Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-22 / 223. szám

1957 Szeptember 22 NAPLÓ Korszerűsítik Baranya úthálózatai Hét méter széles aszfaltút épül a repülőtérig A csehszlovák ipar remekei a tornái kiállításon Cakó János főmérnök nyilatkozata A baranyai utak építése, javítása fedői érdeklődtünk Krauter György elvtársnál, a KPM Közúti Kirendeltsége ve­zetőjénél. A kérdésre, hogy milyen mértékben javítják az idén a megye útjait, ezt vála­szolta: — A szükséglet, — sajnos, sokkal nagyobb, mint ami­re fedezetet tudnánk biztosíta­ná, de azért jelentős lépéseket teszünk ebben az esztendőben az utak állapotának lényeges javítása terén; Az idén a tervek szerint a mohács—pécsi és a pécs—sásd •—dombóvári útvonalak rész­ben korszerűsítését (bitume­nes bevonás vagy átépítés), részben autóforgalomra alkal­masabbá tételét (portalanítá­sát) kellene elvégezni; — De nem tudjuk, anyagi okokból. A pécs—mohácsi út korszerűsítése Pécstől kiindul­va a tizes kilóméterkőig befe­jeződött. A 10-es és 30-as kilo­méterkövek közötti szakaszon portalanítás, javítás történik; A harmincas kilométerkő és Mohács közötti rész javítása már jövő esztendőre marad, mert a komlói kőbányától nem kapunk elegendő javítóanya­got. Hogy áU a pécs—sásd—dom­bóvári út korszerűsítései, ille­tőleg javítása? — A Pécs—Sásd közötti rész Magyarszékig jó. Az út­szakaszt Sikondádg korszerű­sítettük. Magyarszék és Orosz­ló között még az idén befeje­ződnek a munkák. Sásdtól Vá- sárosdombóig bitumenes be­vonást kapott az úttest. Uj utak építéséről Krauter György elvtárs a következő tájékoztatást adta: — Nagypall és Erdősmecske között folyamatban van egy új út építése. Az út egy szaka­sza Erdősmecske és a mecskei állomás között még az idén elkészül. Az állomás és Nagy- pali közötti részt 1958-ban fe­jezzük be. — Az Oroszló—Szentlőrinc közötti út földes szakaszán korszerű járművekkel nem le­het közlekedni. Ezért, valószí­nűleg az Urániumbányával közösen — ennek a szakasz­nak a rendes megépítésére is sor kerül. A munkák — min­den bizonnyal — hamarosan megkezdődnek; — Pécsett is folyik út­építés, a 6-os út még hátralé­vő szakaszát készítjük. Az épí­tésnél sok nehézséget okozott a közművek áthelyezése. Na­gyon féltünk a DÉLDÁSZ-tól, de kellemesen csalódtunk, mert a felső vezetékeket egy hét leforgása alatt áthelyez­ték. így a vállalat múnkája semmi akadályt nem gördí­tett a miénk elé. Ellenben a posta tízegynéhány oszlopa még mindig a régi helyén áll. Bár szerelőik a munkát meg-« kezdték, de hamarosan ott is hagyták: Egyébként a mohácsi út és a Porcelángyár közötti sza­kasz október 15-ig elkészül, a tanácsháza és a szénbánya iparvasút közötti rész kiszéle­sítésével és aszfaltozásával együtt. A 6-os útnak ez az új szakasza végig aszfaltos és 12 méter széles lest •«■— A templom és a mohácsi út közötti rész is készen lesz ebben az évben. Itt már nehe­zebb dolguk lesz az útépítők­nek, hiszen nemcsak szélesí­tésről van szó, hanem a hir­telen emelkedő legyalulásáról is. Az úttest egyes részeiről I—1,30 méter vastag földréte­get kell eltávolítaniok. A jövő évi tervekről szólva így beszélt: — Még nem tudok sokat. Nyáron készültek el a pécs— harkányi út javításának ter­vei. Ezt az utat a repülőtérig kiszélesítjük (7 méter széles lesz eddig az út, a gyorsforga­lom érdekében) és aszfaltoz­zuk. Innen bitumenes itatás­sal, vagy bitumenes felületi kezeléssel haladunk majd to­vább, míg Harkányban az ed­digi olajozás helyett ugyan­csak aszfaltozunk. Szeretnénk a Harkány és Siklós közötti szakaszt is felületi aszfaltozás­sal ellátná tekintettel a nagy idegenforgalomra. Addig is, míg ezekre sor kerülhet, a pécs—harkányi út kátyúit el­tüntetjük. — A fövő év terveit egyébként majd vb-ülés tár­gyalja, ott dől el, hol építünk, s hol javítunk utakat 1958- baTL A Sopiana Gépgyár fiatal főmérnöke Cakó János egy hetet töltött Csehszlovákiá­ban és tanulmányozta a bmoi ipari kiállítást. Meg­kértük, mondja el röviden tapasztalatait. — Erről nagyon sokat le­hetne mondani! Meglepő, hogy a csehszlovák gépipar milyen magas fokon áll. Legnagyobb sikert talán a Skoda Művek készítményei arattak. Ez a cég, a nehéz szerszámgépektől kezdve, a három emeletnyi magas, óriás Karusszel-eszterga­padig, mindent produkált. Különböző generátorok, nagyteljesítményű és nagy­méretű villanymotorok, tur­binák és a legkorszerűbb teher- és személygépkocsik sorát láttam a Skoda Mű­vek kiállításában. A teher­autók közül nagyon sok tí­pus billenőplatós megoldá­sú, s még ezekben is rádió van! Sok speciális rendel­tetésű autót láttunk: többek között a nálunk is ismert szemétgyűjtőt és tank-ko­csikat. — Nagy sikert aratott a kiállításon a legújabb típu­sú Tátra 603-as személygép­kocsi. Aki látta, azt mond­ta: minden igényt kielégít. Hatszemélyes, százkilóméte- renkinti fogyasztása 14—16 liter, maximális sebessége 160 kilométer óránként. — Engem leginkább a húsipari gépek érdekeltek. Ezeket mintegy 150 négyzet- méternyi területen állította ki a csehszlovák ipar. Az volt az általános benyomás, hogy a csehszlovák húsipari gépeket precízen állítják elő. Gyakorlati bemutató nem volt, de futásprőbát minden gépnél végignézhet­tünk. — Legjobban a húsdaráló­juk tetszett, korszerű és már nagyobb igényeket is kielégít. Szemben az eddi­giekkel, a gép formája és méretei lehetővé teszik a gép üzembeni, könnyebb ki­szolgálását. Láttam két gé­400 falusi értelmiségi vesz részt az ismeretterjesztoinunkában] Vágómarha Hizóbika >zor tors Nem az első eset, hogy olasz és nyugatnémet kereske­dők keresik fel megyénket s elsősorban az állami gazdasága- i kát. Hízómarhát és bikát vásárolnak. A fiatalabbakat tovább- tartásra, hizlalásra, a kész marhákat pedig feldolgozásra.. Nemrégiben jártak ismét a gazdaságokban és összesen 500 jó-: szagot vásároltak meg. A szállításokat a gazdaságok már meg- i kezdték. Bikáiról. Beremendről és Bogádmindszentről indul-] nah messzi útra a hízómarhák, A jövő évre is megtörténtek] a lekötések, összesen 1400 hízómarhát szállítunk az állami: gazdaságokból Olaszországba és Nyugat-Németországba, A mezei munka fogytává; lassan ismét elérkezik a több pihenés, a szórakozás, műve­lődés ideje a baranyai falvak lakosai számára is. A megyei tanács művelődési osztálya a községekkel együttműködve gondoskodik arról, hogy öreg, fiatal egyaránt érdeklődésének megfelelően, gyarapíthassa is­mereteit. Különösen nagy gon­dot fordítanak az ismeretter­jesztés színvonalának emelé­sére. A múltban nem egyszer el­követték azt a hibát, hogy szinte rákényszerítettek a köz- . ségekre — az igények figye­lembevétele nélkül — egyes «előadásokat. Most mintegy százhúsz téma közül maguk a községek választják íki, miről hallanának a legszívesebben. Olyan rövid előadássorozato­kat dolgoztak ki, amelyek az élet nagy kérdéseit összefüg­géseiben vizsgálják, s nemcsak mozaikszerű, hézagos ismere­teket nyújtanak. Kiadvány formájában 32 előadást jelentetnek meg, amelyekkel az előadók mun­káját könnyítik. Pótolják az eddig elhanyagolt pedagógiai ismeretterjesztést is. Ennek keretében külön foglalkoznak a felnőttek és a különböző korosztályú gyermekek neve­lési problémáival. Több helyen szerveznek szülők-iskoláját. Az ismeretterjesztő munkában mintegy 350—KM) falusi értel­miségi dolgozó — pedagógus, ágronómus, orvos — segít a tanácsnak. Ebben az évben az előadá­sok szemléltetésére is törek­szenek. Minden járási szék­helyen úgynevezett segédlet­tárakat hozott létre a tanács, ahonnan többek között dia­filmeket, oktatási falitáblákat kölcsönöznek az előadók ré­szére. Három járásban film- j tár működik, ahonnan nyolc­tíz forintos használati díjért ■ ismerétterjesztő kisfilmeket: igényelhetnek a községek. A megye nevezetességeit j diafilmek segítségével mutat- í ják be. Eddig a siklósi vár i történetéről, Harkány-gyógy- j fürdőről, a nagyharsányi hegy < mondájáról szóló diafilm ké-! szült el. Az idei őszi-téli hónapokban : mintegy kétszáz községben fo- ! lyik majd rendszeres ismeret-: terjesztés a megyében. pet, amelyek egymás mel­lett és egymásután dolgoz­nak. Az egyik gép kisebb darabokra aprítja az adagolt húst, ebből az átömlik a má­sikba, amely finomra. őrli. Ezzel feleslegessé- válik a hús szállítása egyik géptől a másikig. — Kuttérjük már nem ilyen előnyös formájú és ki­vitelezésű. A magyar Kut- ter-ek szebbek és korszerűb­bek, kiemelőjük is jobb, mint a csehszlovákoké, örültem, hogy ezt megálla­píthattam, mert nagyon ló érzés tudni, hogy mi is alko­tunk szépet, jót és irigylés­re méltót. — Kiállítottak egy „fo­lyamatos" töltőgépet is. A gép roppant egyszerű szer­kezeti megoldású. A töltés két szembenforgó spirállal történik, s ha az adagolót állandóan telítve tartják a gép folyamatosan működik. — Nagyon érdekes volt, amikor bemutattak egy gép­sort, amely két húsdarálóból egy Kutter-ből és egy folya­matos töltőgépből állt, ki­szolgálását pedig szinte ké­zierő igénybevétele nélkül, egysínpályás felsővezeték­kel, görgős szállítókocsikkal végezték. Ezt a felsővezeté­kes megoldást akarjuk mi is megvalósítani a gyöngyösi vágóhíd felszerelésénél. Ezen kívül, szeretnénk a már em­lített, „egymás mellett és egymás után” dolgozó hús­daráló gépet előállítani. — Érdekességként azt is megemlítem, hogy a cseh­szlovákok szerint ez volt az utolsó olyan brnoi kiállítás, ahol kizárólag csak a cseh ipar termékeit mutatták bs. 1958-ban lehetővé teszik a külföld megjelenését is és azontúl nemzetközi jelleget adnak a már hírnevessé vált bmoi ipari kiállításnak. Az egész világ felfigyel rá Keskeny kis műhely egy István utcai öreg házban, Gar- . zó Sándor műhelye. Itt adtak I péntek délelőttre találkozót " egymsának dr. Rihmer László, Gányi Zoltán, Szepeshegyi Ist­ván és Wilk János főmérnö­kök, Tóth Győző főművezető és a két, munkában összefor­rott jó barát: Marton Emil és Garzó Sándor. Egy év fáradságos kísérlete- | ző munkájának eredményét : mutatták most meg a Komlói • Szénbányászati Tröszt kiváló szakembereinek és a Bánya- rendészeti Felügyelőség kép­viselőjének. Egy újítást, amely­ről az egyik megjelent mér­nök megjegyezte: „Ha ezt si­kerül tökéletesíteni, az egész világ felfigyel rá! Mi is az újítás? A szénbá­nyászatban mindig nagy gon­dot Okozott a vezetőknek, az aknakötélek állapota. A köte­lek kopását rendszeresen fi­gyelemmel kell kísérni. Az aknákötelek vizsgálata eddig úgy történt, hogy egy munkás, területe. Ilyen százalék mellett már megfelelőbb elővetemé- nyek után lehet beállítani a vetésforgóba és így ,kisebb te­rületről nagyobb termés” cél­kitűzései felé már ebben a gaz­dasági évben jelentős lépést lehet tenni; Ehhez azonban fokozott mér­tékben kell a vetőmagot tisztí­tani és nagyobb gondot kell fordítani a búza csávázásira. Idén igen sok volt ap üszkös gabona, ami elsősorban az el­maradt, vagy a rosszul végre­hajtott csávázás következmé­nye. A termelési költséget csök­kenthetjük a nagyobb fokú gépesítéssel is. Az időjárás folytán igen kedvezőek tala­jaink ahhoz, hogy azokon jó talajmunkákat készítsenek. Be­igazolódott Baranyában, hogy azok a búzavetések adják a legjobb termést, amelyeket még októberben elvetnek; Nem elhanyagolható kérdés a magasabb termés érdekében a műtrágyázás sem. Igaz, hogy e mohácsi járás adottságai ál­talában kedvezőbbek, azonban nemcsak ennek köszönhető, hogy ott minden évben maga­sabb a termés, mint a másik 'Járásokban; A mohácsi járás­ban már intenzívebben hasz­nálják a műtrágyát, mint a thóbbi helyeken; Ez évben Is míg a mohácsi járási tsz-. . 50—60 kg műtrágyát rendeltek kát. hoWanJdnt, addig a seiy­lyei és szigetvári járásokban alig 15—20 kg-ot. Az őszi alap­trágyaként adott műtrágyázás­nak minden járásban megvan a lehetősége, műtrágya bizto­sítva van, élni kell a lehetősé­gekkel; Kukorica vagy őszi árpa? A vetési arány kialakításá­nál különös gond fordítandó az abrak és szálastakanmány- félék területének megtervezé­sére. Külön fel szeretném a figyelmet hívni az őszi árpa megyénkben elérhető tenmény- eredményeire. Évek óta figye­lem az őszi és tavaszi árpa helyzetét, 10 év közül általá­ban 8-ban az őszi árpa, 2 év­ben a tavaszi árpa ad kedve­zőbb termést Az őszi árpa termesztésére való nagyobb mértékű áttérés tehát indo­kolt és helyes. De érdemes számításokat végezni a mun­kaerőre való tekintettel a ku­korica és őszi árpa vetésterü­lete arányának megállapításá­nál is. Az őszi árpa holdan- kénti önköltsége lényegesen kevesebb (csaknem fele), a ku­korica önköltségének és ter­méshozamban alig 1—2 mázsa az eltérés. Az ez évi 14 má­zsás morzsolt kukorica átlag- temyéssel- «aómolva. egy, mázsa önköltsége 170 forint körül mozog, ugyanakkor az őszi ár­páé megyei átlagot 12 mázsá­val számítva alig haladja meg a 100 forintot. A több mint 60 százalékos önköltségtöbblet nem áll arányban a két ter­mény terméséiben mutatkozó különbséggel. A munkaerővel gyengébben álló gazdaságok­ban, tsz-ekben, de kisparaszti gazdaságokban is indokoltabb­nak látszik tehát az őszi árpa területének emelése, még a kukorica vetésterületének ro­vására is. Természetesen ez esetben előtérbe kell lépnie a fokozattabb műtrágya-haszná­latnak és főleg az állati kár­tevők elleni védekezésnek. A kenyérgabona említett százaléka mellett a takar­mánygabona területét a meg­lévő és tervezett állatállo­mányt figyelembevéve, 35—37 százalékra helyes felemelni, míg a szálastakarmányok te­rületét az 1956. évi 14,8 száza­lékról 18—20 százalékra; Ezen belül kívánatos és nagyon he­lyes a pillangós takarmányok 8 százalékos területéről leg­alább 12—13 százalékra fel­menni. 20 hold dohány — 935.000 forint A megye fentiekben vázolt természeti adotteáöa lehetővé teszi a gabona abrak- és szá­lastakarmányok termesztése mellett fontos ipari növények megtenmesztését is. Nem rit­kaság ebben az évben sem a 200 mázsás cukorrépa, ami kö­zel 10 ezer forint bevételhez juttatja termelőit és ezen be­lül mintegy 6 ezer Ft/kh tisz­ta jövedelemhez. A mágocsi, Béke Tsz az elmúlt évben 20 kh dohány termése után 935 ezer forint, vagyis holdanként 46 770 forint bruttó bevételhez jutott, de a megye déli részén lévő Teädafalu községben Eg- réder János dohánytermelő 1200 n-öl dohányterületéről is 25 300 forint bruttó bevétel­hez jutott; Kedvező lehetősé­gek vannak megyénkben a rostién, kender termesztésére is. A bér emend i Dózsa Tsz pl. 37 kh rostién terméséből (32 q/kh) 272 ezer forint kész­pénzt és 53 300 forint textil­utalványt kapott, vagyis hol­danként 8 800 forint, kender­ből 34,3 mázsa holdanként! át­lagtermés mellett 5 400 Ftykh bruttó bevételre tett szert; Igen jók a lehetőségek me­gyénkben a megfelelő miódon termelt aiprómagvak termesz­tésére is, jól megy a lucerna, szarvaskerep, stb. mag ter­mesztése is. A véméndi tsz például ez évben 37 mázsa lu­cernamagot termelt 20 kh-ról, miután egy teljes értékű ka­szálást betakarított. Közel 130 ezer forint volt a bevétele. — Szőkéden Orovicza János 2,3 kh lucemaföldjéről 6 mázsa lucemamagot adott le, 23 ezer forintot kapott érte. De e2t lehetne tovább folytatni. Ked­vezők a szerződéses növények feltételei, művelési előleget, műtrágya-, vetőmaghitelt kap­nak a termelők. Érdemes ter­mesztésükkel foglalkozni. Kezdjük a trágyahordással! Természetesen a fentiekben elmondott jó eredmények nem maguktól születnek. A bizto­sabb, jobb terméshez az ala­pokat ezekben a napokban kell lerakni. Most kell kihor­dani és leszántani az összes bentlévő istállótrágyát, elvé­gezni az alap-műtrágyázást. Ez év őszén kell az összes mélyszántást elvégezni. Ezekhez az őszi munkáikhoz felkészülték gépállomásaink, jelentős kapacitásuk áll ren­delkezésre áhhoz, hogy első­sorban a termelőszövetkeze­teknek, de azontúl az egyéni termelőknek is időben jómi­nőségű munkát tudjanak vé­gezni. Baracs József főagsronómus két szál deszkát fektetve az akna tátongó nyílása fölé, ronggyal beburkolt két kezé­vel közrefogta a kötelet, amely lassan megindult. Ha a rongy megakadt, az azt je­lentette, hogy egy, vagy több szál drót „elengedett“. Nagyon gyakran előfordult, hogy a kö­telet, a „használati idő“ lejár­ta után kicserélték, holott belső szálai még sértetlenek voltak és alkalmasak 'lettek volna további üzemelésre. Amint a szakemberek mon­dották, egy aknakötél hozzá­vetőlegesen 50 ezer forintba kerül. Hány ötvenezret lehet majd megtakarítani a Mar­ton—Garzó-féle újítással? A kérdésre csak később le­het választ adni, amikor már tökéletesebb lesz a kis készü­lék, melyet működésben is be­mutattak. Előbb egy néhány centimé­ternyi átmérőjű, elfűrészelt vasrudat helyeztek a készü­lékbe. Egy „tapogató“ mágne­ses szerkezet működni kezdett és a vele kapcsolatban lévő elektromos készülék képernyő­jén, kissé rezgő, világító zöld csík futott végig. Ekkor még csak a rúd sértetlen része ha­ladt át a „tapogatón“. Amikor az elfűrészelt szakasz is beju­tott, erősen vibráló, szaggatott lett a vonal: a készülék hibát jelzett! Hasonlóan viselkedett akkor is, amikor a vasrúd he­lyett egy méternyi hosszú, mesterségesen megszakított aknakötél-darab került vizs- / gálatra. Azt pedig a további kísérleteknek kell elérniük, hogy a készülék egyes szálak szakadását is jelezze; Dr. Rihmer László azt ja­vasolta, ha ' hazaérkeznek Komlóra, azonnal foglalják jegyzőkönyvbe a kis műhely­ben látottakat, s biztosítsanak az erkölcsi támogatáson kívül megfelelő anyagi fedezetet is oi további, talán az elmúlt évinél is nehezebb kísérlete­zési munkáhost

Next

/
Thumbnails
Contents