Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-26 / 226. szám

2 N A P t0 1057 SZEPTEMBER 2* 1 Szimpatizánsok, szimpatizáns gyűrű A porcelángyári példát fa­Ma már kevésbé kell bízó- pett szimpatizáns útja nagy nyítgatnunk, hogy a pártonkí- vonalakban. Vájon helyes-e vilii volt MDP-tagofc többsége egy suba Iá vonni a karrieris- nem ellenségünk. A legutóbbi tóval, akit köpönyegforgató­pécsi városi titkári értekezleten nak, napraforgótermészetűnek, például már lehurrogták azt kaméleonnak, s ki tudja még az elvtársat, aki ezt hangoztat- minek neveznek, akire undor ta. Inkább a. szimpatizáns és, Wie- vüágoí hogf nétaf MSunk ^tamfvefpapp ^Józ^ffTeí rista jelzők összekeverése vó,g;iuk a fat> h,a ezt ,ten" vehelyi népfront elnöke Dél­------------------------------------n^k- vmmde" oly?n dául az egész falut partonkivulit, aki a párt pohti­lun is követni lehetne, a népfrontbizottságuk újjászer­vezésénél vagy kibővítésénél. A tapasztaltak szerint a pár- . , , . , ... , . tonkívüli becsületes MDP-ta­™ „ír"..?'!'" „Sít", «* * m*m aktívan dolgozik A Budapesti Kamarakórus vendégszereplése Pécsett „A lelki gazdagodás hatalmas tárházai ered­nek a zenéből. Azon kell lennünk, hogy mi­dnél többek számára megnyíljanak." (Kodály) A Budapesti Kamarakórus együttese ezt a ne­mes, zenei köznevelést szolgáló célt ápolta va­sárnap délután és este — sokrétű, igényes műsorával és magas színvonalú előadóművé­szetével a KISZ és Szakszervezetek Dokto’ Sándor Művelődési Házában. Műsorán madri gálok, népdalkórusok, opera és klasszikus operettrészletek szerepeltek. A különböző számokat tökéletes énektech­nika, könnyed, érthető szövegmondás, a szó­lamok külön-külön egyöntetű hangszíne, okoz gondot, pártonkívülit, aki a párt poíiti- ga^a a ?anác:f ^segítségével i LamoK Kuiun-rnuon egyonieiu nangszme, , kajával szimpatizál, szimpati- amikor a pártszerveze4 iavas-- yOVüttesen pedig kiegyenlített hangzása, s ré­vüli volt MCPb^ffin zánsriak nevezhetünk tehát Iatára orvosi lakás építésér<5i J rnély átéltség jellemezte. Az együttes Pé volt MDP tagokról leven azokat is, akik nem voltak az vni* \ esett is igazolta, hoav az ország eavik leaiobl különösen falun. A A szimpatizáns szó szó ugyanis, a legtöbbször ez MDP tagjai, jut eszünkbe és ilyenkor gyak­ran tapasztaljuk, hogy meg­bélyegző értelemben használ­ják az előbbit is vagy egy suba alá vonják a kettőt. Pedig már hanem annak a a kimondott szóból is érzékel­volt szó. A pártonkívüli becsületes tehát volt MDP-tagok legjobbjai a ■ porcelángyárban részt vesznek nem megbélyegző fogalom, a pártoktatásbar» is. A vasasi Petőfi-akna pártszervezete úgy kifejezése, számítja, hogy a legjobbak né­hető. hogy távolról sem jelen- So? á11 3 .He­tének egy fogalmat párthoz, mint mások. loltség mércéjét is. Ez is he­Vegyük először is a szlmna A szimpatizánsok közül is a lyes elgondolás. Természetesen tizáns személyét, tipikus útját becsületes volt MDP-tagok a nem tagtoborzásról van itt szó állítsuk párhuzamba egy álta- legfontosabbak a párt szórná- - hiszen ez ismét a szimpáti­ánk elképzelt kommunista út- ra- Számításba kell ugyanis zánsok bedzönlésére és a part iával lev látiuk moi? a vennünk, hogy ezek az embe- felhígulására vezetne —, ha­könnyebben, hogy mi Is a kettő ^ck taggyűlésre jártak, több- nem aiTÓl, hogy e volt MDP- közötti különbség kevesebb pártmunkát végeztek, tagok kozott több száz o.yan Tegyük fel, mindketten 1948- nagyobb _ részük részt vett a elvtársat találunk a megyé- ban léptek a pártba, mindkét- pártoktatásban stb. Tehat so- ben, akik már 1945-ben beiep- ten lelkesen dolgoztak és ké- kat, nevelődtek, jobban hozza- tek a pártba.- Mindez csak néhány lehető­ség arra, hogy pártszervezeteink körül erős szimpatizáns gyűrűt épit- sünk ki. , esett is igazolta, hogy az ország egyik legjobb kamaraegyüttese s méltán képviseli zenekul­túránkat a közeljövőben külföldön is. Igen szép volt Lassus: Visszhang, Zsoldos: Szerenád című madrigálja, Certon: Víg nótá­ja és Kodály: Esti dal-a. Nagy sikere volt Éber Pálma operaénekes■> nőnek, aki kiforrott, árnyalatokban gazdag '<o lóra túr szopránjával és bájos színészi meg- Jelenítő erejével nagy ígérete operaművésze- ‘ünknek. Gondolunk itt elsősorban a Sevillai borbély Rosina áriájára és a Kék Duna ke­ringő szólójára. A kórustagok — Komáromi Vali, Kiss Eta, Borlay Zsuzsa és Szabó Tibor 'valamennyien a Rádió szólistái) teljesitmé- nye is dicséretes. Dr. Paulovits Géza kórus­vezető szakavatott tudással dirigálta együtte­sét. A zenekíséretet a nemrég lezajlott mün­cheni zenei versenyen harmadik dijat nyert fiatal Peskó György zongoraművész látta el kifogástalan alkalmazkodással, gazdag szín- árnyalással. A közönség nagy ünneplésben ré­szesítette a művészeket. Sajnálatos, hoav vá­rosunk komoly zenét kedvelő széles tábora viszonylag gyér számban jelent ‘meg e szép hangversenyen. DR. VARSÁNYI LÁSZLÓ \A szállítási értekezlet hatásaként javait a vasút szállítási munkája sőbb, a hibák hatására, mind- sz°kt?k a közösségi élethez, ketten vesztettek kedvükből. P?JíVkaikl,§.képzettebbek, A szimpatizáns azonban nem- e i?^,rP látók azoknál, akut csak a kedvét, hanem a hitét mindig rrirtonkívilliek voltak, is elvesztette egyszóval közelebb állnak a A kommunista októberben - Párthoz. Ezért mondjuk nem ha csak tudott — szembeszállt egyszer, hogy a sZimpatizansok az ellenforradalmárokkal, a befogadása helyett (mmt az el- . szimpatizáns általában hallga- múlt években tettük — rosszul) A^azdagjis változatos ^ élet | tott — esetleg megtévedt, s volt néhány helytelen kijelen­tése. — Nekünk sem segített, viszont az elienforradalmáro- kat sem támogatta. Két hete tartották meg Pé- ményeként rendet teremtett a esett azt az emlékezetes szál- raktárban. Elszállították a re- lítási értekezletet, amelyen a keszeket, eltávolították a rom- pécsi vasútigazgatóság vezető- lőtt zöldségféléket. A raktár je felsorolta a vasút és a szál- jelenleg tiszta. A MÉK-kel líttató felek hibáit, s máris most már csak abban akad kézzelfogható eredmények ta- hiba, bogy a megrendelt ko- nasztalhatók a vasutasok és a esi kat gyakran lemondják, sokkal többet felkínál majd, építsünk M erős szimpati- a lényeg az, hogy ne csak a záns gyűrűket a pártszerve- pártonkívüli volt MDP-tagok ;---------__ többségének becsületessegét1 ze tek köre, hangoztassuk, hanem támasz-' kodjunk is rájuk mindennapi1 A kommunista november elsősorban is a becsületes volt gyakorlati munkánkban.------------------------------------MDP-tagok részvételével. 4-e után szinte elfelejtette Az elmúlt hónapok bizonyít ’zállítók közös munkájában. — A leglényegesebb, amit’ ennek érdekében tettünk — tájékoztat Sólyomvári János, kereskedelmi főnök — hogy azóta felkerestünk néhány vál­lalatot és a szállítást előadók­kal személyesen is beszélget­tünk. A MÉK, a látogatás ered­futott egy vonat, az csak 6—7 óra múlva került rakodó­vágányra. Ez a várakozási idő, most felényire csökkent. Sok baj adódott abból is. ha egyes vállalatok „nem fo­gadták“ szombat délután és vasárnap, érkező áruikar \ FŰSZERT, a Vegyiarvag Nagykereskedelmi Vállalat a Borforgalmi Vállalat most va- sőt el is hiányzik munkájukból a terv- szerűség. Szombaton reggel pótigényléssel rendeltek két kocsit paradicsomszállításra, sárnap Is fogadja, Délutánra egy kocsit már le- szállítja az árut. mondtak, holott azolg, szak­nyelven már „ki voltak állít­va.“ Érthető, hogy az ilyen esetek felesleges többletmun­kát okoznak a vasúton, nem Az elszállítást azért kell külön hangsúlyozni, mert egyes vállalatok, mint ''dául a Parketta-üzem és a 1 sz. Mélyépítő Vállalat a vasút minden régi fájdalmát és megtízszereződött ják, hogy a gyakorlatban már J erővel jelszót. Pártszervezeteink több- {Tíz forintfnl olcsóbb les* vetette magát a küzdelem- sege még csak ott tart, hogy a becsületes volt MDP-tagokat a sah és árpa is szólva arról, hogy az üres rakterületét saját, szabadtéri kocsikra más .vállalat is igényt tartana. Vasárnapi rakodásról szó 'em lehetett azelőtt. Most né­hány Vállalat vasárnapi rako­dást Is vállalt. A Cementáru- rakással kidobva a kocsikból, i :pari Vállalat Nagykanizsára ß legkevesebb, 25—30 vagonra ) -zállítandó mozaiklapoknak való ^rönkjük vérmezen kívül raktárnak tekinti, s megren­delt anyagait nem hajlandó onnan elszállítani. A Parketta üzemnek legalább tizenöt va­gon deszkája lett kényszerki­be. a szimpatizáns töpren- nem ellenségének, hanem mun- I gett s továbbra is semleges kás- vagy paraszttestvérér.ek J------------------------------------tekinti. Egyre több azonban at a,,,,a *•**» —--------------­ma radt. jó és követésre méltó kezde- { takarmánygabonának: az árpa nak saját Jól felfogott érdeke, f :;;e" %órés7á™V\kár%”ovábbl- építő Vállalatnál már á’-ufor­ményezés is. A porcelángyári J és a zab felvásárlási ára tíz Hogy még a felvásárlási ór ;ani--és tovább A MÉH galmi korlátozást kellett el­A kommunista sohasem vesz- pártszervezet kezdeményezésé- $ forinttal olcsóbb lesz. Ez azt csökkenése, előtt értékesítse f ‘ . „Ti «.fco ' 'rendelni,' mert‘még a vc?eb­dást,, s most még a Sörgyár ben érkezett anyagokat «ein „tervezését” várják, mielőtt szállították el a vasútról A végleg összeállítják a vasár- vasutasoknak ez az elve' .Ha é napi rakodást listát. egy vállalat ma kirakja, tekinti. Egyre több azonban aj Október elsejétől kezdve a nak és .ezért....parasztságunk-r ,Tp“”P^kTtta- elszállításra. A ‘íí.v” sz. Mély­jó és követésre méltó kezde- ( takarmánygabonának: az árpa nak sajat Jól lclfogott érdeké, f .... ményezés is. A porcelángyári f és a zab felvásárlási ára tíz ' hogy még a felvásárlási árr sta sohasem vesz- pártszervezet kezdeményezésé-J forinttal olcsóbb lösz. Ez azt> csökkenése../előtt értékesítse* tette el hitét, a szimpatizáns re például újjászervezték a \ jelenti, hogy a Terményforgal- felesleges árpa és zabkészle most kezdi visszanyerni hitét, szakszervezeti nőtanácsot 'és J mi Vállalat az eddigi 210 fo- tét, legalábbis szimpatizál a párt több ilyen volt MDP-tagot vá- J rint helyett, a fenti takar- Itt említjük meg, hogy a politikájával. lasztottaik be. Igen aktívan \ mánygabonákat 200 forintért felvásárlási ár csökkentése a Ez lenne hát az át nem lé- dolgoznak ezek az asszonyok, \ vásárolja fel. sörárpára is vonatkozik. A Már zoldell az árpa Kedvez az időjárás, szánta­nak, vetnek a baranyai földe­ken. A pécsváradl járásban e hét végére befejezik az őszi árpa vetését. A járást tanács úgy értékeli, hogy ezen az őszön is ugyanakkora terüle­ten kerül földbe a mag, mint az elmúlt év hasonló Idősza­kában. Az időjárás azonban sokkal jobban kedvez, mint más években.­Ennek eredményeképpen a kátolyi. termelőszövetkezet 45 holdas tábláján már zöldell az őszi árpa. Néhány nap múlva végeznek a búza vetésével is. A mohácsi járásban 1030 hold őszt árpát, 31 hold búzát és tíz hold rozsot vetettek el. A korábbi évektől eltérően, idén sokkal nagyobb segítsé­get nyújtanak a járás gép­állomásai az őszi kalászosok mielőbbi elvetéséhez. bölcsődét, a gyermekváros fel- J valamint a piaci árak alakú építésére szolgáló téglajegye-1 lása teszi indokolttá. Mindé két árusítanak stb. ~ ~,tÁ*------------------------------­me glátogatják a betegeket, el-t A felvásárlási ár csökkenté- Tcrmcnyforgalmi Vállalat tc-\ 1____ : 1 „ nr. itnntvií nnnlrn7lt t e/.í orr írin! -JA Triilrn^ínn tnmnÁc fló4 nlrfnlinn ImvrluA 17 \ A r,ru, . „ ls el az áruját, hogy a A szállítok 1s elégedetteb- holnapi árunak legyen helyei“ lenőrzik az Üzemi napközit és \ sét az idei jó kukoricatermés, hát október 1-től kezdve azj bek lehetndlc a vasúttal. Jelen- ez nagyon jgaz# n mr/MAmolrtrámo "föl— ' imlntnínf n níiwt! línnlr nlolrii. swldtn-4 9QÍ1 fni'Inl Imi treff \ forintért vásárolja fel a sör- niitt megfelelő készletek van- árpát. eddigi 280 forint helyett, 270 \ tőson javult az elmúlt két i hétben a kocsik beállása Az- > előtt, ha rakott kocsikkal be­hftilit Mm s&ífr&t a Semmtiw&iss utca? Már régen elhatároztuk, hogy parkosítani fogjuk az ut­cánkat, mert sajátunknak érezzük és az , ember szereti csinosítani a házatáját. Neki is készülődtünk, hoztunk föl­det, megcsináltuk volna ma­gunk, De hiába, nem ment- és ez már nem rajtunk múlt. — Hogy parkosíthatnánk az ut­cánkat, ha még he’y sincs hozzá? Ugyanis olyan rossz a járda, hogy az emberek kény­telenek a parkosításra szánt részt járdának használni. Kér­dezzük a tanácsot, nem segíte­nének már rajtunk, hogy a mi utcánk is csinosodjék végre? Bujbáczl István Semmelweis® u, 3, Negyvenhat áj ház és a ~~—puszta vé­gén ott állnak még a régi cse­léd lakások, az istállók. Most bontják az egyik cselédlakást, mert az istállót iskolává akar­ják átalakítani. Iskola gróf Festetlek Domonkos egykori földjén, ahol tízegynéhány éve a kiosztott földön megkezdő­dött az építkezés. Negyvenhat cseléd kezdett itt új életet. Állok a falu — ennek le­het nevezni — közepén, ahon­nan jól látni Somogyhatvan és Merenye határát is. Amikor é a település neve után órdek- (F.ődöm, azt mondják: Cegléd­iéi úszta, de Merenye-Cegléd- nok is nevezik, mert köztgaz- v gatásilag Merenyéhez tartozik, <' do ha levelet kapnak, azon az áll, hogy Somogyhatvan-Ceg­< lód, mert a postájuk az So­* mogyhatvanban van. De ákár- (( milyen furcsa is mindez, még- I is jobban esik az embernek é kimondani e furcsa neveket, ynint például Festetich-Cegléd. Ezt mondom a mellettem bandukoló Kurucz István bá­li estetik, aki a felszabadulás {•után kapott itt 13 hold földet #és akit a legjobb gazdának (• tartanak itt a pusztán. A mon- datra összehúzza a szemöldö- ('két, megáll velem szemben ('úgy, hogy a háta majdnemel- akarja a haranglábat, amely * a gróf úr Idejében az ébresztő- ' óra szerepét ls betöltötte, de hízóit a summásoknak is,hogy 'i?gy rövid időre leülhetnek, el­vtől thetik szegényes ebédjüket. (' — Festetieh? — ismétli Ku­('ruez bácsi. — Ott egye meg a ('fene a grófokat! Megvagyunk < J mi nélkülük is —, s máris ma- ígyarázza, hogy s mint Bőven fizet a föld, y ha okosan gazdálkodunk rajta 1944-ben tizenöt hold földet kapott és kölcsönt az állam- tói házépítésre. Épített is ma­gának olyan kétszobás lakást, hogy akárki megirigyelheti. Most évi nyolcszáz forinttal törlesztgetd. — A fiam mondta már, hogy az lenne a legjobb, ha egy­szerre kifizetnénk a hátralé­vő részt. Én azt feleltem, hogy jobb lesz, ha a juttatott föld árát fizetjük ki most az őszöm, mert ott sokat elengednek. Va­lami 33 ezer forintot kellene fizetni a 15 hold után, de ha egyszerre kifizetjük, akkor több mint tízezret elengednek. Amikor meglátom az új Pan­nóniát az eresz alatt, az osz­lopba rakott ötezer téglát, amiből fészert, tyúkólat, disz­nóólát, kemencét építenek majd a tavasszal, meg hal­lom, hogy fűkaszát ls alkar­nak venni az idén, Önkéntele­nül is kicsúszik a számon, honnan van egy tizenötholdas gazdának ennyi pénze? Talán szorosra húzzák a naprágszí- jat mindig? — Nem spórolunk mi —til­takozik az öreg. — Nem vo­nunk meg semmit magunk­tól. A gyerek a nyáron is oda volt Harkányban több mint egy hétig, ml meg az asszony­nyal dso k o n ya v iso n tán, mert mi meg azt a vizet szeretjük... Hátra megyünk az ágatok­hoz. Hét hízó lustálkodik az ólban. Mind szerződött és de­cemberre, mii« 1« kell szállí­tani, valamennyi meghaladja a két mázsát. És ezernégyszáz- szor tizennyolc forint, no meg a prémium nem kis pénz. Még marad is belőle, ha kifizeti a földet. 36 sertése van össze­sen és azt mondja: „Én még egy malacot sem adtam el. Bolond lennék. Ha meghizla­lom, többet kapok érte.” Ezt mondja az Istállóban js, ami­kor szó esik az öt szarvasmar­háról, a két tehénről, amelyek naponta 30—32 liter tejet ad­nak és a szerződött bikáról, amelyik már most megnyom­ja a hét mázsát. — A múlt évben két bikát hizlaltam — újságolja —, 15,400 forintot kaptam értük. Az idén jobb a bika ára, te­hát többet is kapok. Tavaly öt hízót adtam el és 27 ezer fo­rint járt érte. Hát ezen valóban érdemes elgondolkodni minden paraszt- embernek. A határban talán, ha mm mm , a= aagg nem Is mond ja, megismertem volna a ku­koricáját, mert olyan kukori­cát még nem igen láttam, mint az övé. Az embernek bi­zony fel kellene állnia vala­mire, hogy elérje a címerét. A szára vastag és mindenütt két-három hRtalmas cső csüng rajta. — Kétszer kapáltuk, három­szor saraboltuk és egyszer ekével betöltögettük —mond­ja. — Meg aztán vetéskor és töltögetéskor kapott egy kis pétisót! — hunyorít az öreg. Ök mindig, minden három év­ben, sőt ha a föld úgy kívánja, két évenként trágyáznak, de azért a pétisó az csak elkel. Nekik még a legrosszabb év­ben sem termett kevesebb ku­koricából holdanként 40—45 mázsánál. Persze a talajt is jól el kell készíteni. — Nekem egy talpalatnyi tarlóm sem maradt hántatlan egyetlen évbon sem — mond­ja. — Az idén is már kész mindsn, sőt elkészítettem már az öt és fél hold búza alá lsa földet. Most talán majd job­ban sikerül, a búza, mint az idén. Két holdat tönkretett a futrinka, de azért így is meg­lett a tizenhárom mázsás át­lagom búzából, őszt árpából meg a 18 mázsa. Huszonnégy mázsa fölös búzát eladtam ! az államnak, minek tartogassám. Ép beszéd közben egyszer­esek haragoszöld kukoricatáb­lára mutat: — Ez másodvetés. Csíros krumpli után vetettem. Meg­lesz ezen is a harminc má­zsa. Hát nem megéri? Bólintok. — Tudja, volt év, amikor nem sikerült a másodvetés. Azt mondták: „Bolond, hogy vet, ha egyszer nem sikerül.4' Lehet, hogy igazuk van, de én meg azt tartom, hogy* az idő­járás kiszámíthatatlan. Jöhet kedvező idő is és-akkor már hiába sírok, hogy miért nem Ezek tehát a 'Szállítási érte­kezlet eddigi eredményei vetettem. Ez már nem segít, de ha a földben van a mag, akkor jó. Én azt tartom, hogy olyan ez a másodvetés is, mint a lottózás: szelvény nélkül nincs remény a nyeréshez. Látja, az idén nem sikerült a tarlórépám, pedig elvetettem, de két évvel ezelőtt egy hold­ról tizennyolc kocsival vittem haza. Tavaly meg a hétszáz négyszögöl csíroskrumpli után káposztát vetettem. Tudja mennyit adott nekem ez a 700 négyszögöl? Tizennyolcezer fo­rintot. — Majdnem egy évi flzeté-- semet — csóválja a fejét a gépkocsivezetőnk, amikor meg­mondom neki — alig több mint fél hold földről. Hát ez valami. Igen! Valami, de nem cso­da. Akarat, ügyesség, le’emé- nycsség, kitartás, tudás kell hozzá, amit így fejez ki Ku­rucz bácsi: — Spekulálni kell! Azt bizony és amim ——m— i i' ezt az Idő« parasztembert hallgatom, aki csak tizenöt holdon spekulál­hat, mind jobban megérik ben­nem a gondolat: minden ter­melőszövetkezetben elkelne egynéhány ilyen ember. Elkel­ne? Van is, csak fel kellene őket használni. Aztán nem hfcgy nyugodni még a kocsiban sem a gondo­lat: mi lenne, ha minden ter­melőszövetkezeti elnökünk így gondolkodna? Hogy ml lenne? Több haszon, Jobb élet, mert gépekkel nagyobb, hússzor akkora területen sokkal job­ban lehetne gazdálkodni, mint Kurucz bácsi tizenöt holdján. Szalai János

Next

/
Thumbnails
Contents