Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-11 / 213. szám

1951 SZEPTEMBER 11 NAP tO 9 Külföldi hírek ISZTAMBUL A Millit című lap jelentése szerint Ibrahim Husszein ezre­des, Szíria volt római katonai attaséja, aki részt vett a Szíria elleni kormányellenes össze­esküvésben, megérkezett Isz- tanbulba. össze akarják hívni egy helyre mindazokat a szi­kiakat, akik ellenzik ajelen- OomulkTék Jozef légi kormányt és letre kíván­ják hozni a „szabad szíriadak bizottságát“. fi lengyel párt- és kennáHyklIdittség megérkezel! Belgrádira BELGRAD A Jugoszláv Harcosok Szö­vetségének küldöttsége szep­tember második felében láto­gatást tesz a Szovjetunióban és Lengyelországban, NEW YORK India közvetve jelölését kéri az ENSZ leszerelési bizottsá­gába és albizottságába (amely eddig a négy nagyhatalomra és Kanadára korlátozódott) az­zal a javaslatával, hogy a most Belgrad (MTI) Kedden dél­előtt jugoszláviai látogatásra különrepülőgépen megérkezett Belgrádba a Lengyel Népköz- társaság párt- és kormány­küldöttsége, élén Wladislaw Cyrankie­wicz-cett A zimonyi repülőtéren ren­dezett fogadási ünnepségen Tito köztársasági elnökkel az élükön megjelentek a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottsága végre­hajtó bizottságának tagjai. A lengyel vezetők különre- pülőgépe helyi idő szerint pontban tíz órakor érkezett meg a repülőtér fölé, jugo­szláv lökhajtásos vadászgépek kíséretében. A gépből kilépő Wladislaw Gomuíkát és a kül­döttség többi tagját elsőnek Joszip Broz Tito köszöntötte. nisták Szövetségének vezetőit és a kormány tagjait a lengyel küldötteknek. Wladislaw Go- mulka a mikrofon elé lépett és üdvözlő beszédet mondott. Tolmácsolta a Lengyel Egye­sült Munkáspárt, a kormány és az egész lengyel nép szív­ből jövő üdvözletét; A lengyel küldöttség tagjai és a fogadásukra megjelent jugoszláv vezetők ezután gép­kocsikba ültek. A mintegy há­rom kilométer hosszú, lengyel és jugoszláv nemzeti színű zászlókkal díszített út mentén a zimonyi és a belgrádi dol­gozók tömegei sorakoztak fel, zászlót lobogtatva a magasba. A lengyel küldöttség tagjai a zimonyi repülőtérről a Fe­hér Palotába hajtattak, majd röviddel ezután az Avala-he- gyen koszorút helyeztek el az Ismeretlen Katona sírján. Délben Tito elnök fogadta a lengyel vendégeket, akiknek látogatását nyomban ezt köve­tően viszonozta. Ezután a ju­goszláv köztársasági elnök ebédet adott a tiszteletükre. Békét akarunk! A Pécsi Orvostudományt Egyetem dolgozói ez év augusz* tus 30-án tartott értekezletükön helytelenítették, hogy az ENSZ Magyarország kérdését napirendre tűzi. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem tanácsa egyhangúlag csatlakozik ehhez a [ határozathoz. Véleményünk szerint a népek ítélőszéke előtt a „magyar ügy” előtérbe nyomásával nem lehet elhomályosí­tani az algériai, az omani s a jemeni kérdést, Szíria panaszát ' a szervezett összeesküvés miatt. A nemzetközi életben számos 1 megoldatlan politikai kérdés van, nines szükség hamis tény- 1 állások koholására, kis nemzetek életébe való beavatkozásra. ' A demokratikus népek százmilliói békét akarnak. Békét aka­runk mi is, mert csak békében szolgálhatjuk a szocializmus fejlődését, a tudományt és a gyógyító munka nemes hivatását. DR. HUTH TIVADAR dékán, DR. CHOLNOKY LÁSZLÓ és DR. GRÓF PÁL dékánhelyettesek. Orosz József kalocsai érsek levele a Magyar Távirati Irodának ! ÖZVEQYSORS kezdődő közgyűlés tanúimé- , A kézfogás után úttörő lányok nyozza az említett szervezetek (> virágcsokrokat nyújtottak át kibővítésének kérdését India egyben javasolja, hogy a közgyűlés jelöljön ki pót­tagokat a leszerelési bizottság­ba, amely pillanatnyilag a Biztonsági Tanács tagállamai­ból és Kanadából álL } a vendégeknek. A zenekar a két ország Himnuszát játszot­ta, majd Gomulka és Cyran- kiewicz Tito elnök kíséretében ellépett a kivezényelt gárda díszzászlóalja előtt Ezután Tito elnök be­mutatta a Jugoszláv Kommu­CHTCAGO Dr. Edgar F. Berman, a chi­cagói nemzetközi sebészkong­resszus elé terjesztett jelenté­sében kijelentette, hogy „A be­teg szív kicserélése most már a lehetőségek határán bélül van...” Mint mondotta, siker­rel járt az a műtétje, amely­nek során egy kutya szívét ki­cserélte egy másikéval. Az át­ültetett szívet először teljesen Izolálták, majd elhelyezték az állat mellkasában. A szív ön­magától kezdett el dobogni és lsét órán át biztosította az ál­lat testében a vérkeringést. NAPOLT Auguste Piccard professzor „Trieszt” néVÜ mélyténger- járója 3000 méter mélységre szállt le a Tirréni-szorosban. A professzorral együtt fia, va- f szerűség mutatja lamint egy svájci és egy ame­rikai tudós is leszállt a tenger mélyére. A tengerfenék eléré­sét ultroszónikus műszerekkel jelezték. A Magyar Távirati Irodá­nak, Budapest. Értesülésem szerint külföl­di rádiók személyemmel kap­csolatban olyan hírt közöltek, hogy le vagyok tartóztatva. Ezzel kapcsolatban felkérem és felhatalmazom a Magyar Távirati Irodát annak a köz­lésére, hogy sem letartóztatva,* sem szabad mozgásomban * akadályozva nem vagyok. KI- * jelentem azt is, hogy tudtom-* mai más püspök sincs letar-* tóBtatva. Kalocsa, 1937. szeptember 10.] GRÓSZ JÓZSEF sk. *' kalocsai érsek. ÚJ heifáralt a mosfitban Az össsogeket korsserűsítésre fordítsál# Filmszínházaink lá­togatottságának nö­vekedését bizonyítja, hogy míg 1044 őszén megyénkben mind­össze 34 mozi volt, jelenleg 334 helyen vetít az állami mozi. Ezen kívül mintegy 30 társadalmi mozi is működik Baranyá­ban. • A fejlődést a szám­ugyan, de azt is meg kell mondani, hogy mozijaink nem min­dig a legalkalmasabb helyiségekben kény­telenek működni: sok községben istállót, el­hagyott pajtát és ha­sonló épületéket ala­kítottak át mozivá. Nem ritka az sem, amikor iskolákban és kocsmákban kény­telenek vetítem. A kultúrált szóra­kozási lehetőség szükségszerűén meg­követeli egyrészt több mozi létesítésér, másrészt a meglevők korszerűsítését, a be­rendezés javítását, pótlását. Megyénk­ben a községek villa­mosítása nyomán egymásután jelent­kezik a lakosság kí­vánsága: létesítsenek mozit. Eddig többéit között Szőkéd, Sik- lósbodony, A dór j ás jelentkezett ezzel az igénnyel. Dé a pécsiek sem büszkélkedhetnek az­zal, hogy elegendő mozijuk van. Ezen kívül hiányzik a filmszínház Üjmesze- sen, Kertvároson is. Ahhoz, hogy film­színházainkat fejlesz­teni, korszerűsíteni tudjuk, bővítsük mo- i zihálózatuhkat, • nagy (i összegű beruházásra ,i van szükség. Ejzért szükség volt arra,! hogy az országban5! arányosan rendezzék t a filmszínházak hely- f árait. Az új hely- c árak: Pécsett szép- * témbér 12-től a lég-# olcsóbb hely 2, a légi- drágább 6 forint lesz A matiné helyárak . i ,3ó helyett 2 forint­ba kerülnek. Ará­nyosan emelkedett a helyér az egész me­gyében is. Újból életerős a Dráva őre A teremben érzéssel ültek tagjai, akiket hogy mondják szorongó a Dráva Őre ide hívtak, már ki vég­re a termelőszövetkezet fel­oszlatását és minél előbb adják át a kulcsot a Nem­zeti Bizottságnak. Az embe­rek hallgattak, a Nemzeti Bizottság embere pedig szó­nokolt. Árról beszélt, hogy a termelőszövetkezet vagyona felett ezentúl a Nemzeti Bi­zottság rendelkezik, a terme­lőszövetkezet búzáját pedig kiosztják kártalanításként a volt kulákok között. —‘ Aat már nem! — ug­rott fel hirtelen egy fiatal­ember, névszerint Kovácse- vlcs Tamás. — Azért a bú­záért mi dolgoztunk, a tsz vagyonáért i» mi dolgoztunk, tehát ahhoz senkinek semmi köze! Aki pedig el akarja venni tőlünk, annak velünk gyűlik meg a baja. A Nemzeti Bizottság em­bere ezután felszólította a tagoltat: — Nyilatkozzanak! Aki bent akar maradni, az áll­jon oda! Az emberek némán ültek, majd megmozdult közülük egy. Felállt és a kijelölt hely­re ment. Kovácsevics Ta­más volt. Kis idő múlva ott állt pellette Balázs György is. A többiek ülve maradtak, nem akartak ellenkezni a kialakuló új rendszerrel amelyben újból a kulákok lesznek az urak, a szegény- embernek meg kuss/ Ez a Itép van előttem most is, amikor arról faggatom Kovácsevics Tamás elvtár­sat, a felsőszantmártoni Dráva őre Termelőszövet­kezet huszonötévé s elnökét; mennyit haladtak azóta elő­re, viilyen nehézségekk«. kellett megküzdeniük é. egyáltalán miért állt akkor a bentmaradók részére kije- mt oldalra? — Egyszerű ez. Nekem semmim sem volt, csak a két karom, meg a termelő- szövetkezet, amely nélkül el sem tudom képzelni az éle­lem. En csak hírből tudom, milyen volt a cseléd élet, de ez is elég ahhoz, hogy soha se vágyalcozzam ezután az élet után, — kezdi az utolsó kérdéssel. A nehézsé­gekről, mit mondjon a ne­hézségekről? Szóval azon a bizonyos gyűlésen, ahova a „legteljesebb demokrácia" je­gyében hívták össze őket és ahol szintén a „legteljesebb demokrácia“ jegyében a ku­lákok mondták meg, hogy le­gyen-e termelőszövetkezet vagy sem, csak ketten álltak ki nyíltan a tagok közül a termelőszövetkezet mellett. Később, a gyűlés után újabb két tag csatlakozott hozzá­juk. Így tehát négyen let­tek. Négyen őrizték a terme­lőszövetkezet vagyonát — nem rosszul, mert egy szeget sem engedtek elvinni — né- . gyen etették a jószágokat. Ez lett volna azonban mégis a dolog könnyebbik oldala, mert a nehezebbik az volt, hogy a faluban szóba sem álltak velük, ha meg szóba álltak, akkor mindig hol ezt, hol azt követelték: a földet, a házat, a jószágokat. Sem­mit sem kaptak: a földre, házra, jószágra nekik t* szükségük van, mert lesznek ők még többen is. Jól szá­mítottak, mert áprilisban megállította a kocsmában a 72 éves Wolf János a huszon­öt éves tsz-elnökőt és pa­naszkodott, hogy ő nem érzi jól magát otthon, nem tud semmit sem dolgozni, mert akármihez kezdene, mindin ágy érzi, hiányzik valami. — Mlirt nem vesztek visz- -•a? — tört ki végül az öreg. — Hát nem is jelentkezeti. — Ez igaz, Néhány nap múlva Wolf János újból ott állt a dará­70 forint egy munkaepygég Harminc év sincs jaz átlagos életkor a felső-d őre tör- i ne, jövő- f :: tést, több marhát állítanak be hízóba, gáiterfűrészt vesznek, meg aztán, ha az erejükből futja, beszereznek egy traktort tt .,, Ennyi röviden ssentmártoní Dráva őre ténete, múltja, jelene, je, egy kis embercsoport küz delme az ellenforradalom el len és győzelme az ellen for- radalom felett, amely újból cselédsorba akarta dönteni az egykori summásokat, a napszámosolMt. SZALA1 JÁNOS Magányban, öregségben na­gyon sivár már az élet. Csák múlnak, peregnek a hóna­pok, évek, a bánat meg csak gyűl, s egy őszbe csavarodott idős özvegyasszony ugyan ki­vel osztozna gondjával, ba­jával, némi Ids örömével" Kihez legyen egy jó szava, kitől várjon parányi kis ked­vességet, ha egyszer nincs többé élettárs, mert aki volt, fölötte fonnyad a koszorú, illatát veszti a virág s kor­had a kereszt... Az özvegyasszony meg reg­gel Indul a munkába, feke­tébe öltözve, kicsinyke sza­tyoréval, kisépri az iskola tantermeit, délután haza­megy, az utcán senkivel nem beszél, senkihez nem szól Csak tipeg... tipeg hazafelé a csendes, siralmas magány­ba. S otthon? Mosókönyhábaft lakik. Pá­rás a levegő, tüzes a fal, ki­veri a veríték, bűzös a lefo­lyó csatorna s éjjelente cup­pog valami, talán patkány, vagy ki tudja miféle állat? Hajnalban zörögnek az aj­tón: — Szikránál Halló! Szik­ránál Nyissa mán ki! Akkor Szikfáné fölkel az ágyról, végigmegy a mosó- konyhán, ajtót nyit: — Adja mán ki lelkem a letart At 1 A szomszédasszony se te­het mást, szánakozva nézi végig a megőszült, hálóinges anyókát, nem keltené ő fel, isten ments!, de ha egyszer szükség van a teknőre, amit a mosókonyhában tartanak, mégis csak bezörög neki haj­nali ötkor. Aztán másnap a másik szomszéd ébreszti. S éz így megy... özvegy Szikráné pedig ki­adja a teknőt, mert ő min­dent eltűr, nem panaszkodik, nem siránkozik, nem beszél — nincs kinek. Csak sóhai- toz, Hzívből jövő szomorú só­hajok röppennek el ajkéról ebben a rideg mosókonybé- ban, ahol még a falak sem tűrik el az özvegyasszony pa­naszát, mert visszaverik — kegyetlenül. s. Pedig özvegy Szükránénak volt ám lakása, igaz, nem nagy, még csak nem is fő- bérieti, csak egy kis szoba, abban a bútora, néhány csa­ládi fénykép a falon, egy-két ruha a szekrényben. Semmi kapott a nyugati városrész­ben, ezt a lakását pedig más foglalta el, akinek immár nincsen szüksége albérlőre. S özvegy Szikra Hermáimé leköltözött a mosókonyhába, levitte az ágyat, meg a taka­rót s most ott lakik... Nem élet ez így. Hiszen van hivatal, Van tanács, vagy lakásür" elő­adó, de hát... Csak félre­sodródik ez az egyedü'á'ló asszony, öreg is már, hallgat is, keveset beszél, nem erő­szakoskodik ő senkinél, ha másnak jobban kell egy a- kás, ám legyen, kapja meg, ő nem tolakszik. Adott ő már lakáscímet, nem is egyet, sem kettőt. S a lakást mégis m&<- kan­ta, az özvegyasszonyt meg félretették. Ja persze' Ha lenne egy férj, egy férfi a háznál, akkor az maid kiVe- rekedné az igazát, dé niflós. Az özvegy pedig gyenge, örül. ha a maga hétsrá* fo­rintjáért még a karját tudja mozdítani. Bejött a szerkesztőségbe. Nem tudtam mit akar, miért jött. mert mielőtt szólt vol­na, leült egy székre, fejé* rá­hajtotta az asztalra s a so­vány, vézna váltak megráz­kódtak a sírástól... Nekem is vart Anyám, tu­dom én, hogy rossz fiá vol­tam, sokat kesergett miat­tam, míg fölnevelt. Dé égy anya mindig és mindörökké anya márad, vagy is, hogv én nem tudnám ezt megtenni a világ egyetlen anyájával sem, mint amit valakik meg­tettek özvegy Szikránéval. Ha rajtam múlna, a szívemet tépném ki, ha elnézném egy anya megcsúfolását. De nem nézem el. Papírra vetem e gondolatokat, de vajon meg- szólál-e ásókban a lelkiisme­ret, akik ezt tették Szikrá­néval? Akik eltűrik, hogy élete hátralévő esztendőit mosókonyhában élje le? Többekben megszólalhatna a lelkiismereti A volt főbér­lőben, az új főbérlőben, a la­kásügyi előadóban, s még azokban, akik emberi hajlékot adhatnának egy megrokkant, öreg asszony­nak, akinek nincs protek­ciója, akinek oka sincs pro­tekcióra, ha csak az nem, hogy egy anya a sok kö­zül.., RAB FERENC Siketet fto — Hogy mennyit ha­ladtunk azóta előre? — is­métli a kérdést Kovácsé vies elvtárs. — Kilenc család gaz­dálkodik azóta a IdÓ holdnyi területen, amelyből 100 hold a szántó. Most volt négy új jelentkező. Ezek is nincste­lenek. Eddig a pécsi, kom­lói építkezéseken vagy a gépállomáson dolgoztak, most eljöttek hozzánlt. — Sorolja a neveket: ifj. Ba­rtes Péter, ő építkezésen dol­gozott, Szigecsán György és felesége, ők meg Pécsett dol­goztak, Ronta György, aki a sellyel járás legjobb trakto­rosa volt a feleségével és Bérezi Vitusz traktoros szin­tén a feleségével. Hogy mi­ért léptek be a termelőszö­vetkezetbe? Én csak annyit tudok mondani, hogy a het­ven forintos munkaegység nem kis dolog. — Hetven forintot ér egy munkaegység? Hát ezt meg, hogy csinálták? — Igyl — és sorolja, hogy jó termésük volt árpából, búzából, harmincegy szarvas marhájuk van, ebből tíz te­lién, de mind a tíz vemhes és törzskönyvezett, huszon­három bikájuk hízik, a 92 sertésükből negyven áll hí­zóban, a daráló is hoz napi nyolcvan kilót, a drótfonóval is keresnek valamit, habár az idén nem igen kaptak anyagot... Minek ehhez egy szót is írni, hisz a tények magukért beszélnek. A fiatalok — az átlagos életkor 30 éven alul van — ■máris bebizonyítot­ták, hogy újból életerős ter­melőszövetkezet lesz a Drá­va Ore. Az bizony, mert a tavasszal megkezdik az épít- kezést is. Hat család kap új házat. Megkapják a felosz­lott drávafoki termelőszövet­kezet 100 holdját, több ser­volt kiemelkedő. Az őszinte vonzalom, a fel­gyújtott férfiszenvedély meggyőző volt. A műsor művészi igényességre törekvő szá­mai közé sorolhatjuk még Kenessey „Kész- kenő“-jének vörös bor-táncét és clgányketto­tót, valamint Csajkovszkij Hattyúk tava spa­nyol táncát, bér Utóbbiak inkább csak elő­adásmódjuk miatt tetszettek, nem annyira megkomponáltságuk és formanyelvük miatt. A műsor leggyengébb alkotása a Kék Duna- kerlngő. ötlet- és formaszegénység jellemző rá. A kóneertműsor számainak előadása még fokozottabb teljesítményt igényel a táncostól, mint a nagy kompozícióban való fellépés. Az előadáson magasrendű táncos-színészi telje­sítményt nyújtott Lakatos Gabriella. Bővérű temperamentuma, robbanó vitalitása, szédüle­tes forgó-technikája teljes mértékben érvé­nyesült. Havas Ferenc különösen ugró- és forgó-technikában tűnt ki, de kiváló partner­nek is bizonyult; Róna Viktor a karakter- táncokban nyújtott kimagasló teljesítményt Réez Boriakéval együtt. Erdélyi Aliz és Bozsó Árpád lírai táncokban jeleskedett, több he­lyen azonban bizonytalanok voltak. A műsorral kapcsolatban meg kall még említeni Balassa Imre közvetlen és meleg összekötőszövegeit. Rubányi Vilmos jó tánc- érzékkel vezényelte a pécsi szlmfónlkusokati Simon Antal f A z uperamaz nettől balett-estjéről akarok I1 írni, amelyet ez Országos Filharmónia ('rendezett meg a Pécsi Nemzeti Színházban. ('Nagyjelentőségű és fontos dolog, különösen ('a vidéki közönség szempontjából, a halett- I1 művészet megismertetése és megszeret tetőse. 11 Helyes tehát, hogy a Filharmónia olyan kom- (t cert-műeort állított Össze, amely csaknem tel- * t jesen balett-számokból áll. A balett propagá­lása azonban még csak önmagéban vett pozi­tívum. Igazi értékét az adja meg, ha az elő­adott művek igényesek, ha a komcertmflsor 11 nagyrésziét színvonalas számok teszik isi. A hétfői balett-est nem ad teljesen megnyugta­tó feleletet erre vonatkozóan, Nem, mert kí- (ivéló számok mellett -találhatók benne meg ,inem oldott, illetve gyenge alkotások Is, azon­kívül a klasszikus táncokat elnyomták a ka- ,i rak tér táncok. il Örömmel láttuk a műsorban a régebbi ki­tűnő kompozíciókat, mint amilyen Csajkov- i'szkij Harangozó, Romeo és Júlia kettőse, Ra- (1 veil Cieplinsky boleró kettőse. Művészi igé­nyességre mutat Moszkovszklj zenéjére kom- l1 pomélt valcer, amely kitűnően épít a zene le­hetőségeire. Egészen más stílusban készült az '' újabbkeletű tik-tak polka. Strauss nagyszerű ' zenéjére szlporkázóan szellemes kettőst készí­ttettek. Kitűnően, ötletesen megoldott a férfi '.és nő találkozása. Faust Valpurgis éj táncai- .ból különösen Heléna és Pórié lírai kettőse

Next

/
Thumbnails
Contents