Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-15 / 217. szám

YILÄG PROLETÁRJÁÉ EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1957 SZEPTEMBER 15 Sajtóértekezlet a külügyminisztériumban A magyar—osztrák kapcsolatokról Van herceg magyarországi látogatásáról nyilatkozott a minisztérium szóvivője Gyáros László rendkívüli köyet és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminisztérium szóvivője szombati sajtóérte­kezletén a magyar és a kül­földi sajtó képviselőinek kö­vetkező kérdéseire válaszolt: Arra a kérdésre, hogy várható-« könnyítés a népi demokráciákba való utazásokkal kapcsolatban? — Elmondotta, hogy az utóbbi időben általános javulás tör­tént. A szomszédos baráti or­szágok esetében gyakorlatilag semmilyen különösebb problé­ma nincs a látogatóvízumok beszerzésében. A magyar—osztrák viszony ala­kulásával kapcsolatban közölte Gyáros elvtárs, hogy a magyar kormány Ausztriával fennálló sokoldalú kapcsolatai­nak konstruktívvá tételén fá­radozik. A kapcsolatok megja­vítása kétoldalú dolog, s csu­pán a magyar kormány jóaka­rata nem elegendő. De még sincs okom azt mondani — folytatta —, hogy az osztrák kormány a jövőben nem fog jóindulatúbb magatartást ta­núsítani. Bizonyos tényezők, amelye­kért semmiesetre sem a ma­gyar kormány a felelős, a múlt év őszi ellenforradalom idején és az azt követő hóna­pok során veszélyeztették a két ország jó kapcsolatait. Sajná­lattal értesültünk ma arról, hogy az osztrák kormány ENSZ-fcüldötte a Magyar Nép- köztársaság ellen szavazott a közgyűlésen. Ezek az osztrák részről mesterségesen felszí­nen tartott tényezők — bár kétségkívül enyhébb viszonyok között — sajnos még több te­rületen megvannak és kihatá­suk érződik jelenlegi kapcso­latainkon. Kétségtelen, hogy a magyar —osztrák viszony ma reálisabb és jbbb alápokon nyugszik, mint néhány hónappal ezelőtt. Kedvezően alakultak a ma­gyar—osztrák árucsereforgal­mi tárgyalások. Az 1956. szep­temberében Budapesten aláírt áruoserefargalmi jegyzőkönyv egy éves meghosszabbítása biz­A Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül az események alakulását a Közel-Keleten Bu/ganyin marsall üzenete a török miniszterelnöknek Moszkva (TASZSZ). Nyiko- laj Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felhívással fordult Adnan Mendereszhez, Törökország miniszterelnökéhez. Az üzene­tet a török miniszterelnöknek Ankarában szeptember 11-én nyújtotta át a szovjet nagy­követ. „Ebben az üzenetünkben is­mételtén kijelenteni kívánjuk — írja Bulganyin —, hogy a Szovjetuniónak nincsenek sem­miféle különleges gazdasági vagy egyéb érdekei a Közel­és Közép-Keleten. Ilyenekre nem is törekszik, csupán azt akarja, hogy a világnak ebben a részében fennmaradjon és megerősödjék a béke, politikai-, lag is az az érdeke, hogy a közép- és közel-keleti országok mind függetlenül és önállóan fejlődjenek saját nemzeti ér- í dekeiknek megfelelően.” Bulganyin rámutat arra, j hogy a Szíria ellen irányuló í katonai akciók megindítására 5 vonatkozó amerikai tervek bi­zonyos szerepet szánnak Tű­sen nem szívesen hisszük ezt el — írja a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke —, de „vannak bizonyos jelek, ame­lyek arra mutatnak, hogy Tö­rökország vezetői úgy látszik, hajlanak arra, hogy szívesen fogadják az ilyenféle terveket. Nem titkoljuk, hogy nagy ag­godalommal értesültünk török csapatoknak a szíriai határon történt összevonásáról. Tekintettel arra, hogy a kö­zel és közép-keleti országok közel esnek a szovjet határ­hoz — hangzik a továbbiak­ban Bulganyin üzenete —.va­lamint szem előtt tartva saját biztonságának: érdekeit, a Szovjetunió természetesen nem hagyhatja figyelmen kí­vül az események ilyen alaku­lását, amely ezen a területen fegyveres konfliktus kirobba­násához vezethet. Már csak azért sem, mert a béke meg­sértésének veszélye semmikép­pen sem korlátozódnék csak erre a területre. ,»A szovjet kormány a legbarátibb hang­nemben szeretné felhívni Tö­rökország kormányát, ne ve­gyen részt az olyan vészé'vés következményekkel járó do­logban, mint a Szíria ellen irányuló fegyveres interven­(Folytatás a 2. oldalon.) \Ma délelőtt 10 órakor kezdődik a munkásőrség zászléavatő és névadó ünnepsége Az MSZMP Pécs Városi Bi- rancsnoksága 1957. szeptember (Folytatás a 6. oldalon.) 3 rökországnak. Mi természete- zottsága és a Munkásőrség Pa­ÜNNEPÉLYES TANÉVNYITÓ 1/ az Oia&ihuL&mánqi &qqelemeiL\ Tegnap délben ünnepélyes keretek között nyitották meg az új tanévet a pécsi Orvos- tudományi Egyetemen. — Az egyetem aulájában gyűltek össze a hallgatók, hogy meg­hallgassák dr. Huth Tivadar professzor, az egyetem dékán­jának tanévnyitó ünnepi be­szédét. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött- majd dr. Huth Ti­vadar emelkedett szólásra. Üdvözölte a vendégeket, a párt és az állami szervek képvise­lőit és az ifjúságot. Beszédé­ben többek között ezeket mon­dotta: — Népi demokráciánkban hatalmas fejlődésnek indult és nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el tudomá­nyos életünk. Pártunk és kor­mányzatunk megteremtette a tudományos élet anyagi és szervezeti feltételeit, olyan feltételeket, amelyről a felsza­badulás előtti időkben még álmodni sem ments Ezután rövid visszapillan­tást tett az egyetemi hallgatók helyzetére a Hcrthy-nendszer- ben és vázolta, milyen keser­ves volt a szegény egyetemi hallgató sorsa. Idézte néhai Kenyeres professzor 1934-ben a Budapesti Egyetemen tartott székfoglaló beszédét „Szeren­csések azok =*> mondotta né­hai Kenyeres professzor, akik OTI vagy hasonló intéz­ménynél havi 80 pengős or- vosímoid álláshoz jutnak; sze­rencsések azok, akik kórház­ban, vagy klinikán ingyenes állás vállalásával legalább hajlékot és táplálékot biztosít­hatnak maguknak és egészen kiválóan szerencsések azok a kevesek, akik rendszeresen dí­jazott állásokat szerezhetnek.“ Ez az idézet mindennél többet mond. — És ma — folytatta beszé­dét dr. Huth Tivadar — népi' demokráciánk államában ezek a gondok megszűntek. Kor­mányzatunk bőségesen gon­dolkodik, hogy a hallgatóság­nak semminemű gondja ne legyen, csak egy: a tanulás. Végül kérte a hallgatókat, hogy dolgozzanak: tanuljanak, látogassák rendszeresen az órákat, s ha valami problémá­juk van, forduljanak bizalom­mal a professzorokhoz. Emlí­tette, hogy az új tanévben igen fontos feladatok várnak a KlSZ^re és kérte a hallgató­kat: segítsék a KISZ munká­ját. Egyben ígéretet tett, hogy az Egyetemi Tanács is segíti a KISZ munkáját. Megemlé­kezett az ellenforradalommal kapcsolatos eseményekről is és szeretettel üdvözölte az első-; éves hallgatókat. Dr. Huth Tivadar beszéde: után az egyetemi KlSZ-szer- vezet titkára üdvözölte a meg- j jelenteket, majd az eskütétel következett, s az ünnepség az: Intemacionálé eléneklésével ért véget. Utána az egyetem professzo- : rai és hallgatói, valamint a megjelent vendégek közös ün-: népi ebéden vettek részt a Ba- • lassa diákotthonban. mm Épül a farostlemezgyár Mohács pere- Sós állványerdő emelkedik mén, közvetlen a itt a magasba. Megkezdődött Duna mellett egy- ezenkívül az említett épüle- re inkább kibon- tekhez szükséges vasbeton- takozik az új léte- elemek előregyártása is, s ter- sítmény, hazánk mészetesen tovább folytatják első farostlemez- a szerelésre kész épületeken a gyárának képe. A gyár építői befejező munkákat, a csökkentett ütem, a gyakori . tóneken „ kész anyaghiány ellenére egyik épü- A képeken a szerelésre kész letet a másik után készítik el kazánház és a faaprító üzem s ma már eljutották odáig, alapozása látható. Az utóbbit hogy a gepek szerelése is meg- a legkorszerűbb gépek segítsé­kezdődött. Az eddig szerelésre . , véBzik Háttérben a már átadott épületek közül a leg- g , végzik. Háttérben a mar jelentősebb kétségtelenül a elkészült lapkepző csarnok lát— lapképző csarnok és a kazán- ható. ház épülete. Elké- . szült ezenkívül a két transzformá­torház is. Jelenleg a faap­rító üzem támfalát és pincéjét építik. Az építők másik része az anyag­előkészítő torony- épület állványozá­sát végzi. Renge­teg anyag szüksé­ges ehhez, valósá­15-én délelőtt 10 órakor a pos­tás sporttelepen (Verseny utca) • rendezi a városi munkásőr- : zászlóalj zászlóavató és név- ; adó ünnepségét. A pécsi mun- ! kásőr-zászlóalj az 1919-es pru- í letárdiktatúra legendás hírei katonai parancsnoka, Landler > Jenő elvtárs nevét veszi fel. Az avatófinnep előadója: Harmati Sándor elvtárs. az • MSZMP Központi Bizottságá- i nak tagja. Az ünnepségre a rendezőség szeretettel meghívja Pécs vá- | ros dolgozóit. Este a munkásőrség tagjai és hozzátartozói vacsorán vesznek ' részt. Szélesvásznú mozi Pécsett Í A Baranya megyei Mozi­üzemi Vállalat tervbevette, . hogy 1958-ban Pécsett rzéles- I vásznú mozit létesít. A terv | szerint erre a célra a Park- - mozit alakítják át. Külföldről két, széles vetítésre alkalmas berendezés érkezik majd Ma- gyarországra és ezek közül az | egyiket Pécs kapja. A beren- í dezés körülbelül 1 millió fo- j rintba kerül majd. A széles- * vásznú mozi előnye, hogy a * filmet 14—15 méteres vászonra V'-» 5 vetítik és többcsatornás mág­mű­«. t neses hangberendezéssel £* ; ködik. i Szigetvári uborkát esznek Londonban A Szigetvári • Konzervgyár nagy cikke, a savanyított ubor­ka most már vagontételekben indul külföldi utakra, hogy újabb fogyasztókat hódítson. Pénteken egy Német Demok­ratikus Köztársaságba induló vagont raktak meg a gyárban, ötliteres üvegekbe töltött cse­mege uborkával. Szorgos ke­zek most válogatják a hordók­ba eltett uborkát és osztályoz­va üvegekbe töltik, hogy ki­elégíthessék Csehszlovákia és az NDK újabb rendeléseit. Mintegy nyolc vagonra való csemege-uborkát rendeltek a gyárból a csehszlovák és a IS kelet-német „piac” számára. Nyugaton is sok kedvelője akad a magyar uborkának. A svájciak két vagon, hordókba töltött csemege-uborkát kértek Szigetvárról. Ezenkívül előre­láthatólag Angliába is szállíta­nak két vagon uborkát. Ezek az első szállítmányok. Remény lehet arra, hogy az exportszállítás a közeljövőben megkétszereződik. Az NDK-ból máris lekötöttek két vagon szilvát, amelyet október 12-ig kell leszállítani. Barack- és meggy-dzsemből, azonkívül a most készülő körte-befőttből Í6 bőven lesz kivitel] A kiállításon TT árom feketeruhás asszony fogad a szakszervezetek székhazában, há­romszor hallottam tőlük az övegy szót, amikor kezet fogtam velük. Özvegy Sziklainé, özvegy Asztalosné és özvegy Gátiné... Később K. Farkas István és Somogyi Berta Lajos is belépett. K. Farkas már rendbejöhetett, Somogyi Berta elvtárs még bottal jár, sápadt, s amikor leült, mintha fájdalmas vonás suhant volna át az arcán. összepréselnek az emberek, nagy a tolongás. Közben megnyitják a kiállí­tást. Először dr. Kocsis Mihály, a Ha­zafias Népfront városi elnöke beszél, majd özvegy Sziklai Sándomé lép a mikrofonhoz. Fájdalom, gyűlölet, kese­rűség izzik szavaiban, ostorként csap­nak vádjai, felkorbácsolják bennünk a vért, úgy érezzük, hogy ha újra október lenne, puszta kezünkkel is nekimen­nénk az ellenforradalmároknak. A hosszú, dübörgő taps után megin­dul az emberfolyam, s az egyik külső terembe sodor. Nyugatnémet, osztrák és amerikai fegyvereket látok az egyik vit­rinben. A Thomson géppisztolyon vilá­gosan olvasható az acélbamart felírás: AUTO-ORDNANCE CORPORATION BRIDGE-PORT. CONNECTICUT VSA. Nem tudok jegyzetelni, a mindenre kíváncsi ember tekintetével siklok vé­gig a termeken. Itt Nagy Ferenc áll a repülőgép ajtajában és mosolyog, amott a dagadtképű Habsburg Ottó, odább Fe­hér Ferenc zselickisfaludi csendőr egyenruhája. Később idei kiadású nyi­las újságot látok, fejléc fölött a követ­kező felírással: „Inkább hős egy pilla­natig, mint rabszolga egy életen átí SzálasI Ferenc/ Halottak és élők néznek rám. Az egyik képen mosolyognak, a másikon üveges szemmel fekszenek az aszfalton. Borzalmas sarok. Hívnak. Azt mondják, menjek Somo­gyi Berta Lajoshoz. Egészen körülfog­ják a diáklányok. Valóban, alig tudok áttörni a gyűrűjükön. Szekfűcsokrokat raknak elé és ha jól látom, művészi faragású kazetta sarka kandikál ki alóluk. fjgy mondják, előbb még beszélgzt- tek vele. Most hallgatnak. Zavar­tan tekintgetnek a féllábú fiatalember­re, mintha pironkodnának kicsit. Somogyi elvtárs is hallgat. Talán 23 éves kora miatt jött zavarba ennyi leányszemtől? Nem hiszem, nincs is za­varban, csak megilletődött. Meg nem is mestere a szónak és mosolyogni sem szeret. Fél óráig figyeltem a városi ta­nács elnöki szobájában s az idő alatt egyszer láttam mosolyogni. Amikor a diáklányok elmennek, né­hány percig egyedül maradok a fél­lábú legénnyel, a néphadsereg alhad­nagyával, a hőssel. — Milyen érzést keltettek magában a diákok? — kérdeni tőle. — Talán elfogult vágyóik kicsiéi de jól esett látnom, hogy itt voltak..s Ne haragudjon, nem tudok mást válaszol­ni, hirtelen ért ez a kérdés, — Meggyógyult már? — ,Lassan-lassan rendbejövök. Kicsit még fáj néha, de ki lehet bírni..: Üjabb embergyűrű fogja körül, s ő rendesen meséli, hogy Mereszjevvel ta­lálkozott Moszkvában. Egy egész napot töltött vele. Bíztatta, hogy csak fel a fejjel, nem kell elkeseredni ii| Nem is kesereg. Március 28-án kapta meg a lá­bát Németországból és két nap múlva már táncolt. Kerékpározni és kocsitve- zetni is megtanult, csak az időjárás ia kellemetlenkedne! Mert megérzi... Elbúcsúzom tőle, nem zavarom to­vább, hiszen annyian kérdezgetik! Újra járom a termeket. Most Noé Já­nos, volt csendőrtörzsőrmester ruháját és kitüntetéseit látom. Részt vett a va- sasi bányászok elleni sortűzben, 1945- től álnéven élt, októberben ő is jelent­kezett ... A vitrin túlsó oldalán bélye­gek alá és fényképek közé rejtett ciga­rettapapírra írt kémfeljegyzéseket ol­vasgatok. Odább félig elégett vörös zászló, égett, feketepernyés könyvek és meghabosodott, elgörbült csonka hang­lemezek. Petef... betűzöm Petőfi ciriii- betűs nevét. Az „i” elégett, mint ahogy csonka Vörösmarty orosz kiadása is. Marx könyvei is égettek, a Lenin kép is. Dél félé jár az idő, azt mondják kö­rülbelül másfélezer ember tekintette meg a kiállítást két óra alatt. Az em­lékkönyvbe százak írták be a nevüket. Az egyik munkás nyers és villámló sza­vakat intéz a fasisztákhoz, a másik csak annyit ír, hogy „Erőt, egészséget Kádár elvtársnak!“ Gyenis József író a következőket vetette papírra: „45 éves vagyok, katona nem voltam, fegyverrel bánni nem tudok. De ha újra szükség lenne rá, majd megtanulom és a költő szavaival fogadom: „Ott essek el én a harc mezején..." V sorok égnek a szívemben, s meg- ' ** győződésem: igen sokunk szivé­ben, akik ezt a kiállítást megnéztük. MAGYAR LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents