Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-15 / 242. szám

1937 OKTOBER 15 NAPLÓ 9 A kibernetika biológiai vonatkozásai Előadás a TTlT-ben Pénteken este a ttit Bartók Klubjában nagyszámú érdeklődő előtt tartott elő­adást dr. Rényi Alfréd aka­démikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia maitematikai kutató intézetének vezetője ixdószínűségszámítás alkal­mazása a biológiában” és dr. Szentágothai János, az Anató­miai Intézet vezetője ,,/l ki­bernetika biológiai vonatkozá­sai” címmel. A pécsi profesz- szor ^előadásának mindenki számára érthető lényegét rö- 'yiden közöljük. — Az egyes tudományok —1 mondotta többek között dr: Szentágothai János —, olyan fejlődési, fokra jutottak, hogy egyedül már nem képesek megoldani az egyes problémá­kat. Ezért nemcsak a rokon­szakmák, hanem a látszólag távoleső szakmák közreműkö­désére is szükség vám Erre volt példa ez az elő­adás, amelyből képet kaptunk arról, hogy a matematika és a biológia összekapcsolásával olyan lehetőségek adódnak, amelyek segítségével elsősor­ban. a központi idegrendszer működése egyes problémáinak megértéséhez juthatnak köze­lebb az orvostudományban. A kibernetika görög szó — '»ajókormányos-t jelent, átvitt ^értelemben pedig automatikus szabályozó művek, illetve az ezekkel foglalkozó, matemati­kai alapon álló tudomány el­nevezésére szolgál. A központi idegrendszer és e berendezé­sek működési elve között ha­sonlóság van s gyártottak már több olyan készüléket, amelyekkel bizonyos mérté­kig utánozná lehet az ideg­rendszer egyes működéseit. — Szentágothai professzor hang­súlyozta, hogy ezek csak mo­delleknek, szellemes hasonla­toknak használhatók legfel­jebb, — s a központi ideg- rendszer működéséhez nincs sok közük. s Ezután olyan vizsgálatok is­mertetésére tért át, amelyeket intézetükben végeznek a szer­vezet hormonális szabályozá­sára vonatkozóan; A szervezet hormonmirl- gyedt az agyfüggelékmdrigy irányítja, amelyről az utóbbi években mindinkább kiderül, hogy a központi idegrendszer irányítása alatt áll. A köz­ponti idegrendszer egyes ré­a hormonmiri- a pajzsmirigy, szed érzékelik gyek, például mellékvese által termelt hor­monmennyiséget és ezek mennyiségétől függően kész­tetik az agyfüggelékmirigyet fokozottabb, vagy csökkentebb működésre. így éri el a szer­vezet, hogy az egyes hormo­nokból mindig a legoptimáli­sabb mennyiség álljon ren­delkezésre. Ehhez a berendezéshez nagy mértékben hasonlítanak az automatikus szabályozó ké­szülékek. Erről bővebben az „Élővilág’ 3. számában írt dr. Szentágothai János. Tito—Zsutor megbeszélés Brdoban Belgrad (AFP). Zsukov mar­a eltávolítsák és helyébe egy másik szemet fordítva ültes­senek vissza. Az állat, há fel­nő, operált szemével fordítva látja a külvilágot, fordított reflexei vannak. Például ha eléje tartanak egy csalétket, hátraiugrik érte. Természete­sen ilyen állatnak a tájékozó­dása is zavart. Még feltűnőbb ez olyan állatoknál, amelyek­nél mind a két szemet meg­operálták és így mind a két szemükkel fordítva látnak. Az ilyen állatok speciális vizsgá­lati körülmény között, —ami­kor optikailag tagolt látótér­ben vannak, — például a vizs­gálóedény fehér—fekete csí­kos papírral van körülvéve, — fejűikkel spontán ingamozgást sail Jugoszláviába érkezése óta vasárnap találkozott először Tito marsallal, aki vadászatot rendezett tiszteletére Kamiska tét a felesleges mozgások ki­kapcsolásával biztosítaná, ér­telmetlen, kényszerű ingamoz­gást végez. Ez az elgondolás alapvető kibernetikai elvekkel egészíti ki a klasszikus ref-, ........... le xeiméletet és így azt alkal- Bistricaban, mintegy húsz kllo- massá teszi az ismertetett11 méternyire Ljubljanától, ahol11 bonyolult idegműködések mo- „ . , _ , , dem értelmezésére. Erről bő-' |Zsukov marsa11 mmt a Srfoven vebben a „Termesze ttudomá-1 (Köztársaság kormányának ven nyi Közlöny” szeptemberi szá- ,. ..__... _ má ban írt dr. Szentágothai toUotte “ &***• **u­János. kov marsall a vadászaton négy A pécsi professzor elő-11 őzet lőtt le. Tito egyet adá^. dr‘ £22*“"“!! Tito marsall Ljubljana köze­akadermkus, az mgeruletatvi­tel tanulmányozásánál a való- *1 lében fekvő Brdoban — ahol (* este embrióknál tehet- - <*«« *>.«.{ seges —, amint azt dr. Székely György, az intézet tanársegéde elvégezte, — hogy a szemet ségéről beszélt. Igen. érdekesen fejtette ki néhány példán aj majd a két államférfi meg­matematíka jelOTitősegét aj, kezdte politikai megbeszéléseit biológiában, így például való­szÉnűségszámitássial tisztázták J Bled (Tanjug). Tito marsall,? az ingerületátvitel módját a (i köztársasági elnök vasárnap gerincvelő egyik fontos ideg-^^. Eledben díszfogadást ren-i k°Xki^etika biológiai voJdczett G- K‘ Zsnkov> szov^^ natkozásai” című előadást honvédelmi miniszter tisztele- J szemléltető filmvetítés kísérte. (i téré. Milyen filmeket láthatunk a szovjet film ünnepi hetén oltidbei 31-tíit hmmhUa 6-ity? „A negyvenedik’’ című, magyarul beszélő színes filme» Csuhraj, a fiatal szovjet rendező rendezte, s a cannesi filmé fesztiválon a „legjobb forgatókönyv” díját nyerte. Marjutka, a szovjet katona és Govoruh fehérgárdista hadnagy szerel­méből, történetéből példát vehetünk, az elvhűségre és köte­lességtudásra. A pécsi ivasútigazgatóság\ októberi feladatai j; Ilyen jelenséigbSl arra gon­doltak más kutatók, hogy az idegrendszer ilyen komplikált működését pusztán csak a rég­óta bevált reflex-elv alapján nem lehet magyarázni; Szentágothai professzor ezt a jelenséget úgy magyarázza, hogy az állat minden elmoz- ( dulásáról „visszajelentés“ ér- > kezik a központi idegrendszer- i be és az így ellenőrizni tudja i sa ját működését Ezek a „visz-11 szajelenltések” a (rádiótechni- (i kában alkalmazott visszaess-1 I tolásá elvhez hasonlóan (ez az(l összehasonlítás durva és felü-i* letes) értesítik az idegrend-11 szert a helyes működésről. Ha# az érzékszervek, — például al1 szem — működését kísérlete-11 sen megzavarjuk, ezek a „visz- <1 szajelentések“ fordított értei-11 műek lesznek és ahelyett, hogy az állat nyugalmi helyze-1 , Az őszi forgalom első idő­szakának eredményei nagyon kedvezően alakultak. Igazga­tóságunk eleget tett szállítá­si kötelezettségének. Áru­szállítási tervünket 102.1 szá­zalékra teljesítettük. A ked­vező eredmények elérésében részes valamennyi dolgo­zónk. Köszönet illeti szállító feleinket is azért, mert a ko­csiberakásoknál, a kocsik gazdaságosabb kihasználásá­ban jelentős javulás tapasz­talható. Eredményeink nagyobb, de még nagyobbak októberi fel­adataink. Októberi szállítási tervünk 80 ezer tonnával magasabb a szeptemberinél. Ugyanakkor a rendelkezésre álló kocsimennyiség napi át­lagban 280-al kevesebb. Eb­ből az következik, hogy a ko­csiforduló időt, a kocsifci- használást javítaná kell. A kocsifonduló szeptemberi két­napos tervét októberre 1.8 napra csökkentették. Feszí­tették a kocsikihasználási tervet is 0.2 tonnával, tehát szállítófeleinknek a rendel­kezésre bocsátott kocsikat kell i # még gazdaságosabban kihasználniok. Szállítási terveink mara-i déktalan teljesítése érdeké-(i ben szükséges, hogy a fuva-(i roztatóktól a legmesszebb- i menőkig megkívánjuk a terv­fegyelem betartását. A kocsi­igények biztosítása érdeké­ben szükséges, hogy növeljék a munkaszünetes napi kocsi- _ berakásokat, egyenletessé te-} gyék a hétköznapi kocsiigé-i nyékét, mert csak így tudjuk ( biztosítani a munkaszünetes# napi 800 kocsis berakási terv# teljesítését. A kocsiforduló # idő betartása érdekében meg# kell gyorsítani a kocsikeze-# lési időket. A vasút részéről# a beállítási, ä kihúzási, a fe-# lek részéről a be- és káraká- # si időket. # Az őszi nagy forgalom ide-# jének derekán vagyunk. # Szállítási feladataink az üze-# mek, a gyárak teljesítésének# kielégítése érdekében szinte# napról-napra emelkednek. # Ezeket csak akkor oldhatjuk# meg jól, ha szállító feleink # a jövőben is támogatnak eb-1 ben bennünket. # Várnai László # A „Halhatatlan gamizon” című film nem a névtelen ka­tonákról szól- Visszatükrözi az ember egyéni sorsát, gondo­latait, vágyait a háborúban... Arra a kérdésre kapunk vá­laszt a filmben, hogy miért nem adták meg magukat a szov­jet katonák, miért harcoltak topább az egyszerű emberek a breszti erőd védelmében akkor is, amikor teljesen remény­telenné vált helyzetük. TÁRSASÁGBAK Az egyszeri: kié a ló? A ma­gáé! Ki hajtottaMaga! A szoba lassan homályba bo­rult, a levegő elszürkült a ci­garetták füstjétől. A munka­helyek témái, humoros esetéi, a napi gondok, örömök már kifogyták- Éppen Bogdán gyermekkori esetén mosolyog a hat főből álló társaság. Már ^ki mosolyog. Mert Szabó az íÖhög. — Az anyád teremtésit! Jó­pipa lehettél te is! Méghogy bedobja az ablakot, de csak azért, mert elrepült a kő elől a veréb. Hát ez angyali! Te, kár, hogy az ablak is nem re­pült el a kő elől. Lusta egy ablak lehetett. Már csak ezért is megérdemelte, hogy bedobd. Apád jól kikent, mi? — Akárcsak engem — szól Barna, — amikor harmincki­lencben vagy mikor belebe­széltem a politizálásukba és valami nagy marhaságot mond tam a pártokról. Valami vá­lasztásra készültek. Nem tu­dom pontosan hányban volt, de a több-pártról vitatkoztak- Ez is egy elévülhetetlen téma, erről rengeteget lehet beszél­ni, vitatkozni. T — Meddő dolog erről vitat­kozni. Ebben igazságot tenni mindenkinek a szájaíze sze­rint nem lehet. Nem és nem! Értitek? — vélekedik Szabó, akinek a foglalkozása is sza­bó. Az „Értitek?"-nél kövér ujjait rácsapta az asztalra. Meglottyant a poharakban aranyló bor. — Kár minden cseppért. ■ -. r— motyogja maga elé, a töb­biek pedig nevetik, nieft mit kezdhet Szabóval néhány csepp bor, mikor fél liternél kezdődik nála a korty. — Lehetni lehet, — cáfol a mellette ülő Barna. Anélkül hogy okolná' a „lehct“-et, in- fetfbb varriálgatja szavait: nMiént ne lehetne?" „Persze, hogy lehet“. „Naná, nem le­het!“ — majd belevág pondo- latainak kifejezésébe. — A többpárt-rendszer — több vélemény. Fórum, ahol különböző érdekű, véleményű, gondolkodású emberek el­mondhatják, képviselhetik ügyüket. Egyik pártba ilyenek, a másikba olyanok, a harma­dikba amolyanok vannak és így tovább, összeszólalkoznak, vitatkoznak, egyik is mond valamit, a másik is. Ejyik is enged, a másik is, aztán dűlőre jutnak, megtalálják számítá­saikat. Hát nem? E kérdést úgy hangsúlyozta, mint aki azt kérdezi: „Van valakinek ellenvéleménye?” Komikusán hangzott, mert ez a Barna vagy három éve ro­bosztus testének erejével, úgy elpáholt egy szép szál le­gényt, hogy munkát'*adott ve­le az orvosoknak is. — Te! Te! Álomlovag, — szól Szabó. — Egyik is mond valamit, a másik is és dűlőre jutnak.;: Hehehehehe... Mit ítélt neked a bíróság azért a verekedésért? Kórházi költség 400 forint, egyhavi börtön, egy évi próbaidőre felfüg­gesztve. — Marha egy Ítélet volt azért a két-három tenyeresért. — Ugye? — és Szabó arcá­ra kiül a kajánság, mintha csak azt mondaná: „Bejössz a csőbe“. — Pedig csak két vé­lemény volt és ebből ilélt a harmadik, a bíróság. És sok­nak tartod még most is. És ha lett volna még teszem öt­hat féle vélemény, mennyit kaptál volna? Egyik is mon­dott volna valamit, a másik is és majd dűlőre jutottál volna— — Az meglehet... Dűlőre, a kukoricásba, ahol Ágoston bácsi csőszkunyhója van. Bar­na beköltözött volna ...se gáz, se villany, ő lett volna az atom korszak remetéje, vágja rá Kalmár. A sezlonon ülő Szűcs kun- ífog Kalmár szavain, Barna áb­rázatán, amelyről lerí, hogy még mindig nem érti az el­hangzottak párhuzamát. Krá- kog egyet-lzettőt. Még harmad­szor is rákezdi: — Jó, jó! Minden hasonlat sántít. De viszont „több szem, többet lát“, következésképp, több ész többet tud. Hát ezért nem kell mindjárt annyira el- parentálni azt a többpárt­rendszert. Mert... Tovább nem folytathatja, mert az eddig szótlan, halk- szavú Benedek Béla átíja út­ját szavainak. — Nana! Hogyan, volt az a motor eset? — Nem szól sen­ki, még az érdekelt Szűcs sem. Tehát nem tudják még. — Szóval? Az egyszeri em­ber megállt motorjával a vendéglő előtt. Ivott egy nagy pohár kátránylevet, vett két pogácsát. Számolja a pénzt és kint nagy csattanás. Egy pa­rasztbácsi nekiment szekeré­vel a motornak. Feldöntötte, a sárhányó behorpadt, a lám­paüveg eltörött, a lovak meg­bokrosodtak. öt perc alatt, vagy ötven ember gyűlt össze. A paraszt azt mondja, nem ő ment neki, a lovaké Egy asszony: A paraszt nem tehet róla. Miért állították ide a motort? Ha nem állt volna itt, nem ment volna neki. Egy arra jövő vasutas pedig: Ismerem a KRESZ-t, motorral nem szabad vendéglő előtt megállni. Ez nem parkírozó- hely. Egy lány a parasztnak: Mi­ért nem a másik utcán ment, akkor nem üti él a motort. Most fizethet. — Azt már nem! — mondja az előbbi asszony. — Fizessen, akinek motorja van. Van pén­ze is. — A csoportosulás szélén ál­ló férfi kérdezi: „Halott is van?” A válasz: „A motoros megsebesült, de a mentők már elvitték.’’. — Na? — emeli fel hangját Benedek, célozgatva vele Szűcs felé. — Itt csak több ember volt. Többet látott, de annál, ami történt. Többet is tudott, csak rosszul. Tessék, lehet pró­bálkozni! Fogalmazza meg va­laki az elhangzottak alapján az ítéletet. Es ez így van nagy­ban is. Ki-ki a maga érdekeit védi, tartja elsődlegesnek és mindegyiknek akad támogató­ja, még ha rossz ügyet is szol­gál. — Képzeljétek ezt nagyban! Egyszerű a példa. Mondjuk az országgyűlés napirendjén sze­revei. hogy a jövőre épülő ezer lakóház hol épüljön. A javas­lat szerint Budapesten és az ország három leg fontosa bb iparvidékén, mert itt legége­tőbb a helyzet. Felszólal — mit tudom én — mondjuk az egyéni gazdák pártjának kép­viselője, hogy Kisbürgozdön és Nagypléhtomyon az ezerből legalább háromszázat kell épí­teni és indokolja. Szól a másik, például valamilyen keresztény, vagy demokrata, hogy támo­gatja az egyéniek pártjának javaslatát, de kiegészíti, hogy az említetteken kívül, még há­rom községben építsenek leg­alább százötvenet. A radikális amellett van, hogy egy helyen építsék mind az ezret, csinál­janak valahol új települést. Es így tovább. Mindenki a maga véleménye mellett szavazna, vagy tartózkodna a szavazás­tól, vagy kompromisszumokat kötne más pártokkal. A végén hova kerülne az ezer lakás? A világ minden égtája felé és meg lennének nyugodva a pártjukat képviselők, hogy igazságos érdekeket szolgál­tak. ;s — Hol ott az igazság, hogy oda kellett volna az ezer lakás, ahova az eredeti javaslat szán­ta, mint ahogyan a motor ese­tében is bizony a paraszt bácsi a hibás és akik védték, nem az igazság oldalán álltak. — Ezt nagyszerűen ebnond- tad, mintha ez olyan egyszerű lenne: mint a kétszerkettő négy. — Ez Szűcs kommentár­ja. Benedek nem hagyja. — Nem egyszerű, de egysze­rű példán lehet megérteni. Ha olyan okos vagy, magyarázd meg, miért nem tud dűlőre jut­ni a francia parlament azzal az algériai cirkusszal. Pedig ott is megvan az igazság. Csak­hogy ami jó lenne az algériai­aknak, az nem jó a gyarmat- tartóknak, a különböző érde­keltségeknek és megfordítva. — En magyarázzam? Nem vagyok én politikus, sem rádió­kommentátor. Előadó vagyok én pajti. Sose iszunk? Eltűnik a poharak tartalma. Körbejár az öngyújtó lángja. Barna uttizást javasol és azt, hogy hagyják már abba, be­széljenek másról. — A lányokról? Mi? — ka- jánkodik Szabó. — Téged leg­közelebb tiltott szoknyavadá­szatért ítél el a bíróság... Mindegy. Ultizzunk. Befejezve az egészet: Nem többpárt-rend­szer kell, az amolyan érdek- képviseleti cirkusz.' Az va!r emberek, nagy marhaság, hogy ebben az országban évekig nem kérdezték meg lényeges dolgokban az embereket, nem kérték, nem tanulmányozták véleményüket a különféle dol­gokról. Ha ez nem marad cl, meg a velejárók sem, itt a ku­tyának sem jutott volna eszé­be a többpárt-rendszer. Legfel­jebb a nagykutyáknak, az olya­noknak, Barna barátom, mint amilyen főnököd volt, akinél gyakomokoskodtál azon az istenhátamögötti pusztán, havi 16 pengőért és egy szoba la­kásért. — Az szép kis eset volt... Isten! Ha úgy eszembe jut... Tovább nem folytatja sem Barna, sem a többiek. —! A bort fciinni, poharakat el az asztalról. Osztok. Es csattogni kezdtek a kár­tyák. A vitrinen álló „Bim­bam’’ óra éppen nyolc órát üt. Lejegyezte: KÁSZON JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents