Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-22 / 223. szám

2

N APtO

1957 SZEPTEMBER Vt

Építők

a bányászokért

A Bányászati Építő Vállalat dolgozói Hidason, Mázán és Szászvárott ez évben összesen 294 új bányászlakást építenek és ebből eddig már 192-őt el is készítettek. A bányászlakóházépítkezés meggyorsítása érdekében a Bányászati Építő Vállalat MSZMP intéző bizottsága szeptember 25-ére, szerdára kommunista nagy- aktíva-értekczletet tart a hidasi építkezés kultúrtermében. A nagyaktíva értekezleten részt vesznek az építkezés kommunistái, a megyei és járási párt, szak- szervezeti, tanácsi szervek, valamint a vállalat központjának kommunistái is.

A nagyaktíván a beszámolót Simor Dénes elvtárs, a vállalati központi pártbizottság tagja tartja. Az értekezlet résztvevői megvitatják, hogy miként javítsanak munkájukon, hogy az önköltség csökkentésével olcsóbban, gyorsabban és jobb minőségben egyre több bányászlakást, valamint bányaüzemi építkezést adhassanak át népgazdaságunknak.

A magyar hiiliigyminisziérium nyilatkozata

(Folytatás az 1. oldalról.)

4.

A hozott határozat és

az úgynevezett „magyar kérdésinek a 12. közgyűlés

♦ napirendjére tűzése azt bizot nyitja, hogy egyes imperialista

♦ köröknek állandóan szükségük

♦ van a „magyar kérdés”-re,

I hogy ezzel az ürüggyel clterel♦ hcssék a figyelmet az ENSZ közgyűlésén vagy más politikai fórumokon a nemzetközi helyzet számukra politikailag kényes, őket leleplezéssel fenyegető jelenségeiről. Tudják jól, ha az omanl, cyprusi, vagy az algériai helyzet megtárgyalására kerülne sor, vagy az Amerikában folyó négerüldözés legújabb jelenségei kerülnének szóba, kiderülne, hogy ők azok, akik lábbal tapossák az alapä

vetö emberi jogokat. A sziriai.

vagy a jemeni helyzet megtár- I gyalása számukra azzal a ve- | széllyel járna, hogy leleplcződ- | nének, mint a kis népek füg- * getlensége ellen törő, a gyarmati rendszert visszaállítani szándékozó hatalmak. A „magyar kérdés” felszíncntartásá- val, az alaptalan vádak ismételgetésével — úgy gondolják —, hogy a világ közvéleménye A

előtt eredményesen lehet rágalmazni a Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot, holott az említett példák kézzelfoghatóan bizonyítják; a vádak a vádaskodókra illenek.

A határozat kezdeményezői minden rendelkezésükre álló eszközzel: kémeik, ügynökeik útján, hazug ellenséges propagandahadjárattal, a Szabad Európa Rádió, s a hozzá hasonló hírverő szervek uszításával igyekeznek nyugtalanságot kelteni, akadályozni a magyar ^nép békés alkotó munkáját, nincs ínyükre, hogy az ellen- forradalom leverése után a magyar nép erőfeszítéseinek, a forradalmi munkás-paraszt kormány céltudatos munkájának, a testvéri szocialista országok hathatós segítségének eredményeként helyreállt a rend, s visszatért normális medrébe a termelőmunka.

Ezért a magyar kérdés fel- szinentartásával nemcsak egyszerűen újra — meg újra be akarnak avatkozni a magyar állam belügycibe —, amely ellen népünk milliós tömegei egyöntetűen tiltakoztak —, de további bátorítást is akarnak nyújtani az ellenforradalmi, fasiszta erőknek.

5.

Végrehajtó bizottsági Görósgallon

A szigetvári járási Páft... bizottság szeptember 19-re tűzte ki a Görösgalli Állami Gazdaság párt- és gazdasági munkájának megvitatását. Annak rendje-módja szerint elkészült a jelentés és csütörtökön reggel megkezdődött az ülés >— Görösgallon.

Ér

tékes, újszerű kezdeményezés. Azonban bizonyára sokan meglepetten mondják: „Végrehajtó bizottsági ülés Görösgallon?” A szigetvári elvtársak is sokat beszélgettek róla, de abban bíztak, hogy ez a lépés bizonyos értelemben közelebb viszi őket az élethez. Jól számítottak, így történt. Gondoljuk csak meg: a végrehajtó bizottság nem függetlenített, a pártappará tűsen kívül dolgozó tagjai főként a jelentésekből ismerték meg az eléjük kerülő ügyeket, nyilvánvalóan kissé tájékozatlanok voltak. Most valamennyien a helyszínen tanulmányozhatták a napirendet. Az ülésre mintegy tizenöt pártmunkást és gazdasági szakembert hívtak meg, közöttük számos pártonkívülit. A közös eszmecser#, a kérdések és az arra adott válaszok alapján, ■— mint ezt többen hangsúlyozták, — „nyitott könyvként látják az állami gazdaság helyzetét, nehézségeit, tennivalóit.” Ez megkönnyítette munkájukat, a tények birtokában alaposabb és sokoldalúbb tanácsokat adtak a párt- és gazdasági vezetésnek,

a közel hat órás vita is. Sok fontos kérdés került szőnyegre, közülük csupán egyet említek, a munkások életkörülményeit. A végrehajtó bizottság és a résztvevők egyértelműen kijelentették: a gazdaság eredményei az ott dolgozó munkásokat dicsérik, nélkülük nem tárgyalhatnának a kimagasló termésátlagokról, az állattenyésztés külországokba Is eljutott híréről. Ezért a gazdaság vezetőségének, a pártszervezetnek az a köte- lesége, hogy a lehetőségeket figyelembe véve kielégítse jogos igényeiket. Ilyen például a lakás. Az elmúlt években átalakítottak már néhány közös konyhás, volt cselédlakást, de még maradt belőlük. „Szeretnénk, ha az igazgatóság szabadabb kezet adna nekünk a beruházások sürgősségi sorrendjének megállapításában — mondotta Bőn elvtárs. — Először a lakások rendbehozására fordítanánk összeget.;A járási végrehajtó bizottság támogatja ezt az elhatározást. Horváth elv- társ, a végrehajtó bizottság tagja, a kulturális élet elhanyagolását említette; „Több

elvtárstól hallottam itt, hogy a munkások a szomszédos falvakba és Szigetvárra járnak szórakozni. Ez nem baj. De hogy ennek a tizenkétezer holdas gazdaságnak nincs kultúr- csoportja, táncegyüttese, ez nagy szegénységi bizonyítvány. A gazdaság vezetőinek erre is gondolni kell, mert munka után szívesen szórakoznának az emberek, hiszen nincs idejük mindennap Szigetvárra menni.” A végrehajtó bizottság az elhangzott panaszok mérlegelése után úgy döntött, hogy megvizsgálja, mikor és kik kaphatnak természetbeni járandóságot a gazdaság ipari munkásai közül. Kötelezte a gazdaság igazgatóját, Kovács elvtársat, hogy illetékes szerveknél most már járjon végére a nyereségrészesedés ügyének, mert lehetetlen állapot, hogy az év utolsó hónapjaiban a vezetők és a munkások ne tudják, lesz-e és mennyi „tizenharmdaik“ fizetés.

Már ebből az ízelítőnek

===== szánt fejezetből is kitűnik, hogy a párt- bizottság elhatározása nagyon helyes és a megbeszélés eredményes volt. Már a tanulsáA forradalmi munkásparaszt kormány mindent elkövet, hogy valamenny országgal — függetlenül belső berendezésétől és társadalm rendjétől — normális, építőjellegű kapcsolatot tartson fenn — erre irányuló erőfeszítései a jövőben is folytatni fogja. A magyar nép tisztában van azzal, hogy az ellene szavazó államok jelentős része vagy az Egyesült Államok nyomására, vagy a különbizottság hazug jelentése által megtévesztve csatlakozott a határozathoz Ennek tudatában a magyar kormány a jövőben is minden elkövet, hogy tovább fejlődje nek a különböző országokká az ellenforradalom leverése után ismét kedvezően alakuló kapcsolataink.

áh A magyar külügymi

"• nisztérium bízik abban hogy az ENSZ tagállamainak többségében győzedelmeskedn fognak a józan, a békét és nemzetközi helyzet enyhülésé akaró erők, s mihamarabb fel ismerik, hogy a belügyeinkbe való céltalan beavatkozási ki sérletek nem szolgálják a nem zetközi enyhülést. E felismeré eredményeként a „magya kérdés”-ről készített jelenté és a vele kapcsolatos határoza tok oda kerülnek, ahová valók a történelem lomtárába.

A magyar külügyminiszté ; rium végezetül annak a reme nyének ad kifejezést, hogy az ENSZ 12. közgyűlése nem ezt a kérdést, hanem a valódi, a» megoldásra megérett nemzet-f közi kérdéseket fogja behatóan megtárgyalni.

í

MAGYAR i

KÜLÜGYMINISZTÉRIUM t

»♦<r»4 4 ♦♦♦♦♦+ «

gok futólagos összegezése is arra vezette, hogy ezután más alkalommal is a helyszínen, az érdekelteikkel együtt tanácskozzon a különböző ügyekben.

Rövidesen ismét egy állami gazdaságba látogatnak. Akkorra már hasznosíthatnak néhány más tapasztalatot is. —

Megfontolandó például, hogy a végrehajtó bizottság tagjai az ülés előtt legalább egy napot töltsenek kint és elsősorban a munkásokkal beszélgessenek, érdeklődjék meg véleményüket a tárgyalásra kerülő kérdésekről. Ugyanis az ülésen, meghívottként jobbárai vezetők vesznek részt, s azon megismerik az ő elképzelései-: két. Ezután már nem is kellene írásos jelentést készíteni, a gazdaság vezetője és párttitkára szóban tenné meg észrevételeit. és válaszolna a feltett kérdésekre.

Summa stimm nrnm : » Értesítjük a pécsi városi

., “—:------“——I : . pártbizottsághoz tartozó alapjo érzés volt részt venni ezen a. szcrvezcteket és propagandls- kozvetlen hangú, barati esz-» Váltat, hogy az „Időszerű kér- mecserén, amely mindkét^ fel- ? dések” tanfolyamához a proTís éve halott Dr. Doktor Sándor

Tíz esztendővel ezelőtt szomorú hír futott végig Pécs városán: dr. Doktor Sándor, a pécs-baranyai munsas- mozgalom egyik kiemelkedő vezetője, gázolás áldozata lett. Egy évvel a váci fegyházból való szabadulás után érte a szerencsétlenség, éppen akkor, amikor Pécs város közgyűlése díszpolgárává akarta választani. A Horthy- rendszer börtönében szinte teljesen megvakult aggastyán, nem vette észre az arra robogó gépkocsit, amely elgázolta.

Hamvait Keszthelyről Pécsre szállították, ahol a Pécs- Baranyai Nemzeti Tanács egykori elnökét, az anyák meg- mentőjét, az orvost és politikust, szeptember 28-án díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra.

Dr. Doktor Sándor nemcsak orvos, nemcsak a pécsi bábakápző vezetője volt, hanem a Horthy-rendszer társadalmi és politikai bajaira is orvoslást keresett. Ezért állott ez a paraszt származású ember a munkásmozgalom mellé. 1919-ben a Pécs-Baranyai Nemzeti Tanács elnöke lett és ott haladt később annak a menetnek az élén, amely az egykori Király utcában, a mai Kossuth Lajos utcában az úri osztály ellen tüntetett. Tanulmányozta a marxista irodalmat és leányaival mindig részt vett a népgyűléseken, majd kénytelen volt Jugoszláviába emigrálni.

Húsz év után újból megjelent Pécsett, hogy tovább folytassa harcát az elnyomottak, a kizsákmányoltak, a munkások mellett. De az uralkodó osztály bilincset vert kezére. A fogházba kísérték, majd onnan a büntető törvényszéki főtárgyalásra. Azzal vádolták, hogy Pécs városát át akarta játszani Jugoszláviának. A vád azonban olyan alaptalan volt, hogy kénytelenek voltak elejteni.

Áz ügyész azonnal új vádat emelt ellene: a felségsértés nevetséges vádját, mert 1919-ben Horthy <!) uralmának megdöntésére tört. A tárgyaláson az elnök megkérdezte tőle, hogy nem bánta-e meg akkori magatartását? Dr. Doktor Sándor öntudatosan válaszolt: soha senkinek semmi rosszat nem tetteim, vajon mit bánjak meg? Mégis a rögtönzött vád alapján tíz esztendei fegyházra ítélték, mert nem volt hajlandó megtagadni világnézetét.

Megnyitották előtte *a börtön ajtaját, amit 1944 decemberében a Vácot elért felszabadító szovjet csapatok nyitottak ki újra. Ismét visszanyerte szabadságát, de a gépkocsiszerencsétlenség miatt már nem sokáig élvezhet fe. Halálának tizedik évfordulóján Pécs város és Baranya megye munkásai szeretettel emlékeznek meg nagy tanító- mesterükről: Dr. Doktor Sándorról.

Virágzik a Filodendron

Aránylag kevesen ismerik a Pedagógiai Főiskola botanikus kertjét, pedig az évnek min- : den hónapjában nyújt valami kellemes, szép meglepetést azok számára, akik kedvelik a növényeket. így most is, az üvegház egyik sarkában díszlő, hatalmas Filodendronnak (Monstern deliciosa Liebm.) hét virága van nyílóban. Az érdekes és ritka eseményhez az is társul, hogy a 29 éves

PÁRTHÍR

nek sók haszmos tanácsot adott. Megéri, hogy máskor is csinálják és másutt is megfontolják a szigetvári elvtársak újszerű kezdeményezését;

Bocz József

> pagandista útmutatók megér- : keztek.

Kérjük az elvtársakat, hogy kedden vagy pénteken az anyagot a városi pártbizottságon II. : cm. 13. sz. szobában vegyék át, ; 14 és 17 óra között.

növény a virágbimbókon kívül még két darab már érésben lévő termést is nevel. A kukoricacsőhöz hasonló termés ehető és igen kellemes Ízű gyümölcs.

E mellett komoly botanikai eseményszámba megy, hogy az ugyancsak üvegházi Aralia- féleségen (Fatsia japonica Dcne. et Pl.), ezen a hazai üvegházakban csak nagyon ritkán virágzó, Japánból származó növényen is néhány bimbót 'találhatnak az érdeklődők.

A pálmaház pálmaféléi és

a pozsgás növények háza is új elrendezésben gazdag és szép növényanyagukkal várják a látogatókat.

A botanikuskert bárki számára megtekinthető minden vasár- és ünnepnapon de. 10— 13 óra között. Előzőén bejelentett csoportos látogatások hétköznap is lehetségesek.

PÁL LÁSZLÓ bot. kert vezető tanársegéd.

Rakjuk fel az enyvgyűrűket

A kis és nagy téli araszoló lepke rajzása megindult. Ezen lepkéknek nőstényei repülni nem tudnak, hanem a gyümölcsfa törzsén másznak fel a koronára, hogy ott a rügyek táján lerakják petéiket. Tel végén a rügyek duzzadásakor a petékből kikelnek a kis és nagy araszoló hernyók, majd rövidesen nagy pusztítást végeznek a lombkoronában.

Erősebb fertőzéskor a hernyók a megtámadott fákat egészen csupaszra rágják. Ezért ne engedjük a szárny- talan nőstényeket feljutni a fa koronájára, mielőbb rakjuk fel a fák törzsére az enyvgyűrűket és tartsuk azokat frissen egészen november második feléig!

Növényvédő Állomás, Szederkény.

Ezt tükrözte

Hz új gazdasági év küszöbén

Mit érdemes termelni ?

Minden új gazdasági év elején a jó gazda tervet készít a következő évre: mit termeljen, mivel érdemes foglalkoznia, hogyan alakítsa ki gazdálkodását. Ebben az évben már nem kötik a vetési tervfeladatok a termelők kezét, szabadon, a helyi adottságoknak megfelelően alakíthatják ki vetéstervüket az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és az egyénileg termelő parasztok.

Az államnak azonban szüksége van bizonyos növényféleségek megtermelésére, hogy a bérből, fizetésből élőket el tudja látni, hogy biztosítani tudja egyes iparágaknak mezőgazda- sági terménnyel való ellátottságát és hogy az igen fontos mezőgazdasági exporthoz szükséges áru-alap meglegyen. Éppen ezért ezekre a terményféleségekre az állam önkéntesen termelési szerződéseket köt és ehhez megfelelő kedvezményeket és jó árakat biztosít a termelőknek.

Óvakodjunk a konjunktúra-gazdálkodástól!

Helytelen lenne azonban, ha a kötöttség nélkül való gazdálkodás a pillanatnyi helyzetet és a talajt kihasználó' konjunktúra-gazdálkodássá alakulna át.

Mi legyen Baranyában az a termelési ág vagy irány, amely az adottságoknak megfelel, a hiwvnvXs* gazdának is jövedelmezőbb, de “ 1 a népgazdaság is megtalálja számítását;

A természeti és egyéb tényezők a megye területén rend- ; kívül változatos kombinációkban jelentkeznek. Ezekhez az üzem feladatainak meghatározásakor alkalmazkodni kell. A mezőgazdasági termelés eredményessége érdekében szem- előtt kell tartani olyan természeti tényezőket, mint a talajerő fenntartásának biztosítása, a növénytermesztés és állat- tenyésztés kapcsolata, olyan gazdasági követelményeket, mint a gazdaságos termelés elve, önköltségcsökkentés, jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelése, az állandó munkaerő foglalkoztatása, stb.

Figyelembe kell venni az éghajlati tényezőket, talajviszonyokat. A mohácsi, pécsi lösz- hát talajai, a szigetvári, sásdi, pécsváradi járások nem rosszindulatú erdőtalajai, a siklósi, sellyei járások jóminőségű hordalék talajai alkalmasak csaknem valamennyi növényféleségek megteríhesztésére. A vegetációs időszak alatti 3.600— 3.700 fok C hőmennyiség elegendő ahhoz, hogy a későbbi érésű növények is idejében beérjenek. A megye évi csapadékmennyisége 680—700 mm. — magasabb az országos átlagnál. Emellett jó a talajaink víztároló képessége is.

Már kifizetődik a búzatermelés

A kenyérgabona vetésterületét éveken keresztül adminisztratív eszközökkel növeltük, helytelen volna azonban, ha most nemkívánt mértékben csökkenne a kenyérgabona- termő terület, A búza továbbra

is legfontosabb élelmezési cikkünk, de jelentős mennyiségű korpa jut ezen keresztül állat- tenyésztésünk részére és adja a talajerő visszapótlás szempontjából nélkülözhetetlen szalmát. A búza termesztése az elmúlt években a nagyarányú beadási rendszer miatt — annak alacsony áraival — nem adott magas jövedelmet termelőinek. Figyelemmel az adógabona-kötelezettségekre és a beadási árakra, gabonáért alig kapott a termelő mázsánklnt 130.— Ft-ot. A beadás eltörlésével lényegesen megváltozott a termelés eredményességének lehetősége. Az adógabonát, valamint a kialakult felvásárlási árat figyelembevéve cca 190.— Ft-os árat kap a termelő most a búzáért, vagyis ha az összes elcsépelt termésmennyiséget figyelembe vesszük, mintegy 97 millió forinttal jobban értékesül a termelő gabonája megyénkben az idén, mint az elmúlt évben.

Ez évben tehát már érdemes a búza termesztésével foglalkozni a jövedelmezőség szempontjából is. Minél magasabb termésátlagot érünk el, annál kisebb lesz a mázsánkinti önköltség és nagyobb a tiszta jövedelem. A 6—7 mázsás búza átlagtermés nyilván ráfizetést jelent, meg van-azonban a lehetőségünk ahhoz, hogy állandóan 9 mázsa felett legyen az átlagtermés, amikor már feltétlenül jövedelmező a búza termesztése. Ez évben pld. míg az egyéni gazdálkodók búza átlagtermése megyénkben 9 mázsa körül mozog, az állami gazdaságok 14.800 kh-n 13 mázsás átlagtermést értek el. A mohácsi járás termelőszövetkezetei több ezer holdon járási átlagban elérték a 12.7 mázsás búzatermést. Ilyen átlag mellett kát. holdankint már 2500 Ft-os bruttó jövedelem érhető el, amelyből a termelési költséget beleszámítva, már 1000— 1200 Ft a tiszta Jövedelem.

29 százalékos búzavetésterület a természetes

Baranya megyében még a fel- szabadulás előtt is — amikor az állattenyésztés orsz4gosan nálunk volt a legmagasabb szinten — vetettek 31—32 százalék kenyérgabonát ét emellett meg tudták termein' a 2.3 állatsűrűségű létszámhoz szükséges szálas- és abraktakarmányokat is. Az 1957/58-as gazdasági évre sem indokolja különösképpen semmilyen tényező, hogy a tavalyi évben kialakult 29—30 százalék alá essék a kenyrégabona vetés-