Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-15 / 217. szám

2 NAPLÓ 1957 SZEPTEMBER IS jgcgyetériek c pártbizottság Javaslatéval:', Bulganyin marsall üzenete “ " “ t a török miniszterelnöknek riile'tén az 1931. január 1. T.j Nagyobb gondot kell fordítani 1957. február 28-a között szü- ^ £5 J Ö ** letett gyermekek részére a gyermekbénulás elleni védő­oltás ismétlését, azaz második részletének adását szeptember 19-től 23-ig tartjuk, ugyan­azon oltóhelyeken, ahol az ol­tás első részletének adása tör­tént. az előzetes földtani kutatásokrah Cseréljék le a Koíary-berecdezésckel (Folytatás az 1. oldalról.) A Dunántúli Naolő Az oltások időpontja a fent i szeptember_ 5-i számában Papp megjelölt oltóhelyeken és na-1 pokon délután 3—7 óráig. Fent megjelölt időpontban' csak az. ismétlő oltások elvég- ; zése áll módunkban. Pécs mj. város Közegész- ( ségiigyi Járványügyi Állomása. Nagvaktíva ülést tart a Honvédelmi Sportszövetség A Magyar Honvédelmi Sport .í János elvtárs, a Baranya me­gyei beruházások helyzetét is­mertető nyilatkozatában rész- latesem foglalkozott a Komlói Szénibányászati Tröszt terüle­tén végzett földtani kutató­munkával. Ezzel kapcsolatban elbírálta egyes komlói aknák telepítését és ismertette az MSZMP Báránya megyei vég­rehajtó bizottságának javasla­tát, mely szerint a bányászati beruházások tervezésénél az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani az előzetes földtani kutatásokra. Mint a szúhetényi előzetes kutatások a legnagyobb jelentőségűek. Igaz, hogy — Zobákhoz ha­sonlóan — itt is már mélyítés alatt álló aknák területén vé­gezzük a kutatómunkát. Hogy ez így történt, annak évtize­dek mulasztása az' oka. Kuta­tás ezen a területen jóformán nem volt. A földtani kutatá­sok időbe, jelen esetben a nagy fúrási mélységek miatt, sok időbe kerülnek. A sztálinváro- si kokszszén-igény ezzel szem­ben rövid időn belül nagy ter­melésnövekedést követelt meg. Ezt csak új aknáknak a ter­melésbe történő bekapcsolásá­val lehetett megoldani. A hosszúhetényi aknák te­ció, segítse elő a közép- és kö­zel-keleti események nem kí­vánatos fejlődésének s e terü­leten fegyveres konfliktus ki­robbanásának megakadályoz;1/ sát.” Bulganyin a továbbiakban a következőket írja: „Amikor híreket kaptunk arról, hogy török csapatokat vontak ösSZe teljes egészükben hasznavehe- i » t?.rI°kTszíri.íli1 hat;iron’ f?N , „ , ,, , \ merült bennünk termeszei e­tetlenek. Nem jobb-a helyzet f scn a kérd6s> hogyan éreznék Komlón sem. Csak két alapve- f magukat a törökök, ha hatá- tő hibát említek itt meg. így \ raikon idegen csapatokat kez- a fúrásoknál helytelenül erői- ­A pécsi szénmedencében Ro- tary-rendszerű fúrógépekkel lemélyített fúrások közel 45 százaléka olyan szelvényeket produkált, melyek majdnem tették a görgősvéső használa-' tát, a bérezési rendszer pedig ' olyan volt, hogy nem a minő­ségi, hanem a mennyiségi munkát vették alapul. , Gon- . dőljük el, hogy egy 1 200 mé-, teres mélyfúrás ára másfél, millió körül mozog! Ha a fú-, * pécsi szénmedence főgeológu­... .... , '»hajtó bizottság javaslatát, amort mondható. Zobákkal szemben mélyítik le, akkor az selejtnek aktíva ulcst tata a Mc^yc utca^ _i____;______ ... . . . « » ovomif o« «» szöv etség szeptember 22-én, fsa örömmel fogadom a végre- lepítése általában sikerültnek ^st 116111 kellő gondossággal iff erei 8 órakor nairv- \ ~ ~ ~ ~ ~ „a-aa. „— , mólvírf-ii'ir nifiVnr 97 RPiipít-no'V vasárnap reggel 8 órakor nagy­on . , ... .... ,. 1 a sokan még most is úgy gon­20. szám alatti szekházaban. A doljálc, hogy a megelőző föld- n agy aktíva az országos nagy- \ tani kutatások mérete túlzott aktiva-ertekezlet u an ül összeg ink,bb ^ tudományos Pécsett, hogy megtárgyalja az], taientőségü egyesüléssel kapcsolatos kérdő- » ” seket, valamint a munka új- ■ azonos természetű szen­Itt egy már megismert bánya­mező (a Petőfi-aknai, melynek mélybeli folytatása a hosszú­hetényi), és öt régebbi fúrás állt rendelkezésre. A megin­dult kutatásokkal elsősorban bóli megindítását. Az értelcezbányászati* beruházások a Me- az almák tervezett bányámé­Icten részt vesznek az alap- szervezetek elnökei, tagjai, va­lamint a tartalékos tisztek, akik már korábban is foglal­koztak honvédelmi munkával. A nagyaktíva után lehetőség nyílik arra, hogy a különböző szakkörök — többek között az állandó lövészcsoport — ismét Megkezdje működését. csekben lényegesen nagyobb összegeket emésztenek fel, mint hazánk barnakőszén vi­dékein. A földtani viszonyok nálunk olyanok, hogy nagy mélységű aknákra, sok kilo­méter hosszúságú meddő fel­táró vágatra van szükség egy- egy új bányamező megnyitá­sánál. Természetes tehát, hogy az előzetes kutatásokra is fo­kozottabb gondot kell fordíta­ni. Annál is inkább, mert a terület felépítése bonyolult, a [szerkezeti viszonyok zavartak, ', a telepek kifejlődése szeszé- A Baranya megyei Mozi-11 lgen a vulkáni üzemi Vállalat is bekapcsoló-1 • kozetók roncsoló és minoseg- dott a „Gyermekvárosért” moz-1 >rontó hatása. A legtöbb eset- galomba. Az akció érdekében i * ^>e:n a széntelepes formációt a Petőfi moziban <egy teltházas fiatalabb rétegek fedik, A MOKÉP »I K Vértez elül me­lyele megakadályozzák a tele­pülés megismerését egyszerű földtani térképezés segítségé­vel. A szakemberek tehát nehéz ’behagynánk, feladat előtt állnak, ha a Me­csekben egy új bányamezőt kell felkutatni — megbízha­tóan. Ezeknek a kutatásoknak olyan méretűeknek kell lenni­ük, hogy eredményeik alapján az új aknák helye kitűzhető legyen és meg lehessen ter- 11 vezni — legalább Is nagy vo- ' natkozásokban — a bányame- (, ző vágatrendszerét. előadást tartott, amelynek jö­vedelmét, körülbelül 1600 fo­rintot a „Gyermekvárosért” mozgalom javára fordított. Itt említjük meg, hogy.,a Pe­tőfi mozi dolgozói az aznapra járó munkabérüket is felaján­lották a „Gyermekvárosért” mozgalom javára, » © Tíz garnitúra import bútor , J ző vágatrendszerét. A terület A pécsi Bútorértékcsitő V41- szénkincséf pedig olyan pon- lalat Deák utcai boltjába nap-, tosan kell meghatározni, hogy ról napra érkeznek külföldi i az perspektivikus termelési gyártmányú bútorok. Legutóbb l^ervek készítésére alkalmas tíz garnitúra kilencezer forin- # tos. német gyártmányú háló- \ HogV állunk m*> pécsiek ’ , , , .. . , i : az előzetes szobabútor érkezett a vallalat- i földtani kutatásokkal ? A Péj hoz és ez egy nap leforgása a esi Szénbányászati Tröszt te- alatt elfogyott, megvásárolták, 4 rületón pillanatnyilag a hosz­zejének földtani viszonyait igyekeztünk megismerni. A kutatások folyamán azonban olyan új, eddig nem ismert produktív területeket is fel­tártunk, melyek a hosszúhete- nyi bányászat előtt újabb le­hetőségeket nyitnak. A hosszúhetényi kutatások még nem fejeződtek be. Az eddigi eredmények egy na­gyobb kutatási terv részét ké­pezik. Sok kutatni való és négy munka vár ránk, míg el­jutunk odáig, hogy a tervezők minden kérdésére választ tu­dunk adni. A hosszúhetényi kutatásokkal tehát — látvs az eddigi eredményeket — nem szabad leállni, sőt azokat le­hetőségeink. határán belül még fokozni kell! Hiba lenne, ha rosszul értelmezett takarékos­ságból a kutatásokat szünetel­tetnénk, vagy véglegesen ab­denénelt összevonni.’ Bulganyin kifejezte azt a meggyőződését, hogy Törökor­szág nagy bajt okozna magá­nak, ha engedne azon idegen körök tanácsának» amelyek egyáltalán nem arra töreked­nek, hogy fennmaradjon a bé­ke a Közel- és Közép-Kele­ten, hanem csak azokkal a nyereségekkel törődnek, ame­lyeket e vidék kincseinek ki­zsákmányolásából szereinek. Ha Szíria ellen katonai ak­ciókat hajtanának végre és a Közel- és Közép-Keleten há­ború törne ki, Törökországnak csak hátrányára lenne a rész­vétel ebben az agresszióban. számít és a népgazdaságo másfélmillió forinttal megká­rosítják. De ezen túlmenően r fúrások nyomán igen jelentős összegű beruházásokba kezd­hetünk, melyek esetleg — e hibás fúrási adatok követ­keztében — teljesen feleslege­sek lesznek. Jobbik esetben csak újabb beruházásokkal <f (melyek szintén sok millió’, emésztenek fel), menthetőt meg. Nem akarom itt részlete­sen tárgyalni a kutatófúrás' minőségével kapcsolatos mér: mindig meglévő számtalan é éffötő hiányosságot és visszás- & KOMLÓI BANyAsZi Magyar —• egeio manyassagm es visszás fKanl?Mal Preioger, Ribll - Kohl­ságort, de fel kell hívni min- * s az ezen a területen elfoglalt helyzete elkerülhetetlenül meg gyengülne. „Feltétlen számí­tásba keli venni — írja Bul­ganyin — azokat a földrajzi viszonyokat, amelyek között egy ilyen konfliktus Törökor­szág részvételével lejátszód­nék. Az egy bizonyos terüle­ten megkezdődött hadműve­letek bármilyen pillanatban széles kiterjedésű konfliktussá alakulhatnak át. Akkor már nehéz lesz' hatását az említett terület határai közé korlátoz­ni.” „Higyje el miniszterelnök űr: — írja Bulganyin — ko­molyan senki sem fogadhatja el azokat a célzatosan terjesz­tett állításokat, hogy Szíria veszélyeztetheti egyik vagy másik közel- illetve közép- keleti állam biztonságát. Meg­győződésünk, hogy még azok is alig hiszik ezt cl, akik ilyenféle állításokhoz folya­modnak.“ Bulganyin a szovjet kor­mány nevében biztosítja Tö­rökország kormányát arról, hogy a Szovjetuniónak csak az az őszinte és forró vágya, hogy baráti, jószomszédi vi­szonyt tartson fenn Törökor­szággal. j’Mói Bányász-Budapesti Honvéd 3:2 (2:2) Komló, 2000 néző. Vezette: Aknai szólni kell a kutatómunka minőségéről is. Nem elég egy- egy tervezett akna területét „agyonkútatni”, ha a kutatás megbízhatatlan, adatokat szol­gáltat. Ezen a téren — őszin­tén meg kell mondani — a Mecsekben még nem a legjob­ban állunk. A kutatófúrások minőségének megjavítása ér­dekében folyó harc a legutób­bi időkig egyhelyben topogott. Mind a pécsi, mind a komlói tröszt területén lemélyített Rotary-fúrások igen nagy szá­zaléka megbízhatatlan, sók esetben félrevezető adatokat szolgáltatott; den illetékes figyelmét erre az igen súlyos kérdésre! Helyes­nek tartanám, ha az F^SZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága érdemben foglal­kozna ezzel az üggyel, s oda­hatna, hogy a Mecsekben mi­előbb cseréljék le a terület földtani felépítéséhez nem al­kalmas Rotary-berendezéseket nagyteljesítményű kréliusz, vagy esetleg iitveműködő be­rendezésekre úgy és olyan ütemben, hogy az előzetes földtani kutatások menete, el­sősorban a már mélyítés alatt álló aknák területén késleke­dést ne szenvedjen. A te’iVet geológusainak :— ■~--r.-=r legfontosabb kö­telessége, hogy a folyó kutatá­sokat mielőbb megnyugtató módon fejezzék be. Minél ha­marább tisztázzák a nyitott kérdéseket és megbízható ada­tokat bocsássanak a bányá­szat szakértőinek rendelkező sére. Hiszem és remélem, hogy az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottságának ja­vaslatai nyomán megyénk bá­nyászati beruházásainál fenn­álló bizonytalanságok meg fognak szűnni, FEJÉR LEONT IN főgeológus [ mann, Molnár II. — Grozdlcs, Í-Szám (Korom), Czirákl, Kiss (Ud- ) varos) Molnár I. (Daum). BP. HONVÉD: Varga — Kovács, j Solti, Bányai — Galambos (Csákó), 'Törőcslk I., — Marosi (Tímár), Ka- ' zlnczy, Budai III., Kotász, Babol- )csay. Góllövök: Kazinczy, Grozdlcs, l Budai ni., Bányai (öngól), Groz- , dics. Az első percekben a Honvéd lép [fel támadólag. A második percben 'Babolcsay elfut, beível, és Kazin- | czy az ötös sarkáról a bal felső sa- I rokba fejel. Mezőnyjáték után a 10. percben baloldali szögletrúgás 'után Molnár a balrahúzódó Groz- > dics elé kiteszi a labdát és á szél- iső 14 méterről a jobb felső sarok- ,ba bombáz. 1:1. A 33. percben Honvéd-adogatás után Kotász vi- 1 szí fel a labdát. A 16-osnál Timár- Inak adja, ö Budai elé játszik, és ia szélső 8 méterről a vetődő Ma- gyar mellett a jobb alsó sarokba lövi. A 33. percben Czirákl—Groz- 1 dics összjáték után a szélső kitör i és a 11-cs táján lő. a lövésbe Bá- ! nyal azonban belelép és a hátvéd lábáról a jobbra mozduló kapus­mellett a bal sarokba száll a lab­da (öngól). A második félidőben fél órán keresztül hatalmas nyomás nehe­zedik a Honvéd kapujára, a bá­nyászcsapat sok veszélyes táma­dást vezet. A győztes gól az 56. percben születik. Daum szép ke­resztlabdát tálal Grozdlcs elé. a szélső elfut, s az alapvonalról be­ad. A labda a Honvéd-védők lábá­ról újra a szélső elé pattan és ő éles szögből hatalmas lövést küld a kapuba. Az utolsó negyedórá­ban nagy hajrába kezd a Honvéd, a- bányász-védők azonban bizto­san rombolnak és a szórványos bányász-támadások állandó ve­szélyt Jelentenek a Honvéd kapu­jára. A 76. percbe» Kohlmann 23 mé­terről kapásból váratlan "bombát ereszt meg, a labda a jobb kapu­ja tövéről vágódik az alapvonalon kívülre. A bányász-csapatból Kohlmann, Molnár II., Czirákl, Grozdlcs ját­szott kitpnfíen, a csatársor jobb­szárnya sok veszélyes támadást vezetett és a helyzetek alapján a bányász-csapat több góllal is ve­zethetett volna. A Honvéd csapa­tából Solti, Törőcslk I., Kazinczy és Budai ni. jeleskedett. Fécs-Baraw8-Szegeig 2:0 (0;0) PVSK-sporttelep, 2000 néző. Vezette: Páltl* PÉCS-BARANYA: Bartucz — i Kamondl, szőcs, Farkas — Pleck, Kresz — Garami, Virág, Márkus, Kakuszi, Kovács. SZEGED: Hódi — Tanács, Por- törö, Bakos — Barátb, Zallár (Rá­bai) — Polyvás, Nemes, Hajós Ä pártegység és a különvélemény Az MSZMP országos érte­kezletén. elfogadott- szervezeti szabályzat több új, fontos jo­got biztosít a párttagok szá­mára. Egyik ilyen: a külön­vélemény jogának fenntartása. Mit jelent ez? A párt tag­jai a pártonbelüli demokrácia előírásainak megfelelően kü­lönböző fórumon és formában részt vesznek a párt országos és helyi politikájának kiala­kításában és határozatainak ■ kidolgozásában. Ez természe­tesen vitában, a szabad véle­mények cseréjében történik. Ha azonban a vitában képvi­selt felfogásukkal, nézetükkel ellentétes határozatot hoz a többség, az illetők különvéle­ményként fenntarthatják azt és pártszerű keretek között felsőbb szervek előtt kifejt­hetik. Nincs ebben semmi különös, bár néhol .tiltakoznak ellene. A párttagnak ez a joga, a pártonbelüli demokrácia ki- szélesítését jelenti. Nem sérti a párt egységét, határozott fellépését politikájának vég­rehajtásában; Gondoljunk csak arra az Időre, amikor úton-útfélen mondogattuk: „a párt egységes;,„soraink zártak ...“, stb. Igen, sajnos, egységes volt abban az érte­lemben, hogy olykor-olykor még vezető tisztségben dolgo­zó kommunisták is jobbnak vélték hallgatni. Pedig gyak­ran egymás között kifogásol­tak egyes határozatokat, intéz­kedéseket. Létrejött egy „hall­gatólagos egység", amely ép­pen, mert nem bontakozhatott ki a bátor vita, később ellen­tétté fajult. A különvélemény fenntartása nem különcködés, frakciózás, hanem a szabad vélemény nyilvánításával függ össze és azt segíti kialakítani. A pártban — tudjuk — kü­lönféle tudású, képzettségű és foglalkozású elvtársák van­nak; ki korábban, ki később került a munkásmozgalomba. Elképzelhetetlen, hogy min­denben egyformán gondolkoz­zanak. Sőt! Vannak és lesz­nek is közöttük bizonyos kér­désekben nézeteltérések; ki­sebb vagy nagyobb elvi és gyakorlati kérdések megoldá­sára más-más intézkedéseket látnak jónak. Ez nem rossz. A baj ott kezdődne, ha állás­pontjukat magukba fojtanák, elhallgatnák. Helyes, ha eze­ket elmondják, megfelelő for­mában kicserélik gondolatai­kat, összecsapnak a vélemé­nyek, mert az adott helyzet­ben csak így alakulhat ki a leghelyesebb megoldás. Igaz az, hogy a párt nem vitaklub, de a párt ereje a kollektív böl­csességben van; együtt hatá­rozzák meg a feladatokat és egységesen, közösen hajtják végre azokat. Számtalan pél­da tanúsítja, hogy a párttagok azokért a határozatokért dol­goznak a legszívesebben, ame­lyek mind-annyiuk alkotása, véleményük figyelembevételé­vel készült. Megtörténhet, hogy valaki a határozathozatal után is más véleményen van? Termé­szetesen. A vitában képviselt álláspontját nem tudták elég alaposan megcáfolni, kevés­nek bizonyultak az érvek és ezért továbbra is fenntartja véleményét. Ebben az esetben joga van a felsőbb szervekhez fordulni. Az egyik bányász­pártszervezet taggyűlésén a hűségjutalomról vitatkoztak. Egy felszólaló kifogásolta az elosztás módját. Ennek ellené­re más határozat született. Az illető elvtárs azonban rosszul értelmezte a szervezeti sza­bályzatot, mert utána Is han­goztatta ellenvetéseit. Néhány falusi pártszervezetben ismét arra panaszkodnak, hogy azok a párttagok, akik valamilyen intézkedéssel nem értenek egyet, gyakran a sértett sze­mélyek előtt „mentegetőznek”, hogy ők nem azonosították magukat a többség akaratá­val. Ez már nemcsak jogának megsértése, eltorzítása, ha­nem egyenesen fecsegés, meg­alkuvás. Nem szabad megen­gedni, hogy valaki is vissza­éljen a szervezeti szabályzat­tal. A különvélemény fenntar­tásának feltételei vannak. Mindenekelőtt: a többség ál­tal hozott határozat végrehaj­tása kötelező érvényű. Min­denkinek, a különvéleményt tartó elvtársnak is a legjobb tudása szerint kell dolgoznia érte, amíg érvényben van. Csak a felsőbb szervnél tehe’i meg észrevételét, az alapszér- vezet nem tűzheti ismételten napirendre, mert ez csak vég­nélküli szócséplést eredmé­nyezne s- különben is a párt­(Posta), Gillcz, Szentgyöruyl. A pócsi csapat sok tartalékkal állt ki, de Így is a mérkőzés nagy részében kezében tartotta az- irá­nyítást. Az első . percekben két nagy helyzet állt a pécsi csatárok előtt kihasználatlanul. A 20. perc után nagy fölénybe került a Pécs- Baranya. Garami nagy bombája a felsó lécről vágódott vissza, maid ' A Virág két lövése került kapu mcl­merő és tanulmányozó elvtáv- \ lé. A szegedi csatárok próbálko- saj. f zásait biztosan akasztotta a pécsi « _i -i ; .íz v,-u/;v x védelem. így a vendégek csak a Az előforduló hibák, , félre- a mezőnyben tudtak egy-két szép értések egyáltalán nem adnak i támadást vezetni, a második fél­okot arra, hogy a különvéle- i 5??5en. ls_ a pécsiek Irányítottá!-a mény fenntartásának jogá' időszerűtlennek és rossznak bélyegezzük. Ismert az a tétel, hogy vitatkozni csak a „Part­ner” nézetének ismerete alap­ján lehet. Nos, ha tudjuk, miben nem egyezik vélemé­nye a többségével, akkor ér­vek birtokában meggyőzhet­jük, megváltoztathatjuk állás­pontját. A párt nem fejboló- gatókat akar nevelni, akik mindenre első kézből teljes el­ismerésüket juttatják kifeje­zésre. Helyes azért is, mer* egyes esetekben .kiderülhet, Játékot. Az 51. percben Kakuszi iá labdáját a robbanékony Vlríb mintegy 16 méterről a jobb sarok­ba helyezte. 1:0. Ezután Is a ha­zaiak támadtak többet, helyen­ként Jő volt a pécsiek össziá"'! » gól azonban nehezen akart mc születni. A 73. percben Virág vá­ratlan huszonkét méteres nagy bombájával szemben a szeg-di ka­pus tehetetlennek bizonyult. v utolsó percek Is a pécsi csapat tá­madásai Jegyében teltek. A ha ésapatban a hátvéd-hármas mi. den tagja’ könnyedén, biztos verte vissza az erőtlen szegédU.v madásokat. Igen sokat volt un­kában a két fedezet ís. A ct sorban Virág volt magasan n 1- jobb, a mezőnyből Is klem dett a Játéka. Kívüle Kovács hogy a határozat, amely ellen t lentett csak veszélyt a szeged* különvéleményt jelentettek t púra. be, valóban nem jó, nincs ( szervezet többsége már állást?1 összhangban a párt általános I foglalt abban az ügyben. Eb­ből következik, hogy a külön­véleményt a tagság körében sem lehet terjeszteni. Az em­lített párttagok éppen e fel­tételeket sértették meg. Na­gyon óvakodnunk kell ilyen jelenségektől, mert óhatatla­nul is a párt egységét* bom­lasszuk, tekintélyét járatjuk le a közvélemény előtt. Vi­szont, ha helyesen értelmez­zük, akkor mindenki látni, tapasztalni fogja, hogy a kom­munisták nem „gépemberek’, hanem vitatkozó, érvelő, az élet különböző jelenségeit is- / politikájával és meg kell váV- toztatnd. A különvélemény mindenképpen jelzés a párt számárab jelzi, hogy értékelé­sével baj lehet, esetleg egyes elvtársak rossz útra tévedtek. A párt kötelessége, hogy eze­ket megvizsgálva segítsen raj­tuk. ' A párt hat4rozatai mellett gondosan tanulmányozzuk a módosított szervezeti szabály­zatot is! A párt alkotmánya, a pártszerű munka törvényein?” ismerete megkönnyíti dolgun­kat,és alkalmazása elősegíti a pártélet javulását. * B. J. A szegediek legjobbjai: Tanács, Portörö és Polyvás voltak. I! Mohács város lakosságának régi kívánsága teljesül ebbei az esztendőben. A városi ta­nács tervbevette, hogy helyi autóbuszjáratot létesít a tanuló­várostól egészen a szőlőhegyig. Ehhez arra van szükség, hogy a MÁVAUT-nak egy autóbusz! bocsássanak rendelkezésére. A városi tanács most megken resi az illetékeseket, hogy te< . gyék lehetővé a helyi autó* if buszjárat létesítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents