Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-19 / 220. szám
2 NAPLÓ 1957 SZEPTEMBER ft 1 FELADATUNK: Felsorakoztatni a párt möge a Nem vagyok híve az idézetek citálásának, e cikk elejére azonban ide kívánkozik Kádár elvtárs emlékezetes megállapítása. Két és fél hónappal ezelőtt, az országos pártértekezleten mondotta: „A tömegek megnyeréséért folytatott harc el^ő feltételét ugyancsak a pártban kell megteremtenünk, mégpedig azáltal, hogy leküzd jük és megsemmisítjük a tömegek megnyeréséért folytatott harc akadályát. Mi ez az akadály? A párton belül ma is meglévő dogmatikus gondolkodási mód és a szektás politika maradványai“ i: ; Miért kívánkozik ide? Elmondok néhány apró történetet. A járási pártbizottság munkatársa körútja során B. faluba érkezik. Más megbízatása mellett, tizenöt Fehér-» könyvet is hozott. A párttitkár nincs otthon, kénytelen az egyébként kommunista tanácselnöknél hagyni. — Miért hozott ennyit? — kérdi az elnök. — Hiszen mi csak öten vagyunk.; ; — Másoknak is kell; s s válaszol a munkatárs. — Dehogy! Elég, ha mi tudjuk. — Nem érdekli az embereket .: : Megdöbbentő okfejtés! Egy fitymáló félmondattal elintéz öt-hatszáz felnőtt embert. Pártonkívülit. „Elég, ha mi tudjuk?")ti Ismerős szavak s ha már itt tartunk, nem árt emlékezni — tanulságképpen. Az elmúlt években gyakran hét lakat alatt őriztünk mindent, még azt is, ami a lakosságra tartozott, azt hittük, akkor nem is beszélnek róla. Jaj, meg ne tudja senki, hogy itt, Pécs környékén a szovjet elvtársak sokoldalú támogatásával magunknak bányásszuk az uránércet! — Közben az iskolás gyermekek is erről beszéltek, októberben pedig a hőbölgők, a zavarosban halászok, a nacionalista úszítók ellenünk fordították vele az embereket. Jól tudom, vannak és mindig is lesznek államtitkok, amelyekre vigyáznunk kell, ezt az emberek is megértik. De — engedelmet — az októberi események értékelése, a sok-sok tényanyag nem tartozik ide, sőt, mint ahogyan a párt politikája, határozata sem; A pártszervezet négy tagot számlál. Alakulás óta egyhelyben topog. Lehet-e új tagokat felvenni? — erről beszélgettünk több párttaggal. — Igen — mondták —, de nagyon nehéz. A valóságban azonban másutt van a baj. íme a párbeszéd, amely B. elvtárs és az újságíró között játszódott le. — Tudomásom szerint valamikor tizennégy párttag volt... — Annyi. Kimaradtak. — Sz. elvtárs egyszer már kérte felvételét? — Magának is mondta? S tudja-e, hogy nagyon szeret Vadászati? Megértettem. Sz. elvtárs azért akar a pártba lépni, hogy könnyebben jusson vadászfegyverhez. Ha így van, akkor inkább maradjon kívül. Az azonban mégis furcsa, hogy más nevek felsorolása után is az egyedüli megjegyzés elmarasztaló volt. Az egyik fecsegő, a másik nagyhangú és így tovább. Nem egyedi példa, hogy elvtársaánk szeme előtt csak a párton- kívüliektől elválasztó momentumok lebegnek, szinte keresik ezeket. Jó tulajdonságaikat megsem említik. Ez a szemlélet természetesen egyoldalú és oda vezet, hogy elzárkóznak tőlük. B. elvtárs kereken ki is jelentette, hogy ezek miatt nem bíznak bennük. S akiben nem bíznak, arról le is veszik tekintetüket; De hiszen a szocializmus felépítéséhez nem elegendő a kommunisták ereje! Ahhoz a dolgozók munkája, hite szükséges akkor is, ha tévednek, melléfognak közben. A bizalmatlanság és a hit — tűz és víz. Nem árt ezen nagyon sokat gondolkozni. A faluban egyetlen tömegszervezet sincs. A néhány évvel ezelőtt messze környéken híres nőmozgalom is pang. De hamarosan megfordul a kocka Hogyan? — ez érdekes ;.: A tanácstitkár egy értekezleten a járási párttitkártól hallotta, hogy ezután a tanácsok is segítenek az asszonyok problémáin. Hazajövet a hivatalsegéddel — asszony — elhatározták, megalakítják a nőtanácsot. Az első szűkebb- körű megbeszélésen szép tervekről beszélgettek és fogad- koztak, hogy rövidesen ismé' hallanak majd róluk a környéken. A pártszervezet hírből sem ismeri a készülődést. Még úgy nyilatkozik, hogy „nem lehet itt semmit tenni" ... Mennyire nem ismeri a falut, az asszonyokat, a politikai hangulatot! Bizonyos, hogy ezek az asszonyok nem mindenben gondolkoznak egyformán a párttagokkal, szervezkedésükkel azonban önmaguk sorsán, gondján akarnak könnyíteni. Innét már csak egy lépés ahhoz, hogy a szervezetben a kommunista asszonyok a párt politikáját, a szocializmus eszméjét hirdéssék. Itt már olyannyira „begu- bóztak“, hogy a változásokat sem veszik észre; nem látják, hogy tisztul a látóhatár. m ■> A must és a bor felvásárlási árai Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat már felkészült a borfelvásárlásra. Sajnos, a felvásárlási árat tévesen és hiányosan közöltük. A vállalat tegnap rendelkezésünkre bocsátotta a pontos (•árlistát, amelyet az alábbiakéban ismertetünk: A felvásárlási árak alkalma- zása szempontjából a bara- f nyai borvidékeket négy csoportba osztották: I. B. ár fizethető a mecsekvidéki borvidéken termett furmint, fehér burgundi, hárslevelű, rizling és cirfándli, a Villány—siklósi borvidéken termett mélysötétvörös és rizling, valamint Hegyszentmárton község határában lévő borokért. A Villány—siklósi borvidékébe beletartozik Diósviszló is. A II. árcsoportba tartozó f területek a mecseki, villányi— t siklósi borvidék I. B. árcso- t portba nem sorolt fajtái. III. árcsoportba tartozó terüNe szépítsük: számos pártszervezetre és párttagra ráillenek .a megállapítások és a történetek. S a bizonyítvány is: politikából elégtelen. Miért? Mert még nem tanulták meg — bár sokat beszéltünk róla —, hogy attól még senki sem kommunista, ha a zsebében tagsági igazolványt hord: hogy a fegyver nem minden. Igaz- a munkáshatalom nap- ról-napra erősödik, ennek mindnyájan örülünk. Bosszankodunk azonban, amikor elvtársaink eredményeink láttán ölbe teszik kezüket, elégedetten pihennek, bizalmatlanul méregetik a pártonkívüldeket, •' téves hiedelmek folytán elzár- •' ják tőlük a pártot. Nincs na-f gyobb tévedés, mint azt gondolni, hogy a hatalom birtokában már nincs tennivalónk. Akkor következik a java! A dolgozók százezreit felsorakoztatni a párt, a szocializmus eszméi mögé, hogy minél többen igaz hittel, meggyőződéssel dolgozzanak saját ügyük érdekében. A szocializmus a dolgozó embereké, értük, velük együtt alkotunk^ mindent ebben az országban. i Ehhez kell megnyernünk őket:' igaz szóval, barátsággal- bizalommal, ó (Bocz) Nem kérünk belőle! Ilyen újságszervezésre nincs szükség. Nincs, meri? még most is zúgolódnak miatta a siklósállami gazdaság dolgozói. Az történt ugyanis, hogy a napokban egy Albert Miklós nevű valaki, az Állami Gazdaságok Lapjára gyűjtött elő fizetőket. öt forint egy hónapra — nem sok... S a dolgozók hajlottak a szóra. Aláírták a nyugtát, de a hátulját nem nézték meg. így a 101 előfizető után 6060 forintot vett fel Albert Miklós. Hogyan? — Egyszerű trükkel. A nyugta hátulján az állt, hogy a dolgozó megkéri a gazdaságot, folyósítsa a hatvan forint évi előfizetést és vonja le a legközelebbi fizetésből. Minderről csak a fizetésnél értesültek a munkások, amikor hatvan forinttal kevesebb volt a borítékban. letek: Hosszúhetény, Mária- kéménd- Mohács, Pécsvárad, Pellérd. Az I—III. árcsoportban fel nem sorolt területek a IV. csoportba tartoznak. A termelőt 10 százalékos felár illeti meg, ha a szakszerűen szüretelt, feldolgozott és erjesztett, egyszer vagy kétszer fejtett fehér bor az alábbi Malli- gand-fokhatárt eléri vagy meghaladja: I. A. árcsoportban (területcsoportban) 13.— I. B. „ „ 12.5 II. „ „ 12.— III. „ „ 11.5 IV. „ „ 11.5 További 5 százalék minőségjutalom illeti meg a termelőt, ha (1) bekezdésben előírt feltételeken felül az alább felsorolt szőlőfajták különszürete- léséből nyert, valamint hasonló minőségű fajtatiszta fehérbort ad át. Fehér szőlőfajták: furmint, hárslevelű, kéknyelű, szürkebarát, rizling, zöldszilváni, cirfándli, ezerjó, leányka, tramini, zöld veltelini. Vörösbornál 10 százalék minőségi jutalom jár a termelőnek abban az esetben, ha a héjon erjesztett bor 11.5 Malli- gand-fokot eléri vagy meghaladja. Ezenfelül még további 5 százalék minőségi jutalom illeti meg, ha valamely fajtatiszta vörösbor fajtából: kékfrankos, medocnoir, cabernet, kadarka szüretelt borát adja el. A muskotály borokért 30 százalék felárat fizet a vállalat. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, valamint a közös termelést folytató termelő- szövetkezetek, illetve csoport 50 hl. vagy az azt meghaladó must és bor vagy 70 mázsa szőlő, vagy azt meghaladó mennyiség átadása esetén 3—3 százalék mennyiségi felárat kapnak. A termelőknek fokozott gondot kell fordítani az egyes fajták külön szüretelésére, valamint a bor készítésére, mert külön szüretelésű, fajtatiszta mustért, illetve borért magasabb árat kap. A szőlő felvásárlási árait., mivel Baranya megye területén szőlőt a vállalat nem vásárol, nem közöljük. • A must szabadfelvásárlási ára: Területi csoport Fehér vagy vörös Piros, fuxos (pirkadt) cukorfokonklnt fillérben I. A. 57 — I. B. 48 43 II. 42 38 III. 32 29 IV. 29 26 A bor szabadfclvásárlási ára: Fehér, vörös vagy piros Fuxos, pirkadt Területi egyszei kétszer egyszer kétszer csoport seprős fejtett fejtett seprős -fejtett fejtett Malligand-fokonkint fillérben I. A. 96 100 108 — — — I B. ■ 83 87 94 74.5 78.5 84.5 II. 69 72 78 62.— 65.— 70.— III. 54 56 60 48.5 50.5 54.— IV. 50 52 56 45.— 47.— 50.5 A must értékesítési szerződéses ára: Területi Fehér vagy vörös Piros, fuxos (pirkadt) csoport cukorfokonklnt és litérenkint fillérben I A. 62.5 — I. B. 53.— 47.5 II. 46.— 42.— III. 35.— 32.— IV. 32.— 29.— A bor értékesítési szerződéses ára: Lehet, hogy Albert a 101' Fehér vagy vörös, piros Fuxos (pirkadt) rászedett előfizetővel jól járt ) Területi egyszei kétszer egyszer kétszer sőt, biztos, de a gazdaság is 4 csoport seprős fejtett fejtett seprős fejtett fejtett a lap is sokat veszített: a # I. A. 105.5 110.— 119.— — — — munkások bizalmát. Mer? i I B. * . 91.5 95.3 103.5 82.— 86.5 93.— nincs szükség ilyen lapszer- t II. 76.— 79.— 86.— 69.— 71.5 77.— vezésre.., Albert-félékre t III. 59.5 61.5 66.— 53.— 55.5 59.5 semf IV. 55.— 57.— 61.5 49.5 51.5 55.5 86 forint a munkaegység Harmonikus együttműködés a gépáilomássaS Októbertől havi fizetés •Vi Ezt tapasztalták Kozármlslenyben a járás mezőgazda sági szakemberei H Szokatlanul népes a kozármis-lenyi Jobb Élet Termelőszövetkezet irodája. Itt varrnak a járást pártbizottság, a járási tanács, a ko- zármislenyi gépállomás vezetői, a körzeti mezőgazdasági felügyelők, a gépállomás körzetéihez tartozó termelőszövetkezetek elnökei. Tanácskoznak. Egyetlen napirendi pont vám ez pedig a gépállomás és a termelőszövetkezet viszonya. Beszélnek itt arról, hogy példásan kell gazdálkodnáok a termelőszövetkezeteknek, meg kell mutatniok az eredményeiket ;; : de a felszólalások vége mindig ugyanaz: a példás gazdálkodáshoz szükség van 'a gépállomás segítségére, a gépállomás segítsége nélkül nincs jó eredmény. És hogy segít a gépállomás? — ez itt most a nagy kérdés, amelyre a termelőszövetkezetek ' elnökeinek felelniük kell; — Elismerésünket fejezzük ki — kezdi az egyik felszólaló, a kiskassai termelőszövetkezet elnökhelyettese. — Olyan munkát végzett a ko- zármislenyi gépállomás, mint még soha. A másik, a harmadik, a negyedik felszólaló is csak jót mond, persze úgy általában, mert kisebb hibáik azért előfordultak. Ujpetrén például az egyik traktoros rbsz- szul dolgozott. A termelőszövetkezet azo’-' n leállította és a rossz munkáért fegyelmit te kapott,- Aztán volt olyan probléma is, hogy a már megszokott, jó miunkát végző traktorost el akarták vinni a termelőszövetkezetből, — Ez nem helyes — állapították meg az elnökök. — A traktoros maradjon a termelőszövetkezetnél, lássa munkája eredményét -.: 5 Több mint két óra hosszat beszélgettek, de ennél több rosszat nem mondtak el arra a gépállomásra, amely az elmúlt években talán a legrosszabb volt az egész megyében. Ez pedig figyelemre méltó. Már dél felé járt az idő, amikor felkerekedett az értekezlet valamennyi résztvevője, hogy Sólyom József, rmmkaérd emérmes tsz-el- nökkel megtekintse a Jobb Élet több mint 300 holdas gazdaságát. A tehenészetnél kezdték. Amikor meglátták a tiszta istállót, a tehenek jó kondícióját és, megtudták, hogy ugyanazokkal a tehenekkel, amelyeket két évvel ezelőtt még úgy kellett feltámasztani, mert jártányi erejük sem volt, 9,7 literes fejési átlagot értek el, ugyan?, csak elcsodálkoztak. Ugyancsak nagyot néztek, amikor meglátták a tsz 100 sonka- süldőjét, amit néhány hét múlva már szállíthatnak is. A nyári szálláson 132, malac visít. Sólyom elvtárs arról tájékoztatja a megjelenteket. hogy 7,9 volt a leválasztás! átlaguk és valameny- nyi malacuk törzskönyvezett. — így a kanok kilójáért 38—42, a kocák kilójáért pedig 28 forintot kapunk! — mondja Sólyom elvtárs. — Ez a helyes gazdálkodás! — szól közbe valaki. — így kellene gazdálkodniok a kiskassaiafcnak is. Ebből aztán nagy vita kerekedik. . A kiskassai elnök- helyettes azt mondja, hogy a hizlalás is kifizetődő. A másik meg rákontráz: kifizetődő az igaz, csak azért mégsem jó, hogy egy több mint 300 holdas termelőszövetkezetnek egyetlen tehene, sertése sincs. Úgy veszi a hízónak valót, aztán, meghizlalja és továbbadja. A helyes az lenne, ha a kiskassai tsz is maga nevelné a hízónak valót. — Nincs helyünk! — Dehogynincs! — szól közbe Romvári elvtáxs, a pécsi járási tanács tsz-csoport- vezetője. — Van n^gy épületük, csak ki kell használni. Szó szót követ, míg végül is azt mondja a kiskassai elnökhelyettes: — Mi nem ellenkezünk. Mi is akarunk állatot tartani... Ez jó jel, mert néhány hónappal ezelőtt valósággal tiltakoztak ez ellen. Talán a kozármislenyiek példája is segít a megoldásban. A 18 holdas kertészetet is bejárjuk. Szépek a paprikák, a paradicsomra meg mintha kosárral öntötték volna a sok-sok piros termést. — Erről az egy holdról már több mint egy vagon paradicsomot vittek el — mondja a kertész —. de még lesz rajta majdnem ennyi. Az emberek bólintanak. — Aztán dinnyét is érdemes termeszteni, mert holdja annak is megadja a 10 000 forint jövedelmet.. — Tízezret? Ejha! — csodálkoznak. De csodálkoznak akkor is, amikor megmondják, hogy a kertészet eddig több mint 120 ezer forint jövede'mef hozott, pedig első éve foglalkoznak vele és még kihoznak belőle vagy 30—40 ezret. Ezekután az már nem is lep meg senkit, hogy a ko- zármislenyi Jobb Életben idén 86 forintot ér majd minden munkaegység és, hogy október elsejétől bevezetik a tagok havonkénti fizetését. Minden tag 350—500 forint havi fizetést kap, amit természetesen év végén, a zárszámadáskor leszámítanak. — Hát akkor nem csoda, ha arról beszélnek, hogy belépők lesznek. — Eddig tizenkét jelentkező van — mondja Sólyom elvtárs. — Most, a napokban hoztuk meg a belépési nyilatkozatot; Aztán megnézzük a halastavat, amelyben csak úgy nyüzsög a hal és leülünk a terített asztalhoz, mert befejezésként a termelőszövetkezet vendégül látja az értekezlet résztvevőit. Ebéd közben. poharazgatás közben arról folyik a sző: ki, mit látott. Elmondják itt a jót is, a rosszat is. Az egyik elnök úgy látta, hogy a malacok niés/.h lányban szenvednek, a másiknak meg az ötlött a szemébe, hogy bár szép a bíborhere-vetés, csak a vetőgépet rosszul állították be. — Cukornádat termelnek-e, Sólyom elvtárs? — kérdd a magyarsarlósi tsz elnöke. — Azt nem. — Pedig azt mondják, hogy abból is jól lehet pénzelni, különösen, ahol szeszfőzde is van, mint maguknál. Végül is megegyeznek. A magyarsarlósi tsz prób.V éppen vet fél hold cukornád s . a kozánnislenyi tsz meg kifőzd néki, majd meglátják, higy mi igaz a nagy jövedelemből. öreg délután van, amikor megbomlanak az asztalok Haza indulnak az embeTek Elköszönnek és még egyszer megjegyzik, hogy aztán r feledkezzenek meg arról, hogy a kővetkező értekezletet egy .másik terme1 őszöve* - kezeiben tartják és ezen már nemcsak az elnökök, hanem a brigádvezetők is részt vesznek. Részt vesznek, meri amit látnak, hallanak, tapasztalnak, ha jó, ha rossz, abból minden termelőszövetkezetnek csak haszna van. Szalai János
