Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-15 / 217. szám
»51 SZEPTEMBER 15 NAPLÓ s 870 hallgatója van az egyetemnek Világhírű tudományos eredmények 1967-re elkészül az egyetemi városrész Dr. Huth Tivadar, az egyetem dékánjának nyilatkozata Kéthónapos nyári szünet ntán ismét megnyitotta kapuit a Pécsi Orvostudcwnányá Egyetem. Elbből az alkalomból felkerestük dr. Huth Tivadar professzort; az egyetem dékánját és megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Hány hallgatója van az Idén az egyetemnek s mennyi volt — mondjak — a húszas és harmincas években? — Az idei tanévben 870 hallgatónk van. 1926-ban az orvosegyetemen 389, 1930-ban 315, 1936-ban 373 hallgató tanult. Tehát lényegesen kevesebb, mint ma. A munkás- és paraszitfiatalolk aránya ma ötven százalék, régen 3 százalék voltAz egyetemnek évek óta húzódó problémája a diákok elhelyezése. A tavalyi átmeneti megoldást nem lehetett tartósnak tekinteni, a pártiskolának is szüksége van a Damjanich utcai épületre. Hogyan helyezi el az egyelem a több mint 800 diákot, hánynak van férőhelye a diákszállóban? — A hallgatok elhelyezése nagy probléma. Háromszáz közülük a Balassa diákotthonban kapott helyet Mintegy háromszáz hallgatónak nem tudott lakóhelyet biztosítani az egyetem. Hallom, hogy Szegeden még súlyosabb ez a probléma, itt mintegy ötszáz hallgatónak nincs megfelelő lakása; A Damjanich utcai épületet vissza kellett adnunk s a diákotthon problémáját nem tekinthetjük megoldottnak. Tanulmányi osztályunk szívén viseli a. még lakáshoz nem jutottak ügyét és reméljük, hogy a párt és tanács- szerveink segítségével ez a problémánk is meg fog oldódni. — A napokban Jelent meg az ósztöndij-rendelet. Milyen hatással van a hallgatókra az új rendszer? — Az új ösztöndi' ndszert igazságosnak tartjuk, mert az valóban az arra rászorulókat részesíti segítségben, természetesen a tanulmányi eredmény alapján. Megszűnt a babus gatás, az, hogy ha rászorult valaki, ha nem. ösztöndíjban részesült. Most tehát a hallgató tanulmányi eredménye és a szülök szociális helyzete a döntő az ösztöndíjak odaítélésénél: — Milyen tanrendi változások vannak az idei tanévben? Nem ritkán találkozni olyan véleménynyel, hogy a rohamosan fejlődő orvostudomány szinte túlzott megerőltetést követel a tanulóktól. Sok szóbeszéd tárgya volt a mar- xizmus-leninizmus oktatása. Tájé- koztathatna-c dékán elvtárs ezzel kapcsolatban néhány Intézkedés- rrtl? — A hallgatók politikai nevelését a marxizmus-lenmiz- mus a’apján végezzük. A szemináriumok közül az első — most, a tanév kezdetén, —az ellenforradalom előkészítésével, annak körülményeivel, a következő kettő magával az eV’enfarradalommal, és végül a negyedik a' mai politikai helyzettel foglalkozik. A tudományos diákköröket támogatjuk és fejlesztjük, az anyagi alapot megteremtjük működésükhöz s a professzorok egyénenként is segítik az itteni munkát. A legújabb tudományos eredményekről min' den tanszék tájékoztatja a hallgatókat s ez semmiképpen sem jelent számukra maximat izmust. Éppen ezekkel, a haladó szovjet orvostudomány és a nyugati kutatások eredményeivel, legújabb vívmányaival igyekszünk az óráikat érdekessé tenni. — Az ellenforradalom alatt Mtünt, hogy az egyetemisták politikai nézetei nem a realitásokon alapultak. Egyeseiméi, Intelligens emberektől meglepő tájékozatlanságot tapasztaltunk. Mit kívánnak tenni azért, hogy a hallgatók rendszerünk eredményeit és a fogyatékosságokat valóban tárgyilagosan nézzék? — Az ellenforradalom után a pécsi egyetem volt az első. amely megnyitotta kapuit. Meg kell mondanom, hogy a múltban az egyetemen a politikai nevelés nem volt kielégítő. A hallgatók be-, és nem megtanulták a marxizmust. S amikor az életben kellett volna szilárdan helytáUndok; meg- tántorodtak, s egyesek igen messze mentek. A téves politikai nézetek felszámolására a politikai oktatás hivatott, arra, hogy a párt vezetésével felvilágosító (munkát végezzen. Ettől függetlenül az egyes tanszékek, azok kommunista oktatód is foglalkoznak azokkal a hallgatókkal, akik még ma is bizonyos tartózkodó magatartást, bizalmatlanságot árulnak él. Számítunk a KISZ segítségére is ebben a munkában. A hallgatók tíz százaiéira KISZ-tag s reméljük, hogy az ő munkájuk ösztönző hatással lesz a többiekre politikai és tanulmányi vonatkozásokban egyaránt: Hallgatóink legnagyobb része ma már belátta, hogy októberben ellenforradalom volt és hogy a 48-as szabadságharc eszméinek bedobásával próbáltak a nyugati imperialisták az ellenforradalomnak forradalmi jelleget adni. A még ingadozó és bizalmatlan hallgatók megnyerése nem marad el. Nekik is látniok kell azt a fellendülést, amelyet az ellenforradalom után a munkás-paraszt kormány irányítása eredményezett, és 'begyógyította a sebeket, — a testvéri országok óriási anyagi és erkölcsi segítségével Az idén a marxiz- mus-a.entoizmus tanszék közelebb fog kerülni a hallgatósághoz és megmagyarázza azokat a problémákat, amelyeket a hallgatóság felvet.— Egyetemista (törökben tavaly igen erősen hangot kapott ■ a* a kívánság, hogy szeretnének külföldre menni. Ennek természetesen feltételei vannak, mindenekelőtt a nyelvtudás. A napokban olvastuk, hogy az egyetem két nyelv tanulását kőtelezővé teheti. Ml a pécsi egyetem vezetőinek az álláspontja? — A nyárt szünidei külföldi diákcserét .tartjuk hasznosnak. Ennek megvalósítása anyagiakon és a szocialista államok megegyezésén múlik. Az orosz nyelv kötelező, emellett szabadon választhatnak a hallgatók másik idegen nyelvet. Német, angol, francia, olasz lektorátusaink vannak. Két nyelv ismerete nemcsak a külföldi utazásokhoz szükséges, hanem azért is, mert ma orvostudományt nyelvismeret nélkül el sem lehet képzelni. — A hallgatók tavaly panaszkodtak: nincs megfelelő szórakozási lehetőségük. Mit kíván tenni az egyetemi tanács a színvonalas szórakozás biztosítása érdekében, beleértve a sportlehetőségeket is? — Azok részére, akik a diákotthonban laknak — ide természetesen a kintlakók is eljöhetnek — kulturális estek rendezését terveztük. Gondo- lünk itt zened estékre, amelye- ken Beethoven, Mozart, Haydn (» és más nagy zeneszerzők mű- veit mutatnánk be. Hallgatóinkat szeretnénk bekapcsolni a TTIT előadássorozataiba is, i amelyek kitűnő 1 önművelési lehetőséget nyújtanak és az általános műveltség színvonalát is emelik. Ideje lenne, (1 hogy az egyetem önálló sport- (1 pályával rendelkezzék; ahol*1 atlétikai versenyeket rendez-*' hetnénk, s hallgatóink a kü- < lömböző sportágakban ■— ví- < vás, futball, tenisz, röplabda, f kézilabda, kosárlabda — gya- * koroghatnák magukat: A sport- (^ nevelést igen fontosnak tartjuk, s reméljük, hogy az új egyetemi város megépítésekor lesz az egyetemnek külön sportpályája. — Több pécsi professzor külföldi kongresszusokon vett részt az Idén. Ez arra mutat, hogy az egyetemen nemzetközileg elismert tudományos kutatómunka folyik. Sajnos, olvasóinkat rajtunk kívül álló okokból erről nem tudtuk tájékoztatni. Lenne szíves dékán elvtárs bővebben ismertetni ezeket az eredményeket? Egyetemünk tíz év múl- { — A tudományos kutatómunkáról most csak általános képet adhatok. Minden intézetünkben végeznek tudományos munkát. A szülészeti klinikán komoly hormonkuta- tásokkal, a biofizikai intézetben rádióaktív izotópokkal, a bőrklinikán a rákkérdéssel, az urológiai klinikán, a rákkal, és a gümőkorral, a gyermekklinikán a csecsemőhalandóság okaival, az anatómiai intézetben a központi idegrendszer endokrin szabályozásával, az idegrendszer és szemtelep- fejlődéssel és idegpályakutatásokkal, a mikrobiológiai intézetben a dysentria védőoltás problémáival, antigénszerkezeti vizsgálatokkal, az élettani intézetben neurofizioló- giával foglalkoznak és neuro- endokrinológiáva] — hogy csak néhányat említsek. A gyermekklinika, a biofizikai, valamint az élettani intézet eredményei már világszerte ismertek. A professzoroknak és a tudományos kutatóknak írásai jelennek meg a Tudományos Akadémia által szerkesztett idegennyelvű folyóiratokban, amelyek külföldre is eljutnak, valamint a külföldi szaklapokban. Kerpel-Fró- nius Ödön, a gyermekklinika igazgatója jelenleg is külföldön, Brüsszelben, Párizsban van, ahol. gyermekkongresszusokon vesz részi, előadásokat tart. A professzorok külföldi útjaihoz a kormány és a Tudományos Akadémia segítséget ad. Külföldi vendégeket várunk a Szovjetunióból, a baráti államokból és a nyugati országokból is. — Külföldről több híradást olvashattunk az orvostudomány nagyszerű eredményeiről, például a rákkutatásról, az afomkutatás- nak a gyógyítás szolgálatába való áUításáról. Ezek felhasználására, a gyógyítás tökéletesítésére van-e lehetőség nálunk is? — Ezek tárgyi feltételektől függenek. Az izotóp laboratóriumunk megvan s a rádióizotópokkal való gyógykezelés tárgyi feltételei is a közeljövőben reméljük megoldódnak. Örömmel olvastuk Győrkö Antal elvtárs beszámolójában, milyen szép kórházak vannak Finnországban. Szó van-e nálunk is a klinikák, az egyetem fejlesztéséről? j[ A Baranya megyei Párt-Végrehajtó Bizottságnak va ünnepli 600 éves tornál-mf§yében folyó beruházási lását, mivel Nagy Lajos 1367- megjavításával kapb« ’alapította. A jubileum év múlva tig«! 1 jSj&sM HépSaSate™" S&ÄÄÄ5JÄ ÄS» Ä szóról az egészségügy es a tu- javításáról> másrészt a műsza- dpmany fejlesztése szempon -J.fc ^vezéi területi megszerve- jabol. Az epitkezesek 1958 el- f lséről van szó. ső, illetőleg második felében * ( A népgazdasági tervezésre kezdődnek a volt Dózsa tiszti- f vona£kozó rendelkezések le- ískola kornyékén. Az épitke- rögzítik, hogy a népgazdasági teS^rá^nebb kórház- J tervek elkészítésénél az orszá- epitési technikával történik, d gOS szempontok mellett figye- legkorezerubb, legmoderneb i J lembe kell venni a területi megoldásokkal: _ falfutessel, J adottságokat. Ezen azt értjük, mennyezetbe beépített világi- \ hogy a helyi természeti kíncs- tassal stb. A betegszobák két- \ bázisokra alapozott beruházó- ágyasak lesznek csupán. Nyu- okkal párhuzamosan fejlesz- godtan mondhatom, hogy euró- . teni kell, vagy ki kell építeni pai, sőt világviszonylatban is i 0 területen olyan iparágakat jelentős lesz ez a kórház- ^ meiyefii az előzőekhez szűk- komplexum. Addig is: jövőre ^ séges segéd- és nyersanyago- elkészül a szülészed klinikán ^ valamint a dolgozók ellá- a tanterem, amely a legmo-J fásához szükséges cikkeket ké- dernebfb, legszebb lesz az or- (| szítik és működésükhöz az szagban. f anyagi teltételek a területen szintén megvannak. Ide tartóvá területi tervezés gyakorlati megvalósítása gíthetően nem valósítható meg, hanem a megyei tanácsoknak kellene az eddigieknél sokkal mélyebben, nagyobb kezdeményező erővel és önállósággal a gazdasági tervezés eme ágával foglalkozniok, mint olyan szervnek, mely a helyi adottságokat a legjobban ismeri. A területi műszaki ter-> ===== nézés kérdézik továbbá a szállítási háló- | zatnak, kereskedelmi, szociá- , lis és kulturális létesítmények hálózatának arányos fejlesztése is. A mezőgazdasági [ termelés növekedésének szin- [tén nyomon kell követnie az . ipar fejlődését, hogy a fokozódó igényeket kielégíthesse. Lé- , nyegében arról van szó, hogy I egy területnek földrajzi adott- I ságainak megfelelő leggazdaságosabb mértékig önellátóvá , kell lennie. I Tárgyi adatok hiányában ne- |héz lenne számomra kiértékel- I ni,- hogy megyénk területén — A* ellenforradalom következtében személyi változások voltak az egyetemen és a kórházakban. Ezeket befejezettnek tekintik-e? — Igen. A nyugodt, zavartalan munka mindenütt megindulhat, nyugodt, zavartalan légkörben: — Eddig 1» szerettük volna tájékoztatni olvasóinkat az egyetem eredményeiről, problémáiról, a tudományos munkákról. Egyes prö- fesszorok részéről azonban érthetetlen ellenkezés fogadott. Véleményünk szerint olvasóinknak joguk van megtudni, mivel szereztek nemzetközi elismerést a pécsi professzorok. Dékán elvtárs szerint mit lehetne tenni e kő- J gazdasági tervezés vonatkozáacmeiy ZÄÄ [f szempontoknak meny- nünket is? i nyíre tettunk eleget es ezert .(csak az általam ismert építő— A jövőben a sajtó az egye- (» ipar területéről ragadok ki né- tem munkájáról tájékoztatni (i hány példát: fogja az olvasókat, mert szük-i A korszerű építkezéshez ségesnek tartjuk, hogy a dől- nagymértékben használt előre- gozó nép áldozatkészsége foly-, i gyártott elemek zömét a leg- tán fenntartott intézmények (»utóbbi ideig Budapestről kelmunkájáról tudomást szerez-5 lett szállítani, mert helyi ideig- zenek az emberek — arról, 4 lenes előregyártó üzemeink hogy az egészségügy terén mi- kapacitása igen csekély volt. lyen új módszerekkel dolgoz- 4 Már most gondolnunk kell a nak az orvosok, milyen tudó- 4 pécsi 1. sz. Téglagyár termelé- mányos munkát végeznek. E sének pótlására, mert nyerstájékoztatás — ha egyes ese- anyaga nem túl hosszú idő tekben csak nagyvonalakban (»múlva elfogy. Az épílehetséges is — feltétlenül (»tőiparnak' megyénkben nem szükséges ahhoz, hogy az egye- (» áll elegendő munkaerő rendeltemet, intézményeit a város a<»kezésére, azt távolabbi me- magáénak tekintse. Ledöntjük 4 gyékből kell hozni. Ezeknek a a válaszfalat, amely eddig dolgozóknak a részére az ed- fennállt, mert ez mindkettőnk digi ideiglenes munkásszálló érdeke. A tanácsok, a sajtó se-((helyett állandó jellegű mun- gítse egyetemünk munkáját, (• kisszállást kell építeni, stb. mi is mindent megteszünk a»1 Az ilyen jellegű területi, gaz- kölcsönös jóviszony megterem- dasági tervezés véleményem téséért, majd fenntartásáért. szerint országos szinten kiélésével kapcsolatban jelenleg az a helyzet, hogy a megye területén a műszaki tervezést 3 pécsi és több budapesti tervező iroda látja el. A súlyponti helyeken, mint Pécs, Komló, a megye egyéb bányavidékei, de sokszor egy-egy üzemen belül is (Pécsújhegyi szénmosó, Kokszmű, stb.) az egyes létesítményeket pécsi és budapesti irodák vegyesen tervezik. Ilyen módon megyei viszonylatban, de azonos építési helyeken sincsenek a tervezési munkák kellően összehangolva. Minthogy az ország beruházásainak hozzávetőleg 15 százaléka megyénkben létesül, a területi tervezés teljes mértékben egyszerre, véleményem szerint, nem oldható meg. Erre a helyi tervező irodák sem létszámuknál fogva, sem pedig a speciális tervezési munkák (bányagépek tervezése, technológiai tervezés, stb.) vonatkozásában nincsenek felkészülve. Nagyobb számú szakember gyors ütemben Pécsre való költöztetése is nagy nehézségbe ütközne. Ezért a helyi tervező irodák lehetőség szerinti azonnali megerősítése mellett a következő lépések megvalósítását tartanám szükségesnek. A megyében folyó ter' :r1 , : rezese k generál tervezői feladatait fokozatosan a Pécsi Tervező Irodának kellene átvennie. Ezzel az egységes és helyi irányítás, valamint a helyi ismeretek és szempontok érvényesítése megvalósulna: Lehetővé válna egyúttal az is, hogy a területi gazdasági tervezéshez az iroda adatokat és szempontokat szolgáltathasson; Meg kell szűntetni azt az állapotot, hogy azonos munkahelyen több tervező iroda dolgozzon! Ezzel kapcsolatban az üzemek, intézmények tervezési feladatait a helyi tervező irodák kapacitásának és műszaki felkészültségének megfelelően kell szétosztani; Végül szorosabbra kell kiépíteni a tervező iroda, kivitelező vállalatok, tanácsi, építési és közlekedési osztályok, tervosztályok és az építőanyagipari vállalatok kapcsolatát, hogy egymás szempontjait, szükségleteit és elgondolásait megismerve, azt kölcsönösen figyelembe vehessék. Szoyka Pál Pécsi Tervező Iroda Eras késben a fegyver Pécseit vendégszerepei héti a Tabányi-zenekar Néhány nappal ezelőtt tért haza S hónapos vendégszereplés után a Szovjetunióból a Tabányi-zenekar és Laboch Gerard jazzénekes. Moszkva után 36 nagyvárosban 126 előadást tartottak. 30 000 kilométert utaztak hálókocsival, hajóval és autóbassz . Hallő Budapest a címe a műsornak, amelyet héttőn bemutatnak. <» \ mutatnak be a múlt évi operett- (» dömpingről „Nemzetközi jajj cica” címmel. A pécsi közönség kis kedvence Kabos László most Yves Montand-ot mutatja be, ahogy 6 mondja, azt utánozza« akire a legjobban hasonlít. A hétfőn rcn-^ drzendő „Mindenből a legjobbat” c, előadás a nevettetés és a tánc- zene magas iskolája 1; 7 \ a kedvezőtlen idő miatt a Liszt Ferenc A műsor keretében fellép a Har- teremben, du, fél 7 és este 9 őrá- \ tányi Együttes is- Egy paródiát Kot»» £ 1ÍM iska. — így szólítja István-aknán mindenki, no meg Szabolcson, ahol nevelkedett, fölcserepedett 31 esztendős családapává. Dobszai Miska is úgy élte le gyermekéveit annakidején, mint a többi bányászgyerek a „kolónián“. Vad indián-csatákat bonyolítottak le a falu fölötti erdőkben, ősszel kukoricát sütöttek az árokpartján, amikor a csősz a hetedik határt járta. Nagyon kedvelték a palahányót, ahol furcsa fényű köveket találtak és ábrándoztak nagyszerű kincsekről, földalatti kincsesbányákról, amelynek rejtekhelyét majd ők fedik fél, ha megnőnek.:: De azért e gyermekkori romantikát néha-néha megszabdalta a hétköznapi valóság: hol itt omlott be a fejtés, hol ott ütött ki a tűz, vagy ölt a sújtólég s ilyenkor a gyerekek közül valamelyik mindig gyászszalaggal jelent meg másnap a „grwndon“, ahol a labdát rúgták napestig. Miska is elvesztette az apját, igaz, akkor még négyesztendős volt, apja arcvonása már rég elmosódott emlékezetében, de aggódott az öregapjáért, aki lent dolgozott a bányában és apa helyett 5 tartotta a családot. Egyszer valami készülőben volt a kolónián. Az asszonyok szaladgáltak az utcán, izgatottan tárgyaltak valamit, a férfiak meg csoportokba verődve vonultak a temető irányába. Miska meg a „srácok" az öreg Lati főaknász házának padlására osontak föl, ahonnét jó kilátás nyílik Csertető felé. Hanem az a sok ember! Hullámzott a íérfinépséa lefele a dombról, ezek vasasiak voltak, jöttek erre Szabolcs felé. Szóval jön a nép, feketénk, mozog, hullámzik, egyszeresük, — in-nét a padlásablakból is látható volt, — fehér füstpamacsok pukkannak szét a levegőben, egy-egy szemvillanásnyira utána már ideérkezett a dörrenés hangja is. Miska látta, hogy megtorpant a menet, elől kidőltek néhányon a sorból, a további fejleményeket azonban már nem várta meg. Leszaladtak a padlásról és nekivágtak a domboldalnak, egészen a temetőig. A mikor odaért, látta, hogy embe- vek feküsznek a földön, meg sem mozdulnak, Noé csendőrparancsnok meg falfehér arccal ordít, hogy mindenki katródjék, mert ha nem, akkor mégegy- szer belelánek a tömegbe. Dobszai Mihály így emlékszik vissza az egyik legszörnyűbb bányásztörténetre, Pedig elég rég történt mindez, de. a úgy tűnik, még mindig nem felejtette éL — Ott feküdt tőlem nem messze Faltig bácsi. Azt is tudom, hasra volt fordulva és a vér folyt ki alóla. Később, sokkal később tudtam meg, hogy Noé robbanótöltényekkel lövetett a bányászok közé. : J Arra is emlékszik, hogy másnap rikító betűkkel hozták az újságok, hogy Noé csendőrtiszthelyettes egy valóságos hős, bátor hazafi, mert megmentette a várost a tüntető bányászoktól;: j De aztán az évek elmúlnák, Miska legénnyé serdül, bizony szűk az az egy szem szoba, ahol hetedmagával lakik, de hát istenem, ha más nincs, örül, hogy dolgozhat a bányában, kereshet némi ruhára, élelemre valót. Már mosolyog a gyermekkori elképzeléseken, miszerint kincs van a föld alatt, amelyet ha meglelnek, — gazdagok lesznek.:. A kincs valóban lent van, csak más gazdagszik meg rajta, meg őrajta is, Dobszai Mihályon. Rég volt, elmúlt, mondom, Miskának két kis fia van már, kétszobás lakása, tele új bútorral, 3800 forintos rádióval. A szekrények tele ruhával és van egv kedves feleség, aki a „legnagyszerűbb asszony a világon“ — mondja Misi. azaz hogy Dobszai Mihály vájár és munkásőr.;, Nos, hát erről van szó: Misi munkásőr. Megkérdeztem tőle, miért is lépett be a munkásőrségbe? Mi volt az oka? Nagyon röviden, kurtán csak ennyit mondott: — Ezért: : s Nem értettem, mire gondol. —;:. Hét amit elmondtam. Mindenért, Csertetőért, az ellenforradalom miatt, az asszonyért, gyerekeimért... Szóval ezért. Dobszai Mihály azt mondja, hogy gyerekei még nem látták a fegyverét, amit a munkásőrségtől kapott. JVIem mutatom meg nekik. Mert *■ ’ én egyszer, nagyon is korán.... Csertetőn láttam fegyvereket elsülni. Hát most azért van az én kezemben, hogy a gy*..ekeim soha ne lássanak más „játékszert“ — csaik hintalovat. R, Ff
