Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-17 / 218. szám

2 N AP t Ö 1051 SZEPTEMBER 11 Célok is uweu Hetvehelv en A szocializmus előszele csap­ja meg az embert Hetvehe- lyen. Termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, erdőgaz­daságban és az urániumbányá­ban dolgozik majdnem az egész falu; nem ritka az olyan család, ahol 4—6000 forintot tesz ki a havi jövedelem. — Újabban szokássá válik, hogy a legénykedő fiúnak egy szá­zast nyomnak oda vasárnapi zsebpénzként.;. A társadalmi és kulturális élet sokkal gyengébb. Az em­berek többsége nem is él tár­sadalmi életet, mert a nép­front nem jut el hozzájuk. A mozi mindig zsúfolt, de a ku-1- túrházat hetenként csak egy­szer nyitjáik ki. Olvasni nem nagyon szeretnek, viszont an­nál népesebb a kocsma. Az a falu találkozóhelye ma is. ul­tizás, rexezés, íröccsözés köz­ben politizálnak az emberek, nem mindig a megfelelő esz­mei irányítás melletti A KISZ-szervesés tanulságai A pártszervezet, a tanács és a népfront-bizottság többször összeült, hogy változtasson a helyzeten. Úgy állapodtak meg, hogy először is a falu if­júságát kellene megszervezni, mert ha a fiatalok színdara­tókat tanulnának, benépesirl- ne a kultúrház is. A fiatalság kétszeri -három - szőri összehívása után végre sikerült a KISZ-t megszervez­ni. Hogy miért csak így? Mert a fiatalok húzódoztak. Ennek b húzózkodásnak a szülök ag­god almas kodása az oka. És miért aggodalmaskodtak ők? Azért, mert többségükben né- metajkúak; a rosszemlékű volksbumd jár az eszükben .:; Oda jutottunk tehát, hogy a fiatalokat nem lehet megnyer­ni a szülők nélkül, s őket sem lehet megnyerni anélkül, hogy ne ismertetnénk előttük a párt nemzetiségi politikáját, vagyis azt. hogy éles határvonalat húzunk az egykori önkéntes SS-ek és a becsületes német­ajkúnk között, sőt még az el­lenforradalom idején sokat hőbölgő volt volksbund-togok és a 12 éve becsületesen dol­gozó volt volksbund-tagok kö­zött is. Magyarán: egy kép­zett, eszmeileg szilárd német­ajkú elvtársat kellene hívni a faluba, aki német nyelven ma­gyarázná el az ágas-bogas nemzetiségi kérdést. A párt- vezetőség egyik tagja, a ta­nácselnök és a népfront-bi­zottság elnöke jutottak erre a gondolatra a minap, s a sásdi járási pártbizottság jelenlévő munkatársa ígéretet is tett egy ilyen előadó kiküldésére. Néhány lehetőség Tegyük fel, túl vagyunk ezen a gyűlésen, az emberek meg­nyugodva tértek haza. Vajon mit is lehetne és kellene ten­ni, hogy a politizálni vágyó emberek kocsma helyett akul- túrházban találkozzanak, a népfront kebelén belül, s az egykori önkéntes SS-ek he­lyett inkább a párttagokkal és tanácstagokkal • vitatkozzanak? Papp József elvtárs, a nép­front-bizottság elnöke szerint először is újjá kellene válasz­tani a népfrontot. így is van! A jelenlegi bizottsági tagok töbsbége csak statisztál, nő­tanács még papíron sincs a fa­luban. Az újjáválasztott népfront is csak akkor érne valamit, ha helyi programot dolgozna ki. A nőtanács például előadáso­kat rendezhetne az asszonyo­kat érdeklő dolgokról, vagy varró tanfolyamot indíthatna, aminek a vezetésére a nép­front-bizottság elnökének a fe­lesége már vállalkozott;:; A férfiak és fiatalok számára előadásokat lehetne tartani pl. „Mi a villám, mi a menny­dörgés és miért csak nyáron keletkezik?”, vagy „Mi az atom- és hidrogénenergia, mi az atom- és hidrogénbomba?“ vagy egyéb más címmel. Le­hetetlenség, hogy az ilyen elő­adások ne érdekeljék az em­bereket. Még előadóra sem lenne gondjuk, hiszen a ta­nácstitkár tanult ember, most végzi az egyetemet s szívesen tanítja az embereket. Az újjászületett népfront sakk-kört szervezhetne (igen kedvelt sportág a faluban), újságokat rendelhetne, ame­lyet állandóan a kultúrháaban tartanának. (Anyagi fedezet­ben nem lesz hiányuk). Je­lenleg ugyanis csak néhány magas színvonalon megírt fo­lyóiratot járatnak, hiányzik a Népszabadság, a népfront lap­ja, a Nők Lapja s a többi nép­szerű képes újság. Ami as orvosi ház mögött van Hetvehelyről írva feltétle­nül beszélni kell a falu vá­gyáról, az orvosi házról. Elő­ször a pártvezetőségi tagok fe jében ötlött fel, hogy orvosi házat kéne építeni, pontosab­ban orvost kellene a faluba (Folytatás az 1. oldalról.) hozatni. A tervet a tanács és i a népfront is elfogadta. Aszót! tett követte, tárgyalni kezdtek • m. erdőgazdasággal, áhami gaz- ♦ — Mi nem titkoljuk: min­dasággal, termelőszövetkezet- i den erővel arra töreksziinK tel, a szomszédos falvakkal es i hogy a magyar értelmiség mi­Kállai Gyula művelődésügyi miniszter nyilatkozata a Dunántúli napiénak kük a marxizmus—leninizmus megismerése és, elsajátítása. Meggyőződésünk Szerint a ma­gyar értelmiség teljes tudását. szakképzettségét csak akkor : sa a marxizmust. Megyőződé- sünk szerint ez a magyar ér- :»telmiségnek is érdeke. Mi ’ | ugyan azt valljuk, hogy a pár- ' t tónk ívüli értelmiségiekkel is — a kozsog lakosságával. Nagy ♦ ngj szélesebb rétege elsajátít- ^fejtheti ki a népi demokrati- felbuzdülással fogadta min- - • - ... denki a hírt, hiszen Abaliget — ahová most járnak — hét kilométer vasúti utazást, plus 4—4 kilométer gyaloglást je. lent. Úgy határoztak, hogy j amennyiben nem ellenségről együttes erővel 85—90 000 ío-lVan szó — a legjobb baráti rint készpénzt és anyagértéket; viszonyt kell kialakítani, őket adnak össze, a megyei tanács ♦ meggyőzéssel, neveléssel keli egészségügyi osztálya azonban ♦ közelebb hozni a mi világnéze- vétót emelt. Kevésnek tartja a | tünkhöz, s végül marxistákká lakosságot. A falu persze ve- ♦ —leninistákká kell nevelnünk, rekszik az igazáért és talán sí-1 Az értelmiségiek közül so- kerül is szép tervük, hiszen t kan a pártnak azt a sok tekin- megérdemelne egy orvost ez a J tetben új politikai irány vona- fejlődő község és környéke! | iát — ami abban jut kifejezés- Az orvosi ház felépítésének ♦ re, hogy a pártonkívüliek a terve egyébként megmutatta, t magyar közéletben éppúgy be- hogy a falu haladó gondo!ko-: tölthetnek bármilyen funkciót, zású, áldozatkész és összefog j mint a kommunisták; vagy ami * rétén belül oldhatók” meg. Iro­kus rendszer javára, ha esz­meileg közel kerül a marxiz­mushoz és azt elsajátítja. — A vidéki irodalmi élet fellendítésének egyik előfel­tétele, hogy irodalmi folyó­iratok jelenhessenek vidéki városokban pécs-baranyai írók remélik, hogy saját iratuk megjelenhet? — A vidéki írócsoportok helyzete — mondotta Kállai Gyula elvtárs, természetesen a legszorosabban összefügg iro­dalmi életünk általános hely­zetével. A helyi problémák |Csak az általános fejlődés ke­meg a is. A mikor folyó­a nemes célok érdekében. Biz- ♦ abban jut kifejezésre, hogy az tató útravalóuil szolgálhat' ez a í állampolgári jogok tekinteté- pántszervezetnek és a nép- J ben kommunisták és párton- frontnak, hiszen egy orvosi ♦ kívüliek között nincs semmi ház megépítése, s ami ezzel | különbség — úgy értelmezik, jár, a falu megmozgatása nép- j mintha ezzel fel is mentettük front-munka a javából és elő kelő helyet kaphat prognamjá- ; ban Is. volna őket ama belső kötele­zettség alól, hogy Magyaror­szágon mindenkinek, így az ér­telmiségieknek is saját érde­Korpajutfatást és felárat kapnak a tejtermelők Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Tejipari Igazgatósága rendelettel szabályozza a téli korpajuttatásokat és a húsz filléres tej-felárat. Ennek ér­telmében a 2,30 forintos lite­renkénti tejár mellé 20 fillér felárat kapnak azok a terme­lőszövetkezetek, akik havon­ként legalább 4 500 liter tejet adnak át a vállalatnak. Szük­séges azonban, hogy a tej zsír- tartalma elérje a 3,4 százalé­kot és savfoka ne legyen több 7,5 foknál, hőfoka pedig el­érje a +12 C fokot. A termelőszövetkezetnek szállítási szerződést kell kötni a vállalattal, amelyben közö­sen megszabják a szállítandó tej mennyiségét, minőségét, átvételi árát és a szállítás módját. Intézkedés történt arról is, hogy a tejtermelők — köztük az egyénileg dolgozó parasztok Ssáilítási értekesiet a MÁV, az ÁKIG és a szálliffató vállalatok együttműködéséről Árdrágítók A Baranya megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség el­lenőrzést végzett a Pécsi Kis­kereskedelmi Vállalat tíz üz­letében. Az ellenőrzés során hat üzletben tapasztaltak ár­drágítást. A Kossuth Lajos utca 15. sz. alatti 34-es • papírboltban Szu- hodovszki Irén eladó az 55 fil­léres levélpapír-borítékot da- rabonkint 1.20 forintért árusí­totta. Ezért a felügyelőség 150 forint pénzbírsággal sújtotta. Antal Gábomé eladó a Kos­suth Lajos utca 44. szám alatti papírboltban a gémkapcsok zsebnoteszek és levélpapírok eladásánál 5.65 forintos árdrá gitást követett el. Ezért 1&0 forinttal bírságolták meg. A Jókai téri pavilonban Lutz Adámné, a pavilon vezetője 125.50 forint értékű áru eladá sánál 7 forintos árdrágítást kö vetett el. ezért 300 forint pénz bírsággal sújtották. A Jókai tér 3-as szám alat lévő 23-as drogériában Stern Jánosné eladó a 8.70 forinto fogkefét 9.70 forintért árusí tóttá. Emiatt 30 forinttal bir ságolta meg az Állami Keres tedelml Felügyelőség. Az árdrágítók ellen akko küzdünk a leghatásosabban, h visszaélések alkalmával pana szunkat bejegyezzük a panasz könyvbe. Ezzel megkönnyítjü fcz Állami Kereskedelmi Fé jjgyclőség munkáját és hozzá járulunk az árdrágítók lelep lezéséhez. is, — október 1-től a téli hó­napokban 20 deka korpajutta­tásban részesüljenek a leszál­lított tej minden literje után. A zsírtartalomnak itt Is e! kell érni a 3,4 százalékot. Nem részesülhetnek korpa- juttatásban a tejhamisítók és a tejszínszállítók. Kivételt képeznek azok- a termelőszö­vetkezetek, amelyek a július 26-1 megállapodás szerint szál­lításaik 40 százalékát tejszín­ként adják át. Ezek megkap­ják a korpajuttatást. A korpa ára változatlanul 150 forint mázsánként, 11,60 forint engedményt kell adni ha a helyi malomban, vagy állomáson vagontételben ve­szik át az árut. Mázsánként < 2,40 forintos költséget lehet i felszámítani abban az esetben, j ha a helyi malomban nincs! elegendő korpa és a Tejipari j Igazgatóság más községből: szerzi be. dalmi életünk központjában: Budapesten, az írók között meglévő eszmei-politikai zavar tisztázódása annyira előreha­ladt, — s az írók többsége ma­ga is annyira szükségét érzi a pozitív irányú állásfoglalásnak és irodalmi munkásságnak —, hogy kérésükre lehetővé tet­tük a „Kortárs” című irodalmi folyóirat megindítását. Ez az irodalmi lap, irodalmi életünk összes csoportjainak közös fo­lyóirata lesz. — Ha ez a lap irodalmi éle­tünk fejlődésében eredménye­sen tölti be szerepét, későbbi időpontban feltétlenül szükség lesz arra, hogy más irodalmi lapok is meginduljanak. Ha íróinkat irodalmi munkássá­gukban a népi hatalom erősí­tése, a szocializmus építése ve­zeti — és ezt irodalmi tevé­kenységükkel is bebizonyítják — akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy irodalmi éle­tünk, bizonyos irodalmi irány­zatok, árnyalatok szerint cso­portosuljon, mert ez csak szí­nesebbé és sokrétűbbé teheti irodalmunkat. De mindennek — Ismétlem — előfeltétele, a legdöntőbb kérdésekben: a né­pi hatalom erősítésében, vé­delmében, a szocializmus épí­tésében való egyetértés. — Ami a vidéki írócsoportok helyzetét illeti, ha vidéki váro­sainkban ezek a feltételek ad­va vannak, véleményem sze­rint, nincs akadálya annak, hogy az irodalmi élet megin­dulásának olyan feltételeit is megteremtsük, mint az inten­zív szervezeti élet, vagy éppen az az irodalmi folyóirat. Addig is, amíg ez lehetővé válik, vi­déki városokban élő íróink írá­saikkal vegyenek részt a „Kor­társ”, valamint az „Élet és Irodalom” című, hetenkint megjelenő lapok munkájában En magam nagyon örülnék an­nak, ha vidéki városainkban, az irodalmi élet minél előbb megindulhatna és minél ön­állóbban fejlődhetne. Sok eset­ben a vidéki városok egészsé­ges irodalmi élete megtermé- kenyítőleg hathat Budapest irodalmi életére is — fejezte be nyilatkozatát Kállai Gyula elvtárs, művelődésügyi minisz­ter. PUSZTAI JÓZSEF Valóban nem kifizetődő a cukorrépatermesztés? Szállítási értekezletet tartott Pénteken, a Központi Szállí- ási Tanács rendezésében a MÁV pécsi igazgatósága és a pécsi AKIG. Az értekezleten, nintegy kétszáz érdekelt vél-' alat képviselője az őszi for­galom sikeres lebonyolításá­nak, a rakodások és szállítá­sok meggyorsításának lehető­ségeiről tanácskozott. Ketten tartottak beszámolót: a MÁV részéről Tóth József, a pécsi igazgatóság vezetője, az AKIG képviseletében Ba­kán József igazgató, mindket­ten a munkaterületükön adódó szállítási problémákról. A beszámolók fontos fel­adatként jelölték meg a rako­dás egyenletessé tételét. Ha a vasúti rakodás egyenetlen, tervszerűtlen, egyaránt rosszul jár a vasút és a szállíttató fél. A rakodás egyenletessé tételét legnagyobb mértékben gátolja az a — már másutt is jelentkező, káros és zavaró — körülmény, hogy egyes vál­lalatoknál még mindig ötna­pos munkahetet és szabad­szombatokat tartanak. Ez.azt jelenti, hogy már pénteken sem halad rendes ütemben a rakodás, szombaton és vasár­nap pedig csak a legkisebb mértékben hajlandóik rakodást végezni a szállíttató felek. Ilyenkor a vasút kénytelen kényszerkirakást elrendelni. Még az is előfordul, hogy a vállalatok képviselői a kény­szerkirakásnál sem jelennek meg, bár az- értesítést időben megkapják. Tóth elvtárs el­ismerte a vasút hibáit is. Töb­bek között beszélt arról, hogy egyes állomásokon nem állít­ják ki idejében a vasúti ko­csikat. A rakodásnál természe­tesen az ilyen esetek is kése­delmet okoznak. Gyakoriak a vasúton a gaz­daságtalan fuvarok. Mázáról például az Alföldre szállítják a helyi mészégető termelését, ugyanakkor a mázai bányász­kislakások építéséhez Tatá­ról szerzik be a meszet. A pé­csi igazgatóság területén sok­szor fordul elő hasonló eset. A feladat, melyet az értekez­let résztvevői minden bizony­nyal magukénak tekintenek: ezek mielőbbi megszüntetése. A vasúti kocsik gazdaságo­sabb kihasználása, a leszállí­tott áruk gyors továbbítása, a rakterületek gyors kiürítése, mind-mind olyan feladat, amelyhez az előadók a meg­jelent szállítási felelősök se­gítségét kérték. Bakán József elvtárs, az autóközlekedési vállalatok szállítási gondjaival foglalko­zott. A beszámolókhoz tizenketten szóltok hozzá, elsősorban a szomszédos megyékből érke­zett vendégek. A hozzászólók főként saját vállalataik prob­lémáiról beszéltek, segítséget kérve a vasúttól és az AKIG- tól. Bár Sólyomvári János, a pécsi kereskedelmi főnök pél­dákat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy egyes vál­lalatok — többek között a 3- sz. Mélyépítő Vállalat — mi­lyen hanyagságokat követnek el és mennyire gátolják a?, őszi forgalom zavartalan le­bonyolítását — kevés szó esett arról, hogy a szállíttató felek | miként kívánják segíteni &'• vasút dolgozóit. Gyócsi Jenő elvtárs, a MÁV Igazgatóság Vasúti Főosztály kereskedelmi szakosztályának vezetője min­den hozzászólónak megígérte, hogy problémáik részletes megbeszélése után, írásban kapnak majd választ, miként fog segíteni a vasút, de a szál­líttatok részéről csak igen hal­ványan mutatkozott hasonló segíteniakarás. Azért, — mint Gyócsi Jenő elvtárs is mondotta — remél­hető, hogy sikeres volt az ér­tekezlet, s ha a hozzászólások-1 bői ez nem is csendült ki —| az őszi forgalomban gyümöl-t csözni fog a szállíttató felek; nagyobb megértésében a vas-* út munkája iránt, a szállítta-; tók és a vasutasok jobb össze-* fogásában. I Az elmúlt hetekben a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya vizsgálatot folytatott annak megállapítására, mi az oka, hogy az elmúlt évek­hez viszonyítva az idén mint­egy 30—35 százaléklcal keve­sebb cukorrépát vetettek. Állami gazdaságaink több­sége szakszerű termesztési eljárásoklcal eléri a 150—200 mázsás átlagot, de vannak olyanok is, mint például a Görösgali Állami Gazdaság, ahol a 42 holdas tábla két­harmad részén a 300—350 mázsás holdankinti átlagot is elérik. Termelőszövetkezeteinknél és egyéni termelőinknél a termelés egynegyed részben jónak, háromnegyed részben pedig gyengének mondható. Ez pedig azt jelenti, hogy megyei átlagban 95—110 má­zsás holdankinti átlagra szá­míthatunk. A termelőszövet­kezeti csoportok közül a ró­zsafai Kossuth, az egyéniek közül pedig a gyöngyfaiak, a magyartelekiek, a magyar- mecskelek emelkednek ki várható jó termésátlagaik­kal. A jó termésátlag azonban nem jellemzője a megyének, mert igen sok helyen talál­hatunk gyenge cukorrépa te­rületet. A vizsgálatok bebizonyí­tották: azok a termelők, akik szakszerűen járnak el, 7—10 ezer forintot vágnak zsebre minden hold cukorrépa után. Sajnos, többségben vannak az olyan termelők, akik a szakfelügyelők fő tanácsait azzal intézik el: „Tudom én, mit kell csinálni. Régi ter­melő vagyok én", pedig a szakfelügyelő csak jót akar. • Azt akarja, hogy minden ter­melő betartsa a 37—43 cen­tis sortávolságot és helyes forint felakáséoitési kölcsön a kisipari szövetkezeti tagoknak A Kisipari Szövetkezeti Köl­csönös Biztosító Intézet (KSZ- KBI) húszmillió forintot bocsá­tott az OTP rendelkezésére, : azzal a céllal, hogy a kisipari : termelőszövetkezetek tagjai, I valamint a háziipari szövetke- : zetek közös műhelyben dolgozó : tagjai is kaphassanak kislakás- j építési kölcsönt. A szövetkezeti tagok köl­csönt igényelhetnek új családi­ház építéséhez, megkezdett családiház építésének befeje­zéséhez, toldaléképítkezéshez, helyreállításhoz, tatarozáshoz, stb. ugyanolyan feltételek mel­lett, mint a többi.dolgozó. A kölcsön igénybevételére vonatkozóan lakóhely szerint illetékes OTP-fiókok és a KSZ- KBI megyei alközpontjai nyúj­tanak részletes felvilágosítást. egyeléssel biztosítsa a IS— 24 centiméteres tőtávo'ségo' A bizottság sok mérést vég­zett erre vonatkozólag is, azonban az előírt sortávolsá­gok helyett a legtöbb helyen 55—62 centis sortávolsággal és 30—35 centis töiávolsá- gokkal találkozott. Voltak olyan termelők is, akik arra hivatkoztak: azért hagyták így a sor- és tőtávolságokat, mert „minél távolabb van a répa egymástól, annál na­gyobb termést ad." Ez a felfogás helytelen. A bizottság szektorokra és a táblák nagyságára való te­kintet nélkül több száz mé­rést végzett a megye külön­böző részein. A mérések al­kalmával a jó termést ígérő területeken 30—36 cukorré­pát találtak négyszögölen- kint, míg a gyenge termésű területeken csak 18—24 ju­tott egy-egy négyszögölre. Megállapították azt is, hogy míg az állami gazdaságok­ban — itt vannak a legjobb eredmények — egy öl hosz- szúságban 4—4,5 sor és 9— 11 répa volt található, addig a termelőszövetkezetek és az egyéniek területének kilenc­ven százalékában egy öl hosszúságban 3 sor és 5—3 répa terem. A mérések vilá­gosan megmutatták a na.n:i aránytalanságot, de megr:-:- tatták azt is, hogy semmibe sem kisebbek az átlagrcpák azokon a területeken, ahol egy öl hosszában a szakszerű egyelés következményeként 9—11 répa terem, mint azo­kon, ahol 5—8 répát hagytak meg egy öí hosszúságban. A vizsgálat eredménye is­mételten bebizonyította, hogy a nagy cukorrépa ter­més titka a jó talajelőkiszt- tésen és művelésen kívül nem más, mint a helyes sor­távolság betartása, a szak­szerű egyelés. A bizottság segítő szándék­kal végezte ezeket a vizsgá­latokat. Mi is ilyen szándék­kal közöljük e tapasztalato­kat, hogy most, amikor *r- -- zödéseket kötnek a 'term.-1 szövetkezetek, az egyén1"-, dolgozó parasztok, gondo',' nak a vizsgálat legfőbb ta­nulságára is: nagy sorfát ságra vetni a répát, naa\ kapával egyelni könnyebb munkát jelent. A keskenyre állított vetőgéppel vetett, kis kapával végzett szakszerű egyelés többletmunka ugyan, de 150—200 mázsás holdan­kinti termés és 7—10 ezer forint jövedelem a jutalma.

Next

/
Thumbnails
Contents