Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-26 / 226. szám
1957 SZEPTEMBER 26 NAPLÓ 3 sikezekéd me& Előrelátó vezetés, feövetke- zetes, kitartó munka a tervek végrehajtásáért, tartós siker, így lehetne tömören jellemezni a vasasi Petőfi-akna vezetőinek és bányászainak elmúlt négy-öt évi tevékenységét. Mivel mostanában elég gyakran esik szó a pécsi tröszt másik két kerületében a vasasiakról, hivatkozva arra, hogy ott mennyivel más, mennyivel könnyebb a helyzet, érdemes közelebbről is megvizsgálni: mi a titka a vására sikereknek? Előre bocsátom, hogy a vágási bánya vezetői mindent, amit az elmúlt éveikben csináltak, nagyon is természetes, munkát kell végezni! magától értetődő dolognak szaki középkáderek egy része is részt vesz. A körletek vezetői így a napi termelési feladatok mellett azt is világosan látják: körletükben miért és milyen előkészítő munkát kell végezni; egy év múlva melyik széntelepet fogják majd fejteni. így gondoskodni is tudnak arról, hogy az előkészítő munkák üteme megfelelő legyen. Ennek jelentőségét nem is kell külön hangsúlyozni, hisz ez a műszaki középkáderek igen nagyfokú önállóságát jelenti; Következetes, kitartó tartanak. Azt mondják, hogy e nélkül nem is tudják elképzelni a jó bányászatot. Igazuk van. Amit a vasara bánya vezetői és bányászai tettek, más is megteheti, íme, a példa: A jövőre mindig gondolni kell! A vasasi bánya vezetői minden hónapban tartanak egy értekezletet. Ennek az értekezletnek a célja, mindig az adott körülményeknek megfelelően kiigazítani a kétéves távlati tervüket, megbeszélni, milyen elővájásokat, feltárásokat, beruházási, felújítási és fenntartási munkákat keK elvégezniük, hogy minden széntermelő munkahelyük két évre előre pótolva legyen. A vasasi bánya vezetőd eat a kétéves előrelátást nagyon fontosnak tartják. Azt az élvet vallják, hogy a jövőre mindig gondolni kell, mert a széntermelési terv teljesítését csak akkor követelhetik meg a bányászoktól, ha ahhoz a szükséges feltételeket már biztosították. Jelenleg például nyolc fejtésben termelnek, két tartalék fejtésük van. Mivel e fejtések többségének élettartama már csak két-három hónap, a vasasi bányában 10 új A tervek, az elképzelések persze csak akkor érnek valamit, ha azok megvalósításáról is gondoskodnak. A vasara bánya vezetőit, bányászait, éppen ez, a tervek megvalósításáért folytatott következetes munka jellemzi. Sokan emlékeznek még orra, hogy öt-hat évvel ezelőtt a vasasi bányaüzem volt a pécsi tröszt legtöbb gondot okozó aknája, hogy a vasasi bányászok teljesítménye sokkal alacsonyabb volt, mint a pécsbányai és a szabolcsi bányászoké. A vasasi bányászok ekkor határozták el, hogy megpróbálkoznak * fejtési munka szakosításával, hátha így sikerül a teljesítményüket növelni. A szakosítás, az éjszakai előkészítés megvalósítása sok nehézséggel járt, a vasasiak azonban megküzdőitek ezzel is. 1954 óta a fejtések többségében éjszaka beadják a fát. Ennek, és részben a fejtési koncentráció megvalósításának nagyon nagy szerepe van abban, hogy a vasasi bányászok fejtési teljesítménye az 1950—52. évi 15 mázsáról 24 mázsa fölé emelkedett, hogy ma már fordított a sorrend s a pécsbányai és a szabolcsi bányászok teljesítménye az alacsonyabb: A következetes, kitartó mumfejtés előkészítése folyik s eb- ka, a vasasi bányászok helyt-: “ állásának eredménye az iá hogy az ellenforradalom után ebben a bányaüzemben indult meg először a folyamatos szén- termelés, Itt sikerült a legjobban feljavítani a bánya állapotát. A tervüket azóta is rendszeresen teljesítik, sőt a tavalyi 20,6 százalék helyett, bői kilenc hazafelé halad. Ez is mutatja, hogy a vasasi bánya vezetői jól terveznek, sőt nemcsak elegendő, hanem mindig jobb munkahelyeket biztosítanak bányászaik számára. A tervezésnél tt legnagyobb gondot az rm. meddővágatok kijelölésére fordítják. Ezeknek a vágatoknak az elkészítését ugyanis évekkel előbb el kell kezdeni, mint a fejtések előkészítését, s mivel egy- egy ilyen vágat elkészítése tetemes összegbe kerül, nem mindegy, hogy megfelel-e a célnak vagy sem. Éppen ezért a vasasiak a meddő vágatok kijelölésénél mindenkor figyelembe veszik a legkorsaerűbb bányaművelési elveket, igyekeznek koncentrált fejtéseket létrehozni 6 a szén elszállítását a leggazdaságosabb, a legrövidebb úton biztosítani; A fő szállító és keresztvágatokat lehetőleg már az elkészítésükkor korszerű biztosító elemek■» kel látják ei, hogy minél kevesebb fenntartásra legyen szükség. A bányaüzem jövőjét, a termelés zavartalanságát biztosító jó, helyes tervek elkészítése. de különösen e tervek végrehajtása szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy Vasason a tervezésben a felső műszaki vezetők mellett a műBátran kell kezdeményezn i! A vasasa bányaüzem vezetői és bányászai már a fejtések szakosításának idején megtanulták azt, hogy bátran kell kezdeményezni, hogy a régi rosszhoz, a követelményeknek már nem megfelelő módszerekhez nem szabad ragaszkodni. Tartós sikert, eredményes munkát, csalc az mutathat fel, aki nem fél az újtól. A vasasi bányaüzem vezetői éppen ezért, amikor felismerték, hogy a fejtésekben alkalmazott szakmánybérezési rendszernek az a formája, amelyet első ízben bevezettek, nem ösztönöz a teljesítmények növelésére, bátran hozzányúltak s megváltoztatták. Akko’- még figyelmeztetést is kaptak érte, de nem tágítottak. Az idő őket igazolta: a termelők egyéni bérezése helyesnek bizonyult s most a pécsi tröszi másik két kerületében éppen a vasasi tapasztalatok alapján akarják megoldani a fejtési bérezés problémáját. Még ennél is elismerésre méltóbb a vasasiaknak az az igyekezete, ami a pécsi tröszt élőit álló két legfontosabb mű- szaiki célkitűzés, a vágatkorszerűsítés és a fejtések irány- megfordítása megvalósítása érdekében megnyilvánul Hogy a vágatok korszerűsítését — ellentétben példáid a pécsbá- nyadakkal — mennyire fontosnak tartják, arra jellemző, hogy szeptember elsejéig ösz- szes vágataik (aknákkal együtt^ 25,3 százalékát korszerű biztosítással látták el. Csupán ebben az évben 1417,2 folyóméter TH biztosítást végeztek, 11,8 százalékkal többet, mint amennyit tervük előirt. Jelenleg is 3? munkahelyen használnak korszerű biztosítási elemeket s ebből 7 munkahelyén azonnal TH-val biztosítanak. Tervük az, hogy két- három év múlva a jelenlegi 24 százalékról Í5 százalékra csökkenthessék a fenntartási műszakok számát. Hasonló következetességgel végzik a hazafelé és a mezőben haladó fejtések közötti arány megváltoztatására irányuló munkájukat is. Márciustól szeptemberig a fejtések iránymegfordításának tervét 105,7 százalékra teljesítették, a pécsbányaiak 75 és a szabolcsiak 85,6 százalékával szemben. Augusztusban még ennél is szebb: 190 százalékos eredményt értek el s a jelenleg előkészítés alatt lévő fejtésekből csak egyetlen egy fog mezőben haladni. A vasasiak részéről nem véletlen ez az igyekezet. A hazafelé haladó fejtések számának növekedésétől ugyanis azt várják, hogy ezzel egy időben csökkenthetik az elővájási tevékenységüket, a szénpillér- veszteséget, a fenntartási műszakok számát s ami ugyancsak lényeges, a tűzveszélyt. Előreláthatólag az év végén a művelés alatt álló nyolc fejtésükből öt hazafelé halad majd. Számos példát lehetné még felsorolni — köztük olyan fontosat, mint a gépesítési törekvések, az iszapolás bevezetése, új széntelepek felkutatása — amelyek ugyancsak bizonyítanák, hogy Vasason nem riadnak vissza az új módszerek bevezetésével, műszaki fejlesztési intézkedések megvalósításával járó nehézségektől, hogy amit terveznek, azt következetesen, bátran meg is valósítják. Ehelyett inkább megemlítem, hogy mindaz, amit a vasasiak eredményként elkönyvelhetnek, elsősorban a bányaüzem vezetői és dolgozói közötti jó kapcsolatból ered. Kétségtelen, hogy Vasason a bánya élén igen jól képzett műszaki gárda áll s a bányaüzem törzsgárdája is igen erős, nagyrészt régi kolonizált bányász, s ez bizonyos mértékig érthetővé teszi a jó kapcsolatot. Ennek a bányászok és a vezetők; közötti összhangnak, nagyfokú | bizalomnak érdekes vonása, ? hogy egymás munkájának az J elismeréséből, megbecsüléséből | fakad. A vasasi bánya vezetői ♦ nagyon keményen megkövete-j lik a fegyelmet, nem elnézők j a hibákkal szemben, mégsem | haragszik rájuk senki. Sőt í ezért becsülik őket. ♦ A vasasi példa tehát azt bi- ; zonyítja, hogy a következetes * kitartó munka, az előrelátó műszaki vezetés, az új módszerek bátor alkalmazása meghozza a gyümölcsét, a tartós sikert. A vasasiaknak sem volt könnyű idáig eljutniok, s van náluk is még jócskán probléma, sőt kifogásolni való is. '• Eredményeiket azonban nem: szabad lekicsinyelni? í Mesterfalvi Gyula £ A város legpiszkosabb utcája Alig egy esztendővel ezelőtt egyszer megírtuk, hogy a város legegészségtelenebb, legpiszkosabb utcája a Könyök utca. Vizesárka, csatornája nincs, a szennyvíz ott vonul cl a házak előtt minden bűzével, amely nyáron milliószámra szüli a zöldlegyeket, fullasztóvá teszi a levegőt. Amikor ez év nyarán ránkköszöntött a 38— 40 fokos hőség, akkor itt az asszonyok szájuk elé tartott kendővel közlekedtek, így védekeztek a mérgező pára és bűz ellen. Hogy nem ütötte fel a fejét valamiféle kór ezekben a hetekben, az valóban csak a csodának köszönhető. A Kossuth utca felőli bejáratnál pedig —, ahol egy házbemélyedés van — nyilvános illemhellyé avattatik a büfé „törzsvendégei” jóvoltából, akikből már rég kihalt minden emberi érzés és illemtudat. Ha itt éjszakákint elhalad egy járókelő, azt látja, hogy az utca legsötétebb zugának — villany csak nagy ritkán ég — mindig akad egy-egy lakója, földön fetrengve, piszokban, mocsokban, részegen. Megírtuk s semmi eredmény. Aztán egy szép napon az egyik ház sarka berogyolt. megnyílt a fal, a lakásban hullott a vakolat, már-már úgy tűnt, hogy az egész ház a földre fekszik, maga alá temetve a lakókat. A házat megjavították cs a sötét, bűzös lyukat szépen bevakolták, hogy jól mutasson ... Egy hét múlva aztán meg lehetett nézni... Semmit sem használt. A piszok és a szenny továbbra is úr ebben az utcában. Es most jól fogódzkodjanak meg! Itt a Könyök utcában működik a tésztagyár is! A szenny és a döglegyek szomszédságában... A város szégyene, hogy egy utcában nem tudunk rendet teremteni, hogy azt az utcát olyanná varázsoljuk, amely megilletné kultúrált lakóit! Sok as üveg ? ' Az utóbbi időben külföldről, Németországból és Csehszlovákiából vagonszám érkezett sör Pécsre. Már sokan ismerik a városban a „Radeberger” elnevezésű, három és féldeciliteres német sört, amelynek ára üveggel együtt 5 forint. Es sokan megszerették a hat decis, tizenkét fokos prágai sört, amelynek ára ugyancsak üveggel együtt 11 forint. Mint minden örömben van egy kis üröm is, így van ez az importsörrel is. A vásárlók jogosan panaszkodnak amiatt, hogy ők nem üveget, hanem sört akarnak venni. Ugyanis a sörösüveget a boltokban sehol sem veszik visz- sza, mert az üveg ára már benne van a sör árában. Ha már a külföld nem tart igényt ezekre a sörösüvegekre, igényt tarthatna rá akár a Pécsi Vendéglátó Vállalat, akár a Pécsi Szíkvízipari Vállalat, akár a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat. A Vendéglátó Vállalat palackozhatna benne bort, a Szíkvízipari Vállalat — ha több ezer 3 és fél decileteres export sörösüveget kapna, nagyszerűen fel tudná használni bambis üvegnek. Legrosszabb esetben pedig a MÉH is felvásárolhatná a: üres üvegeket. A lényeg az. hogy valaki a kezébe vcgye a sörösüveg-visszaváltást, mert ilyen üvegekben nem nagyon bővelkedünk. így jól járna vele minden vásárló és jól járna vele a vállalat jelenleg a tröszti termelésnek »tt******* 23 százalékát ők adják. Érdekes » és tanulságos képet mutat a $ teljesítmények alakulása is. A t vasasi bányászok fejtési telje- j sítménye például az előírt 22,40 S mázsa/mű: helyett 24,76 mázsa/ í mű, tehát a 'legjobb a pécsi ♦ trösztnél. A földalatti teljesít- ] \ ményük 12,19 mázsa, két mázsával jobb, mint Szabolcson s a meddő elővájásofenál elért 12,4 cm/mű; teljesítmény is egészen jónak mondható. Egy bányaüzem munkáját a legjobban persze az összüzemi teljesítményen, lehet lemérni. S a vasasiak itt sem vallanak szégyent, noha a szállítási körülmények miatt az összlét- szám 27 százaléka improduktív. A jelenlegi összüzemi teljesítményük az eflőírt 0,774 to/mű. és a múlt év első kilenc hónapjában elért 0,959 to/ mű.-al szemben 0,864 to/mű. S aki ezek utón azt hinné, hogy ezzel az eredménnyel a vasasi bányászok elégedettek,: téved. Ennél gokkal jobb ered-; menyeket akarnak elérni.- • . .................. .............. A nacionaltemns nem hazaszeretet Bányász kulturális fesztiválra készül a. kornúói i Május1 tMaveHödésl A bányászszakszervezet 1958 május 23-án rendezi meg Tatabányán az országos kulturális fesztivált, amelyen bányász kultúr- és művészeti együttesek vehetnek részt; A jó felkészülés fél siker; mondják a kultúrmunkások Komlón, a Május 1; Művelődési Házban. Ezért már most megkezdték a fellépés tervének kidolgozását. Az aktívaa legötletesebbet választják. Műsorukat egy keretbe dolgozzák fel, amely a komlóiak életének legjellemzőbb vonásait, eseményeit mutatja be. E keretbe azután beleillesztik az egyes művészeti csoportok mű- sorszámait: A színjátszók valószínűleg Barta Lajos: Uj vendég érkezett című darabját adják elő, a tánccsoport eredeti baranyai értekezleten mintegy 80 aktív táncokkal szerepel; A mintegy kultúros vett részt. Számos el- 80 tagú énekkar Bárdos, Ko- gondolás született, amelyek kő- dály műveket ad elő s fellép zül természetesen a legjobbat, a fúvószenekar fc; — Elvélte a magyarság, fé> ; szívódik a szláv tengerben, : ma-holnap nem leszünk már... Pedig „nagy volt hajdan a magyar“..; így mondta, még a költőt is idézve az Irányi Dániel téri villamos megállónál egy joviális külsejű öreg- űr. Egy beszélgetési»«! szóba került a bácsika véleménye. Többen azt mondták: — Hát igen. A Honthy-nend- szer 25 éve alatt mélyen beszívódott az emberekbe a nacionalizmus. Lásd októberben, hogy 12 év után is milyen elemi erővel tudott dühöngeni, mérgezni. Ez igaz, de ezzel aligha közelítjük meg ezt a — nem túlzás — sok embert foglalkoztató témát; A nacionalizmust nemcsak a Horthy-rezsám plántálta az emberek fejébe, előbb kezdődött; * Ä magyar történetemben, év izázadokoe át nem volt más, mint harc a magyarság fennmaradásáért, az ország függetlenségének kivívásáért; Bt Wesselényi főúri szervezkedése, a kuruc háborúk, Thököly Imre, a Rákócáak, Dózsa György, Hunyadi János, Kossuth és Petőfi, 1919 tanács- köztársasága, történelmiünknek olyan nevei és eseményei, amelyek a magyarság megmaradásáért folytatott harccal fonódtak össze koruknak megfelelőéin; Apáról fiúra szállt évszázadokon át a törhetetlen akarat, hogy őrizzük meg magyarságunkat; Ez erősebbnek bizonyult minden németesítési kísérletnél. Nem a magyarok váltak németté, az idetelepített németek többsége magyarrá. Ha manapság olyan nevekkel találkozunk, mint Weisenburger, Schönberger, Remeznácsek, stb., és azt kérdezik tőlük, milyen nemzetiségűek, azt válaszolják: magyar. Jóllehet, talán míg élnek, nem cserélik ki nevüket Fehérvárira, Széplakira, Ró- nakina, mégis magyarnak vallják és érzik magukat, pedig nagyapjuk talán még nem is értette a magyar szót- Évszázados hagyományai ellenség ellen: Minőségi vál- tötte a nacionalista mámor, tozás volt ez. Azzá tette a nép- behatolt a munkásmozgalom- tömegekire való széleskörű tá- ha annyira, hogy a szociá’de- maszfcodás, a behódolni és mokrata pártok nagyobb ré- kompremisszumokat kötni sze támogatta a ,saját“ ural- afcarók félretolása, a szolida- kodó osztályok törekvését a ritás e korszak demokratikus hódításra, más népek leigázá- mozgalmaával, a forradalmi sára. „Munkásérdekből ” tettrekészség. Polgári átalakulás volt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc zászlaján, amelydúlt a német katona a francia hadszíntérre, a francia pedig a németre. Az idősebb korosztály szemtanúja volt, hogy nek piros, fehér, zöld színe milyen örömmámorban indulekkor vált alapjaiban a magyarság jelképévé. Ebben a korszakban keletkezett az az tak az első menetszázadok szerb hadszíntérre, hogy „napok alatt bekapják a felségideológia, politika, amit ma 6y>'kos országot.“ nacionalizmusnak nevezünk. Ekkor haladó volt, mint a fel Csak kevesen ismerték fel ékkor az ír világháború, a hatörekvő burzsoázia, nálunk in- 'adás, népellenessé vált náció, kább a köznemesség. Haladást nalizmus igazi arcat. Lenin volt, aki előre lát! a következményeit, aki szociálsovimsz- tátonak bélyegezte a munkás- mozgalmat eláruló szociáldemokrata pártok vezetőit. Itthon Ady Endre mondta ki: „A segítése társadalomfejlődés volt, iránytű a társadalomnak a feudális zűrzavarból való kilábalásához, a nemzetté válás eszköze. Sokáig haladó eszme maradt. A századfordulóra, amikorra a kapitalista nacionalizmus nem hazaszerefejlődés elsősorban Európában 'e'-” Igen, a néptömegek hazaszeretetére számított álnokul a hatalmát kiterjeszteni akaró uralkodó osztály. Élt a népben egy merőben más célú és tartalmú tudat, a hazafiasság, a nemzeti érzés. Ez 1848 szelleméből táplálkozott, a vágyakozásból, ami 48 célkitűzéseiátlépte haladó korát, a nacionalizmus a burzsoázia kezében azzá lett, amivé törvényszerűen lennie kellett: törekvés az uralkodó osztályok hatalmának más népek rovására való kiterjesztésére; E korszakban a Habsburgzonyságul nem kell vissza- vannak a magyarság megma- menini az árpádházá királyok radásáért folytatott harcnak kihalásáig, elég, ha 1918-tól : számítunk visszafelé 400 évet. A török 150 éven át erejét és emberét nem kímélve, mindent megtett, hogy ez az ország ne legyen magyar hon. Elment a török, érkezett a német, aki szintén nem a magyarság ápolását, erősítését £ hirdette lobogóján. és ezeket semmiféle erő nem tudná kitépni, kiirtani a népből. Az évszázados hagyományok legfőbb jellemzője: a külső ellenség, elnyomók elleni harc. Ebben 1848—49 hozott fordulatot Ekkor fordult elő a függetlenségi harcok történetében, hogy egyidőben folyt a harc a külső és belső zo«-ÍIy^a^Cik0má°í -r^ÄItlSnrtt S ^ nacionalizmus 4 év alatt tattól k' meghozta az „eredményt“. Sok ,o“k ‘rsns^ fcertllt a napirend™ So1- “tak -»>át két és nyíltan Került a más népek leigázására való törekvés. Ez túlcsapott már a monarchia határain és Bosznia —Hercegovina annektálása már e reakciós ideológia terméke volt? 1914-re egész Európát elötni osztályuk érdekeiért haltak meg a Piavénái, Gorlicénél, Dober- dónái és másutt. Meghozta egy háború utáni nyomorban, inflációban, végül egy Trianonban kötött békeszerződéssel „eredményét“: (Folytatjuk)
