Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Szüretelik a komlót A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, »Hr SZÄM ÄRA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1951 SZEPTEMBER 8 Közeleg a KISZ országos értekezlete A KISZ Országos Szervező Bizottsága október végére egybehívta a KISZ I. országos értekezletét. Ezt megelő­zően, október 5-én ül össze a Baranya megyei K1SZ- szervezetek megyei aktívája. Mind az országos értekezlet, mind a megyei aktíva előtt igen nagy feladatok állnak. Felmérve a KISZ megalakulása óta elvégzett munkát, ki kell jelölniök a szervezetek továbbfejlesztésének, erősíté­sének feladatait, meg kell határoznia a tartalmi munka irányát. A KISZ március óta komoly sikereket ért el. Jelen­leg a KISZ taglétszáma mintegy 160 ezer, Megyénkben 220 szervezet alakult meg, amelyekbe közel 6000 fiatal lepett be. Márciusban, amikor a KISZ megalakításáért folyt a harc, sokan állították: a magyar ifjúság az októ­beri események következtében olyan távol került a szo­cializmus eszméjétől, a párttól, hogy a kommunista ifjú­sági szövetségnek nincs talaja, az ifjúság nem fogja kö­vetni. A számszerű eredmény, ha nem is vagyunk meg­elégedve, csattanós választ adott a kételkedőknek. Ma már mindenki elismeri, hogy a KISZ az üzemekben, a falvak­ban és s tanuló ifjúság körében egyaránt megvetette a lábát és a szervezési munka első lépéseit eredményesen tette meg. A KISZ másik komoly országos eredménye, amely megyénk KISZ-szervezeteinek munkájára is nagy hatás­sal volt, a moszkvai VIT-re való felkészülés és részvétel. A magyar ifjúság felkészülését és részvételét a KISZ ve­zette, de hatása kiterjedt az ifjúság más rétegeire is, ame­lyek jelenleg nem tagjai a KISZ-nek, sőt bizonyos fokig még messze is állnak tőlünk. Ezt bizonyítja a megyénk­ben megrendezésre került megyei ifjúsági fesztivál, ahol a megye ifjúsága igen nagy számban vett részt. A ma­gyar delegáció jól szerepelt, azok a tapasztalatok és él­mények, amelyeket a delegáció tagjai magukkal hoztak és most elterjesztenek, igen nagy segítséget jelent szerve­zeteink további munkájához. Megyénkben a KISZ-szervezetek előtt most az a fel­adat áll, hogy az eredmények alapján készüljenek fel a megyei aktíva- és az országos értekezletre. A felkészülés egyik legfontosabb módszere a KISZ további munkájá­nak, feladatainak megvitatása. Néhány napja jelent meg nyilvánosan a KISZ Országos Szervező Bizottságának ter­vezete a szervezeti szabályzatról és a KISZ nevelő mun­kájának irányelveiről. E két tervezet megvitatásra • kerül az országos értekezleten. Előbb azonban helyes lesz, ha a KISZ-tagság megismeri célját, tartalmát, elmondja róla véleményét. A szervezeti szabályzat-tervezet meghatározza ■ KISZ szervezeti felépítését, a szövetség jellegét és célki­tűzéseit, a pártvezetés biztosításának fontosságát. Külön kiemeli, hogy a KISZ-nek a magyar ifjúság egységes szevezetévé kell fejlődnie, de ugyanakkor az ifjúság kü­lönböző rétegei sajátosságainak figyelembevételével dol­gozza ki programját. A KISZ a népköztársaság alkotmá­nya és törvényei alapján képviselje az ifjúság gazdasági, kulturális és sport érdekeit. Igen sokat foglalkozik a ter­vezet azzal, hogy ki lehet a KISZ tagja. A tervezet a tagok kötelességeit igen magas színvonalon határozza meg. A tagság nevelése szempontjából javasolja, hogy az új tagok a KISZ taggyűlése előtt fogadalmat tegyenek. A KISZ szervezeti felépítésében messzemenően érvénye­síti a demokratikus centralizmus elvét. Különösen nagy jelentőséget tulajdonít a KISZ alapszervezeteknek, ame­lyeknek lényegében meg kell valósítaniok « szövetség programját, nevelési célkitűzéseit. A KISZ ereje azon múlik, hogyan dolgoznak, milyen erősek az alapszer- vezelek. A KISZ nevelő munkájáról szőlő irányelv-tervezet igen sok fontos problémát elemez, amelyekről helyes vi­tatkozni a KISZ tagjainak és mindazoknak, akik nap­jainkban az ifjúság nevelésével foglalkoznak. A nevelő munka kialakítását, egyrészt a magyar if­júsági mozgalmak és szervezetek, köztük elsősorban a DISZ munkájának értékelésével kell kezdeni. A DISZ nevelő munkájának voltak pozitív és negatív vonásai, amelyek egyaránt tanulságosak. A DISZ eredményes mun­kát folytatott az ifjúság körében a marxizmus—leniniz- mus eszméjének terjesztése terén, megszervezett olyan országos mozgalmakat, mint pl. a front-brigádok, export­brigádok országos versenyei, Mohácssziget újjáépítése, stb., amelyeknek nagy jelentőségük volt az ifjúság szo­cialista szellemben való nevelésében. Ugyanakkor komoly fogyatékosságai voltak, nem vette figyelembe a magyar ifjúság különböző rétegeinek, korosztályainak sajátossá­gait, túlzott mértékben erőltette a taglétszám növelését, ami a tartalmi munka rovására ment. Elszakadt egymás­tól az oktató és nevelő tevékenység. Ugyanilyen fontos helyesen értékelni az ifjúság poli­tikai és világnézeti helyzetét, figyelembe venni nevelő munkánkban olyan fontos tényeket, amelyek az októberi események következtében álltak elő. A magyar ifjúság legjobbjai, ha még kis számban is, de a KISZ-be lépvg a pártot követik. Az ifjúság soraiban azonban számtalan zavaros nézet alakult ki a szocializmus építésével kapcso­latban. az elmúlt évek belpolitikai hibáinak következté­ben kiábrándultság, csalódás állt elő. Amikor nevelő munkánk irányelveit kialakítjuk, mindezekre gondolni kell, mert ezekből fakadnak a KISZ nevelő munkájának nagy feladatai, A szervezeti szabályzat és a nevelési irányelvek ter­vezetének vitája tehát igen fontos és ezt valamennyi KISZ-szebezetünknek meg kell szerveznie. Ugyanakkór várjuk, hogy mindazok, akik az ifjúság problémáit isme­rik és foglalkoznak az ifjúság nevelésével, a vitába kap­csolódjanak be, segítsenek bennünket abban, hogy mun­kánkat jól végezzük, hogy szervezetünk erős legyen. MITZKI ERVIN, a. KISZ megyei ágit. prop. titkára. Árucsereforgalmi megállapodás Ausztriával ♦ A mohácsi országút mellett, ♦ ott, ahol a betonút kiszalad a ILajos szoborhoz, karósátor fo- igad. A karók között kifeszített ♦ drótokon már magasra szök­♦ kent és beérett a komló. A Bá­♦ ri Állami Gazdaságban idén : két nagy tábláról — mintegy ♦ harminc holdról — szüretelik ♦ a sörgyártás nélkülözhetetlen ♦ alapanyagát. } Csupa asszony és lány van ♦ a szüretelő csapatban. Csak litt-ott szaladgál egy-két ser- | dűlő gyerek. A szüret abban í áll, hogy letépik a drótról a ♦ komlót, aztán kisszékre ülnek iés köténybe, zsákba vagy ko- i sárba szedik a világoszöld, I szívalakú termést. ♦ Visszakapták erdeiket a baranyai dolgozó parasztok Szeptember 6-án Becsben • vége tértek a magyar—osztrák í árucsereforgalmi tárgyalások. { Miután a két ország közötti ♦ árucsereforgalmi megállapo- í dást már előzőleg diplomáciai x jegyzékváltás útján meghosz- j szabbították, a tárgyalások fel- | adata a következő szerződéses | évre szóló szállítási terv meg- | tárgyalása volts f A barátságos légkörben foly- : Az úgynevezett magyar kérdés nem tartozik az ENSZ napirendjére Vaclav David csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata Prága (CTK): Vaclav David csehszlovák külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés 12. íatott tárgyalások kielégítő * ülésszakán résztvevő esehszlo- eredménnyel végződtek. Lehe- j vák küldöttséget vezeti, vála- tőség mutatkozott nagyobb | szoit a CTK tudósítójának szállítási tervezet összeállítá- x több kérdésére. &ára. X Arra a kérdésre válaszolva, A megállapodást magyar | hogy mi az álláspontja az részről Nyerges János keres- x ENSZ-közgyűlés összehívásá- kedelmi főtanácsos, osztrák ♦ ról az úgynevezett magyar részről Friedrich Kudernatsch | kérdés megvitatására, David tanácsos írták alá. X külügyminiszter kijelentette: a csehszlovák küldöttség több más küldöttséggel együtt már 1956. őszén leszögezte, hogy az úgynevezett magyar kérdés nem tartozik az ENSZ napi­rendjére. Az ENSZ-közgyűlés nem illetékes olyan kérdések megvitatására, amelyek feltét­lenül a Magyar Népköztársa­ság belügyét képezik. A különbizottság jelentése és annak a 12. ülésszak előtti megvitatása azt a célt szol­gálja, hogy folytassák és fo­kozzák a hazugság- és rága­lomhadjáratot a Magyar Nép­köztársaság, a Szovjetunió cs a többi szocialista ország el­len. Ezzel a rágalomhadjárat­tal el akarják terelni a közvé­lemény figyelmét a legsürgő­sebb kérdések megvitatásáról, mindenekelőtt a leszerelésnek és a nukleáris fegyverek be­tiltásának kérdéséről. A csehszlovák ENSZ-kül- döttség — hangsúlyozta a kül­ügyminiszter, — következetes, határozott álláspontot foglal cl ♦ az úgynevezett magyar kér­X désnek a közgyűlésben történő ♦ megvitatása ellen és követeli, ♦ hogy vegyék le a napirendről | ezt a kérdést. ♦ I • A kötelező beadás mellett a baranyai dolgozó parasztok legfájóbb problémája az erdő volt. Baranya ugyanis egyike azoknak a megyéknek, ahol a legtöbb erdő van. A felszaba­dulás után kereken négyszáz erdőbirtokosság működött itt. A dunaszekcsői erdőbirtokos- ságnak például több mint ezer hold erdeje van. A mohácsi erdőbirtokosság tagjai másfél­millió erdő-jogrésszei rendel­keznek. 1951-ben és 1952-ben a köz­birtokosságok harmincezer hoidnyi erdejéből mintegy húszezer holdat a Mecseki Ál­lami Erdőgazdaság vett üzemi kezelésbe. Ezek voltak a leg­jobb, legértékesebb erdők, llymódon az a helyzet állt elő, bogy a falusi lakosságnak pénzért kellett megvásárolnia a saját erdeikben kitermelt fát. Ez a rendelkezés 211 erdőhirtokosságot érintett és ezeknek tagjait méltán sértet­te erdőik elvesztése. A kor­mány reodelete értelmében a dolgozó parasztok visszakap­ták összes erdeiket. Megyei bizottság alakult a • napokban, amely felülvizsgál- | ja a négyszáz baranyai erdő-1 birtokosságot: törvényesen! alakultak-e, alapszabály sze- * rint működnek-e és a vezető- í séget szabályszerűen válasz- x tották-e? Rövidesen közgyűlé' Szövetkezeti küldöttség utazott A Jugoszláv Központi Szö­vetkezeti Szövetség meghívá­sára Nyers Rezsőnek, a SZÖ- VOSZ igazgatósága elnökének £££& 1 vezet^elf hatágú föld- tekossagok es ezen határoznak j művesszövetkezeti küldöttség erdők további kezeleserol. * Segítettek a szovjet katonák az Ügy számítják, hogy mire a ; tél beáll, megkezdhetik a faj vágását is. Az idei télen kö- j rülbelül harmincezer köbmé- j tér szerfát és tűzifát termel- { nek ki a baranyai dolgozó pa-i r asztok. Még a télen kialakult a ba­rátság a szovjet katonai ala­kulat és a Zengőaljai Állami Gazdaság között. Akkor még csak a parancsnok és az igaz­gató tervezgettek, hogyan is lesz majd a nyáron, a mezei munkák dandárja idején. Aztán eljött a nyár és a gazdaság földjein megjelentek a szovjet katonák. Lehettek vagy hatszázan. Hordták a ké­vét, kereszteket raktak. Sőt: nagy asz tagokat is összehord- tak, összeraktak, egymásnak adogatva a kévéket; A cséplésnél is megjelentek. Három cséplőcsapatot alaki-1 tottak és már fel is zúgott a ♦ gép, öntötte a búzát. A napok- | ban fejezték be a cséplést és X csaknem húsz vagon gabona j került a kezük alól az állami » gazdaság magtárába; De nemcsak a mezei mim- | káknál segítettek a szovjet ka- X fonák. Egy alkalommal az ♦ olasz kereskedők megrendel­tek hetven hízott bikát, örült a gazdaság, mert neki is, az államnak is jó pénzt, valutát jelentett ez az üzlet. Csak­hogy baj volt a szállítással. Ki vezeti el a hetven táncoló bi-1 kát az állomásra? Honnan ve- | gyenek ennyi embert hamar-1 jában? S míg így tanakodtak,* előálltak a szovjet fiúk és * megragadták a bikák kötőfék­jét s annak rendje-módja sze­rint elvezették az állomásra; Itt is sok költséget, fárad­ságot megtakarított a gazda­ság. Az aratásnál, cséplésnél pedig legalább két hetet, amit hamarjában nem is lehet pénzben kiszámita-m. utazott Jugoszláviába. A kül­döttség tanulmányozza a jugo­szláv szövetkezetek munkáját, megvizsgálja a szövetkezeti kereskedelmi kapcsolatok ki­építésének lehetőségét és en­nek során megtekinti a zág­rábi vásárt. izciKozi öoraszati Konorcsszus.Dorvcrs lesz jövőre Magyarországon A földművelésügyi, az élel­mezésügyi és a külkereskedel­mi minisztérium megkezdte az előkészületeket a Szőlészeti Kutató Intézet fennállásának 60. évfordulója alkalmából 1958-ban, a tervek szerint Ma­gyarországon sorrakerülő nem­zetközi borászati kongresszus, borverseny és borkiállítás munkák irányítását hét főből álló bizottság végzi. A világhí­res magyar bortermelői kul­túra nagy eseménye lesz a nemzetközi verseny és kiállí­tás, amelyre jóelőre fel kell készülnie termelőinknek, szak­embereinknek elsősorban a meglévő borok gondos kezelé­sével és az idei termés jó mi­♦ megrendezésére. Az előkészítő nőségének biztosításával. cA bizako dás faiéi Hetven forint; / I egy munkaegysé A szentlőrinci Úttörő Ter- X melőszövetkezetben szép jőve- j delme lesz idén is a tagság- ♦ nak. Eddig már nyolc kiló bú- í rát kiosztottak, de még két ki- | lót kap minden tag. Havonta x osztottak tíz forint előleget is. ♦ így egy munkaegység értéke j idén eléri a hetven forintot. í Ez mintegy húsz forinttal több X a tavalyinál. A Szentesi-csa- j Iád — négyen dolgoznak a | közösben, — 13 mázsa búzát, í 21 mázsa árpát kapott. A jö- X védelmező gazdálkodás másik ♦ eredménye, hogy rövid idő • alatt nyolc új tagot vettek fel ♦ a szövetkezetbe. X Az ember végigmegy a hétszáz lelket számláló falun és állandóan érzi a házak tornácán sárguló dohány kel­lemes illatát. Felfűzött, szá­radó dohány mindenütt, amerre csak néz az ember, mert itt Teklafaluban egyik főfoglalkozási ág a dohány- termesztés, amelynek művé­szetét ősapáiktól örökölték a gazdák. A dohány munkaigé­nyes és 50 holdon termeli a füstölni valót 103 gazdálkodó család. Ez pedig azt jelenti, hogy majdnem fél hold jut minden családra. — Megéri a fáradtságot! — mondják és elújságolják; évente több mint félmillió forintot kap « község csak dohányért. Elégedettek az emberek és bíznak a jövőben. Még soha nem fordult elő, hogy egy dobolásra egy nap alatt több mint tízezer fo­rintot fizessenek be a tekla- falusi parasztok. Most elő­fordult. De előfordult az is, amire számítani sem mertek a tanácsnál, hogy egy hónap­pal a negyedév lejárta előtt 103 százalékra teljesítették harmadik negyedévi adóbe­vételi tervüket. A tanácson sorolják a té­nyeket, amelyek talán apró­nak látszanak, de a bizako­dás mellett szólnak. A leg­utóbbi vetőmagcserénél un-, szólni kellett az embereket. Most meg? A község gazdál­kodóinak kilencven százalé­ka kicseréltette a vetőmagot jobb minőségűre. 270 hold OFA föld volt a községben. Mind a kétszázhetvenet ki­vették és művelik. Hántat- lan tarló sehol sincs -» a keverőszántás i« befejezés­hez közeledik. Néhány nap és megkezdik az őszi árpa vetését. A' községben min­den harmadik háznál épít­keznek, de tatarozás minde­nütt van. Tizenegy gazda építtetett eddig istállót, paj­tát, bővítette a lakását, de számtalan azoknak a száma is, akik sertésólat építettek. A v. b. titkár azt mondja; — Szépen fejlődik a köz­ség szarvasmarhaállománya is. Ma már mindenegyes csa­ládra másfél tehén jut, Nincs a községben olyan ház, ahol szerződött bika, üsző vagy sertés ne lenne. A bizakodás jelei ezek? Azok bizony, de még meny­nyire azok! És ezt a bizako­dó hangulatot, a parasztok szabad gazdálkodását akarja megzavarni az ENSZ rend­kívüli ülésszaka, amelyen az úgynevezett „magyar ügyet“ alMrják tárgyalni. Erről is szó volt a legutóbbi tanács­ülésen és Krlszt Mihály ko­vács így fogalmazta meg hozzászólását; •— Hogy jönnél te ahhoz, —■ fordult a tanácstitkár felé — hogy az én családi ügyem­be beleavatkozz? Vagy mi közöm nekem a te családi ügyedhez? Tehát ez is éppen olyan. A magyar nép egy nagy család és ami a csalá­don belül történt, vagy tör­ténik, az kizárólag ennek a családnak az ügye. Igaza van Kriszt Mihály­nak. Helyes lenne, ha a „sza­bad országok” ENSZ képvi­selői is ehhez az igazsághoz igazodnánaks

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents