Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-24 / 224. szám
1957 SZEPTEMBER ti NAPLÓ 3 IRÁNYELVEK a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére Magyarországon A Magyar Szocialista sága és a magyar forrada által kiküldött, a Nagy f)k 40. évfordulójának megun következő irányelveket te November 7-én lesz 40 éve annak, hogy a nagy Lenin vezette pártnak, az orosz kommunista pártnak irányításával győzött a pétervári munkásosztály fegyveres felkelése, s megdöntötte az orosz földbirtokosok és tőkések uralmát. Hatalomra került a munkásosztály és a szegényparasztság, azok az osztályok, melyek egyedül érdekeltek abban, hogy saját magukat felszabadítva a földbirtokosok és a tőkések kizsákmányolásának és elnyomásának igája alól az egész társadalmat, az egész emberiséget felszabadítsák mindenféle elnyomás és kizsákmányolás alól, s az igazi szabadság, emberiesség, jólét és boldogság, tehát a szocializmus, a kommunizmus útját mutassák, a szegénység és nyomorúság, az egyenlőtlenség, a nemzeti és társadalmi elnyomás, a meg-megismétlődő imperialista háborúk pusztításaitól szenvedő és szabadulásra sóvárgó népeknek; Az Októberi Szocialista Forradalom elsősorban az orosz dolgozó nép és az egykori cári birodalom többi népe számára hozott döntő fordulatot: Oroszország dolgozó tömegeit saját sorsuknak és hatalmas országuk sorsának igazi uraivá és építőivé tette. De ezzel az októberi forradalom jelentősége messze túl is nőtt a nemzeti kereteken, mert — a rövid ideig tartó 1871-es párizsi komrnün után — létrehozta a világtörténelem első tartós és szilárd munkás- és parasztál- :amát, az első tartós és szilárd proletárdiktatúrát, s bebizonyította, hogy a társadalmat, az államot, a gazdaságot a dolgozó osztályok is tudják vezetni, sőt jobban tudják vezetni, mint a tőkések és föld- birtokosok. Ezért az Októberi Szocialista Forradalom és az általa teremtett munkáshata- lom egyben példa és mintakép volt a világ minden kizsák- mányoltja számára, hadüzenet volt az egész nemzetközi imperializmusnak; 1917. októberében megszületett az első olyan állam, melynek alapvető érdekei egybeesnek a világ dolgozóinak, elnyomott népeinek, az egész nemzetközi haladásnak az érdekeivel. Ezért lett a Szovjetunió a centruma, támasza és reménysége a világ minden valóban forradalmi, haladó mozgalmának, ezért gyűlöli őt negyven esztendeje, keletkezésének pillanatától kezdve, a nemzetközi reakció, a világ burzsoáziája és imperialistái. Napjainkban különösen meg erősödött a Szovjetunió elleni imperialista uszítás és gyűlölethadjárat; Az amerikai imperialisták vezényszavára most folyt le az ENSZ-ben az úgynevezett „magyar ügyről'’ szóló jelentés tárgyalása, amelynek egyik f6 célja szintén az volt, hogy a Szovjetuniót befeketítse és rágalmazza. Az 1956. október—novemberi magyarországi lázadás reakciós, ellenforradalmi és restaurácdós jellegét, a nemzetközi imperializmussal való egyhűronpendülését legjobban szélsőségesen szovjetellenes, a szovjet—magyar barátságot és szövetséget rágalmazó irányvonala bizonyítja. Nincs is ebben semmi meglepő; Az ellen- forradalmi reakció, _ amely fegyverrel támadt a társadat* mi haladás, szocializmusért való harc belső erőire és veretőikre, a kommunistákra, természetszerűleg és a dolog lényegénél fogva fordult a Szovjetunió ellen, amely 40 esztendő óta támasza a haladás erőinek az egész világon, Ugyanilyen természetes Munkáspárt Központi Bízott- Imi munkás-paraszt kormány tőben Szocialista Forradalom nepJését előkészítő bizottság a szi közzé: és a dolog lényegéből folyik viszont az is, hogy a dolgozó osztályoknak — szembeszállva a külső imperialista reakció által támasztott belső ellenforradalom minden restaurációs kísérletével — szilárdan és következetesen ki kell állmok a Szovjetunióval való szövetség és barátság programja mellett, mert ez a program egybeesik saját demokratikus és szodalista vívmányaik meg védelmezésének és fejlesztésének, országuk függetlensége és békéje védelmének programjával: Ez a program: programja a kommunistáknak, de nemcsak kommunista program, hanem népi, nemzeti program. Az Októberi Nagy Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulóját olyan szellemben ünnepeljük meg, hogy egész dolgozó népünk megértse és át- érezze: ez az évforduló nemcsak a kommunisták ünnepe, hanem egész népünké. Negyven évvel ezelőtt Oroszországban olyan új erők léptek a világtörténelem színpadára, amelyek döntő befolyást gyakoroltak a magyar nemzeti fejlődésre is: erősítették s hosszú, nagy harcok, győzelmek és visszaesések után segítették felemelkedni és hatalomra jutni a századokon át kisemmizett és elnyomott magyar dolgozó osztályokat. Ezek az osztályok kezükbe vették az ország irányítását, kivezették a magyar fejlődést történelmünk tragikus zsákut- 1950 és 1955 között átlagban cáiból, rávezették népünket és évenként háromszor olyan értek el. És az SZKP ért hozzá, hogy a feladatok elvégzőországunkat a szocializmus magas volt, mint az Egyesült sere a legszélesebb tömegeket építésének, az imperializmustól való függetlenségnek, a népjólét emelésének, a nemzeti műveltség felvirágzásának széles országújára. Az októberi forradalom negyvenedik évfordulója megünneplésének központi eszméje nálunk az — s azt kell népünk legszélesebb rétegeivel megértetnünk — hogy a magyar nemzeti fej- . . lődés és a Nagy Októberi Pro- ?eP}°let emelkedesevel együtt Államoké. Hosszabb időszakot vizsgálva még szembeszökőbb a különbség a két ország fejlődésének üteme között: 1929-tól 1956-ig a Szovjetunió ipari mozgósítsa. Ezért tűzettek a párt, a szovjet társadalom elé olyan nagy, a tömegek áldozatkészségét és odaadását igénybe vevő célt, mim az, hogy akkora új területeket vesere, az pedig csak 2.4-szeresére nőtt. A gazdasági fejlődéssel a letárforradalom között szerves és eltéphetetlen az összefüggés. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére alakult bizottság a továbbiakban a Szovjetunióban 40 év alatt elért eredményeket ismerteti. Negyven esztendő eredményei a Szovjetunióban Az 1917. októberi nagy forradalom szocialista forradalom volt, amelynek azonban egész sor, a polgári demokratikus forradalom által megoldhatatlanul hagyott feladatot is el kellett végeznie. így a szovjet kormány egyik legelső remdelete a földről szóló rendelet — Lenin javaslatára — kártalanítás nélkül paraszt kézre adta a monarchia, az egyház és a földbirtokosok egész földjét, a paraszttömegeket önálló cselekvésre hatalmazta fel és buzdította, s a parasztság új hatalmi és tö- megszervedt, a falusa szovjeteket megbízta a föld azonnali birtokba vételével és felosztásával; A szovjet kormány tettekkel bizonyította be, hogy szakít a cárizmus és az orosz burzsoázia nemzeti elnyomó politikájával: elismerte a cári birodalom területén élő elnyomott nemzetek és nemzetiségek önrendelkező jogát, beleértve ebbe az Oroszországtól való elszakadás jogát ás. így állt helyre Finnország és Lengyelország évszázadokkal azelőtt megsemmisített függetlensége; A régi, cári Oroszország politikailag, gazdaságilag, kulturálisan, a nép életszínvonala stb. tekintetében a világ egyik legelmaradottabb országa volt: az ipari termelés legfontosabb ágaiban a kezdet kezdetén állt: puszta piaca és nyersanyagszállítója volt az iparilag fejlett nyugati imperialista országoknak. Ezt az elmaradott, függő helyzetben lévő országot az 1917 októberével kezdődő fejlődés (ipari nagyhatalommá tette. A hatalmas ipari fejlődés és az ország mezőgazdaságának nagy eredményeket hozó kollektivizálása megváltoztatta az ország osztályviszonyla- tait. 1913-ban az ország lakosságának csak F7 százaléka ■w>lt munkás és alkalmazott, 1955-iben pedig 58,3 százalék. Az egyénileg gazdálkodó parasztok aránya 1913-ban 66,7 százalék volt; 1955-iben csak 0,5 százalék: 1913-ban még a népességnek 16,3 százaléka tartozott a földibirtokosok, tőkések, kereskedők, kulékok, kizsákmányolok kategóriájába; 1937-ben a népességi statisztikában már nem is volt ilyen — követve Lenin iránymutatását és támaszkodva a hatalmas ország természeti erőforrásokban és ipari nyersanyanyoicszor annyi húskonzervet hozott forgalomba, mint 1940- ben. A Szovjetunió népei csak a' gokban való kimeríthetetlen szocialista forradalom győzelgazdagságára — sokkal gyor- me után tudtak elvégezni sok helytelenül használják fel a sabb ütemben fejlesztette a olyan feladatot, amelyet Euró- szocializmus gazdasági törvé- termelőeszközöket gyártó ipar- pa és Amerika nagy tőkés or- nyeit, ami a népgazdaság egyes ágakat (az A-szefctort), mint a szagai évszázados kapitalista ágai között átmeneti arányta- fogyasztósi cikkeket termelő fejlődésük során végeztek el. lanságokra, vagy a gazdaságiparágakat (a B-szektort). Ha Igaz, hogy a Szovjetunió az ban rejlő nagy tartalékok elégipari termelés abszolút ma- télén kihasználására vezethet, gassága és az egy főre eső tér- De miután a Szovjetunióban melés mennyisége tekinteté- marxista-leninista párt irá- szám 1956-ban már 4339 volt; ben még nem érte utol az nyitja a gazdaság fejlődését, a fogyasztási cikkeket termelő Amerikai Egyesült Államokat, minden lehetőség megvan ar- ipar azonban az 1928-as 190- de az ipari termelés legfonto- ra, hogy e hibákat felfedjék sabb ágaiban (az acél-, vas-, széntermelésben, stb.) ma már a második helven áll a vóáoon. Minit atomhatalom legalább is az A-szektor 1928. évi termelési színvonalát 190-nak vesz- szük, akkor a megfelelő index ról 1956-ra csak 984-re nőtt. Az A- és B-szektor fejlődésének ez az eltérése természetesen azt is mutatja, hogy a Szovjetunió népeinek a gazda- egyenrangú az Egyesült Állasági függetlenséget és katonai erőt biztosító A-szektor fejlesztése érdekében önként vállalnia kellett a növekvő szükségletek kielégítését szolgáló iparágak fejlődésének viszonylagos lassúságát. Másrészt azonban éppen az A-szektor jóval gyorsabb fejlődése teremtette meg a feltételeit a bővített újratermelésnek, annak, hogy megszüntessék a mezőgazdaságnak és a fogyasztási cikkeket gyártóiparágaknak az elmaradását, s megvalósítsák azokat a feladatokat, amelyek a XX: kongresszus óta a Szovjetunióban napirenden vannak; Lenin megállapította, hogy egy új társadalmi gazdasági rend fölényét a régi, letünttel szemben az dönti el: ki tudja-e fejleszteni az új rend a mokka! és az interkontinentális irányítható rakétalövedékek területén túlhaladta az Egyesült Államokat. A termelés növekedésének üteme tekintetében pedig nincs olyan tőkés ország, artielyet a Szovjetunióval össze lehetne hasonlítani. A szovjet ipar termelésének növekedési üteme termelése több mint 19-szere- “yenek mezőgazdasági műve- Egyesült Államoké lésbe> amelyek együttvéve nagyobbak, mint Anglia, Franciaország és Olaszország egész gabona-vetésterülete együttvéve. Ezért tűzhette ki az SZKP nemrégiben azt a célt is, hogy az egy főre eső hús-, vaj- és tejtermelésben már a legközelebbi két-három évben elérjék és túlhaladják az Egyesült Államokat. Ennek a négy évtizedes fejlődésnek minden hatalmas eredménye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyümölcse. Küzdelmes útjukon Lenin tanítása és Lenin pártja, a kommunista párt vezette és lelkesítette a Szovjetunió do'- gozóit. A párt Lenin, majd Sztálin vezetésével szembeszállt a soraiban jelentkező elhajlásokkal, szétzúzta a szocializmus építését akadályozó jobboldali és „baloldali” frakciókat, erős kézzel védte meg egységét és valósította meg a szocializmus felépítésének lenini programját. Mihelyt, azonban csak egy hajszálnyira is eltért a lenini tanításoktól, mihelyt eltűrte a Sztálin személye körüli személyi kultusz elterjedését, azonnal jelen tekeztek ennek a hibának káros hatásai. Az SZKP XX. kongresszusa bátran és következetesen feltárta ezeket a hibákat, s határozottan, gyorsan és eredményesen tért rá a hibák kijavításának a lenini tanítások teljes érvényesítésének az útjára. Az imperialista támadó hadjáratot, amely ki akarta használni a XX. kongresszuson elhangzott bírálatot. a kommunista pártok ma már lényegében visszaverték, s nem gyengülnek, hanem kijavítva a hibákat, megszilárdulnak. fejlődött a szovjet nép kulturális színvonala. Az angol és az amerikai burzsoá sajtó már évek óta félreveri a harangokat amiatt, mert a tudományos és technikai káderek mennyiségi és minőségi fejlődésében még ez a két vezető tőkés ország is elmaradt a Szovjetunió fejlődése mögött. A Szovjetunió amerikai szerzők szerint is első helyen áll a világon tudományos szakképzés tekintetében: évente kétszer annyi mérnököt képez ki, mint az Egyesült Államok. A Szovjetuniónak ma több mint 720 ezer mérnöke van. Természetesen a Szovjetunióban is előfordulhat, hogy a gazdasági tervezésben ilyen vagy amolyan * mértékben és kijavítsák. így például az SZKP felfedte a mezőgazdaság és az ipar fejlődése közötti, bizonyos fokig egészségtelen aránytalanságokat, s hatalmas küzdelmet folytat, hogy megszüntesse a mezőgazdaság elmaradását. Ismeretes, hogy három év alatt 35,9 millió hektár szűzföldet szántottak fel, változtatásokat hajtottak végre a mezőgazdasági árpolitikában, a beszolgáltatási politikában, s mindezzel már eddig is nagy eredményeket Az októberi forradalom jelentősége a világ népei számára munka nagyobb termelékeny, ségét. A Szovjetunió négy év- tizedes fejlődése már bebizo- alatt mGgvaltozott nyitotta a szocialista termelési rend fölényét a kapitalizmussal szemben: az ipari munka termelékenysége 1956. Arról, hogy az októberi forradalomnak milyen jelentőségei voltak a világ népei számára — többek között ezt olvassuk a bizottság által kiadott irányelvek között. A Nagy Októberi Forradalom világjelentősége kiviláglik abból, hogy e négy évtized a világ arculata. Negyven évvel ezelőtt még elkerülhetetlen volt az új világháború, a kis és nagy háborúk sorozata; az imperiabam az 1913-asmak körülbelül Hsta monopol tőke még osztatkllencszeresére emelkedett. E nagyarányú emelkedésnek, valamint a termelőerők hatalmas fejlődésének következtében a Szovjetunió nemzeti jövedelme is gyorsan növekszik: az 1913-as 100-ról 1956lanul és látszólag szilárdan uralkodott az egész földkerekségen; Ma, 40 év után pedig — mint az SZKP XX.- kongresszusa megállapította — a háború igenis elkerülhető, a békét igenis meg lehet rendszer lényegéhez tartozó háborús veszély ellensúlyozására alkalmas, nem kevésbé hatalmas ellenerő. A negyven éves Október fő hozzájárulása a világ ábrázatának megváltozásához abban állt, hogy a második világháború után a szovjet fegyverek világraszóló győzelme megteremtette a lehetőségét annak, hogy Kelet-Európábán és Ázsiában létrejöjjön a népi demokratikus államok sora, hogy három évtizedes fegyveres harc után a marxizmus— leninizmus által nevelt Kína Kommunista Párt ja vezetésével győzzön a kínai nép forradalma, amely a Szovjetunió tapasztalatait, a marxizmus-— leninizmus tanítását felhasználva és teremtő módon albán 1922-re szökött fel; Vele védelmezni; együtt nőtt és nő állandóan Nem. azért elkerülhető ma a kalmazva Kína sajátos viszo- a munkások és alkalmazottak háború, mert az imperialista- nyaira, a 600 milliós nagy Kireálbére, valamint a dolgozó kát jobb belátásra Miét bírni, nai Népköztársaságban ma parasztok jövedelme; Az ipari nem is azért, mert — mint győzelmesen hajtja végre a munkások reálbére 1940-től egyesek Nyugaton állítják, — szocializmus felépítésének gi1956-ig 82 százalékkal, a dől- az atomfegyverek egyensúlya gozó parasztok természetbeli miatt egyik félnek sincs kilágászi feladatait. A negyvenéves Október eredménye az, rovat — a kizsákmányoló ősz- és pénzjövedelme pedig 1950- tása győzelemre; Nem — ahá- hogy nincs mór egységes hatályoknak még tizedszázalékokban kifejezhető irmagjuk sem maradt Arm az ipari termelés mennyiségi szmvomaióit illeti: ha az 1913-as színvonalat 100- nak vesszük, akkor a megfelelő indexszám 1956-ban 3021 volt. A Szovjetunió arra törekszik, hogy biztosítsa a kapitalista világgazdaságtól való függetlenségét és önállóságát. Ezért az-iparosítás kezdete óta tői 1956-ig 68 százalékkal ború azért elkerülhető ma, pitaldsta világ, hogy a földkeemelkedett; 1913-ban minden mert az imperialisták toényte- rekség egyharmadán, akkora 100 lakosra 38 pár bőrcipő ju- lenek számolni azzal, hogy területen, amelyen 900 millió tott, 1956-ban már 145 pár, egy harmadik világháborúnak 1958-ban 7.5-saer annyi tejt er- a kapitalista rendszer vSlégméket gyártott a szovjet élei- méretű pusztulása tenne az miszeripar, mint 1913-ban. eredménye. Ettől a kockáaat1956-ban a szovjet kiskereske- tói riadnak vissza, nem az delem csaknem háromszor atomfegyver pusztításainak annyi gyapjú- és nyolcszor kockázatától. Negyven év annyi selyemszövetet, több alatt tehát megteremtődött a mint háromszor annyi húst és háborúra törő imperialisták baromfit és több mint buszon- fékentartásána, az imperialista ember lakik, új, kizsákmányolástól mentes, szodalista társadalom épül; Közvetve a Szovjetunióban győzedelmeskedett szocializmus eredménye az is, hogy egy egész sor egykor gyarmati sorban sínylődő ország kivívta nemzeti függetlenségét, hogy a többi gyarmati országban is fellendültek és egyre erősödnek a nemzeti demokratikus szabadságmozgalmak, hogy az imperializmus egész gyarmati rendszere felbomlóban van, shogy ma már az imperialisták „saját“ országukban is gyarmataikon is, egyre kevésbé alkalmazhatják a nép kíméletlen elnyomásának és kizsákmányolásának régi módszereit Az imperialisták azzal rágalmazzák a Szovjetuniót, hogv „terjeszkedik” és csak e terjeszkedése következtében jöttek létre a szocialista tábor országai. De nem a Szovjetunió terjeszkedik, hanem Október eszméi terjednek szerte a világon; A Szovjetunió léte év sikerei megsokszorozták és megsokszorozzák a dolgozó osztályok és elnyomott népek erejét, beléjük oltják végső győzelmük bizonyosságának tudatát. Eszmék terjedése nem területi, nem állami terjeszkedés. A népi demokrácia országai a második világháború után, a Szovjetunió győzelme után jöttek létre Kelet-Euró- pában. Ebből azonban korántsem következik, hogy a munkásosztály és a szocializmus csak egy újabb háború után vívhat ki győzelmeket Európa vagy Ázsia további országaiban. Ellenkezőleg: a XX. kongresszus irányvonala arra tanítja a munkásosztályt, hogy háború nélkül, békében vívja ki győzelmét, külső fegyveres segítség nélkül buktassa meg a (Folytatás a 4. oldalon)
