Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-17 / 218. szám
2 N AP t Ö 1051 SZEPTEMBER 11 Célok is uweu Hetvehelv en A szocializmus előszele csapja meg az embert Hetvehe- lyen. Termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, erdőgazdaságban és az urániumbányában dolgozik majdnem az egész falu; nem ritka az olyan család, ahol 4—6000 forintot tesz ki a havi jövedelem. — Újabban szokássá válik, hogy a legénykedő fiúnak egy százast nyomnak oda vasárnapi zsebpénzként.;. A társadalmi és kulturális élet sokkal gyengébb. Az emberek többsége nem is él társadalmi életet, mert a népfront nem jut el hozzájuk. A mozi mindig zsúfolt, de a ku-1- túrházat hetenként csak egyszer nyitjáik ki. Olvasni nem nagyon szeretnek, viszont annál népesebb a kocsma. Az a falu találkozóhelye ma is. ultizás, rexezés, íröccsözés közben politizálnak az emberek, nem mindig a megfelelő eszmei irányítás melletti A KISZ-szervesés tanulságai A pártszervezet, a tanács és a népfront-bizottság többször összeült, hogy változtasson a helyzeten. Úgy állapodtak meg, hogy először is a falu ifjúságát kellene megszervezni, mert ha a fiatalok színdaratókat tanulnának, benépesirl- ne a kultúrház is. A fiatalság kétszeri -három - szőri összehívása után végre sikerült a KISZ-t megszervezni. Hogy miért csak így? Mert a fiatalok húzódoztak. Ennek b húzózkodásnak a szülök aggod almas kodása az oka. És miért aggodalmaskodtak ők? Azért, mert többségükben né- metajkúak; a rosszemlékű volksbumd jár az eszükben .:; Oda jutottunk tehát, hogy a fiatalokat nem lehet megnyerni a szülők nélkül, s őket sem lehet megnyerni anélkül, hogy ne ismertetnénk előttük a párt nemzetiségi politikáját, vagyis azt. hogy éles határvonalat húzunk az egykori önkéntes SS-ek és a becsületes németajkúnk között, sőt még az ellenforradalom idején sokat hőbölgő volt volksbund-togok és a 12 éve becsületesen dolgozó volt volksbund-tagok között is. Magyarán: egy képzett, eszmeileg szilárd németajkú elvtársat kellene hívni a faluba, aki német nyelven magyarázná el az ágas-bogas nemzetiségi kérdést. A párt- vezetőség egyik tagja, a tanácselnök és a népfront-bizottság elnöke jutottak erre a gondolatra a minap, s a sásdi járási pártbizottság jelenlévő munkatársa ígéretet is tett egy ilyen előadó kiküldésére. Néhány lehetőség Tegyük fel, túl vagyunk ezen a gyűlésen, az emberek megnyugodva tértek haza. Vajon mit is lehetne és kellene tenni, hogy a politizálni vágyó emberek kocsma helyett akul- túrházban találkozzanak, a népfront kebelén belül, s az egykori önkéntes SS-ek helyett inkább a párttagokkal és tanácstagokkal • vitatkozzanak? Papp József elvtárs, a népfront-bizottság elnöke szerint először is újjá kellene választani a népfrontot. így is van! A jelenlegi bizottsági tagok töbsbége csak statisztál, nőtanács még papíron sincs a faluban. Az újjáválasztott népfront is csak akkor érne valamit, ha helyi programot dolgozna ki. A nőtanács például előadásokat rendezhetne az asszonyokat érdeklő dolgokról, vagy varró tanfolyamot indíthatna, aminek a vezetésére a népfront-bizottság elnökének a felesége már vállalkozott;:; A férfiak és fiatalok számára előadásokat lehetne tartani pl. „Mi a villám, mi a mennydörgés és miért csak nyáron keletkezik?”, vagy „Mi az atom- és hidrogénenergia, mi az atom- és hidrogénbomba?“ vagy egyéb más címmel. Lehetetlenség, hogy az ilyen előadások ne érdekeljék az embereket. Még előadóra sem lenne gondjuk, hiszen a tanácstitkár tanult ember, most végzi az egyetemet s szívesen tanítja az embereket. Az újjászületett népfront sakk-kört szervezhetne (igen kedvelt sportág a faluban), újságokat rendelhetne, amelyet állandóan a kultúrháaban tartanának. (Anyagi fedezetben nem lesz hiányuk). Jelenleg ugyanis csak néhány magas színvonalon megírt folyóiratot járatnak, hiányzik a Népszabadság, a népfront lapja, a Nők Lapja s a többi népszerű képes újság. Ami as orvosi ház mögött van Hetvehelyről írva feltétlenül beszélni kell a falu vágyáról, az orvosi házról. Először a pártvezetőségi tagok fe jében ötlött fel, hogy orvosi házat kéne építeni, pontosabban orvost kellene a faluba (Folytatás az 1. oldalról.) hozatni. A tervet a tanács és i a népfront is elfogadta. Aszót! tett követte, tárgyalni kezdtek • m. erdőgazdasággal, áhami gaz- ♦ — Mi nem titkoljuk: mindasággal, termelőszövetkezet- i den erővel arra töreksziinK tel, a szomszédos falvakkal es i hogy a magyar értelmiség miKállai Gyula művelődésügyi miniszter nyilatkozata a Dunántúli napiénak kük a marxizmus—leninizmus megismerése és, elsajátítása. Meggyőződésünk Szerint a magyar értelmiség teljes tudását. szakképzettségét csak akkor : sa a marxizmust. Megyőződé- sünk szerint ez a magyar ér- :»telmiségnek is érdeke. Mi ’ | ugyan azt valljuk, hogy a pár- ' t tónk ívüli értelmiségiekkel is — a kozsog lakosságával. Nagy ♦ ngj szélesebb rétege elsajátít- ^fejtheti ki a népi demokrati- felbuzdülással fogadta min- - • - ... denki a hírt, hiszen Abaliget — ahová most járnak — hét kilométer vasúti utazást, plus 4—4 kilométer gyaloglást je. lent. Úgy határoztak, hogy j amennyiben nem ellenségről együttes erővel 85—90 000 ío-lVan szó — a legjobb baráti rint készpénzt és anyagértéket; viszonyt kell kialakítani, őket adnak össze, a megyei tanács ♦ meggyőzéssel, neveléssel keli egészségügyi osztálya azonban ♦ közelebb hozni a mi világnéze- vétót emelt. Kevésnek tartja a | tünkhöz, s végül marxistákká lakosságot. A falu persze ve- ♦ —leninistákká kell nevelnünk, rekszik az igazáért és talán sí-1 Az értelmiségiek közül so- kerül is szép tervük, hiszen t kan a pártnak azt a sok tekin- megérdemelne egy orvost ez a J tetben új politikai irány vona- fejlődő község és környéke! | iát — ami abban jut kifejezés- Az orvosi ház felépítésének ♦ re, hogy a pártonkívüliek a terve egyébként megmutatta, t magyar közéletben éppúgy be- hogy a falu haladó gondo!ko-: tölthetnek bármilyen funkciót, zású, áldozatkész és összefog j mint a kommunisták; vagy ami * rétén belül oldhatók” meg. Irokus rendszer javára, ha eszmeileg közel kerül a marxizmushoz és azt elsajátítja. — A vidéki irodalmi élet fellendítésének egyik előfeltétele, hogy irodalmi folyóiratok jelenhessenek vidéki városokban pécs-baranyai írók remélik, hogy saját iratuk megjelenhet? — A vidéki írócsoportok helyzete — mondotta Kállai Gyula elvtárs, természetesen a legszorosabban összefügg irodalmi életünk általános helyzetével. A helyi problémák |Csak az általános fejlődés kemeg a is. A mikor folyóa nemes célok érdekében. Biz- ♦ abban jut kifejezésre, hogy az tató útravalóuil szolgálhat' ez a í állampolgári jogok tekinteté- pántszervezetnek és a nép- J ben kommunisták és párton- frontnak, hiszen egy orvosi ♦ kívüliek között nincs semmi ház megépítése, s ami ezzel | különbség — úgy értelmezik, jár, a falu megmozgatása nép- j mintha ezzel fel is mentettük front-munka a javából és elő kelő helyet kaphat prognamjá- ; ban Is. volna őket ama belső kötelezettség alól, hogy Magyarországon mindenkinek, így az értelmiségieknek is saját érdeKorpajutfatást és felárat kapnak a tejtermelők Az Élelmezésügyi Minisztérium Tejipari Igazgatósága rendelettel szabályozza a téli korpajuttatásokat és a húsz filléres tej-felárat. Ennek értelmében a 2,30 forintos literenkénti tejár mellé 20 fillér felárat kapnak azok a termelőszövetkezetek, akik havonként legalább 4 500 liter tejet adnak át a vállalatnak. Szükséges azonban, hogy a tej zsír- tartalma elérje a 3,4 százalékot és savfoka ne legyen több 7,5 foknál, hőfoka pedig elérje a +12 C fokot. A termelőszövetkezetnek szállítási szerződést kell kötni a vállalattal, amelyben közösen megszabják a szállítandó tej mennyiségét, minőségét, átvételi árát és a szállítás módját. Intézkedés történt arról is, hogy a tejtermelők — köztük az egyénileg dolgozó parasztok Ssáilítási értekesiet a MÁV, az ÁKIG és a szálliffató vállalatok együttműködéséről Árdrágítók A Baranya megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzést végzett a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat tíz üzletében. Az ellenőrzés során hat üzletben tapasztaltak árdrágítást. A Kossuth Lajos utca 15. sz. alatti 34-es • papírboltban Szu- hodovszki Irén eladó az 55 filléres levélpapír-borítékot da- rabonkint 1.20 forintért árusította. Ezért a felügyelőség 150 forint pénzbírsággal sújtotta. Antal Gábomé eladó a Kossuth Lajos utca 44. szám alatti papírboltban a gémkapcsok zsebnoteszek és levélpapírok eladásánál 5.65 forintos árdrá gitást követett el. Ezért 1&0 forinttal bírságolták meg. A Jókai téri pavilonban Lutz Adámné, a pavilon vezetője 125.50 forint értékű áru eladá sánál 7 forintos árdrágítást kö vetett el. ezért 300 forint pénz bírsággal sújtották. A Jókai tér 3-as szám alat lévő 23-as drogériában Stern Jánosné eladó a 8.70 forinto fogkefét 9.70 forintért árusí tóttá. Emiatt 30 forinttal bir ságolta meg az Állami Keres tedelml Felügyelőség. Az árdrágítók ellen akko küzdünk a leghatásosabban, h visszaélések alkalmával pana szunkat bejegyezzük a panasz könyvbe. Ezzel megkönnyítjü fcz Állami Kereskedelmi Fé jjgyclőség munkáját és hozzá járulunk az árdrágítók lelep lezéséhez. is, — október 1-től a téli hónapokban 20 deka korpajuttatásban részesüljenek a leszállított tej minden literje után. A zsírtartalomnak itt Is e! kell érni a 3,4 százalékot. Nem részesülhetnek korpa- juttatásban a tejhamisítók és a tejszínszállítók. Kivételt képeznek azok- a termelőszövetkezetek, amelyek a július 26-1 megállapodás szerint szállításaik 40 százalékát tejszínként adják át. Ezek megkapják a korpajuttatást. A korpa ára változatlanul 150 forint mázsánként, 11,60 forint engedményt kell adni ha a helyi malomban, vagy állomáson vagontételben veszik át az árut. Mázsánként < 2,40 forintos költséget lehet i felszámítani abban az esetben, j ha a helyi malomban nincs! elegendő korpa és a Tejipari j Igazgatóság más községből: szerzi be. dalmi életünk központjában: Budapesten, az írók között meglévő eszmei-politikai zavar tisztázódása annyira előrehaladt, — s az írók többsége maga is annyira szükségét érzi a pozitív irányú állásfoglalásnak és irodalmi munkásságnak —, hogy kérésükre lehetővé tettük a „Kortárs” című irodalmi folyóirat megindítását. Ez az irodalmi lap, irodalmi életünk összes csoportjainak közös folyóirata lesz. — Ha ez a lap irodalmi életünk fejlődésében eredményesen tölti be szerepét, későbbi időpontban feltétlenül szükség lesz arra, hogy más irodalmi lapok is meginduljanak. Ha íróinkat irodalmi munkásságukban a népi hatalom erősítése, a szocializmus építése vezeti — és ezt irodalmi tevékenységükkel is bebizonyítják — akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy irodalmi életünk, bizonyos irodalmi irányzatok, árnyalatok szerint csoportosuljon, mert ez csak színesebbé és sokrétűbbé teheti irodalmunkat. De mindennek — Ismétlem — előfeltétele, a legdöntőbb kérdésekben: a népi hatalom erősítésében, védelmében, a szocializmus építésében való egyetértés. — Ami a vidéki írócsoportok helyzetét illeti, ha vidéki városainkban ezek a feltételek adva vannak, véleményem szerint, nincs akadálya annak, hogy az irodalmi élet megindulásának olyan feltételeit is megteremtsük, mint az intenzív szervezeti élet, vagy éppen az az irodalmi folyóirat. Addig is, amíg ez lehetővé válik, vidéki városokban élő íróink írásaikkal vegyenek részt a „Kortárs”, valamint az „Élet és Irodalom” című, hetenkint megjelenő lapok munkájában En magam nagyon örülnék annak, ha vidéki városainkban, az irodalmi élet minél előbb megindulhatna és minél önállóbban fejlődhetne. Sok esetben a vidéki városok egészséges irodalmi élete megtermé- kenyítőleg hathat Budapest irodalmi életére is — fejezte be nyilatkozatát Kállai Gyula elvtárs, művelődésügyi miniszter. PUSZTAI JÓZSEF Valóban nem kifizetődő a cukorrépatermesztés? Szállítási értekezletet tartott Pénteken, a Központi Szállí- ási Tanács rendezésében a MÁV pécsi igazgatósága és a pécsi AKIG. Az értekezleten, nintegy kétszáz érdekelt vél-' alat képviselője az őszi forgalom sikeres lebonyolításának, a rakodások és szállítások meggyorsításának lehetőségeiről tanácskozott. Ketten tartottak beszámolót: a MÁV részéről Tóth József, a pécsi igazgatóság vezetője, az AKIG képviseletében Bakán József igazgató, mindketten a munkaterületükön adódó szállítási problémákról. A beszámolók fontos feladatként jelölték meg a rakodás egyenletessé tételét. Ha a vasúti rakodás egyenetlen, tervszerűtlen, egyaránt rosszul jár a vasút és a szállíttató fél. A rakodás egyenletessé tételét legnagyobb mértékben gátolja az a — már másutt is jelentkező, káros és zavaró — körülmény, hogy egyes vállalatoknál még mindig ötnapos munkahetet és szabadszombatokat tartanak. Ez.azt jelenti, hogy már pénteken sem halad rendes ütemben a rakodás, szombaton és vasárnap pedig csak a legkisebb mértékben hajlandóik rakodást végezni a szállíttató felek. Ilyenkor a vasút kénytelen kényszerkirakást elrendelni. Még az is előfordul, hogy a vállalatok képviselői a kényszerkirakásnál sem jelennek meg, bár az- értesítést időben megkapják. Tóth elvtárs elismerte a vasút hibáit is. Többek között beszélt arról, hogy egyes állomásokon nem állítják ki idejében a vasúti kocsikat. A rakodásnál természetesen az ilyen esetek is késedelmet okoznak. Gyakoriak a vasúton a gazdaságtalan fuvarok. Mázáról például az Alföldre szállítják a helyi mészégető termelését, ugyanakkor a mázai bányászkislakások építéséhez Tatáról szerzik be a meszet. A pécsi igazgatóság területén sokszor fordul elő hasonló eset. A feladat, melyet az értekezlet résztvevői minden bizonynyal magukénak tekintenek: ezek mielőbbi megszüntetése. A vasúti kocsik gazdaságosabb kihasználása, a leszállított áruk gyors továbbítása, a rakterületek gyors kiürítése, mind-mind olyan feladat, amelyhez az előadók a megjelent szállítási felelősök segítségét kérték. Bakán József elvtárs, az autóközlekedési vállalatok szállítási gondjaival foglalkozott. A beszámolókhoz tizenketten szóltok hozzá, elsősorban a szomszédos megyékből érkezett vendégek. A hozzászólók főként saját vállalataik problémáiról beszéltek, segítséget kérve a vasúttól és az AKIG- tól. Bár Sólyomvári János, a pécsi kereskedelmi főnök példákat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy egyes vállalatok — többek között a 3- sz. Mélyépítő Vállalat — milyen hanyagságokat követnek el és mennyire gátolják a?, őszi forgalom zavartalan lebonyolítását — kevés szó esett arról, hogy a szállíttató felek | miként kívánják segíteni &'• vasút dolgozóit. Gyócsi Jenő elvtárs, a MÁV Igazgatóság Vasúti Főosztály kereskedelmi szakosztályának vezetője minden hozzászólónak megígérte, hogy problémáik részletes megbeszélése után, írásban kapnak majd választ, miként fog segíteni a vasút, de a szállíttatok részéről csak igen halványan mutatkozott hasonló segíteniakarás. Azért, — mint Gyócsi Jenő elvtárs is mondotta — remélhető, hogy sikeres volt az értekezlet, s ha a hozzászólások-1 bői ez nem is csendült ki —| az őszi forgalomban gyümöl-t csözni fog a szállíttató felek; nagyobb megértésében a vas-* út munkája iránt, a szállítta-; tók és a vasutasok jobb össze-* fogásában. I Az elmúlt hetekben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vizsgálatot folytatott annak megállapítására, mi az oka, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva az idén mintegy 30—35 százaléklcal kevesebb cukorrépát vetettek. Állami gazdaságaink többsége szakszerű termesztési eljárásoklcal eléri a 150—200 mázsás átlagot, de vannak olyanok is, mint például a Görösgali Állami Gazdaság, ahol a 42 holdas tábla kétharmad részén a 300—350 mázsás holdankinti átlagot is elérik. Termelőszövetkezeteinknél és egyéni termelőinknél a termelés egynegyed részben jónak, háromnegyed részben pedig gyengének mondható. Ez pedig azt jelenti, hogy megyei átlagban 95—110 mázsás holdankinti átlagra számíthatunk. A termelőszövetkezeti csoportok közül a rózsafai Kossuth, az egyéniek közül pedig a gyöngyfaiak, a magyartelekiek, a magyar- mecskelek emelkednek ki várható jó termésátlagaikkal. A jó termésátlag azonban nem jellemzője a megyének, mert igen sok helyen találhatunk gyenge cukorrépa területet. A vizsgálatok bebizonyították: azok a termelők, akik szakszerűen járnak el, 7—10 ezer forintot vágnak zsebre minden hold cukorrépa után. Sajnos, többségben vannak az olyan termelők, akik a szakfelügyelők fő tanácsait azzal intézik el: „Tudom én, mit kell csinálni. Régi termelő vagyok én", pedig a szakfelügyelő csak jót akar. • Azt akarja, hogy minden termelő betartsa a 37—43 centis sortávolságot és helyes forint felakáséoitési kölcsön a kisipari szövetkezeti tagoknak A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet (KSZ- KBI) húszmillió forintot bocsátott az OTP rendelkezésére, : azzal a céllal, hogy a kisipari : termelőszövetkezetek tagjai, I valamint a háziipari szövetke- : zetek közös műhelyben dolgozó : tagjai is kaphassanak kislakás- j építési kölcsönt. A szövetkezeti tagok kölcsönt igényelhetnek új családiház építéséhez, megkezdett családiház építésének befejezéséhez, toldaléképítkezéshez, helyreállításhoz, tatarozáshoz, stb. ugyanolyan feltételek mellett, mint a többi.dolgozó. A kölcsön igénybevételére vonatkozóan lakóhely szerint illetékes OTP-fiókok és a KSZ- KBI megyei alközpontjai nyújtanak részletes felvilágosítást. egyeléssel biztosítsa a IS— 24 centiméteres tőtávo'ségo' A bizottság sok mérést végzett erre vonatkozólag is, azonban az előírt sortávolságok helyett a legtöbb helyen 55—62 centis sortávolsággal és 30—35 centis töiávolsá- gokkal találkozott. Voltak olyan termelők is, akik arra hivatkoztak: azért hagyták így a sor- és tőtávolságokat, mert „minél távolabb van a répa egymástól, annál nagyobb termést ad." Ez a felfogás helytelen. A bizottság szektorokra és a táblák nagyságára való tekintet nélkül több száz mérést végzett a megye különböző részein. A mérések alkalmával a jó termést ígérő területeken 30—36 cukorrépát találtak négyszögölen- kint, míg a gyenge termésű területeken csak 18—24 jutott egy-egy négyszögölre. Megállapították azt is, hogy míg az állami gazdaságokban — itt vannak a legjobb eredmények — egy öl hosz- szúságban 4—4,5 sor és 9— 11 répa volt található, addig a termelőszövetkezetek és az egyéniek területének kilencven százalékában egy öl hosszúságban 3 sor és 5—3 répa terem. A mérések világosan megmutatták a na.n:i aránytalanságot, de megr:-:- tatták azt is, hogy semmibe sem kisebbek az átlagrcpák azokon a területeken, ahol egy öl hosszában a szakszerű egyelés következményeként 9—11 répa terem, mint azokon, ahol 5—8 répát hagytak meg egy öí hosszúságban. A vizsgálat eredménye ismételten bebizonyította, hogy a nagy cukorrépa termés titka a jó talajelőkiszt- tésen és művelésen kívül nem más, mint a helyes sortávolság betartása, a szakszerű egyelés. A bizottság segítő szándékkal végezte ezeket a vizsgálatokat. Mi is ilyen szándékkal közöljük e tapasztalatokat, hogy most, amikor *r- -- zödéseket kötnek a 'term.-1 szövetkezetek, az egyén1"-, dolgozó parasztok, gondo',' nak a vizsgálat legfőbb tanulságára is: nagy sorfát ságra vetni a répát, naa\ kapával egyelni könnyebb munkát jelent. A keskenyre állított vetőgéppel vetett, kis kapával végzett szakszerű egyelés többletmunka ugyan, de 150—200 mázsás holdankinti termés és 7—10 ezer forint jövedelem a jutalma.
