Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-12 / 214. szám

1957 SZEPTEMBER 12

NAPLÓ

n

h

Mongol vendégeink és a budapesti dolgozék I a 10 kapunyitás

baráti találkozója *

Megkezdődött a tanév a Pedagógiai Főiskolán

(Folytatás a 2, oldalról)

nyok között azonban a magyar nép nem tudott szembeszállni a nemzetközi reakció egyesült erejével.

1945-ben — hála annak a világtörténelmi jelentőségű győzelemnek, amelyet a szovjet nép és más népek a fasiz- * mus felett arattak, hála a magyar nép elszánt harcának, Magyarország elnyerte igazi szabadságát és függetlenségét. A magyar nép megdöntötte a tőkések és földbirtokosok gyűlölt uralmát, hazájának igazi gazdája és saját sorsának irányítója lett, és a fejlődés, legfényesebb útját, a szocializmus útját választotta. A népi demokratikus Magyarország

— testvéri együttműködésben a szocialista tábor országaival — nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális építésben. A magyar nép történelmi győzelme és sikerei, a szocialista országokhoz fűződő barátságának elmélyülése veszett dühöt váltanak ki az imperialista reakció és Magyar- országon a megdöntött osztály maradványainak soraiban.

Ezek a sötét erők kihasználták az elkövetett hibákat, az áruló Nagy Invre— Losonczy csoport kétszínűségét és a múlt év októberében ellenforradalmi lázadást szerveztek abból a célból. hogy újra a dolgozó magyar nép nyakára tegyék a tőkés földesúri kizsákmányolás igáját, hogy visz- szaállítsák Magyarországon a Horthy fasiszta rendszert és Magyarországot a szocialista országok és a több: békeszerető ország elleni háború ugródeszkájává tegyék.

Az imperialisták azonban nagyon elszámították magú-» kát. Lebecsülték a szocialista tábor erejét és hatalmát, a proletámemzetköziség' nagy eszméjének összekovácsoló erejét: Figyelmen kívül hagyták a szocializmushoz hű erőket Magyarországon, számításon kívüli hagyták a magyar nép azon elszántságát, hogy megvédi szocialista vívmányait az ellenség támadásával szemben.

Örömmel látjuk, hogy a magyar nép összes erőit az ország gazdasági fellendítésére fordítja

A magyar dolgozók a Szovjetunió segítségével le tudták verni az ellenforradalmi f reakció lázadását, helyre tudták állítani az alkotmányos rendet és meg tudták őrizni nagy vívmányaikat;

Örömmel látjuk, hogy a ma- gyajr nép most az ellenforradalom következményének sikeres felszámolása után, szocialista munkáspártja és valóban népi munkás-paraszt kormánya vezetésével összes hazafias erőit az ország újabb gazdasági fellendítésére, a kultúra fejlesztésére és a nép jólétének emelésére fordítja.

Felhasználva ezt a látogatást, amelynek során különösen meleg fogadtatásban ré- f szesültünk, a magyar nép, annak kormánya és a népi Magyarország vezetői részéről, megismerkedtünk gyönyörű fővárosukkal, Budapesttel, ellátogattunk ipari és mezőgazdasági üzemekbe és kulturális intézményekbe, voltunk az ország néhány megyéjében — s mindenütt tapasztaltuk, hogy a magyar nép szorosan felzárkózik népi kormánya és pártja mögé. Láttuk a magyar munkásságnak, parasztságnak és dolgozó értelmiségnek az ország felvirágoztatása érdekében megnyilvánuló lelkesedését és hazafias lendületét, szilárd hitét a szocializmus ügyében és azt az elszántságát, hogy harcolni fog a szocializmus győzelméért.

A nemzetközi imperialista reakciónak, amely súlyos vereséget szenvedett a magyar nép elleni kalandjával, nem tetszik a népi demokratikus rendszer megszilárdítása a szocialista országokban, nem tetszik ez nekik Magyarországon sem. Ezért hazugság- és rágalom- hadjáratukkal tovább folytatják álnak áskálódásukat a népi Magyarország és a többi szocialista ország ellen.

Az úgynevezett magyar kérdés ráerőszakolása az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésének napirendjére, durva beavatkozást jelent a Magyar Népköztársaság belügyeibe.

Az imperialistáknak semmiféle provokációval sem sikerül letéríteni népeinket az általuk választott útról és kiszakítani őket a szocialista országok népeinek egységes táborából.

Mi szemtanúi vagyunk annak, hogy a népi demokratikus rendszerhez hű magyar nép milyen határozottan utasítja vissza az imperialisták és ügynökeik fondorlatait.

Ékesszólóan tanúskodik erről az a hatalmas tiltakozási hullám, amely egész országukon

végigvonul a „magyar kérdés” ENSZ-beli vitája ellen. A Magyar Népköztársaság kormányának és közvéleményének számos nyilatkozata leleplezi ennek az úgynevezett sugalmazod és szervezőit, s ezek a nyilatkozatok teljes támogatásra találnak a világ minden békeszerető népe és haladó erői részéről, amelyek jól tudják, hogy a magyar nép nem engedi meg az imperialistáknak, hogy beavatkozzanak hazája belügyeibe.

Nincs semmi alapja annak, hogy visszautasítsák országunk felvételét az ENSZ-be

A nemzetközi reakció nemcsak a Magyar Népköztársaság ellen folytat rágalomhad- j ára tot és próbál beavatkozni belügyeibe, hanem az összes többi szocialista ország, köztük a Mongol Népköztársaság ellen is. Már 11 éve, hogy egyes nyugati hatalmak uralkodó körei megakadályozzák szuverén és demokratikus'köztársaságunk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Mongol Népköztársasággal szemben folytatott ezen megkülönböztető politika nem más, mint az ENSZ alapokmány legfontosabb elveinek nyilvánvaló megsértése.

Soha nem volt és most sincs semmi alapja annak, hogy visszautasítsak békeszerető országunk felvételét az ENSZ-be, annak az országnak a felvételét, amely megfelel a ENSZ-tagság követelményeinek, és a második világháború idején hozzájárult az Egyesült Nemzetek közös harcához.

A Mongol Népköztársaság ENSZ-be való felvételének ellenzői azonban minden alkalommal, amikor ez a kérdés a közgyűlés napirendjén volt, mesterséges akadályokat gördítettek a felvétel elé. Nem tudják letagadni azt a megdönthetetlen tényt, hogy a Mongol Népköztársaság szuverén, békeszerető, demokratikus állam, amelyet a mongol nép hősi harca teremtett meg. Az Egyesült Államok képviselői és partnerei azonban mindenféle valótlanságot eszelnék ki, hogy

leplezzék valódi céljaikat és megpróbálják igazolni a Mongol Népköztársasággal szemben folytatót^ megkülönböztető politikájukat. Támogatják az ENSZ-ben a senkit sem képviselő csamgkajsekista küldött fecsegését arról, hogy a Mongol Népköztársaság állítólag agresszív állam. így például a csangkajsekisták azt a rágalmat terjesztik, hogy 1947 —48-ban a Mongol Népköztársaság agressziót követett el a Kuomintang-Kína ellen egyik tartomány körzetében. Ennek éppen az ellenkezője az igaz, éppen a kuomintangisták támadták meg akkor a Mongol Népköztársaságot, azonban méltó visszautasításban részesítették őket a mongol csapatok. 1955-ben a kuomintangisták az USA támogatásával azt a valótlanságot hiresztelték, hogy a koreai háborúban mongol csapatok is részt vettek. Mindez puszta kitalálás, amelynek az volt a célja, hogy megakadályozzák a Mongol Nép- köztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

A múlt évben, amikor a közgyűlés 11. ülésszaka az ENSZ- be való felvételi kérelmünket tárgyalta, a burzsoá sajtó azt a nevetséges állítást szellőztette, hogy állítólag mongol csap>atok vettek részt a magyarországi ellenforradalom leverésében. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy ilyen és ehhez hasonló nevetséges „érvek” nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy megtagadják a Mongol Népköztársaság törvényes jogát az ENSZ-tagságra.

A kínai nép nagy győzelmével lényegesen megszilárdult a Mongol Népköztársaság nemzetközi helyzete

A Mongol Népköztársaság ENSZ-be való felvételének ellenzői hajlamosak kétségbevonni a Mongol Népköztársaság szuverénitását, gyakran arra való hivatkozással, hogy a Mongol Népköztársaság viszonylag hosszú ideig nemzetközileg el volt szigetelve. De ez is a régi nóta. Azt még talán fel lehet vetni, hogy a második világháború végéig a Mongol Népköztársaság nemzetközileg valóban el voift szigetelve, ez azonban nem a mi országunk hibája.

A Mongol Népköztársaság fennállása óta arra törekedett, hogy baráti kapcsolatokat létesítsen más országokkal. De egyetlen nyugati és keleti tőkés ország sem akarta hivatalosan elismerni a Mongol Népköztársaságot és egyejüogp képfspiatokat léte* Ken! vele. A Szovjetunió volt az egyetlen ország, amely kezdettől fogva elismerte országunkat és a barátság, a szoros együttműködés és a sokoldalú segítség alapján fejlesztette hozzánk való viszonyát.

Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a második világháború végéig a Mongol Népköztársaság építése bonyolult nemzetközi viszonyok közepette folyt. Azokban az években a Kínában uralmon lévő különféle militaristák és reakciósok ellenséges álláspontot foglaltak el a Mongol Népköztársasággal szemben, Keletrő! pedig állandóan a japán imperializmus fenyegetett, amely nem egy esetben kezet emelt népünk szabadságára és függetlenségére. Ezekben a nehéz években a mongol nép a Szovjetunió testvéri segítségére támaszkodva sikeresen visszaverte a külföldi imperialisták támadásait és megerősítette nemzeti függetlenségét, miközben igen nagy eredményt ért el az ország gazdaságának fejlesztésében.

A szabadsagsaerető népeknek a második világháborúban aratóét g^őaelmévtel és küiönöeen a kuvaá nép nagy győzelmével lényegesen meg- szilárdatt a Mongol Népköz- társaság nemzetközi helyzete.

A mongol nép előtt megnyílt a reális lehetősége annak, hogy erőfeszítéseit teljes egészében az ország békés építésére irányítsa.

Ezzel egyrdöben a Mongol Népköztársaság rálépett a nemzetközi együttműködés széles útjára is, Ma a Mongol

Népköztársaságnak diplomáciai kapcsolatai vannak ké: nagy szomszédjával, a Szovjetunióval és a Kínai Népköz- társasággal, valamint az ösz- szes népi demokratikus országokkal, amelyekkel továbbfejleszti a sokoldalú barári együttműködést. A Mongol Népköztársaságnak diplomáciai kapcsolatai vannak az Indiai Köztársasággal. Burmával és Indonéziával. Ezek közül számos országgal különböző egyezményeket és szerződéseket kötöttünk a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesítése céljából. A Mongol Népköztársaság kormánya — kiindulva a más országokkal való együttműkö- 'és és béke politikájából — rra törekszik, hogy baráti viszonyt építsen ki és gazdasági kapcsolatokat teremtsen minden országgal, amely ezt óhajtja, függetlenül annak társadalmi és politikai rendszerétől.

Tárgyalása in k megfeleltek népeink érdekeinek

Kedves Elvtársak, barátaim. Országukban való tartózkodásunk ideje alatt küldöttségünk tárgyalásokat folytatott a Magyar Népköztársaság kormányával és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel, amely tárgyalások során az összes érintett kérdésekben teljes egyetértés nyilvánult meg közöttünk. Tárgyalásaink a legteljesebb barátság és szívélyesség légkörében folytak. Mindkét küldöttség megfelelő figyelmet szentelt az országainkat összekötő testvéri barátság és a mindenre kiterjedő szoros együttműködés további megerősítésének és fejlesztésének

Elhatároztuk, hogy országaink között számos egyezményt kötünk. Tárgyalásaink megfeleltek népeink érdekeinek és hatalmas szocialista táborunk erősödését szolgálják.

(Taps)

Küldöttségünknek a baráti Magyarországon forró testvéri ] fogadtatásban és szívélyes] vendéglátásban volt része a: Magyar Népköztársaság kor-: mánya és a magyar dolgozó] nép részéről. Országuk dolgo-: zói mindenfelé kifejezésre jut-: tatták azt a forró szimpátiát, igaz barátságot, és szeretetet, amellyel mongol barátaik iránt viseltetnek. Engedjék meg ezért, hogy még egyszer] kifejezzem szívből jövő kő-: szönetünket, s biztosítom önöket és Önökön keresztül a ] nagyszerű magyar munkás- osztályt, országuk minden dől-: gozóját arról, hogy

a mongol nép továbbra is hű lesz a magyar nép iránti testvéri barátsághoz,

(Taps) Szívből kívánok önöknek és a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának további nagy sikereket a népi demokratikus rendszer megerősítésében, országuk békés, szocialista építésében és a népek közötti békéért és barátságért folytatott nemes harcukban.

Éljen a mongol és a magyar nép örök, testvéri barátsága! (Nagy taps.)

Éljen a munkaszerető és tehetséges magyar nép és munkás-paraszt kormánya, élén Kádár János elvtárssal! (Hosszantartó, lelkes taps.)

Éljen a magyar nép harci élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a béke az egész világon! (Hosszantartó, viharos taps. Felkiáltások: Éljen a párt!)

A Mottpoi Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének beszédét nagy tapssal fogadták a főváros dolgozói. Ezután Borka Attila, a budapesti pártbizottság titkára mondott záróbeszédet, majd az ünnepség az Intemacionálé hangjaival véget ért. A megjelentek még sokáig tapssal köszöntötték a mongol nép küldötteit, s a magyar párt- és kormány- vezetőkoí,

A Himnusz ünnepélyes hangjaival kezdődött kedden este a tanévnyitó a Pedagógiai Főiskola dísztermében. Hegyi József üdvözölte a vendégeket, a főiskola tanárait és hallgatóit, majd Márk Bertalan, a főiskola igazgatója mondott ünnepi beszédet.

— Főiskolánk ma tizedszer nyitja meg a kaput a hallgatók előtt — mondotta többek között. — Tíz év egy intézmény életében még nem nagy idő. mégis ez a 10 esztendő sokszorosan túlnő az időn. Főiskolánk új korszak szülötte, s a Szovjetunió diadalmas fegyverei nyomán jött létre. Főiskolánk a szocializmus ama nagy győzelmének záloga, amely a pedagógusok tízezreinek sorsát, több százezer proletár gyerek iskoláztatását fordította kedvezőre. Intézményünk úgy jött létre, min! a kultúrfoVradalom nagy vívmányának, az általános iskoláknak a függvénye. Még ma is fülünkben vibrál az ellenség károgása, a kishitűek suttogása, hogy a közoktatás forradalma népünk kulturális színvonalának csökkenését eredményezi. Ma már az idők távlatából meggyőződhettünk ennek ellenkezőjéről. Mi, a főiskola tanárai, dolgozói, hallgatói jogosan lehetünk büszkék arra, hogy innen rajzotr ki azokba az általános iskolákba a tanárok népes serege, amely iskolák ma népünk magasabb kultúráját biztosítják.

Ezután rövid áttekintést adott a főiskola múltjáról, emlékezett arra a szeptemberre, amikor nem ragyogóan tiszta iskola, hanem félig kész épület várta a hallgatókat, amikor hallgatók, tanárok izma együtt feszült az építésben, s a napi munkában elfáradva, az esti tábortűz lángjai jelentették az ünnepi dekorációt a tanév megnyitásához. A főiskola azonban nemcsak külsőleg fejlődött a tíz év alatt, hanem belső tartalomban is. S most a hároméves képzés még magasabb színvonalú oktatást, nevelést biztosít. Az ellenforradalom okozta károkkal kapcsolatosan ezeket említette:

— Már az elmúlt tanév elején tanúi voltunk olyan jelenségnek, hogy hallgatóink a jogos és helytálló kritikai megállapítások mellett olyan bírálatokban részesítették a felszabadulás utáni 12 év eredményeit, amelyek a szocializmus alapjai lerakásának kétségbevonását jelentették. Ezek a jelenségek már tünetei voltak annak a tragikus esemény kibontakozásának, amely október 23-ához vezetett. Hogy mi vetette meg az alapját ennek a súlyos eszmei-politikai rombolásnak? Erre summázva nehéz felelni. Nem kétséges azonban, hogy a lehetőséget az a rés adta, amelyet régi állami- és pártvezetésünk hibái és nem utolsó sorban nevelő munkánk fogyatékosságai adtak az ellenségnek. Az azóta eltelt tíz hónap, a gyors országos konszolidáció főiskolánkon is éreztette hatását. Nem ámítjuk magunkat azzal, hogy az új tanévben már nem lesz semmi problémánk. Az ellenforradalom hatását még érezzük, a szétszórt uralkodó osztályok maradék erői még nem semmisültek meg, illegalitásba húzódtak. Propagandájukkal fertőzhetik a lelkeket.

Ezután vázolta a legfontosabb feladatokat: az eszmeipolitikai tisztánlátás szükségességét, a tanulmányi fegyelem erősítését és az élethivatásra való sokoldalú felkészülést. Megemlékezett a jubileumi év jelentőségéről, majd az első évesekhez szólt:

— Ma a pedagógus munkája valóban örömteli, az egész magyar társadalom által megbecsült élethivatás. A múlté a pedagógusok szánalmas heív- zete, már csak rossz emlékként él bennünk a magyar pedagógus szánalmas figurája, az „élet alágyűrtje”, a „legrababb magyar”, ahogyan Ady mondja. Elhatározásuk komoly és arra kötelezi önöket, hogy alapos felkészüléssel méltók legyenek főiskolánk hagyományaihoz és majd a társadalom megbecsülésére.

Márk Bertalan beszéde után az elsőéves hallgatók eskütétele következett, majd Csekey László harmadéves hallgató a KISZ-szervezet nevében üdvözölte az elsőéveseket. Röviden ismertette a KISZ eddigi munkáját és jövő terveit, végül sok sikert és jó tanulást kívánt. Az úttörők üdvözlése után Kajdy Béla másodéves hallgató szavalta Asztalos Sándor: „Tanítok mindhalálig” című versét. A jubileumi tanévnyitó ünnepély az Intemacio- nálé éneklésével ért véget.

A megjelent vendégek azután ünnepi tanácsülésen vettek részt, amelyen pohárkö- szöntőt mondott Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Kovács Ferenc elvtárs, a művelődésügyi minisztérium osztályvezetője, Szentistványi Gyuláné, a városi pártbizottság tagja és Vas Károly elvtárs, a főiskola történelmi tanszékének vezetője. A jelenlévők körében nagy tetszést aratott Palkó Sándor elvtárs pohárköszöntője, aki közvetlen szavakkal ismertette a párt politikáját az értelmiséggel kapcsolatosan;

— Ma együtt akarunk dolgozni az értelmiséggel — mondotta Palkó elvtárs —, de nem úgy, mint a múltban. Nem felhasználni, sem kihasználni nem akarjuk az értelmiséget, hanem megnyerni, hogy együtt haladjon velünk a szocializmus építésében.

A többi pohárköszöntő is tükrözte a párt jelenlegi politikájának helyes szellemét, amellyel gondoskodik az értelmiségről és az ifjúságról.

Magyar Utánpótlás Válogatott- Mohácsi TE 8:0 (4:0)

Mohács, 1200 néző. Vezette: Sudler.

Magyar Utánpótlás-Válogatott: Török (Géléi) — Oláh II., Polgár, Dudás — Borsányt (Gál), Klei- bám — Jagodics, Vasas (Borsos), Monostori, Lahos, Taliga (Szim- csák).

Mohácsi TE: Varga — Bárány, Bárácz, Bodolai — Kővári. Menka — Rcbényi, Mercz, Kispái, Heim. Petz.

Tapogatózó játékkal teltek el az első percek. A göröngyös talajú pályán a labda jó néhányszor megtréfálta a játékosokat. Lassan kidomborodott a válogatott nagyobb tudása és jobb felkészültsége. Egyelőre azonban csak mezőnyfölényt harcolt ki az utánpótlás csapat. A 22. percben született meg az első gól. Vasas szépen Jagodics elé tette a labdát, a szélső lövése a kapu mellé vágódott. A kapuskirúgás után Monostori szerezte meg a labdát, egy csel után nagy lövést küldött a kapura. A kapufáról visszapattant labdát Taliga a hálóba küldte. 1:0. Alig kezdtek, újabb gólt ért el a válogatott. Lahos remek lövése a bal felső sarokba vágódott. 2:0. A mohácsiaknak is tetszett a nagy lövés. Most játékba lendült az utánpótlás-válogatott. A 32. percben Borsos, Vasas, Monostori összjá- ték után Monostori lövése jutott a bálóba. 3», Szinte egyljppura

játszott a válogatott, a 36. percben Monostori átment a védőkön, . az ötösnél Jagodieshoz játszott, s máris 4:0. A félidő utolsó perceiben a mohácsiak is veszélyeztettek, Heim lövését Török biztosan védte.

Szünet után Is frissen és nagy kedvvel játszott az utánpótlás-válogatott. Most sűrűn estek a gólok. Az S0. percben Borsos volt eredményes, majd az 57. percben Monostori 20 méteres nagy bombája vágódott Varga kapujába. A 61. percben Jagodics—Borsos—La- hos-akció futott a pályán, a labdát Monostori kapta, akinek lövése az utánpótlás hetedik gólját jelentette. A 64. percben Lahos állította be a végeredményt, 8:0. Ezután mintha megelégedett volna a válogatott a góllövéssel. A mohácsiak is észrevétették magukat és néhány támadást vezettek. Később aztán Ismét az utánpótlásválogatott szorongatott, gólt azonban nem ért el, mert Varga két alkalommal is remekül védeti. Előbb Borsos, majd Monostori lövését tette ártalmatlanná.

Az utánpótlás-válogatott szép játékával sikert aratott Mohácson. A csapat legjobbjai: Monostori, Borsányi, Kleibám és Taliga voltak. A mohácsi csapatból Varga. Bárány játéka emelkedett ki.

A válogatott a mérkőzés után azonnal autóbuszra ült és az esti

orájjjym visjstórlwíctt pccsre,