Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

NAPLÓ 1957 SZEPTEMBER * Bc&zélaetés a népfrontról 1 ^cs óvónőkéPző akadémia kap O ' II i A Művelődésügyi Minisztérium kolléeiu- kitűzés komoly ígéretet ad: ..az óvod óbb len- , az ita­A siklósi piac kavargó, zsi­.. ... ----m- ...■ —- bongó for­ga taga után jól esik a csend. Az általános iskola folyosói némák, csendesek. Pedig az ú.j nemzedék ismét elfoglalta a tanulás, a művelődés birodal­mát. Most éppen órák vannak. Az igazgatói' irodába kopogok be. — Tolnai. Dezső igazgatót keresem. : Fiatal pedagógus mutat a szemben lévő íróasztal felé: — Ö az.., . Idősebb embertől búcsúzik: — Nem, nem kell más. Mi majd küldjük a bizonyítványt... Mondom, mi járatban va­gyok. Leültet, njaga is széket húz a kisasztal mellé — A népfront? ... Négy éve vagyok járási elrtöke. Megér­tem egy-két bukfencet. Erről nem érdemes beszélni, maga is tudja. Elgondolkozva néz ki az ab­lakon. Kínt parasztszekerek zörögnek, vontató dohog el, el­adók és vevők alkusznak gesz­tikulálva a paprikára, zöldség­re, tejfölre. — Ismeri a vár renoválásá­nak történetét? Egyszer, hat pedagógus, néhány fiú és lány kimentünk, fél napot dolgoz­tunk, amit tudtunk. Aztán má­sokat is hívtunk: tessék, kö­vessetek bennünket. Tudja, mennyien jöttek? Egyik üzem két terem, a másik ajtók, a harmadik ablakok rendbehozá­sát vállalta, öröm volt nézni, ahogy az emberek összefognak a műemlék védelmében . s, Hangján érzem, szívesen be­szél a dédelgetett tervekről, gondolatokról. Abban az idő­ben úgy látták, nemes és nagy feladatokat bízott rájuk a párt. örültek és dolgoztak, hogy a bizalomnak megfeleljenek. — Üj piacteret is akartunk, mert itt, a város közepén egészségtelen és rontja is az összhangot. A játszótér el is készült.. Sorban alakultak a gazdakörök, Óidon már műkö­dött is, szerették a parasztok. Akkor jött. a hideg víz. Túl­léptük a határt? Nem hiszem, legalábbis mi nem. De hát mi; tehettünk. Nem akatunk sen­kinek a feje fölé nőni, pedig váltig mondogatták. Inkább le­álltunk, ne vádoljon bennünket senki. Sajnos, ekkor mások js ===== így gondolkoztak, (| a cementgyáron túl, a Berc­s ezek az emberek, akik fizet-fmendi Állami Gazdaság felé seg nélkül gyűléseket tartót-(^ épül a község. Egyre több új a népfrontnak proponálni, a pártszervezet és a tanács pe­dig segítené. Itt vannak a gaz­dakörök. Nevezzük bárminek, de minden faluban meg kelle­ne szervezni. Emlékszem, fia­talember koromban Babarcon laktam. Volt egy olvasókör, új­ságok jártak ide. Esténkint összejöttek az emberek beszél­getni a faluról, a világ sorsá­ról, a gazdálkodásról. Most, amikor fellendült a gazdálko­dás, mindenki szívesen venné, ha különböző előadások formá­jában szakszerű tanácsokat kapna. Azután a gazdakör egy kicsit kulturális központ is le­hetne: oda tenném a népkönyv­tárakat. Még a parasztfiatalok is oda szoknának és tanulná­nak az idősebbektől. Job' ne, mint a kocsmázás. lozás.ii Cseng a telefon. — Igen, me­gyek — mondja. — Még annyit: a kommunis­ták a gazdakörben mindennap találkozhatnának a pártonkí- vüliekkel. A vita, a beszélge­tés sok hasznot hozna a kony­hára, Löfler József elvtárs, a já- " .....—■■■- rási pártbi­zo ttság munkatársa. Régi párt­munkás. Ismeri a vitát, ame­lyik most folyik arról, milyen legyen a népfront. — Hallottam, sokan prog­ramot kívánjak. Én osztom vé­leményüket. A népfrontbizott­ságok manapság „gyengélked­nek”, mert nem tudják, mihez kezdjenek, meddig tart hatás­körük, ezért ide-oda kapkod­nak. A program véget vetne a bizonytalanságnak. A szocia­lizmus általános feladataiból kiindulva pontosan meghatá­rozná, mivel kíván foglalkozni. Hasznos lenne, ha nemcsak or­szágos érvényű, hanem közsé­gi „programokat” is készítené­nek, mint 54-ben. Akkor eze­ket a községek dolgozóinak vé­leménye alapján állították ösz- sze és mindenki szívesen vett részt a különböző társadalmi megmozdulásban. Célok, kéz­zelfogható feladatok nélkül nem lehet eredményesen dol­gozni, Művelődésügyi Minisztérium kollégiu- mának határozata alapján 1959-től az ország négy központjában. — közöttük Pécsett is — párhuzamosan tanítóképzős -tagozattal, óvónőképző akadémiát létesítenek. é Középiskolai rendszerünkben a legelhanya- pezsgő politikai életérőí. amely ; goltabb intézmény az óvónőképző volt. Benne Az utóbbi érv feltétlenül a program mellett szól. Magam is tapasztaltam, hogy sok köz­ségben szívesen beszélnek a tanácsválasztás előtti hónapok ^ ^ a négy-, legutóbb már csak hároméves kép­éppen az akkor született ter­vek körül alakult ki. S közsé- * zési idő alatt —- a sűrítés következményeként mind az általános, mind a szakmai művelt­1 i ■ T séget csekélyre méretezték. Nem tanítottak genkint változóan különböző gyümölcse született, mint pél- , dául Szentdénesen a vasúti \ például kémiát, idegen nyelvet s komolyab- megálló. 'ban matematikát, földrajzot sem. Igen gyak­Egy-két községben már Sran a leggyengébb tanulóanyagot irányították, újjáalakult a népfrontbizottság i ide, vagy azokat, akiket más iskolába nem folytatja. — Nem.tudom, ki vettek fel. Az iskolának nem volt önálló sa- hogy van ezzel, én nem vagyok játos tanterve, a tanítóképző függelékeként híve a bizottságosdinak, mert 4 kezelték. Hiányoztak a speciális tankönyvek csak egynéhány ember kap ^ is. A legsúlyosabb hiba pedagógiai vonalon je­lentkezett. A nevelés-elmélet anyagából pél­dául hiányzott a logika, a rendszeres fejlődés- és nevelés-lélektan, a didaktika, a szervezet- tan és a gyakorlatra épülő óvodai gazdasági vezetés. -Elavult, sablonos módszertant taní­tottak, a megnövekedett gondozási, nevelési és oktatási feladatokhoz igazodó korszerű óvodai szakdidaktika helyett. Az általános lé­lektant, neveléstörténelmet a tanítóképzős könyvekből tanították átdolgozatlanul, telje­sen óvónői, óvodai vonakozások nélkül. Az óvodai gyakorlat színvonala is alacsony volt, részben a pedagógiai elmélet jelzett hiányos­ságai miatt, részben mert nem volt az óvo­dák részére egyöntetűséget biztosító, színvo­nalas foglalkozás-terv. Ezen kívül az óvónői ________ ________ továbbképzés egymásnak sűrűn ellentmondó, he lyre, a járási tanácselnök A sokszor fejlődés-lélcktanilag helytelen néze- beszámolna munkájukról... A tekre épült, óvónőképzőre képesített tanárok Tolnai elvtárs szavai jutnak i ** h,elyen egyéb képesítésűek tanítot­eszembe: .... becsületet sze- * Mindezek magyarázzak azt js miért nem rezni a népfrontnak így is t voltak ovonomk a társadalom előtt es a peda- lehet. Akkor nem tesSz dísz,} gógusok között is eléggé megbecsülve, iirp^iárat csutkán íinnen^pffek w Kormányzatunk ■ az akadémiával e htaxákat Szőjé.-Felelős r Sté-5 kijavítja. Az új képzés a haladó _ szovjet pe- lyes politikai szerv, amely a é dagógia és az UNESCO elveire épül. A cél­becsületes emberek közös ügyét szolgálja; szavát, véle­ményét mindenütt hallatja és azt meg is fogadják. szót így. Inkább legyenek köz­ségi szervezetek, aki óhajt, lépjen be — nem kötelezően — esetleg kapjanak tagsági köny­vet, hogy formailag is közelebb kerüljenek a népfronthoz. A tagok vezetőséget választaná­nak, amely intézné az ügyeket. A szervezetek jogait feltétlenül meg kellene határozni. Például, helyes lenne, ha egyszer-má#fti kor a tanácselnök eléjük tár­ná a falu problémáit és közö­sen döntenének. Ugyanígy ma­gasabb szinten is: mondjuk bi­zonyos időközönkint járási népfront küldöttgyűlést tarta­nánk. A szervezetek elkülde- nék képviselőiket a járási szék- a kitűzés komoly ígéretet ad: „az óvoda szá­mára tudományos világnézettéi rendelkező^ _ művelt, szocialista erkölcsű, hivatásukat értő és szerető, a dolgozó néphez hű óvónőket ké­pezni." A jelöltek az álta’ános gimnáziumi érett- ségi után kérhetik felvételüket az akadémiá­ra. Az érettségi általános műveltséget bizto­sít valamennyi egyetemre készülőnek, sazok, akik nevelői pályára kívánnak menni, a gim­náziumban fakultatív tárgyként éneket, zenét, . rajzot is tanulhatnak, s ezek az alapismeretek hasznosak lesznek az akadémiai képzéshez. Az akadémiai terv az óvónői pályaválasztást 14 évről 18-ra, érettebb korra hélyézfe ál. Az akadémia óraterve sokrétű, igényes fog­lalkoztatást tükröz elvileg és gyakorlatilag egyaránt. Gondoskodik az általános művelt- .. ség elmélyítéséről és bizonyos specializálásról. j Ezzel jó alapot ad és helyes irányt szab az . önképzéshez. A kétéves képzés gerincét azon­ban a gazdag és sokágú szakmai képzés biz­tosítja. A növendékek tanulnak majd nevelés- lélektant, logikát, ismeretelméletet, a filozó­fia alapproblémáit, didaktikát, speciális ne- veléslélektant, neveléstörténelmet, — óvodai vonatkozásokkal, — óvodai szervezettant és gazdasági vezetést. A módszertant methodiku- ; sok és mintaóvónők tanítják. Az ének-, zene, a rajz, a kézimunka, a testnevelés, önálló - tárgyként szerepelnek, mint az óvodai neve­lés és oktatás alapvető tartozékai. - -. A terv szerint az első évet végzett hallga­tók nyáron ismereteik szélesítése és látókö­rük reálisabbá tétele érdekében — egyhóna­pos gyakorlatra óvodákba, üzemekbe, tsz-ek- be, kultúrotthonokba kerülnek, ahol közben népműveléssel is foglalkoznak, s ismerkednek az élettel, a munkával. Reméljük, hogy az akadémia esti, vagy le­velező tagozattal módot nyújt a már műkö­dő óvónőknek is a főiskolai végzettség meg­szerzésére. Dr. Varsányi László tanítóképző-intézeti tanár Búcsúzóul mőg megjegy- ===== zi: — Talán furcsa gondolatokat' mondtam el. Jó vagy rossz?' Döntsék el mások! Minden-' esetre most az a fontos: von­zóvá és eredményessé tegyük ] a népfrontot. A megoldás mód­ján pedig érdemes vitatkozni. Igen, érdemes és szükséges] is. Bocz József. lm tak, éjszakánkint rótták a fal­vakat, szerveztek, vitatkoztak, visszahúzódtak. Ezért nem le­het elmarasztalíji őket, hiszen tényleg, mi mást tehettek vol­na?! — És ma? — töröm meg a csendet. — Kommunista vagyok. Aki csak egy kicsit is ismeri a po­litikai helyzetet, az tudja, hogy népfront nélkül nincs jó tö­Baranyában? kell szerezni a házba költöznek be a lakók. Jelenleg is négyen igényeltek házhelyet, hogy megkezdhes­sék az építkezést. A korábbi igénylők közül már húszán épí­tik a családi házakat és lassan be is fejezik. * Nemrégiben megérkezett a hangos híradó teljes felszere­lése Máriakéméndre. Az egész vétele volt a gerdei gazdák­nak. A lucerna is kitett ma­gáért, ötven kévéből 45—50 ki­lót is zsákba mertek. * 1566. szeptember 8-án esett, el Sziget vára és halt meg af dicső Zrínyi Miklós. Erre am-# Iékeztek a szigetvári fiatalok. J Megkoszorúzták a szobrot és rövid ünnepséget tartottak. — Este a Zrínyi Miklós Gimná- nera kötelezik a házfelügye- ziunv tanulói a járási kultur­Bosszantó Bár melegek a napok, még­sem szeretek mezítláb járni. Márpedig erre kényszerül az ember, ha végig megy a Bem utcán és cipője talpát, sar­kát leszakítja a házak tövé­ben méghíízócfo vífágítöablak kerete. Tűsarkú cipővel egye­nesen életveszélyes arra jár­ni. Még jó, ha bokaficammal megússza az ember. Pedig hányszor emlegették már szóban is, hivatalos pa-. píron is, ' -hogy csináltassák meg a Kitört Világítóablako­kat. Falrahányt borsó volt minden szó. Vagy talán arra várnak az illetékesek,,-hogy akkora lyuk-támad az abla­kok helyén, amelyben az egész ember eltűnik? Nem kell sokáig vámiok. Hama­rosan ez is bekövetkezik, ha Jó kezekbe került a felbomlott tsz-ek vagyona megkapcsolat. A párt, a veze- berendezés mintegy húszezer tök őszintén akarják a nép- f forintba kerül. Remélik, hogy otthonban rendeztek. nagyszabású bált ( löket a világítóablakok meg- csináltatására. A pécsi járás 40 termelőszö- jvetkezete közül 32 a múlt év • novemberében felbomlott. Szinte egyik napról a másikra (több millió forint-értékű épü- I let, jószág, gépi felszerelés és > gyümölcsös vált gazdátlanná. [a községi tanácsok utasítást (sem várva gondjaikba vették a (volt szövetkezeti vagyont és ‘azóta is lelkiismeretesen keze- [ lik azt. Hat-hét községben — [ például Bodán, Kiskassán, [Baksán — többen jogtalanul [hurcoltak el állatokat és fel­szerelést a feloszlott tsz-ekből. , A tanácsok rövid idő álatt az [ utolsó darabig összegyűjtötték I ezeket a vagyontárgyakat. Nagy gond szakadt minden- 1 esetre a tanácsok nyakába. (Húsz községben értékes új (épületek maradtak a felbom­lott tsz-ek után. Értékük mint- (egy négy és félmillió forint. (Ezeket az istállókat, ólakat, (magtárakat most bérbeadják a (tanácsok. Legutóbb például a Terményforgalmi Vállalat bé­relte ki a volt garéi szövetke­zet magtárát. Kétszázharminc majdnem új gép és berendezés — köztük 35 villanymotor 33 daráló, hat csibekeltető — ke­rült ideiglenesen a tanácsok kezelésébe. Ezekről ismertetőt készítettek és megküldték a megye termelőszövetkezetei­nek. Ha egy tsz-nek szüksége van valamelyik gépre, azt be­ruházási áron eladják neki. A darálókat a tanácsok mind üzembe helyezték, hogy egyet­len napig se álljanak kihasz­nálatlanül. Időközben kilenc új termelő- szövetkezet alakult a járásban. A tanácsok a felbomlott tsz-ek vagyonából teljesen felszerel­ték ezeket a közös gazdaságo­kat. Többek között 74 lovat, 247 szarvasmarhát és 142 ser­tést, valamint 17 kocsit és négy vetőgépet adtak nekik. Érté­kük meghaladja az egymillió- háromszázezer forintot frontot. Csak persze becsületet szeptember 10-én már megszó- népfrontnak, lal a faluban a hangoshíradó. • mégpedig a közösség érdeké-'[ ben végzett munkával.,, Egy? A Sellye és vidéke Körzeti alkatommal ismeretlen, koros Földművesszövetkezet egyelőre parasztbácsi jött hozzam adó-f csak bútorraktárt re„dezett be ügyben. A szomszéd kozségbeh J a taluban> dc ha megkapják a névrokona tehenéért is ő íize-fSERNEVALL helyiségét, ak­tett adót. Eljártam a tanácsnál ? kor hamarosan megnyitják aA s azóta is, ha találkozom vcle>» blítorszaküzletet. Jelenleg hár- d neesu e e. ^ masszekrényt és egyszemélyes d rekamiét árusítanak közvetlc- d i nül a raktárból. A bútorok a megsüvegel. — Vár, piac, játszótér? tem közbe. ■ ve­_JIgeí,’ ezÍL.TeiT!?észetestn? Pécsi Hangszergyár árut minden községben más a prob- J lema. Egyik helyen nincs köz-? * kút, a másikban elhanyagolt af Gerdén már elosépelték az J legelő, a harmadikban, negye- ? aprőmagot. Különösen jól fize-(( dikben megint mások a gon- ? tett a szarvaskerep. Csak eb- dók. össze kellene gyűjteni és f bői mintegy 150 ezer forint be­Sürgősen vizsgáljuk át kukoricavetéseinket! Móricz Zsigmond: A BCÖTYÄ Különösen a jég­vert kukoricákon erősmérvű fertőzést idézett elő a goly- vásüszög. Ez azus- tilago maydis nevű élősködő gomba a fertőzés helyén duz­zadt, vékony hár­tyával borított, golyvás kinövése­bama színű (csíra) porszem hull ki, amelyeket a szél könnyen szerteszét hord és további fer­tőzéseket okoznak. Hogy ez meg ne történhessen, azon­nal vizsgáljuk ét kukoricavetésein­ket és a talált goly­ket okozott. A goly- vásüszögöt egészsé- vák zöme rövidesen ges növény-résszel beérik és felreped- együtt távolítsuk el. ve belőlük millióé® Késsel levágott millió csokoládé- üszögös golyvákat vödörbe vagy ládá-J ba gyűjtsük össze és azokat égessük í eh Helytelen, ha az? üszögös golyvákat ? marhákkal etetjük J fel, mert a bélned- vek az üszög csíráit nem ölik meg és a trágyával kihordva további fertőzéseket idéz elő. Növényvédő Állomás, Szederkény, A gyenge szél csavarta a füstöt hol erre, hol arra, s a tűz parázslóit az üs­tök alatt. Az asszonyok rá-rávetettek egy-egy nyalább rozsét s a láng magas­ra csapott. Némán forgatták nagy feke­teruhás szótlan némberek a kavarólapá­tokat, amelyek úgy voltak fabrikálva, hogy pontosan súrolták az üst fenekét. Félelmes volt a késő éjszakában ez a hallgatag, tűz körül imbolygó sötét asszonyhad, fekete szoknyákban, fehér ingekben, mint öreg boszorkányok, kik valami titokzatos ősi, pogány szertar­tást végeznek; tűz körül, kondérokban, mit kavarnak, mit kotornak, fekete kotyvalékot füstölgő üstökben. Távolról a fekete kutya vonítása. őszi holdvilág, a Tisza felől sustorog — szél,. Hosszú hallgatás után csöndesen szó­lal meg egy öreg asszony. — Mikor otthun jártam, hogy a vén anyámat temették, láttam a Cseh Mar­cinak az apját. Kis fojtott lányhang fölvihog: — Az apját-e? — Megszólítottam, hogy maga-é az, Cseh Márton bátyó? Ü vöt. Kicsike öreg aszalt ember. — Deiszen, ha a' még él, a mán száz- nyóevan esztendős — nevet a lány, mert nevet benne a fiatalság. Kis nevetés itt is, most nem haitik a kutyavonítás. — Hát hám vót, mikó te otthun votáá? — Hát akko is vót va hetven. — Azé, me most nyócvan. A fia fel­akasztotta magát. Csönd. Nincs íze a beszélgetésnek, senki se szól, ezek idegenből jött cse­lédemberek, nem tudják itt mi vagyon. A kutyavonítás újra fölvisit a magas­ból. — De minek is teszik a temetőt oan magasba — szól egy hang távolabb. — A tarjául temető is oan magasan van; csudálkoztam, hogy ujan csúnya temető. — Ha magason van, nem csúnya. — Emlékszik e mé, a rozsnyal teme­tőre, ujan gyönyörű temető alig van az országba. — Meg a késmárki temető. — Látta-e a Váradyné kőfejfijit a temetőbe? — ‘Sz a még nem halt meg. — De megvette a sírt, hogy lássa, hová temetik el; kijár a tulajdon sír­jához. — De bolond. — Nem bolond, jól járt, hogy idejé­ben megvette a követ, — Olcsón. — Én nem akarok követ a fejemre, mert keménu csak egy fát ültessenek nekem és madár is legyen rajta. — Nekem mindegy, ha meghalok, ha a fehér lóba dugnak is. Inkább akarok élni, lekvárt kavarni asszonynénémne'r mint a földbe virág nyíljon a hasam- bul. Elhallgattak, a gasdasszony lógó ka­rokkal, némán állt az üstök közt s nem volt ereje rájuk szólani, hosszú sovány alakja, a hosszú fekete kendőbe, legör- . bülve a föld felé, mind csak a fekete kutya vonítását hallotta. Most, hogy rá beszéltek, megmozdult, nem felelt, csendesen elment. Mély csöndben hallgatták s a kutya vonított megint, utána vonít? — hogy igazán elmegy-é, még a kavarással is megálltak s hallották, hogy recseg az ág, gally az asszony talpa alatt, ahogy fölmegy, föl az udvarra a fák alól, ki a kertből, föl a házba, elment. Az üstök Totyogni kezdtek s apró pattogással fer- csegett szerte a sűrű cibere; szörnyű az a kutyavonitás az éjszakában, sírón üvöltő kutya, gazdája sírján az éjféli órán; dideregve szóltak; — Vigyázzatok, mer odahozni ál... Sürjen dolgozni kezdtek kísértettől félve, akkor gyorsan suttogó beszéd. — Meddig iivót még az a kutya? ■— Híjjá a gazdáját — De hunnan tudja, hogy az? — A kutya tudja, jobban tudja á ku­tya, mint az ember. — No szegény Mátyás, legalább van még, aki sirat — Igaz, hogy vadászattál veszett el? — Igen, elsült a puskája. — Maga sütt. magáram — Senki se látta, csak a kutya. — Csak a vót mellette, a vén kutyája; nagyon öreg kutya. — Hunne, mán gyermekkoruk óta együtt nőttek. — Az gyütt haza, hogy hijja a népe­ket. . — Kaparta az ajtót, tépte az annyit, mennyen érte.

Next

/
Thumbnails
Contents