Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-31 / 255. szám

2 NAPLÓ 1057 OKTOBER SÍ ' Beszéljünk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről! Látogatás a villányi gépállomáson A villányi gépállomás párt- szervezetének a helyzete — mint a gépállomási pártszerve­zetek helyzete általában —, elég nehéz. A párttagok itt is hetedhét határ messzeségben dolgoznak egymástól és nincs, aki összefogja őket, mert a pártvezetőségi tagok idejét is lefoglalja a traktorok. Ráadá­sul munkatervük sincs, lénye­gében csak a járási pártbizott­ság instrukcióit hajtják végre, önálló kezdeményezésekről, a íelsőbb párthatározatok szel­lemében kidolgozóit helyi po- ' litilkáról ritkán lehet hallani. Hangolják össze munkájukat a kommunisták! Külön kell beszélni Kori­tár Ferenc igazgató elvtárs és a pártvezetéséig viszonyá­éról. Tulajdonképpien nem is igazgatói és párt^ezetőségd vi­szonyról, hanem kommunisták viszonyáról van itt szó, hiszen Köti tár elvtárs mint kom- muAista került a gépállomás élére és így lett tagja a párt­szervezetnek isA Sajnos, még­sem a- legmegfelelőbb ez a viszonya esetenként meg sem értik egymást, ilyenkor mint­ha külön dolgoznának; Itt van például ta traktoro­sok nevelése. Kontár elvtárs az üzemi értekezleteken több­ször beszélt már ágról, hogy a traktoros már munkásem­ber, ömtudatosabh, előrelá­tóbb az egyéni parasztnál, stb. A traktorosok el is gon­dolkoztak rajta, aztán fele­désbe merült minden, mert Koritár elvtárs nem'kérte meg elvtársait, hogy munka köz­ben is beszélgessenek velük erről a témáról. Pedigo — mint jól tudjuk —, nem lehet az embereket pusztán a termelé­si értekezleten hangoztatott elvi megállapításokkal nevel­ni. Baráti hangú személyes beszélgetések kellenek még, egyénekre kell bontani azokat az elvd tételeket, s ehhez nem elég a pártszervezet egyetlen­egy tagjának az ereje. Általában: Koritár elvtárs sokszor a -pihenő idejét sem sajnálva dolgozik anélkül, hogy másik 16 elvtársával ösz- szefogma és egybehangolná ve­lük a munkáját. Kicsit furcsa erről írni, hiszen Kori tár elv- társ a siklósi járási pártbizott­ságon dolgozott éveken át, nagy gyakorlatot szerzett a pártmunkában, így jól tudja azt is, hogy mit jelent egy gépállomáson a pártszervezet. Beosztásánál fogva sok helyen megfordul és tájékozottabb azoknál a pártvezetőségi ta­goknál, akik a traktor nyer­gében ülve keresik meg ke­nyerüket. Jogosan várják a segítségét. Nem lehetünk az ösztőnősség hívei A gépállomás gazdasági helyzete is nehéz. 17 000 ho’d földet lennének képesek éven­te megmunkálni és csak 1800 hold termelőszövetkezeti főid van a „birtokukban". A na­gyobbrészt egyéni parasztok­tól szerzett nadrágszíj-parcel- lák művelése sok üresjárattal jár, igen nagy a földéhség a traktorosok között. Perzsa Jenő elvtárs, a pártveze-tőség tagja például a mintegy 100 kilométerre lévő Somogyhár- ságyra ment szántani, hogy dolgozni tudjon! Ilyen körülmények között csak két eset lehetséges. Tét­lenül várni arra, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom megerősödjék a gépállomás körzetében, vagy pedig oda­hatni, hogy szakcsoportok, gé­pi társulások jöjjenek létre, a meglévő termelőszövetkezetek megerősödjenek, újak alakul­janak, azaz több biztos föld legyen; És mi a helyzet a gépállo­máson? A hírek szerint a traktorosok esetenként hatá­rozottan kiállnak a nagyüze­mi mezőgazdaság fölénye mel­lett, Berta János kislharsá- nyi traktoros például részt vett az ottani tsz szervezésé­ben és az elsők között lépett be. Tehát: van agitáció. De nehéz lenne megmondani, hogy milyen mértékben, mert a pártszervezet nem készült fel rá különösebben. A terme­lőszövetkezeti mozgalom erő­södése lényegében a spontán fejlődésre van bízva. , A kommunisták általában szívesen agitálnának csak attól tartanak, hogy ismét „balos" vágányra csúsznak majd. Nem fog bekövetkezni! ök nem teszik meg, a párt a leghatá­rozottabban elítéli az önké­nyeskedéseket. Sokkal na­gyobb most annak a veszélye, hogy a „balos" hibákra va'.ó hivatkozással elvtársaink egy része lemond az agitációról is. Használjuk ki a kedvező feltételeket Néhány szóval az agitáció feltételeiről. Igen kedvezőek. A gépállo­más körzetébe tartozik a hí­res villánykövesdi és villányi termelőszövetkezet (az utóbbi­ból ki sem lehetne zavarni az embereket, annyira megsze­rették), a jól indult nagyhar- sányi tsz is. A gyengébbek is sokat fejlődtek ebben az év­ben és minden különösebb jós­tehetség nélkül látható, hogyi b felvirágzás útjára lépnek, t A traktorosokat nem sokat | kellene kérlelni, mert szinte j mindegyikük azon sóhajtozik, | hogy több szövetkezet kelle-1 ne. A kenyerükről van szó. — | Ha a pártszervezet, mondjuk | az őszi-téli gépjavítás idején X összehívná őket néhányszor, I és szépítés nélkül megmonda-! ná, hogy miről van szó és mit! is lehetne tenni, biztosan | megértenék. I Természetesen csak kellő | felkészüléssel lehetne sikert f várni a traktorosokkal valói elbeszélgetéstőd. Nem elég X csak úgy ál t alánosságban | szólni a szakcsoportok, gépii társulások és termelőszövetke-1 zetek előnyeiről, pontosan is-f mertetni kellene azt is, hogy | hol a legkedvezőbb a lehető-! ség az új tagok belépésére, | termelőszövetkezetek alakúié- | sára, mennyit is osztanak azok X a villányiak, nagyharsányiak, X villánykövesdiek és így to-! vább. • Ez csak egy lehetőség ater-| melőszövetkezeti mozgalom X támogatására. A lényeg az,! hogy a gépállomás meglehető-! sen összekovácsolódott mun- X kás-törzsgárdával rendelkezik ! és ez igen komoly erőt jelent! a nagyüzemi gazdálkodás! ügyének, ha a pár tszervezet! épít rája. | Űj gyümölcsösök telepítése iránt sokkal nagyobb az ér­deklődés, mint az elmúlt években. Nagyüzemi gyü­mölcstelepítéseknél az ültetés rendjének megválasztása igen lényeges. Döntő szem­pont azonban a nagyüzemi talajmüvelés és növényvé­delem lehetőségeinek biztosí­tása. Ezért az ilyen telepí­téseknél a négyes kötést kell alkalmazni. Az üzemi gyü­mölcsösök telepítésénél — gyümölcsnem és fajtáktól függően — a fák egymástól való távolságát úgy kell meg határozni, hogy azok teny^sz- területe a fák teljes kifejlő­déséig biztosítva legyen. A megengedett legkisebb távol­ság diónál 14 méter, cseresz­nyénél tíz méter, almánál nyolc, körte és meggynél hét, kajszinál és mandulánál hat, szilvánál öt és őszi barack­nál három méter. Ennél na­gyobb távolságra ültethetők a csemeték, de kisebbre nem. Kisebb kerti gyümölcsös telepítésénél a hármas köté-. sű elhelyezést alkalmazzuk. Ezzel az ültetési renddel job­ban kihasználhatjuk «2 aránylag kis területet. Gyümölcsös telepítéshez legjobb talajelőkészítés a gépi forgatás. Kisebb telepí­téseknél a talajforgatást 140 centiméter átmérőjű és 70 centiméter mély gödörásással oldjuk meg. Ásáskor az élő felső réteget (feltalajt) a gö­dör egyik oldalára, az altalajt a másik oldalára dobjuk ki. Ültetés alkalmával a kido­Az influenza-járvány ideje alatt a szokásosnál nagyobb méreteket öltött az iskolákban a hiányzások száma. Megkér­deztük Gábriel József elvtár­sat, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetőjét, hogy a nagymérvű hiányzások megváltoztatják-e a tanmene­tet és esetleg a téli Szünet idő­tartamát? — Sokkal nagyobb volt a riadalom, mint a megbetege­dések száma, — mondotta Gábriel elvtárs — s ez a ria­dalom megzavarta az iskolák rendjét. A járvány kezdetekor az iskolaigazgatók nem vették eléggé komolyan a hiányzások bott föld fordítva kerül vissza a gödörbe, vagyis az altalaj felülre, s a feltalaj alulra. Ültetés előtt legalább két-három héttel ássuk ki a gödröket, hogy az átérlelőd­jön. A gyümölcsfát mindig ősz­szel ültessük. Tavaszra csak abban az esetben maradja­nak el az ültetések, ha an­nak őszi elvégzése elhárítha­tatlan akadályokba ütközik (erős fagy stb.). Az őszi ülte­tés azért előnyösebb, mert a csemeték gyökerein a vissza- metszéssel ejtett sebeken még az ősz folyamán meg­indul a hegképződés, sőt legtöbb esetben — ha kora ősszel végezzük az ültetést — tavasszal már tele van a gyökérzet finom, fehér haj­szál gyökerekkel. Ennek kö­vetkeztében a vegetáció meg indulásával a fiatal fák haj­tanak. Tavasszal munkatorlódás miatt rendszerint elkésik a telepítés, így az eredés bi­zonytalan, hiányos. Ültetés előtt a csemeték gyökérzetét felére vagy harmadára visz- sza kell metszeni és ki kell vágni minden olyan gyökér­részt, amely törött, zúzott vagy roncsolt. A megmet­szett csemeték gyökérzetét, — különösen tavaszi ültetés­nél — ajánlatos agyagha­barcsba mártani, mert ez megóvja a hajszál gyökere­ket a kiszáradástól. Az ültetést minden esetben; két ember végezze. Egyik: ellenőrzését, s különösen a középiskolákban zökkentek ki a diákok a rendből, a fegye­lemből. Az első napok tapasz­talatai után megsokszoroztuk a családlátogatásokat, és a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tálya segítségével iskolaorvos is ellenőrizte az osztályfőnö­kökkel a távolmaradt diákok egészségi állapotát. A tapasz­talatokat tudatosították a ta­nárok az iskolákban. Rövidé sen megszűntek a „lógások", a hiányzások száma szinte egyik napról a másikra felére csökkent. — Egyetlen iskolát sem kel­lett bezárni, csupán a diákolí­fogja a fát, másik porhanyós földet húz a gyökerekre. A fát állandóan rázogatni kell, hogy a gyökerek között lég­üres tér ne maradjon. A gyökérzet földdel való befe­dése után körültapossuk a fakörüli földet. Az elültetett fákat őszi ültetésnél 10—40 centi magasan földdel fel kell kupacolni a téli fagy el­len. Utolsó munka pedig a fák törzsének gondos bekö- tözése náddal, .napraforgó- szárral vagy tüskés gallyal, hogy a nyulak se rághassák meg. A tsz-nek a telepítésekhez szükséges csemetéket az ál­lami faiskolák biztosítják, míg az egyéniek részére a bicsérdi és a mohácsi faisko­lák szállítanak csemetéket. A beszerzés megkönnyítése érdekében, gyümölcsfaiskolai lerakat létesül Pécsváradon. Szentlőrincen, Sásdon, Sely- lyén és Szigetváron már e* év ősz folyamán. GERGELY JANOS kert. felügy. A Hazafias Népfront Pécsi Iró- ; csoportjának vezetősége értesíti a ■ csoport tagjait, hogy november I,- én, pénteken este 7 órakor Uést tart, amelyre valamennyi tagot meghívja. Az ülés szfnneiye a csoport Széchenyi tér 14. szám alatti helyisége. Napirendre kerül a vezeiöség beszámolója az eddig végzett munkáról és a továboi feladatok meg'itatása honokat zártuk le, amelyek­ben a megbetegedések egyszer­re zajlottak le. Megállapítá­sunk szerint a tanulmányi ki­esés T—8 napos. Tantárgyan­ként 1—2, legfeljebb 3 óra maradt el, amikor új anyagot kellett volna tanítani. E ki­esés pótlása nem okoz nehéz­séget.' A téli szünettel kapcso­latosan a minisztériumnak az az álláspontja, hogy a mi ja­vaslatunk alapján dönti el a szünet időtartamát. Vélemé­nyünk szerint nem szükséges, hogy a téli szünetből akár eey napot is elvegyünk, — fejezte be nyilatkozatát Gábriel Jó­zsef elvtárs. Az influenza-járvány miatt nem lesz rövidebb a téli szünet Tanácsülés Sellyén VYTTVrfTTTtVTTVTTTTTTVVTTTTTTTTTIYYT7YYYTYYYYY7TYYYTYYf»ÍTTYTTTTTTTTYTTTTTTYTTTTTYTTYTTTTTYT» H fanánp mint államhatalmi H Iflllfllü szerv mindinkább betölti azokat a feladatokat, amelyeket az 1954. évi X. tc- ben lefektettek. Igazságos in­tézkedéseikkel a nép bizalmát mát egyre jobban felkeltik a tanácsok iránt. Ezt a megálla­pítást igazolja a sellyei tanács­ülés is. A közvetlen kapcsolat bizonysága az a megértés, amellyel a helyi tanács telje­síti a hozzá fordulók jogos és törvényes kéréseit. A mezőgazdaság helyzetéről és az ebből fakadó útmutatás­ról számolt be Kovács Lajos agronómus, a helyi tanács gaz­dasági felügyelője. Egy hónap alatti működése is élő bizonyí­ték arra, hogy helyes volt kor­mányzatunk intézkedése, ami­kor megszervezte a gazdasági felügyelői intézményt. lemeri községének mezőgazdasági helyzetét, annak nehézségeit — beszámolója ezt igazolja — ha­tárjárásai közben, valamint a termelőszövetkezetekben és egyéni gazdáknál szerzett ta­pasztalatok képezik beszámoló­jának anyagát. Az idei évben magasabb termésátlagot értek el, de annak további emelése érdekében belterjesebb gazdál­kodást javasol: alaposabb ta- lajelőkészitést, a gépállomás se­gítségével mélyszántást a talaj javítására, megfelelő trágyá­zást, részben istállótrágya, részben műtrágya felhasználá­sával. A helyes talajkezelés érdekében ajánlja az egyes ta­lajnemek alaposabb vizsgálatát Ingyenes laboratóriumi eljárá­sok segítségével. A sellyei föld gyengébb minősége indokolja az alaposabb talajvizsgálatot, hogy annak megtörténte után h legmegfelelőbb módszerrel Javítsák. Sok veszéllyel fenyegetik a mezőgazdasági termelést eze­ken a területeken az amúgyis oly gyakori vadvizek, amelyek nemcsak a szántókat, de a le­gelőket is fertőzötté teszik és a májmétely elterjedését okoz­zák. A tanács nagyobb össze­gű anyagi hozzájárulásával már sikerült e területnek egy részét a termelésre és legelte­tésre alkalmassá tenni. Hason-, ló a helyzet az állati és növé­nyi kártevőkkel kapcsolatosan (burgonyabogár, aranka). A futrinka is felütötte" néhol a fejét; ezért figyelmezteti a dol­gozókat az ellepett területek bejelentésére, hogy megfelelő óvóintézkedéssel megakadá­lyozzák a további terjedést. A kártevők elleni védekezés költ­ségeit a továbbiakban a terme­lőknek be kell számítaniok a termelés költségeibe. Az állattartásban főleg a sellyei sertéstenyésztés fejlesz­tését sürgeti, nemkülönben a tejtermelés növelése érdekében a minőségi szarvasmarha-te­nyésztésnek bevezetését (törzs­könyvezés). Államunk nagy összegeket fizet a különböző aprómag­vakért. Ezek értékes valutát jelentenek gazdasági életünk­ben. Ezért különösen a lucer­na, a vöröshere termelését ajánlja és azokat a növénye­ket, amelyek a sellyei talaj- viszonyoknak és éghajlatnak a legmegfelelőbbek. Az idei ter­mésátlagok növekedése is azt bizonyítja, hogy jó úton halad­nak a sellyei dolgozó parasz­tok. — Ugyancsak a szakszert talaj- és növényápolást segíti elő a téli hónapokban meg­induló ezüstkalászos tanfo­lyam, amely a szakszemponto­kon kívül elsősorban a fagy­üzemi gazdálkodás előnyeivel ismerteti meg a hallgatókat. Szakelőadók előadásai nyomán megismerkednek a korszerű növénytermeléssel, állatte­nyésztéssel, kertészettel, szőlé­szettel, gazdasági számtannal és mértannal, egészségügyi is­meretekkel, valamint a mező- gazdaság gépesítésének lehető­ségeivel. II fanácslagok higiénikusabb kezelése érde­kében, kifogásolták, hogy po­ros a piactér és nem rendelke­zik eladóasztalokkal. Ezen oly­képpen segít a helyi tanács, hogy az általa október 1-én megindított betongyártó üzem­ben a jövő évben elkészítteti azokat. Jelenleg az üzem a kü­lönböző községek rendelései­nek tesz eleget, járda számára alkalmas cementlapokat készít. Tervbe vették a cementlapo­kon kívül kútgyűrűk, hídfejek, itatóvájúk és konyhai cement­lapok készítését is. A vasút­állomás közelében van az üzem, ezenkívül a község sa­ját kezelésében lévő homokbá­nyából szállítják a homokot. Állandó üzemeltetéséhez nél­külözhetetlen az üzem udvará­ban lévő — jelenleg a Malom­ipari Egyesülés tulajdonában álló és raktári célokat szolgáló — helyiség, melyben a múlt­ban már betonipari feladato­kat oldottak meg. Erről a he­lyiségben levő kút és egyéb gépi eszközök is tanúskodnak. Ugyanakkor a tanács két má­sik, tárolásra alkalmasabb épü­letet ajánl fel raktár céljaira. Hasonló fontosságú a vala­mikor már üzemben lévő, az­óta megszűnt, de most újból működő mészégető, amelynek üzemeltetése a helyi tanács aktivitását dicséri. Tervbe vették az erdővldék faanyagának felhasználása cél­jából fűrészüzem felállítását, amely bérfűrészeléssel és láda- gyártással foglalkozna. — A megyei tanács is segít a helyi tanácsnak, amikor Szigetvárról áthelyezi a fűzfatelepet Sellyé­re, a volt sertéstenyésztő telep­helyére. A környék rendelke­zik az üzemeltetéshez megfe­lelő nyersanyaggal (Marócsa, Kápolna puszta). Ezenkívül munkát is biztosít. Hasonló­képpen lehetőség van arra, hogy megkapja a Keltető Állo­más sellyei fióktelepét is. — Mindezekre a vállalatokra szükség van a községfejlesztési terv megvalósítása céljából, mert a község külső képe nem árulja el, hogy egyik legna­gyobb járásunk székhelye. A tanácstagok javaslataiból kitűnik, hogy az említetteken kívül még több más kérdés is megoldásra vár. A csibajl ré­szen ősztől tavaszig víz. alatt állt a terület. Az ottani lakók közlekedését ez nagy mérték­ben nehezítette. A tanácstagok közbenjárására a községi ta­nács két új árok ásatásával részben megoldotta a víztelení­tést. Hasonló volt a helyzet a posta mellett lévő úttal, mely az iskolához és a gépállomás­hoz vezetett. Téli időben a leg­nagyobb nehézségek árán volt megközelíthető az említett két hely. Afkok létesítésével, va­lamint az út feltöltésével és egyengetéssel sikerült jármű­vek számára is járhatóvá tenni az utat H caitÜTDm elhasznált, bűzt H OflJlluGIII terjesztő vizénélc elvezetése a • lakóházak köze­léből szintén elvégzendő fel­adat. Ugyancsak javításra szo­rul a volt uradalom udvarán álló, veszélyt jelentő kút is. Az egészséges ivóvíz pótlására folyamatban van a parkban egy új artézi kút fúrása, amely hamarosan elkészül. A park említésével kapcso­latban egy nehéz kérdés -ke­rült felszínre. A sellyeiek sze­me láttára megy tönkre a nagy értéket képviselő és Magyar- országon is ritka fákat tartal­mazó gyönyörű park. Ahány­szor üzem, hivatal vagy intéz­mény volt a parkban lévő kas­tély lakója, annyiszor növeke­dett a kiirtott fák mennyisége, tekintet nélkül értékes vagy értéktelen faanyagáfa. Kocsi- utak, gyalogutak szelik szerte- széjjel az évszázados, ritka fákkal borított területet. Sú­lyos népvagyan megy veszen­dőbe, amelynek megvédése és védetté nyilvánítása nemcsak a helyi tanácsnak, hanem a kastélyban Otthont találó egyéb hivataloknak, intézmé­nyeknek is elsőrendű köteles­sége. A helyi és járási nép­front-bizottság járhat ebben elő jó példával. A parkban ter­vezték a ,,népfürdő“ megépí­tését. A község hozzájárult megfelelő társadalmi munká­val, sőt' az anyagi fedezet is részben már rendelkezésre állt. a cement egy részének hiánya, valamint a medencét állandóan tápláló vízmennyi­ség kevésnek bizonyult s meg­akadályozta a terv kivitelét. Bár üzemeltetése nem éppen rentábilis, de szükség volna a megvalósítására egészségügy: szempontból esetleg meleg fürdő formájában. Alig két éve újjáépített 8 tantermes iskolába járnak a sellyei és a környékbeli ta­nulók. Ez részben megoldotta az általános iskolai osztott ok­tatás követelményeit. A két hiányzó tanterem hozzáépíthe­tő az új részhez a következő évek során. A helyi tanács kezdeményezésére megépült a: iskola mellé a szenet és fi1 tároló épületrész saját költ­séggel. A régi iskola átalakí­tásából két pedagógus jutót! megfelelő lakáshoz. Mostohán kezelte a tanács a pedagógu­sok földjuttatását. Ennek han­got adott a tanácsülésen az egyik tanácstag is. Vizemy’s' földet kaptak, s a mag élve­tése után hamarosan tó' ' -e- ment a fejlődő növény. A h>- nács eV-' te a hibát és sertésvállalat által h ‘ jó földből biztosítja a peda­gógusok földigényét. II laáslaöoM megnyilvánult felelősség:‘a ígéret arra. hogy Sellye való­ban teljesíti azt a feladatot, amely a szocializmus építésé­ben, mint a járás székhelyére reá haruL Dr. Görcs László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents