Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-29 / 229. szám
2 NAPEÖ 1957 SZEPTEMBER *9 KZSZ-iaggyűlós egyetemen / Vegyes érzelmekkel ültem be szerdán délután a jogi egyetem KISZ-szervezetének taggyűlésére. Mit hallok, hogyan beszélnek majd saját és az ország dolgairól az egyetemista fiatalok? Itt is bólogatnak majd, amikor a KISZ jövőjét, munkáját összefoglaló tervezetekről kémek véleményt, javaslatot, mert „fönt jobban tudják.“ Minden tekintetben nagyon kellemesen csalódtam. Azok a munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok, akik beléptek a KISZ- be, nagyon komolyan és felelősen nyilatkoztak a szőnyegen forgó kérdésekről; szavaikból a szeretet, a szervezet féltése, jövőjéért való aggódás csendült ki. Nagyon nehéz körülmények között alakultak meg és kezdtek dolgozni. A közöny és a gyűlölködés áradata fogta körül a kis szigetet. Azóta jócskán meggyarapodtak és szinte minden nap „olvad a jég”, újabb fiatalok kémek bebocsátást közéjük. (Ezen a taggyűlésen is tizet vettek fel.) De hát jó lesz-e, hova fog ez vezetni? A kérdést a gyakorlat és az alkalom szülte: néhány hónapos munkájuk mellett megvitatták a KISZ országos értekezlete elé kerülő szervezeti szabályzatok — A tervezet szerint a KISZ tömegszervezet lesz — mondotta beszámolójában Pataki elvtársnő. — Ezt én is támogatom, de ne legyen nagylétszámú, ne léphessen be mindenei ■; 5 — Félő, hogy a DISZ sorsára jutunk — fejtegette Cya- ráki elvtárs. — A DISZ mechanikus gépezet volt, a nagy tömeg miatt nem lehetett foglalkozni a tagokkal. Ha most is tömeg szervezet lesz, nem válogatjuk meg, kit veszünk be, ugyanoda lyukadunk ki... Többen elismerték, hogy némi veszéllyel jár, könnyen beférkőzhetnek a karrieristák és azok, akik csak a tagsági könyvet hordják a zsebükben. Ugyanakkor azonban azt is megmondották, hogy a KISZ nemcsak a kommunista fiatalokat tömöríti, hanem mindazokat, akik elfogadják a párt vezetését, a szocializmus építését. — Falun például — mondotta Péter elvtárs — kevés a fiatal kommunista. Mi történjen a szimpatizálókkal, ne törődjünk velük, menjenek a maguk útján? Nem engedhetjük meg. A megalakulás utáni hetekben, hónapokban a jogi karon is „begubózott“ a KISZ- szervezet. Az akkori helyzetben, előbb szilárd, elvhű, jel- lemes elvtársakból és párton- kívüliekből álló magot hoztak létre, amelyik szocialista alapon egységet teremt. — Most már engednünk kell — mondották. — Jöjjenek mások is, szívesen fogadjuk azokat, akik dolgozni kívánnak a szocialista haza megteremtéséért, ■ — Ne a számokon mérjük, hogy egy szervezet milyen jellegű. A KISZ párthoz tartozó tömegszervezet, a párt politikája, határozata alapján dolgozik. A szervezetek majd megválogatják, kiket vesznek közéjük — hangsúlyozta Szeder elvtársi Milyen legyen a mérce? Fentebb már kifejtettek egykét feltételt, közben azonban hozzátettek néhány helyi „specialitást“ is. „Bukott tanuló nem lehet a KISZ tagja" — vélekedtek. S a taggyűlés nyomatékosan figyelmeztetett a szorgalmas tanulásra, mert elő fordulhat, hogy kizárják a hanyag tanulókat. Ugyanilyen hév és lelkesedés tüzelte a felszólalókat a diákszálló körüli nehézségek említésekor ,is. A jogászok a Pedagógiai főiskola „fogadott gyerekei“, néhány szobát átadott nekik és bizony, gyakori , a perpatvar. Nehéz a helyzetük. A taggyűlésen azonban elhangzott egy javaslat, amely az első pillanatban kivihetetlennek látszik. Társadalmi munkával, a város KlSZ-szer- vezeteinek, fiataljainak közreműködésével, valamint a minisztérium bizonyos anyagi hozzájárulásával építenének diákszállót. A kiszisták nem tudtak dönteni, bár ok nagyon szívesen dolgoznának az építkezésen. Ügy hírlik, hogy felsőbb pártszervek már foglalkoznak a műszaki dokumentáció elkészítésével, ebből majd kitűnik, érdemes-e törődni a javaslattal. Késő este fejeződött be a taggyűlés. Egy új időszak első lépését tették meg, amikor megválasztották a végleges vezetőséget, újoncokat, lányokat és fiúkat fogadtak meleg barátsággal közéjük és a taggyűlésen résztvevő bányászig ak képviselői révén kapcsolatot teremtettek a munkásfiatalokkal. Mindenki elégedett volt, magam is úgy búcsúztam el tőlük. (Bocz) Választmányi ülést tartott a MÉSZÖV A MÉSZÖV szeptember 28- án délelőtt 9 órai kezdettel választmányi ülést tartott, amelyen Nyúl Sándor, a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ igazgatója beszámolt a vállalatnak a közelmúltban kifejtett munkájáról. Elmondotta, hogy 1956. év folyamán a vállalat 10 millió 124 ezer forint veszteséggel dolgozott. Ebből a veszteségből mintegy 2 millió 200 ezer forint gondos munkával, fokozott ellenőrzéssel elkerülhető lett volna. — Elsőrendű feladatomnak tartottam a vállalat szervezeti felépítésének megismerését, a feladatköröket ellátó munkatársak képességeinek, rátermettségének, munkafegyelmének megállapítását; Ezek után a vállalat vezetősége úgy látta, hogy bizonyos személycseréket kell végrehajtani, a vezetőállásban lévők között, elzárni azokat a legfontosabb csatornákat, amelyeken keresztül indokolatlanul sok pénz elfolyt. A személyi feltételek biztosításával egyidöben végrehajtotta a vállalat a szükséges gazdasági intézkedéseket is. A vállalat új vezetői így fogtak hozzá a feladatok elvégzéséhez, illetve minden igyekezettel azon vol- előtt a társadalmi tulajdon vé- tak, hogy kiemeljék a válla- delme szent, és annak érdekélatot a több millió forintos ben minden tőlük telhetőt deficitből. Az eddigi jelek sze- megtesznek. A LOTTÓ 30. heti hivatalos nyereményiegyzéke Beérkezett 1,990.748 lottó- szelvény. Felosztásra kerül 2,864.622 forint, ötös találat nem volt. Négy találatot nyolc fogadó ért el. a nyeremény- összeg egyenkint 179.038 forint 75 fillér. Háromtalálatos szelvények darabszáma 1007, a nyereményösszeg 711 forint 25 fillér. Két találatot 39.768 szelvényen értek el és cgy-egy nyertes szelvényre 18 forint nyeremény jut. Ötvenkét családi ház építéséhez elegendő nyerstégla ÉVI TERVEN FELÜL rint munkájuk sikerrel is jár. A beszámoló után Dobokai Mátyás szebényi dolgozó paraszt, MÉSZÖV választmányi tag felszólalásában panaszolta, hogy a bányavidéki falvakban nincsenek földművesszövetkezeti boltok, így az ott lakó dolgozó parasztok elmaradnak a szövetkezeti mozgalomtól. Kérte, hogy ezekben a falvakban létesítsenek szövetkezeti boltokat is a népboltok mellet. Benkő Ferenc, a sellyei földművesszövetkezet elnöke a MÉK igazgatójának figyelmébe ajánlotta észrevételét. Ugyanis Sósvertikén a szakcsoport uborkát termelt, az első szállítmányt elindították a MÉK-nek. Erre táviratot kaptak a vállalattól, hogy a megérkezett uborka emberi fogyasztásra alkalmatlan. Benkő Ferenc szerint a szállítmány igenis alkalmas volt árusításra, és most kéri a MÉK vezetőjét, hasson oda, hogy hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő, mert ezzel megkárosítják a helyi föld- szöv. tagságát. Szabó József elvtárs, a szigetvári pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a MÉK-nél is, de a földművesszövetkezeti boltokban is olyan embereket állítsanak kulcspozícióba, akik Bíró Sándor — a KPDSZ elnöke — elmondotta, több panasz érkezett a szakszervezethez, amelyek szerint a vállalat vezetői nem megengedett hangon beszélnek a dolgozókkal és ennek eredményeként, nagyfokú félelemérzet uralkodik az elbocsátásokat illetően. Szó sincs arról, hogy azokat, akik megérdemlik, ne bocsássák el a vállalattá^, de semmiképpen sem lehet a vállalat becsületes dolgozóinak túlnyomó többségét büntetni azért, mert egyesek deficitbe verték a vállalatot. Máy József elv társ, az MSZT küldötte felszólalásában elmondotta, örömmel értesült arról, hogy a MÉK révén javult a piac ellátása. Fekete Sándor dolgozó paraszt kifogásolta, hogy a MÉSZÖV vá-. lasztmányon kevés szó esett azokról az emberekről, akik a földművesszövetkezeti mozgalmon belül a társadalmi tulajdon ellen bűncselekményeket követtek el. Ezután még több felszólalás hangzott el, amelyekre a MEK igazgatója választ adott.. Második napirendi pontként Kabács elvtára, a MÉSZÖV termeltetési oszt.-naic vezetője tartott beszámolót, majd a felszólalások után Fodor Imre elvtárs, a MÉSZÖV igazgatója mondott záróbeszédet. A gyártott téglák rossz minősége, az agyag szennyeződése miatt beszüntették a Szigeti úti téglagyár üzemeltetését. A gyár tervének teljesítését a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés másik kilenc üzemének dolgozói vállalták magukra. A mintegy 600 ezer téglából szeptemberben már 300 ezer elkészült, a másik részt is hamarosan legyártják, mégpedig terven felül. Az egyesülés dolgozói már valóban „terven felüli” munkát végeznek. Szeptemberben ugyanis már befejezték évi nyersgyártási tervüket, sőt terven felül annyi nyerstéglát : készítettek, amennyi ötvenkét összkomfortos családi ház építéséhez elegendő. Ha a munka üteme nem lassul, év végéig a meglévői másfélmillión kívül még négy i és félmillió nyerstéglát gyár-] tanak, ami már nincs az elő-] irányzatukban. Égetési tervüket tíz millió- i val teljesítették túl a barma- ] dik negyedévben. Még hat-] millió téglát kell égetniük] ahhoz, hogy évi égetési tér-] vüket befejezhessék. Számítások szerint október végéig; erre is sor kerül. Az egyesülés dolgozóinak j szorgalmát más — fülnek ta- ] Ián még sokkal kedvesebb —i számok is jelzik: április 1-től] augusztus 31-ig 1,162.000 fo-] rint többletnyereségre tettek] szert. Ezek szerint az ebből j levonandó tíz százalék vál-[ lalatfejlesztési alap összegén] kívül is meglesz a tizenhar-: módik havi fizetés! Megjutalmazták a legjobb eredményt elért gépáilomási dolgozókat A földművelésügyi minisztérium gépállomások főigazgatósága a tavaszi és nyári összevont kampánytervek teljesítésében kimagasló eredményt elért megyei gépállomási igazgatóságokat, gépállomásokat, brigádvezetőket és traktorvezetőket jutalomban részesítette. A brigádvezetők országos versenyében 30 brigádvezető teljesítette az előírt feltételeket. Közülük tízen kaptak jutalmat. Ezek között Kovács Bálint (Palotabozsok) 1500 forintot. A traktorvezetők országos versenyében a 45 kiváló eredményt elért traktorvezető közül 10 kapott jutalmat, köztük Fcrnbach Antal (Szcntlő- rinc), Miltner Ferenc (Falo- tabozsok) egyenkint 1500 forintot. Új nyereménytárgyak a lottó jövő heti jutalomsorsolásán A lottó jutalomsorsolását bér 4-én, a Goldberger Textil- mindem hónap elején nagy ér- művek művelődési otthonában deklődés előzi meg. Az októ- megtartandó jutalomsorsoláson sok új myereménytárgy is szerepel. Többek között négy, Állami gazdaság ? ~_^.in36s **• Még egy évvel ezelőtt Is ez volt a köztudatban. Lépten- nyomon hallották az emberek az elfolyt milliókat; Okáról nagyon kevés került nyilvánosságra. Ma is lehetne még vitatkozni az okokról, az okok okairól, az értékesítési rendszerről, stb. Egy azonban tény: sok kárt okozott az az irányítási rendszer, amely az állami gazdaságoknál meghonosodott. A nagyüzemi gazdálkodás példáit kellett volna látnia bennük minden parasztnak és mindenkinek, akinek valami kis köze van a mezőgazdasághoz, s kevés kivétellel csak ráfizetést látott. — Mert arathat igen szépen az állami gazdaság kombájnja, forgathatja a földet a sztali- nyec, alkalmazhat egy-egy termelési ágban bármilyen modem eljárást, az emberek végül mégis Jtzt kérdik: „és mennyi az évi nyereség?" Mikor meghallották, összecsapták kezüket és hitetlenkedve mond ták: — Hogyan? Amikor uradalmi földek voltak a gazdaság földjei, jól megélt belőle nem is egy földbirtokos? Sőt! Még gazdagodott is. Most meg ráfizetünk? S mert az okokat nem ismerték pontosan, kikerekítették a maguk véleményét a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságról általában; Eszterhay Sándor, a siklósi gazdaság igazgatója azt mondja: — Hajmeresztő dolgok történtek — és kapásból mondja emlékeit gyulapusztai igaaga« nuttiás UfixeUstäi milliós nyereség tóskodása idejéből. Itt 2160 k; hold területből 800—900 búzát termett, kukorica és árpa ösz- szesen 210 holdon volt. Viszont a gazdaság sertéstenyésztő célgazdaságként szerepelt. Az 1200 anyakocának, ennek szaporulatának és a süldőknek szükséges takarmány 30 százalékát tudták csak biztosítani. A búzát vagonba rakták Pécsbányiaren- dezőn, a központi kiutalásból származó árpát, kukoricát viszont kirakták, amely ki tudja melyik sarkából érkezett az országnak. Volt olyan év, hogy 200 vagon takarmányt szállítottak Gyulapusztára. — Vagy a másik — folytatja és kiderül: Gyulapusztán 0.7 kát. hold földre jutott egy számosállat, Siklóson viszont 6 holdra egy- Aki ért a mezőgazdasághoz, jól tudja, mit jeleni e két példa; így volt Hát nem hajmeresztő? Az ember képtelen elképzelni, hogy miféle meggondolások vezették azokat, akik így terveztek valamelyik szépen politúrozott íróasztal mellett a minisztériumiban; Megnyugtató, hogy mindez már elmúlt, vagy rövidesen elmúlik. «Z2 ezer kaptak, mo6t éppen kilencet, de ebből egy Siklóson tárgytalan, mert rizstermeléssel nem foglalkoznak. A nyolc pedig következő: mennyi gabonát kell beadni az államnak, mennyi cukorrépát« rostient, bort. mennyi tejet, hízottsertést, süldőt, vágó- és hízottmaxhát. Mekkora területen termelnek búzát, hány tehéntől nyerik a tejet, a bort hány hold szőlőből? — Ez nem érdekli már a minisztériumot. Ez az igazgató, a könyvelő, az agronómus dolga. Gazdálkodjanak. Minél kisebb területen termelnek többet, annál jobb. Még abban sincs megkötve a kezük, hogy a kötelezően előírt termékek között változtassanak, megbeszélve a vezető szervekkel. És ez méginkább segíti a tájjelleg kialakítását. Ez évben 901 kát. holdról vágtak kenyérgabonát a Siklósi Állami Gazdaságban. Jövőre? Csak 602 holdról- Ésfo- gadkoznak, hogy meg termelik ugyanazt a mennyiséget, mint a kilencszózon, ha::: mert az időjárásnak is van „némi köze” az egészhez. Hogyan? Olyan talajba vetik, amelyikben a búzának megfelelő elő- vetemény volt, s nem sajnálják majd a műtrágyát sem. 1958-ban már nem termelnek cukorrépát, mert „nem fekszik“ nekik, viszont az idei 40 hold helyett 100-on termelnek jövőre lent A pillangósok vetésterülete jövőre majdnem megháromszorozódik, a kukorica vetésterületét csökkentik, de az őszi árpáét emelik. 15 kát. holdon szőlőoltvány telepet létesítenek, 17 holdon szólót telepítenek, de ha kapnak elegendő oltványt még. húsz holdat a tizenhéten felül. — Gyürűspusztára pedig 200 holdon gyümölcsös kerül; Ez utóbbi helyén eddig borsó termett, burgonyát, répát ültettek nem sok eredménynyel és nem kevés pedig, ki tudja, hány kishaszombérlő kezén megfordult parcella, állami tartalékföld volt. 500 kát. holdat viszont leadott az állami gazdaság. Jó lesz birkalegelőnek a községi szakcsoportnak, mert erre alkalmas a terület így alakul át a növénytermelésben a gazdaság arculata- Jellege gyümölcs- és szőlőtermelő lesz. Lesz állat is. Csak itt is tesznek egyet-mást. A csikótelep már nincs meg, jnert sokat ráfizettek. Helyébe 100—120- szal emelik a tehénállományt. A benkshirei tenyészetüket szántén felszámolták, helyette fehér hússertést tenyésztenek, amit bel- és külföldön szívesen megvesznek. Céljuk, hogy mielőbb 3 kát. holdra jusson egy számosállat Ezzel kerekedik ki igazán a tájjelleg és válik a gazdaság szőlő- és gyümölcstermelővé, állattenyésztővé. Ez még nem holnap lesz, mert az újtelepítésü szőlő majd tavaszhoz három övre fordul termőre, meg a gyümölcsös sem hoz jövőre termést De lesz. És ez ami jő, ami jólesik, mert ilyesmit — ahogyan mindezt a siklósiak és minden bizonnyal más állami gazdaságok is csinálják, — egy évvel ezelőtt még nem lehetett tenni. Mindez szépnek \ **** ■' i r ■ „zik, de mi van azzal a milliós ráfizetéssel, hány évig kell még várni a nyereségre? Siklóson, ha minden jól megy, azaz pontosabban a várakozásnak megfelelő eredményű lesz a szüret, az úgynevezett általános költségeket (amiben benne van az itatóspapírig a fizetésektől kezdődően minden), továbbra is csökkenteni tudják (nem a fizetéseket), akkor már nem kell várni. Már idén nem lesz veszteséges a gazdaság, pedig tavaly volt néhány millió a ráfizetés. S mindez egy év alatt tűnik el, mert önállóbbak lettek, mert rendezték a jogos bérkérdéseket, mert megszűnt a szakemberek csömöre, mert eltűnt a bürokrácia. S mindez egy év alatt. Hogy jövőre és azután hány millió forint nyereséggel zárja a gazdasági évet, előre jósolni nem lehet, de minden bizonnyal jónéhány családi ház ára kitelik majd a nyereségből. Egyszerűbbé tették az irányítást, ők egyszerűbbé teszik az értékesítést. Értékesítésükből végleg kikapcsolnak minden közbeeső kereskedelmi szervet, csak a minisztérium kereskedelmi irodájával kötik üzleteiket. Senki, egy közbeiktatott szerv sem csapja hozzá a maga hasznát a gazdaság termékeihez. Ez megint hasznot jelent — az egész társadalomnak. Néhány év és más tudat kerül e téren is a közvéleménybe. Állami gazdaság? — Milliós nyereség..: Kászon József oldalikocsis Pannónia motorkerékpár, tíz, lemezjátszóval egybeépített rádiókészülék, étkészlet, holland porszívó, tíz svéd villanyborotvakészlet. A főnyeremény ezúttal is egy két szoba hallos öröklakás, a legnagyobb nyeremények pedig: a garzon öröklakás és Wartburg személygépkocsi. A Lottó Áruházban beváltható ötezer forintos utalványok száma is jelentősen megnövekedett: negyven i'von utalványt sorsolnak ki. A jövő heti tárgy-nyereményhűzáson a 28. játékhét szelvényeit sorsolják. A kecskeméti Hírős Napok Szombaton kezdődött Kecskemét hagyományos ünnepe, a Hírős Napok programsorozata. A városi parkban mintegy háromezer négyzetméteren elhelyezkedő kiállítás díszes pavilonjai között már a korai órákban nagy tömeg nézelődött s a délelőtti ünnepé’yes megnyitóra több ezer főre sokasodott. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében üdvözölte Kecskemét lakosságát és megnyitotta a Hírős Napok-at. Időjárásjelentés Várható időjárás vasá nap estig: felhőátvonulások, több helyen eső. Időnkint élénk nyugati-északnyugati szél. A? éjszakai lehűlés a déli megyékben mérséklődik. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 6—9, a legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 14—17 fok között.
