Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-07 / 210. szám
1951 SZEPTEMBER 1 NAPLÓ S Javult a MEDOSZ mimkája Az iib-e!xiök5k értekezlete az SZMT-ben Most, hogy befejeződtek a nagy nyári mezőgazdasági munkák, újból találkoztak az állami mezőgazdasági üzemek ü. b.-elnökei. Pénteken délelőtt a szakszervezetek székhazában tartották meg összejövetelüket Gere István elvtárs, a MEDOSZ megyei bizottságának elnökhelyettese tartott beszámolót. Megállapította, hogy javult a szakszervezeti munka s ezzel együtt nőttek a gazdasági eredmények is. A nyári munkák idején fellendült a munkaverseny a gépállomásokon. Az állami gazdaságok szép eredményt értek el a fe- jési átlag növelésében. Az első félévben 218 literrel több tejet adtak a tehenek — átlagosan —, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A beszámoló elemezte a szakszervezeti életben lévő hibákat Ilyen hiba volt, hogy a Bólyi, Görösgalli és a Pécsi Állami Gazdaságok vezetői, szakemberei nehézségeket gördítettek az egységes üzemi bizottságok létrehozása elé. Hiba az is, hogy a létszámban csaknem a tavalyival azonos ...................................................... sz akszervezeti tagság nem fizeti be a szokásos tagdíj ösz- szegét. Ezért van az, hogy országos viszonylatban megyénkben a legalacsonyabb a tagdíj tervteljesítése. Hogy mi okozza ezt? Több helyen, így például a Beremendi Állami Gazdaság igazgatója, — mint vezető — nem mutat jó példát. Habár a keresete havonta több mint 3 000 forint, mégis hosszú hónapokon keresztül csak négy forint tagdíjat fizetett. A Görösgalli Állami Gazr- daság főkönyvelője és az üzemegységvezető több mint fél évvel elmaradt a tagdíjbefizetéssel: Elsősorban a vezetőknek kell jó példával elöl- jámiok, hogy mások sem ma- radozzana k eL Azokon a helyeken, ahol a vezetők számítanak a szak- szervezet munkájára és igénylik is a segítségét, könnyebben jutnak előre a közös feladatok megoldásában. A pécs- váradi gépállomáson például ezért lendült fel a munkaverseny és értek el jó eredményeket. Hasonló módon kérik ki egymás véleményét a villányi szőlészeti gazdaságban, Irtsuk a fehér szövőlepke hernyóit! Megyesaerte ta amerikai •fehér szövőlepke második nemzedékének erős mérvű pusztítása várható. A megye egyes helyein máris szembetűnően mutatkozik, illetve pusztít. Nagy pusztítását úgy tudjuk megakadályozni, ha késedelem nélkül elvégezzük az alábbi védekezési előírásokat: 1. A fa koronáján a kis hernyófészkek sohasem egyszerre mutatkoznak, hanem rövidebb időközönként több ízben. Ezért a kis hernyófészkek figyelését, felderítését az erdei gyümölcs- és egyéb fákon, cserjéken, valamint szőlőkön hetenként legalább kétszer kell elvégezni. 2. Akkor végzünk olcsó és eredményes irtást, ha a figyelés eredményeként az ágakon mutatkozó 1—2 leveles pókhálós hemyófészkeket hemyózó ollóval leszedjük és azokat a helyszínen azonnal elégetjük. vagy síma és kemény helyen a fészek lakóit agyontapossuk. Gyors és hathatós irtás fő kelléke az egész községre kiterjedő, jól szervezett, kollektív figyelőszolgálat és védekezés. A? fa koronájából mindig a néhány levélből álló kis hernyófészkeket távolítsuk el és azokat sohasem egész ágrészekkel, mert az erős csonkítással sok kárt okozhatunk. 3. Ha fenti olcsó és eredményre vezető erőművi védekezést valami oknál fogva efhtmyagoítuk és a fészekből a hernyók szétmásztak, úgy nem marad más hátra, mint a permetezés, vagy szalma- köteg alkalmazása. A fiatal hernyók elten 0,8 százalékos, az idősebb hernyók irtására pedig 1 százalékos Holló 10-es (hl-ként 80 —100 dkg) emulziós permet- ievet használunk. Alkalmazható még a Hungária. Matador és az Agritox porozószer is. Érésben lévő gyümölcsöt permetezni vagy porozni nem szabad. A hernyók — összefogására — bábozódás előtt, a fertőzött fák törzsére (övmagasságban) 50—60 cm szélességben és 10—12 cm vastagságban szalmaköteg helyezhető. Ezeket december elején szedjük le és égessük el, hogy a benn lévő szövőlepke-bábok elpusztuljanak. 4. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés közérdek, ezért a védekezést elmulasztók terhére a helyi tanácsok szervezzenek permetező-brigádokat. Igénylésre a Holló 10. védekezőszert a Növényvédő Állomás, Szederkény díjmentesen bocsátja a permetező-brigádok rendelkezésére. Egyénileg végzendő permetezéshez vagy porozáshoz a védőszer a helyi földművesszövetkezeteken keresztül szerezhető be. NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS SZEDERKÉNY ahol a közös megbeszélések nyomán minden szakszervezeti bizalmi tudja a maga feladatát és aszerint mozgósítja a dolgozókat a feladatok végrehajtására. Helyesen tennék a Pécsi Állami Gazdaságban is, ha így dolgoznának, de sajnos, itt még a szakszervezeti bizottság tagjait sem vonják be a munkába, pedig akadna tennivalójuk a meglévő lakások elosztásában, a helyes bérezés kialakításában, stb. Nem egy helyen nagyfokú fegyelmezetlenség tapasztalható, megszaporodtak a lopások. Kapun belüli munkanélküliség főleg a gépállomásokon tapasztalható. Ezek ellen fel kell venni a harcot. A mezőgazdasági üzemekben szeptember 15 és 30-a között termelési értekezleteket tartanak. A termelési értekezleteket mindenütt vezetőségi ülések előzik majd meg, hogy ezáltal is biztosítsák a termelési értekezletek sikerét. A termelési értekezleten beszélik majd meg a earonkövetkező feladatokat, itt mondják el a dolgozók, hogy milyen javaslatokkal segítik a szakszerve- ,zeti munka és a termelés menetének megjavítását. A szakszervezeti tagság már készülődik az őszi szakszervezeti taggyűléseikre. A taggyűléseken egészítik majd ki a hiányos üzemi bizottságot és minden 300 tag után egy megyei küldöttet választanak, ahol ennél is több a tagok száma, ott két küldöttet javasolnak a megyei tanácskozásra. A december első felében sor- rakerülő megyei választmányi ülésen választják meg az országos küldötteket; A megbeszélésen számos hozzászólás hangzott eh A kádárok hazájában Mikor az ember kezébe veszi az aranyos színben csillogó, borral telt poharat, legelőször is a szőlőtőkére gondol, mely a fürtöt termette, aztán meg az édes mustra, melyből kiforrt a bor. Arra már kevesen gondolnak, hogy kádárra is szükség van. Nélküle se szüret, se présház, de még csak pince sem létezhet. Egy szó, mint száz, a kádárnak is sok köze van a borhoz. S hogy ez a valóságban így van, annak a mecsefcnádasdi kádárok is tanúi lehetnék bárki előtt. Jó bortermő vidék a határ —nem ma, már félszázada is az volt — s a szőlősgazdák mellé odatelepedtek a kádárok. Eleinte nem voltak hivatásos mesteremberek. Amolyan két- lakiaík csupán, akik télen megvettek két-három öl fát. A hosszú estéken ki faragták, megmunkálták, s mikor eljött a tavasz, félrekerült a szerszám és kint dolgoztak a határban. Szántottak, vetettek, mint más parasztember, össze! újra fűrész, szekerce meg gyalu váltotta fel az ekeszarvát. S mire szüretre indultak a szőlősgazdák, új hordókat kínálták nekik az alkalmi kádárok. De nemcsak az évszak, hanem az évek is válogatták, mikor, mennyi kádár dolgozott a faluban és főleg mennyi hordó készült Erre legjobb feleletet a kalendárium adott. Ugyanis hosszú évtizedeken át 'megfigyelték, hogy a „magas esztendők”, melyek 6, 7, 8,9-es számra végződnek, jó szürettel kecsegtetnek. Ilyenkor mindig fellendült a kádáripar; Mikor meg jöttek az „alacsony évek”, még a fűrész foga is be rozsdáit egy- némelyiknél. Negyven önálló kádármester élte így életét Mecseknádasdon egészen 1951 szeptemberéig. Ekkor alakult meg a kádárszövetkezet. Kilencen voltak, Aligha takarékosság Vontatottan halad a termelőszövetkezetek műtrágya Igénylése. A* őszi munka már a küszöbön van, az igényelt mennyiség jóval kevesebb, mint tavaly. . Amíg a mohácsi járás termelőszövetkezetei egy kát. hold főidre átlagosan 47 kiló műtrágyát kérnek, addig a szigetvári és sely- lyei járásban mindössze 17 kilót. Aligha véletlen, hogy a termésátlagokban idén is a mohácsi járás viszi el a pálmát. Ezt nem utolsósorban a felhasznált műtrágyából kapták. Talajerő nélkül több termés nem létezik. Aki több mező- gazdasági terméket akar, jobb talajerőt kell biztosítania. Van-e, aki nem akar többet? Hát ezért furcsa a takarékosság, ami a műtrágyával tapasztalható. Tizenharmadik havi fizetés így rögződött már a bólyi traktorosok agyában is a nyereségrészesedés. Mert akarnak részesedni, és hogy az akarásból valóság is legyen, mindent el is követnek. — Majd kilencszázezer forint készpénzkészletünk volt munkát kell elvégeznünk, hogy egyáltalán élni tudjunk? Hétmillió 616 ezer forintos forgalmat kell lebonyolítanunk! — Ez bizony nem gyerekjáték! — jegyzem meg és azután érdeklődöm, hogyan sikerült a tavaly még ráfizetéses | augusztus 31-én a bankban — gépállomást nyereségessé ten- * újságolta a főkönyvelő, Sáf- ni, olyan nyereségessé, hogy rány István elvtárs. I — Pedig az államtól ka♦ pott mintegy 600 ezer forint | hitelt is visszafizettük — teszi | hozzá a főagronómus, Gyenis : Jenő. i — Tavaly mennyi vott a ♦ jövedelmük? I — Jövedelmünk? — és ne- l rétnek —* 560 ezer volt a vesz♦ leségünk. Ezt a veszteséget az ♦ állami költségvetés fedezte, i tehát könnyen beszéltünk. De ♦ most? Abból kell megélnünk, I amit keresünk, mert a gépállo- : más önálló pénzgazdálkodást ♦ folytat. t t— És tudja mennyi értékű máris több mint 800 ezer forint készpénzük van. Amint hallottam, 877 ezer forint nyereségbefizetésre volt tervezve a gépállomás, ennek ellenére felajánlásként egymillió 20 ezer forintot akarnak befizetni az államnak. — Jól hallotta — jegyzik meg és hozzáteszik, hogy az egymillió 20 ezer forintos nyereségbefizetésen felül még legalább félmillióra szeretnének szert tenni. Ebből a félmillióból lenne a tizenharmadik fizetés. A nyereséges gazdálkodás fó okait a következőkkel magyarázzák: Hta isit URH-adás Pécs városának utcáit járva, a házak tetején egyre-máera különleges felépítésű antennákat láthatunk. A legújabb típusú rádiókészülékek az ultrarövidhulláim! vételre i6 alkalmasak és ezek a különleges antennák az ultrarövidhullámok vételét segítik elő. Amióta Pécsett ultrarövidhullámu — röviden urh. — kísérleti adó is működik, a rádiótechnikának ez a fiatal hajtása fejlődésnek indult. Mi előnye van az ultrarövidhullámu rádiózásnak? Azoknak, akik hallottak már ilyen rádióadást, e kérdésre nem kell feleletet adni, any- nyira nagy különbség van közép- vagy »övidhullámu és az ultrarövidhulláim! adás minősége között. Számos műszaki követelmény írja elő azt, hogy a korábban üzembeállított rádióadók a legmagasabb zenei hangokat ne sugározzák ki. így a rádiókonstruktőrök nem is törekedtek arra, hogy a vevőkészüléket ezeknek a hangoknak a visszaadására képessé tegyék. Ennek következtében, a közép-, hosszú, vagy rövidhullámon közvetített zenéből hiányoznak a magas hangok, a zene kevésbé plasztikus. Az ultrarövidhullámon dolgozó adóállomások a legmagasabb hangokat is kisugározzák és számos újszerű eljárás alkalmazásával kifogástalan zenei élvezetet nyújtanak; Az urh, vételre alkalmas rádiók két-három hang szóróval készülnek, külön mély és magas hangszabályozóval vannak ejjótva és így tökéletes hang- visszaadásra képesek. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nincs különbség a hangt- versenyteremben és a rádióban hallott zene között. De ezenkívül, az urh. adás vételét légköri és elektromos zavarok nem befolyásolják. A TTIT ízelítőt kíván nyújtani az urh. rádiózásból. Ezért felkérte a kísérleteket vezető szakembereket, hogy egy előadás keretében mindenki által érthetően ismertessék az ultrarövidhullámu rádiózást ér. azok számára is, akik az ilyen vételre alkalmas készülékkel nem rendelkeznek, tegyék lehetővé a kísérleti adás meghallgatását. A pécsi urh. adó kísérleti jellegéből és a kezdeti nehézségekből következik r.z, hogy nem nyújtja még mindazt az előnyt, amit az urh; rádiózás nyújtani képes, de minden bizonnyal alkalmas lesz a bemutató arra, hogy a hallgatóság az urh. rádiózás távlatait megismerhesse. A bemutatóra szombaton délután 6 órakor kerül sor a TTIT klubjában. Az ultrarövidhullámu rádiózásról szóló előadások után a Magyar Posta pécsi urh. kísérleti adásában részleteket mutatnak be Verdi: Trubadúr című operájából. Első helyen a normális llétszám-kialakítást említik '.Tavaly például 220—240 ember ;dolgozott a gépállomáson. Az • idén, a racionalizálás után, i mindössze 120—130 embert fog- llalkoztattak. Tavaly a nyári • idényig egymillió 900 ezer'forintot fizettek ki. Idén ugyan- sebben az időben mindössze t egymillió 400 ezer forintot vit• tek el a dolgozók a borítékban. | Tehát 500 ezer forinttal keve- tsebb bért fizettek ki az idén, }mint tavaly. De lássuk csak, > hogy valóban ésszerű volt-e az 'ésszerűsítés, nem hiinyzanak-e •az elbocsátott emberek? Tavaly a gépállomás augusztus 31-ig 220—240 dolgozóval ! 44 ezer normálholdnyi munkát végzett. Idén 120—130 ember- : rel 33 ezer normálhóidat, tehát ifi ezerrel kevesebbet, és mégis [ez az eredmény sokkal jobb- inak mondható, mint a tavalyi. Hogy miért? Tavaly ugyanis lényegesen jobb körülmények | között, nagyobb termelószövet- : kezeli területen dolgoztak — és lakkor még nem volt a gép- I állomás körzetében, egyetlen :Zetor sem, most meg tizenkettő van a termelőszövetke- Izetek tulajdonában. Másodiknak az anyag-, alkatrész-, üzemanyagfelhasználást említik. Azt mondják, hogy amióta állandóan ugyanaz az ember ül a gépen, kisebbek a költségek, mint akkor voltak, amikor majdnem minden gépen volt egy váltótárs is. Előveszik a tavalyi és az idei számokat. Az üzemanyag fogyasztás majdnem azonos a tavalyival, egy-két százalékkal talán kevesebb, de míg tavaly ugyancsak augusztus 31-ig 500 ezer volt a javítási anyagfelhasználás, addig az idén mindössze 400 ezer. Ebben a 400 ezerben benne van az a 100 ezer forint értékű gumi is, amit az idén vásároltak — tavaly kevés gumit kaptak és így majdnem minden gépre az idén kellett beszerezni. A harmadik ok az, hogy összeszedték az eddig roncsnak minősített, szanaszét heverő kisgépeket: silótöltőket, Zetoros fűkaszákat, rendsodrókat — azelőtt csak ócskavasnak adhatták volna el — kijavították azokat és eladták a környező termelőszövetkezeteknek. Ebben a három dologban látják a nyereség okát, különösen hangsúlyozva a normális létszám-kialakításnak a jelentőségét. Mert ennek az intézkedésnek a hasznát nemcsak az állam, hanem maguk a dolgozók is érzik, hisz az idén — új bérezést vezettek be a gépállomásoknál — több mint száz forinttal, a tavalyi 1350-ről 1458 forintra emelkedett a traktorosok havi átlagkeresete. Az ember már szinte el sem hiszi, hogy az örökké veszteséges gépállomások egymásután nyereségesek lesznek. Pedig így van Bolyban és több más gépállomáson is. — Lehetne még jobb eredményt is elérni — teszi hozzá a főkönyvelő. — Az emberek még inkább törekednének, ha tudnák, hogy a nyereségből mi illeti meg őket. Mert annyit már hallottak: ha jól dolgoznak, ha lesz nyereség, akkor lesz tizenharmadik fizetés is. De azért nem ártana mindezt már rendeletben is kimondani és meghatározni, hogy ennyi és ennyi nyereség után ennyi és ennyi nyereségrészesedés illeti a dolgozókat, Igaza van Sáfrány elv- társnak. Bízunk benne, hogy• hamarosan erre a felsőbb szer-1 vek megadják a feleletet, de hamar szaporodtak. Ma már 42 kádár dolgozik a szövetkezetben. Valamennyinek ez a főfoglalkozása és szépen megél belőle. Szépen? Urasan. Knipl János például júliusban 2105 forintot keresett. Ha nincs is minden hónapban ennyi fizetése, de az 1800-at átlagosan megkapja. Az utóbbi években nagyon fellendült a kádáripar. Egyrészt kevés a mester — szövetkezet csak öt van az egész országban —, másrészt igen nagy külföldön a kereslet a hordók iránt. A kereskedelmi szervek bármilyen mennyiségben hai- landók átvenni hordót, annyi a megrendelés a határon túlról. Rövid időn belül 1000 darab 25 literes hordót és 300 hektós űrtartalommal nagyobb fajtát kell leszállítaniuk. S hogy a jövőben növelhessék a szövetkezet kapacitását, új üzemet akarnak építeni. A költsége félmillió forint lesz. Az iskola mellett építik maid fel a korszerű, minden tekintetben gépesített kádárüzemet, s akikor jöhet a megrendelés, akár kétszer ennyi is. Beszélgetés Pákolitz Istvánnal Pákolitz István ismert költő új verseskötetén dolgozik. Megkértük a költőt, beszéljen a készülő műről. — Először talán arról a verseskötetről szólok, amely már készen van. Ennek a kötetnek megjelenését az ellenforradalom hátráltatta olyannyira, hegy még a mai napig sem került a könyvesboltokba. A könyv már nyomdában van s a budapesti Magvető Könyvkiadó augusztusra ígérte a megjelenést. De nemcsak erről a „Szüret" című kötetemről bt szélhetek, hanem a Móra Ferenc Könyvkiadónál most lektorálás alatt lévő „Altató” című kötetről is, amely gyermekversekből, mondókákból, valamint verses mesékből áll. örömmel mondhatom, hogy nemrég sikerült új lakásba költöznöm, amely zavartalan alkotási lehetőséget biztosit. Jelenleg „Fény és árnyék” címmel gyűjtöm kötetbe azokat a verseket, amelyeket 194rt és 1956 között írtam s amelyek nagy része az elmúlt évek nem egyszer hibás kultúrpolitikájának következtében nem láthatott napvilágot. A kötetnék azért választottam ezt a címet, mert a versek igaz, hogy beszélnek életünk árnyas oldalairól, de hirt adnak a változó élet fényeiről is. Már pedig a kép fényből és árnyékból áll. Remélem, hogy ezzel a kötetemmel ez év decemberére elkészülök, hiszen közben egyrészt napi munkámat is el kell végeznem, másrészt nemcsak lírával foglalkozom, hanem „kirándulok“ más műfaj területére Is: példánl a budapesti rádió számára most kezdek egy rádiójáték, a „Király pantallója" című verses mesém megírásához. (—ray)
