Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-17 / 218. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’ DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA xiv. évfolyam, 218. szám ara: 50 filler kedd, 1957 szeptember 17 Lakásokat építhetnek a vállalatok A nyugatnémet választások eredményei Á kulturális programról az ■ r rr I ** f ff 11 nyilatkozott Kállai Gyula művelődésügyi miniszter a Dunántúli Naplónak Amikor Kállai Gyula elvtárs, művelődésügyi miniszter legutóbb Pécsre és Baranya megyébe látogatott, annyira megtetszett neki a baranyai tájak szépsége, sokszínűsége, hogy elhatározta: nyári szabadságának egy részét itt tölti. Szeptember 7-től 15-ig egy hetet tartózkodott Siklóson a várban, ahonnan kirándult Siklós környékére, Harkányba, Villányba, valamint Pécsre. Vasáriiap délután, Budapestre váló visszautazása előtt felkerestük a siklósi várban, ahol á' miniszter elvtárssal az aktúális kultúrpolitikai kérdésekről folytattunk beszélgetést. Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben milyen új kultúrpolitikai intézkedések vár- fiatok, Kállai Gyula elvtárs a következőket mondotta: — A most kidolgozás alatt lévő intézkedések között a legfontosabb a kulturális program elkészítése. Ennek hiányát már nagyon régóta érezzük. Értelmiségi és kultúrpolitikánknak is egyik fogyatékossága éppen e program hiánya volt. A művelődésügyi minisztérium, valamint a párt kulturális és tudományos osztálya már néhány hónap óta ezen a programon dolgozik. A célunk vele az, hogy bizonyos időszakra — a körülbelül 1958 januárjával kezdődő három éves terv időszakára — tudományos és kulturális területen programszerűen állapítsuk meg a tennivalókat. A programnak nemcsak e konkrét feladatok meghatározásában van jelentősége, hanem abban is, hogy értelmiségi és kulturális politikánk elvi kérdéseit is most próbáljuk meg először, összefüggően tisztázni és meghatározni. E program még ez évben elkészül és — a terv szerint' — országos kulturális aktíván megvitatjuk, elfogadjuk; — Miniszter elvtárs véle- ♦ ménye szerint értelmiségi ♦ politikánkban jelenleg mi al központi kérdés? — Központi kérdésnek jelen- ; leg — és hozzátehetem, hogy J még hosszú ideig.— a magyar | értelmiséggel való elvi, poliii- t kai egység, helyesebben együtt- | működés megteremtését te-1 kintjük. A gyakorlatban, kőnk- t réten ez azt jelenti: minden ♦ erővel arra törekszünk, hogy f az értelmiségnek minél széle-1 sebb rétege megismerkedjék. * és magáévá tegye a marxistái világnézetet. Ezen a területen; is változtatni akarunk az ed- í digi gyakorlaton és a marxiz- j mus—leninizmus oktatásának • új módszereit igyekszünk ki-♦ alakítani. A marxizmus egye-* temi oktatásában most ősztől* kezdve már komoly változások» történtek a múlthoz képest. | Foto: GALDONYl BÉLA Hm*«»»* ieiréliiÉ a nép hataimát! A pécsi munkásőr-zászlóalj névadó és zászlóavató ünnepsége (Folytatás a 2. oldalon.) Minden második munkaórában egy lakás Ez nem valamilyen fantasztikus elképzelés, nem is a holnap terve, hanem már valóság. Most sokan biztosain gondolják: persze a Külföld..; Be hol vagyunk mi még ettől! Nos, hát nem is külföldön, hanem Baranyában, Pécsett és környékén érték el ezt a sokak szemében talán fantasztdkus- nák tűnő eredményt. Még közelebbi címet is adhatunk: a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál. A vállalat 1957. évi lakás- átadási kötelezettsége 1211 lakás. Ebből már eddig átadtak kereken hatszázat, hatszázöt- venegy lakásnak pedig folyamatban van az építése. Szeptember folyamán még átadnak a lakóknak 112 lakást, októberben 173-t, novemberben 164-et, decemberben pedig 203-at; Ezekből a [lakásokból a nyugati városrészen 753 lakás épül; A jövő évben az ideinél kevesebb lakást épít a Baranya megyei Építőipari Vállalat, viszont igen jelentős járulékos, szociális és kulturális építkezések lesznek. A nyugata városrészen a következő évben 462 lakást adnak át, de emellett felépítenek két óvodát, átadnak hat üzlet- háaat, egy bölcsődét és egy tizenhat tartermes iskolát. Megkezdik a fürdő, egy nagy vendéglő és a legényszállás építését; 1959 után már ismét emelkednek majd a lakásátadások számai. 1959-ben 522, 1960-<ban pedig 604 lakást adnak át majd a nyugati városrészen, | A meszes! építkezésen is j valamivel kevesebb lesz jövő- f re a lakásátadás. Kétszázhúsz t lakást fejeznek be teljesen, 278-at pedig elkezdenek építeni. Ezek egy részének az átadása áthúzódik 1959-re. Emellett viszont Meszesen is kibővítik az iskolákat. Az északi kisebb iskolát négy újabb tanteremmel bővítik, a déli nagy iskolához pedig újabb nyolc tantermet építenek. Az óvodahiányt is csökkentik egy ötven férőhelyes óvoda felépítésével és továbbfejlesztik az üzlethálózatot, körülbelül egymillió forint értőiben felépítendő új üzletházakkal; ♦ Régen volt már Pécsett a • vasárnapihoz fogható katonás t parádé. ■' A pécsi munkásör { zászlóalj vette át a város doí- « gozóiriak vörös zászlaját és í egyben felvette Landler Jenő t elvtárs, az 1919-es proletár* diktatúra legendáshírű pa- | rancsnoka nevét. « A munkásőr-zászlóalj a ♦ Postás Sporttelepen sorakozott J fel. Mellettük, mintegy a harci S egység jelképeként ott voltak * a karhatalom, határőrség t alakulatai és nem hiányoztak ♦ a mosolyt csalogató, derűs | jövőt jelképező úttörők sem. t A pálya mellett többezren gyü• lekeztek össze, hogy részt ve♦ gyenek az ünnepségen. Az emelvényen helyet foglalt Harmati Sándor elvtárs, az MSZMP Központi : Bizottságának tagja, valamint ■ a megyei és városi párt és tő- • megszervezetek vezetői. Pontosan tíz órakor kürtjei adta hírül, hogy megérkezett Halas Lajos ezredes elvtárs, a munkásőrség országos parancsnoka. S a ne zl An- t a l őrnagy, elvtárs — a munkásőr-zászlóalj parancsnoka — tett jelentést, majd Halas elvtárs elvonult a felsorakozott egység előtt és köszöntötte a munkásőröket. Keményen pattogott a válasz: Erőt, egészséget, parancsnok elvtárs! Kezdetét vette az ünnepség. Az emelvény előtt a város : dolgozóinak képviselői tartot- : ták a vörös zászlót, melyet a í munkásőr-zászlóaljnak adomá- : nyoznak. A gazdagon hímzett : zászlón nagy betűkkel felirat hirdeti a munkásőrség szent • feladatát: Megvédjfük a nép : hatalmát! A zászlóaljparancsnok engedélyt kért a zászló átvételére és a Landler Jenő név felvé• telére. Ünnepélyes percek kö- [ vetkeztek. Sanezl Antal őrnagy elvtárs átvette a város dolgozóinak nagyszerű és örök • becsű ajándékát. Megcsókolta, : majd háromszor meglengette : az egység előtt, mire háromszoros hurrá zúgott fel a pályán. Ettől kezdve, már minden vezényszó előtt ott volt a névadó. Landler Jenő neve. Az egybegyűlteket Ambrus elvtárs, a Városi pártbizottság titkára köszöntötte. Többek között a következőket mondotta: — Az ellenforradalom leverése közben a párt és a szocializmus ügyéhez hű munkások kezdeményezésére létrejött a munkásőrség. Hadseregünk és rendőrségünk mellett egy olyan erő, amely örökre kilátástalanná teszi az ellenség — 1956 október 23-hoz hasonló — kísérletét. — A város dolgozói nevében jelenthetem ki, hogy büszkék vagyunk munkásőr zászlóaljunkra, mert tagjai a munkások és értelmiségiek legöntudalosabb, legáldozatkészebb soraiból szerveződtek. Majd Harmati Sándor elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. — Tisztelt nagygyűlés! — A Központi Bizottság forró üdvözletét hozom a pécsi munkásőr-zászlóalj minden tagjának, akik a felfegyverzet; munkásosztály első soraiban harcolnak a munkáshatalom(Foiytatás a 4. oldalon) Kezdődik » A munkásőr-zászlóalj zászlaja Nézők zz ünnepségen
