Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-20 / 221. szám
világ mtol et Arjai egyesüljetek! dunántúli NAPLÓ A MAGYAR SZOCIAL ISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. SZEPTEMBER 20. Küszöbön a „vénasszonyok nyara' A múlt hét végén megérkezett sark vidéki hűvös légáramlás erős lehűlést okozott országszerte: a hideg betörést szórványos zivatarok, záporok kísérték. A nappali hőmérséklet általában 15 fok körüli volt az utóbbi napokban, sőt csütörtökön a déli megyéikben már a húsz fokot is elérte. Sajnos, a közeli napokban lényeges javulás nem várható, s a jelek szerint még a jövő hét elején is változékony őszies lesz az idő — mondja dr. Berkes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának vezetője. — Időnként felhősödés, csapadék is valószínű. Megélénkül a széljárás, a jövő hét közepetáján azonban előreláthatólag megérkezik a hagyományos „véna asszonyok nyara"« s a hőiméi* séldeti maximumok tartósai*» ban a húsz fok fölé emeüked» neki Európaszerte hűvös és több» nyíre borult az idő 15—18 fok körüli hőmérsékleti maximumokkal, egyedül az Ural vidékén erösködik még a nyár, ahol csütörtökön is 30 fokos meleget mértek. erővel Gyakran halljuk azt a jelszót, hogy az ifjúság nevelésének társadalmi üggyé kell lennie. Szinte látjuk cúvtár- sainlx>n, hogy legbelső érzésvilágukkal találkozott pártunk egyik határozatának ez a kitétele. De sokszor a nehézségek kőfalába ütközünk, ha a gyakorlati megvalósítására terelődik a szó. Ilyenkor gyakran hallunk olyan közbeszólásokat, hogy a KISZ a párt tömegszervezete, következésképp a. pártnak kell vezetnie, ezért nincs szükségünk például a népfront „belekontárkodásáraa.^ A KISZ valóban a párt szervezete és valóban a pártnak kell vezetnie — ezt nem tehetjük és nem is tesszük alku tárgyává soha. De amikor a népfront állítólagos bele- kontárkodásáról hallunk, elégedetlenül rázzuk a fejünket és ismét eszünkbe jut, hogy a szektariánizmus és dogma- tizmus bizony mélyebb gyökereket eresztett bennünk, mint gondolnánk. t Ne is fecséreljük tovább a szót, döntsön maga az élet! Az egyik' faluban KISZ-t akartak alakítani. Mint ilyenkor történni szokott, összehívták a fiatalokat, elmondották nekik, hogy miről van szó, stb. Néhány fiatalnak felcsillant a szeme, már szólásra emelte a kezét, ám hirtelen — mintha valami titokzatos erő parancsolná le — levette és elgondolkozva nézett maga elé. így volt ez a gyűlés végéig. A KISZ-t nem sikerült megalakítani elvtársaink ékesszólása ellenére sem. „A vereség a siker szülőanyja" — tartja az ősi kínai közmondás. Elvtársaink elgondolkoztak, s legközelebb már az asszonyokat hívták össze. Csakhamar kiderült, hogy a sziltők miatt tartózkodtak a fiatalok, akik — nem tudván, hogy mi fán terem a KISZ — nem akarták elengedni gyerekeiket. Amikor a pártvezetőség elmagyarázta, megnyugodtak és kijelentették, hogy így már más, szívesen engedik fiaikat. Kár a szót szaporítani. Megalakították a nötan&csot és az asszonyok erejére támaszkodva, csakhamar a KISZ-t is. Ms a járás legjobbjai között emlegetik mindkettőjüket. A falu fiataljai majdnem minden este a kultúrházban gyűlnek össze, gyakran elbeszélgetnek a pártvezetöség vagy a pártszervezet egy-egy idősebb tagjával, egyszóval remekül érzik magukat. Még a virgonc kisiskolások is megváltoztak, mert a KISZ megtanította őket arra is, hogy köszönés nélkül nem szobád az idősebbek mellett átmenni. Ilyen példát elmondhatnánk még néhányat. A lényege mindegyiknek az, hogy a nőtanács és a tanács segítségét is igénybe vette a pártszervezet. Ha valamilyen ifjúsági megmozdulásról van szó, e szervek ma is segítenek, sőt, ha. úgy 'tetszik, „belekontárkodnak” a munkába. Ettől azonban még egy jottányit sem tértek el a pártvezetés elvétől, hiszen a pártszervezet vezetése alatt dolgozik a KISZ is és a nőtanács is, a párt politikájának a szellemében tartják meg KISZ-gyűléseiket is, stb. így kellene minden faluban tenni, de sajnos, sok helyen még KISZ sincs, néhol pedig alig segít a fiataloknak a pártszervezet, mondván, hogy „tejbepapit azért nem adhatunk nekik.. A „tejbepapibóV’ valóban elég volt már, de a gondos atyai segítség nagyon elkelne! Az ifjúságról lévén szó, beszélni keli egy másik jelenségről is, a fiatalok szidalmazásáról. Úgy elterjedt, mint valami járványos betegség. Nem a pártszervezetekben, hanem a közéletben tapasztaljuk. Gondtalan, úri ifjúságukra visszaemlékező bukott egzisztenciáktól indul ki legtöbbször, s olykor még a fiatalokat is megfertőzi. Nem ritka például, hogy egy húszéves lány felsőhajt ábrándos szemekkel: „Hja kérem, ez a mai fiatalság!” Igen, néha elképesztő dolgok történnek. Szigetváron mesélte nemrég egy állatorvos, hogy fiatal kollégát küldtek hozzá, aki még meg sem melegedett a helyén, máris azt kérte tőle. hogy tanítsa meg, miként lehetne sok pénzt keresni. Az öreg állatorvos persze jól megkorhotta és elmondotta, hogy alakoriban még gondolni sem mert arra. hogy kétszobás, fürdőszobás lakással és személyautóval várják, mint ma sokan hiszik. Nagy öröm volt számára az is, hogy meghúzódhatott valahol és főként, dolgozhatott! Az ilyen atyai feddés nagyon hasznos., sőt nélkülözhetetlen, hiszen a pedagógia fegyvertárába tartozik ez is. Nem szabad véka alá rejteni véleményünket, ha hibákat követnek el fiataljaink, vagy ha jellembeli fogyatékosságokat tapasztalunk náluk! De nyakló nélkül szidni és általánosítani, egy másik káros véglettel egyenlő! Dacos, „csa k- azértisf' érzéseket és harsány tiltakozást vált ki az ifjúságban, amely nemcsak az előbbi, fiatal állatorvoshoz hasonló embereket, hanem Somogyi Berta Lajoshoz és K. Farkas Istvánhoz hasonló fiúk és lányok ezreit adott az országnak októberben az ellenforradalom ellen. A fiatalokat csepütők lényegében sok ezer évet hagyományt követnek, hiszen már a rómaiak is szidták ifjúságukat, a felnőtt nemzedék áttoMban nincs megelégedve a fiatalabbikkal. De amikor zsörtölődnek, amikor a hálátlanságról panaszkodnak, vajon magukba néznek-e kicsit? Vajon elmondják-e, hogy: fiam. így éltünk mi akkor. —ahogy az öreg állatorvos tette? Sajnos nem mindig, találkozhatunk olyan munkás- vagy parasztfiatallal is, aki alig tud valamit a múltról, ök persze nem panaszkodnak, hiszen azt sem tudják, hogy panaszra tenne okuk! Summázva: ne csak a fiatalok szemében keressünk szálkát, hanem a magunkéban is, necsak a fiatalok köny- nyclműségéról beszéljünk, hanem sok-sok idősebb adósságáról is! Sokkal többre megyünk vele, mint « konkrét igazságoktól eltekintő általános szidalmazásokkal. Algéria, Ciprus és a leszerelés az ENSZ napirendjén 63 kérdést tárgyal meg a XII. közgyűlés New York (MTI): Mint nyugati hírügynökségek jelentik, az EINSZ-közgyülés főbizottsága, amely a jelen ülésszak napirendjének megvizsgálására ült össze, szendén délután 63 kérdés — többek között Algéria, Ciprus, a leszerelés, az atomkísórieték rádióafctív hatása, Nyugat-Irian, s a dél- afrikai faji megkülönböztetés kérdésének — napirendre tűzését javasolta. A főbizottság tagjai az algériai kérdés napirendre tűzését minden ellenvetés nélkül, egyhangúan ajánlották. — E1 probléma megvitatását — mint ismeretes, — az afrikai— ázsiai csoport már három éve minden ülésszakon követeli. A csoport emlékiratában, melyben a probléma napirendre tűzését kérte, leszögezte, hogy a közgyűlésnek ismételten foglalkoznia kell az algériai ügyekkel, „mert eddig semmiféle eredményt sem értek el az algériai kérdésnek az ENSZ alapokmányában leszögezett elvekkel összhangban álló békés, demokratikus és igazságos megoldása, útján.” Miután a főbizottság vita nélkül megszavazta az algériai probléma napirendre tűzését, Gaillaume Georges-Picot, a francia küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Azt mondotta, hogy noha Franciaország véleménye szerint, az algériai ügy „kizárólag“ . saját hatáskörébe tartozik, a francia küldöttség nem ellenzi a kérdés napirendre tűzését. Franciaország azonban — tette hozzá — arra használja majd fel az algériai vitát, hogy válaszol azokra a „vádakra”, amelyekkel az algériai ügyben illetik. A főbizottság szerda délutáni ülésén csak Ciprus, a délafrikai faji megkülönböztetés és Nyugat-Irian kérdése képezte vita tárgyát. A Dél-Afrikai Unió küldötte erélyes tiltakozást jelentett be arra az esetre, ha a közgyűlés megvitatná a hazájára vonatkozó problémákat. Ciprust illetően a tóbizottság elutasította azt a görög indítványt, hogy a közgyűlés külön vitassa meg az angolok kegyetlenkedését. A főbizottság ehelyett hozzájárult ahhoz, hogy a közgyűlés napirendjére felvegyék az egyszerűen csak „ciprusi kérdésnek" nevezett pontot. Ezt a döntést 11 szavazattal hozták meg, négy tartózkodás mellett. (Ellene senki sem szavazott!) ' A szavazástól Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és Csehszlovákia tartózkodott. Kuz- nyecov szovjet küldött és Jiri Nősek, Csehszlovákia képviselője kifejtette, tartózkodásának oka az volt. hogy az eredeti görög indítványt részesíti előnyben. (Folytatás a 2. óldalon) Uj kesztyűgyár épül a Nagy árpád! úton? Egy év alatt megtérülnek az építési költségek Szűk a jelenlegi kesztyűgyár, bár a gyár. területének minden négyzetmétere alaposan kihasznált. Az utóbbi esztendőkben megduzzadt a munkáslétszám és az export növelése érdekében újabb kezekre lenne szükség. Ezért fogamzott meg egy új üzem Az indiai aleinök Pekingben PEKING: (Uj Kína) Mim jelentettük, Radhakrisnan, India alel nőké szerdán délután Pekingbe érkezett, A pekingi repülőtéren mondott beszédében hangsúlyozta, hogy India és Kína kétezer éven át szoros kulturális és kereskedelmi kapcsolatban állt egymással és a két nagy ország között sohasem került sor egyetlen politikai vagy katonai incidensre sem. Radhakrisnan aleinök emlékeztetett arra, hogy a békés egymás mellett élés külpoliti- ♦ kaját elsőmben India és Ki-» na miniszterelnökei hirdet-1 ték meg a Tibetre vonatkozói szerződésiben. A kínai nép és Mao Ce-tung j elnök nevében Csu Te alel- J nők üdvözölte az indiai ven-* déget. Mao Ce-tung elnök* később Csu Te aleinök, Liu I Sao-csi, az országos népi gyűlési elnöke, valamint Csou En-laj; miniszterelnök jelenlétében | fogadta Radhakrisnan alelmö-í köt és kíséretét. í létesítésének terve, a gyár jelenlegi vezetőiben. • Hangsúlyozni kell, egyelőre csak tervekről, elképzelésekről van szó, amelyet részben a tanácsnak, részben a minisztériumnak, részben az ország pénztárcájának kell jóváhagynia. 15—20 millió fo- rdntha (kerülne az elképzelt üzem, amely a Pécsi Bőrgyárhoz egészen közel épülne fel. A jelenleginél jelentősen több, mintegy 2500 munkást foglalkoztatna, s ebből kétezer nőt! S nemcsak munkát adnának a nőknek, hanem gyermekeiknek külön, parkosított környezetben, kitűnő bölcsődei, napközi otthonokban biztosítanák az ellátást. A beruházott lő—20 millió gyorsan megtérülne, tekintettel a kesztyűgyártás .,jó üzlet” voltára. A számítások szerint még egy év sem kellene ahhoz, hogy a beruházás teljes egészében megtérüljön. Most még káposzta, kukorica van a kesztyű gyáriak által kiszemelt tízholdas területen, a Nagyárpádi út mentén. De ha minden támogatást megkapnak, jövőre mái* megkezdődhetik a korszerű nagyüzem építése, amely kenyeret ad a régi munkásoknak és a környékben fellelhető sokiszáz munkáskéznek. I Szovjet hadihajóraj } látogat Szíriába I MOSZKVA: (TASZSZ) A Í * szíriai kormány meghívására a közeli napokban szovjet hadihajóraj látogat Latakia Szíriái kikötőbe. I A Kotov áJtengernagy parancsnoksága alatt álló hajóraj egységei a „Zsdanov“ clr- j káló és a „Szvobodnlj” tor- * pedóromboló. t A hajóraj a Földközi-tenge- I ren már útban van Szíria fe- ♦ lé. ................ (f ávzoí fáznék Szabadszentkirályon Zerényi Ferencné megnyitja a csapot, s a gáztűzhely kék lánggal forralja a húslevest. Percek alatt elkészül itt a sürgős vacsora, de még a reggeli fürdővíz is. Ha Zerényiék pécsiek vagy budapestiek lennének, nem lenne mit csodálkozni, de Zerényiék Szabadszentkirályon laknak. S így a hír kissé hihetetlen. Pedig igy van. Már eimúU egy hete, hogy a bárom Zerényi testvér lakásában félredobták az asztali tűzhelyet, fehér gáztűzhelyen főznek. Végig vezetnek a portán, megmutatnak mindent. A hátban elhelyezték már a szivattyút, az istállóban csövek, vízcsapok. A konyhában már nem látni sehol a régi tűzhelyet, a gáz nyaldossa kék lánggal a fazék fenekét. Mellette áll a melegítő, a fürdőkád. Azért helyeztek mindent egy szobába, mert most kísérleteznek mennyire válik majd be a község gázosítása. Kifogástalanul működik minden. Átlépünk a szomszédba Zerényi Józsi bácsihoz. A szerelő most szabályozta takarékra a tűzhelyet, s amint félrelépett, a gazdaasszony már meggyújtotta, mert délfelé jár az idő, sietni kell az ebéddel. Kint a pajtában MIA motor pöfög, ez is gázsasi jár. Mellette áll a szecskavágó, de még nem kapcsolhatják rá a motorra, mert nagy ennek a kis MIA motornak a fordulatszáma és szétrázná a gyenge szecskavágót. Áttétélezéssel hamarosan aprítja majd a takarmányt. Később morzsolót és darálót is kapcsolnak majd rá. A három Zerényi testvér portáját azért gázositották, hadd lássák a községbeliek és a környező falvak parasztjai: hogyan hasznosíthatják az istállótrágyát. Mert a gázt nem Pécsről vezették Sza- badszenbkirályra. Maguk Zerényiék állítják elő egyszerűen istállótrágyából. A házuk előtt egymás mellett sorakozik három tíz köbméteres tartály, amelyekbe egyenként öt kocsi trágyát dobálták be. Innen földalatti csöveken kerül lakásukba az úgynevezett biogáz. A három tíz köbméteres tartály két- két és fél hónapig naponta 15 köbméter gázt szólgáltat. Megírhatjuk azt is, hogy a gáz mellett még a trágya minőségéi is javítják, mert a tartályokban olyan erjedési folyamat megy végbe, aminek következtében elpusztulnak a gyommagvak és javul a trágya minősége. Legelőször a pécsi állami gazdaságban kísérleteztek biogáz előállításával. A kísérlet bevált és ennek alapján, a pécsi állami gazdaság szakembereinek tanácsát, követve szerelték fel az első tartályokat Szabadszentkirályon. Bebizonyosodott, hogy a szabadszeni- királyiak sokkal jobb minőségű gázt állítanak elő, mint Pécsett a Kokszművek. A pécsi 3500—1000 kalóriás gázzal szemben Szabadszentkirályon 5800 kalóriás gázt termelnek. Természetesen akkor kifizetődő igazán ez a berendezés, ha többen társulnak. Könnyebb így a beruházás, olcsóbban, szakszerűbben állíthatják elő a gázt, mert kevesebb tartályt kell építeni. Szabadszentkirályon már úgy számolnak, hogy közel ötven dolgozó paraszt társul a gáz előállítására. Végleges szám azonban csak akkor alakul majd ki, ha az ötven gazdánál szerelik a vezetéket, beállítják a szükséges tartályokat. Előzetes számításokat is végeztek már, hogy mennyibe kerül az ötven gazdának, ha a telepet megépítik. Az eredmény: tíz év alatt csupán a tüzelő árából megtérül az az összeg, amit egyenként minden tagnak be kell majd fizetnie^ Szó esett már arról is, hogy az előállítás költségeihez hozzájárul majd az erdőbirtokosság is. Ez pedig, annyit jelent, hogy a gazdák esetleg több évi részletekben törleszthetik az épébáal ée ■ relési költségeket,
