Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-29 / 253. szám

1957 OKTOBER 29 NAPLÓ 55 Az első lépés (Gondolatok az Ormánsági Múzeum létesítéséről) JKi íüfsAq, .Baranyában 1934 áprilisában Kodolá­----------- nyi János a követ­kezőket írta az egykéző Or­mánságról: „Hol találja meg tehát a nép a szaporodáshoz, egészséges élethez feltétlenül szükséges biztonságot? Óvato­sabbak legyünk tehát, amikor a parasztot szidjuk, hibáztat­juk, s felülve erkölcsi felhá­borodásunk magas nyergébe, elítéljük őt. A népnek szük­ségképpen kellett eljutnia a pusztulásig, s a temetőkké váló falvakba nem a maga jó­szántából érkezett... Az or­mánsági nép kihalása nem más, mint dacos, büszke szem­befordulás azzal az életformá­val, amelyet tudta, akarata és kívánsága ellenére építettek ki számára.” M a már aligha rajzolhat­nánk ilyen megdöbbentően sö­tét képet az Ormánságról.' Megtörténtek az elmúlt évek­ben azok az intézkedések, me­lyeket már évtizedekkel ez­előtt sürgettek legjobbjaink, köztük Kodolányi János is. „Másfél évtized alatt — írja Baranyai utazás c. 1941-ben megjelent művében — radiká­lis földreformot, új örökösödé­si törvényt, átfogó telepítést, termelő és értékesítő szövetke­zeti hálózatot, népi és egysé­ges, olcsó közoktatást stb. kel­lett és lehetett volna teremte­nünk. A költségvetésben sú­lyos összegeket kellett volna szánni az ország újjáépítésé­nek feladatára.” Amit a Hor- thy-rendszer vétkesen elmu­lasztott, annak javarészét mi megoldottuk. Intézkedéseink nyomán alapvető változás kö­vetkezett be Ormánság életé­ben. Van már életkedve e ha- lálbaindult népnek. Tudomá1- nyos kutatómunkánk és mű­vészetünk egyik feladata, hogy számba vegye az új hely­zetet éppen úgy, mint ahogy valamikor hírt adott e nép szomorú sorsáról. A Baranyai utazásban Ko­ri olányi János arról is panasz­kodott, hogy végleg elvész e néprajzi egység kultúrája. és más szellemi néprajzi érté­keink.­Ma már népe az Ormánság is tudja, érzi: itt az ideje, hogy jól előkészí­tett munkával rövid idő alatt összegyűjtsük, ami még ebből az értékes művelődési hagyo­mányból megmenthető, ösz- szegyűjtsük azért, hogy vissza­adjuk a népnek, hogy az or­mánsági iskolákban, művésze­ti együttesekben s másutt is megszólaljanak az ormánsági dalok is, tanulók és felnőttek megismerjék és még jobban szeressék népüket, szülőföld­jüket, büszkék legyenek gaz­dag hagyományaikra, össze­gyűjtsük azért is, hogy szocia­lista kultúránk szerves részé­vé tehessük az ormánsági ha­gyományok felbecsülhetetlen értékeit is. Ormánság népének régi vá­gya teljesül, amikor megkezd­jük az Ormánsági Múzeum létesítésének megalapozását széleskörű társadalmi gyűjtő­munkával. Az elmúlt héten e tárgyban Sellyén tartott értekezlet rit­kán tapasztalható, lelkes han­gulatban zajlott le. Az ormán­sági párt, tanácsi és tömeg- szervezeti vezetők, tanítók és népművelési munkásak hitet tettek az ormánsági kultúra nagy szeretetéről. Jól esett hallani az emlékezéseket, ja­vaslatokat, melyek meggyőz­tek arról, hogy helyes úton jár tunk, amikor e nép szülőföld- szeretetére, a szocialista mű­velődéspolitika céljainak meg­értéséből fakadó lelkesedésre építettük az Ormánsági Mú­zeum létesítésének tervét. Olyan szeretettel beszéltek e tervről, hogy szinte már látni lehetett a berendezett talpas házat és gazdasági udvart, a tudományos alapossággal és művészi igényességgel bérén dezett kiállítási termeket Biztosak vagyunk abban, hogy Ormánság népe büszkén tárja népünk elé életének, lel­kének értékes kincseit, s mun­kásává szegődik hagyományai ápolása ügyének. A gyűjtő­munkát állandó feladatunkká kell tenni. . Nem elegendő csak a tárgyi emlékek összegyűjtése, hanem össze kell gyűjtenünk a nép életével, szokásaival kapcsolatos történelmi és szel­lemi néprajzi anyagot is, hogy e gyűjtés eredményei és az ormánsági nép életével foglal­kozó tanulmányok is helyet kaphassanak a múzeumban. A tárgyi és szellemi nép­rajzi gyűjtőmunka sikeréhez minden ormánsági dolgozó hozzájárulhat, részben azzal, hogy átadja a létesítendő mú­zeum számára a birtokában lévő, nem használt tárgyi em­lékeket,1 másrészt azzal, hogy közli azokat a szellemi értéke­ket, adatokat, amelyekkel elő­segítheti közös ügyünk sikerét. UJ TSZ-TAGOK MÄRIA- KÉMÉNDEN A máriakéméndi Rákóczi Termelőszövetkezet a közel­múltban három ú.j tagot vett fel. Sík Györgync, Schneider Antalné és Danajka Lajos vál- 'alták a közös gazdálkodást. Ezzel a termelőszövetkezet taglétszáma 58-ra emelkedett. VIRÁGZIK A PHILODEND­RON Bali Lászlóné, Tettye utca 40. szám alól közölte, hogy philodendronjának bimbója már bontakozik és hamarosan teljes pompában virít. Tavaly júniusban vásárolta és akkor azt mondták, hogy a növény három éves. Ez az első virá­ga. TEMETKEZÉSI SEGÉLY­CSOPORTOK ALAKULNAK U.I ISKOLA HIDASON A hidasi községi tanács már kijelölte az új iskola helyét, melyet 1958-ban kezdenek épí­teni. Az iskola, az első ütem­ben négy tantermes lesz, de már úgy tervezik, hogy a má­sodik ütemben még négy tan­termet építhessenek hozzá. A négytantermes iskola körülbe­lül másfélmillió forintba ke­rül. MAR TEREM AZ Ű.I SZŐLŐ BABARCON Három évvel ezelőtt tele­pítette a babarci Béke Ter­melőszövetkezet húsz holdas szőlőjét. Az új szőlő idén hoz­ta első termését, melyről nagy elismer' -el beszélnek a szak­emberek. Húsz holdról 206 hektolitert szüreteltek. Terve­zik, hogy Pécsre is eljuttatják a babarci tsz szőlőjének a le­vét. A nagyposta mellett akar­iVasy biztosak vagyunk abban, hogy hamarosan megnyitjuk az Ormánsági Múzeum kapuit és sikerül fellendítenünk azt a tudományos kutatómunkát, mely fényt derít az itt több, mint egy évezrede élő magya­rok életére, művelődésére, s e széleskörű gyűjtőmunkát ki­egészítik az utolsó évék fej­lődését értékelő tanulmányok. Biztosak vagyunk ebben azért, mert tudjuk, hogy Ormánság MEGALAKULT A Nö- TANACS MOHÁCSON Valamikor számos községben mű­ködtek a temetkezési segélycsopor­tok. melyek megkönnyítették a parasztok gondját, ha a családban valakit hirtelen haláleset ért. A segélycsoportok anyagilag támo­gatták a halott hozzátartozóit. Most a pénzügyminisztérium illetékes ... ... . szervei hozzájárultak, hogy ismét nak borkimérést nyitni( fába vágtuk fej- t megalakuljanak a községi temel- szénkfJ Möoi-; é hezési segélycsoportok. A temetke- ® ” zési segélycsoportok élén többtagú Intézőbizottság szervezi és irányít­ja-a csoport munkáját. Már több községben — Dunaszekcsőn, Mo­hácson, Bólyban. Mágocson, Pécs- váradon és Véménden — megala­kultak a temetkezési segélycsopor­tok. de más községekben Is Igen nagy az érdeklődés Irántuk. Á temetkezési segélycsoportok az Állami Biztosító helyi szerve­ként működnek. A temetkezési se­gélycsoport tagja lehet minden is—SS éves egészséges személy. Or­vosi vizsgálat nem szükséges. A tagsági díj havi tíz jorint, amelyet húsz éven át vagy az esetleg ko­rábban történt elhalálozás Időpont­Október közepén alakult meg a járást nőtanács Mohácson 22 tag­gal. Az alakuló illésen megválasz­tották a héttagú végrehajtó bizott­ságot és ideiglenes elnöknek Szabó Józsejnét, a járási tanács dolgozó­ját. Ugyancsak megválasztották az országos küldötteket is. A mohácsi járásból Tóth Vincéné selyemgyári dolgozó, Merényi Rezsőné himes- házl tanítónő és Szabó Józsefné képviselik az országos tanácskozá­son a járás asszonyait. Az első gyűlésen számos panasz, kérelem hangzott el, melyet a ta­népe büszke hagyományaira ^ iáig kell fizetni. Ha a tag a díj- ________ __________________ és megbecsüli szocialista fej-i fizetést három év után megszün- nács végrehajtó bizottsága meg­l teli, joga a megfelelően leszállt- vizsgált és java részét már orvo- ? tott segélyösszegre továbbra is er- solta js_ lődésünk eredményeit, Lemle Géza vényben marad. pénzbírság érvény­telen SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYOKÉRT A siklósi rendőrkapitányság Orbán Rudolf illocskai lakost 80 forintra, Fischer József vil­lányi ’lakost 80 forintra és Czövek Ferencnc villányi 1»* kost 30 forintra büntette, mert a személyi igazolványát az előírt határidőig nem ér­vényesíttette. Eljárást indítot­tak Sidó István harkányi fö'd- művesszövetkezeti ügyvezető ellen, mert október 1 óta olyan személyt alkalmazott, akinek személyi igazolványa nem volt érvényesítve és a munkaviszony megkezdés"' az igazolványba nem vezette be. MEGVALÓSULÓ TERVEK LIPTÖDON Liptódon a községfejlesztési alapból a Rákóczi és a Dobó utcában mintegy 900 mé’^ren cementlappal raíkják ki a jár­dát. A községi tanács a duna- szekcsői cementipari vál’a:at- tól hozatta a lapokat és 23 ezer forintot fordított járda­építésre. A paras7* k nemcsak pénzzel, hanem 6000 Ft értékű társadalmi munkával is *ámo- gatták a községi tanácsot. ELOREGYARTOTT ELEMEK — HATÁRIDŐ ELŐTT A Komlói 49-es Építőipari Villa- lat elöreqyártó telepének dolgozói is bekapcsolódnak a november 7-ra indult munkaversenybe. akarattal elhatározták, hogy a ken­der földi 560-as „F” épület '•'Vetí­téséhez szükséges hatvan darab kazettás vasbetonpallót hüS2 nap­pal a határidó előtt elkészítik ígé­retet tettek arra vonatkozóan is, hogy november 30. helyett novem­ber 25-re elkészítik a kenderföldi csatornaépítéshez szükséges akna- szükítőket is. •• DJ ISKOLA ÉPÜL BIKALON I Nem elegendő hát a gazdasá­gi és társadalmi viszonyok <t rom tanteremben megjavítása, emellett szüksé ge'M'z is, hogy továbbfolytas su\ e táj anyagi és szellemi kultúrájának feltárását, tanul­mányozását, közkinccsé téte­lét és továbbfejlesztését. A talpas házak összedőlnek, a faragott bölcsők jórésze már az egykés világban tűzre ke­rült, a fejedelmien pompás népviselet egyes darabjai már alig lelhetők fel, a régi hasz­nálati tárgyakat teljesen ki­szorítják a modern eszközök, pusztulnak dalaink, táncaink GALDONYIBÉLA: Bikaion már kicsi régi iskola. A há­egész nap tanítanak, tanulnak, s a munka erősen igénybe veszi a nevelők türelmét, erejét. Az iskola igaz­gatója, Kovács Lajos, a tanács elnöke, — Ambláncky Ferenc és a tanácstitkár, Hor­váth Ferenc megtár­gyalták, hogyan le­hetne új iskolát épí­teni? „Szerencsés vélet­len" döntötte el a kérdést. Az állami gazdaság 500 férőhe­lyesre bővíti kultúr- otthonát — a községi kultúrotthon felsza­badult, amelyet elfo­gadhatóan át lehet alakítani iskolává. Az építkezéshez há­roméves tervet dol­goztak ki. Az első évben, az idén, há­rom tantermet és zsibongót építenek, második évben meg­építik a negyedik tan­termet, a tanítói la­kást, a tornatermet és a hármadik évben bővítik az iskola szertárát. A terv első pontjá­nak megvalósításá­hoz 120 000 forint szükséges.»Felét a ta­nács adja, másik fe­lét pedig társadalmi munkában dolgozzák le a község lakói. A megegyezés után rö­videsen megkezdték a munkát s ma már ott tartanak, hogy a három tantermet és á rendbehozni kell. — Előreláthatólag no­vember közepére csinosítást is zik. A falu, az iskola, s az állami gazdaság vezetőinek egyetérté­se, valamint a nép segítőkészsége ered­ményezi azt, hogy a gyerekek megválto­zott, előnyösebb kö­rülmények között ta nulhatnak majd Bi­kaion. Hzottsertés-vásárlási akció Aki nem tart sertést, min- folyosót csak festeni, idén évben gondolkozhatott azon, hol vásárolja meg a hí­zót. Sokan már idén is meg- i bízásokat adtak sertéstartók- elvég inak, hogy részükre feltétlenül l hizlaljanak disznót, mások pe­dig vétel céljából alkudtak ser­tésekre. Egyesek bizony sokat kémek a hízók kilójáért, an­nak ellenére, hogy 100 forintért lehet kukoricát vásárolni. Az Allatforgalmi Vállalat éppen ezért hízottsertés vásárlási ak­ciót indít a bérből élő dolgozók részére. Az ezzel kapcsolatos tervezetet, a végrehajtással kapcsolatos feladatokat most dolgozzák ki, s egy hét múlva minden bérből élő dolgozó ol­csón vásárolhat olyan sertést, amilyenre szüksége és pénze van. Annyit már most is el­árulhatunk, hogy Igen kedve­zőek az árak. 145 kilósig 15.50, 145—165 kilósig 16.50 és 165 kilón felüli sertésért kilónkint 17.50 forintot kell fizetni. A vásárló felkeresi az Állat- forgalmi Vállalat telepeit, vagy felvásárló helyét és kedvére válogathat az élő sertések kö­zött. Azt fogják meg részére, amelyiket parancsolja. Ter­mészetesen hangsúlyozni kell, hogy ebben az akcióban csak azok részesülhetnek, akik fize­tésből élnek. t téli rmon ostroma W fjjkl l * : f-1::. * A téli palota ma Az ideiglenes kormány manőverei Az ideiglenes kormány lát­ta, hogy elvesztette az első játszmát. Úgy vélte, hogy egy másik aduval sikerül meg­nyernie a második, a számára löntő menetet. Az adut ha- Vnarosan ki is játszotta. Ezekben a napokban — kü­lönösen október előtt — n Téli Palota őrzését az Auróra matrózaira bízták. Furcsa hely­zet volt. Az ideiglenes kor­mány számolt azzal, hogy a. halset?» kok sikeres oq^ücíóI folytatnak a kikötő egyetlen hadihajóján. Mégis a hadihajó védelmére bízták magukat, — Arra számítottak,' hogy ha hi­vatkoznak a loettős hatalomra, a hazafiúi kötelességre, a ka­tona esküjére, sikerül majd megnyemiök a matrózokat. Azt hiresztelték árulóikon keresztül, hogy belső ellenség — nem mondták ki nyíltan, de sejttetiék, hogy a bolsevikok­ra gcrndolnak — akarja meg­támadni a Téli Palotát, az ideiglenes kormányt, amely egyedül hivatott az ország kor­mányzására. Közben befejeződött az Auróra nagyjavítása és készen állt a kifutásra. Szinte az utolsó kalapácsütéssel egyidő- ben érkezett az ideiglenes kor­mány utasítása: a cirkáló azonnal hagyja el Pétervár kikötőjét és fusson ki a nyílt tengefre, motorpróbára. Ilyen ürüggyel akarták eltávolítani a városból az egyetlen olyan katonai védelmi bázist, mely alkalomadtán nagy hasznára lehetett a forradalomnak. Tervük nem sikerült. A cirkáló katonai forradal­mi bizottsága azonnal rend­kívüli ülést hívott egybe. — Megvitatták a jelenlegi hely­zetet és a bolsevikok javasla­tára megtagadták az ideigle­nes kormány parancsának vég rehajtását. Az ideiglenes kormány tehe tetten volt, de nem mert ka­tonai erőket küldeni a lázadó cirkáló ellen. Egyrészt azért, mert félt, hogy a szárazföldi csapatok is csatlakoznak a forradalmár matrózokhoz. — Másrészt nem is volt nagyon kit küldeni, hiszen a pétervári egységek nagyrészét elvezé­nyelték, hogy csatlakozzanak a szervezkedő fehérterroris­tákhoz. Ezért más cselhez folyamod­tak. Október 23-án újabb pa­rancs érkezett az ideiglenes kormánytól, mely szerint azonnal szét kell nyitni a Néva folyó összes hídját. En­nek következtében a hét vá­rosrész között megszűnt min­den összeköttetés. A bolsevikok minden bizal­ma a cirkálóban volt. Nem tudták még az ideiglenes kor­mány szándékát, de veszélyes lépést sejtettek mögötte. Futár vitte az utasítást az Aurorára: — A Központi Vezetőségtől jövök. Az az utasítás, hogy a hajó foglalja el a Nyikolájsz- ki-hidat. A hajóbizottság gyorsan in­tézkedett s a• cirkáló már in­dult is a hídhoz. Itt olyan változások mentek végbe a hajó fedélzetén, melyek vég­érvényesen megpecsételték an­nak további sorsát. Váratlanul összeült a hajó­bizottság. Nyolcán voltak és valamennyien bolsevikok. — Figyelembe vették a matrózok többségének véleményét, hogy a hajóbizottság vegye kezébe a cirkáló irányítását. Ezért elhatározták, hogy eleget tesz­nek a matrózok kérésének. — Addig azonban, amíg a cári tisztek az Aurorán tartózkod­tak, nem hajthatták végre tervüket. — Leszámolunk velük, — szólt az egyik vélemény, de vele szemben győzött a több­ség higgadtabb, emberibb dön­tése. A hídnál horgonyzó ha­dihajón letartóztatták a tisz­teket, fogdába vetették őket és a hajót ettől kezdve a ha­jóbizottság irányította. Ezután már hiába adta ki parancsait az ideiglenes kor­mány, hiába követelte egyre hangosabban, hogy az Aurora személyzete, mint reguláris egység hajtsa végre a leg­utóbbi parancsot és hegyin el a kikötőt, a matrózok többé nem hailgaittak rá, , Ki a frontra! A forradalmi munkástöme­gek központja a Putyilov gyár volt. Innen indultak a bolse­vik agitátorok messzi útra, hogy megnyerjék maguknak a fronton harcoló katonákat. Nem egy delegációt küldtek a frontra s munkájuk nem volt eredménytelen. A bolsevikok kiharcolták, hogy a delegátusok mandá­tummal rendelkezzenek, mely' biztosítja számukra a szabad mozgást a főváros és a front ] között. így jutottak el a bol­sevikok a közeli harcterekre és] elbeszélgettek a katonákkal. A legfőbb téma a háború mielőbbi befejezése volt. Jii- nek használ a vérengzések to­vábbi folytatása? Kik akar­ják, hogy a muzsikok, mun­kások vére folyjon? Kercnsz- kijék, Kornyilovék, akik azon mesterkedtek, hogy a cárt visszahozzák. Azzal mitsem tö­rődnek, hogy a népnek, a ka­tonáknak nincs kenyerük. Ki­adták hát a bolsevikok a jel­szót: Vessenek véget a hábo­rúnak! Kenyeret a népnek! S a jelszavak igen népszerűek lettek az éhező, fagyoskodó katonák előtt. Egyre többen hagyták el a frontot és meg­indultak haza, vagy a bolsevi- kokat követték, fegyverükkel együtt. A jront-agitáció fő szervező­je a putyilovgyári bizottság volt. ök szervezték meg a VI. Pártkongresszus fegyveres biz­tosítását is. Puskákkal és gép­puskákkal őrizték az épületet, míg bent a bolsevikok küldöt­tei tárgyalták a forradalom végrehajtásának tervét. Csillerázó“ berendezést készítetlek Komlón A csillékbe töltött laza komlói szén amíg a bányából a külszínre érkezik, annyira összerázódik, hogy további ötven-nyolcvan kiló­val tetézhető. Ez adta az ötletet Schnetzer Tamásnak, a Komlói Szénbányászati Tröszt mérnöké­nek olyan berendezés szerkeszté­sére, amivel a szén a töltőhelyen a csillékben leüleplthető. Erre a célra — újitótársaival — a beton­keverő vibrátort megfelelőképpen átalakította. Az így gereblyéhez hasonlító vibrátor fogazatát a csil­lébe töltött szénbe mélyesztlk. azt megrázatják, leülepitik. Ezek után a csillékbe még ötven-nyolcvan kilogramm szenet töltenek. Nem­zetgazdasági szempontból a csille, helyesebben a szénrázóberendezés jelentősége nagy, mivel üzemszerű alkalmazása — amire a kísérletek lefolytatása után kerül sor — de­resebb csille üzembentartdsát. ki­es beszállítását teszi lehetővé. Citrom érkezeti Pécsre Citrom érkezett városunk­ba és csecsemő-tejjegyre ) osztják. Egy jegyre 20—25 de- i kát adnak a boltok. Kórházak. I napköziotthonok, diákottho­nok részére külön biztosítót- i tak citromot. Időjárásjelentés Várható Időjárás kedden estig:’ továbbra is felhős, párás, ködös idő, több helyen kisebb eső. — Gyenge légáramlás. A hőmérsék­let alakulásában lényeges válto­zás nem lesz. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 11—lt fok között %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents