Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-19 / 220. szám

r 1957 SZEPTEMBER 19 NAPLÓ 3 J a Pécsi Nemzeti Színházban 1 A Pécsi Nemzeti Színház ■ ----------■ Jacobi: Sybill cí­mű nagyoperettjével kezdte meg idei évadját. Jól válasz­tott á színház vezetősége, ami­kor operettel nyitott kaput, hiszen a ,»könnyű műfaj“ után f— a műsartervezet ígérete sze­rint — bőven lesz alkalma a színházkedvelő közönségnek a ».nehezebb fajsúlyú” színdara­bok élvezésére ist Sybill, az ünnepelt énekesnő és Petrov testőrtiszt szerelme kel életre a darabban. Sybill nem szeretné, ha Petrov kar­rierje miatta, kettétörne, ezért *— bármennyire is fájlalja — szökni kénytelen előle. A test­őrtiszt azonban elhagyja ez­redét és Sybill után indul. ■— Meg is találja egy szállóban — Sarah zongoraművésznő és Poire impresszárió társaságá­ban —, ahol a város előkelő­sége éppen a nagyhercegnő érkezését várja; Egy véletlen félreértés után az ünneplésre összejöttek Sytodllt vélik nagy- hercegnőnek. Sybill „vállalja“ a nagyhercegnő szerepét és ünnepelteti magét mindaddig, míg megérkezik Konstantin nagyherceg, aki felfedezi a turpisságot. A nagyherceg azonban — egy Ms flört ked­véért — nem leplezi le Sy- billt, hanem a játék folytatá­sára kényszeríti. Közben meg­érkezik a nagyhercegnő is. A nagyhercegnő tudomást sze- ' réz a történtekről, de nem csap botrányt hanem Sybill- nek adja 3d magát. Míg a nagyherceg az énekesnőnek teszi a szépet, addig a nagy- hercegnő hatalmi szóval kö­telezi Petrovot, hogy udvaro- jon neki. Végül is megoldódik a bonyodalom, a szerepek visz- S2acserélődnek, a nagyherceg visszatér feleségéhez, Sybill és Petrov egymáséi lesznek s Sarah és Poire is megtalálják boldogságukat* Konstantin nagyherceg ii-. i szerepében Tontanék Nándor lép színpad­ra. Kitűnően formázza meg a teljhatalmú és fenséges nagy­herceget s emellett könnyed és kedvesen ,szemtelen” Sy- ; *bill csábítgatásában is. Sze­rencsésen párosul színészi já­téka és éneke, érzéseit egy- ; egy szemvillanással és arcjá- : tékával is kifejezésre tudja juttatni. Mátrai Mária a nagyherceg- : nő szerepében nagyon csinos, játékával hitetni képes, hogy : Másfélmillió fo múlik a salaktéglaüssem feji SytoHfc Takács Margit, Kons tantin Nándor, nagyherceg: Tonunek! ezért fenyegeti a színészt a túl- játszás hibájával; Bár sokhe­lyütt sikeresen kerülte a túl- játszás buktatóit, még számos lehetőség kínálkozik az alakí­tás „visszafogására”; Bázsa Eva Sarah zongora­művésznő szerepében szelleme­sen, kedvesen és sok komi­kummal játssza a szerelemre vágyó asszonyt Jól kihasznál­ja a saerepadta lehetőségeket Szalma Lajos mint Poire im­presszárió lép a közönség elé. Tudjuk róla: jó komikus. Eb­ben a szerepben sem csalód­tunk benne, néhány jelenete azonban nem váltja tó a kí­vánt hatást. Például érdem­rendjeinek magyarázása kissé erőltetett s éppen ezért kevés­bé mulattató. A rövidebb sze­repek közül a Hajadonok ve­zetőjét, Szirmap Jenőt kell megemlíteni: Nagyon szépek és kifejezői: a díszletek és a jelmezek. Az előbbiek Vincze Győző, az utóbbiak Majoros Teréz és Heriszt János munkáját dicsé­rik. A zenekar jól tolmácsolta Jacobi szép melódiáit A jónak mondható előadást Marton Frigyes rendezte. A darab gör- dülékenysége őt dicséri. Egy mulasztását azonban szóvá tesszük. A második felvonás­ban, amikor a tisztikar lép színre, kitűnő tánclehetőseg kínálkozik, szinte várjuk már a tisztek táncát. A tánc he­lyett azonban mindössze pár botorkáló lépést láthatunk csak. Nagyon hiányzik itt a tánc! Amióta megkezdték az új­hegyi salakdomb aljában az üzemszerű salaktéglagyár- tást, azóta az egész ország­ból, sőt Romániából is ér­keztek érdeklődő levelek, amelyekben a gyártás mód­járól és nem utolsó sorban afelől érdeklődnek, hol lehet kapni salaktéglát. Természe­tesen Pécsett és Baranyában is rengeteg az érdeklődő és vásárolni szándékozó ember. A közvélemény tehát elfo­gadta építőanyagnak a salak­téglát és szeretnének minél többen ebből házat építeni. A salaktégla iránti nagy érdeklődés nem véletlen je­lenség. Pécsett már a gya­korlat Is igazolta, hogy fel­veszi a legjobb építőanya­gokkal is a versenyt. Hiszen a meszesi kislakások építésé­nél is használtak már salak­ból készült falazóidomokat, sőt a harmincas években is. amikor a Tüzér utca végén lévő úgynevezett „szegény­telep” házait építették. Az említett házak már évtize­dek óta állnak, legalább olyan erősen, mint a téglá­ból készültek. A most gyár­tott salakblokkokon végzett mérések is a jósága mellett tanúskodnak. Nyomószilárd­sága átlagosan negyven kilo­gramm négyzetcentiméteren- kint, hó- és hangszigetelő ké­pessége pedig csaknem dup­lája az agyagból égetett tég­láénak. Mindezek ellenére még mindig nem indulhatott meg a salakfalazóblokkok nagy­üzemi gyártása. Két darab házilag készített géppel ed­dig csupán annyi idomot gyártottak, hogy a vállalat, a Pécsi Építőanyagipari ES részére építettek belőle gép­kocsiszint, szerelő csarnokot, javítóműhelyt és felépítették a salaktéglaüzem épületeit. Pillanatnyilag naponta öt­száz falazóblokkot képes az, üzem egészen primitív mód­szerekkel legyártani. Ez há­romezer téglának megfelelő mennyiség. A Tervhivatal megnyug­tatta a vállalatot, hogy meg­kapják a fejlesztéshez szük­séges gépeket és berendezést, így többek között kapnának keverőgépeket, szállítószala­gokat, automataprést és mást, ami még szükséges. Biztosít a Tervhivatal meg­felelő mennyiségű kohósalak» cementet is a gyártáshoz. A nagyüzemi gyártás azon­ban még ennek ellenére sem indulhatott meg, mivel a be­ruházásokhoz a Beruházási Bank még mindeddig nem folyósított hitelt. Másfélmil­lió forintról van szó. Ebből csaknem teljesen gépesíthet­nék a gyártást. Megépíthet­nék a gőzölőkamrákat is es egész télen gyárthatnák a falazóblokkokat és tavasszal már építeni lehetne belőlük. A múlt héten már ígérték a Beruházási Banktól, hogy le­jön Pécsre egy bizottság és ha az érdemesnek találja az üzem fejlesztését, megkap­ják a másfélmillió forintot. De a múlt hét eltelt és a banktól nem jött senki. Köz­ben már elkészült a vállalat beruházási terve is, amelybe a salaktéglaüzem fejlesztésé­re nem állíthattak be sem­milyen összeget. Pedig szük­ség lenne rá. Igaz, nem olda­ná meg az egész ország épí­tőanyaggondjait, de helyileg igen sokat segítene. Jó hely­re kerülne a másfélmillió forintos beruházás. Erről meggyőződhet a Beruházási Bank is. Rendet teremtenek az Alkotmány utcai munkásszálláson A Sybill //ínséget előadása méltán vonz nagy kö­Garay Ferenc. A Pécsi Szénbányászati Tröszt Alkotmány utcában lé­vő úgynevezett központi mun­kásszállásáról, az ottani tart­hatatlan állapotokról már több esetben írtunk. Minden esetben kértük az il'letékese- két, hogy tisztítsák meg e szál- i lást a fegyelmezetlenektől, biz- I tosítsák a pihenéshez, a szó- I rakozáshoz a feltételeket, hogy 3 az itt elhelyezett új bányá­Evekkel ezelőtt furcsa ver­senyt hirdettek az Egyesült Államokban: lei tud legna­gyobbat kiáltani? A ver­seny győztese egy nebraskai cowboy lett, aki akkorát or­dított, hogy hangja három kilométerre elhallatszott. Egyébként azóta sem tud nagyherceg nem is szerethet , megszólalni, mert a hangszá­I mást igazán, csak őt. Különb- t sen férje féltékennyé tevés: jelenetében csillogtatja képes- ősegeit. SybiHt Takács Margit sok rutinnal, jó színészi képessé­gekkel kelti életre. Sikeresen kerüli szerepének külsődleges színészi eszközökkel való for­málását, igyekszik mély, ben­sőséges érzéseket mutatni s ez kevés kivétellel sikerül is. Jól alakítja a nagyhercegnővé avanzsált énekesnőt s grotesz- kül, mulattatóan mutatja be a „nagyhercegnői allűröket”; Já­tékában őszinte vonzódás ér­ződik Petrov iránt s érezteti, hogy a nagyherceggel csak kényszerhelyzetből „kacérko­dik”. A negatívum: halk ének­hangja. Petrov testőrtisztet Wagner ♦ József játssza. Abban a jele- J netben, amikor parancsszóra i kell udvarolnia a nagyherceg- ; nőnek — szinte hibátlan. Saj- 5 nos, nem mindvégig törekedett: szerepének átélésére s nem; egyszer úgy tűnt, mintha a j szerep megkívánta érzések: nélkül mondta volna szövegét, t Érzésekkel telibb játékkal, sí- t mább, könnyedébb mozgással í javíthatna ezeken a hibákon. * Borcsakov mesterdetéktívet Faludy László alakította. Bő humorával méltán érdemelte ki az elismerést, „magánjele­netei” is megnevettették a kö­zönséget; A kormányzó szerepében- Széplaky tndrét láttuk. .Tói mintázza vheg a teljes kényurat, akinek parancsait szinte nem lehet megfellebbezni. Olyan szerep fez, amely szélesskálájú játék - ka nyújt lehetőséget,, s éppen lai tönkrementek... Hanem mindezt csak pél­dának okául említem meg, mert — bár nem hivatalo­san! — de nálunk is valami­féle zajongó-vereeny ütötte fel a fejét. Nem, nem! Nincs szándékunkban el­verni a port a villamosok, traktorok hátán, mert egy­előre az általuk okozott zaj még megoldhatatlan, mert nem lehet, teszem fel a Sallai utcát vízszintesre fa­ragni, hogy a fölfelé vágtató villamos ne nyüszítsen. Más­ról van szó. Ezekről a sokszor elátko­zott kis „Csepel“-motorok- ról. Mert amíg egy ilyen motor végigszáguld az ut­cán, az még csak hagyján. Egyes motorosok azonban az utcán kötik meg az üzletet, mustrálgatják egymás mo­torját a járdaszélen, s mind­járt 3d is próbálják: bein­dítják és túráztatják perce­kig a ház előtt, mialatt a „vevő“, összeráncolt hom­lokkal, fejét tóssé oldalt hajtva fülel, — tisztán böm- böl-e az ördögmasina, vagy esetleg idegen zajok is pá­rosulnak-e? Igen ám, de ez­alatt a ház lakói akár meg is bolondulhatnak s még csak szóvá sem tehetik a zenebonát, mert a válasz a motoros részéről ezz „Ne dumáljon annyit! Az utcán azt csinálok, amit akarok!“ Dante — ki képzeletben eléggé jártas volt pokolbeli kínok szörnyű káoszában, — a zajongó embert óriási vészharang nyelvéhez költöz­tette s egy álló napig hú- zatta volt a harangot, míg­nem a zajongó ember bele­őrült. Hasonlóképpen kel­lene eljárni azokkal a mo­torosokkal is, akik hajnaltól estig berregtetek motorjukat a ház előtt. De mert ilyen inkvizitori módszereket tör­vényünk nem ismer el, leg­alább annyit elérnénk, hogy a rendőr helyszíni bírságo­lással sújtaná a csendzava­rókat. Az autódudákról nem is beszélve. A vállalati gép­kocsi hajnalban kifut az osztályvezető, vagy az igaz­gató kartárs lakására, hogy beszállítsa a hivatalba. (Az erre vonatkozó engedélye­ket egyébként korlátozták.! A gépkocsivezető megnyom­ja a dudát, jelezve, hogy megérkezett, be lehet száll­ni. Közben persze fölébred az egész utca az egetverő dudaszóra s akarvá-nem­akarva álmosan, szitkozódva statisztálnak az efféle reg­geli fuvaroknál. De aztán napközben is kegyetlen du­dálás rémíti a járókelőket. Pedig a rendelet kimondja. — s ezt minden gépkocsi- vezetőnek tudnia kellene,.— hogy a dudát csak a leg­szükségesebb esetben hasz­nálhatják. Budapesten a jövő hóhap elsejétől megszüntetik a dudálást. Persze, csak kí­sérletképpen, s ha ez az in tézkedés hasznos gyakorlati eredménnyel jár, álékor a vidéki városokban is beve­zetik a rendeletet. De addig ia megkímélhetnék a jám­bor járókelőket a dudák ék­telen hangjától. S éjszaka? No hiszen, nem irigylem azokat a lakó­kat, akik a mulatóhelyek szomszédságában töltik el nap mint nap álmatlanul forgolódva az éjszakát. Leg­utóbb például panaszolták, hogy az Oázis előtt záróra- tói '-ajnalig tartó ordítozás volt. Valami verekedésféle volt készülőben, de mert nem tudtak megegyezni, ki üssön először, hajnalig vi­tatkoztak és szidták egy­mást emelt hangon. A lakók pedig tétlenül hallgatták ezt a hajnali „csendéletet“. És mit is csinálhattak vol­na? Vagy mit csinálnak a Pannónia és a Nádor szálló vendégei, akik jó ha korán ágyba készülnek, mert éjjel egy óra után a részegek már ordítják az „ébresztőt“ a Széchenyi téren és a Kos­suth utcában. Richard Wag­ner —, aki annyi szép zenei alkotást hagyott az utókorra, halálos ellensége volt min­dennemű ostoba zajnak. Az szók közül ennek eredménye­ként is minél többen szeres­sék meg a bányászatot. A pé­csi tröszt vezetői igyekeztek is több intézkedéssel könnyíteni a szállás lakóinak helyzetén, jelentős összegeket fordítottak arra, hogy a szállás barátsá­gosabb, otthonosabb legyen, s hogy a tisztasági követelmé­nyeket is betartsák. Sajnos, egészen a legutóbbi időkig ezek az intézkedések Hiti.».»..., nem hozták meg a várt vátto- izást. Oka ennek főleg azvoU, | hogy a szállásnak nem volt igazi gazdája. Mivel elég távol esett a bányakerületektől, azok nem sok gondot fordítot­tak a szálláson lakók problé­máinak megoldására. A tröszt vezetői ma már beismerik, hogy hibát követtek el azzal, hogy 900 bányász feletti fel­ügyeletet mindössze két gond­nokra bízták, tőlük várták, hogy fegyelmet, rendet tartsa­nak. Erre képtelenek voltak-, hisz 900 bányászt még megis­merni sem állt módjukban, nem, hogy azokat kordában tudták volna tartani. A tröszt munkaügyi osztá­lya látva, hogy e szálláson a problémák, mind súlyosabbá válnak, javasolta a tröszt igaz­gatójának, hogy a bányaüze­mek hatásköréből a tröszt ha­táskörébe tegye át a munkás­szállást s járuljon hozzá a gondnokok számának feleme­léséhez. A tröszt igazgatója utcán zajongó mezítlábas gyerekhadat is úgy űzte el j engedélyezte, hogy ezután az a ház elől, hogy az utcát | Alkotmány utcai munikásszál­teleszórta üvegcserepekkel... No de mi legyen a mi ré­szegeinkkel a belvárosban? Az üvegcserép ebben az esetben nem hasiznál, sem könnyfakasztó bomba, legfel­jebb szesztilalom, (azt vi­szont én sem szívlelem). Dej valami megoldást mégis kell 3 találni. Mert az emberek j éjszakai pihenése mégis csak* fontosabb a hajnali utcai * „vidámkodás“-nál. Hajdaná- 1 ban a rendőrőrszem záróra 3 ' körül már megbújt a sötét- í ben, valahol a mulató vágyj kávéház közelében, — és 3 mint a vadász, várta az ál-1 dozatát::: Sző sincs róla efféle „vadászásnak“ lás ügyeit egy főgondnok irá­nyításával egy politvleai, egy kulturális felelős és három gondnok intézze. A főgondno­ki és a kultúr}elelősi tisztsé­get lehetőleg pedagógus tölti majd be. Ezen kívül ezután hét jegyfelelőse lesz a szállás­nak, hogy a szükséges admi­nisztrációt is megfelelően vé­gezzék, figyelemmel tudják kísérni, ki jár el műszakra. Azoktól, akik műszakot mu­lasztanák, megvonják a napi 10 forintos étkezési hozzájáru­lást. , A gondnokók problémája részben már megoldódott. Máris 3 gondnok intézi a szállás ügyeit s az új kultúr- felelős is munkáihoz kezdeti. A személyi problémákat sze­retnék mielőbb megoldani s ennek érdekében mindent el is követnek. De már az eddigi változásoknak is van eredmé­nye. Az új küttúrfelelős irá­nyításával a szálláson már rendeztek egy asztalitenisz­versenyt, kibővítették a könyv­tárat, s tegnap estétől kezdve a szálláson rendszeres filmve­títés lesz. Szerveztek egy kol­lektív színházlátogatást is — sajnos, még kevés volt a je­lentkező. A szombati családi est viszont jól sikerült. E pél­dák azt bizonyítják, — külö­nösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szálláson elég jól tevé­kenykedik már a KÍSZ-szer- vezet is, segíti a szállás igazi rendjének helyreállítását, — hogy az Alkotmány utcában lakó 900 bányász többsége örül a változásnak, azt sze­retné, hogy otthona valóban otthon legyen. Szaktudást a termelőszövetkezetekbe! Mezőgazdaságunk fejlesztésében csak úgy érünk el ered­ményeket, ha me­zőgazdasági üzeme­inkben a gazdálko­dás kellő szakmai képzettséggel tör- . ténik. A földműve- nin- * lésügyi minisatéri- csen helye ma már, de azért | um módot ad ah­nem ártana, ha a rendőrök * ’ *----­né hány hangoskodó: fölír­nának s pénzbüntetéssel.súj­tanák. Mert azért azt hi­szem, másodszor már nem mernék elénekelni hajnali négykor az utcán, hogy „Bolyongok a város pere­mén...“ — száz forint bün­tetés fejében. Csend kéne. Motorbúgás­tól, kiabálástól, énekeléstől mentes, szinte szakai csend, utóbbi időben igényi hoz, hogy termelő- szövetkezeteinkben szakképzett dolgo­zók lehessenek, akik a gazdálkodás menetét szaktudá­sukkal gazdaságo­sabbá tehetik és így a tagság is na­gyobb jövedelem­hez juthat. Mohácson novem­falusias, é)-|ber 1-én indult meg Sajnos, már ez (Rab) isi egy termelőszövet- i kezeli vezetőképző »tanfolyam. Ennek a tanulmányi ideje 2 év, amely 2 t^i elméleti és 1 nyári gyakorlati félévből áll. A téli félév no­vember 1-től már­cius 15-ig, a nyári április 1-től októ­ber 15-dg tart. A II. elméleti félév sikeres befejeztével a hallgatók .»arany­kalászos termelő­szövetkezeti gazda” bizonyítványt nyer­nek. A tanfolyamra is­kolai végzettségre való tekintet nélkül azok a termelőszö­vetkezeti tagok (fér­fiak, nők) jelentkez hétnek, akiket a tagság javásol, jól írnak, olvasnak és az alapműveletek­kel számolni -tud­nak; A felvételi korhatár 27—50 év. Jelentkezési határ­idő: október 1. A tanfolyamon a ta­nítás és kollégiumi ellátás ingyenes, a hallgatók — az el­tartottak számától függően — 240—480 forintig terjedő ha­vi kereset-térítés­ben részesülnek. Mindazok, akik a mohácsi termelő­szövetkezeti vezető­képző tanfolyamra be akarnak irat­kozni, október 1-ig ezen szándékukat szóban, vagy írás­ban jelentsék be a termelőszövetkezeti vezető-képző tanfo­lyam igazgatóságá­nak (Mezőgazdasá­gi Technikum) Mo­hács, Dózsa Gj; tfc 18. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents