Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-06 / 235. szám

N A Pt 0 1957 OKTŐBE* 6 Őszinte, kommunista felvilágosító munkára van szükség Hit uUág,Uíb(í Mfitutudás Pécsett Az egyik járási pártbizott- szállt, az intrika, amelyet egy ság munkatársa a minap Így elvtárs kezdett, belülről mar­fakadt ki előttem: — Megint kezdődik a régi nóta. Mondogatjuk, hogy „a pártszervezetek aktívak", meg „jó a politikai munka”..: .— Ezek az általános megállapítá­sok csak arra jók, hogy meg­nyugtassuk lelki ismeretünket, cangolt, a tagok kedvüket vesztetten, semmivel sem tö­rődtek. Persez, ha két-három elv­társ veszekszik, amiatt még a többiek dolgozhatnak — mondhatják. Nem! Itt a tag­gyűlés, más összejövetel, más­mert aki nyitott szemmel jár, ból sem áll, mint ezekből a az észreveszi, — észre is kell vitákból, mindenki akaratán vennie —, hogy sok helyen a kívül is belesodródik, védő­pártszervezetek taggyűlésein, vezetőségi ülésein kívül alig- alig hallani a kommunisták szavát. Éppen ott csendesek, ahol beszélniök kellene: az emberek között. Aktív alapszervezeteket! Kétségkívül, gyakran elő­fordul ilyen általánosítás. Rendkívül figyelemreméltó, hogy mire alapozzák. Olvasni, hallani, hogy a községekben pártnapok, falugyűlések, kü­lönböző aktuális témájú elő­adások követik egymást. Az emberek szívesen, örömmel vesznek részt, elmondják vé­leményüket a politikáról, a gazdálkodásról, saját falujuk­ról, Ez nagyon jó dolog. Rend­kívülisége abban van, hogy szinte valamennyit a járási pártbizottság kezdeményezi, küldi ki a jól felkészült elő­adókat. A pártszervezeteknek vajmi kevés a közük hozzá, hacsak annyi nem, hogy — tisztelet a kivételnek, — asz- szisztálnak az „orvosi beavat­kozásnál”; Mindez politikai munka, elóadásos propaganda és tájékoztató, amellyel eddig nagyon mostohán bántunk. Nos, erre mondják és vonnak le belőle általános következ­tetést: „jó a politikai munka”. ■Persze, hogy a maga nemében ez kitűnő. De mi lenne, ha mondjuk, a siklósi járási párt- bizottság nem hirdetett volna falugyűléseket az agrártézá- sekről? Nem népszerűsítenék a falvakban a párt nagy fon­tosságú falusi politikájának alapelveit, hiszen a megjele­néstől számított másfél hónap alatt egy sem volt. Pedig, mint ezt a tényék tanúsítják, igen nagy az érdeklődés irán­ta, Diós viszi ón több mint szá­zan késő éjszakába nyúlóan vitatkoztak, javasoltak, ke­resték a helyi lehetőségeket. Más példák is az érdeklődés mellett szólnak, csak éppen a helyi, az alsó szervek nem használják ki eléggé a sok-sok lehetőséget, köztük is a leg­fontosabbat —, amelyet a já­rási pártbizottság már jiem végezhet el — a kommunisták egyéni felvilágosító munkáját Miért van ez így? Több oka ran, s mindegyik gátolja az annyira óhajtott és szükséges bátor, őszinte, kommunista népfelvilágosító munka teljes kibontakozását. Ne egymás ellen dolgozzunk! Az utóbbi két hónapban már-már reménykedtünk: vég­re megszűnik az áldatlan sze­mélyi torzsalkodás, a belső civakodás. Hittük, hogy elv­társaink mindenütt megértik, milyen súlyos károkat okoz­nak ezzel a pártnak, önma­guk tekintélyének és nyugal­mának- Reménységünk azon­ban szertefoszlóban van, saj­nos mostanában ismét elin­dult egy hullám. Leiárt ügyek elevenednek fel, ismét előrán- cigálják a személyi ügyeket és heteken keresztül vitatkoznak felettük. Óidon az egyik elv­társnő mindenféle rágalmat szór a pártszervezet titkárá­ra, embereket gyűjt maga kö­ré, hogy velük is bizonyítsa a világosan látjuk a nehézsége­ket. A feladat kétirányú. Az egyik: új tagokkal erősíteni a pártszervezeteket, olyanokkal, akik erősségei lesznek a párt­nak. Sajnos, ez az erőfeszítés merev falba ütközik. „Elegen vagyunk“ ... „Nem akarunk nagy pártot"... — jelszók : Két, nemzetközileg is elis- Pécsre jövetelük célját így i mert tudós érkezett tegnap vá- foglalta össze: • rosunkba. Baskakov elvtárs, a — Azért jöttünk két napra [Szovjetunió Tudományos A ka- városukba, hogy a helyszínen t démiájának küldötte és dr. Né- megismerkedjünk a fellelhető [ meth Gyula Kossuth-díjas aka- török emlékekkel. Meg kell [démikus, a Magyar Tudómé- mondani, hogy mély és jó be- ! nyos Akadémia tagja, tanszék- nyomást keltett szép főváro- j vezető egyetemi tanár. Mind a suk, de Pécs elragadott. Igen ■ ketten a turkológia világszerte tetszik a város festői fekvése [elismert művelői. s mint turkológusnak termé­Baskakov elvtárs nem egye- szetesen és elsősorban a török [dűl érkezett hazánkba. Négy emlékek. Voltunk a mecsetben, eléggé divatosak. Nem értik | szoyjet tudóssal jött, hogy meg- megnéztük a dzsámit és jár­nék, vagy vádlónak csap fel. Itt nincs idő munkára, nincs másnak helye, csak az oktalan civakodásnak. Nem különös? A kommunisták egymást szapulják, maguk között ke­resik és vélik megtalálni a szálkái. Eszembe jut az az idő­szak, amikor a pártban keres­tük az ellenséget, közben a tényleges ellenség az orrunk előtt szervezkedett, s ez a „hadjárat?‘ megrendítette a be­csületes dolgozók pártba ve­tett bizalmát. Ez a veszély — mondjuk meg őszintén —, ma is reális, csak most magunk szítjuk* akik elítéljük a múlt­nak ezt a jelenségét és soha­sem akarjuk visszatérését. A becsületes pártonikívüliek ag­godalommal tekintenek a párt- szervezetre, ahonnan hízta tó, világosságot teremtő szót vár­nak, előremutatást, az ellen- forradalom által megtépázott ország teljes gazdasági és po­litikai konszolidációját, a már felépített alapokon. Az ellen­ség pedig a markába nevet: üssétek csak egymást, addig mi nyugodtan játsszuk kis­ded játékainkat. A légüres térben terjeszti a nacionaliz­must, a szociális demagógiát. Hát nem ellenük kellene ke­ményen és határozottan küz­deni? Nem a becsületes pár- tcmkívüliek érdekében kellene mindkét kezünkkel dolgozni, bizalommal és megértéssel? Az értelmiség nem ellenségünk ­Annyit ostoroztuk és csé­peltük már a bizalmatlanság különböző jelenségeit, még­sem sikerült levágni a hétfe­jű sárkány akárcsak három fejét is. Villányban családi estet rendezett a munkásőr­ség. Az ünnepség meghívott­jai között egyetlen értelmisé­gi sem volt, holott csak mint­egy 30 pedagógus dolgozik a faluban. Az egyik pártvezető ki is jelentette: „Az értelmi­ség októberben eldobta a ka- lapácsnyelet,” Ez az utólagos indok; Oktalanság lenne a szokott „mélységes felháborodás.” Ez az általánosítás, hogy „az ér­telmiség”, a „pártonkívüliek”, mélységesen igaztalan. Isme­rünk olyan értelmiséget, aki a nehéz napokban állt a mun­káshatalom mellé, tudunk vi­szont olyanról is, akiben hosz- szű éveken át bíztunk és a másik oldalra sodródott. Az igazság azonban mégis csak az: sokan kiábrándultak az emberekből, amiért egy évti­zed után ennyire megzavarta őket néhány fasiszta, ellenfor­radalmár. De ugyanolyan ok­talanság azt hinni, hogy az el­zárkózás, a bizalmatlanság megoldja dolgainkat. Nem megismételjük-e a korábbi hi­bákat azzal, hogy lemondunk róluk, hogy kiközösítjük azo­kat, akik megrendülve álltak az események forgatagában, megmételyezte őket „a nem­zeti kommunizmus”, a sok szépen hangzó frázis? Bizony, visszacsúszunk a régi vágány­ra. Ez a bizalmatlanság nem tántorítja-e el az ellenség ol­dalára a középutasokat? Bi­zony, nem vonz, hanem taszít. néhol, hogy a párt szervezése sosem zárul le, nem mond­hatjuk ki: most már elegen vagyunk, senkit sem veszünk közénk. A párt állandóan új és új elvtársakkal töltődik fel, akik munkájukkal, jellemük­kel és elveikkel kiérdemlik a párttagságot. Az élet nem áll meg, márpedig a párt egészsé­ges gyarapodása a fejlődés rendje, menete. ismerkedjék a magyar tudósok tunk a Dömörkapunál. ; eredményeivel. A négy szovjet : nyelvész egy hónapot tölt Ma­; gyarországon. A Nádor szálloda halijában fogadtak a tudósok. Baskakov elvtárs részletesen elmondotta jövetelük célját. — A magyar turkológia igen szép eredményekkel dicseked­het. A magyar iskola jó és _______ azért jöttem, hogy tanuljak. má sik talán ennél fnnto-» Közvetlen célía jövetelemnek, A másik tálán énnél tonto t hogy a szovjetunióban cikket írjak a magyar turkológusok munkájáról, munkamódszerei­ről. Azonkívül adatokat, mód­szereket gyűjtök egy török eti­mológiai. szótár megszerkeszté­séhez, mely a közeljövőben ké­szül el. Magyarországon már sokat sabb és sürgetőbb. A párt- munl<a módszereire, úgy is le­het mondani, apró „fogásaira" kell megtanítani minden kom­munistát. Valamennyi község­ben van földművesszövetkezet, nőtanács, KISZ-szervezet, ve­lük összefogva, közösen kell működniök, támogatást keres­ve közöttük, rajtuk keresztül szólni szélesebb rétegekhez. Képzeljük csak el, mit jelent, ha a kommunisták a társadal­mi szervezetek gyűlésein jól átgondolt, helyileg szükséges javaslatokkal rukkolnak ki. Maguk mellé állítják először a tagokat és segítségükkel már csak egy lépés, hogy minden­kihez eljussanak a faluban. E munkának nagyon sok csinja-binja van, meg kell is­mertetni velük a kommunistá­kat. S ami ezzel nagyon szo­rosan összefüg: a felvilágosí­tás tudományát. Az MKP 1945 —48-ban azért is tudott rövid idő alatt hatalmas tömegeket megmozgatni és megnyerni, mert vezetői és sokezer tagja valóságos néptribun volt, tud­tak szónokolni, beszélni — [tettek ezen a téren. Az etimo­lógiai kutatási módszereknek [régi hagyományai vannak. S ; ennek a hagyománynak ápolá­sában és továbbfejlesztésében ínagy érdeme van dr. Németh [Gyula akadémikus kollégának. Aztán dr. Németh Gyula, nemzetközileg is elismert, nagy nyelvtudósunk vette át a szót. — A régi, cári Oroszország- * ban — magyarázta — nagy hiba volt, hogy nem lehetett szoros kapcsolat a magyar és orosz nyelvészek között. Ezt a hibát tesszük most jóvá, amikor egyre gyakrabban ta­lálkozunk és igyekszünk ki­cserélni kutatásaink eredmé­nyeit. Baskakov professzorról annyit szeretnék megemlíteni, hogy ő a vezetője azoknak a tudósoknak, akik a nyelvi se­gédeszközöket tervezik a Szov­jetunió török népei számára, hogy ezzel neveljék őket és bekapcsolják a szocialista társadalomba. Igen nagy je­lentőségű tudományos mun­kássága is. Több török nyelvű szótárt szerkesztett, olyan nyelvekről is, melyekről ed­dig még csak nem is tudtak Táviratok az NDK nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Nép- ! köztársaság Elnöki Tanácsa­inak elnöke, Kádár János, a [Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kor- ; arányának elnöke, a Magyar ▼TTTTTtTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT a világ nyelvészei. így három kötetet írt a Karakalpak nyelvről, mely korábban tel­jesen ismeretlen volt előttünk: Most altáji török nyelvek ku­tatásával foglalkozik Kéré­sünkre Budapesten előadást is tart. Szívesen látjuk kő-- rünkben, mint a turkológia vezető egyéniségét. Dr. Németh Gyula Kossuth­díjas akadémikus, vagy ha így ' jobban ismerik, dr. Germanus Gyula Budapesten tanítja a jövő nyelvész nemzedéké:.. Igen fontosnek tartja a pécsi' török emlékeket s ezért már kétszer magával hozta tanít­ványait is Pécsre, hogy - a helyszínen tanulmányozzák' i török kultúra maradványait. Nagy elismeréssel emlékezik meg Idrisz Baba türbéjéről és a mecsetről. Jó munkát végez­tek .a pécsiek, amikor ezeket az emlékeket feltárták és meg­őrizték az utókor számára. Már búcsúznánk, ' de Bas­kakov elvtárs még egy dolgot említ, ami nagyon megragadta figyelmét. — Jártunk az Egyetemi Könyvtárban. Igen értékes a könyvállománya, gazdag anyaggal rendelkezik. Sok, tu­dományos kutatások számára is hasznos könyv van. Ügy vélem, hogy bőséges és gáz*- dag anyagot találna az a ku- l tató, aki a „Könyvek történ e- t tét“ akarja megírni. Ehhez ♦ a pécsi Egyetemi Könyvtár j nagyban hozzásegíti. S nem- i csak a könyvek gazdag tára | kötöttele a figyelmemet, hanem • - a rendszeresség és a patinás külső is. Elismerés érte a szer­vezőknek. . Népünk és kormányunk ro- konszenwél kíséri és nagy ] érdeklődéssel figyeli a német j népnek, a Német Demokrati- { kus Köztársaság kormányának ♦ Szavait dr. Németh Gyu- liazája békés és demokratikus ♦ la akadémikus is megerösítet- újraegyesíteséért folytatott ki-í te s'jóleső érzés volt nemzet­tartó harcát, mert a mazvar | közt hírű nyelvtudósoktól hal- ncpnek is életbevágó érdeke i lant városunk büszkeségének, egy egységes, demokratikus és ; az' Egyetemi ■ Könyvtárnak -dí- békeszerető Németország lét-? cséretét.'■' ’ •."> re jötte. , I Gáldonji Béla nem olcsó fogással - a párt -Szocialista Munkáspárt Köz- ■ igazát őszintén, bátran és hév- ÍP»"15 Bizottságának első titká­réi hirdették a tömegek előtt, jra és Rónai Sándor, a Magyar Nem árt megkérdezni: hol j Népköztársaság orszaggyu i#e- vannak ezek az elvtársak? S f n®k elnöke üdvözlő táviratot ha kiöregedtek vagy eltávoz- t küldött a Német Dennokrati- tak a pártszervezetekből, ta-Jkus Köztársaság nemzeti un- immwwtmminwwwwtiwKtiwwMtwwwwwtiwwwwMw»««« nítsuk meg erre a „művészet- f ncpe alkalmából Wilhelm ; re“ a fiatalabb generációt is. J Picéknek, a Német Dcmokra- ­* tikus Köztársaság elnökének, dr. Johannes Dleckmannak, a Német'Demokratikus Köztár­saság népi kamarája elnöké­nek, Otto Grotewohlnak, a A pártoktatás jó alapot ad; elméleti ismeretek bővítésére j s nagyon fontos, minél több ■ eívtárs tanuljon. De — ismer- : jük cl — az elmélet akkor vá- • Nyeremény jegy sék a lottó 31. sorsolásáról Német Demokratikus Köztár­lik megtermékenyítő erővé, ha t saság Minisztertanácsa clnö­avatott „kezekben" van s éri- és WaUcr Ulbnehtnak, a Nemet Szocialista Lgyseg­hetően; másokat is lelkesítve tudjuk közreadni. Érdemes gondolkozni ezen, bizonyosan eredményre fog vezetni, fel­készültebbek és bátrabbak lesznek elvtársaink. Az egyszerű emberek várják a párt vezetőit Magyarteleiken egy idős ag- rárprolptár asszony mondta: „Szeretnénk minél többször látni a járási elvtársakat, be­szélgetni velük, hiszen ők azért mindig jobban ismerik az ország, a világ sorsát“ Jo­gos kívánság, hogy többet jút­jának közöttük s ne csak gyű­léseken, hanem otthonukban is találkozzanak az egyszerű emberekkel. 'Igaz, kevesebben vannak, mint valaha és nyil­ván több is a dolguk. De ez­zel két legyet ütnek egycsa- pásra: közvetlen szószólói lesznek a párt politikájának, megismerik az emberek véle­ményét, gondját, örömét és példát állítanak a helyi elv- társaknak. Példát arra, hogy nekünk kommunistáknak Nemcsak ismerni, maga igazát. A másik fél sem hirdetni is keil tudni nincs nagyobb és megtiszte- nyugszik, az is szervezi tábo- a párt politikáját löbb kötelességünk, mint fel­rát, 6 a kettő között áll a harc. B. községben az ellenforrada­lom utáni első napokban ala­kult meg a pártszervezet, küz­dött az ellen forradalmárok el­len, röpcédulákat készített, s a falu' legforgalmasabb helyén tűzte ki a vörös zászlót. Az­tán egyszer csak azt vettek észre, hogy a harci kedv el­A falusi alapszervezetek mintegy fele kielétszámú. Ilyen kis alapszervezetben sok­kal nehezebb és bonyolultabb a munka s ha hozzávesszük, hogy egyes helyeken nem elég képzettek az elvtársak, akkor világosítani az embereket, megtanítani a munkásokat él­ni a hatalommal és munkál­kodni e hatalom mindenna­pos erősítésén. Együtt mind­azokkal, akik ezt vállalják — mégis egy lépéssel előrébb. Bocz József párt Központi Bizottsága első j titkárának. A távirat hangsúlyozza: A lottó 31. játékhetére 2,001.428 szelvény érkezett a sportfogadási és lottóigazgatóságra. . öttalálatos szelvény ezútt al sincs, Négy . találatot 67 ■szelvényen értek el. Nyereményük 22 404 forint. Háromtalá- latos szelvény 4985 érkezett, amelyre egyenként ISO forin­tot fizetnek. A kéttalálatos szelvények .száma 87 008, nyere­ményük nyolc forint és öt ven fillér. Megyei KISZ aktívaértekezlet Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) megye ifjúságának csak 7—8 százalékát teszi ki, az üzemi munkásifjúság aránya nem nünk kell, elsősorban is a Itt van például két lévé , amit munkásifjúság soraiból. ugyancsak Várnai elvtárs ol-, Ugyanakkor nem beszélünk vásott fel. Mindkettőnek vr-. tagtoborzásról, vagy válogatás lamilyen Éra'.az írója. — A"; ___________ _ ___v_ nélküli felvételről, mert ak- egyik Éva azt kérdezi, hoc' ér i el az 50 százalékot, kevés kor óda jutnánk, ahol a DISZ mennyi idő múlva enged he', a 20—28 éves érettebb és ta- idején voltunk. (Pé'dául: az meg a lány, hogy a fiú m. pasztaltabb fiú és leány a egyik egyetemi küldött el- csókolja? A másik Éva ' • KISZ-ben, stb. Aki olvasni mondotta, évfolyamában a kesereg, hogy napról-r tud a számokból, az láthatja, hallgatók egyharmada kérte érzi, mindjobban megs7 ,n hogy messze vagyunk még a egyszerre a felvételét. Elkép- egy fiút, de csak a keresztne- Kánaántól, KISZ-szervezetein- zelhétetlen, hogy mindnyájan vét tudja- Most mit tegyen ■ két taglétszámban is erősíle- meggyőződésből tették. A nevelés néhány eszközéről Zámbó István elvtárs arra szervezeteik valamilyen —fia­intette a fiatalokat, hogy meg- talok számára hasznos — kö- tévedt társaikat ne tekintsék zös munkákat szerveznének, ellenségüknek: „Mi a munká- Az ilyen közös munkákban sok véréből valók vagyunk és ugyanis a legjobban összéko* önmagunkat is megtagadnánk, vácsolódhatnak a KISZ-tagok ha ezt tennénk — mondotta, és nem KISZ-tagok. Vagy egy — Beszéljünk velük, mondjuk el igazságunkat — én is ezt te­szem 63 éves fejemmel.; •*’ Várnai Ferenc elvtáns, a KISZ Országos Szervező Bi­zottságának titkára is hang­súlyozta, hogy a fiatalok el­söprő többségének a szocializ­mus az érdeke. A kérdés csak az lehet, hogy felismerte-e az másik lehetőség. A fiatal' há­zasoknál mindig nagyon hiányzik valami — egy lábas, főzőkanalak, vagy éppen az ablak rossz. A szemfüles KISZ-titkár ezt hamar meg­szimatolja, G a KISZ-Szervezet kérdi levelében —, kitől kér­jen tanácsot? Kicsiny dolgok ezek? A vi­lágpolitika, vagy a belpolitika eseményeihez mérten Kicsi­nyek, de annak a két Évának, most nincs nagyobb gond'- ennél. S ha a KISZ-szervezet választ ad nekik, legközelebb bizalmasabbak lesznek hozz . — és egy év múlva, az egyik Évából talán kiváló KISZ-til- kár lesz. A jó KISZ-szervezet így foglalkozik a fiatalokkal., s nincs arra gotndja, hogy mi lesz a szervezetenkivüli fiúk­kal és lányokkal. * Sokáig tartott még a tanács­nevében egy lábassal kedves- kozás. Mivel a szervező bí- kedik nekik, vagy az egyik zottság megbízása lejárt, a kiszista megjavítja a rossz második napirendi pontban a fiatal avagy nem? Ha nem, ablakot. Az ifjú házasokat bi- megyei bizottságot választot- akkor a mi dolgunk, hogy fel- zonyána meghatnák az ilyen tak. Ugyanekkor került sor a ismerje. apa-ó kedveskedések és mind- határozati javaslat elfogada­Várnai elvtárs ezután a ne- járt közelebb kerülnek a sára is, amely gazdag és fia- velés „hogyan?‘'-jára lett KISZ-hcZ;, tatoknak tetsző programot ad konkrét javaslatokat. Jó len- Az ólet kifogyhatatlan az a megyei'bizottságnak útrava* ne, ha a KJSZ-bizottságok és ehhez hasonló lehetőségekben. lóul; I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents