Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-12 / 214. szám

4

NAPLÓ

1951 SZEPTEMBER 18

Az ENSZ-közgyülés keddi ülése

Magyarország szuverenitásának egyik legkirívóbb megsértése a különbizottság létrehozása volt

A. A. Szoboljev felszólalása

New York (MTI): — A TASZSZ jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésének napirendi vitájában Ulrich, Csehszlovákia képviselőié is szét kért. Van Vajtha- jakon, a közgyűlés elnöke, akinek az amerikai határozati javaslat a „magyar kérdésben az ENSZ „különleges megbízottjának” szerepét szánta, közölte döntését, hogy a magyar kérdést minden ellenvetéssel szemben megvitatják és ezért nem ad lehetőséget a csehszlovák küldött felszólalására. Van Vajthajalkon Lodge amerikai küldöttnek adta meg a szót.

A nyugati hírszolgálati ügynökségek jelentése szerint az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülése kedden — magyar idő szerint — este folytatta a vitát az úgynevezett magyar kérdésről.

Elsőnek Mód Péter, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-küldötte ismertette a magyar forradalmi munkásparaszt kormány nyilatkozatát,

gyarországl kérdésben kívüli megbízottjának.'’

rendMariano Drága

ugyancsak támogatta a közgyűlés elé terjesztett határozati javaslat-tervezetet és a többi között azt állította, hogy az elmúlt év őszén a magyar kormány valójában sohasem kért szovjet segítséget.

Az ülésen felszólalt

J.

3 Fi

OclaÉ Malnles,

Síit

azt próbálta bizonygatni, hogy az elmúlt év októberében Magyarországon forradalmi felkelés zajlott le. Támogatta azt a javaslatot, hogy az ENSZ- közgyülés Ven Vajthajakon herceget, Thaiföld külügyminiszterét nevezze ki a „ma3

is. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Br)- tani\ia, Franciaország is más államok hónapokon keresztül arra használták az ENSZ szónoki emelvényét, hogy a hidegháború szítása céljából átírván beavatkozzanak Magyarország belügyeibe. Amikor kudarcot vallottak terveik a magyar népi demokrácia fegyveres erővel történő megdöntésére, e küldöttségek az ENSZ-t használták fel arra, hogy bemocskolják a magyar népet. Megbélyegezzék Magyarország kormányát és megpróbálják megakadályozni, hogy a normális élet helyreálljon az országban.

Magyarország szuverenitásának egyik legkirívóbb megsértése — folytatta Szoboljev, — a különbizottság létrehozása volt, amelyet inkább a Magyarország belügyeibe való beavatkozás bizottságának lehetne nevezni. A Magyarországgal kapcsolatos hűhó célja, hogy anyagot szolgáltasson a szocialista országokkal és különösen Magyarországgal szemben ellenséges propaganda számára. A bizottság jelentése mérhetetlen kárt okoz az ENSZ tekintélyének.

Szoboljev aláhúzta, hogy az ötös bizottság jelentését amerikai szakemberek, az amerikai külügyminisztérium és más amerikai szervek cselszövéseinek közreműködésével koholták.

A bizottság — folytatta a szovjet delegátus — jelentésének anyagát árulóktól és a társadalom szemetjétől merítette, akik elmenekültek Magyarországról- Értesüléseit ismeretlen személyektől és olyan gyűlöletes alakoktól szerezte, hogy nem is próbálta megnevezni őket,

Szoboljev hangoztatta: A magyar korpiány tájékoztatásai „megváltoztatták volna a jelentés következtetéseit. De a bizottság a Szabad Európa Rádiót vette szárnyai alá, azt a szervet, amelynek provokációs uszító szerepe világszerte utálatot keltett.”

Szoboljev végül követelte, hogy a közgyűlés vessen véget e veszélyes játéknak és vegye le napirendjéről a magyar kérdést,

A közgyűlést ezután szerdára napolták,

Az ENSZ-közgyűlés szerda délelőtti ülése

A vita eteő felszólalója Allan Noble, Anglia delegátusa

volt Beszédéből kitűnt, hogy elsősorban a Szovjetunióra akarja hárítani a felelősséget, mind a nemzetközi helyzetet, mind pedig az úgynevezett magyar ügyet Illetően, Az angol küldött „mérsékelt hangúnak” minőéi tette az ötös bizottság jelentését és ennek állításai alapján heves szovjet ellenes hangot ütött meg. Ki. jelentette: Az ENSZ-nek „Bu* dapest helyett inkább Moszkva felé kellett volna fordulnia, hogy véget vessen a magyarországi brutális megtorlásoknak”, amelyeket csupán „Oroszországnak a magyar belügyekbe történő szembeszökő beavatkozása tett lehetővé.“ Szerinte az ENSZ-nek a Szovjetunióval kell tárgyalnia „a megoldás megtalálása érdekében.”

Noble egyszersmind felhasználta az alkalmat, hogy támadást intézzen általában is a ncpi demokráciák ellen, úgy töntetve fel ezek belső helyzetét, hogy azokban a kormányzati rendszer „egy uralkodó kis klikk által gyakorolt, könyörtelen diktatúrává fajult“.

Az angol delegátus tagadta azt a közismert tényt, hogy a szovjet csapatok tavaly novemberi budapesti beavatkozása a varsói szerződéssel összhangban álló kollektív védelem egyik formája volt, majd a „nemzetközi közvéleményre'1 hivatkozva reményét fejezte ki, hogy „az oroszok mégis hajlandók lesznek kivonni Magyarországról fegyveres erőiket." Ugyanakkor azt állította; kormánya nem törekszik arra, hogy „Magyar- országot, vagy bármely más kelet-európai országot, amely függetlenségre tehet szert, támaszpontul használja fel a Szovejtunló biztonságának fenyegetésére". A továbbiakban tagadta, hogy a „magyar prob, léma“ megvitatása az ENSZ közgyűlésen jelenleg „csupán elkeseredéshez vezethet” és hogy a leszerelési tárgyalásokat illetően megrontja a nemzetközi légkört*

Az angol delegátus ezután Magyarország belső helyzetéről tett valótlan megállapításokat, amikor kijelentette, hogy „a bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatala óta Magyarországon még súlyosabbá vált a fokozódó terror- uralom." Még azt ez állítást is megkockáztatta, hogy Magyarországon az októberi események óta „több mint Caterer embert végeztek ki”.

Ezt követően

isteni,

iés

emelkedett szólásra. Az ötös bizottság Jelentését szenvedélyes és hidegháborús alkotásnak minősítette. A jelentés szerkesztői maguk is beismerték — mondotta —, hogy akkor sem változtatták volna meg végkövetkeztetéseiket, ha Magyarország és a Szovjetunió anyagot bocsátott volna rendelkezésükre. Miért nem illesztette a bizottság jelentésébe a magyar kormány Fehér könyvében szereplő megdönthetetlen tényeket7

Hangoztatta ezután, hogy a magyarországi felkelés célja az ország belső rendjének fel- borítása volt és ezt elsősorban az Egyesült Államok szorgalmazta. Senki sem tagadhatja a Magyar Népköztársaság szuverén kormányának azt a jogát, hogy minden eszközt felhasználjon bármilyen belső felkelés leverésére — mondotta.

— A Magyarországon az elmúlt tíz hónapban végbement fejlemények bebizonyították — folytatta n román küldött —, hogy hasztalan az ENSZ beavatkozása Magyaroi./jg belügyeibe. A Kádár-kormány helyreállította az alkotmányos rendet és az ország gazdasági helyzete állandóan javult.

Pa'amnsz a«rö«r küldött

támogatta a harminchét or azág határozati Javaslatát és a bizottság jelentését, majd félreérthetetlenül a nyugati küldöttségeiknek címezve, így folytatta?

m Reméljük, hogy azok,

akik érdeklődést mutatnak a magyar nép iránt, ugyanilyen érdeklődéssel fordulnak majd más népek felé is, amelyek függetlenségre törekednek. Nem lehet szabadságot javasolni Magyarországnak és azután elnyomás olda lára álla ni a világ más részeiben —hangoztatta a görög küldött, majd követelte a ciprusi nép függetlenségének biztosítását,

Beiaunde perui küldött

ezerint a „magyarországi események bűnt jelentenek az emberiség ellen", majd arra hívta fel a közgyűlést: használjon fel minden rendelkezésére álló lehetőséget „az igazságtalanságok megszüntetésére:•’

A vitát ezután este kilenc óráig felfüggesztették.

A legfontosabb feladat falun:

a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti és politikai megerősítése

Meghessélés a megyei tanácson

A megyei tanács épületében megbeszélést tartottak tegnap a járása pártbizottságok titkárai, a járási tanácsok elnökei és a megye több mezőgazdasági szakembere, Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei alapján tanácskoztak a termelő- szövetkezetek jelenlegi helyzetéről, a fejlesztéssel kapcsolatos további feladatokról. Az értekezleten Novlcs elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője értéke.- te a jelenlegi helyzetet.

40—42 forint egy munkaegység átlagos értéke

A most működő termelőszövetkezetek szilárdabbak, mint nz október előttiek. Jobb a munkafegyelem, több a kezdeményezés és a munkákat Jobban végezték el, mint bármikor, Ez természetesen több jövedelmet is jelent. 1955-ben a megyei átlagot figyelembevé- ve, 32 forint jutott egy-egy munkaegységre, Idén, az előzetes számítások szerint mintegy 40—42 forint lesz egy munkaegység értéke, Vannak persze olyan szövetkezetek, ahol »0 forintot is fizetnek munkaegységenként.

Most az ősz folyamán éppen ezért bizonyosfokú számszerű fejlődésre is lehet számítani. Nincs olyan járás, ahol ne volnának új belépők. Sőt, a mohácsi járásban három új tsz alakult és a villányi járásban Is beszélrjek néhány községben új termelőszövetkezet alakításáról.

Az eredmények ellenére, mégis az a tapasztalat, hogy a járás vezető szakemberei, a községek vezetői nem kellően hasznosítják a párt agrárpolitikájának téziseit, s nem látják tisztán az egyes feladatokat. Még figyelmeztetni sem merik az olyan termelőszövetkezeteket- attól helytelenül módosították a működési szabályzat egyes pontjait, A tsz- ek mintegy 40 százalékánál jelenleg is részésnulvelés folyik. Földjáradókot csak igen kis mértékben fizetnek a tagoknak, Az egész megyében ,031 mázsa kenyérgabonát terveztek be erre a célra, tehát az idei kenyérfl a bona termésnek csupán egy százalékát, A szociális és kulturális alapra tervezett összegek százalékban szinte ki sem fejezhetők. Egyre több tsz gazdálkodik házipénztárból, hat termelőszövet, kezetnél pedig egyáltalán nem vezetnek könyvelést. Bajok vannak a jövedelemelosztással, a termelés-fejlesztést szolgáló beruházásokkal és a háztáji gazdaságokkal Is. A megengedettnél sokkal több ház- - táji földet és állatot tartanak a tagok, ezzel szemben pedig több szövetkezetnek nincs közös állatállománya. Dunaszek- csőn például nemrég történt meg, hogy a közös állatállományt kiosztották a tagoknak.

Hitelt csak fedezetre adnak

A kormány nem mondott le a termelőszövetkezetek fej. lesztéséröl. Továbbra is cél a mezőgazdaság szocialista átszervezésé és az eddigi segítségen túl mindent elkövet annak érdekében, hogy a szövetkezeti gazdaságok, gazdaságilag, politikailag és szervezetileg erősödjenek, egyre nagyobb lerületeket hódítsanak meg. Természetesen csak az olyan szövetkezeteket segíti, amelyek alapszabályszerűen gazdálkodnak és van fedezet a hitelek visszafizetésére. Másszóval kapnak hitelt a szövetkezetek, ha ehhez van árualapjuk, Akár minden hónapban oszthatnak munkaegységelőleget, mert részükre biztosit az állam zöldhltelt, ha bemutatják, hogy ennyi és ilyen áruféleségekre kötöttek «állítási szerződést.

Fejleszteni kell a közös alapot

Elsősorban persze a termelőszövetkezeteknek kell igyekezni, hogy saját erőből minél többet ruházzanak be a közös gazdaság fejlesztésére és ne várjanak állami támogatást. Az a tapasztalat, hogy sokhelyütt szeretnének felosztani egyre többet, de nem gondoskodnak arról, hogy jövőre is bőven legyen miből osztani, Ez évben például a megtermelt értékeknek csupán öthat százalékét tervezték be közös alap létesítésére. Viszont a siklósi felszólalók elmondották, hogy van olyan tsz is, amely 14—15 kiló búzát oszt CiSy-egy munkaegységre.

Mindenki tudja, hogy gazdaságot csak akkor lehet jövedelmezőbbé tenni, ha minden évben költünk rá és egy termelőszövetkezet akkor a legszilárdabb, ha megfelelő gazdasági alappal, vagyonnal rendelkezik. Sajnos, kevesen, gondolnak a holnapra. Sok helyütt még az állam-nyújtót, ta segítséget sem veszik igény, be a közös gazdaság növeléséhez.

Legjellemzőbb példa a szövetkezetek jelenlegi állatte?

Közös nyilatkozat a magyar—mongol tárgyalásról

(Folytatás az 1. oldalról)

gyár—mongol áru csere forgalmi és fizetési egyezmény alapján sikeresen fejlődnek a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti kereskedelmi kapcsolatok. Az utóbbi években eredményes együttműködés valósult nieg a két ország között a kultúra és tudomány terén is.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasági és kulturális együttműködése teljes mértekben megfelel a két ország érdekeinek, kölcsönösen segíti a szocialista építő- munkát és a két nép közötti testvéri barátság további erősödését szolgálja, a két kormány elhatározta, hogy továbbra Is minden erővel fejleszti és elmélyíti ezt az együttműködést, Ezért a felek megállapodtak, hogy tárgyalásokat kezdenek a két ország közötti hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény, kulturális egyezmény, tudományos és műszaki együttműködési egyezmény megkötése céljából, továbbá

egyes ncm-kcreskedelml fizetések, valamint postai és távközlési megállapodások tekintetében is.

A két kormány szükségesnek tartja egymás rendszeres és sokoldalú tájékoztatását a két ország életéről és eredményeiről, a személyes kapcsolatok fejlesztését, tekintettel arra, hogy ennek nagy jelentősége van a szocialista építés

tapasztalatainak kölcsönös kicserélése szempontjából.

Jumzsagljn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke meghívta Kádár Jánost, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a meghívást elfogadta.

IV.

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Mongol Nép- köztársaság kormánya kifejezi azt az elhatározását, hogy a jövőben is mindent megtesz a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének további erősítéséért, ami a szocializmus sikeres építésének biztosítéka. A két kormány kijelenti, hogy mindkét ország a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, valamint az összes béke- szerelő népekkel együtt mindent elkövet a béke és a népek biztonságának megőrzéséért.

A Mongol Népköztársaság kormányküldöttségének magyarországi látogatása a magyar és a mongol nép őszinte barátságának újabb nagyszerű megnyilvánulása volt. A két küldöttség kifejezi azon szilárd meggyőződését, hogy tárgyalásaik méginkább elmélyítik és fejlesztik a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népzköztár- saság barátságát cs eredményes együttműködését, ami hozzájárul a szocialista tábor erejének további gyarapodásához.

nyésztési helyzete. Annyira kevés az állatállomány, hogy a földterületüknek idén is csupán 7—8 százalékát tudják megtrágyázni, mégis idegenkednek a közös, nagyüzemi ■ állattenyésztés nagyobbarányú kialakításától, öt millió forintot biztosított az állam a baranyai termelőszövetkezetek állatállományának fejlesztésére, eddig azonban csak 18 tsz Igényelt 205 tenyészüszőt, másszával csupán 350 ezer forintot költött el a megye az öt millióból közös állatállomány fejlesztésére. Pedig a vásárlási hitelt csak az állatok eladása után kell visszatéríteni.

Szakemberekre van szükség

Sok szó esett ezen az értekezleten a termelőszövetkezetek szakszerű vezetéséről is. Meg kell mondani, hogy e téren rosszul áll a megye, — A siklósi járásban például tíz olyan elnök van, akik hat elemit végeztek, szakmai felkészültségük gyenge és Pipes meg a megfelelő, gyakorlati tapasztaltuk sem. Hogyan is szerezhettek volna gyakorlati tapasztalatot, amikor állandóan váltogatják az elnököket.

Földvári János elvtársi erre elmondotta, hogy a vezetés megszilárdítására kedvezőek a kilátások. Néhány éven belül elérhetjük, hogy minden termelőszövetkezetben kiváló szakemberek dolgoznak majd. Hamarosan megnyílik Mohácson a kétéves szövetkezeti vezetőképző iskola, csak az a feladat, hogy minél több hallgatója legyen. Az iskola teljesen ingyenes lesz, sőt még né- hánygzáz forintot kapnak a hallgatók attól függően, hogy hány gyerekük van.

Mozsgón, ugyancsak indul egy téli mezőgazdasági iskola, de ez már nem ingyenes és az a cél, hogy elsősorban fiatalok jelentkezzenek oda.

Addig is, amíg kevés a szakember, a községi gazdasági felügyelőkre bárul a feladat, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a megye termelőszövet, k széf cinek.

Következzenek a tettek!

Tennivaló bizony bőven akad, egyesek ennek ellenére még mindig azon vitáznak, mi a helyes és ml a helytelen, A4z MSZMP agrárpolitikai tézisei világosan megszabják a feladatokat. több mint két hónapon keresztül vitáztak fölötte, most azonban már dolgozni is kell. Nyilván az a cél, hogy most a meglévő szövetkezete, két kell megerősíteni, hogy alapot teremtsünk a számszerű fejlesztéshez. A gazdasági és szervezeti megerősítésbe- tartozik elsősorban az, hoc: minden tsz alapszabályszerűen dolgozzon. Dolgozzanak közösen munkaegység alapján r, termelés minden ágában, fizessenek föld járadékot, a jövedelemnek legalább öt száza' • kát tegyék félre, mint a szövetkezeti vagyon gyarapító-' nak eszközét. Készítsen.;': éves termelési tervet, vezessenek a gazdálkodásról pontos nyilvántartást, termelvényei- ket közösen értékesítsék esne tartsanak több háztájit a megengedettnél! Nem utolsóim ban pedig szocialista szellem- bon neveljék tagjaikat, s re tűrjenek semmiféle kizsákmányolást.

A tanácskozás végén Novics elvtárs válaszolt a tisztázatU. nul maradt kérdésekre, a rész‘- vevők azzal halták el a tér' met, hogy az értékes tanáé <ko zás után világosabban látják l ■ kérdéseket és sokkal nagyobi eredményekben gyümölcsözi! majd további munkájuk.

/