Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-14 / 216. szám
1957 SZEPTEMBER 14 NAPtö 8 Á szigetvári járási pártbizottság példája nyomán szervezzünk körzeti tanfolyamokat is! Falun is közeleg a pártoktatás kezdete. Vajon hogyan állunk az előkészületekkel? Meghatározták már, hogy milyen oktatási formában kívánnak részt venni? Kijelölték már a propagandistákat? Elbeszélgettek a hallgatókkal? Lesz-e helyiség, ahol tanulhatnak, gondoskodtak-e a téli tüzelőről? Sok kérdést lehetne még feltenni. Es e sok kérdésre igenlő választ kell adnia annak a párt- szervezetnek, amelyik úgy véli, hogy kellőképpen felkészült. De ne is találgassunk tovább, nézzünk meg közülük néhányat. CSERTÖN Lőrincz János párttitkár elv- társ azt mondja, hogy felkészültek. A pártszervezet mind a 11 tagja tanul az időszerű kérdések tanfolyamán. Csinosak Lászlóné, a gyermekotthon egyik dolgozója lesz a propagandistájuk, helyiségben és tüzelőben sem szenvednek a télen hiányt. Csak Gyenis Ilona elvtársnő, a gyermekotthon igazgatónője okoz gondot. Magasabb fokon szeretne tanulni.,. Felkerestük Gyenis elvtárs- nöt. A következőket mondja: — Magyar- és történelem- szakos tanár vagyok. Filozófiát szeretnék tanulni. Természetesen csak akkor lehetne róla szó, ha Szigetváron rendeznének egy ilyen tanfolyamom mert Pécsre képtelen vagyok bejárni. Ezért ha a filozófia esetleg nem menne, akkor a magyar munkásmozgalom történetére iratkoznék be. Ha ar- ra sem lehetne, akkor a nemzetközi munkásmozgaloméra.* MOZSGÖN amint Kiss György párt ti tikár elvtárs mondja, nagyjából rendben vannak. A propagandistát kijelölték, a párttagsággal elbeszélgettek. A húsz elvtárs közül tizennyolc tanul, a másik kettő csak nemhivata- losan vesz részt az oktatáson, ami annyit jelent, hogy el-el- látogatnak a konferenciákra, de nem felelnek és jegyzetelnek. ök ennek is örülnek, mert mindkét elvtárs hatvan év körüli már, s betegesek. . Milyen oktatási formában tanulnak? Először a marxizmus—leninizmus kérdéseiben állapodtak meg, de most már úgy látják, nem lesz jó... Nem, nem, hiszen olyan kérdések szerepelnek a tematikájában, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a proletárdiktatúra, a párt vezető szerepe, igaz hazafiság, prole- támemzetköziség, nacionalizmus, sovinizmus stb. Tehát nehéz dolgok, ami a klasszikusok tanulmányozását igényli, alapos jegyzetelgetésekkel. Ezért a legközelebbi taggyűlésen újra megbeszélik, s valószínű, az időszerű kérdések tanfolyamán fognak tanulni. így legalább az a hat elvtárs is lépést tud tartani a többiekkel, aki az ellenforradalom után lett a párt tagja és még nem vett részt szervezett pártoktatáson. Kiss elvtárs szavaiból csak-* hamar kiderült, hogy itt is olyan a helyzet, mint Csertőn. Csak annyi a különbség, hogy Mozsgón nem egy, hanem négy elvtárs szeretne magasabb fokon tanulni az időszerű kérdések tanfolyamánál. Az egyik tartalékos katonatiszt, a másik a járási tanács dolgozója volt egy ideig, a harmadik maga a párttitkár, a negyedik féléves tanácsi iskolán vett részt — tehát olyan elvtársakról van szó, akik joggal kívánkoznak a marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamra. Csak azt nem tudják, hogy hol tanuljanak, mert négyen kevesek egy önálló tanfolyamihoz. Szigetvárra járni pedig nem tudnak. Nem lehet összeegyeztetni a vonatközlekedéssel.,, SZIGETVARON Több helyre nem is érdemes elmenni, Már a csertői és mozsgói tapasztalatok után i megállapodhatunk abban, hogy nem az általános előkészüle tek, hanem a képzettebb elv társak oktatása, a nagy távol ságok és a gyér közlekedési eszközök okoznak gondot. Va jón mit szól ehhez a járás pártbizottság? Megkérdeztük Szabó Józse elvtársat, a pártbizottság tit kárát. így válaszolt: — Mi is elgondolkoztunk dolgokon és úgy állapodtunk meg a legutóbbi végrehajtó bi zottsági ülésen, hogy körzeti tanfolyamokat is szervezünk. Az egyik éppen Mozsgón vagy Szentlászlón lesz, a másik A1 mamelléken, a harmadik Gö rösgallon és így tovább. A kép zettebb elvtársaknak tehá nincs okuk a nyugtalankodásra, a mozsgóiak is tanulhatnak majd .., > — Es Gyenis elvtársnő? — A végrehajtó bizottság határozata értelmében magas- színvonalú tanfolyamot szervezünk Szigetváron. Valószínű filozófiából és a magyar munkásmozgalom történetéből mert ezek a legkedveltebb tantárgyak. így tehát Gyenis elvtársnő és a hozzájuk hasonló elvtársak sem kerülnek hátrányos helyzetbe. Jó a pártbizottság terve, hiszen Mozsgón is arról beszéltek az elvtársak, hogy néhány évvel ezelőtt körzeti tanfolyamokkal hidalták át az ilyen nehézségeket és most is megtehetnék... Valószínű, örömmel fogadják majd a hírt. Es örömmel fogadnák megyénk falusi pártszervezeteinek jelentős részében is, ha más járásokban is követnék a szigetvári példát. A lolló e lieti sorsolásának eredménye A lottó 28. hét sorsolását szeptember 13-án, Balatonfü- rcdcn tartották. A balatoni betek keretében megrendezett vidám műsorral egybekötött lottó sorsoláson a 24, 54, 64, 77, 80 számokat húzták ki. Zászlóavatásra a pécsi munkásőrség All a zászlóalj. Mereven, moccanás nélkül. A sorok nyílegyenesek, a fegyver keményen feszül a kézben. Az előbukkanó napsugár megcsillan az acélkék egyenruhán. Parancsszó harsan ... Kemény, katonás léptek dübörögnek; öszhajú, veterán munkások, értelmiségiek, fiatalemberek verik a díszlépést... Zászlóavatásra készül a pécsi munkásőrség. Vasárnap délelőtt azokat a munkásokat és értelmiségieket ünnepli a város* akik a munkáshatalom e fegyveres alakulatában vállalták biztonságunk, nyugalmunk őrzését. . Tisztelet és megbecsülés övezi őket, az ellenforradalom véres napjaiban az elsők között fogtak fegyvert a haza védelmében. Fizetés nélkül, önzetlenül szolgálják a munkásosztály, a dolgozó nép érdekét. Szabadidejüket, éjszakájukat áldozzák fel, esküjükhöz híven őrzik a gyárai kát, tanulják meg ismét a fegyverforgatást. Október után azt mondtuk: ha a munkások kezében fegyver lett volna, nincs ellenforradalom. Most az ö kezükben van, a munkás- haza, nyugodt építőmunikánk védelmének eszköze, Ezen a vasárnapon őket köszöntjük és kívánjuk: legyenek hűek osztó lyukhoz, a párthoz ás a munkásmozgalom kiemelkedő harcosához, Landler Jenő elv-társhoz. Éberen őrizzék a munkáshatalmat, minden ember békéjét. 1370 mássa'len 892 mázsa kender a Siklósi Különösen jól előkészített talajba került a mag idén Siklósi Állami Gazdaságban Kétszer mütrágyázták a kender- és a lenföldeket és holdanként 3—3,5 mázsa műtrágyát szórtak ki. Aztán idejében megkezdték a betakarítást és ami a legfontosabb, teljesen géppel végezték el. Az ötven hold len a tervezett 700 mázsa helyett 1370 mázsát adott, míg a 40 holt kender 892 mázsa terméssé gazdagította a gazdaságot Már két hete, hogy elszállították a termést a drávaszabolcs kendergyárba. Érdemes megemlíteni, hogy 1956-ban csak télen tudtak szállítani, mig az 1955-ös termést a következő év elején vitték el. Most a közeli ken- dergyár meggyorsítja a szállítást. A minőségről csak any- nyit, hogy a kender 85 százaléka 1. osztályú volt. Visszaéltek a vendégszeretettel Az utóbbi időben számos panasz érkezett a vendéglátóipari dolgozók egy részére. Azokra, akik visszaélték a vendégszeretettel, súlycsonkítást követtek el, az előírtnál kevesebb sört mértek, rosszul számoltak, szándékosan becsapták a fogyasztó vendégeket. Ezért a Pécsi Vendéglátó Vállalat és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség közösen szigorú ellenőrzést tartott a vendéglőkben és a hiányosságok felszámolása érdekében a vállalat megfelelő büntetéseket szabott ki. A szabálytalanságok elkövetőit, a „Tacskó Mackó“ árdrágítóit a vállalattól azonnali hatállyal elbocsátották, Görcsi Fe rencné üzletvezetőt és helyettesét, Magyar Józsefnél pedig alacsonyabb munkakörbe helyezték át. Kürtös Jánost, a vasasa 63-as számú Italbolt vezetőjét sorozatos árdrágítás miatt azonnali hatállyal elbocsátották. A belkereskedelmi miniszter 1000/ 1957. számú- utasítása alapján a vállalattól elbocsátottak a vendéglátó szakmában többé nem helyezkedhetnek el. Barta Bélánét, valamint Illés Gyulánét a szesz vizezése miatt egy évi időtartamra takarítónőnek minősítette vissza a vállalat. Lenkei Pétert, az 5-ös számú egység helyettes vezetőjét 6 hónapra csaposnak, ifjú Birkenstock Péter üzletvezetőt 6 hóalapra csaposnak, Bánhegyi Dezsőt, a 60-as számú egység helyettes vezetőjét pedig 3 hónapra minősítették vissza csaposnak kismértékű árdrágítás miatt. Ugyanakkor Reitinger János üzletvezetőt, Lovászi Józsefné üzletvezető- helyettest. valamint Göbölös Gyula felszolgálót a vállalat írásbeli megrovásban részesítette. Szőke Jánosné, a Búza téri „gomba“ vezetője súly- csonkításért a büfébe került eladónak alacsonyabb bérezéssel. Intő példa ez a Pécsi Vendéglátó Vállalat dolgozóinak: a vendéglátással ne éljenek vissza, hanem szakmájukban becsületesen dolgozzanak! finnaiaM BÉKE-AKNAI MOZAIKOK öreg-akna nem vén akna — vallják a Béke-aknai bányászok s na.pról-napra termelnek 71 vagon szenet. Egy kicsit büszkék is arra, hogy a bányásznap után sem csökkent a termelésük s szeptember 3.-a óta mindennap 104,6 százalék felett teljesítették tervüket. Terven felül eddig 352 tonna szervet szállítottak. Még jobb lehetne az eredményük, ha nem küzdené- nek mintegy 40 fős létszám- hiánnyal, de remélik, hogy a létszámot most már hamarosan kiegészítik. • A bányászoknak mindig számolniok kell a váratlan s nem egyszer a kellemetlen meglepetésekkel. Mivel a kőzeteken, a széntelepeken nem lehet keresztül látni, a leggondosabb számítások mellett is gondolni kell arra, hogy egy-egy fejtés ebned- dülhet, hogy tűz keletkezhet vagy éppen omlás történik. Ilyenkor aztán jó, ha van hova nyúlni, van tartalékfejtés, ahonnan a terv teljesítéséhez szükséges szenet ki tudják termelni. A Békeaknai vezetők gondos előrelátását dicséri, hogy itt a nyolc művelés alatt lévő fejtés mellett hét tartalék-fejtés is rendelkezésükre áll ? •mindegyik tartalék-fejtér legalább 5—6 hónapig mű. vélhető. A Béke-aknai bányászok munkáját jelenleg a legjobban a csvllehiány gátolja.— Mindössze 500 facsilléjük és 200 vascsilléjük van s egyik fajta sincs valami jó állapotban. Éppen ezért e problémájuk megoldásához a tröszttől kértek segítséget. Azóta már kint is járt az aknán Baka Zoltán elvtárs, a tröszt gépészeti osztályának vezetője s miután megállapította, hogy a panasz jogos, ígéretet tett, hogy az év végéig folyamatosan 300 új vascsillét kapnak. Ha ezt megkapják, az István-akná- •tói kölcsön kapott 200 vascsillét visszaadják. A saját vascsilléiket a két külfejtésük és a két tárójukban termelt szén szállítására használják majd, Facsille pedig csak a II., 111. és a IV. szinten lesz. Érdemes még megemlíteni, hogy a jelenlegi elég rossz csillepark ellenére naponta 1340 csille szenet és 180 csille palát szállítanak a munkahelytől a rakodóig, vagyis a csillék forgási sebessége egészen jó, 2,6. m Béke-akna termelésének egy igen jelentős részét a külfejtésekből nyerik. Az aknától észak-nyugatra cső úgynevezett jvdenburgi terű létén van az egyik ilyen külfejtés. Itt a szénréteget fedő agyag letakarításával a Földgép Vállalat körülbelül ■két hét múlva végez. Ezután mintegy ötezer négyzetméternyi területen úgynevezett finom letakaritást kell még végezni, s akkor az eddiginél lényegesen nagyobb ütemben kezdhetnek hozzá a körülbelül 13 500 négyzetméternyi területen fekvő szén- vagyon kitermeléséhez. Ezen a területen 4 darab egyenként négy méter vastagságú eléggé jó minőségű szintes széntelep van, amelyek kitermelésével az előzetes számítások szerint mintegy 160 ezer tonna szenet nyerhetnek. Az előkészítő munka, s a termelés is jó ütemben halad. Itt használják mind a két darab Csáti—Solymár- féle felrakógépei s még egy szállító szalagjuk is van. Minden igyekezetük arra irányul, hogy mielőbb hozzákezdhessenek a második szénszelet fejtéséhez, mert ezzel a jelenlegi napi 200 csillés termelésüket napi 300 csillére tudják majd emelni. Sok dicséretet kapott már Béke-aknán Takács István frontmester és 12 tagú csa- vata. Meg is érdemelték. Négyszer egymás után ők ’ettek a havi mupkaversenv legjobbjai « természetesen ők nyertéik a legjobbnak járó 1500 forintos jutalmat, is.:— Jelenleg az akna IV. szintjén a 23-as széntelepct fejtik. Ez máskülönben a bányaüzem legnehezebben művelhető, legrosszabb körülmények között lévő fejtése. Szeptember 5-én még egy komoly vízbetörést is kaptak úgy, hogy aznap csupán 10 csille szenet tudtak szállítani. Aki ezek után azt gondolja, hogy a Takácsbrigád esélyei az e havi versenyjutalmat illetően csökkentek, az téved. Szeptember 10-ig a nehézkes csille- és faellátás ellenére megszüntették a vízbetörés okozta hátrányukat s az előirt 4 csillés fejteljesítmény helyett 5,7 csillés fejteljesítményt értek el. Ez testvérek között is több mint 140 százalék. Béke-akna eddig a pécsi tröszt legöregebb s egyben a legcsúnyább bányaüzeme volt. Csak volt, mert az akna vezetői elhatározták: ha már fiatalítani nem is tudják, égy kicsit kicsinosítják. Az irodaépület előtti domboldalt lesimitják, ültetnek néhány szál virágot, szereznek néhány padot, hogy legyen a bányászoknak munka előtt s munka után hol elüldögélni. MESTERFALVI GYULA Landler Jenő 1 QA/f ápriüs 4-én a Magyar Államvasutak vonalain meg* X 77A/^álltak a vonatok. A betevő falatjukért, legelemibb emberi jogaikért hosszú idő óta eredménytelenül küzdő vasutasok, akiknek „csontot hajítanak kenyér és jogok helyett1 — nem hallgatnak többé „a gyáva és meghunyászkodó vezetők csillapító intelmeire, sem pedig a hatalom fenyegetéseire”, hanem kéréseik elutasítása, gyűléseik betiltása, szószólójuk felfüggesztése miatt, egyakarattal sztrájkba léptek. Tisza István miniszterelnök, hogy az uralkodó osztályokban közrémületet keltő megmozdulást letörje, királyi mozgósítási parancscsal katonának hivatja be a vasutasokat, majd rendőreivel, ügyészeivel vad hajszát indíttat a sztrájk kezdeményezői, résztvevői ellen. A kormány a vasutasokat az állami vállalatok és üzemek dolgozóit egyszer smindenkorra el akarja rettenteni a szervezkedéstől és ezért a sztrájkoló vasutasok „13-as bizottságának bűnperét’’ — a nem szájaíze szerint való ítéletek miatt — három bírói fórumon hajszolja keresztül. Az országos visszhangot felverő per a kormány számára mégis kudarccal végződik. És ebben jelentős része van egy fiatal védőügyvédnek, aki kristálytiszta jogászi érveléssel halomra dönti az ügyész vádjait, de megmutatja a sztrájk gazdasági és társadalmi hátterét is, s az éhbéren tartott vasutasok érdekeiért síkraszálló „13-as bizottság” helyett a kizsákmányoló rendszert ülteti a vádlottak padjára és szabad szervezkedést jogot követel a vasút dolgozóinak. — „Ez a sztrájk — hangzik a vMői emelvényről Landler Jenő bátor szava — az első csapást mérte arra a rendszerre, amelynek teljes ösz- szeomlása nagy hasznot hajtana ennek az országnak”. A vasutasperben alaposan megismerte Landler Jenő az elnyomás természetrajzát, azét a kérlelhetetlen szörnyetegét, amelynek csápjai között fuldokolva vergődik a dolgozó nép. Amit először érez: részvét, rokonszenv mindazok iránt, akik a javakat termelik, de akiknek a legkevesebb jut belőle. Az érzelmi vonzódást értelmi felismerés követi. Az ifjú jogász előtt megvilágosodik, hogy amíg a tőkés vagyona és haszna védelméhez szabott törvényre és bérelt erőszakra támaszkodik — az emberi igazság és az erkölcsi törvény a hatalomnak kiszolgáltatott munkások oldalán áll. Ezt az emberi igazságot é6 erkölcsi törvényt akarja szolgálni és ezet üldözés és tilalom ellenére is szervezi és vezeti a vasutasok, villamoskalaúzok, javítóműhelyi munkások harcát. Közben kitör és évekig elhúzódik az öldöklő világháború. De az utat. amelyet forradalmi érzelmű szocialista társaival együtt a rablóháború megszüntetéséért keres, csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatja meg. 1918. januárjában egyik szervezője a háború ellen kirobbanó tömegsztrájknak, s a gépgyári csendőrsortűz nyomán a parlament elé vonult tüntető munkásságot a gazdasági harcon túl a néptlpró hatalom megdöntésére buzdítja. — „A mai véres eseményekért a munkásságnak bosszút kell állnia — szól már a forradalmár nangja. — Mikor itt lesz az ideje, leszámolunk majd ezzel a kormányrendszerrel::. ” Beszédéért és a sztrájk vezetéséért Landler börtönbe kerül, s őt is a katonai összeomlást követő forradalom szabadítja ki. A forradalmár szociáldemokrata, a tanácsuralom alatt válik kommunistává. A belső ellenséggel vívott harc mellett kimagasló a szerepe a tanácsköztársaság forradalmi honvédelmében is. A felvidéki hadjáratban, mint a harmadik hadtest parancsnoka, csapatai élén maga vezeti a Miskolcot felszabadító támadást, később a vörös hadsereg főparancsnoka lesz, és hazánk történetében elsőnek szervez olyan tanfolyamokat, amelyeken kétkézi munkásokból nevelnek tiszteket a nép íadseregébe. A vörös katonák rajongásig szeretik a hőslelkű főparancsnokot, aki a román bojárok hitszegő támadása ideién az utolsó pillanatig az arcvonalon küzd katonái között, a tanácshatalom összeomlása is a tiszai fronton éri. Száműzetés lesz a sorsa, de bécsi bujdosásában is lelke ^ egész hevével az elbukott forradalom feltámasztásán munkálkodik. Határ és távolság választotta el hazájától. Nem beszélhetett a magyar munkástömegekkel, de minden kimondott szava feléjük szállott, nekik szólott. Ott volt velük a kormos üzemekben, a pöfögő mozdonyok között, a pályaudvarok üveg- csarnokai alatt. Itt élt közöttünk üzeneteiben, tanácsaiban, a párt törvényes fedőezerveinek és rejtett mozgalmának Irányításában, a bebörtönzött harcosok segítésében, tanítványai egész sorának cselekedeteiben .;: Élete vége felé, mikor súlyos kór őrölte erejét, utolsó szív- dobbanásáig tüzelt benne a remény, hogy egyszer még haza térhet, építheti és ünnepelheti a szabad Magyarországot. illői lesz a JuM fütyülős“ ? rr Mielőtt bárki is találgatásokba kezdene és meggondo- atlanul rávágná, hogy kecs- ieméti barackból, elárulom: némelyik baranyai barack is elérheti ezt a világszerte ismert rangot. Mert a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat üstjeiben is készül jófajta, torkot kaparó, szemet könnyeztető, 50 fokos „kecskeméti” barackpá- inka. Hogy miért kecskeméti neve? A recept után, meg- hogy arrafelé van a legtöbb barack az országban. S hogy a jó hírt tovább gombol ysftsnk, a vállalat már javában főzi a pálinkát Vad- ' gyümölccsel kezdte és eperpálinkával folytatta. Aztán a kajszi került sorra és most két nagy üstben — egyenként három és fél mázsa gyümölcsöt nyel el egyszerre — nyolc óra alatt kétszáz liter pálinkát főznek. De ha a szükség úgy kívánja, akár kétszer ennyit is képesek feldolgozni, csak legyen „nyersanyag.” Hordják is a pécsi őstermelők, kertészkedők az alja gyümölcsöt, de vannak ■vidéki ,, törzsvendégei” is a vállalnak. A pellérdi, szökédi, ud- vardi és bakonyai parasztok is felkeresik, mert szeretik «i „főztjét.”
