Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-31 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA f * * ♦ X Baranyába érkezett az NDK parlamenti küldöttsége XIV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957 OKT. 31 f ♦ * Tegnap a déli órákban áram • vonalas Ikarus-buszok futot­J * tak be Boly főutcájára. Meg­érkezett a Német Demokrati­kus Köztársaság parlamenti küldöttsége, Johannes Dieck­mann, az NDK Népi Kamará­ja elnökének vezetésével: A szovjet film ünnepi Néhány nap választ el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves jubileumának ünnepétől. E -nagy ün­nep alkalmából rendezi meg a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat október 31-től november 6-ig a szovjet film ün­nepi hetét. Ahhoz, hogy szerte a világon megismerjék a csodala­tos harcot, amelyet 1917-ben és azóta megvívott a szovjet nép, nagy segítséget nyújtott a film. A szovjet művészek előszeretettel választják témául az illegális munka éveit, a dicsőséges forradalmat, az intervenció éveit, a Nagy Honvédő Háború eseményeit és az ezekről, -valamint a mai szovjet életről készült filmek tükrözik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeit, emberformáló erejét. A szovjet filmgyártás nagy utat tett meg 1917 óta. S különösen ma — mint a legnagyobb tömegekhez szóló mű­vészetnek — még inkább nő a jelentősége. Szélesebbkörú- vé vált a forgatókönyvek tématerve, gazdagodott mai té­májú forgatókönyvekkel, vígjátékok, gyermekfitmek for­gatókönyveivel. A rendezői munkába bevonják a filmmű­vészeti főiskola frissen végzett fiataljait is. A MOSZFILM és a LENFILM stúdiókban új felvevőpavilonók épültek és igen erősek azok a törekvések, amelyeknek célja: a ßhn szintetikus és kollektiv művészeti volta miatt az irodalmi művek, a színészek művészete, a zene, a díszlet- és jelmez­tervezés, a rendezői és operatőri munka színvonalának emelése és egybehangolása, örvendetes jelenség az is, hogy az új szovjet filmekben egyre több fiatal, tehetséges mű­vész tűnik fel, akik nemcsak külsejükkel, hanem művészi játékukkal is elnyerik a közönség elismerését. A Negyvenegyedik című ßhn rendezője, Grigorij Csuhraj, élete első filmjét alkotta, amely a cannes-i film­fesztiválon a „legjobb forgatókönyv” díját érdemelte ki, A filmből azóta világsiker lett. A közelmúltban vetítették Isztambulban, Brüsszelben, Kairóban. A kritikusok szinte egyöntetűen állapítják meg Csuhraj rendezéséről a ma­gasfokú eszmeiséget és művészetet, a bátorságot, az új ki­fejezési formák keresését. A cselekmény az intervenció idején játszódik, Urai- szépségű, romantikus, izgalmas. A két főhős, Marjutka a szovjet katona és Gavoruh Otrak a fehér tiszt szerelmén és tragédiáján keresztül az emberi lélek harca bontakozik ki és nyilvánvalóvá teszi, hogy azok az évek az emberek belső átalakulásának, a jellemek for­málódásának, vívódásának az évei voltak. Bemutatják még a Halhatatlan gamizon című filmet is, amély a bxeszti erőd védőinek az eposza. Konsztantyin Szimonov irta a forgatókönyvet és a világhírű Eduard Tissze operatőr munkája teszi kiemelkedővé a breszti erőd védőinek történetét. Magyarul beszélő színes film az Anya, Gorkij tremek­művét másodszor dolgozta fel a szovjet filmgyártás. A né­mafilmet Pudovkin, az újat Mark Donszkoj készítette. Megnézhetjük még az Egymásra találtak, a Turistaszere­lem című filmeket is s a gyerekek is megtalálhatják szó­rakozásukat a Mese a moziban című film bemutatásakor. Az ellenforradalom óta a szovjet film ünnepi hete lesz jóformán az első alkalom, hogy több szovjet filmet lát­hatunk. Napjainkban a vásznon sok külföldi: francia, an­gol, német film elevenedett meg, régi és új kiadásban.a Megcsodálhattuk a híres színészek játékát (Michel Mor­gan, Jean Gabin, Jean Marais, stb.), de nemegyszer csaló­dottan távoztunk s bizony a régi nimbusz gyakran megko­pott, elszürkült. Igaz, igényeink is nőttek, fejlődött a film­technika, megváltozott társadalmi rendszerünk és világ- szemléletünk. A lakkos, álromantikus, indokolatlan ese­mények, jeleneték nem elégítenek ki. ókot és okozatot ke­resünk, a valóság talaján állunk, életet keresünk, nem csupán hangulatot Az elmúlt években bemutatott szovjet, filmek közül sok, még ma is felejthetetlen. A Szibériai rapszódia, az Örs a hegyekben, a Kővirág, a Kronstadti tengerészek, az Othello, a Romeo és Juha című filmek ma sem vesztettek fényükből emlékezetünkben. Voltak természetesen gyen­gébb filmek is, amelyek nem nyerték meg a közönséget, vagy meséjük vagy rendezésük volt sekélyes, gyakran megszépítve mutatták be az életei, háttérbe szorították az embert és sorsát, lesimitották az éllet éles lciszögelléseit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden filmnek rendezői „slágernek” kell lennie, a grandiozitás nem jelenti azt, hogy a film jó. Ha a film élethú, hiteles és természetes ala­kok mozognak a vásznon, elet szérűé k a jellemek, már nem lehet rossz. A szovjet filmek rendezőinek pedig az a leg­főbb törekvésük, hogy ezeknek a kivánalmaknak eleget te­gyenek. Az ellenforradalom után nagyon kevés szovjet filmet láthattunk, helyettük annál több nyugatit. Most várjuk a szovjet, film ünnepi hetét, várjuk a mi életünkről szóló, hozzánk közel álló filmeket, olyanokat, amelyekből felénk árad az élet, a halódás, a valószerüség. A szovjet film ünnepének díszelőadását ma este B órakor rendezi a Petőfi filmszínházban a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége, a Hazafias Népfront várost bizottsága és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. A magyar és a szov­jet Himnusz elhangzása után Majakovszüwjt Magyar párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, j 40. évfordulójának ünnepségeire ♦ A Szovjetunió Kommunista Pártjának elnöksége és a Szov- ♦ jetunió kormánya magyar párt- és kormányküldöttséget hívott | meg Moszkvába, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. X évfordulójának ünnepségeire. | A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi ♦ munkás-paraszt kormány úgy határozott, hogy a küldöttséget { Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első | titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ; vezesse. A küldöttség tagjai: dr. MUnnich Ferenc elvtárs, Ró-X nai Sándor elvtárs és Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai X Bizottságának tagjai. ; Mint a község vezetői, első­ként a helyi tanács elnöke, a termelőszövetkezet elnöke és a pártszervezet elnöke fogad­ták a vendégeket baráti üd­vözléssel a község kultúrházá- nak kapujában. Laki István elvtárs, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának elnöke, X továbbá Palkó Sándor elvtárs I megyei tanácselnök a megye t kommunistáinak, illetve a me- I gye dolgozó népének üdvözle- X tét tolmácsolták. * Kellemes meglepetés érte | ezután a delegáció tagjait. | Amint beléptek a kultúrház j nagytermébe, a színpadon I szétnyílt a függöny, s a helyi Í * úttörők német nyélven eléne­kelték a német, majd a ma­gyar Himnuszt. Johannes Í Dieckmann később meg is je­gyezte: — Külön öröm számunkra. * hogy e kis faluban saját anya- X nyelvünkön halljuk nemzeti * Himnuszunkat. Az NDK népi kamarájának elnöke és Theo Ham zen kék- színű nyakkendőket osztottak ki az úttörők között s meg« ajándékozták a csapatot egy szép hímzett csapatzászlóval.­Ezután a helyi termelőszö­vetkezet tagságának nevében Szabó Mátyás tsz-elnök meg­hívta a vendégeket ebédre. A fehér asztal melletti eszmecse­re a legbensőségesebb hangu­latban zajlott le. Itt került sor az ajándékok átadására is. Ebéd után a vendégek meg­tekintették az állattenyésztést, amely különösképpen meg­nyerte Franz Cott német ter­melőszövetkezeti elnök tetszé­sét. Franz Cott, aki a Német Demokratikus Parasztpárt tagja, kiváló állattenyésztési szakember, s mint mondotta, ..szeretné a látottakat otthon hasznosítani.“ A bólyi látogatás után a né­met delegáció Pécs felé vette útját, hogy a délutáni órákban megtekintsék még a Ped. Fő­iskola német nyelvű tanszékét, és a város többi nevezetessé­gét. ............................ ....................... Ma gyarországon nem lesz többé ellenforradalom Hétszázötvenezer dolgozó nagygyűlése a Köztársaság téren Budapest dolgozó népe szerdán a délutáni órákban .nagygyűlésre jött össze a Köztársaság téren. Ez a nap a fő­város dolgozói számára a megemlékezés és a fogadalom napja volt: megemlékezés azokról, akik az egy évvel ezelőtti ellenforradalom véres napjaiban a budapesti pártbizottság székházának ostrománál és szerte az országban a népi hata­lom védelmében életüket áldozták, s egyúttal az ország min­den becsületes dolgozójának szilárd elhatározását kifejező újabb fogadalomtétele: Magyarországon nem lesz többé el­lenforradalom ! Az elnökségben a párt és a kormány vezetői is helyet foglaltak, többek közt Kállai Gyula. Kiss Károly, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az ellenforradalmárok által meggyilkolt mártírok Özvegyei: Mező Imréné, Asztalos Jánosné, Papp Józsefié, a mártír­halált halt Kállai Éva férje, Szántó Miklós. A nagygyűlésen részt vett a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. ' A nagygyűlést Csikesz Józsefné, a nagybudapesti párt­bizottság titkára nyitotta meg, közben egyperces-, néma tün­tetéssel adóztak a mártírok emlékének. S lehullott a lepel a pártbizottság házának falán elhelyezett emléktábláról. Ez a márványtábla, amelyet a ház falán most lepleztwtt: le, hirdesse az igaz kommunisták életét, mwnfcáját, harcát, bátorságát a jövő nemzedéknek. Ezután Marosán György, « budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. Marosán György elvtárs bes&éde — Nem gyászolni, hanem erőt meríteni, nem az évfor­dulót ünnepelni, hanem az évfordulóról . megemlékezni jöttünk ma össze. Azért gyűl­tünk egybe, hogy megfogad­juk: ha. feeM, tűzzel-vassal. ha kell vérünk ontásával is meg­akadályozzuk, hogy októ­ber 23. szégyene, október 30-a gyalázata még egyszer megismétlődjék. Esküszünk! Mosit egy esztendeje, az el­lenforradalom \*nara tombolt hazánk felett. Most egy esz­tendeje ezekben az órákban már lezajlott a csata itt, a Köztársaság téren, tort ült az árulás és a hősök vérét itta a gyász-tér. Itt feküdtek a té­len a lemészárolt államvédel­mi sorkatonák és pártmunká­sok holttestei. A fákon lábuk­nál fogva felakasztott kommu­nisták függtek, akiknek előbb kitépték a szívét, s akiknek még ki sem hült tetemét le- köpdösték, meggyalázták. Volt erőt amely megvédte volna a munkáshatalmat Magyarországon — Amíg lehetett, tartották magukat a pártház védelme­zői. Megfogadták Mező Imre elvtársunk szavait: „Tartani kell ezt a házat, mert ez a párt háza.“ Véssük mélyei; emlékezetünkbe ezeket a sza­vakat. Igaz kommunista hagy­ta nekünk örökül. Olyan ereje volt ezeknek a szavaknak, a kommunisták példamutatásá­nak, hogy az ellenforradalmár .................... cs őcselék csak ágyúkkal és tankokkal tudta elhódítani a pártnak ezt áz épületét, a párt­nak ezt az erődjét a hős vé­dőktől, akik órákon át állták az egyenlőtlen tűzharcot. — Napokkal előbb tudott dolog volt, hogy ostrom ké­szül a Köztársaság Léri párt- épület ellen, s az áruló Nagy Imre és társasága mégsem tett egyetlen intézkedést sem a támadás elhárítására, a párt budapesti erődjének megvé- delmezésére. S amikor meg­kezdődött az ellenforradalmá- -ok rohama, aljasul cserben­hagyták a halálraszánt hős védőket — Az elvtársak hiába for­dultak Nagy Imréhez és hiá­ba fordultak Kopácsihoz, a rendőrfőnökhöz: nem kaptak semmiféle segítséget. Nagy Imre és Kopácsi eltűrte, hogy LAPZÁRTA: Magyar—szovfd nőtalálkozó Doktor Sándor Művelődési Házban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének 40. év­fordulójára készülve, magyar —szovjet nőtalálkozót tartot­tak szerdán este a Doktor Sán­dor Művelődési Házban. Mint­egy negyvenöt szovjet asszony és városunkban állomásozó szovjet katona és 250-nél több volt, s sokszor éjjel-nappali bevetéssel harcoltak a fasisz­ták ellen. „Fiatál államuknak bizonyára sok nehézséggel kell még megküzdenie — folytatta Lidia Kocserzsenka elvtársnő —, de ne tartsanak semmiféle fasiszta támadástól. A szovjet emberek támogatják önöket és magyar asszony és leány je- készek bármelyik pillanatban Lenin elvtársival? című verséi szavalja Szabó Ottó, a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Ünne­pi beszédet mond Gábriel Jó- zspf> a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője, majd bemutatják „A negyven- egyedik” című, magyarul be­szélő, színes, szovjet fűmet. •lent meg. Részt vett a találko­zón Laki István elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára, a munkásmozgalom régi harcosa is. Kiss Istvánná elvtársnő, a városi nőtanács titkára meleg szavakkal köszöntötte kedves vendégeinket. Lidia Kocser­zsenka elvtársnő a szovjet asz- szonyok forró üdvözletét tol­mácsolta. A magyar nők ferge­teges tapssal ünnepelték, ami­kor elmondotta, hogy a Nagy Honvédő Háború idején pilóta bármilyen segítséget megadni!” Városunk munkás és értel­miségi asszonyai ezután szere­tetteljes ünneplésben részesí­tették a szovjet asszonyokat. Egymás után lépett előre a Bu­dai l. nőtanácsa, a pécsbánya- telepi nőtanács, a MÁV pálya­fenntartási nőbizottság, úttörők — és még sokan — s elárasz­tották a szovjet nőket virágok­kal. Ezután kultúrműsor követ­kezett. Először a szovjet asszo­nyok énekkara, majd a Zene­művészeti Szakiskola és ismét! szovjet barátaink szerepeltek.* Pehterov szovjet tiszt magyar* nyelven konferált, szebbnél-! szebb orosz népdalokban gyö- i nyörbödtek asszonyaink. Külö-| nősen a táncok — például« Kudresov szovjet harcos mat-! róz tánca — és a Lidia Kőcser- $ zsenka —* Olga Krasávina duettje aratott nagy sikert. Amikor pedig Olga Krasávina Daru madár-t, Ivanov szovjet harcos pedig a „Beszélni nem merek”-et magyarul énekelte, szűnni nem akaró ünneplés­ben részesültek. Fellépett még Hegedűs Má­ria, a városi balettegyüttes tag­ja és Szalontai JEma is Liszt Ferenc II. rapszódiájának ma­gyar táncával. Ezután megszó­lalt a cigányzene és barátságos beszélgetés kezdődött a szovjet és magyar nők között, a pár.ház a fasiszták kezére kerüljön, eltűrte, hogy le­gyilkolják legjobb elvtársain- kat; • Nagy Itnréék szörnyű áru­lása annál vérlázítóbb, mert volt erő, amely megvédte volna a budapesti pártbi­zottság épületét, megvédte volna a munkáshatalmat Magyarországon. Október 23. után Budapesten és szerte az országban a kom­munisták tízezrei jelentkez­tek fegyveres harcra a fasisz­ták ellen. Fegyvert és utasí­tást kértek, de nem kaptak. Az árulók a fegyvereket a fasiszta ellen forradalmárok és az alvilág hordalékelemei kezére játszották és nem fog­ták össze, nem szervezték meg a jelentkező kommunisták erejét. Tartozunk a történelmi igazságnak, tartozunk a ma­gyar kommunisták és a nu- . gyár dolgozó nép becsületének * azzal, hogy világosan és nyil­* tan megmondjuk a nemzetközi X munkásmozgalomnak. roeg- X mondjuk az egész világnak: j ha. október 23. után a párt X és az állam felső veretésc- | ben nem Nagy Imre-félc ! árulók, nem kopácsisándo - rok és társaik döntöttek volna, hanem becsületes embereik, akkor a magyar munkásosztály elseperte vol­na az ellenforradalom és a fasizmus szennyes áradatát. (Tapsi Történelmi tett volt a forradalmi munkás- paraszt kormány megalakítása — Emlékszünk, soha nem fe­lejtjük el, ami egy esztendővel ezelőtt itt, ezen a téren és a főváros utcáin, az országban történt. Októbe.r 30-a nemcsak a szégyenletes és keserves ese­mények évfordulója, hanem az akkor bekövetkezett for­dulaté is, (Folytatás m 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents