Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-19 / 195. szám

6

N A P I O

»57 AÜGTJSCTT» Hl

Pneumatikus ssállítóbeirendexéssel!

kísérleteznek Komlón

t

A Komlói Szénbányászati Tröszt északi bányaüzemeiben, valamint Béta- és Anna-aknán a gyűrt, meredek széntelepekben általában kamrafejtéseket létesítenek. A kamrafeitésekben termelt szén elszállításához megfelelő gépi berendezést viszont még nem tudtak kialakítani. Ezért még ma is ugyanúgy, mint száz évvel ezelőtt, a kamrafejtésekből főként talicskával szállítják el a szenet

A kamrafejtésekben, eltérően a frontfejtésektől egy-egy pásztó hossza o—30 méter s egy- egy pasztát a betöréstől a lerakásig 36—48 óra alatt lefejtenek. Általános tapasztalat, hogy mire a fejtési munka során a paszta végére érnek, a pászta elején már olyan nagy nyomás keletkezik, hogy szelvénye alig éri el az 1.5 négyzetmétert. Ilyen körülmények között talicskával szállítani bizony nagyon keserves, fárasztó dolog, nem beszélve arról, hogy milyen lassú, mennyire akadályozza a termelés növelését. Sőt van más hátránya is. A szűk pasztákba anélkül, hogy a munkát ne akadályozná, nem lehet beszerelni a szellőző csöveket s így egyes fejtésekben 30 foknál is magasabb a hőmérséklet, sok metán gyűlik össze s ennek következtében csökken a munka intenzitása, nő a baleseti veszély. Ugyanakkor a szűk szállító gurítókban, mivel azok általában meredekek s a megfelelő jelzőberendezések is többnyire hiányoznak, igen gyakori a kőzethuUásból származó balesetRudolf Mihály bányamérnök, a Komlói Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának dolgozója már régóta tanulmányozza a hazai és a külföldi szakirodalmat, hogy erre az égető problémára megoldást találjon. Nemrég aztán sikerült ip elvben egy olyan szállító berendezést kialakítania, amelynek segítségével '' meg lehet Szüntetni a fent említett hiányosságokat.

Az elképzelés lényege: a fejtési alapvágaton megfelelő teljesítményű szívó ventillátort állítanak fel, mindenképpen behúzó légáramban, és 100, esetleg 150 milliméter átmérőjű szívócsövét az alapvággton, az egyik szállító guvitón át a

fejtési pásztához vezetik. A ventillátor előtt a nagyohb szemnagyságú szenet ciklonnal választják le, a porszenet pedig a ventillátor után egy porszűrőben csapolják le.

Xpz az elv — hangsú- lyozta beszélgetésünkkor Rudolf Mihály —nem új, hasonló szállító berendezést gabona, cement szállítására másutt is alkalmaznak, csak éppen szénnel nem próbálkozott még senki. Éppen ezért az én feladatom az volt, hogy az ismert elvek alapján kialakü- sak egy olyan szállító berendezést, amely szívó erővel a kamrafejtésekből a szenet >S el tudja szállítani.

Rudolf Mihály a tröszt vezetői részéről, miután javaslatát benyújtotta, megfelelő segítséget kapott. A kísérletekhez szükséges szállító Derendezést, mely 105 méter hosszú csővezetékből, 3 darab Sinkavics- féle ventillátorból és egy ciklonból áll, már el is készítették. A kipróbálásra a múlt héten Komlón a Lég-akna melletti palahányón került sor. Az eredmény biztató. A hatalmas porszívó — mert ahhoz tehet a leginkább hasonlítani — nem egészen tíz perc alatt egy tonna szenet továbbított. Az újító véleménye s az eddigi kísérletek alapján percenként 00 kilogramm, óránként 5,4 tonna szenet lehet vele elszállítani. Nagy előnye, hogy nemcsak a porszenet, hanem az ököl nagyságú széndarabokat is elszállítja s teljesen feleslegessé teszi a lapátolást, mert a szívóhatása akkora, hogy nemcsak szállít, hanem rakodik ts.

Ml az, amit az eddigi kísérletek alapján az új szállítóberendezésről elmondhat? — kér- deztük meg az újítót, ,»

— Először Is azt, hogy ar elv <1 jó. A kísérletnél a legkedve-l1 zőtlenebb körülményeket vet-*1 tűk figyelembe. A bányában nem lesz szükség ilyen hosszú f csővezetékre s ott a szállító gurít ók is mered okebbek, mint. a palahányó oldalának dőlés- faka. fia figyelembe vesszük, hogy a szállító berendezés a jelenlegi, csupán kísérlett cé- Ipkra szolgáló ventillátorok helyett; nagyobb hatásfokú lég- szivattyúval lesz ellátva, hízhatunk abban, bogy a kísérlet eredménnyel jár. Számításaim

szerint lényegesen elősegít majd a kamrafejtési dolgozói teljesítményének növelését hozzájárul e fejtésekben a szellőztetés megjavításához, a porképződés teljes megszüntetéséhez, csökkenteni fogja a szél porlódását. És ezen kívül ; szállítóberendezés alkalmazás: az üzemek szántára is kifizető dő lesz, előzetes számít ásó' szerint is mintegy másfél mii. lió forint évi megtakarítást jelent

A kamra fejtésekben tehá 1 nem kell majd talicska sem költséges száll*tó ^rendezés, ha a „szénszívó’' elké szül. Ha majd elkészül.. áléi addig még sok mindent kel tenni A jelenlegi csövek helyett rövidebbek kellenek, a csövek összekapcsolását is más az eddiginél gyorsabb módsze rel kell megoldani. Tisztázó kell még a porlekötést, azt hogy hány törés lehet a cső vezetéken, lehet e majd szállj- Ő tani vele vizes szenet is, lebe J e két szívófejet alkalmazni stb f Mindez azonban már könnyeb- f ben megoldható probléma, s Rudolf Mihály ígéri:

— Ha továbbra is olyan segítséget kapok, mint eddig s ha a gyárak is hajlandóak a szükséges berendezéseket elkészíteni, Úgy remélem, hogy az első pneumatikus munkahelyi szállító berendezés két hónap múlva a bányában lesz,

r-\ Őa,

>s (I <:m t

Hosszú szünet után újra ké- :ülnek a tervek a gazdasági at egész területén.

Ezektől a tervektől és természetesen a teljesítésűktől agg, hogyan élünk ho. v.n, nerre fejlődik országunk, nb- •eksrik-e a lakossá? é'e’sz-'n- vonala. Elsődleges követel- :„ny, hogy a vépv JO leg>en. zent előtt tartsa az égető kér- •’éseket, s jó irányba ierelie tzdasági életünket. Milyen el- mdolások alapján és hogyan ászül megyénk hároméves ve?

Mindenekelőtt azt kell el- andanunk, hogy a korábbi vpk tervezési módszerét jelt cinen megreformálták. A •egyel tanácstól nyert értesü- ísgink szerint megszűnt a ter- ■agési munkában a biiroterati- ;us párhuzamosság Nem ké- zíti el terveit az üzem, a vál- -,let, a tanács minden szakosztálya, majd a terv hivatal, ha- .em egy kézben, a megyei tarára tervosztályának kezében •ön össze minden adat, ahol (i'goo* feéí mérle- utón fudnmiui'os móds-erekkej áWt'iák össze .gg intőnek ainniáh 0 megye elkövetkezendő éveire szóló ÍB'rci'’lohnt.

A megyék terveit aztán felsőbb szervek összehangolják, s biztosítják a terv végrehajtásához szüksége^ anyagi feltéteteket. Ezzel a módszerrel biztosítva vaat a tervezés egysége, S elkerülhetők az olyan nevetséges melléfogások, hogy vala'%>% 1*s%.

Bélyegliiállítás

A népek közötti barátság, a béke szellemében és az alkotmány ünnepének tiszteletére rendezték meg a Doktor Sándor Művelődési Otthon

bélyeggyűjtői kiállításukat a

Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa épületében.

Mr alkalommal a szakkör ,,900£) éne* Pécs” erolékbé- lyegzőt is borítékot rená- MWÍtelt a látogatók részére. Hagy ezt a mintást megrendezhették, abban nagy szerepe van a Baktor Sándor

Művelődési Otthon vezetőségének, mert helyet adott a szakkör tagjainak- fit nyugodtan, rendszeresen, elmé- lyülten dolgozhatnak'. E kiállítás rendezésében jelentősen tevékenykedett Pintér Ferenc, Ambrus Géza, Máriusz Vilmos és 4p* Sándor.

A J56 fapni *?4mi4Jő szak- Wr e kWihfása mintegy előkészítője g 30 éves jubileum októberben rendezendő meo- tlnnepfésének.

mely vállalat feladataira kétféle tervjavaslat készüljön.

Megkérdeztük Bertók Sán- d-r elvtársat, a megyei tanács . vosztályának helye tes vezo- ölét, hogy a megyei tanács felügye’cte alatt álló válthatok feladatait mennyire emelik meg, s szorosak lesznek-e a tervek? Tájékpz V,ipái megtudtuk, hogy itt is változások lesznek Eddig az vplt az eíy, hogy minden vállalat kapacitásának feszített kihasználásával legtöbbet terme!len.

A három éves tervek késenki nem tudja, hogy például melyik járás kap több tantér.

$3<i

íé sitiéi

I égi!3s

; vallaiaíökra

csak

annyi

feladat juf,

am

eáhyi

Sppan

sülik súgás.

met,

vagy

hol

lesz

új körzeti

orvosi rend

elő stb.

A felmérés

id3s?

h Icában

is

jelen tkezik

r.orJ

ián Qn.

v evek

óta húz:d-5

c/:'

ie-iz■e d

e.-'rrttvaliíó■ fi3 ;

t m

.ays

y.......ífl s s

Difii

vál

)M§!

R hl

szili

[

k

> A Ji..'yv:

a -Q

V • i

,s ej

nihil é-' > i on

r -ö.

í, --un «

Például az építőanvagipar pem

termel maid millió és millió légióval többel, ha e; re történetesen nem lesz'szükség, mert kevesebb lesz a beruházás. A he’.yiipari vállalatok viszont, teljes kapacitásukkal, ha heh kapacitásuk böY'tésévei a lakosság ellátására termelnek, ami növeli a johb ellátást, a nagyobb árubóséset itt elsősorban a faipari és vasipari Üzemekről, többek között a bútor és más cikkek termeléséről van szó.

Ezek az elvek azt mutatták, hogy a következő években

csökkennek a beruházások, s nagyobb figyelmet szentelnek a lakosság jobb áruellátására. A beruházás évj értéke előreláthatóan annyi lesz, mint az idén — körülbelül • 16 milUó forint. A keretszámokat ugyan még nem kapta meg a megyei tanács, erre csak a későbbiek folyamán kerül so., de annyit például már tudnak, hogy

<1 venues ivarcikkekből 30

száré’ékkai több tut a ba■ ■

...................... —

ram

mt gazdáknak, mint az időn, narm nz clwttjlt évek- ben.

A vegyes iparcikk fogalmába beletartozik a mezőgazdasági kisgép és a műtrágya js, ami növeli a mezőgazdasági hozamot, ezen. keresztül növeli az árubőséget.

•Jelenleg a tervkészítés, a felmérés, gz igópyek számbavételének stádiuméban áll- Még'

megyei ám; araen jav-,.. aí ne a legszebb és ka zsúp,, i, Ivipzelérak is eicsús?VI . .

nisztériumak h'gjlKfÚ•'*.!! ás sQvmizmwsa raistt p...

ez a szellem mát a múlté A. decentralizálásban p o- leags dötHeh g kct7íU.''''V hozta meg a% ős? fgi>;. ,v: i.

Októberre .te.- ij az erre vonatkozó elkéfizetee- ket A közben elkészült lérve- ket, ha valóban keriilbek it vállalatok, a mlhi-ztéflumdif a ranács rendel kezeiére bpesát- ják.

A tervkészítés egyik éíviu I esjss .2, hogy jelenleg ... .

kénziil. az 1058-as és a ]u,. ,(j,i éves terv, de ebből kimarad a mezőgazdaság.

A msz’t-mzdatág fejlesztésére 15 évei innia? össze a legjobb szakembereit heyntjdsjual, ‘ '

A jelenlegi felmérések és tervezések a helyiiparra, a kereskedelemre, az építő- és épftő- anyagiparra, kulturális én egészségügyi, Stb. feladatokra készülnék.

A tervezés előtti felmérések jejenleg teljes ütemben folynak A munkában részt vesznek az üzemeknél, vállalatoknál, valamint a járási tanácsoknál lévő szakemberek, s a megyei tanács tervosztályának valamennyi dölgozója. Hossyú hetekig tartó munkájuk részletéit alig'több, mint egy hónap múlva, megismerhetjük, ? javaslatokkal, elképzelésekkel kibővíthetjük, ga?dáfithatjuk- A tervezés annyira figyelembe veszik a lakosfág jopb kielégítését, hogy á részletek nyiiváwxssagrahomkda alkalmával telies kqmwgologedest remélhetünk.

Hb “ f>

GONDOK A FALUBAN

'Tikkadt, iullasztő a nyári

meleg. Olyan a kép, hogy teljességéből csak Arany dános szöcskenyájai hiányoznak. Rohan ß gépkocsi, a hűtővíz 1 oo fok körül. Hol álljunk meg? Jvánbattyánban? Palko- nyan? Eh, Palkonván.

Sehol egy fa, sehol árnyék... Azaz, hogy mégis! — A tanácsház udvarán. Mi gondja lehet ilyenkor egy tanácselnöknek?

A szoba hűvös, Az elnök valamilyen térképféleséget raj- zolgat egy papírtekercsre. Szórakozik? Kiderül, hogy vivődik. Féloldalasán áll a szék, a sarkán ülök már legalább 10 perce. Helyezkedem, kényelmesebb helyzetet keresek. „Csák nem siet?’’ — mondja nógrádias tájszólással. Értem, sok mondanivalója lehet.

Nem nagy falu ez a Palko- nya, amelynek valamikor elő- neve is volt: német■ Nem fűződik nevéhez semmiféle nevezetesség, ha csak az nem, hogy itt is tépett a történelem vihara. Sajnos a vihar nyomai emberi sorsakban élnek még a jelenben is. Innét fakadnak a tanácselnök gondjai. „Részben, csak részben. Érti?” — mondja, amikor summázni akarom az okot. „Van még más is" — *zól, hogy érzékeltesse: nem olyan egyszerű a dolog.

Emberi sorsok szakadtak széjjel itt is az elmúlt több, mint egy évtizedben. Ma azért folyik a küzdelem, hogy sikerüljön összeakasztani ismét a láncot és ne csodálkozzon senki: e harcban nincs kímélet, nines higgadtság, politikai meggondoltság, itt csak egyéni meggondolás van. Nem egy esetben ez utóbbi uralkodik azokban is, akik igazságos tör*

vény alapján lettek újgazdává. Földről van sző, a munkáról, a kenyérről, a megélheti* megvédéséről, esetenként meg teremtéséről,

Tp bben akar kiigazodni a

tanácselnök, az államhatalom helyi választott vezetője, mert őt a község népe választotta. Képviselni, intézni, vezetni keli életüket. Bizony bonyolult dolog, nem könnyű igazságot fentit.

Mert miket mond a tanácselnöknek az őslakos is, meg az Újgazda is. „Mi választottunk, nekünk köszönheted, hogy tanácselnök vagy, hát akkor képviseld érdekünket". De hogyan? Igazsággal, rendelkezéssel ellentétben? Igazságtalanságot tegyen, hogy egyesek ezáltal véljék igazsághoz jutásukat és ugyanakkor újabb hibát vétsen? Éppen a hibákat akarja javítani.

Nem annyira bonyolult mindez, ha türelemmel összerakjuk az eltelt évek etemé* nyelnek mozaikjait- Kapunk egy képet, Patkányát, életével, vívódásával, keserűségével él örömével és benne van e kénben a töprengő tanácselnök f|.

A német anyanyelvű őslakos Ságnak csak 30 százaléka ment el a községből A megmaradtak többsége is a volksbund fach ság miatt vaavanelfcobzott, vagy korlátozott lett. Van már sík réteg, amely semmiféle rendszabály alá nem esett, mert nem volt volksbundista, legalábbis nem derült ki. Ezekre mondja egyik vagyonkár Iá- tozoit nemrég a tanácselnöknek: „Engem korlátoztak, a másikat nem, pedig csak any- nyi különbség volt kettőnk között, hogy én nyíltan, ő meg titokban fizette a volksbund

tagsági dijáé’■ Nem arérf can ez seng mert ölre mennének emiatt, hanem a földért, ami a

másiknak megmaradt, ő meg kilincsel, érte és nem sok kilátással. Nem arról van szó nyíltan, hogy „vissza az elvett földemet”, Ezt a* Aktákért ellenforradalom alatt sem mondták. Csak földet- Honnan? Üj- gazától? Állami tartalékföldből? A Vált termelőszövetkezetéből? Mindegy, csak földet. E percig nem lankadó küz delem ütközőpontjai az újgazdák, a Szlovákiából idetelepültek, a tanácselnök,

Amikor évekkel ezelőtt megalakult a termelőszöxMstkezet, alábbhagyott q földéhség. Akadt munkaalkalom, a né- metajkßqk között sok a szövetkezetben kereste kényétét. Igaz, néha eheiszőiták m«awIcat, hogy „ide jutottunk, hoou saját földünket kell művelnünk, de mint a másét". Ebben volt igazság, mert a tsz-taook földjei a vaavaneb habzottak, korlátozottak földjei voltak valamikor, sőt olyan is akad, amelynek mát csak papíron volt gazdáid, mert időközhen valahol iparban he^ lyezkedett el. él „gazdátlan* földként került q nagyüzemi táblába.

/Tsszel feloszlott a termer

w lőszövetkezet. Most mér regetik a határt, hogy végre hivatalosan is megkapja mindenki földjét és valamennyire rendezzék a sorozatosan történt igazságtalanságokat. Könnyebben lehetne, ha évek alatt jelentős földterület nem lett volna ebek harmincadiá- ra hagyva, ha az úígazdák egyrésze nemcsak gazdiig de szolgája is lett volna földjének. Nem ez törtépt, különösen a szülőkkel. Wő-hen még 3ÖÖ kát- hold szőlő volt a határban, — ma 70. A pocsékolás illusalrálására.' egyik termelőszövetkezeti tag íoo négyszögöl

szőlőt kapott háztájinak■ Négyszáz négyszögöltől beadási kötelezettség alá esett minden szőlő. Mit csinált? Igénybe vett és munkált sgg négys?ög- öiet, a többit veszni hagyta- mert ígv nem volt beadás- Akadt földhöz juttatott, aki a törvényeket kijátszva ezrekért visszaadta eredeti tulajdonosának lakóházát, majd évek múlva jött — nem is régen —, hogy itt a blrtokbahe- lyezésem, enyém a ház, lakol- tassák ki azt a'1,., és következett az erre, meg arra. A főid hol van? Megvan, de )d tudja hány kézen ment át már, tagasítva lett, másikat Senki nem kért helyette — „eltűnt”.

Csak egy régebbi papír tanúskodik, hogy 1945-ben ennek és ennek osztották ki- Igen, a tnoosífás. ffa addig is voltak hibák a községi kataszterben, a tefekkönyben, akkor, — mert nem hajtották végre körültekintően, csak gyorsan, — a hibák még nagyobbra nőttek. Egy idősebb asszonynak betagosítöttak vagy másfél hoidnyi földet belterületből, amit az előírások szerint sem lett volna szabad. „Tsz-tag az, gyerünk csak be a földjét" — így a volt tsz- ejnök. A néni mit tehetett? Belépett a termelőszövetkezetbe. M°st ő is kéri vissza a földjét. Másik is, harmadik is. Az eredetit. De hogyan? A tagosításnál másnak adták, mert kiestek a fábláhql. Jelenfeni tulejdonosaíkct is bolygatni? így soha nem lesz vége.

S közben a villánykövesdi termelőszövetkezetnek alakult egy üzemegysége a községben mintegy 300 k. hoidnyi területen. Ezt előre tudta minden földnélküli németajkú a községben, azt is, hogy marad még ezen kívül állami tarta- lékföld- Rajta háti „Idefigyeljen tanácselnök elvtárs. A tartalékföldből én is igényelni akarok’’ — jönnek a bejelentések.

— Egyelőre nem adhatok. Ha kell a termelőszövetkezetnek, neki kell adni, ha szüksége van rá az állami gazdaságnak, akkor neki, ha egyiknek sem kell, úgy sió lehet róla, — mondja közérthetőbben a vonatkozó rendelkezéseket az elnök.

— Ügy? Szóval megint nem kapunk. Hol éljünk meg? Honnan kapunk kenyeret? Nekünk eddig is a föld adfa, azután is adja, ha munkába vesszük. Hova menjünk vén fejjel az iparba? — hangzik a válasz, majd a csattanó:

— Azért nem ad, mert Cseszkó, onnan jött ide. S szalad a hír, hogy a helyi németség ellensége az elnök, megtagadja még választóit ts, hány hivatalba kerültL

épjenek be a termelőszövetkezetbe! Oda nem akarnak. Földet! „Csak arra vagyunk jók, hogy dolgozzunk o szövetkezetben, de a volt szövetkezeti földből egy holdat se?"

Erre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy „nem foglalkozom tovább ezzel a* üggyel” Arról van szó végső fokon, hogy embereknek kell kenyeret adni, lehetőséget a mcn!:lh?+ésr<>, a földekkel rendelkezőknek biztonságot a térmeleshez, ff W! »(Sp Űzmw- ségnyi szövetkezeivé ff oondp?- ni, hogy fejlődni tudjon. Legalább ?0Ö kát. »told föld

kellene még a község hamy bn, hogy nagyjából rendi)* jöjjenek g dolgaié- Pe hannqn?

Amíg a tqnmmfyi p fpj- det merő zzMr tmjfrlw

azon vitázik, hogy miként lehetne kikeveredni * kátyúból, addig mi tagadd*, * 1á\U Wké*- nak fejében P«dig ilyen gondolatok forognak: ,,Azért van mindez, mert ezekét « *«4öp- kat nem vitte elafa^n, „Nem

lenne itt semmi, kg nem fin volna nyakunkra ez a jfiff- ment népség”. „Mi hajú]: |VT*- n«r, ha nem léntek 9ÖIM e Volksbuitdhu?” mindez elsősorban a fgid miattMár senki nem akar menekülni hanem szereim-.

Most az a feladat, hogy a földrendezés során j ícfe»o- natkozd rendieteket se sértse meg senki, a lehető legiynz- ságosabban adják JM mi'ideukinek a Jfj’daf df jHfWU azoknak is, akik ugyancsak éim a karnak és kitt is nekik

flyöngyözik a tgnáaselnök

w homloka, hogy javakban igy áttekintene f kw«asá- gaf, amelynek megoldása hagy ink meg, nem könnyű. JE* még mondj a valaki, hogy nincs gondja egy tanácselnöknek, égy látszólag olyan nyugalmas faluban, mint Pafkonya.

Bízik, hogy rendbe jönnek a dolgok, hízik abban if, hogy elül maid az « szenvedély, amit most a föld vallott ki. Ezért rajzalqatta a ki* térkénét a falu határának egyil csücskéről mert minden lépe

előre, haladási filth! 9 mci

oldás felé.

KÁSZON JÖZSEÍ

Készül Baranya hároméves tervé

! Megszűnt a tervezés párhuzamossága Le&z-e í decentralizálás ? — Kevesebb beruházás,

! nagyobb áruboség — Helyet kap a lakosság véleménye