a javaslat elkészítésében

• részt vett lényegében vala• mennyi dolgozó.

• A pártszervezet és a mellette

• működő gazdasági-műszaki bi- E zottság tagjai, még a tervezet ; elkészítése előtt megbeszélték •a műhelyek dolgozóival, ho• gyan, milyen elvek alapján ké" E szítsók el a myereségrészese- : dés szétosztásának tervezetét, ; majd amikor a tervezet elké• szült, röpgyűléseken ismertet- ■ ték a tartalmát, hogy a mű- í helyekben megtartott terme- t lesi értekezleteken érdemben

• tudjanak a dolgozók hozzá- E szólni, javaslatokat adni a ter- í vezethez.

í Nézzük közelebbről a terve- ; zetet!

• A nyereségvisszatérítés 80 százalékát osztják fel majd a kereset és a szolgálati évek arányában a dolgozók

í között.

: Tíz százalékot fordítanak a [ gazdasági évben kiváló gazdagsági eredményeket elért üzem- E részek, a komoly gazdasági ! eredményeket elért újítók és a ; kiváló minőségi - munkát vég- ► ző dolgozók jutalmazására. Az E okleveles és jelvényes kitün- E tetett dolgozók 1958. évi jutal- E mazására öt százalékot íordí- ! tanak majd. Végül a jóléti in- E tézmények, — kultúrotthon, E bölcsőde-napközi, üdülők, sport ! — támogatására' szármák öt ; százalékot.

í A kereset és a szolgálati f évek alapján szétosztásra kerülő nyolcvan százalék felosztása a következő alapelvek szerint történik.

Nycreségvisszatéritést azok a dolgozók kapnak, akik 1957 április 1-től december 31-ig megszakítás nélkül a vállalat • állományába tartoztak.

Akik ez idő alatt kerülnek nyugállományba, vagy időközben katonai szolgálatra bevonulnak, a munkában töltött idejük arányában kapják meg a rájuk eső összeget.

Ha valaki év közben üzemi baleset folytán került rokkantsági nyugdíjba, ugyanolyan elbírálás alá esik, mint aki egész évben megszakítás nélkül dolgozott. Az év folyamán a vállalatihoz átvett dolgozókat és az április 1. után munkába állt leszerelt katonákat időarányos rész illeti meg a nyereségvisszatérítésből. A függetlenített funkcionáriusok ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a vállalat többi dolgozója.

A nyereségrészesedés ösz- szegénck kiszámítása alapjául a fizikai dolgozóknál az április 1. és december 31.-e között elért túlóranél- küli bruttó keresetet, az alkalmazotti állománynál pedig az 1957 december 31-i besorolás túlóra és prémium nélküli összegét veszik alapul.

A nyereségrészesedés felosztása nem egyenlősdi alapon történik. A tervezet szerint azoknál a dolgozóknál, akiknek egy évnél hosszabb folyamatos munkaideje van a vállalatnál, vagy a bőriparban,

évenként egy százalékkal emelkedik a visszatérítés öszCs&neyc fo^'-szolgálat Pécsett

Igen... mi lesz akikor, ha elhiszik a gazdátlanul hagyott kerékpárokat? Ilyenkor szalad az illető fühöz-fához és elsősorban a rendőrségre. Panaszt emel, méltatlankodik és szidja a tolvajt. Arra azonban nem gondol, hogy ő is hibás, még pedig nagymértékben, mert őrizetlenül hagyta a kerékpárt. Még csak annyi fáradságot sem vett magának, hogy lelakatolja. Mint a képen is látható, mindennapos látvány és főleg italboltok előtt, hogy a kerékpártulajdonosok falhoz támasztják gépeiket és sokszor órákra őrizetlenül hagyják.

ás

Au eMopják ?

A Csemege Élei- • megfelelően a cím- jén lévő Csemege

_ __t miszerkiskereske- zett lakóhelyén lé- boltban. Innen azk.

0^Unk_noba_n Ideírni Vállalat az vő Csemege bolt után az árut elvi.

ajándékcsomagok szállítja ki. A meg- szik Bajára, Kecs- szállítása, a vevők rendelő kívánságé- kéméire, Miskolcra, . , ,. . _ . ... kényelme érdeké- ra a megrendelés Békéscsabára, Újévek során art hűségesen ki-1 orsrÁgos vi- szállítását orszáeos diósgyőrije, Szeged- tartó munkasokat szeretnek a! szonyiatban meg- viszonylatban is 5- re, Székesfehérvártött időt folyamatosnak szá mítják.

Ezzel az üzemnél hosszú

bőrK'áriak jutalmazni, de az a cseme- 6 órán belül esz- ra, Győrbe, Sopronis. céljuk, hogy ezzel is elose-i ^ boy-^zoíká!atot. közük. ba, Debrecenbe,

SS k!LkíS£ I “ lényege az, Ha tehát valaki Egerbe, Gyöngyösgarda ki a tasat. t hogy az ország bár- örömet akar szerez- re- Tatabányára,

Tenneszetesen nemcsak a | mely városában lé- ni hozzátartozója- Salgótarjánba, Kakiváló dolgozók érzik majd i vő Csemege bolt- naik születésnapja- Posvárra, Szolnok meg a több nyereségrészese- $ ban felvesznek ra névnapjára es- ra, Szombathelyre,

désben az_egész évi munkájuk, ajándékcsomagra küVőjére, vagy’ há- Pápára, Veszprém- k— = ^Budapest zassasi évforduló- be, vagy Nyíregvháés ama vidéki váró- iára, meg akarja zára, ahol n Csesokban lakó címzet- lepni valamilyen me®f b?y-szol gálát

eredményét, hanem a fegyel mezetlenek is, de ők természetesen a kevesebb részesewőTKS •L’VSSJr»:

le évii munkájuk „eredményét”.

Egy nap igazolatlan ' mulasztás esetén 20 százalékkal,* két nap igazolatlan mulasztást esetén 50 százalékkal csökkent a dolgozó nyereségrészesedé- J se. Akinek három nap igazo-| latlan hiányzása van, az at nyereségrészesedésből ki lesz | zárva. t

Csemege bolt mű- séggel, az árut meg- 5011 kikézbesiti a ködik. A rendelést a rendelheti a Kcs- csomagot, ajande- megrendelésnek suth Lajos utca ele- ‘v0*Man gazdasági szakemberek utaztak a Szovjetunióba

Kedden utazott el a Szov- nulmányozzák azok életét és jetunióba Burgert Róbert, a szervezését.

Pécsi Állami Gazdaság igazA technológiai fegyelem , & Szabó Jáno6, a Bőmegsértése, a termelés fo-1 t„__= «-----.s

ly

amatosságát, gazdaságosgyelmi vétség esetén 25 j százalékkal csökkenthető a 3 nyereségrészesedés.

Magyaros

vacsora-est Siklóson

A Siklós és Vidéke Körzeti

lyi Állami Gazdaság fömező- gazdásza. Mindketten két he- ságát, minőségét sértő fe-| tet töltenok a Szovjetunióban.

egy tizenkét fős, mezőgazdasági szakemberekből álló cső- Földművesszövetkezet a köz- porttal. Megtekintik a mosz- ponti étteremben tegnap este Abi egyéb fegyelmi vétséget f kvai állandó jellegű össz-szö- maffyar®s vacsora és terítési

követ el, annak esetenként 101 veteégi mezőgazdasági kiádíszázalékkal lehet csökkenteni | .... . . , estet magyamota-esttel kotota nyereségrészesedését. ! ^ 66 torándulásdkat tesznek tek egybe es igen sok latoga.

Ezek az intézkedések feltét- f áUamÍ gazdasagokba, hogy ta- tora volt. lenül hozzájárulnak majd a|

fegyelmezetlenségek csökken- \ rT , , , , ^ ... , j I •»

téséhez, és jobb munkára ősz- iMcitSZClZ llOLClOTl O (JÜU tTldZSO CLOrUlTiy

tönzik majd a dolgozókat. í

Meghatározza a tervezet a J Mái- javában folyik a do- A dohánybcváltáseal egyidő- betegség esetére járó nyere-? hányb€váitás, bár még csak ben. folyik a szerződéskötés is ségvisszaténtes rendjét is.| . ... a következő gazdasági évre.

Teljes értékű visszatérítést | resz-szaüitasokat eszközölnek Azok a gaz(iák, akik már meg- azok a dolgozók kapnak, akik! a gazdák. Eddig, mintegy 500 kezdték a KzállítáKt nagy ré- üzemá baleset következtében | mázsát adtak át a dohánybe- szűkben a szerződéseket is kerültek betegállományba és | váltónak. A termés igen jó- megkötötték. Érthető Is, hiszen a baleset önhibájukon kívül | nak mutatkozik. 6 000 mázsára a szerződött dohányért igen következett be. Más esetek-1 számítanak. Ugyanennyi tér- jó árat fizet a dohánybevál- ben a táppénzes idő aránya-1 mett tavaly is, csakhogy ta- tó. így például a szabolcsi vi- ban csökken a visszatérítést va^y holdon, idén pedig lágos I. osztályú dohány egy összege. I csak 600 holdon termeltek do- mázsájáért a minőségi pré* hányt; miummal együtt 1 680 forintot

,.......*****«^.*.******•**•.»******** és 1000 darab cigarettát kap:.» , a , > , r >.| nak a parasztok?. Még jobb

| Yondorzőszlo. pŐnZIUTClIOn) jövedelmet biztosít számukra

. • . . • .. — ^ p w . 3 Havanna-fajta, melynek

a les jobb ifiusasi brigádnak mázsájáért 2 aoo forintot özet~' ’ ' ~ a nck. Máskülönben a HavanA pécsi városi KISZ-bizott- totósét, valamint a verseny na-fajtát most honosítják meg sáp csütörtökön délután bá- kiszélesítését. A szénbányá- megyénkben. Edcng mmaosz- nyász ifjúsági tanácskozást szati tröszt negyedévenként sze holdon kísérleteztek rendezett. Vitaindítót Pataki vándorzászlóval és 1000 forint- vele, most szeretnének naMihály elvtárs, trösztigazgató jutalmazza a legjobb bri- H^Tnnát

mondott. A bányászfiatalok .40—50 holdon — Havannai részletesen megbeszélték az adókat Jelenleg Széchényi termelnL ifjúsági brigádok munkáját, aiknán, Hell Janos brigádja egymás eredményeinek ismer- te el a legjobb teljesítményt.

............................................................. Pazarlás!

Ism

ét egy:

Egy ember „lebukott*’, mert nem tud, vagy nem akar becsületesen élni. Pedig igazán megbecsülhette volna magát ^gyar Sándor, az Urániumbanyában: tavaly novemberben 3.344, decemberben 3.115 forintot vitt haza keresetként.

És mégis éppen akkor lép arra az útra, amely elöbb- utóbb csak odavezet a vádlottak padjáig. S akkor búcsút mondhat a Fürst Sándor utca 60. alatti kis családi otthonnak — egy időre. Érdemes volt?

O maga sem tudja. Csak a vállát vonja:

— Megtévedtem,

Egv aláírás —

kétszázezer forint

fcMegtévedt”. 1956 október »-én 160.000 db bolgárcsere- ' pet „rendelt” a gyönki TÜ£ltfint tízezrek

ZÉP-től. Hogy szüksége volt-e Volt haszna! Bolgárcserép- a hányának cserépre, vagy pel ugyan nem szolgálhatott a nem, annak csak Magyar a gyönki TÜZÉP, de — állítólag megmondhatója. Ugyanis Ma- Mohácson van, ott kell besze- gyamak volt egy istentelen rezni. Kéz kezet mos alapján „módszere”, amellyel el ár asz- nyélbeütik a boltot. A gyönki tóttá a bányát különböző áru- TÜZÉP kiállított egy 210 ezer cikkel: bóvli áruval..; A forintról szóló számlát—acsegyönki földművesszövetkezet- repek fejében — amelyet Minél valamennyi elfekvő árut gyár aláírt. Áru persze sehol, felvásárolta, akár kellett a bá-. Az Uránium-bánya inkasszó nyának, akár nem. Miért ne révén n pénzt átutalja Gyönk- vásároljon? Nem az ő pénzét re, Magyar ott fölveszi a pénzt pocsékolja, hanem az államét, és utazott Mohácsra, hogy a Tehát adj neki! — ebből sem- cserepeket megvásárolja.:, mi kára Magyarnak, legfeljebb Nem utazottt. Esze ágában haszna, ,,Legfeljebb?” sem volt.

Bankjegyek az aktatáskában

A pénzt — körülbelül 189 ember a városban, a megyé- ezer forintot — mert a gyönki ben, másik megyében, hóna TÜZÉP bizonyos százalékot le- alatt egy kopott aktatáskában kapcsolt a kétszázezerből — 180 ezer forint és senki nem Magyar elhelyezte az aktatás- lopta meg! kában és gondolkodott... Vagy tolvajtól lopni nem leMert ha valakj hirtelen — hét? Akkor valami igazság egyik napról a másikra meg- mégis van ebben a közmondásgazdagszik — valóban van ban. Magyar sokkal jobban min gondolkodnia. Mire költse, megőrizte azt a pénzt, mint- hova tegye, hova „fektesse'’ hogy valaki kiragadja kezéből! ezt a töméntelen bankjegyhal- Csakhogy a pénz égeti az

mázt? Magyar tehát reggel embert... Égeti, ha sok van megy a hivatalba, hóna alatt a belőle, még jobban égeti, ha pénz; megy haza, viszi a pénzt: kerijlő úton jutott hozzá, „kiszállásra” megy, viszi a <■ - „ . ^

pénzt; betér egy-két fröccsre, 14 000 forintos radio

hóna alatt a pénz. Hej, tolvajok, útonállók, micsoda „fo- Magyar kultúrált ember.

Sást” hagytatok ki! Itt járt egy Szereti a szépet, a szép muzsikát, operát, „nehéz” zenét... miegymást. Vesz egy rádiót. Tizenegy lámpásos világvevőt — tizennégyezer forintért! Isten bizony, nem hittem volna, hogy ilyen drága rádió létezik a világon. (Nem zenegép!) Magyar — mint afféle jó „anyagbeszerző” — fölhajtotta valahol ezt a csodás készüléket. S vett hozzá ezer forint értékben mikrobarázdás lemezeket albumba kötve.

Aztán jönnek a „haverok**;

— Körülbelül húsz-huszonötezer forintot ittunk meg a haverokkal ..: — mondja szárazon Magyar.

Hm ..; Jó torkuk lehetett. Huszonötezer forint. Egy átlagos keresetű munkás másfél évi keresete... S ők megitták. Megtehették, hadd pocsékolódjon az állam pénze! Az államé? Az enyém, a tied, a harmadiké, százezreké!

Magyar még bevásárol egyet s mást. Sertést, háztartási cikkeket, ezt, azt:-.:

S fenekére vert volna az egész száznyolcvanezernek, ha a rendőrség le nem fogja a kezét. Otthon, a szekrényben még megtaláltak 91 ezer forintot, a többi elúszott.: s

— Az asszony tudott-e erről a pénzről?

— Nem nagyon. Tudta, hogy van, de hogy honnét, azt nem.

Egyszer kérdezte, azt mondtam neki: „semmi közöd hozzá!”

Tehát asszony, hallgass! Ha a férjed lop, sikkaszt, betör, te csak hallgass, neked nincs szavad. Hiába vagy becsületes, ha az urad becstelen is — hallgass.

Magyar - „megtévedi“

így mondja: „megtévedtem, kérem...” S azt is mondja: „Belekeveredtem ebbe a csúnya ügybe.;.”

Enyhe önbírálat! Amit a bíróságon jobb. ha el sem mond. Mert nem hiszi senki. Ha valaki az államtól elvesz majdnem kétszázezer forintot, az nem „megtóvedt” ember. Az bűnöző. Ennyi tévedést az úristen sem bocsát meg. Ezen a széken, — amelyen most Magyar ül a kihallgatás alatt — sokan kijelentették már, hogy „belekeveredtem”, „megtóved- tem”, „ma sem értem, hogy történhetett”..; stb. Ilyenkor a terheltek mindig valamiféle „lelki” okokban kutatják önmaguk aljasságát. Hatástikeltó vallomásokat tesznek, magyarázkodnak, sírnak, érzelgős- ködnek, hivatkoznak családra, gyerekre, jövőre, javulásra, munkaszere tejre, mindenre az égvilágon, csak éppen azt nem mondják, hogy azért lopnak, sikkasztanak, mert egyszerűen becstelenek, élősdiek.

Igen, ez a szék sokat, nagyon sokat tudna beszélni...

Rab Ferenc

rrrrmTiTnTrrm

Amióta az októberi ellenforradalom az országban politikai és gazdasági vonalon egyaránt óriási roH&olásokat végzett, azóta bizony különösen meg kell nézni mindenegyes fillért, hogy mire költ- .Hik. Jogosan, vagy jogtalanul használjuk fel pénzünket, vagy az állam által reánk bízott vagyont.

Ez alól kivétel a Pécsi Sertéstenyésztő Vállalat, ahol úgylátszik a pénz ne*n számit és az ablakon szórják ki. Mert ha nem így lenne — kérdjük ml, és joggal — vajon mi az oka annak, hogy a pécsi pályaudvaron egy hete ott áll a vállalat részére érkezett 8—10 vagon árpa. tengeri és szalma-szállítmány. Olyan áruk ezek. amelyeket illene elvinni huszonnégy órán belül, hogy’ ne kelljen fekbért fizetni utána. De úgy látszik, hogy a Pécsi Sertéstenyésztő Vállalatot ez egyáltalán nem érdekű. Nem érdekli az, hogy a külföldről érkezett árakat minél előbb eljuttassa rendeltetési helyéré, nein érdekli a fekbér-pénz. Az sem érdekli, hogy vagonokat kötnek le. hogy más áruk kirakod 4 SjU akadályozzák több mint egy hete. Egyáltalán semmi sem érdekű őket, csak szórják ki a pénzt Botfalut

P, Jf