Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-11 / 213. szám

2 N APtö iwn szeptember ti ­A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az ENSZ különbizottságának jelentéséről (Folytatás az li oldalról.) / felkészített szervezett roham- csoportok megtámadták a VIII., IX., XII, XIII. kerületi laktanyákat, a IX. kerületi fegyverraktárakat és a II-, Vili, XI. és XIII. kerületi katonai objektumokat, a II., VII., XIII, kerületi gépkocsi telepeket. A fegyveres felkelés ellen­forradalmi, fasiszta jellegét domborítja ki és bizonyltja az Is, hogy október S3, és novem­ber 4. között tljra megalakul­tak a II. világháború után be­tiltott fasiszta pártok. Tizen­hét reakciós fasiszta párt ala­kította meg országos központ­ját és kezdte meg működését. Közöttük Horthy hírhedt kor­mányzópártja, a Magyar Élet Pártja, a fajvédő Keresztény Magyar Párt. stb. Az ország különböző helyiségeiben jóval nagyobb számban alakultak különböző néven fasiszta pár­tolt. Komárom megyében Szó­rnád és Tát községekben, Győr megyében Téten, stb. szervez­kedett a nemzetközi közvéle­mény előtt ismert náci párt, a Nyilas Keresztes Párt is és a házak falain megjelent a horogkereszt, A nép vívmá­nyait támadó reakciós fasiszta pártok fellépésének velejárója volt a nemzetközi gyűlölködés felszítása. az irredentizmus, az antiszemitizmus és a fehér terror. Az etlenforradatmárok szá­zával gyilkolták Budapesten és szerte az országban a külön­böző világnézetet valló haladó embereket, kitüntetett munká­sokat. termelő«®«vetkezeti el­nököket. köztisztviselőket. Pá­pán és Miskolcon dolgozó em­bereket gyilkoltak meg csak azért, mert zsidók voltak. Bu­dapesten 1100. az országban több mint 3000 halálraítélt be- börtönözöttet csak a forradal­mi munkás-paraszt kormány idején bekövetkezett fellépése mentett meg az életnek. A meggyilkoltak között nem akadt egyetlen volt gyáros, földbirtokos, vagy a Horthy- rendszer államhatalmi szerv»* zetének volt tagja. A „népi” és „spontán" jelleg világos cáfolata, hogy az ellen­forradalmárok fegyveres cso­portjai saját katonai bázisuk kiszélesítése céljából tervsze­rűen, egységesen megszervezve kiszabadítottak a börtönökből 3321 háborús bűnöst, népclle- nes búnöst, fasisztát, kémet, összeesküvőket, stb. és 0002 jogerősen elitéit közönséges bűnözőt (gyilkosokat, rablókat, tolvajokat, stb.). Ezeket azon­nal felfegyverezték. Az ellenforradalmi bandák raboltak és gyújtogattak. Fel­gyújtották és kirabolták a Cor­vin áruházát, a Magyar Divat­csarnokot, a Minőségi Állami A ruházat, a Napsugár Áruhá­zát. stb. Felgyújtották a Nem­zeti Múzeumot, a Royal szál­lodát cs több más középületet. Az ellenforradalom a ma­gyar népnek rendkívül nagy anyagi károkat is okozott. Csak az elrabolt és elpusztult áruk értéke sokszáz millió fo­rint. Az ellenforradalom által okozott kár 22 milliárd. A nyugati Imperialista kö­rök uszításának, felelőtlen Ígérgetésének és csábításának hatására mintegy 180.000 em­ber — köztük több mint 30.000 d) a) Betetőzésül ellentétben az országgyűlés által megszavazott 1055. évi III. szá­mú törvénnyel és a nemzet­közi joggal, felmondta a var­sói szerződést, kierőszakolta a szovjet csapatok visszavonását Budapestről. Mindez nyilván­valóvá teszi Nagy Imre és tár­sainak esküszegését, árulását. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és más nyugati nagyhatal­mak Imperialista köret — mint mér erre utaltunk — a béke- szerződésben vállalt kötelezett­ségeik ellenére évek óta segí­tik és szervezik a fasiszta pro­pagandát és előkészítették az októberi ellenforradalmi felke­lést. Ennek bizonyítására szol­gálnak a következők: A népi demokratikus országok ellen Irányuló aknamunka céljaira már a II. világháború befejezése után közvetlenül nagy összegeket fordítottak, majd az Amerikai Egyesült Államok szenátusa megszavazta az úgynevezett „1951-es kölcsönös biztonsági törvényt”, amely százmillió dollárt, 1956 óta évi 125 millió dollárt biztosít a népi demok­ratikus országok aláaknázásá- nak céljaira. 1,\ Az amerikai kongresz- "/ szus 1950-ben beiktatta az úgynevezett Lodge-törvcnyt, amelynek célja az volt, hogy kommunistaellenes légiók to­borzását segítse elő. A légió létszámát 12.500 főben állapí­tották meg, amelyet a továb­biak során 25.G00-re kívántak felemelni. A légiók tagjait a szocialista országok menekült­jeiből toborozzák. Ezek az em­berek különböző kiképzésben részesülnek és az amerikai hadseregben eltöltött szolgálat után megkapják az amerikai állampolgárságot. Kidolgozták a népi de­mokratikus országok rendje megdöntésének úgyne­vezett kétlépcsős stratégiai ter­vét. Ezek szerint az imperia­lista körök minden eszközzel támogattak minden olyan bel­ső erőt, amely a népi demok­ratikus rend ellen mozgósít­ható. Stratégiai tervek meg­valósítása, aknamun­kájuk hatékonyabbá tétele érdekében Münchenben agitá- ciós és propaganda központot is létesítettek, amely szorosan együttműködik a kém- és dt- verzáns szervezetek központ­jával. Két rádióadót (Szabad Európa, Amerika Hangja) tartanak üzemben, amelyek a Magyar Népköztársaság rend­szerét és kormányát gyalázó műsort sugároznak, biztatják az ellenforradalmi elemeket, felszólítják őket a rendszer megdöntésére. Ezek a rádió­állomások az ellenforradalom alatt a lázadók tevékenységé­nek fő Irányítói között voltak. A Szabad Európa Rádió Bell ezredes nevő munkatársa, aki­ről tudjuk, hogy amerikai kémszervezet alkalmazottja, szabta meg a taktikát és dik­tálta a követeléseket. Amikor például a magyar kormány a vérengzések megszüntetése céljából tűzszünetet hirdetett és ezt a törvényes fegyveres alakulatok be is tartották, Bell ezredes arra utasította a lázadókat, hogy ne tartsák be a tűzszünetet, ne adják ki ke­zükből a fegyvert, hanem foly­tassák a harcot e törvényes rend, teljes széjjelzúzásálg. Az f) g) c) d) fiatalkorú gyermek — hagyta Amerikai Egyesült Államok és el hazáját és tengődik ma ne­héz sorban, kevés kivétellel nyomorban, idegen földön. Nagy Imre és kormányon belüli csoportja alkotmány­ellenes intézkedéseivel a tör­vényes rend ellen támadt, az ellenforradalmat támogatta, l/egkirívóbb törvénytelen, al­kotmányellenes intézkedései: Semmibe vette az or­*■*/ szág legfőbb államha­talmi szervét, az országgyűlést, sőt önhatalmúlag intézkedést tett annak feloszlatására. L\ Félre&Bította az Elnöki Tanácsot, egyetlen in­tézkedését sem terjesztette jó­váhagyásra az Elnöki Tanács elé. _\ Megszüntette a kor- mány működését és al­kotmányellenesen egy szüli ka­binettel kormányozott. más nagyhatalmak imperialis­ta körei kémeket, dtverzán- sokat, küldtek országunkba, segítségükkel ellenforradalmi szervezeteket hoztak létre (fe­hér partizánok, hűségmozga­lom, stb.). Ezek tevékenységét a Szabad Európa Rádión ke­resztül Irányították, amely Jel­zett adásokkal tartott kapcso­latot a Magyarország terüle­tére dobott ellenséges csopor­tokkal.-A A müncheni propagan- da központból szervez­ték a Magyarország ellen Irá­nyuló ballonakeiókat is, ame­lyek segítségével röpcédulákat juttattak el országunkba. Bal­lonok útján terjesztették az általuk életrehívott ellenfor­radalmi szervezetek céljait szolgáló röpcédulák egy részét, így például az 1956 elején „nemzeti ellenállási mozga­lom” néven szervezett fasiszta mozgalom röpcéduláit. Eze­ket Münchenben nyomtatták. A Magyarországról ki­szökött politikusokból, akik a megdöntött Horthy— Szálasi-rendszcr visszaállítását tűzték ki feladatukul, meg­alakították az ellenforradalmi emigráció vezérkarát, minden szükséges anyagi eszközzel el­látták őket és az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve a magyar határig, szabad moz­gást biztosítottak számukra. Támogatták a kifejezetten fa­siszta emigráns szervezeteket, mint amilyen a klsbarnakl Farkas Ferenc, volt Horthy vezérezredes által vezetett, úgynevezett „magyar szabad­ságmozgalom”, a „magyar har­cosok bajtársi közösségé”-t, amelyet Zákó András horthys­ta vezérőrnagy vezetett és vi­téz Sónyi Hugó, volt horthys­ta vezérezredes csoportját. Tá­mogatták a Szálasi-féle hitle­rista politikát folytató hunga­rista mozgalmat is, amely Salzburgban lapot ad ki. A felsorolt szervezetek tevékenységével össz­hangban dolgozott számos nyu­gati hatalom budapesti követ­ségének több vezetője és be­osztottja is. Ezeknek a magyar belpolitika kérdéseiről szer­zett értesüléseit arra használ­ták fel, hogy kidolgozzák Ma­gyarország törvényes rendje felforgatásának taktikáját. Er­re vonatkozóan például a bu­dapesti amerikai követség 1949. április 28-i A/849. sz. táv­iratában tett javaslatot. 1953- ban C. R. Rawndal követ és George Abbot követségi taná­csos kidolgozta Magyarország alkotmányos rendje fel forga­tásának részletes taktikai programját. Ezek a jelentések az ország gazdasági és politi­kai fejlődésének akadályozásá­ra Irányuló taktikai elképzelé­seiket tartalmazzák és az Amerikai Egyesült Államok kormányának hivatalos politi­kájában is érvényesültek. A követségek beosztottai közül többet kémtevékenységen ér­tek és emiatt ki kellett utasí­tani Őket országunkból. Ezek a követségek az ellenforrada­lom kirobbanása előtt, alatt és azt követően Is szoros kaip- csolatot tartottak a külföldlés a Magyarországon létrejött el­lenforradalmi szervezetekkel, tanácsokat adtak nekik, kap­csolatot létesítettek közöttük. Ilyen tevékenységet fejtett ki Cowley, az Egyesült Királyság budapesti követségének kato­nai attaséja, aki az ellenforra­dalom ideje alatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn Maié­ter Pállal, a fegyveres felkelés egyik katonai vezetőjével. Maiétert tanácsokkal látta el, tájékoztatta őt a magyar és szovjet fegyveres erők mozgá­sáról, egyben széleskörű adat­gyűjtést folytatott a magyar néphadsereg felszerelésének megállapítására. A Maiéter és Cawley között lefolytatott tár­gyalás után a Szabad Európa Rádió követelni kezdte Maié­ter honvédelmi miniszterré való kinevezését. Az ellenforradalom alatt az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége a követ­ség! épületben két titkos rá­dió adó-vevő állomást helye­zett üzembe, Ezeken az állo­másokon Jelentéseket küldött, üzeneteket vett fel és továbbí­tott. A nyugati imperialista körök az ellenforrada­lom Ideje alatt Ausztriából, Nyugat-Némctországból és máshonnan tömegesen dobiak át fasiszta csoportokat. Vörös­keresztes szállítmányok ürü­gyén kézifegyvereket küldtek a lázadóknak. A magyar ha­tóságok birtokába jutottak többek között az alábbi nyu­gati országokból szállított fegy­vereknek, amelyek között többféle, a II. világháború Ide­jén még nem rendszeresített fegyvertípus is volt, mint 1. az amerikai gyártmányú US Carbine géppisztoly, 2. M, P. 44 német gyártmá­nyú villám-karabély, 3. angol gyártmányú leg­újabb típusú Thompson gép­pisztoly, 4, Waffenfabrik Mauser Obendorf A. Neckar gyártmá­nyú nyugatnémet automata pisztoly. Az imperialista körök ’/ durva beavatkozását nyilvánvalóvá teszi, hogy az ellenforradalom, alatt és azt követően Nyugat-Németország- ban és Ausztriában már ko­rábban kiképzett fegyveres alakulatokból fegyveres cso­portokat dobtak át a magyar határon. A magyar hatóságok ezek vezetői közül letartóztat­ták Katona Józsefet, aki 35 főnyi fegyveres csoporttal lép­te át a határt. Ezt a csoportot az Amerikai Egyesült Álla­mok hírszerző szerveinek fedő­szerveként működő salzburgi Caritas nevű szervezet küldte. Háromszáz idegen-légiós át­küldéséről vallott Nagy János, a strassburgt forradalmi tar nács volt tagja, stb. A nyugati beavatkozást bizonyltja továbbá, hogy az ellenforradalom alatt Magyarországra irányítottak í) számos volt horthysta politi­kust, mint például Apponyiés Fcstctich grófokat. Budapes­ten járt Löwenstein herceg, aki Mindszentyvcl folytatott tárgyalásokat. Nagy Ferenc is Becsbe sietett, onnan nem ju­tott tovább, de telefonon utasí­tásokat adott budapesti hevei­nek. L\ Mikor az Imperialisták vezető politikusai úgy látták, hogy az ellenforradal­márok sikereket érnek el, már nem is leplezték, hogy ők ké­szítették elő az ellenforradal­mat. Allan Dulles, az ameri­kai külügyminiszter fivére, az amerikai kémszolgálat veze­tője, újságírók kérdésére ki­jelentette, hogy a magyaror­szági felkelésről már jóval an­nak kirobbanása előtt tudott. Nem leplezte céljait a londo­ni rádió sem, amely most spontánnak nevezi ugyan a lázadást, de októberben szá­mos adásában a Magyar Nép­köztársaság államapparátusá­nak lerombolására uszított. III. A nyugati beavatkozás kö­vetkeztében veszélybe került az ország függetlensége, a bé­ke ügye és az a közvetlen ve­szély fenyegette a magyar t»é- pet, hogy a fasizmus uralomra kerül. Növelte a veszélyt, hogy Nagy Imre az országgyűlés ál­tal jóváhagyott és megerősí­tett varsói szerződést önhatal­múan felmondta. Ezzel egy- időhen a Dunántúlon Imperia­lista körök tanácsára ellen­kormány alakult, amely az or­szágot ketté akarta szakítani. Ebben a helyzetben a kor­mány 16 minisztere, esküjéhez híven, as ország alkotmányos rendjének helyreállítása és a háború elkerülése érdekében szembefordult az áruló Nagy Imre-csoporttal. A Nagy Imrc- csoporital szembeforduló mi­niszterek november 3-án újjá­szervezték forradalmi mun­kás-paraszt kormány néven a Magyar Népköztársaság kor­mányát. A forradalmi ípun- liás-paraszt kormány tagjait a Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevezte ki és azok letet­ték a hivatali esküt. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány felvette a har­cot az ellenforradalommal szemben. Megsemmisítette Nagy Imre és társai törvény­telen, alkotmányellenes Intéz­kedéseit és kérte a szovjet kormánytól, hogy a Magyar- országon tartózkodó szovjet csapatok támogassák tovább a magyar fegyveres erők harcát Budapesten Is, A forradalmi munkás-pa­raszt kormány november 4*e után helyreállította az ország alkotmányos rendjét. Politikai és gazdasági Intézkedéseivel elnyerte a dolgozó tömegek bi­zalmát, amelyek többszázezres tömeggyflléseken, a termelés­ben elért eredményeikkel ad­ták tanú jelét ennek a bizalom­nak. Az Ipari termelés ez év augusztusában már elérte az október előtti termelési szint 98 százalékát. Az ország egész­séges gazdasági életét, a nö­vekvő bizalmat tükrözi, hogy a bankokban elhelyezett taka­rékbetétek összege, amely 1956 decemberére majdnem a felére csökkent, most már másfél százalékkal több, mint október 23-a előtt volt. Az adófizetés az év első felében 6,2 százalékkal magasabb, mint tavaly. A kormány tevékenységét, Intézkedéseit az országgyűlés 1951 májusi ülésszakán (a megválasztott 298 képviselő közül jelen volt 293) egyhan­gúan helyeselte és Jóváhagyta, A kormány iránti bizalom­nak vitathatatlan bizonyítéka az 1051. első felében lefolyt tanácsválasztások eredménye. Ez év tavaszán a tanácstagi helyek 7,7 százaléka üresedett meg. A választásokon 265.630 szavazatra jogosult választó- polgár 94.95 százaléka adta le szavazatát. Titkos választással a választók a szavazatok 99.4 A magyar kormány az elő­adottakat részleteiben is do­kumentálni kívánja a tagálla­mok jelenlévő képviselői kö­zött szétosztott bizonyító anyaggal. V. A magyar kormány szüks*» gesnek tartja, hogy a közgyű­lés 1 állapítsa meg, hogy a • külön-bizottság kikül­dése ellentétes az ENSZ alap­okmányának II. cikke 1. pont­jával, hatálytalanítsa A1132. sz. határozatát és oszlassa fel a külön-bizottságot. «> ítélje el az ötös faizótt- “• ság jelentését, mint a magyar belügyekbe való be­avatkozást, rágalmazást és há­borús uszítást. ítélje el azokat az imperialista, erőket, ame­lyek évek óta aknamunkát folytatnak a Magyar Népköz- társaság intézményei ellen, be­avatkoznak a szuverén magyar állam belügyeibe és ezzel ve­szélyeztetik a békét. O Hívja fel az érdekelt országokat, hogy tiltsák be a Magyarország elleni ak­namunka folytatása érdekében létrehozott szervezeteket, mint például a Szabad Európa Rá­diót. ítélje cl az Egyesült Nem­zetek Szervezete az Amerikai Egyesült Államok kormányá­nak eljárását és szólítsa fél, hogy vonja vissza azokat az anyagi eszközöket, amelyeket más államok belső rendjének aláaknázására már 1951-ben a „kölcsönös biztonsági törvény” tárgyalása során ilyen célra megszavazott. 4 Foglalkozzon a magyar • nép és a világ minden más népe békéjének érdekében a nukleáris fegyverek betiltá­sával, a leszerelés létfontos­ságú kérdéseivel, a magyar nép békéjét különösen veszé­lyeztető német űjrafelfegyver- kezés betiltásával, P" A mflrvar kormány tá- megatja azoknak a tag­államoknak a javaslatait, ame­lyek azt kívánják a közgyűlés­től, hogy tűzze napirendre az imperialisták algériai, ciprusi, omani vérengzéseit. A magyar kormány vé­gül tisztelettel javasol­6. Ja: százalékát jelöltjeire. adták a népfront IY. Szólítsa fel az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek közgyűlése az összes érde­kelt nyugati kormányokat ar­ra, hogy haladéktalanul enged­jék és segítsék haza a terüle­tükön élő magyar kiskorúakat. Szüntessék meg azokat a jogtalan és emberte­len intézkedéseket, amelyek gátolják a nyugatra került és mélységesen csalódott magyar emberek hazatérését. a) b) h) Egyes nyugati országok im­perialista körei nem nyugsza­nak bele a kudarcba. Tovább folytatják uszító propagandá­jukat. Ilyen célú irat az ENSZ külön-bizottság ónak jelentése is, amelynek nem az volt a célja, hogy a tényleges hely­zetet feltárja, hanem ellensé­ges agitációs hírverés a Ma­gyar Népköztársaság ellen. Nyilvánvalóvá teszi ezt az is, hogy kinyomtatták nagy pél­dányszámban, több nyelven terjesztették, mielőtt az ENSZ közgyűlése a jelentés kérdésé­ben állást foglalt volna. Ez az eljárás az Egyesült Nemzetek Szervezetét Is kompromittálja. Ezt a propaganda célt szolgál­ja az Egyesült Királyság kor­mányának külügyminisztere azzal is, hogy minden diplo­máciai szokással ellentétben a külön-bizottság jelentésének Angliában kiadott rövidített szövege elé maga írt előszőt. Az ENSZ kttlön-blzottságá- nak összetétele és az úgyneve­zett „vizsgálat“ módszerei nem felelnek meg sem az ENSZ alapokmánya rendelke­zéseinek, sem a nemzetközi jog szokásainak. Jellemző a bizottság összetételére, hogy annak elnöke Andersen úr, akt a II. világháború alatt, mind Dánia hadügyminisztere segítette hazája hitlerista meg­szállását. kiszolgáltatta azt a náci haderőknek, amelyek ret­tenetes szenvedést zúdítottak Európa népeiregezek között nem utolsó sorban a magyar népre. Jellemző a bizottság tevé­kenységére az Is, hogy jelen­tésében névtelen tanukra és olyan személyekre támaszko­dik, mint például Király Béla, akit nálunk mint kémet lep­leztek le és ítéltek el. A külön bizottság jelentésében nagy je­lentőséget tulajdonított Kéthly Anna nyilatkozatainak, akit állandóan a Nagy Imre kor­mány minisztereként emleget. A jelentés ez utóbbi állításá­val szemben az igazság az, hogy Kéthly Annát a Nagy Imre kormány meghívta ugyan a Minisztertanács tagjai közé, ö azonban, — mint a birto­kunkban lévő okmányok bizo­nyítják — még a hivatali es­küjét sem tette le, az orszá­got már október 30-án elhagy­ta és így a magyar kormány­nak nem volt törvényesen ki­nevezett tagja. Mindezek alapján a magyar kormány joggal állapítja meg, hogy az ötös bizottság össze­állítása és eljárási módja mél­tatlan az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A különbizott­ság jelentésében foglaltak va­lótlanságáról egyébként Ham­marskjöld úr Is meggyőződhet, ha elfogadja a magyar kor many meghívását és Magyar országra látogat. Megkezdődi az ENSZ-közgyiílés (Folytatás az 1. oldalról.) gyarorszégon véget érjen „az események jelenlegi komor alakulása." Ezt követően a rágalmak özönét zúdította n Magyar Népköztársaságra, va­lamint a Szovjetunióra, mejcl azt állította, hogy nem n hi­degháború szellemében cselek­szik és ,.szívén viseli a ma­gyar nép szabadságát és nyu­galmát." Frank Aiken, ír külügyminiszter a „nem-nemzeti haderők” visszavonását követelte „u/ oroszok által elfoglalt európai országok határának mlndké’ teléről.“ Azt mondotta, hogy a visszavonásnak a határ mind­két felén egyenlő távolságra kell megtörténnie, a földrajzi szélességi vonal alapján. Igaz: szándékát elárulta az a kije­lentése, amely szerint egy Ilyen megegyezés megfe'e!'" alkalmat szolgáltatna „Kelet- Európa békés felszabadításá­ra." Az ír küldött beszéde után. magyar idő szerint este ki­lenc óráig felfüggesztették a vitát. Ekkor elsőként a Ma­gyar Népköztársaság küldötte jelentkezett szólásra,

Next

/
Thumbnails
Contents