Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-15 / 217. szám

6 NAPLÓ 1951 SZEPTEMBER 19 Sajtiértekezlet a kBlügyminiszférinmban|Áz ötös bizottság jelentését volt kémek, fizetett informátorok és elítélt árulók jelentéseiből állították össze (Folytatót m 1. oldalról) tató jel, • arra mutat, hogy meg van a lehetősig a kapcso­latok fejlesztésére. A magyar fiatalkorúak — szüleik akaratának megfelelő, s nemzetközi jog szerint is megkövetelt — hazatérése még ma ia megoldaltlan — ál­lapította meg a szóvivő. Az osztrák hatóságok jóakaratát ezzel kapcsolatban még nem igen tapasztaltuk. A sport- és a kulturális kap­csolatokat az osztrák kormány tiltotta meg az év tavaszán, tehát az ő feladata e tilalom megszüntetése is; TovAbbUkbaa a kűlfOldt ma­gyar intézetek munkájáról szólott a külügyi szóvivő, majd' arra a kénlésre, hogy szeptember S-An a Vatikán egy dekrétumot hozott nyilvánosságra, amely megtiltja a római katolikus papoknak Ma­gyarországon, hogy országgyűlési képviselők legyenek és kötelezi a pap-képviselOket, hogy egy hóna­pon belül mondjanak le, kijelentette: a Vatikán dek­rétumainak kihirdetéséhez éi végrehajtásához az állam hoz­zájárulása szükséges. Tudomá­sa szerint az említett dekré­tum magyarországi kihirdeté­séhez és végrehajtásához a ma­gyar állam nem adta meg hoz­zájárulását, mivel az nem a római katolikus egyház vallási tevékenységére vonatkozik, ha­nem nyilvánvaló beavatkozást jelent a Magyar Népköztársa­ság bel ügyeibe; A kővetkező kérdésre, hogy; a magyar országgyűlés külügyi, Jo­gi és Igazságügyi bizottságai egy kOzös határozatban kijelentették, hogy a Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsa a Nagy Imre- kormányt november 3-án telmen­tette és ÜJ, Kádár János vezetése alatt álló kormányt választott. Az országgyűlés május M ülésén Do­bi István, az Elnfikl Tanács elnö­ke azt mondotta, hogy az Elnöki Tanács november «-én vonta meg bizalmát a Nagy imre-kormány- tól és ezt kOvetOen választotta meg a Kádár János-kormányt, Ml a külügyminisztérium szővivöjé- < nek véleménye, a dátumok eltéré­séről és melyik a helyes dátum? — Gyáros elvtárs a következő vá­laszt adta: Megnéztük az országgyűlés: külügyi, valamint jogi, ésj igazságügyi bizottságai által ■ szeptember 2-án elfogadott: közös határozat gredeti szőve-i gét. E határozat 4. pontjának •' első mondata szó szerint így'j hangzik: „A Népköztársaság Elnöki: Tanácsa alkotmányos hatás- j körében mentette fel Nagyi Imre kormányát és választotta • meg az 1956. november 3-án. Kádár János vezetése alatt: megalakult forradalmi mun­kás-paraszt kormányt“ Az Elnöki Tanács elnökének i május 9-i beszédében felso­rolt események november 4-< re virradó éjszaka történtek, amikor a forradalmi munkás-: paraszt kormány, Kádár Já-j nos kormánya megalakult. Nincs tehát ellentmondás az: országgyűlés említett bizottsá-i gainak közös határozata, va- lamint az Elnöki Tanács elnö- > kének május 9-i beszéde kö-i zött. — Hajlandó lenne-e • magyar kormány a thaiföldi Van herce- J get, az ENSZ közgyűlésének el-1 nOkét fogadni abban az esetben, * ha az ENSZ, az ENSZ-ben Ma-1 gyarországról folyó jelenlegi vita ♦ alapján utasítást adna számára, ♦ hogy látogassa meg Budapestet? * — hangzott a kővetkező kérdés, mire a szóvivő kijelentette; — Hammarakjöld urat, az ENSZ főtitkárát, Van herce­get, az ENSZ XI; közgyűlé­sének elnökét, vagy a nemzet­közi politikai élet bármely más tiszteletreméltó személyi­ségét a magyar kormány az illető személyiségnek és a magyar kormánynak egy­aránt megfelelő időpontban, mint magánszemélyt szívesen vendégül látná; Véleményem szerint azonban a magyar kormány^gyetlen olyan politi­kai személyiség beutazásához sem járulna hozzá, aki azzal a céllal utazik hazánkba, hogy beavatkozzék a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Mert például az ENSZ ma éjszakai határozata éppen ilyen feladattal megbízva kí­vánja hazánkba küldeni Van herceget. Kari f. Eskelund, Dánia küldöt­te tiltakozott Mód Péter beszédé­nek Andersen személyével foglal­kozó része ellen. Van-e mondani­valója a külügyminisztérium szó­vivőjének errOl? m Wifltm ez­után, — Kénytelen voltam meg­állapítani, hogy Karl I. Es- kelund úr tiltakozása nem alapul a magyar kormány ál­tal idézett tények reális cá­folatán. Dánia igen tisztelt de­legátusa úgy próbálta védel­mébe venni Andersen urat, hogy — nyilvánvalóan leg­jobb szándéka ellenére is — nehéz helyzetbe hozta. Arra hivatkozott ugyanis, hogy egy dán személyt, aki ugyanilyen értelmű támadást intézett a második világháború alatt működő dán kormány ellen, rágalmazásáért börtönbünte­tésre ítélték; Az természetesen Dánia bel- ügye, hogy bíróságai kiket és miért ítélnek el. De úgy vé­lem, hogy a fenti párhuzam nem Andersen úr kollaboráns volta ellen, hanem mellette érvel. A német megszállás alatt lévő országokban műkö­dő kormányok nácibarát be­állítottságához ugyanis aligha fér kétség, s ha Andersen úr Eskelund úr szerint is ezzel egy elbírálás alá esik, akkor bizonyítottnak tekinthetjük megállapításainkat — vála­szolta Gyáros elvtára. Arm a kérdést«, ml a vélemé­nye a lengyei párt- és kormány­küldöttség mostani Jugoszláviai látogatásáról? —* válaszában kijelentette, hogy az utóbbi időben számos kölcsönös látogatás zajlott le a szocialista országok párt- és állami vezetőd között Ezek a rendszeressé váló eszmecserék megszilárdítják a szocialista országok együttműködését. Ezért tartjuk jelentősnek a Wladyslaw Gomulka és Jozef Cyranldewicz elvtársak által vezetett lengyel párt- és kor­mányküldöttség jugoszláviai látogatását is. Ez a látogatás minden bizonnyal el fogja mé­lyíteni a kölcsönös baráti kap­csolatot e két szocializmust építő ország között, s ezzel hasznos szolgálatot tesz vala­mennyi szocialista ország együttműködése ügyének. A magyar népnek ax ENSZ OtOs bizottság jelentése és az úgyne­vezett „magyar kérdés”-nek az ENSZ közgyűlése napirendjére va­ló tűzése elleni tiltakozása az egész magyar nép egységes tilta­kozó akciója-e? — kérdezték ez­után. Az ENSZ különbizottságá­nak rágalmazó jelentése és az úgynevezett ,-magyar kérdés“ napirendre tűzése az ENSZ mostani rendkívüli közgyűlé­sén igen széles körben, vala­mennyi társadalmi réteg ré­széről egységes tiltakozást vál­tott ki hazánkban. Például augusztus 30-a és szeptember 12-e között mintegy tízezer le­vél és távirat érkezett a kül­ügyminisztériumba, amelyek­ben körülbelül 350 000 dolgozó aláírásával fejezte ki tiltako­zását. Üzemi munkások, ter­melőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, kisiparo­sok, tudósok, művészek, írók, papok, férfiak és nők, öregek és fiatalok utasítják vissza a bel ügyeinkbe való beavatkozá­st kísérletet. Mindannyiunkat a legmélyebb hazafias érzé­seinkben sértik az ENSZ kü­lönbizottságának rágalmai, az ENSZ illetéktelen beavatkozá­sa hazánk belügyeibe — vá­laszolt a szóvivő. Arm s kérdésre, hogy egy szep­tember ló-l bécsi hír szerint Sza­bó Miklós magyar menekült, akl- r51 tudják, hogy a strassburgl ma­gyar forradalmi tanács egyik meg­alapítója, eltűnt bécsi otthonából és baráti leveleket kaptak tflle, amelyek szerint visszatért Ma­gyarországra. Valóban vlsszatért-e Szabó úr Magyarországra és ad- bat-e a külügyminisztérium szóvi­vője valamilyen felvilágosítást ró­la — kijelentette: Szabó Miklós valóban haza­tért Magyarországra. Az EHSZ közgyűlése megszavazta az úgynevezett magyar kérdésben beterjesztett határozati javaslatot New York (MTI). A* ENSZ- közgyűlés szombaton reggel megszavazta as úgynevezett magyar kérdésben 31 ország aláírásával beterjesztett hatá­rozati javaslatot. A szavazás (magyar Idő sze­rint) hat óra 46' perckor kez­dődött. Először 45 szavazattal kettő ellenében (30-an tartóz­kodtak) elvetették Burma mó­dosító indítványát, amely sze­rint a közgyűlés nem „elítéli”, hanem csak „fájlalja” a Szov­jetunió magyarországi lépéseit. Egy másik barmai módosító indítvány arra Irányult, hogy az ENSZ-közgyűlés külön meg­bízottja ne tanácskozzék az ötös bizottsággal. A közgyűlés ezt 42 szavazattal három elle­nében vetette el és 32 küldött tartózkodott a szavazástól. Ezután került sor a 31 kül­döttség által beterjesztett ha­tározati javaslat megszavazá­sára. A közgyűlés 60 tagja sza­vazott a javaslatra, 10 ellene ég 10-en tartózkodtak a szava­zástól. A határozati Javaslat ellen szavazott Albánia, Bulgária, Bjeloruszia, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, a Szovjetunió, Uk­rajna és Jugoszlávia. A szavazástól tartózkodott Afganisztán, Ceylon, Egyiptom, Finnország, India, Indonézia, Nepal, Szaud-Arábia, Szíria és Jemen. Dél-Afrika küldötte nem vett részt a szavazásban. Külföldi Q Nem fut le a szem! Egy osztrák gyár nemrég kezdte meg olyan női harisnya gyártását, amelynek „nem fut le a szeme". Ha a szál a ha­risnyán elpattan, a többi szem érintetlen marad. Lényegében kettős kötési rendszerről van szó. Az újfajta harisnyák se­lyemből és műszálból egyaránt készíthetők és nem drágábbak az eddigieknél. Paradicsomi béke Peter Kinge ugandai fehér tanító véletlenül fellökött egy kerékpározó bennszülöttet, aki a helyszínen meghalt A kongónégerek üldözőbe vették és lándzsákkal halálra sebez­ték a tanítót „Gép” háziasszony A bukaresti „Elektrobobina* jűT kisipari szövetkezetben nemrég elkészült a „gép*’ házi­asszony. A villanymotorral hajtott ü) háztartási gép különböző mű­veletet végez: burgonyát há­moz és szeletel, zöldségfélét, húst darál, kolbászt tölt, kávét, borsot és cukrot darál, gyü­mölcsöt, zöldséget és marma- ládét sajtol, tejszínt és tojás­habot ver, tésztát gyúr, edényt mosogat, stb. A kisipari szö­vetkezetben eddig 8 darab ké­szült el az új háztartási gép­ből, s az év végéig 100 dara­bot szándékoznak gyártani. A legújabb divat: kaméleon­ruha Az amerikai textilvegyészek nemrég olyari eredményt ér­tek cl, amely megörvendeztet­te a divattervezőket. Az új­fajta női ruha-anyaghoz a/ üzletben 5 különböző színű festéktubust is adnak. Ezek­kel a festékekkel a szóba nfor- gó kelmét igein könnyen, házi­lag át lehet festeni a kívánt színre. A szövethez mellékel festéket vizben feloldják, majr ax oldatba bemártják a ruhát Néhány perc múlva már el Is készült a festés, és nem marad más hátra, mint a szövet meg- szárftása és vasalása. Az új­fajta ruhaanyagot „kaméleon - ruhának“ nevezik; Pikáns toll Amerikában újfajta golyós tollakat hoztak forgalomba Tormája pontosan olyan, min a női comb, s a női testszín hez hasonló rózsaszín plasztik anyagból készül Nyilván sze­relmes levelek írására szolgá és mindössze 1 dollárba kerül — mondotta Magyarország küldötte New Yorkban New York (MTI): A közgyű- és péntek esti ülésén elsőnek Víód Péter, a Magyar Népköz­társaság állandó ENSZ-kül- dötte emelkedett szólásra. A Reuter jelentése szerint a ma­gyar delegátus megbélyegezte az ötös bizottság jelentését és rámutatott, hogy azt volt ké­mek, fizetett informátorok és elítélt árulók kijelentéseiből állították össze. A bizottság tagjai — mon­dotta a magyar küldött —fel­használták az olyan államok részéről szolgáltatott tájékoz­tatást is, amelyek előítélettel viseltetnek a szocializmussal szemben. Értesüléseket hasz­náltak fel a magyarországi lelyzetet vizsgáló amerikai szenátusi albizottság jegyző­könyvéből is. Az albizottság előtt többek között nyilatkozá­st tett Horváth János és Kiss Sándor, akik ennek az egész alávalóságnak szervezői és ve­zetői voltak.. A tanúk közül egyesek — folytatta Mód Péter. — fe­jenként kétszáz schilling „ju­talmat” kaptak nyilatkoza­taikért. A tanúk tudták, hogy sorsuk attól függ: va­jon hallgatóik hangján be­szélnek-e, vagy sem, — A magyar kormány Fe­lér Könyvet adott ki; amely bizonyítja, hogy az. ellenforra­dalmat követő napokban egy földalatti szervezet az impe­rialisták utasítására és azok pénzével megkísérelte olyan irányba terelni az eseménye­ket, hogy azok tőkés társadal­mi rend létrejöttéhez vezesse­nek Magyarországon. A bizott­ság nem akarta megmondani az igazat és önök láthatják, hogy milyen zűrzavarhoz ve­zettek a jelentésben található ellentmondások. Imperialista körök, élükön az Egyesült Államokkal, sú­lyos bűnöket követtek cl né­pünk ellen és ezek vezettek a tavaly őszi katasztrófához. — Az ellenforradalom áldo­zatainak száma — jelentette ki Mód Péter, — sokkal na­gyobb lett volna, ha a Szov­jetunió nem sietett volna Ma­gyarország segítségére. Mód Péter ezután vádolta a különbizottságot, amiért szán­dékosan félrevezetni igyeke­zett a közgyűlési. A bizottság tagjai tudták, hogy a bizott­sághoz eljuttatott értesülések nem helytállóak. A budapesti pártház elfog­lalása után megkezdődött a borzalmas mészárlás, amely nem korlátozódott csupán párttagokra, hanem a fasisz­ták meggyilkoltak egyszerű férfiakat, asszonyokat, gyer­mekeket és zsidókat. A felke­lést lincselések, és ezrek be­börtönzése követte. Ezek a tények — folytatta Mód Péter — elegendő pon­tatlanságra vallanak a jelen­tésben ahhoz, hogy azt a való­ságnak nem megfelelőnek te­gyék. Magyarország kormá­nya eljuttatott Hammarskjöld főtitkárhoz több tízezer tilta­kozó levelet, amelyek az or­szág különböző részeiből ér­keztek egyenes következmé­nyeként annak, hogy a ma­gyar sajtóban közzétették á különbizottság jelentését. A közgyűlés elé terjesztett határozati javaslat benyújtói! a magyar nép szenvedéseiről beszélnek. „Ha Magyarországon egyál­talában van ma szenvedés, akkor ez azoknak a rablók­nak és gyilkosoknak szen­vedése, akik a felkelést szí­tották“ — mondotta a magyar kül­dött. Ezután hangoztatta, hogy az ellenforradalom által okozott anyagi kér 22 milliárd forint. A válságos helyzetet nem ü tulajdonképpeni harc, hanem a termelés dezorganizálésa idézte elő. A dolgozókat inflá­ció és munkanélküliség fe­nyegette és mindenki azt hit­te, hogy évekre van szükség a gazdasági élet helyreállításá­hoz. Az ország nyomorúságán könnyített azonban a Szovjet­unió és a szocialista tábor többi országának segítségnyúj­tása — fejezte be felszólalását, a magyar küldött ZABAGELO ukrán küldött felszólalásában hangoztatta, hogy az ellenforradalmat az Egyesült Államok szervezte meg. VASCO VIE1RE GARIN portugál küldött kormánya nevében „Őszin té elismerését“ fejezte ki a kü­lönbizottságnak a jelentéséért. A közgyűlés ezután rövid szünet után a késő esti órák­ban folytatta munkáját. Az ENSZ.közgyűlés rendkívüli ülés­szakának szepf ember 13-i esti ülése New York (TASZSZ) A szep­tember 13-d esti ülésen elő­ször ANDERSEN, Dánia képviselője az ötös bizottság elnöke ka­pott szót. Hiábavalóan pró­bálta bizonyítani a „bizottság tárgyilagosságát“. Elfogultsá­gát csak még nyilvánvalóbbá tették azok a kirohanások, amelyeket felszólalásában a népi Magyarország kormánya ellen megengedett magának; Az amerikai határozati ter­vezetet támogató török küldött felszólalása után GURINOVICS, a BJelorusz SZSZK képviselője szólalt fel. Majd ALI SASTROAMIDJOTO, Indonézia küldötte emelkedett szólásra. Kijelen­tette, hogy az ENSZ-nek meg kell oldania minden kérdést, ami a nemzetközi feszültség enyhítésének, a népek baráti közeledésének célját szolgálja. A határozattervezet nem fe­lel meg ezeknek a céloknak — mondotta. — Elfogadása csak a hidegháború fokozódá­sára vezethet. Az indonéz kül­dött sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ-t nem a nemzetközi feszültség enyhí­tésére, hanem a hidegháború fokozására használják fel. Ki­jelentette, hogy küldöttsége nem fogla támogatni a köz­gyűlés elé terjesztett javasla­tot. GTTNFTWARDENE, Ceylon képviselője, áld tagja volt a .magyar bi­zottságnak”, köszönetét mon­dott azoknak a küldötteknek, akik dicsőítették ennek a „bi­zottságnak" a rágalmazó .mű­vét“, bár elismerte, hogy a jelentés „talán nem teljes“. A ceyloni küldött egyúttal .ki­jelentette, hogy kormánya vé­leménye szerint semmi hasz­na nem lehet olyanféle hatá­rozatok elfogadásának, mint amilyeneket az év elején fo­gadtak el. Gunawardene el­lenezte többek között az ame­rikai határozattervezetnek azt a pontját, hogy az ENSZ kü- lönképviselőt nevezzen ki a magyar kérdésben. Azt az eszmét támogatta, hogy az ENSZ főtitkára látogasson Magyarországra. MICHALOVTSKI, s Lengyel Népköztársaság küldötte emlékeztetett tiá, hogy a len­gyel küldöttség kezdettől fog­va ellenezte az úgynevezett „magyar különbizottság” meg­alakítását. Hangsúlyozta, hogy a .magyar kérdés” megvitatá­sa az ENSZ-ben csak „fokoz­za a nemzetközi feszültséget, kárt okoz a népek együttmű­ködésének és megmérgezi a politikai légkört“; A lengyel küldött példákat idézett a .magyar bizottság“ jelentéséből," amelyek bizo­nyítják, hogy ebben a doku­mentumban olyan „pletykák vannak, amelyekből egy szó sem igaz.“ A Fülőp-srtpretek. Thaiföld és Bolivia képviselője támogatta a Ma­gyar Népköztársaság belügyei­be való további beavatkozást. Ausztria küldötte támogatta a határozati javas­latot és megkísérelte tagadni, hogy az osztrák hatóságok se­gítséget nyújtottak a népelle­nes lázadás idején az ellen- forradalmi elemek Magyaror­szágra küldéséhez és ellátá­sukhoz; Az amerikai határozati ja­vaslatot támogatta Laosz, Libéria, Tunisz és Ghana küldötte is. Felszólalt a közgyűlésen SZOBOLJEV, a Szovjetunió képviselője. MeHállapította, hogy egyes küldöttek akárcsak régebben, uszító beszédekre és a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok elleni durva sértegetések­re használják fel az . ENSZ szószékét, a hidegháború szí­tása céljából. A Szovjetunió képviselője ezután hangsúlyozta, hogy az amerikai külügyminisztérium által előkészített határozati javaslatnak az a célja, hogy az ENSZ-t továbbra ts a né­pek közötti ellenségeskedés szítására, a szocialista tábor országainak durva megrágal- mazására, a Magyarország bel­ügyeibe való leplezetlen be­avatkozásra használják tel; Szóból jev rámutatott, hogy a határozati javaslat szerzői az Egyesült Államokon kívül el­sősorban a NATO, a SEATO és a többi agresszív tömb tag­jai, és, hogy a társszerzők kö­zött egyetlen olyan > ország sincs, amelyet ne fűzne kato­nai egyezmény az Egyesült Államokhoz. Szoboljev sajnál­kozását fejezte lri, hogy Van Vajthajakon engedte, hogy be­vonják az ENSZ-tre nézve szé­gyenletes kampányba és bele­egyezett, hogy jelöljék a köz­gyűlésnek a magyar kérdéssel foglalkozó úgynevezett „kü- lönképviselőjévé." Szoboljev kijelentette, hogy a szovjet küldöttség a határo­zati javaslat ellen fog szavaz­ni; LODGE, as Egyesült Államok képvise­lője ellenezte azokat a módosításé kát, amelyeket egyes küldött­ségek javasolták, mert ezek „meggyöngítenék” a határoza­ti javaslatot és ezt — mint mondotta — nem szabad meg­engedni. VUTOV, Bulgária képviselőjének felszólalása után a határozati javaslatot szavazásra tették fel.

Next

/
Thumbnails
Contents