Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-27 / 252. szám

2

l

NAPIG

1957 OKTOBER Í7

Kádár János elvtárs beszéde a KISZ első országos

értekezletén

(Folytatás az 1. oldalról)

1919 kezdetén — amikor a magyar dolgozók rohamra indultak, hogy megteremtsék az első magyar proletárdiktatúrát, kívülről senki nem nyújtott, nem tudott nyújtani egyetlen egy puska erejéig sem segítséget a magyar pro- letárlátusnak. Mindenki tudja, hogy 1919-ben a szovjet hatalom élet-halál harcot vívott a 14 ország imperialista körei által ellene indított támadásban, tehát abban az időben ■ nem tudott segítséget nyújtani a magyar proletárdiktatúrának.

mus cs a munkásosztály, a proletariátus erői, » prole- társzolidarilás erői között? Ez történelmi harc, egy népnek saját maga által választott történelmi útja.

S akik igényt tartanak arra, hogy elmondhassuk róluk: jóindulattal vizsgálják Magyar- ország viszonyait, azoktól elvárhatjuk, hogy elsősorban erre gondoljanak és akkor sokkal könnyebben megértenek minden mást.

Hogyan állíthatja hát lelkiismeretes ember azt, hogy Magyarországon azért épül a szocializmus, mert a szovjet katonák segítettek a magyar népnek?

Miért nem gondolnak arra, hogy Magyarországon — különlegesen kiélezett viszonyok között — 38 esztendeje folyik a harc a szocialista forradalom és az ellenforradalom erői, a nemzetközi kapitalista imperializ1919-ben a magyar proletár- diktatúra az entente-hadse- reggel szemben vívta a maga harcát. Támadókat kaptunk az ország határain túlról, nem segítőket. De a szocializmus eszméje — már akkor is frissen és fiatalon — oly erős volt a magyar dolgozó tömegekben, hogy az első magyar proletárdiktatúra, fennállásának egész időszaka alatt, hősies, igazán hősies harcot vívott a külső imperialista támadókkal, az entente-csapa- tokkal, a francia marsaitokkal és a »belső ellenséggel szemben.

Ncnt vagyunk hívei, hogy a nagytőkések és fasiszták demokráciát élvezzenek

Minden fiatalnak — mondotta a továbbiakban *—, aki igényt tart arra, hogy össznépi, nemzeti ügyekben beleszóljon, meg kell tanulnia,' hogy ha valaki demokráciát és szabadságot követel általában, akkor ebből logikusan az következik, hogy a rendszerrel szemben annak követeli a demokráciát és a szabadságot, aki- abban az időszakban nem élvezi azt. Ha általában követelik a demokráciát és a szabadságot, mondjuk az Egyesült Államokban, szerintem az teljesen jogos és az emberiség haladásának megfelelő követelés mert az Egyesült Államokban, vagy más kapitalista, imperialista államban általában szabadságot követelni azt jelfenti, hogy az elnyomott munkásosztály, az elnyomott nép számára követelik a szabadságot és a demokráciát;

A Magyar Népköztársaságban általában a demokráciát és a szabadságot követelni egyet Jelent a burzsoázia és a fasizmus szabadságának és jogainak követelésével, a fasiszták jogának

A burzsoázia egy kicsit szűk demokrácia közé ven szorítva. (Derültség.) De ez nem is lehet másként. Amíg osztályok állnak fenn, vagy az egyiknek van szabadsága és demokráciája —, .ha már a kapitalisták is ragaszkodók ehhez a kifejezéshez, — vagy a másiknak. Nem lehet mindkettőnek! Ezért tanulják meg azok, akik a múlt' év őszén csak úgy a levegőbe demojerá- ciát és szabadságot kiabáltak, hogy rögtön hozzá is tehették volna: „demokráciát és szabadságot követelünk a nagytőkések, a nagybirtokosok, a fasiszták, a nyilasok, az imperialisták számára" —, mert az ilyen követelés gyakorlatilag, a Magyar Népköztársasággal szemben ezt jelenti. És mi nem vagyunk hívei, hogy a nagy- birtokosok, a nagytőkések és a fasiszták demokráciát élvezzenek.

Népjólét kizárólag termelő munkából sziilethetik

A KISZ célja az te, hogy

harcoljon a nép jólétéért, a magasabb életszínvonalért

és ez helyes is. Nem először került a magyar forradalmi ifjúság zászlajára ez a jelszó. Azért is folyik a harc 1918

óta, hogy a nép jobban éljen.

A népjólét, az életszínvonal kérdésénél nagyon fontos az összehasonlítási alap. A népjólétet, az életszínvonalat helyesen csak az illető ország korábbi viszonyaihoz lehet fnérni. Meg kell mondani, hogy 1943-ben a magyar nép olyan országot és olyan szociális viszonyokat örökölt a régi világ uraitól, amihez képest a népjólét, az életszínvonal óriási mértékben növekedett. Ez nem azt jelenti, hogy önmagában nagyon magas.

paradicsom. Százával lehetne elmondani történeteket. Kifutott valamilyen fiatalember Innen, azután mindenféle viszontagság után egy szép napon’ bekerült valamelyik gyárba. Hát nem bírja a munkatempót, nem bírja a munka intenzitását. Azután délben csodálkozik, hogy még ebédid,-, sincs. Ha beteg, csodálkozik, hogy nincs ingyenes társadalombiztosítás, nincs gyógyszer, nem jut kórházhoz. Önök is bizonyára ismernek tucatnyi ilyen történeteket.

Miből is születik a népjólét? Demagógiából nem lesz népjólét, sem magasabb életszínvonal!

Nemzeti büszkeségünk megköveteli, hogy a saját lábunkra álljunk

Együtt az ifjúsági tömegekkel

Nálunk általában nagyon büszkék az emberek a nemzeti öntudatra. Azt hiszem, hogy az egészséges nemzeti öntudat nem rossz. De ehhez hozzátartozik, hogy ne mindig csak a kérő tenyerünket nyújtsuk a testvérek felé, hanem emberként álljunk helyt önmagunkért. Mi nem vagyunk olyan történelmi helyzetben, hogy nekünk kelljen támogatnunk más országokat. De azt joggal elvárhatja tőlünk a szocializmust építő valamennyi nép, hogy no, derék magyar barátaink, most már csináltatok proletárdiktatúrát is. ellenforradalmat is, forradalmi ellentámadást is, no most legyetek szívesek, álljatok meg a saját lábatokon. (Derültség.)

visszaállításával. Nálunk a nép számára van demokrácia, van szabadság, azóta van, mióta népi demokratikus rendszer és népköztársaság van.

Azt hiszem, hogy nemzeti büszkeségünk megkövetelt, hogy azzal a segítséggel, amelyet kaptunk — és amely teljesen elegendő ahhoz, hogy a saját lábunkra álljunk gazdaságilag is — valóban a saját lábunkra álljunk. Ezt a fiataloknak is meg kell érteniök!

A nemzeti függetlenségről beszélt ezután. — Ha visszaemlékeznek — mondotta — az SZKP XIX. kongresszusán Sztálin zárőszavában volt egy nagyon figyelemreméltó tétel. Arról beszélt, hogy a nemzeti függetlenség zászlaját a burzsoázia már régesrég a földre dobta és a munkásosztály — ha igényt tart a társadalom vezetésére, a nemzet vezetőosztályának rangjára, akkor — kötelezve van, hogy a nemzeti függetlenség zászlaját vegye a kezébe. Lehetséges, hogy ez a tétel bizonyos vonatkozásaiban helyesbítésre szorul, mert hiszen látjuk a példáját Egyiptomban, Szíriában, hogy bizonyos körülmények között még a burzsoázia is képes harcolni a nemzeti függetlenségért, — persze a proletárlátussal együtt. De azt hiszem, hogy a fejlett kapitalista országokra ez a tétel úgy marad, ahogy elhangzott, mert

teljesen igaz, amikor az ellenforradalmárok, az amerikai imperialisták itt rajtunk keresik a nemzeti függetlenséget, akkor meg lehet mondani, hogy Magyarországon márré- ges régen a földre dobta a burzsoázia a nemzeti függetlenség zászlaját és azt mér régéé régen /a magyar munkásosztály vette a kezébe.

Nem akarok itt nagy történelmi kérdésekkel hebehurgyán foglalkozni. De azt hiszem, megállapíthatom, hogy a magyar burzsoáziának, amikor kifejlődött, mondjuk, nagyjából felnőtté vált, első történelmi aktusa az volt, hogy 1807-ben letette a nemzeti függetlenség zászlaját a Habsburgok lábaihoz. Azt hiszem, ez volt az első felnőtt cselekedete a magyar burzsoáziának és azóta sem tud Benki egyetlen tényt sem mondani, amikor a magyar burzsoázia a nemzeti függetlenségért szállt volna síkra. De a magyar pro- letárlátus igen. A magyar munkásosztály — azon belül is a magyar kommunisták — a magyar proletáriátus volt az, amely az első világháború végén a Habsburg-házzal szemben, 1910-ben — a proletárdiktatúra idején — az entente összes mozgósított erejével szemben. Hitler benyomulása időszakában, Hitlerrel szemben, majd amikor Hitler habáraira az amerikai imperialisták kezdtek pályázni — 1945 második felétől 1946-tól — az amerikai imperialistákkal szemben védelmezte a nemzeti függetlenség ügyéi

Ezért, amikor a KISZ-re gondolunk, mint kommunista ifjúsági szövetségre, és annak makulátlan, tiszta zászlajára, amelyre a szocializmus, a népszabadság, a népjólét és a nemzeti függetlenség van írva, akkor azt mondom, hogy minden fiú és leány, aki ez alatt menetel, emelt fővel menetelhet és büszke lehet arra, hogy egy Ilyen tiszta zászló alatt tömörülhet, harcolhat és építheti új életét, a szocialista jövök (Taps.)

1 Van itt egy jelszó, vita is folyt felette. Ügy szól: „Együtt az egész ifjúsággal”. Kérem, hogy a jelszavaknak ne tulajdonítsanak varázserőt! A politikai harcban, a mindennapi életben jelszavaknak nincs varázserejük. Egy jó jelszó segít, mert talán politikailag összefoglal, világosabbá tesz bizonyos kérdéseket. De ennek varázsereje nincs.

Nos, ezzel a jelszóval, hogy „Együtt az egész Ifjúsággal” az a baj, hogy még mielőtt kiment volna igazán a köztudat- ba, máris politikai zavarokra és vitákra vezetett. Lehet, hogy nem szolgálja jól a célt. Talán olyasmit lehetne mondani, hogy „együtt az ifjúsági tömegekkel”. Az alapgondolat ugyanis azt hiszem az, hogy ne izolálódjék ez a 170.000 fiatal a többi ifjútól, hanem azok között éljen, velük együtt harcoljon. S lehet, hogy megtenné a szolgálatot az a jelszó is, hogy „együtt az ifjúsági tömegekkel”. „Az egész ifjúsággal” — az már bonyolultabb dolog, az a perspektívára vonatkozik, s azt jelenti, hogy a politikai munkában az ifjúsági szövetségnél nem lehet olyan osz- tálykategórlékat felállítani, mint a párt munkájában. Az ifjúsági szövetség szempontjából ugyanis az, hogy valaki kinek a gyermeke, egészen, más, mint hogy ő maga hová tartozik. El lehet képzelni, hogy burzsoák gyermekeivel is kell foglalkoznia a KISZ-nek. Elképzelhető. hogy burzsöá gyermeke a KISZ tagja lesz. A pártnál viszont nem akarjuk és a jövőben még kevésbé av ' juk, hogy maga a burzsoá párttag legyen. (Derültség.) A párt taglétszáma körülbelül négyszázezres, ez rendben van, s azt hiszem a Magyar Nép- köztársaságnak nagyon hosszú Ideig megfelel.

Az ifjúsági szövetségnél a 170.000-es taglétszám nem. Nem azt mondom, hogy most mesterségesen növeljük a KISZ taglétszámát, hanem

olyan politika! tevékenységet kell az ifjúsági tömegek soraiban végezni, amely azzal jár, hogy az ifjúsági szövetség taglétszáma a jelenlegihez képest normális fejlődés útján — persze egy-két esztendő alatt — Igen-Igen komoly mértékben megnövekszik. Azt hiszem, minimális Igény, hogy az Ifjúsági szövetségnek legalább valamivel több tagja legyen, mint a pártnak.

Ez adódik a párt és az ifjúsági szövetség közötti különbségből.

A magyar ifjúság jövője bíztató

Engedjék meg az elvtársak, hogy a párt Központi Bizottsága nevében üdvözöljem az önök értekezletét, átadjam önöknek a párt Központi Bizottságának testvéri üdvözletét, jókívánságait. Népköztársaságunk kormánya, a forradalmi munkás-paraszt kormány ts bizakodással nézi az ifjúsági szövetség munkáját, állami funkcionáriusaink új erőt várnak tőle a közös harcban. A párt Központi Bizottsága bízik önökben, bízik az ifjúsági szövetségben. Ég mi csak azt kérjük, hogy Önök bízzanak a jövőben.

A párt számít a KISZ-re

Lassan lekerül már a napirendről „az ifjúság vezető szerepe" a nemzet életében. Mi marxisták vagyunk, tudjuk, hogy osztályharc van a világon. Azt is tudjuk, hogy a társadalmat, egy ország életét csak valamely társadalmi osztály vezetheti és nem korosztály, sem fiatalok, sem áregek, sem ehhez hasonló kategóriák. A vezetés a munkásosztályé, a munkásosztály történelmi kötelessége. Mert a vezetés nemcsak jog, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, amelynek kielégítő módon eleget tenni nem könnyű feladat.

A párt számít a Kommunista Ifjúsági Szövetségre és az

nem látható. (Derültség.) Ilyen tapasztalataink Is voltak. Ha az elvtársak azt szeretnék — amit mindnyájan szeretnénk — hogy minden társadalmi vezető és minden állami vezető segítse a KISZ-t, akkor mi önöknek, fiataloknak azt tanácsoljuk, próbáljanak előbb valamit a saját erejükből segíteni, kulturális vezetőnek, gyárlgezgatónak, katonai parancsnoknak. Higy- jék el, ha egyszer valamiben segítettek annak a vezetőnek, akinek szintén megvan a maga gondja, azután már ő is úgy számol, hogy ez a KISZ tud nekem segíteni, tehát én is segítem, mert azután még többet fog nekem segíteni.

A KlSz-nek az ifjúság minden lényeges kérdésével kell foglalkoznia, s ezek közé tartozik a szórakozás és a sport is,

A ml Központi Bizottságunk nyugodtan mondhatja, hogy amennyiben a vezetésben október tanulságait számon- tartva dolgozunk, tehát a marxizmus—Icnlnlzmus alap. jalhoz hű lesz a vezetés párt és állami vonalon, akkor a Magyar Népköztársaság jövője biztató és akkor biztató az Ifjúsági szövetség és a magyar Ifjúság jövője is.

külön az Ifjúsági szövetség általános tevékenységében, hogy minél több olyan 'tagja legyen ennek az ifjúsági szövetségnek, akit példának tekinthet a nála életkorban, vagy KISZ-tagságban fiatalabb, mert példára az ifjúságnak szüksége van.

íme, hét hónap alatt megszületett a KISZ — egy úi. nagy erő. mely új ereje a pártnak, új ereje a Magyar Népköztársaságnak és új ereje a magyar ifjúságnak Mindnyájunknak egyetértésben azon kell dolgoznunk, hogy ez az új nagy és komoly erő még nagyobb legyen és a napirenden lévő feladatokat mindig helyesen oldja meg. (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps.)

Azt szeretnénk, ha önök, minél világosabb és minél tisztább eszméket és politikai célokat tudnának állítani az ifjúság elé. Bálványokat nem.

Nagyon vigyázni kell, hogy ne építsünk bálványokat az ifjúságnak.

állami, gazdasági, kultúrális, de ugyanakkor jegyezzék meg,

Népjólét, életszínvonal «— ennek továbbemelésc — kizárólag alkotó, termelő munkából sziilethetik 1

sportterületen dolgozó rendes hazafiak — párttagok és nem párttagok — óhajtják és kívánják, hogy a Kommunista

Ifjúsági Szövetség még tudja . _ ___ __#

ad

ni a gazdasági vezetőknek, politikai szervezete, a hadsereg vezetőinek, a rendhoay a magyar Kommunisták Ifjúsági Szövetsége a maga egészében és minden helyi szervezete is elsősorban az ifjúság szocialista, forradalmi,

A fiatalok korából adódik és leUdalkatáhoe tartozik,

hogy valakikhez hasonlítani szeretnének. Azt ajánlom, hogy a kommunizmus eszmélt, pártunk politikai célkitűzéseit állítsák az Ifjúság elé, mint követendőket, ne személyeket! Egyetlen személyt se! Ez nem jó. De ugyanakkor törekedjünk arra a párt általános tevékenységében és még

Kádár János beszéd* után Tóth Károly, a Salgótarjáni Acélárugyár küldötte. Dobi Imre, a Mhltolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegéde, Nagy Oszltár, fiatal bányamérnök, a salgótarjáni járás küldötte szólalt fel.

Ebédszünet után több üd- vözlőtáviratot ismertettek, amelyben az ifjúság különböző rétegei üdvözölték az országos értekezletet. A délutánt vitában felszólalt Gátai Ottó, a KISZ XX. kerületi bizottságának titkára, Várnai Ferenc, a KISZ országos szervező bizottságának titkára és mások. Ezután az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy levelet küldenek az MSZMP Központi Bizottságának.

A délutáni ülésen felszólalt még Szőnyi Péter, a Csepeli Vasmű KlSZ-bizottságának tagja, Gál Zsigmondi egyénileg dolgozó parasztfiatal és Ugrál Ferenc vezérőrnagy.

A tanácskozást vasárnap reggel folytatják.

A ml viszonyainkat tehát elvileg nem helyes az Egyesült Államok, Nyugat-Nc- metország vagy Franciaország életviszonyaival összehasonlítani. Gyakorlatilag azonban még ezt az összehasonlítást Is klánjuk, feltétlenül klálljuk.

Jelenleg nálunk azok az emberek a legjobb agitátorok, — folytatta ezzel kapcsolatban, — akik a múlt cv őszén kiszaladtak és saját szemükkel megnézték, saját bőrükön is kipróbálták, mi az a nyugati

Jelenleg nálunk az a helyzet, hogy az életszínvonal emelésében a kormány elment a szélső határig. Megmondom, elv- társak, továbbmenni — akármiről van sző, akár a nyugdijak felemeléséről, akár a fiatalok sportalapjáról, — csak akkor tudunk, ha a termelés növekszik, ha a megtermelt érték mennyisége gyarapszik. Nem lehet sehol olyan kiadásokat realizálni, amelyek mögött nincs roálls termelési érték. Ezt tudomfaul taM venni elvtársak!

őrség, a kulturális élet vezetőinek azt a segítséget, amit csak jó kommunista ifjúsági szövetség adhat. ÍEzb várják és elő is akarják segíteni. Ebben akkor se kételkedjenek, ha itt-ott valami értetlenséggel találkoznak, mert van öröksége a múltnak, Itt is van öröksége. Igenis, volt olyan időszak, amikor az ifjúsági szövetség úgy jelentkezett, mint akinek a szeme mindig könnyes, az orra mindig nedves, a zsebe mindig üres, mindig csak bajban van, mindig csak kér, de amikor a zsák egyik sarkát meg kell fogni, vagy a szekeret előbbre kell tolni, ükkor valahogy

A Kommunista Ifjúsági Szövetség nem sportegyesület. nem lövészegylct, még csak nem Is termelési brigád, nem a tánctanárok egyesülete, hanem egy kommunista politikai szervezet és ezt a Jellegét őrizzük meg.

A fiatalók közötti politikai munka legfőbb mestereinek, a KISZ funkcionáriusainak és tagjainak kell lenniök. Ez a politikai rendeltetése ennek a szövetségnek, s minden más ezt mozdítsa, segítse elő! Ez a feladata!

A jugoszláv külügyi államtitkárság cáfolata

Belgréd (MTI): A jugoszláv külügyi államtitkárság szóké»» pénteki sajtóértekezletén néhány nyugati hírügynökség és újság tudósítója közös kérdést Intézett Branko Draskovics szóvivőhöz, hogy mogfdel-e a valóságnak az a hír, amely szerint a Szovjetunió pótolná azt a veszteséget, amely Jugoszláviát aNyu- gat-Nómetországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok megszakításával érné.

— Ez a hír minden alapot nélkülöz — válaszolt« a szóvivő. — Mindenki számára,

aki komolyon figyeli a Jugoszláv külpolitikát, e hírnek komolytalannak kell lennie.

Draskovics egy másik kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy még mindig Ismeretlen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségeire Moszkvába utnzó Jugoszláv párt- és áS*» ml küldöttség összetételéi !

.i