Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)
1957-10-06 / 235. szám
1951 OKTÓBER 6 NAPLÓ 3 % MILYEN LETT SORSUK ? j Lassan egy éve }esz.---------——------— Az osa vi har közösségeket sodort széjjel, embereket kény szeri- tett új élet, vagy a régi. már abbahagyott újrakezdésére. A felbomlott termelőszövetkezetek volt tagjainak életéről van szó. Mit csinálnak most, hogyan alakult életük, kinek milyen sorsot hozott az önszántából elhatározott kilépés, vagy a kényszer, amit külső erők diktáltak rájuk. Csányoszrón — állítják * ~ —rrT.r-.'n----r: a helyi vezető k — külső nyomás szórta szét a termelőszövetkezetet, amely egyike volt a járás és a megye legjobbjainak. Bizonyítékokat sorolnak a majd egy évvel ezelőtti eseményekből. utalnak az alakuló életkörülményekre. Mindez arra enged következtetni. — igazuk van. A tény — sajnos — tény, a termelőszövetkezet szétment, de mi leli a sorsuk? A tanácseínok etvtárs Itgy summázza: „Végső folton három réteg aiaStnlt ki. Az újonnan alakult termelőszövetkezet, a termelési társulásokba tömörültek és az egyéni gazdálkodást folytatók csoportja* ■ Az a grárproie tárok egy ré- a közeK erdőgazdaságot, a helyben kínálkozó napszámot, néhány hold bérlemény földei választotta életfenntartásának további útjáid. Ezek száma nem sok, — de nem ie élnek jól. Megvannak, élnek, ahogy mondani szokás, talán most még nem rosszabbul mint a termelőszövetkezetben, hiszen a termelőszövetkezetből kapott osztalék ez évben még segített rajtuk. Jövőre? Ki tudja! A napszám nem állandó (most 50 forint körül mozog), az erdőgazdaságban ennél gyengébb, vagy hasonló a kereset. Az agvánproletárok és sae- A gényparasztok népesebb cso- 'portja más útra lépett. Nem választották a napszámot, kis földecskéjük művelését és munkavállalást sehol — tavasszal termelőszövetkezetet alakítottak; A szövetkezet irodájában, ahol beszélgetünk és keressük a választ, hogy mi vezette őket erre az útra, kikerekedik a vélemény: „Mit tehettek volna?" Hozzáteszik, hogy a felbomlott termelőszövetkezet jó emléke azért nem tűnt el a fejekből. Valóban. Mit kezdhettek volna a íöldnéTkü- liek, az 5—7 holddal rendelkezők? Kétfelé dolgozást, ló- tást-futást, nyakukban egy csomó gonddal. Hozzájuk csatlakozott még 6 földmélküli, aki a régebbi termelőszövetkezetnek nem volt tagja, — igy let- ríc 28-an, mintegy 140 hold Saját és 130 hold bérelt földdel. Gyorsan virágzásnak indult e kis közösség. Igaz, rajtuk is segített a múlt évi osztalék, a' termelőszövetkezettől hozzájuk került tehergépkocsi, az öntözéses kertészet, (ez •utóbbi nem úgy sikerült, ahogyan szerették volna) és ezek átsegítették őket a kezdeti bajokon. Ma már melléküzemük van, gyümölcsös ládákat készítenek, beruházásokat végeznek a fűrésztelepen és az idén rosszul fizetett kertészeti eredmény ellenére is 50—57 forint körüli érték jut egy munkaegységre. Három szakcsoport van már a községben: hibridkukoricatermelő, juhtenyésztő, apró- magtermelő. Ezek tagjai kö- ( zépparasztokból tevődnek. Többségük olyan, aki tagja volt a termelőszövetkezetnek, akik megízlelték a közös gazdálkodás előnyeit és nem szívesen mondanak le róla; Any- nyira nem, hogy földjüket is egy tagban kérték. A hibridkukorica-termelő^ szakcsoport egy tagban műveli földjét, nem szántanak meggyeket, nem ragaszkodnak az egyéni gazdálkodás egyik jellemzőjéhez, hogy „ettől eddig az én földem.“ „Mi földünk“-ről beszélnek, ha beszelnek róla. összefogtak, bár senki nem kényszerítette őket, megtanulták, hogy összefogásban nagy terű rejlik, nagyobb jövedelem. Amikor arra kerül sor, hogy teaewáíWi kiwäimtsuk, ez a 13 főnyi szakcsoport mekkora jövedelmet ér el, a következő kerül a jegyzetbe: „Lényegében 32 mázsa kukoricájuk terem egy holdon, átszámítva c hibridet rendes kukoricává é* holdanként 300 forint címere- zési díj. Csak a kukoricából. Megtalálja számítását a m sík két szakcsoport is. A harmadik rétég, az. : egyéni gazkezdők élete, középpadálkodást újra akiknek többsége raszt, már szövevényesebb. Fogatéiő, felszerelés gondokkal küzdöttek, újra kellett kezdeni, amit évekkel ezelőtt hagytak abba. Újra kezdték. Nem kellett nagyon összeszo- rítairi a fogukat, mégcsak a nadrágsxijat sem kellett össze- húzniok. Nekik is kamrájukban volt egy évi osztalék, volt szépe« állatállományuk, az idei év csaknem mindenből az átlagnál jobb termést adót1. Akik munkaképesek, akiknek elegendő családjuk van. művelik a földet, megtalálják számításukat. Erre nvi sem jellemzőbb, hogy a 470 ezer forintnyi adósságból, amely terhelte ókét a kilépéskor, közel 300 ezret már kifizettek. A voit tanácselnök, Vide elvtárs azt mondja: „Égy bizonyos, ilyen lehetőségei még soha nem voltak a falunak, így még talán soha nem élt a földjét jól művelő paraszt.1' Ezt az állítást senki nem tagadta, pedig mások is haiioí- táfc De azért nem mindenkinek ilyen egyszerű. Van 4—5 család, amely bizony csaknem ott tart. hogy áll, vár, nézi, hogy mit hoz a holnap. Ezek az idősebbek, aikiknek a szétbomláskor nyakukba szakadt IS—IS hold föld. megmunkálni nem tudják. Míg a szövetkezetben voltak, könnyű munkát kaptak, vagy ha már ezt sem tudták ellátni, szociális segélyt. Most? Gazdálkodáshoz már nincs erejük, vagy csak nagyon kevés, élik életüket, várják, hogy mit hoz a holnap, jön-e valahonnan segítség, amely gondját viselj a vállaikra nehezedő földnek, velük együtt elöregedett gazcsal: ősszel lesz leginkább mód*' erre, mert ekkor lesznek piac-* képesek a sertések, szerződéses* szarvasjószágok. Ha addig1 nem várnak, nem adnak határ-* időt a fizetésre, nem tudom .. nem tudom mi lesz. A tanácselnöknő erre az( esetre olyan jövőt rajzol, hogy selői is. lesznek, akik felszámolják gaz-i a megbeszélés tárgy a Pécs daságukat, a jelenlegi egyből i közlekedésének fejlesztése többen lesznek, akik regebbii , , , —, ... foglalkozásukról majd úgy be-.i Valószínűleg itt döntik szélnek, hogy „voltam én ké-(i tnajd el.hogy az újmeszesi és rém paraszt is azelőtt’. Igazaa a repülőtéri városrészt kél- van, igaza lesz-e? Ki tud erre(i sinparos ^ villamosyasuttal. válaszolni. Ahány ember, annyi(i ava9V sűrített trolijaratokféle elhatározás. Két község Villamos, vagy troli? Szeptember második felében értekezletet rendez a Pécsi Közlekedési Vállalatnál a TTIT közlekedési és közlekedésépítési területi munka- bizottsága, Az értekezleten részt vesznek a KPM képvikal kapcsolják össze a belvárossal. Egyelőre mindkét elgondolásnak vannak hívei. Diafilmek Baranyáról A megyei tanács művelőfilmet készít: a „Siklósi vár’ ;,A Harsányi hegy története és mondája” és „Harkány- fürdő” címmel. két kép. De vannak más-J félék is még. Van ahol a voltj tsz-ta gokat nyomorgatja ozj igauzsora. Hallottam már, hogy^ egy hold szántásért 6—8 napii ^ ^ gyalognapszámol kértek, hogy( désügyi osztályának népmú- harmadaba vettek berbe tóidéig Vgiési csoportja három dia- a kisbirtokosok. f Mégis, ha belegondol az em-f bér e két község volt tsz-tag-( jainak sorsába, nincs oka —f ahopran neldk sincs, egy-kétr kivételtől eltekintve — semmi-f féle szomorúságra. Volt lehetőségük új életet kezdeni, folytatni a régit és sokuknak ,iot>-<! ban élni, mint egy évvel ezelőtt. De nem lett volna, ha ... Ha az történik, ami készült és Draschkovich, vagy valamelyik másik földbirtokos visszakapja a csányoszrói határban volt 350 holdját, ha a lovász-, hetényi határ újra azolcé lesz.f akiké régen volt, ha a bányák felvételi irodáinak ablakára újra az került volna, hogy „Munkásfelvétel nincs! DGT Igazgatósága”, ha a ma termelőszövetkezetet alakító szegényparasztok 45-ben kapott földjeit elvették, volna . nem tudni, hogyan alakúit volna ezeknek és sok-sok más embernek a sorsa. így nem, az bizonyos. Mert a traktor, ami ma az államé — akkor már ki tudja kié — aligha ment volna OKTOBER 6 Az emlékezés és fájdalom napja október 6. Emlékezünk az 1848—49-es szabadságharc dicső harcaira, nagy, függetlenségi törekvéseire és fájdalommal gondolunk a bukásra, a vértanúkra. Egyedül volt akkor népünk minden lelkesedésével és bizakodásával. Hiába álltak az ország élén olyan vezetők, mint Kossuth Lajos, s a csapatok élén Damjanich, Bem és a többiek, a szabadságharcnak el kellett buknia a nemzetközi reakció gálád összefogása miatt. A 48-as szabadságharc elbukott s utána még véresebb. még kegyetlenebb terror következett. Széchenyi így ír erről: „Iszonyatos csend lepte el az országot, számtalant hóhér döntött nyugalomra, a honban megmaradtak és bujdosók leverve. A börtönök falai között elhalt a panaszok hangja és a számkivetett, megtört szívek kinsza- vait elhordta a játszi szél.” De csinálhattak bármit is a Habsburg hóhérok, megtölthették kazafiakkal Kufstein és a pesti Űjépület börtöneit, nem tudták bemocskolni a szabadságharc szent zászlaját, célkitűzéseit. Évtizedek,'' évszázad múltán is tisztán áll előttünk a vértanúk emléke. Ezt a tiszta érzést és örök megbecsülést akarták meggyalázni tavaly októberben. Gyilkosok és börtöntöltelékek, draschkovichok és cszlerháziak vették ajkukra a vértanúk szent nevét, hivatkoztak Kossuthra és hazafiságol emlegettek. Ezeknek az uraknak sem 48-ban, sem egy évszázad múltán semmi közük nem volt a szabadságharchoz, a hazafisághoz, Kossuth halhatatlan eszméihez. Ök azt a világot akarták visszaállítani, amelynek megdöntéséért maga Kossuth is harcolt. Minden kísérlet ellen megvédjiik a 48-as szabadság- harc eszmeit és szívünkben őrizzük a haza szabadságáért elesett hősök emlékét. Mindenkor emlékezni fogunk az első vértanúkra, akik vérük árán is készek voltak birokra kelni az egész világgal, csakhogy kivívják a függetlenséget. a szabadságot. rasztnak, hogy mentse az iga- uzsorától. Akkor aligha nyúlt volna hónuk alá kedvezmény- nyel, kölcsönnel, szerződéssel lábalni a bajból, Nem történt úgy, ahogyan néhányan — Csányoszrón Brá- da, a pécsváradi járásban huligánok, régi rendszert akarók — szerették volna. Ezért más a falu élete és benne a volt termelőszövetkezeti tagoké is. Kászon József Ne drágítsuk a téglát! A Baranya megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói, mini már közöltük, 52 családi ház felépítéséhez elegendő téglát termeltek már terven felül, A gyárakban terv szerint és terven felül előállított téglák sok-sok gondot okoznak az egyesülés vezetőinek. Négy Mit mond a téglát „eladó ' TÜZEP igazgatója, Tóth András elvtárs? — Mi a tervezettnél jóval több téglát adtunk el, s ezért nem is értem, hogy lehet tárolási 'probléma a téglagyárak _ nál? Elsősorban a lakosságot a látjuk el építőanyagokkal, * téglánk, de arra már nincs szükségünk, hogy a szükségletet messze meghaladó mennyiséget, felesleges szállítással, új rakterületek bérleti díjával drágítsuk! üzemük, a két mohácsi, a du- nalunk vásárolják a téglát az nászekcsői és a sásdi, már néni vagonnál kisebb tételek- tud helyet szorítani a frissen kel dolgozó vállalatok is. A égetett tégláknak, mert rakte- TÜZEP az elmúlt negyedben rületük régen betelt. Az egye- közel nyolcmillió téglát adott sülés üzemeiben pillanatnyilag, nyolcmillió téglát tárolnak, s ez a mennyiség napról-napra több százezerrel növekszik. A gyárak kénytelenek a rendes rakterűiéitől távolabbra szállítani a kész téglákat, s ezzel el a lakosságnak, s 127 százalékra teljesítettük az eladási tervet a közületeknél is. — Az előfordulhat, hogy egyes telepeink nem teljesítik a tervet, mint például a mohácsi, vagy a szekcsői. De itt olcso pénzért szántam a Pa"^naponta több, mint kétezer fo- az az hogy Mohácsot ési rínt többletkiadást okoznak. A környékét az árvíz után el-J negyedik negyedévben még 15 árasztotta az ország téglával ty és félmillió téglát kell gyárta- s most nincs kereslet. Egészé- niók, s eddig még csak négy- ^>en azonban a TÜZÉP megdLáguS. Jön-e%4? SKi Ä SST*" Öket kÍ-<!miH*~ **** ÄÄÄ ÄÄ pozíciót. Mi lesz a többi téglával, s mikor szálítják el a gyárak területéről a meglévőket? Az egyesülésnél nem tudják, csak arról beszélnek aggodalmasan, hogy ha ez így marad, romlik az önköltségük és csök- . kennie kell a termelékenységinek ieL tudja megmondani? Még ők sem. Csak várnak, élnek egyik napról a másikra: Lovászhetényben ahol joh...i........= bára kisföld ü parasztokból tevődött össze a volt termelőszövetkeret, másként, alakultak a sorsok. íme néhány: hink Ádám elment vasutasnak, Bayer Já-\ nos bérbevett kis földecskét,1, maga bányába jár, felesége* napszámba. Reusenberger Já- noséknál megművelik az 5 hold földet, ő maga bányába jár. Székely József bányába ment, hogy összeszedjen egy lóra, ko-], Szombaton délelőtt a Bara- zikai dolgozókat is és hosszabb csira valót, felesege napszámba^ nya megyei Építőipari Válla- időszakok eredményei alapján járt ((lat műszaki dolgozói értekez- kell értékeim a munkások Eire az útra léptek legtöb-d,etet tartottak, amelyen meg- eredményeit. Ismertette, hogy ben. Mit is tehettek volna? |> beszélték a munkaversennyel, ha a vállalat nyereségesen Négy, hat, nyolc hold föld nem i > a munkafegyelem megjavitá- dolgozik, akkor a dolgozók elég a megélhetésre, különö-f sával és a termelés gazdasá- hat százalékát lehet kiváló amikor globális tervét 109 százalékra teljesítette. A TÜZÉP tehát nem tehet többet, de mégis tenni kell valamit. Segítsenek a minisztériumban, ahol az egyesülés tervét megszabták, s nem hangolták azt. össze az igényekkel! Mert jó az, ha van elegendő i Műszaki értekezlet ;!a Baranya megyei Építőipari Vállalainá) I sével kapcsolatos feladatoka' f beszélt a nyereség visszatérítésének a rendszeréről és bejelentette, hogy sikerrel jártak azok a kísérletek, amelyeket Juhász Ferenc végzett a panelházgyártás alapanya A bánásmód is gyógyít Azt hiszem, mindenki volt már orvosi kezelésen és tudja, hogy mennyire befolyásolja a beteg hangulatát a mód, ahogyan beszélnek vele. Egy betegnek sem kellemes, ha futószalagon lévő munkadarabként kezelik. Éppen ezért kell elmondanom az emberekkel való törődésnek azt a szép példáját, amelyet a pécsi SZTK Rendelőintézet sebészeti osztályán tapasztaltam. Észrevettem, hogy többen inkább leültek és vártak, csakhogy Czuczln főorvosnő kezelje őket. Mikor eléje kerültem, meg kellett állapítanom, hogy a betegek ragaszkodása érthető. Nekem is nagyon jólesett az a. kedvesség, az a megnyugtató, jóindulatú érdeklődés, amelyben kezelés közben részesített. A többi orvos is barátságos, kedves, ott a sebészeten is, de Czuczin orvosnőnél különösen érezhető az, hogy szereti a betegeit és munkáját szívvel-lélekkel végzi. Nekem az a véleményem, hogy nemcsak a kezelés, a gyógyszer, hanem az ilyen bánásmód is gyógyít! BERTA LAJOS r. törm. közi. rendőr. eieg a megeinetesre, Kuiono-r ^ sen ha hiányzik a' fogaterő, a# gosabbá tételével kapcsolatos eredményeikért külön jutái- gával kapcsolatosan és közölte J .«% ««« t • . • • 1 borona, az eke, a kocsi, a szer-# feladataikat. mázni. Beszélt arról, hogy a hogy ezért Juhász Ferencet a 111 |!|||| iClillíflS lllnífllll __• n ,„.! __ , - • - - . , ... . tiváln rmlntác/itnl n^ns7crn- «Tal-ma Niváin Hrtlo„7Áia fim. f ül UUU lUlllllUU ,UlU»UllI tak . telenség porába, mert nemi hullhatott. Nehezebben, minijük- fz elmúlt i Csányoszrón, de firetgetik a(t™cg .-jelentős bertsz-ből rájuk maradt adóssá-J alaplullepest sikerült meg- got. Sertésre, borjúnevelésre i szüntetni. Elmondta, ahhoz, hiytalnnk. naDszám-J kogy a jovoben is jo eredmeszerződtek, hizlalnak, napszamba, járnak, csilléznek a bánya-, baji, páratlan lovaikat össze-, fogják a szántáshoz — min-, denbe megkapaszkodtak, hogy, mielőbb kiheverjék a megráz-1 kódtatást; Életük milyen? Jobban, rosz-j szabbul élnek, mint a tsz-ben! *— őszintén válaszolok mondja a tanácselnöknő, akii maga bőrén is érzi a kilépet-1 tek gondját, baját — nem él-* nek rosszabbul. A föld is hoz,* a bánya is hoz a házhoz, az ál-* nyékét tudjon a vállalat felmutatni, szükség van a mun- kaverseny feltámasztására és szükség van arra, hogy a verseny megszervezésében a műszaki dolgozók segítsék a fizikai munkásokat; Elmondta Nemeskért elvtárs, hogy a munkaverseny céljaként az elmúlt évekkel szemben nem a mindenáron való mennyiségi tervtúlteljesítést kell kitűzni, hanem a munkaverseny segítségével olA napokban értékelték az ifjúsági cscplöcsapatoknak ben elmondták, hogy a terme-11 megyei elnöksége által meglesi tanácskozásokon a dolgo- r hirdetett versenyének ered- zófc is a munkaverseny mel-r ménycit. A 31 ifjúsági cséplőlett foglaltak állást. Több ver (' :sapat közül a kistótfadusi senyfelhívás is született az 0 Erdei József csapata lett az értekezleten az egyes építés első. Az ezzel járó 10 000 fo- vezetőségek és főépítésvezető- * | rintos jutalmat hétfőn este ségek között, ^ adták át a boldog fiataloknak. szám és tetejébe még 8—1011 Nemeskéri László, á vállalat kiváló munkásokat népszerű- szakma kiváló dolgozója cím-' ( ezer forint adósság nyomjad igazgatója ismertette a válla- sheni kell, eredményeikkel, mel tüntetik ki. mindegyikük vállát; d lat eredményeit. Egyik leg- T1 A felszólalók valamennyien # ifjúsági cscplöcsapatoknak a Azért, rtt is megkápaszkod-a na8y°bb eredményként köny- dolgozot meg kell ismer- helyeselték> hogy ismét szó(»KlSZ, a gépállomások megyei ik. Senki sem hullott a jimcs-5 v®'te eJ, a vállalat bér- ’ . esett a munkaversenyról. töb-|> Igazgatósága cs a MEDOSZ * alapgazdalkodása megszilar- Felhívta a figyelmet arra is, . . . - f dult. A 7. címűit hónapokban hogy a mun ka versenyt a párttal és a szakszervezettel együtt kell szervezni és véget- vetve annak a vitának, hogy ki a munkaverseny gazdája, mindenkinek legjobb tudása szerint segíteni kell a verseny elterjedését. Ezután arról beszélt Nemes- kén elvtárs, hogy a munka-1! fegyelmet feltétlenül rövid *. időn belül meg kell szilárdí-1 ( tani. Sokan nem dolgozzák le(( a napi nyolc órát. Ezen kell*, sürgősen változtatni. A mfi-j. Szeptember 17-én hét család szakiaknak biztosítani kell a *, tíz tagja termelőszövetkezetet munkaidő teljes kihasználásé- ], alakított „Petőfi” néven Kis- nak a feltételeit. Emellett el- (harsányban. Mindössze 14 hold sósorban a műszakiak felada- (bérelt földjük volt, de a köz_______________,____csobban és minőségileg job- ta a munkahelyeken a rendet- (ségl tanács azonnal segítségükJa mi gazdaság napszámjábólf ban elkészítve több lakást lenségek és a fennálló anyag- (re sietett. Kaptak OFA-földet is jut erre, arra... szóval nincs l1 kell átadni. A munkaverseny- pazarlás megszüntetése. Fel- ia kisharsányi, meg a nagytőt- panasz. A termelőszövetkezet** nek tehát a határidők betar- hívta a műszakiak figyelmét \ falusi határban. Most már 104 nem volt valami jó, amolyand fását, a minőség javulását és arra, hogy tegyenek meg min-](hold földjük van és a családok közepes, meg a jövedelem is.f a termelés gazdaságosabbá té- dent az igazolatlan műszak- száma 11-re, a tagoké pedig Igaz, ruhát azt kevesebbet tu-f telét kell segítenie. mulasztások megszüntetése ér- tizennyolcra szökött fel. dunk venni, mint egy éwel\ A továbbiakban Nemeskéri dekében is, szigorúan büntes-J A községben a termelőszösék meg a bumlizókat. Ismertette Termel őszövetkezet alakult Kisharsányban hogy majd meglátjuk, mit csinálnak, mások meg azt állítják, hogy nem tudnak majd eredményesen gazdálkodni, mert nincs állatuk és így tovább. Állatuk .valóban nincs, de majd lesz!- Szarvasmarha- sertéstenyésztéssel kívánnak foglalkozni. Hogy milyen lesz a termelőszövetkezet, az már az első napokban is megmutatvi'Wfvrv L/C- iciov, nvvtov ff o ezelőtt, de ez az adósság miittf elvtárs beszelt arról, hogy a van, amit fizetni kell, de mi-1: munka verseny értíkelésébs w& előbb, hogy lefogyjon. De fokozottan be kell vonni a fi- társ az építkezések téliesíté- Vannak, akik azt mondják, kezdik a vetést is. kozott. Az alakuló közgyűlés ) vetkezettel kapcsolatban elég- után azonnal munkához láttak, Nemeskéri elvégé megoszlottak a vélemények, és ha megjön a vetőmag, megs
