Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

T95T SZEPTEMBBK *

NAPtö

Lesz-e tizenharmadik havi fizetési JetypzetffozetentbM

Az Anna-aJcnai bányászok, műszakiak és más beosztásúak derekas munkát végeztek ebben az évben. Ez év valameny- nyi hónapjában rendszeresen teljesítették tervüket. Augusztusban 105.5 százalékos tervteljesítést értek el, szeptember első három napján pedig 104.5 százalékos eredményt.

Jelentős eredményt értek el az Anna-aknaiak a bánya korszerűsítése terén is. Januárban kezdték meg intenzíven a korszerű vágatbiztosítás meghonosítását. Jelenleg már több mint 1100 méternyi vágatuk van TH eljárással biztosítva. A nagy befektetéssel járó korszerű biztosítás már érezteti a gazdasági hatását is. Jóval kevesebbe kerül a vasbaöltöztetett vágatok fenntartása, mint a ía- ácsolatú vágatoké, emellett biztoságosabb a bánya, köny- nyebb a szállítás, gyorsabb a munka, egyszóval élvezik mór, a nagy munka gyümölcsét.

Ebben az évben sikerült a termelést is kancentrálniok.

Tavaly még három szinten folyt a termelés. Voltak fejtéseik a III-ik, a I'I'I/a és a IV-ik A nyáron több pé szinten. Ma már csaknem tel- esi pedagógust ért az

J-- ' n mnn'iícrrlnll/iiac

AN

NA-AKNÁN?

Megyek az utcán: papír, kukorica csutka itt is, ott is, pe- kat, ezenkívül az üzemet ter-)dig már jónéhányszor meghirdették Pécsett is a tisztasági

jelzik a tizenharmadik havi fizetés felé vezető utat.

így alakult az összüzemi teljesítmény az aknán csaknem pontosan azonos létszám figyelembevételével: 1956. III. negyedévben 0.813 tonna műsza- konkint. Ez 1957. első negyedévében 0.719 ■ tonnára süllyedt, mint januárban, de a második negyedévben Ez már nem sokkal már 0.826 tonnára emelkedett, tehát meghaladta az 1956. harmadik negyedévi eredményt, júliusban pedig további jelentős emelkedéssel elérték a mű- szakonkinti 0.960 tonnás eredményt;

De mivel minden az önköltségen áll vagy bukik, nézzük az önköltség alakulását is. Az 1956. harmadik negyedévi önköltség 196.01 forint volt ton- nánkint. Ez év januárban pedig 312.36 forintos önköltséggel kezdték az évet. Azóta minden hónapban faragtak le valamennyit az önköltségből és júliusban már 70.80 forinttal olcsóbban termelték a szenet,

marad

el a húsz százalékkal növelt. 1956. harmadik negyedévi önköltségtől. Az 1956. harmadik

negyedévének szintjére leszál- előzetes számításokat sem. Vi

lítani az önköltséget a jelenlegi körülmények között nem lehet. Számításba kell venni ugyanis a bányászok béremelését, az illetményszénrendszer kiterjesztését, a vágatkorszerűsítésekkel járó többletkiadásohetet, hónapot. Volt időszak, amikor karszalagos úttörők vigyáztak a tisztaságra és bizony sokszor figyelmeztették a felnőtteket, hogy a szemetet a szemétkosárba és ne az aszfaltra szórják. Igen, a szemétkosárba. A szemétkosárba. Erről jut eszembe, hogy Pécséit ilyen szemétkosár nagyon kevés van. Ezt onnan tudom, mert a múltkor én is vettem főtt kukoricát a kettes számú büfé előtt és a csutkát — mint öntudatos emberhez illik — végig cipeltem a Kossuth Lajos utcán, egészen a Doktor Sándor Kultúrotthonig, ahol végre-válahára találtam egy szemétkosarat. A csutkát szorongatva azon gondolkodtam: hány olyan bolond ember van itt Pécsett, mint én, aki ilyen forgalmas utcán, ilyen hosszú ideig cipeli a kuko- tizen- f ricacsutkát, vagy a papírost. A sok papír és másegyéb hulla____________ (' dék azt bizonyítja, hogy kevés és nincs is arra semmi remény.

Az előz

etes számítgatásokat t1 hogy bármilyen gyönyörű plakáton meghirdetett tisztasági persze sohasem lehet kész- mozgalom rábírja őket ilyesmire.

Azt gondolom, jobb lenne, ha egyszer már a tisztasági hét, vagy hónap meghirdetése előtt gondoskodnának elegendő szemétkosárról, akkor valóban tisztább lenne Pécs. S ha a tanácsnak erre nincs pénze, akkor például el lehetne indítani egy ilyen mozgalmat is: „Melyik üzem, vagy melyik vállalat készít több szemétkosarat hulladékanyagból, társadalmi munkában?” Mert a tisztasághoz sajnos a szemétkosár is hozzátartozik.

helik már a munkásszállítási, étkeztetési és szállásköltségek is. Arra azonban számítanak a bánya vezetői is, hogy a jelenlegi önköltségen még tudnak faragni az elkövetkező hónapokban is jó pár forintot. Ez pedig azt jelentené, hogy az alaprentabilitáson belül jelentős megtakarítást érhetnének el. Ebből a megtakarításból pedig előzetes számítások alapján kikerekednék egy harmadik fizetés.

pénznek venni. Az Anna-aknai

szont ha ebben a félévben is olyan eredményeket mutatnak fel az Anna-aknai bányászok, mint az első félévben, akkor biztos, hogy beválnak ezek az előzetes számítgatások.

K. P.

LENQYELORSZÁQBAN VOLTAM...

jes egészében a negyedik szinten folyik a termelés. ■ Ez jelentős megtakarítást jelent szállítószemélyzetben, szállítási költségekben. Megoldódott a negyedik szinti mozdonyszállítás is, ami újabb szállítási költségmegtakarítást eredményezett.

Ezeknek a jfi eredmények-<> iáról-:

nek, az itt dolgozó bányászok^ — Augusztus 9-cn kiváló teljesítményeinek a kő- este 9 órakor indul- vetkezménye, hogy ma Anna- 4 lünk a Keleti-pálya- akna a legjobb komlói bánya- udvarról és 11-én üzemek közé tartozik: Ezek-((reggel 6 órakor érnek az eredményeknek a kő-(I kéziünk első állo- vetkezménye az, hogy ma már üléshelyünkre, — komolyan számítgathatnak az Gdansk-ba, a Balti- Anna-aknaiak az évvégi nyere- tenger partjára. A ségvissza térítésre, egy tizen- Lengyel Pedagógus harmadik havi fizetésre. (* Szakszer vezet megbiNézzük meg a számokat is, fzottai a lengyel-eseh- amelyék mint kilométerkövek t szlovák határállomáa megtiszteltetés, hogy jó munkájuk jutalmaként külföldre mehettek. Bujdosó László elvtárs. a Vorosilov úti iskola igazgatója a következőképpen számolt be lengyelországi útson vártak bennünket és végigkísértek útunkon.

Négy napot töltöttünk Varsóban. Elrettenjek a háború maradványai, a romok. A gettó helyén, a város középső részén, mintegy tizenöt négyzetkilométer területen a szó legszorosabb értelmében kő kövön nem maradt. Jól látható ez a Tudomány és Kultúra palotájának harmincadik emeletéről. Ezt az épület- óriást a Szovjetunió, a szovjet nép ajándékozta a lengyeleknek. A hatalmas palotában vannak tanácskozótermek

(egy-egy befogadóképessége meghaladja a háromezer főt), mozi, színház, klubszobák. tudományos dolgozók munkahelyei, meteorológiai megfi- gyelőálJomás, stb. Végigjárásukhoz egy egész nap sem elegendő. Igen nagyméretű az újjáépítés. Az új utcák, főútvonalak szélessége mintegy száz méter. Az úttest hármas lago- zódásu, széles gyalog járókkal, sok helyen fákkal. Rengeteg a park. Nagy a forgalom, de a járművek nem dudálnak, a villamosok nem csengetnek, a járókelők nem tolakodnak sem

a villamoson, sem a trolibuszon. A megállóknál egy sorban várják a járművet. A kalauz a jármű egyik elkerített sarkában ül s az utasok kivétel és felszólítás nélkül megváltják jegyüket.

Augusztus 19-én vendéglátóink kedves összejövetelt rendeztek az alkotmány ünnepe alkalmából, amelyre az ott üdülő szovjet pedagógusb- kat is meghívták. Szovjet, lengyel, magyar pedagógusok barátsága és vidám szórakozása valamennyiünk számára kedves emlék marad.

Az öreg már tíz óra óta vár a Megyei Rendelőintézetben. Ügy ül ott a pádon, mint valami szobor, csak akkor fordítja a fejét, ha nyílik az ajtó. Ügylátszik egy kicsit türelmetlen. Hat órai üldögélés után ezen nem is lehet csodálkozni. Még mindig nem szólítják, pedig most megint sajogni kezd a vállán az a daganat, amellyel a körzeti orvos ide küldte.

Megint nyílik az ajtó és egy fehérköpenyes, fiatal nő dugja ki a fejét.

— Tessék! — és a félig kitárt ajtón befelé mutat.

Az öreg feláll. Arcán a „na végre” vibrál. Bemegy. Az asztalra teszi a könyvet és vár. Odakerül az orvoshoz.

— Mi a panasza?

— A vállamon van egy daganat. Azt mondta a körzeti orvos, hogy jöjjek ide szűrővizsgálatra. Eljöttem.

— Valami tévedés van a dologban, mert most sebészeti rendelés van.

— Hijnye, hát akkor mikor kerül rám a sor?

— Hát nem hallotta: mikor hívták magát? — kapcsolódik a beszélgetésbe\ az asszisztensnő.

— Nem én. Nem szóltak nekem.

— Dehogy nem! Nem hallotta ezt a szót: „Onkológia”?

— Hallottam, hallottam...

— No látja, akkor kellett volna magának bejönni, mert ez annyit tesz, hogy szűrővizsgálat.

— Ez a hogyishíjják annyit tesz: szűrővizsgálat? Ki hitte volna.

— Igen! — bólint az asszisztensnő. — Most már megtanulta maga is és ha holnap azt mondják, hogy onkológia, akkor maga jön. Érti ugye? Min gondolkodik?

— Azon, hogy nem könnyebben tanulhatnának-e maguk, az orvosok magyarul, mint mi parasztok latinul — felel az öreg és becsukja maga mögött az ajtót.

—< Ballon,kabátot? Tessék, erret — és Bc- recz Árpádné, a konfekció részleg legbelső sarkába vezeti a vevőt, a nagy tükör elé. — Most érkezett bolgár ballonkabát, taift béléssel, új fazonmegoldással és mindössze 570 forint.

A vevő, —* csinos, barna fiatalasszony, — hosszasan iUegeti magát a tükör előtt. Nézi a nyakát, a mandzsettát, a hosszát» aztán még- cgyszer megfordul. Jól áll rajta a kabát.,

— Ez megfelel.

A többi már a csomagoló dolga. De nem mindig megy ilyen könnyen, gyorsan. Van, amikor a vevő maga sem tudja miért jött, de azért válogat s a hosszas keresgélés eredménye, hogy; hóna alatt csomaggal távozik. Máskor úgy kell kitalálni, mint valami rejtélyt, mit is akar a vevő. Ez is megtörtént. Elegánsan öltözött, nyúlánk asszony állt a tükör előtt. Ballont próbált. Egyszeresük odafordult aZ eladóhoz.

— Kérek hozzá kapucniért is.

— Hogyne kérem. A kapucni itt van rajta, hátul.

Aztán keresnek tálpigérő pongyolát és etöl- gombos kabátot. Paszirt szoknyát plisszóvel és anyagból kész blúzt. S az- eladó münden t lútalál, mindenkit kiszolgál.

ÉTA AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN

Vám is miből; A feldolgozó ipar ontja az árut. Most érkezett bolgár selyem-pongyola. Nagy az érdeklődés iránta. A gyermek bőrkabátot is úgy hordják, mintha, ingyen adnák. A nagyobb méretek már el is fogytak. Hasonló a helyzet a férfi konfekció osztályon is. Itt Wunderlich Józ&efné osztályvezető szegődik mellénk kalauznak> mert az eladónak állandóan vevői vannak. Naponta 30—40 öltönyt is eladnak s mire mindet felpróbálják, meggusztálják, eltelik a nap.

Szemben a. konfekcióval Merkler Istvánná, az örökké vidám „Merkler mami” szolgálja ki a vevőket, már három éve. Bár női dolgokkal foglalkozik, mégis a férfiakról beszél:

— Sok a férfi vevőnk. Bejönnek, aztán csak rám mutatnak, és azt mondják: Kérek egy női alsóneműt, olyan alakra, mint a kartársnőé.

De az is megesik, hogy a Markier mami alakja nem felel meg a vevőnek. Ilyenkor másik kartársnőt választ. mert itt aztán lehel válogatni, az szent igaz.

—• Mindent megteszünk a vevőnek, de a felpróbálásra már nem vállalkozunk — mondja nevetve Makler mami. —

Annyit azért megcsinálok. kogy odapasz- szítom a derekamhoz.

Mégis lássa a vevő, hogyan áll majd a választottján.

Nemcsak eladnak itt, hanem ajándékot is ajánlanak, gyakran betérnek — és ismét csak férfi vevők —, aztán valami ajándékfélét keresnek- Ilyenkor kendőt nylonblúzt vagy a drogériából kölnit mutatnak.

— S nekem mit ajánl, Merkler mami?

—■ Meghasad a szive, ha meglátja, olyan szép. Most kap tűk, gyönyörű nylon kendő és csak 98 forint. A komlói bányásznapon sokat eladtunk. Aki meglátta, mind vett belőle.

Nem hasadt meg a szivem; de bizsergőét a pénz a zsebemben, annyi bizonyos.

A cipőosztályon Szilágyi elvtársnő csukott női szandált mutat. Nagyon szép s a vevő is megelégedett vele. Keresik most az ilyen fazont, a férfiak pedig a nyersgumitátpas cipőkre vágynak. Közben odajön egy asszonyka.

— Magas trotörsarkú cipőt kérek.

— Sajnos nincs kérem. Nem. gyárt az ipar.

Azonban tűsarkú cipó minden választékban.

Szeretik is, de nem mindenki. Kívánatos lenne azokra is gondolni, akik a tnotőrsarkoí kedvelik.

A cipőosztályon panasz is van. Egyes vevők mit sem törődnek azzal, hogy utánuk még jónéhányan felpróbálják a cipőt és nem éppen tiszta lábra húzzák fél. Szilágyi elvtársnő mutatott is egy női cipőt. Egyszeri próbálás után fekete folt maradt a sarok helyén. A kiszolgálást nem tagadhatják meg az ilyen vevőktől, de ők is legyenek nagyobb figyelemmel az eladók iránt. Ezt kérik a cipóosztály dolgozóé.

A játékosztákyon éppen pauza van. Most ment el egy kedves vevő a kislányával. A gyerekszem végigfutott a já té kokkal megrakott polcokon és csak ennyit mondott: •

— Ezt mind vedd meg, apu.

— Nincs nekem annyi pénzem — így az apa.

— Akkor a csibe kell. w vagy az edények : •: inkább az edények.

Mikor becsomagolták az edényeket és az apa fizetett, a kislány reklamált:

— Ezért fizetni is kell, apu?

A játékosztályon fordul meg a legkevesebb gyerek. Ide a szülők jönnek, hogy a legmegfelelőbb játékot válasszák ki gyermekeiknek* amivel maguk is szívesen eljátszanak. Igen fogynak a- műanyag hajók, motor*

— Tessék elhinni, erre a lábra csak magassarkú cipő való

ntti és anélkül, a 600 forintos játékvasút — kellemes szórakozást nyújt felnőtteknek. — legalább is ezt vallja Lőcsei Ferenc osztályvezető, aki maga is szerelmese a játékvas útnak.

Sok osztályon nem tudtunk beszélni az el- adóval, mert annyi volt a vevő, ezért csak megemlítjük, hogy nét osztálya és egy konfekció üzeme van a pécsi Állami Áruháznak. összesen 180 dolgozó gondoskodik a vevők jó kiszolgálásáról és naponta átlagosan 4—5000 vevő fordul meg az áruházban. Kapni szovjet, cseh, lengyel, bolgár, francia és angol árut. S ha valaki kínai anyagra vágyik, az kérjen bátran kínai selymet. Kap.

Végezetül délután még visszasiettem és vettem egy nylon kendőt, 98 forintért és egy játékhajót, olyan rugóra járót a kislányomnak. Már lei is próbáltami Elvégre én is csak egy szülő vagyok.

GÁLDONYI BÉLA