Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-13 / 241. szám

IRODALMI NAPLÓ

Af

•' &

A felszabadulás utón megváltozott falvamk művelődésügyi helyzete. Kulturális forradalmunk kibontakozásával, államunk támogatásával egyOtthonok-e

otthonaink ?

öt éves Pécs város [Művelődési Háza!

népszerű tudományos folyóiratokat, stb. fűtött teremben.

Világosan látjuk, hogy az ilyen művelődési élet megteremtésének ma még sok akare-másra létesültek művelődé- dálya van. Többek között ilyesá otthonok. Ma már megyénkben közel másfélszáz művelődési otthon működik jelentős állami támogatással.

A művelődési otthonok azonban még korántsem töltik be hivatásukat. Sokszor csak táncestek rendezésére használják.

Úgy gondolom, a legfőbb

hiba az volt, hogy nem vettük eléggé figyelembe a falu lakosságának érdeklődését, kívánságait, s nem alkalmaztuk népművelési munkánkban azokat a régebbi formákat és módszereket, amelyek már a felszabadulás előtt is önkéntes népi kezdeményezésekből sarjadtak;

Miért is építették a művelődési házakat? Egyszerien ^megfogalmazzák parasztjaink; azért, hogy a hosszú téli estéken legyen egy fűtött helyiség, ahol összejöhetnek beszélgetni, rádiót hallgatni, könyvekben, folyóimtokban lapozgatni, sakkozni, biUiárdozni.

Vajon befűtjük-e ezért esténként művelődési otthonainkat? Vagy alkalmas-e egyré- szük erre? Vannak-e lapozgatni való újságok, folyóiratok? Lehet-e társas játékokkal szórakozni? A gramofonok szolgálják-e a falusi lakosság zenei nevelését? Sorolhatnánk még a kérdéseket, melyeknek csak egyikére-másikára felelhetnénk itt-ott igennel. Általános hiba, hogy a népműve- *fes kötetlenebb formáit az utóbbi időben nagyon eWia- (i nyagoltuk. Ez pedig nagy baj.

A kérdésekben lényegében adva van a helyes megoldás is. Be kell fűteni a művelődési házakat tninden este. Esetleg több helyiséget is. A művelődési házak tanácsa, a párt- és tömegszeirvezétekfcel egyetértésiben olyan tervet dolgozhat- ki, melynek megvalósításával sokan látogatnák a művelődési házat. Csak néhány gondolatot erről. Nem _ lenne-e helyes, ha pl. a nóta-J nács hetenként egy vagy két » este meghívná az asszonyokat (i kötni, kézimunkázni, foltozni (i és beszélgetni? Nem rosszmájúságból mondom, de az asz- szanyofc szeretnek beszélgetni, a házimunkákat meg így is,

.ügy is el kell végezniük; Egy- 'e§y ilyen találkozás a népművelés nagyszerű, kötetlen alkalma lehetne anélkül, hogy valakinek is terhére esne.

Oda vetőd ne pl. az orvos és beszélgetne az asszonyokkal (nem előadást tartana!). Mindenről, amit szükségesnek, fontosnak vél, mindemről, amit

nek: művelődési házaink jórészében nincsenek kisebb helyiségek, berendezésük aligha nevezhető otthonosnak, felszerelésük szegényes, stb. — Ezek a nehézségek azonban mind leküzdhetők, hisz a község lakossága látja, hogy érdemes leküzdeni. Akik valamikor lelkesen, áldozatok árán művelődési otthont építettek, ne vállalkoznának bővítésre? Különböző rendezvények jövedelméből nem lehetne a berendezést, felszerelést fejleszteni? Nem akadna olyan leány vagy asszony sem, aki egy-egy kézimunkát adna, hogy valóban otthonná váljon a művelődési ház? A falusi

egy tanítónő elmondaná: mK,—.-----új

ság az iskolában; a könyv-1 felhatolnak táros csak úgy megemlíthet-*

ft'viharok után megdagadva el- i # hordják a könnyű léchidakat s

a gyalogjárókra. Honnan jöhetnek e kis pautrus cchxk. úgy megenuiM'iei-- \ -------- - — ‘—

né

: milyen új könyveket szer- ? lakok? kérdeztem magam- zeit be, stb. Egyszóval: szóba- # gyermekkoromban, s egykerüühétne minden a politikától a kozmetikáig, és minden-, ki jól erezné magát;

Az ifjúság, a gazdák, az ér-| ■jtelmiségiek, stb. hasonló mó-i dón eltölthetnének kellemesen i és hasznosan egy-egy estét, i

Jó, jó — mondhatja valaki, i ■— de honnan lesz tüzelő? Fo-i gadná mernék, hogy néhol1 haszontalanabb célokra is *

vágtak ki fát a községi erdő-] bői vagy a legelőről. Az is elő- ‘ fordulhatott már, hogy a mű-] velődési ház pénzét költötték el haszontalanabb célokra. De ha minden kötél szakad, még azt is meg lehetne oldani,] hogy egy-egy darab fát „adományozzanak” a részvevők aj fűtéshez; Az is elképzelhető,, hogy szorgalmas olvasók havi 1—2 forinttal hozzájárul-( ttának ahhoz, hogy elolvas-1 Itassák az újságokat, érdekes| képeslapokat, divatlapokat, <

A művelődési házak is kulezermestelrek nem szentelnének néhány órát arra, hogy gyarapítsák, szépítsék második otthonukat? Azt hiszem, e kérdésekre nem adhatunk tagadó választ. Meg akadna olyan vállalat, gazdasági szerv, vagy intézmény is, amelyik pártfogásába vehetné a falusi művelődés ügyét.

Az elmondottakkal természetesen nem oldódik meg művelődési házaink minden problémája, de feltétlenül sokkal előbbre viszi a falusi művelődés ügyét. Továbbra is folyni kell a rendszeres, tervszerű ismeretterjesztő munkának, előadásoknak, előadássorozatoknak, tanfolyamoknak, szakköröknek, de ezeknek is úgy, hogy a falusi lakosság kiván______ érdeklődésére ta-í

ma

szkodjanak és így szolgálják f túrforradalmunk vívmányai, szocialista nevelésünk céljait, f 1951-ben kezdték meg műkö- A hajuknál fogva előráncigáltf désüket. Sok próbálkozás, ki- eloadasoknak, a szinvonalta-f . , , . , , . . ,

lan, kínos felolvasásoknak nem# seizes, kudarc es tapaszta- nagy keletjük volt a múltban, f lat után lassan, de közülük s a jövőben sem lesz. De a vi-j számosán mind eredinényeseb- táknak, megbeszéléseknek, esz-iben végzik feladatukat: a dol- mecsereknek, a kötetlenebb <1 ...... , . .

formájú ismeretterjesztésnek J>eozo^ kulturális, szakmai es — jó előadó vezetésével — lesz ((művészeti, valamint politikai látogatottságuk. (• nevelését.

Hasonlóképpen működniük,] Pécs város Művelődési Háza kell a művészéin együttesek-, • . . . . ..... . .

nek: a színjátszócsoportoknak, 5most keszul fennállásának o. táncegyütteseknek, ének- és# éves ünneplésére. November- zenekaroknak, stb is. E téren,' 6-tól 23-ig ünnepi heteket ren- is új színt jelenthetnek a szavalóversenyek, dalosversenyek és más szélesebb tömegeket megmozgató kezdeményezések. (Ki tud legtöbb népdalt mozgalmi dalt? Ki éne- r roska és a farkas című bábja kel legszebben? Kr tud leg-#.,,, . ...

szebben szavalni, mesélni? Ki (* teltlcal, a „Bajor Gizi” szinját- ismerl a legtöbb Petőfi, Arany, szóegyüttes a Tacskó című víg- Ady, József Attila, stb. ver- (] játékkal és a Játék és valóság set9 stb 1

Még néhány hét és szűnik #Clmű .sz,nműi bemutatásával, a a sok munka, falun egyre több l * balcttiskola önálló balettesttel, idő jut pihenésre, szórakozás-a Mecsek táncegyüttes új műra.’., művelődésre. Helyes és Jsorral készül. Irodalmi estet is

szükséges, hogy művelődési (’ .

otthonaink igazgatói és tanó# rendeznek ”A ma«yar 1,ra csai, a népművelés különböző gyöngyszemei” címmel és ju- területein tevékenykedő tő- talomműsort adnak az élenjáró

megszervezetek már most gondolkozzanak azon, hogyan tudják a művelődési otthonok munkáját olyan tartalmassá tenni s olyan módszerekkel vezetni, hogy azok valóban a

deznek. Az ünnepségsorozat műsorai érzékeltetik majd az elért eredményeket. A bábcsoport a Hófehérke és a Pif JxadLaÉom f iM/frésüet

ftlaify** Tetenc

FESTMÉNYEI KÖZÖTT

A festészettől a nem-festő ember általában valami olyat vár, ami a valóságot a maga természeti hűségében, vagy esetleg még annál szebben reprodukálja. A festő általában arra törelcszik, hogy alkotása az ihletet adó környezet hangulatát, önmagának a témához való kapcsolatát, művészi felfogását tükrözze. Azon túlmenően, hogy a művész alkotókészsége belülről fakadó szükségszerűség, minden művészi munka nevelő célzatú, akár tematikai, akár esztétikai hatását tekintjük.

— A művészeti alkotásban rejlő tömegnevelő erő Martyn Ferenc kiállításán a természet szépségének nemesen egyszerű megjelenítésével párosul.

Mindig szerettem a dunántúli tájat — hisz szülőföldem. Martyn Ferenc festészetéből is a dunántúli ember hangja szól a szemlélőhöz. Mióta e műveket ismerem, azóta nemcsak a kép idézi fel bennem a kedves tájat, hanem — a természetet járva — a zöld domboldalak, aranyló búzaföldek, tarka rétek juttatják eszembe a mester egy-egy megkapó alkotását. így együtt, a kiállítás mintegy nyolcvanöt képét látva, még jobban meggyöződtetn az alkotó kiváló felkészültségéről, mesterségbeli tudásáról. Az 1926—28-ban készült párizsi, olaszországi képek éppoly gondosan, nagy szeretettel megalkotott művek, mint a legújabban festett pompázó színű virágcsendéletek, vagy bensőséges portrék. Sajnos, a Párizsban töltött tizenöt év (1925—1940) alkotásaiból csak néhány darabot mutathat be a kiállítás, mégis, e pár kép is meggyőz bennünket arról, hogy Martyn Ferenc a kiváló francia kortársak között is mindig megtartotta egyéni hangját és hű maradt mestere, Rippl- Rónai József tanításához. Külföldi tartózkodása mégis nagy hatással volt művészetére és a francia iskolázottság kulturáltságot, érzékeny, kifinomult ízlést tükröz művein.

Őszinte hangulatú dunántúli tájképei a Kaposvárott eltöltött boldog gyermekkor tiszta élményeit elevenítik fel. Szerencsésebb gyermekéveket művész nem is kívánhat magának, mint amilyenekben Martyn Ferencnek Rippl-Rónai oldalán része volt. Alig három éves, amikor mestere műtermében már természet után állatfigurákat rajzolt. Nevelőatyja komoly művészetelméleti kérdéseket vitatott meg vele, felfedte

előtte a művészet legmélyebb titkait. Ugyanakkor a mester- dolgozóknak. A népművelés és,, ség elsajátításáért a „műhely” minden részletmunkáját meg a művelődési házak dolgozói (> M«tt tanulnia: ecsetet mosott, festéket kevert — inas volt rendezett tapasztalat-#« középkorig értelmében.^

részére

reprón a vrrrfneópr h„. # Az első világháború idején és azt követően bejárta egész

Tedménveirnl Európát, sőt a tengerentúlra is eljutott. A hadseregben lovas

számol az öt év eredményeiről tapasztalatairól.

Pécs város Művelődési H-5falusi lakosság második °tt- ,> zának ünnepi hetei minden bi- honad legyenek az őszi-téli t1 zonnyal a város kulturális éle- estéken. # tőnek jelentős eseményei leszLemle Géza nek.

irodalmi &éták\

iyir-/té

katona volt, innen a lovak oly kitűnő ismerete. A „Kuruc sorozat”, mely végtelen könnyedséggel, amellett nagy lendülettel van megoldva — egyetlen vázlat, vagy előtanulmány nélkül készült. E művek összefoglalását jelentő — a Rákóczi szabadságharc egy igen mozgalmas csata jelenetét ábrázoló — hatalmas kompozíciót egyelőre sajnos csak reprodukcióban, a katalógus címlapján láthatjuk. Adósunk maradt ezenkívül kiállítás a sokoldalú művész tevékenységének másik jelentős részét képviselő elvont művek bemutatásával, melyek nem kevésbé jelentősek az itt megismert munkáknál. Tekintve azonban e művek hasonló nagy számát, reméljük, hogy külön kiállításon kerülnek majd az érdeklődők elé.

Sarkadiné Hárs Éva művészettörténész

bits a Széchenyi téri gimná-" ziumba. Az utcában a mai arra sétálóra is ugyanazok az apró, földszintes házak néznek, amelyek valaha a kis Babits Misi lépéseinek kopogását visszhangozták..;;

Babits mindig szívesen emlékezett vissza a pécsi évekre. Ezt bizonyítják Pécsre írt, még kiadatlan levelei, s az a

készítsenek róla. Nemrégiben került elő ez a fénykép, amelyen a három éves „Babics Misiké” kőpadon állva, rakott, csipkésujjú ruhában, komoly pillantással csodálkozik a világra.

Amikor Babits Mihály második elemista lett, az egész család Pécsre költözött. Az apa, aki büntetőbíró volt, a mai bírósági épületben hozta ítéleteit utazás, amelyet 1931-ben tett'* ,, ... ......... , , . , ,,,,

lop

ás és emberölés „tárgya- diákévei színhelyének megli-f ®lk1“ varat; a;^fS0-tÓ £rtvet’

ban”; a kis Mihály pedig abba togatására. S amikor Koszto-é ci:almel- Aki latta akkor a va- adatokat gyűjtötte össze. az iskolába járt, ahol azóta is lányitól pécsi irodalmi estjei annak nagyon egyet kel- - - - - - - - őj lett e

Kovács András:

A SIKLÓSI VAR

Három évvel ezelőtt Kovácsmondani, munkája nem erede- András figyelmeztető cikket ti források felkutatására irá- írt a Dunántúli Naplóba nyúlt, hanem az eddigi ered„Az Árpád-kori dóm négy román tornyával erős vár gyanánt uralg a városon, s a dóm mögött meredek utcák macskafejes járói kúsznak a hegynek. A hegyek gyomrában szén van és a város gyomrában kormos gyárak. De a lejtős ut- kérdeznek tőle. Máskor egy deák közepén friss hegyi erek varrónő a legújabb divatról,1 hangos csörgéssel buktatják

beszélne, szóba kerülnének a alá meszes, kemény vizüket, s napi hírek, újságcikkek vagy1

a belvárosi fiúiskola működik, alkalmával interjút kértek, 6} í®1? érteni ezzel a riasztó fol- (Amikor itt nemrégiben Bx- is azt mondta: Nem ismeretlen f j^tótass;al. A siklósi var az bits-emlékek után érdeklőd- számára a város, mert Babits} '«ober» inkább volt a magyar tünk, senki sem tudott arról, sokat beszélt neki Pécsről, új} Tv11?1.382 pallója , mint megkopj/ az épületben valaha Bx- regényében szerepelnek a pé-i becsült muemlek, a magyar

esi hegyek is. Valóban, a tizen- # mult CSY ertekes emleke. egy év élményei kitörölhetei-0 , ^ az°ki sok minden tör- ~ Mihályban # t®™*-;

gyermekkoromban, s egyszer elindultam az egyik nyomában, mint egy kis detektív, a hegyeken át követtem kanyargós útjain, tűnődve álltam meg kisded kataraktái fölött, és nem találtam forrást; $ este sároson, porosán vergődve haza, új, ábrándos fogalmat hoztam magammal a nagyvilág végtelenségéről.”

E sorokat Babits Mihály, a két háború közti magyar irodalom egyik jelentős alakja írta 1909- bcn„ „Ütinapló”-jóban, városunkról.

Babits életének tizenegy esztendejét — mondhatni: egész ifjúságát — Pécsett töltötte, s nevét számtalan emlék, verstéma és regényalak fűzi ehhez a városhoz.

A szekszárdi születésű kis Babits Mihályt először 1886- ban hozták szülei Pécsre, hogy Zelesny Károly „udvari fényképész” Széchenyi téri fotog- rafáló műtermében fényképet

bits Mihály diákoskodott.)

Babits Mihály pécsi lakóhelyeit néhány perc alatt bejárhatjuk. A család először a Xavér templomhoz közel, az Alajos utcában lakott (maga a ház ismeretlen). Később a hegynek futó, szűk Klimó utcába (ma Landler Jenő u. 8. szám) költöztek Babitsék. Nagy szomorúság leselkedett itt rájuk: 1898-ban itt halt meg Babits Mihály édesapja. A hirtelen árván maradt kisdiákot Kelemen Mihály honvédorvos, az agglegény nagybácsi fogadta magához Hunyadi (ma Mátyás király) utcai házába. A Zrínyi és a Várady Antal utca sarkán még áll az a számozatlan, egy ablakos utcai szoba, ahol a diák Babits Mihály lakott, ahol első költői álmait szőtte. Itt történt az a félszeg diákcsíny, hogy a reggeli kávé mellé kapott zsemlyét, mivel nem szerette a péksüteményt, hónapokig a szekrényébe dugta, amíg a nagybácsi egyszer meg nem találta a száraz- zsemlye-hegyet. A felső lakásban állt a nagybácsi hatalmas könyvtára, ahol első nagy könyvélményeit szerezte Babits. Az értékes könyvtár — benne több dedikált Babits- kötest, amellyel a már neves író ajándékozta meg egykori jótevőjét — ma a Megyei Könyvtár féltve őrzött kincse, s a könyviár Geister Eta utcai épületében látható. Innét, a

lenül éltek Babits Mihályban # le™:; v. . ...

akkor is, amikor már meg-d Az idei nyáron már ízléses, szűnt ennek a városnak polgá-, I színes plakát jelenhetett meg, ra lenni. Baján, Fogarason,} amely a tömör és szép jelszó- várról.

Budapesten írt verseiben isi val — „Ismerd meg Baranyát!” Aztán egy ilyen ismerte'ó fel-felrémlenek a pécsi napoké — figyemeztette a járókelőket jellegű, olvasmányosságra t-"- és órák emlékei: a Balokányd Siklós műemlékké nyilvánított rekvő műben szívesebben vet- íóból létesített első pécsi uszo-i és szinte romjaiból újjászüle- tűk volna, ha a szövegköz) da képe, a belvárosi mecset-i tett várának megtekintésére, jegyzetek garmada nem akaszt templom kupolája, a pécsi ut-(,Most P«dig kezünkben tartjuk ja meg minduntalan az olva- cán látott lámpagyujtogatól1 Kovács Andrásnak a siklósi sót, különösen akkor, amikor alakja, a hajdani érettségi iz- f várról írott szép könyvét.

galma. Regényeiben is ott kísértenek a pécsi emberek, a pécsi tájak emléke. Diákéveinek élményéből írta a „Tímár Virgil fia” című kisregényét, amelynek hősét egyik pécsi ta- J

is jelentős része Pécsett játszódik.

Babits Mihály rokonai, ismerősei, osztálytársai közül még többen itt élnek közöttünk. Őrzik a rá vonatkozó emlékeiket, köztük sok tárgyi emléket is, amellyel bizonyára megtelne egy Babits-szoba. Ne hagyjuk pusztulni ezeket az irodalmi kegyelet által ereklyévé avatott Babits-relikviákat.

Mátyás király utcából járt Ba* vá* ■

CL t).

Ugyan altkor azonban nem nyújtja a könyv — amint egy ilyen ismertetéstől várnánk — a vár építészeti leírását, a vár művészettörténeti méltatását. Kovács inkább a vár történeti szerepét mutatja be, s kévésé' szól művészeti jelentőségéről. Hiányzik a vár mai állapotának részletes leírása, s néhány szép fénykép a helyreállított

amely a Baranya megyei Tanács Művelődési Osztálya kiadásában, a „Baranyai füzetek” első számaként látott napvilágot;

Kovács András füzete több

náráról mintázta; s nagy, ön-,|is, meg kevesebb Is annál, életrajzi motívumokkal átszőtt (i amennyit a címben ígér; regényének, a „Halálfiai”-nák, i Alig van még egy olyan magyar helység, amelynek története annyira összenőtt a fölötte épült vár sorsával, mint Siklós. S Kovács András könyve — igen helyesen — nemcsak a vár történetével, hanem az egykori mezőváros múltjával is megismerteti az olvasót, a legrégibb időktől napjainkig; Részletesen szól

a könyv függeléke amúgy is közli a felhasznált irodalmat. A stílus egyébként sem erőssége a füzetnek, az adatok túlterhelik, leírása száraz. Egykét irodalmi szöveg (pl. a Szigeti Veszedelemből vett részlet, vagy Vörösmarty leírása Siklósról) sokban emelte volna értékét.

A könyv legnagyobb érdeme abban van, hogy megyénk egy történelmi nevezetességű helyével ismerteti meg a távolabbi vidékek olvasóit, s a vár megtekintésére buzdítja őket. A siklósiakat pedig ráébreszti nagy kincsük megbecsülésére. E sorok írója még néhány évvel ezelőtt is olyan írásokat és

Zsigmond király siklósi fogsá- tárgyakat talált siklósi házak gáról, a Berényiek siklósi tar- nál, amelyek a vár kifosztása Gondoskodjunk megőrzésükről, tózkodásáról, Siklós török hő- és az értékek széthurcolása so Talán éppen abban, a Zrínyi1 ] doltság alatti állapotáról. De jutottak magánkézbe, -jó utcai szobában, amelyben a#mint jó idegenvezető, nem be- diák Babits Mihály lakott,^széli túl önmagát. A füzet el amelyet ma már emléktábla' fősorban a Siklós történetére jelöl, s amely egy jövendő Ba-J vonatkozó eddigi irodalomnak bits-emlékszoba befogadására * ügyes összefoglalása. A szerző

nem akart tntnden svon üst

lenne, ha Kovács András könyve fölébresztené azoknak a lelkiismeretét is, akik a várból „szerzett” holmikat tartanak még maguknál

(—<*>