Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-02 / 180. szám
1957 AUGUSZTUS * NAPCO Nem tagrevízió Mint ismeretes, az év végén érvényüket vesztik majd az MSZMP tagsági igazolványok. Minden párttag új tagsági könyvöt kap. E munkát — megfelelő előkészületek során — tagkönyvcsere útján bonyolítják le. Ezzel kapcsolatban már most különböző híresztelések keltek szárnyra, amelyek szerint a tagkönyvek kicserélésekor majd mód nyílik arra, ho,gy egyes párttagokat automatikusan kirekesszenek. A tagkönyvcsere — nem tagfelülvizsgálás. Minden elvtárs, aki jelenleg tagja a pártnak, érvényes tagsági igazolvánnyal rendelkezik — az Is, akit később vesz fel az alap- szervezet — megkapja az új tagsági könyvét. Automatikusan senki sem maradhat ki a pártból, Ezzel az aktussal is az ideiglenesség kora zárul le< Kétségtelen azonban, hogy a pártszervezés ideje alatt — különböző okokból — néhol nem kívánatos elemek is bejutottak a pártba. Ügyüket nem lehet suba alatt elintézni, a szervezeti szabályzatban megszabott elvek szerint kell az eljárást lefolytatná; Tehát: a pártvezetőség minél előbb hívja össze a taggyűlést s indokolja meg, miért nem lehet a párt tagja. Ha a taggyűlés elfogadja, a kizárást megszavazza, akkor eszerint kell eljárni. Ez a helyes út. A párt szervei annak idején majd gondosan ügyelnek arra, hogy a tagkönyvcsejét senki se használhassa fel a pártból történő „automatikus kizárásra". Káros megkülönböztető Nem hinném, hogy valamelyik szülő ilyenféleképpen osztogatná szeretetét: Gyű rj előbb született, jobban szeretem, min Pistikét.; i Egyformán kedves mlndegyi gyerek s ha az apa útjáról hazatér, mind egyiknek hoz valamit zsebében, Egyes pártszervezetekben azonban pej így gondolkodnak. Azt mondják: Kovács csa márciusban kérte átigazolását, vigyázni kell. Nagy, az más, tűzbe tenném érte a keze met.Csupán azért, mert mér deeembe végén belépett a pártba; Ez a megkülönböztetés nagy veszélyeke rejt magában. Az egyjk: megosztja a párt tagokat, hiszen olyan példa nincs, hogy mai taglétszám egy hét leforgása alatt ala kult ki. Elkezdődnek a torzsalkodások, eme lyek esetenként klikk-harcba ' torkollhatnak Ilyen légkörben szó sem lehet rendszeres eredményes pártmunkáról, Akiknek viszon ez „jól jön", a markukba nevetnek, sőt alat tómban élezik is a helyzetet. S a másik: be csületes, a párthoz hű elvtársak, akik önkén vállalták a harcot, az áldozatot, megsértőd nek. A pártban nem elsősorban az eltöltött idő a bizalom mércéje, Azok az elvtársak, akik több évtizede vagy éve dolgoznak a nép ügyéért, elismert, tekintélyes tagjai * mun kásmozgalomnak; sosem feledkezünk meg azokról sem, akik fegyverrel vagy szóval az elsők között harcoltak az ellenforradalom ellen. 2000 kardigán, 1700 matra« A Péeii Vegyesipari Vállalat dolgosát a második negyedévben 148 százalékra teljesítették tervüké{, A terv túlteljesítésében minden egyes részleg dolgozói kivették részüket. Sokféle áru hagyta el az elmúlt három hónapban műhelyeiket. A szövődében például hétezer méter molinót szőttek ás asszonyok, A kirpitosrésaleg dolgoséi 1700 matracot Hé* szítettek. A kézimunka, részleg kétezer pulóvert, kardigánt, és huligánt adott át « kereskedelem- nek, A varrodában sok más cikken kívül négyeset gyermekaUónemú és ötezer munkásruha készült. Mindemellett exportra is termeltek a vállalat kézi- munkarészlegének dolgozói. A jövő hónapban fejezik be az exportra készülő kesztyücslkok horgolását. Ki kell szűrni a salakot! Augusztusban újra megjelenik a „Pártélet“ c. folyóirat [Aki tanulni akar, jelentkezzék Az MSZMP Központi Bizottságának folyóirata, a „Pártélet" az ellenforradalom óta először augusztus első napjaiban ismét megjelenik; A folyóirat ezt követően rendszeresen havonta jelenik meg; A párt közvéleménye már1 sürgette és várja, hiszen régi olvasótábora ismeri, hogy a gyakorlati pártmunkában, elvi és politikai kérdésekben hasznos 'tanácsokat adott, E hagyományaihoz hűen, a lap első száma több cikkben foglalkozik az MSZMP országos pártértekezlete alapján a pártmunka időszerű kérdéséivé], Közli Marosán György elvtárs, „Az egységesein hozott határozatok egységes végrehajtásáért" c. cikkét. Bárányos József a Szervezeti Szabályzatról, Szirmai Jenő, a pártegységért folytatott harc Somogy megyei tapasztalatáról ír, Kalmár Györgytől „Az intrikák és rágalmak ellen“ c. cikkét közli a lap. A párt- munka időszerű feladatai közül a kédermunkéról, a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták feladatairól, a párt- fegyelmi munkáról, a termelés pártellanőrzéséről, a kommunisták tömegek közötti munkájáról közöl cikkeket. Ezenkívül több cikk foglalkoAzon az október-végi m. sárnapon is ugyanolyan csinoson öltöztek a botykape- terdi hívők, mint máskor. Az istentiszteleten sem történt semmi különös, hanem utána.-. j Csoportokba verődtek az emberek. Latolgatták az ese ményeket, új hírekkel gazdagították egymást. De az egyik csoport, — ahol a presbitérium tagjai suttog tak — furcsa terveket szőtt. „Ki velük ■.; hatalom.;. ve. zetés... átvenni" .as ha- sonló szófoszlányok röpköd- tek, A prímet Hideg Lóránt tiszteletes úr vitte. Valahogyan fellobbant benne a ,,nemzeti érzés", s a „nemzet nevében“ korteskedett a presbitérium kíváncsiskodó ' tagjai közöttA gyanútlan ácsorgók még azt sem tudták, honnan fúj a szél, amikor hírnök trap- palt a tanács felé s lihegve közölte a küszöbről: — Elnök kartárs! A presbitérium üzeni, hogy jöjjön gyorsan a templomtérrel Fontos megbeszélés ... Az elnöknek nem fontos. — Menjen vissza és mond ja meg, ha akarnak valamit, jöjjenek ide. Itt az irodában beszélgetünk ■ * i fa a presbitérium jött, élén Hideg Lóránt tiszteletes úrral. Bevágódtak a tanácsházára s előadták a „forradalmi" céljukat. Valami bizottság megválasztásáról volt szó, amelynek még a zik a párfcmunka tapasztalataival. Elméleti cikk jelenik meg n szocializmus építésének általános és sájátos vonásairól, továbbá a burzsoá nacionalizmusról és az internacionalizmusról; Ősszel ismét megnyUik a Jtshidai ' mezőgazdasági szakiskola, amely í sok kiváló mezőgazdasági szak- ■ embert nevelt már. A kétéves ; tanulmányi idő alatt a mezőgnZ- - dóság elméleti alapjait és gyakor- ; latát sajátíthatják el a hallgatók, : mis általános műveltségük bőví- : lésére magyart, történelmet, szám- : tant, fizikát és kémiát tanulnak. : Az iskola díjmentes, a tanulók teljes ellátást, kenőpénzt kapnak ruhát s gyakorlati munkához. Jelentkezhetnek 17—zs év között akik termelőszövetkezeti tagok állami gazdasági dolgozóik, egyé nlleg dolgozó parasztok és gyermekeik. Jelentkezési határidő augusztus 13. A kérelmeket pos tán küldve a Kehidai Mezőgazda sági Szakiskola igazgatóságához kell kUldení, Vasutasnapra készülnek Távközlő és Biztosílá-berendexés szakszolgálat dolgozói Ha végigmegyünk a vasúton, a pécsi állomást elhagyva, raktárépületet és egy szerény kis műhelyt veszünk észre. • Itt van a Távközlő és Biztosító berendezés szakszolgálat javító műhelye. Ez a részleg már kilencszer volt élüzenij Amilyen kevesen vannak a szakszolgálatnál, olyan fontos munkát végeznek a vasútnál; Nagyon gokban rajtuk múlik, fogy a vonatok balesetmentesen közlekedhetnek. A műhelyben mindenütt rend és tisztaElmondják a hibákat, bírálnak, és javaslatokkal élnek. Megállapodnak abban, hogy a jövőben hogyan fognak a jobb eredmények érdekében dolgozni, hogy csökkentik az önköltséget. Mert, mint a beszámolóból kitűnt, jelenleg még ráfizetéssel dolgoznak. Végül elhatározzak, PW munkaversenyt ['kezdenek és felelevenítik az újftómoagal- mat is. A verseny for- mája brigádverseny lesz, melynek értékelése egyszerűbb. Aztán mindjárt elhangzanak a vállalások is, «melyek a ság. Az egyik sarokban táblán felirat: „Délután 16 órakor termelési értekezlet. Tárgy: az elmúlt negyedév munkájának értékelése," Munkaidő után a munkások lassan összejönnek az Üzem ebédlőjében. At értekezlet megkezdődik ; 11 Az üzemvezetőség beszámolója az üzem gazdaságosságával, a termelékenységgel, — az önköltség csökkenésével, a műszaki feltételek biztosításával foglalkozik. A beszámoló után műszerészek, lakatosok, mesterek egymás után szólalnak fel, fenntartási, felújítási és gyártási munkákra vonatkoznak, a minőség emelése, az önköltség csökkentése mellett. A vállalások teljesítésével, méltóan akarják Ünnepelni a vasutas napot és alkotmányunk ünnepét, A szakszolgálat dolgozóinak vállalásai áz őszi forgalom lebonyolítását is elősegítik. Ha ők igyekeznek, még a fennálló nehézségek mellett is, biztosítani tudják a balesetmentes, zöld utat; Bánáti József sz. b.-elnök Az isten a megmondhatója, hogy mi sodorja ide városunkba a tolvajok, betörők, prostituáltak és hírhedt verekedők siherehadát, de annyi bizonyos; nem a „munkalehetőség". Épül, fejlődik a város, új bányát is nyitottunk s a jó kereset reménye és a munkalehetőség ezer és ezer becsületes dolgozó emberben érlelte meg az elhatározást, miszerint Baranyában, pontosabban Pécsett alapozzák meg jövőjüket. Hozzáteszem: becsületes munkával, De mi vonzza ezeket a „törvényenkívüli lovagokat”? A „lehetőség“) ingyenélésre, prostitúcióra, dézsmálásra, lopásra és egyebekre. A körülmények adják a „lehetőséget", hiszen ahol annyi Új. idegenből Jött ember verődik össze, mint városunkban is, ott mindig lehet a zavarosban halászni, ott száz ember közül egynek módjában áll munka nélkül, a többiek rovására élni, Persze, persze, mondhatja bárki, — szép dolog ezt Így elmondani, de ha ez így van, akkor miért hagyják az „Illetékesek” az ingyenélők garázdálkodását? S ebben van Is igazság. Hiszen a vállalatoknak joguk és lehetőségük van arra, hogy „leszűrjék“ » salakot, de mégsem élnek' ezzel a joggal. Hogy miért nem? Ki tudja? Ellenben akkor futnak a rendőrségre, amikor X-ről kiderült, hogy lopott, V-ról pedig, hogy botrányosan viselkedik a legényszál. 1 ás on, vagy a munkahelye«. • A rendőrség persze pontot tesz X, és Y. tevékenységének végére. Ez rendben is van. Hanem miért nem gátolják meg a hűncselekmé- nyek elkövetését ott a hely» színen, a vállalatnál? New kell félreérteni: az Igaz, hogy egyetlen tolvaj sem jelenti be előre, mikor, mit és kitől visz el valamit. Arról van szó, hogy már a felvételnél alaposan nézzék meg, kit vesznek fel az üzembe, vagy a vállalathoz s utána -is tartsák szem előtt azokat, akik magatartásukkal már jóelőre felhívják magukra a figyelmet: hajlamosak Ilyen, vagy olyan bűncselekmény elkövetésére, Minden legényszállás pák van gondnoka, aki a gazdasági ügyek intézése mellett szemmeltarthatná a szállás belső életét is. Csakhogy a gyakorlatban nem minden gondnok alkalmazza, vagy ismeri, feladatkörének ezt az oldalát. Hogyan történhetett meg az, hogy Komlós Ilona, 22 éves patacsi lány már egy bete a Dózsa legényszállás V. épülete, f, emeletén lakik illegálisan barátnőjénél, — „Aranyinál, azazhogy Mfli- kovszky Audrásnénál? A gondnok nem tudott erről? S arról sem, hogy ugyanabban a szobában több éjszakát eltöltött Patai János is Mijikovszkiné férje jelenlétében? Nem tudnak az illetékesek arról, hpgy ez » díszes társaság milyen orgiákat rendezett ott nap, mint nap? Van egy másik példa is: Lukács József és Klemmt Gyula — az Akwamélyttő Vállalat dolgozói •» sorozatos lopásokat követtek el az Alkotmány utea 77. szám alatti legényszálláson. Karórákat, pénzt, gyűrűt, töltőtollat, szemüveget — még lottó-szelvényt isi — loptak munkatársaiktól. Lukács már ült munkakerülésért két hónapot, később betörésért két évet, de Klcment is volt már büntetve három alkalommal. A vállalatnál mégis megtűrték őket anélkül, hogy szemmel tartották volna mindkét eslbészt, Rendben van, dolgoznia mindenkinek kell valahoj, de »mikor manapság sűrűn tapasztalhatók olyan jelenségek, hogy becsületes embert rosszindulatú fúrások révén kiebrudálnok egy vállalattól, s kilincselhet hetekig, hónapokig, még végül valahol befogadják — kétszeres keménységgel kell eljárni az ilyen börtöntöltelékkel szemben! Meg kell akadályozni a bűncselekményeket! Az ellenséget, a kártevőt ne ott keressék, ahol nincs, ne a névtelen „jóakaró'' bejelentése alapján távolftsanak el gyakran becsületes dolgozókat, hanem nyissák kJ szemüket, fülüket a akkor meglátják, hova kell ütni!, RAB FERENC Legyen jobb a kenyér! » ******** S&aUáMas „mtufa // népét sem tudták■ Mindegy kérem, nem a név a lénye ges, hanem a tartalom, meg a cél... Úgyis világos ugye mindenki előtt, hogy ha Hideg tisztelendő úr szövetkezik a község régi uraival, ott nem lesz baj a tartalommal, a cél miatt sem kell aggódnia senkinek •; t A szomszédos szobában hevesen tárgyalták a község ügyeit. Határozatot hoztak, amelyből az elnökkel csak annyit tudattak: — Estére falugyűlést hívunk össze. Aki nem lesz ott, úgy tekintjük, mint ellenséget, íi Na ez vonzotta is a községet a gyűlésre. Tizenkét esztendő alatt kinek jutott eszébe, hogy ilyen ötletes módszerrel készítsen falugyűlést? Ilyenre cs, egy ilyen minden hájjal megkent kulákfi képes, akt úgy érzi, ő következik, amikor csengettek. Következik tehát Hideg Lóránt tiszteletes úr. Megnyitotta a gyűlést, s megtartotta a beszédet. Hogy ne nyújtsuk messzire a dolgot: röviden a következőkről volt szó: — Célúnk, hogy mindenkit kielégítsünk. Mindenkinek visszaadjuk a régi va3 gyondt, földjét, házát. Ettől függetlenül dolgozzon min- denki nyugodtan abban földben, amelyet eddig művelt, a Ez nem is megtepő. Az lett volna furcsa, ha a tiszteletes úr kardoskodik az 1945-ös földosztás mellett, $ elítéli a nagybirtokosokat, kizsiit- mányolókat. Csakhogy így nem lett volna sikere a ku- lákok körében, talán nem is elnökölhetett volna tovább a gyűlésen■ A nagygazdák- nak, huligánoknak tetszett a cél, s a „forradalmi nemzeti bizottmány" elnökivé Hideg Lóránt tiszteletest jelölték. Elnökhelyettes Bagoly József D. volt kocsmdros ku- lák. Másik elnökhelyettes Kasza Sándor cséplőgéptulajdonos, aki mellesleg saját gépkocsival is rendelkezett, s nevéhez fűződik a rózsafai termelőszövetkezet feloszlatása. A bizottság tagjai hasonszőrű, régi, kőzmegvetés- nek örvendő kulákok, bűnözők ,: f Szavazásra került a sor. A tiszteletes úr hívei magasba nyújtották karjukat, de bizony a szegényparasztok ölükben pihentették. Nekik elegük volt a bagolyjózse- f ékből, kaszasándorokból Földet káptak, továbbra is meg akarják tartani, mert mégiscsak jobban jön ki szegény is, ha saját földje van. Higgye el tisztelendő úr, hogy azok a kérgeskezű szegényemberek jobban tudnak dolgozni, mint a volt 40—50 holdas gazdák, * jobban sze rétik a földet, mint bármelyik nagyparaszt. A tisztelő- tes, úrnál sem dolgozott soha cséplőgéptulajdonos vagy földbirtokos. Mindig csak a nincstelen, a szegény. Nem vitás, jó lőtt volna most is olcsó erejük. Dehát ők nem olyan ostobák, hagy saját ■maguk alatt vágják a fát. Intőbb nem szavaztak. Furcsa, hogy ez nem zavarta az elnök urat. Mint a gyűlés elnöke, illő Utt volna legalább megkérdezni őket, miért tartózkodnak, Önök, mintha a „kisemberek" ott sem lettek volpa, megválasztották magukat, s a nemzet jelszava alatt megcsúfolták a nemzetet, önkényesen felrúgták a törvényeket — a saját hasznukra. A földreform törvénye immár 13 éves. Biztos, hogy az egyházi jogok, szabályok sem azt írják elő. hogy forgassák vissza a történelem kerekét, jöjjenek vissza a földbirtokosok, s legyen zsellér újból milliónyi magyar, S a tisztelendő úr, mint az igazságosság prófétája, mégis ezen fáradozott. Bizonyításul nem akarom ismételten idézni a gyűlésen elhangzott beszédet. Mondhatom, nagy hatása volt, mert utána Darabos gazda elvitte a tanács vetőmagját és bevetette a tanács földjébe, Kis Bagoly János ugyanezt tette. Tessék elhinni, nem rajtuk múlott, hogy nem ők aratták le'. Váratlanul közbejött valami, s akkor már ők is ijedten visszatáncoltak. A tisztelendő úr azonban gerinces- kedett. Kijelentette: — Addig nem borotválkozom, amíg az oroszok el nem hagyják Magyarországot, Nem borotválkozott, Márciusban már dús szakáll övezte örökké simára borotvált arcát. Azt gondolta, hogy március 15-én megismétlődik október 23-a, s majd „nemzeti hős“ lesz. Szakállas nemzeti hős. Tisztelet azoknak, lehet annyira hősködni. Mégis amondó vagyok: jobb szakáll nélkül, mert ha leírnám milyen epés becenévvel illették a hívei úgy szakállasán, azt hiszem, elpirulna a tisztelendő iír. L1PÚCZKY JÓZSEFliszt és príma kenyér lesz belőle, ha a Sütőipari Vállalatnál is úgy akarják; <— Ezt — sajnos — külön kell hangsúlyozni, mert a városban nem egy helyen elég silány kenyereket hoznak jelenleg forgalomba. Pedig mi 'most is kifogástalan lisztét adunk ki nekik, — A napokban próbavásárlást tartottunk — folytatta Glück elvtárs. — Három kenyeret vettünk, három különböző helyen. A három kenyér közül egy szép, egy mondjuk — közepes, egy pedig Olyan fekete, hogy lehetetlenségnek tartom, hogy a mi lisztünkből készült! — Persze, lenne erre is, orvoslás. Csak arra volna szükség, hogy az illetékes szervek vizsgálják ki, mi a minőségi romlás oka egyes üzemekberi. A Sütőipari Vállalat felettes szerve Intézkedjék, hogy minden üzemben jó kenyeret állítsanak elő, Ml vállaljuk a felelősséget a kiadott lisztek minőségéért! A lisztek átadásánál időnként jelen lehetne egy ellenőr, aki a nap folyamán azt is ellenőrizné, hogy milyen kenyeret sütöttek belőle a pékek; — Nekünk nagyon kellemetlen, ha rossz a kenyér a városban. Bár tudjuk, hogy mi nem hibáztunk, mégis visszahat ránk a dolog, A Sütőipari Vállalat egyes dolgozói helyett, . ., , .... ..... aktkIminket bánt a lelkiismeret jobb belátásra, bírták. Le-* aZ(§rt( hogy sokan kénytelenek 32a~ t kifogásolható kenyeret enni a káli nélkül7 Talán nem is ; városban. — A jó kenyér legfontosabb „feltétele" a liszt, kifogástalan volt már az elmúlt nyál* óta és egészen bizonyosak Vagyunk benne, hogy ezután is az lesz! Most a Sütőipari Vállalat dolgozóín a sor! Hétfőn reggel érkeztek meg a baranyai malmokba az idei első búzaszállítmányok, | — Nagyon jő minőségű az t idei búza — mondotta Glück í Imre elvtárs, a Malomipari íEgyesülés igazgatója. — Jó A pártmunka hétköznapja!:
