Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-19 / 195. szám

JxDdaíom. iMát/észet Népművelés Á művelődés akadályai Az októberi ellenforradalmi ..................... események során tá madás indult szocialista vív­mányaink ellen. Az ellenfor­radalmárok meg akarták dön­teni a munkásosztály harcá­val kivívott kulturális ered­ményeket is, visszaállították volna a kiváltságon alapuló, a művelődési lehetőségekből a dolgozókat kizáró, elnyomó rendszert. Támadásuk leplezé­sére a kulturális élet meglevő hibáit eltúlozva, az eredmé­nyeket letagadva léptek fel, és ellenséges tetteik támogatására dolgozó tömegeket akartak megnyerni, ezért a dolgozók félrevezetésére törekedtek. Az ellenforradalom szellemi előkészítése már 1056. nyarán sok helytelen nézet terjedésé­vel, a szocialista elméleti ta­nítások tagadásával, és kéte­lyek elhintésével kezdődött. A népművelés meggyőző, felviiá- • gosító tevékenysége ezzel je­lentősen megnőtt, mégis az el­lenforradalom fegyveres leve­rése után ez a munka nem ja­vult, hanem mennyiségileg nagyon visszaesett. Ezt számos körülmény hozta magával: a kijárási tilalom, a gyülekezési lehetőségek csökkenése, bizo­nyos fokig az érdektelenség. Ezt még fokozta a népművelés feladataival foglalkozó dolgo­zók munkájának szervezeti ke­reteiben megnyilvánuló bizony talanság, szervezeti tisztázat­lanság. Az államapparátus csökkenése során a népműve­lési feladatokat ellátó dolgo­zók száma is nagymértékben csökkent. Meg kell állapítani, hogy eredményes felvilágosító, szín­vonalas népművelési, ismeret­terjesztő munkához elsősorban világos, meggyőző érvek, he­lyes politikai álláspont szük­séges. A politikai élet szilár- dulásával ez a követelmény mindinkább megvalósul. En­nek eredményes megvalósítá­sához azonban szervezeti fel­tételek is kellenek, amelyek­ben jelenleg még nagyfokú tisztázatlanság és bizonytalan­ság van. Milyen szervezeti nehézsé­gek akadályozzák a népműve­lési munkának, a művelődési életnek a kibontakozását, a munka eredményességét? A népművelési feladatokat ellátó járási könyvtárak és iá' rási művelődési otthonok dol­gozóinak létszáma nem csök­kent, ugyanakkor a járási nép­művelési csoport feladatköré­ből rájuk munka nem hárult. Az államaoparáfus csökkentése szükséges és he­lyes volt, ezzel egyébként a dolgozók óriási többsége egyet­ért, gyakran még az is he­lyesli,' aki ennek során más munkakörbe került. Azt azon­ban mérlegelni kellett volna, hogy a népművelés terhére tör ténő csökkenést a járási ta­nács népművelési csoportja és a járási művelődési otthon kö­zött helyesen osszák el. Az ál­lami terhek szempontjából mindegy, hogy a kapott fize­tés melyik személyhez jut, az a tanács dolgozója, vagy az in­tézmény munkatársa. Vélemé­nyem szerint a járási tanács létszámában okvetlenül bizto­sítani kell a népművelés mun­káját irányító előadó keretét, még akkor is, ha azt a jelen­leg működő járási művelődési otthon alkalmazottainak ter­hére valósítjuk meg. Nem állítom azt, hogy a já­rási művelődési otthonok al­kalmazottai sokan vannak, hogy nem dolgoznak, és hogy munkájuk akkor lesz eredmé­nyesebb, ha kevesebben ma­radnak. Ez nincs így. Emellett azért figyelembe kell venni néhány nagyon fontos tényt. A járási tanácsban dolgozó népművelési előadó feladat­köre szélesebb, számára ma­gasabbak a követelmények, maximálisak az igények. Fel­adatkörébe tartozott és kell is, hogy tartozzék a járásban levő 40—60 község népművelési irá­nyítása, gazdasági ügyeiről való gondoskodás, és a széles­körű szakmai segítés. Taná­csot kell adnia a színdarab ki­választásában és a próbák al­kalmával, a tánccsóport tevé­kenységéhez, énekkar szerve­zéséhez, szakkörök működésé­hez és még más feladatok is jelentkeznek. Felsőbb szervei elvárják, hogy a járásban tör­ténő minden megnyilvánulás­ról tudjon, azokról bármikor számot adjon. Ezek a követeV- mények megvannak akkor is, ha a munka irányítását egy dolgozónak kell irányítania. Az intézményként működő, hatósági feladatokat rém vég­ző művelődési otthon számára ilyen feladat nincs. Szeretnék, kívánatosnak tartjuk, hogy a járási művelődési otthon el­lássa a járásban a művelődési munka elvi és módszertani tá- mogaátsát, segítse a községek­ben folyó munkát. Bár a szer­vezeti felépítés ezt lehetővé is tenné, de kötelességeként nincs előírva. A járási művelődési há­r. "" " .rá lózat megyénk­ben hiányos, ugyanis a pé­csi járásnak ismert okok miatt nincs, mivel Pécs ön­álló megyei jogú város, míg Pécsváradon megfelelő helyiség hiányában járási mű­velődési otthon, de még köz­ségi művelődési otthon sincs. Ez a helyzet teljesen tarthatat­lan, és meg kell teremteni a legközelebbi időben a lehető­séget, hogy Pécsvárad község dolgozói számára, kulturális szükségleteik kielégítésére megfelelő helyiséget biztosít­sunk. Ez a feladat akár átala­kítással, akár új építkezéssel valósul is meg, hosszú halasz­tást nem tűrhet. Járási művelődési ottho­nainkban 2—4 dolgozó van, aki művelődési munkával, an­nak tartalmi vonatkozásaival foglalkozik, tehát a tanácsi munka járási irányítására is képes, néhány esetben ebből a munkából került át jelenlegi beosztásába. A járási művelődési ottho­nok tevékenysége is bizonyos kettősséget mutat, mert a já­rásra kiterjedő tevékenységet anyagi körülményei miatt, úti­költséghiány miatt nem tud végezni, hatásköre lényegében a székhely községre korlátozó­dik. Színjátszásra alkalmas he lyiségei legtöbbnyire a Pécsi Nemzeti Színház vendégfellé­pésével működnek. Ennek so­rán a művészi ízlés fejleszté­sében jelentős szerepet töltöt­tek be. Ma már elég gyakori, hogy a színészek játékának is­meretében elég széles néző- közönség a helyi, öntevékeny színjátszók munkájával tesz összehasonlítást, és figyelmen kívül hagyva a kezdő cso­port erőkifejtését, lekicsinyít a helyileg mégis jelentős kez­deményezőst, s a színjátszók emiatt gyakran kevés ér­deklődő előtt lépnek fel. Emiatt kevés a művelődési ott­hon bevétele, kisebbek a mű­velődési otthon fejlesztésének, beszerzésének lehetőségei. A művelődési otthonokban ~ .............művelődési ta nácsok közreműködésével folyik a munka, közösen törté­nik a tervek összeállítása. A művelődési tanácsokban a kultúrmunka odaadó hívei, ai művelődés munkásai vesznek" részt. Ezzel sikerül elérni, hogy a lakosság igényeit, kívánsá­gait megismerve alakítsák ki a művelődési otthonban folyók munkát. A művelődési taná-\ csők megalakulása még nem" történt meg mindenütt, helyese működésének kialakításáért a ( működő társadalmi és tömeg- , szervezetekr k egyaránt te- | vékeny munkát kell végez­niük. Különösen nagyobb he- , lyeken fennáll a művelődési ] ( munka szétaprózásának a ve­szélye, mert minden vállalat, gyár, intézmény különállóan végzi művelődési tevékenysé­gét. Anyagiakban sokszor job- \ ban, bőségesebben ellátottaki az állami kezelésben levő mű- , velődési otthonoknál. Célunk > egyaránt a dolgozók szórako- (( zási és művelődési lehetőségei-i nek a szolgálata, a szocialistái kultúra terjesztése. Ezért kü- (| lönösen fontos feladat,' hogy ar művelődési tanács munkájában vegyenek részt a vállalatok és más intézmények művelődést irányító dolgozói. Az összefo-* gásban erő van, és ezt nekünk1 a közös ügy szolgálatában meg kell valósítani. Szervezetileg tisztázatlan a községi művelődési otthonok1 igazgatóinak és a községek “ népművelési ügyvezetőinek ki-1 nevezése is. E néhány szervezeti téren . ===== jelentkező ne- ( hézség megoldása könnyen el-( érhető, a Művelődésügyi Mi- ( nisztérium rendelkezése alap- ( ján tisztázható. Ez gyors ja-1 vulást, nagyobb eredményeket ( biztosíthat. A jelenlegi erőlei- , fejtés meghatványozásáva! ( hozzájárul az összekuszált né- i zetefc tisztázásához, megköny- nyíti a szocialista eszmék ter­jedését. Szinte azt mondhat­juk, hogy egyszerű, könnyen megoldható szervezeti intézke­déssel javulhat a népművelés! i munka tartalmi színvonala. Bán-fai József Galambon László: KENYÉR Kenyér, Ének e szó, végtelen mezők hófehér éneke... erős, mint a hódító értelem, ’elv minden ellen lázad, ha sötétség fészkéből indul a világra... Bennünk viharzó gondolat kemény-markú kedve, mely ledönt és fölépít s életünk tűz-sejtje... szerelem, alázat... Kenyér... áldott illata a lobogó mezőknek, tavaszi fények édes csecsemője, zendülő fia a lomha nyári hőnek, téged köszönt a világ sok-sok szelíd bölcse, a rabszolgák, lenn kincses Afrikában s mindenütt hol kacag a korbács... s a szabadok, bol fényes emeletek suhanó liftjein zúg az örök mozgás Téged köszönt a népem, — elindul veled a barna asszonyok ünnepi sora, karjukon ülsz aranyos ruhában, — kemény férfiak virágos lova követi utad. Mész, mész szent áldozásra visznek, illatod betölti a földet, az erdőit égő üzenete benned, a hajnali mrdárdal, az éj titkos suhanása... indulsz szép, szegetlen kenyér a boldog áldozásra. Megáll a nép, egy ember, mint valaha a táltos a nagy, fehér lova' fölajánl az élet zengő erejének, a milliárdnyi testnek, a muzsikáló vérnek, az agynak, szabadnak és rabnak.,. Csillogsz a magasban, napunk vagy a fényben, tiszta, arany kenyér, hatalmas örökség, légy a békesség is mindenki szívében,,. Pécs, 1957. ang. 12. Pákolits Istvánt HŐSÉG Immár nem is lesz hiányérzetem, hisz nők után nem futkostam loholva; ámokfutó bolond lehettem volna, s hogy mégse lettem az, nem érdemem: ilyen vagyok. Mindig, mindent lemértem, tudván, hogy mindeneknek súlya van, s mert szélbe fújtam, ami súlytalan, így nem siettem én, de el se késtem; s azért őrizhetsz egyedül magadnak, mert ahogy nőnek férfi adott s adhat: úgy adtam minden kincsemet neked; s ahogy a gyökér őrzi a virágot, úgy őrződ bennem Is az ifjúságot, a megújuló, örök életet. Az elfelejtett 4Ciss Ha nem feledkeztünk volna meg róla, öt évvel ezelőtt, 195"-he» ünnepeltük volna születésének századik évfordu­lóját. Szászváron született. Alko­tásokban gazdag életét nem jelzi emléktábla, nem őrzi dí­szes kiállítású emlékalbum, sőt egy egészen szerény ta­nulmány sem. Talán tudós Vá- rady Antal irt róla legtöbbet a múlt század végén, de az sem több negyven-ötven nyom­tatott sornál, művei azonban annál ékesszólóbban hirdetik ragyogó tehetségét, rendkívüli tudását. Apja paraszt, aki álmodni sem mer arról, hogy fiát tanít­tassa. Kevés a föld és sovány, munkáskéz és éhes száj bőven akad a háznál, tehát György tanuljon meserséget, imúgy is sze- st barkácsolni — határo­zott a család. Az érzékeny lel­kű, a faragásért rajongó gyer­mek — 13 éves ekkor — nem bírja az állandó durva beszé­det és a még gyakoribb ütle- 08t, megszökik mesterétől. Kalandos körülmények után Gráeba kerül Kelte Ferenc is­mert nevű kőfaragóhoz tanuló­nak. A szászvárt parasztfiú, néhány hónap alatt első lett Keltz mester tanulói között és első díjat nyert egy katonai halottas kocsi tervével. Gricból Münchenbe visz út­ja. 1874-ben jelentkezik a müncheni akadémián és az „Ismeretlen szamaritánus“ cí­mű szoborkompozíciójával első díjat nyer. 1883-ban újabb sikert köny­velhet el; Urbinóban 64 pályá­zó közül a Rafael emlékmű tervével elnyeri a harmadik nagydíjat. Két évvel később itthon ta­láljuk. Pécsett dolgozik a Székesegyház szobrászati ki­képzésén. Elkészíti a déli be­járat fölötti „Magyar szentek imádása“ című szoborlcompo- ziciót és a déli homlokzat 13 apostolszobrát. Berlin következik ezután, majd 1889-ben ismét Magyar- ország. Itthon az értékes alko­tások egész sorát hozza létre. Elismert és keresett művész. Munkássága kimerithetetlenül gazdag. Kora tiszteli, becsüli, elismeri tehetségét, rendkívüli tudását. Elhalmozzák egyházi és világi megrendelésekkel. Kora egyik legkiválóbb szob­rásza, Fadrusz János méltó kortársa. ö mintázta Pécs eddig leg­szebb szobrát, a barokk stílus­ban fogalmazott, bronzba ön­tött Szepcssy szobrot. Berni- nit, minden idők legnagyobb barokk mesterét idézi ez a könnyed lépőállást a tökéletes­ség legmagasabb fokán kifeje­ző szobormű, melyet méltán csodál meg minden városunk­ban megforduló idegen. Nem­rég Pécset is meglátogatta a nagy román szobrász, Ba- raschi, elragadtatva nyilatko­zott a Szepessy szoborról. — „önök nem tudják, milyen nagy értékük van” — mondot­ta az egyik kíséretében lévő pécsi festőművésznek. Az Országház számára a szobrok egész galériáját ké­szítette. Aba Sámuel, Péter, Salamon, II. Ferdinand szob­rát, a vezérek közül Jurisics, Erdódy és Zrínyi Miklós arc­mását mintázta meg. Szombat­hely számára Berzsenyi Dá­niel emlékművét, a Szépmű­vészeti Múzeum számára pedig egy Faun-csoportot készített. Munkásságának gazdag te­rülete Esztergom. Közel húsz szobra ékesíti Hild József örök­becsű alkotását, az esztergomi székesegyházat, köztük Te- legdi Csanád. Nagy Lajos Szent István és Szent László szobra. Kiss György előtt a képfara ­gők hosszú sora született, él és alkotott Baranya bort, bú zát és tehetséget egyformán érlelő gazdag földjén. Nevüket fedi az idő, de alkotásaik e pécsi kőtárban hirdetik, hoc"' Kiss György nem egyedülálló elszigetelt üstökös, hanem egyenes folytatója mindannak amit az ismeretlen elődök ala­poztak meg. De ha egy komoly tanulmányban nem örökítjük meg alkotásokban gazdag éle­tét, nem ál'ítunk emléket a szegény paraszti sorsból feltört nagy művésznek, lassan az ő nevét, az é emlékét is belep' az idő. dl— (’V­ke QitfrdaLml Mák Ma a török korba tegyünk sétát! A belváros területén még számos helyen állnak azok a várfal-maradványok, amelyek ennek a kornak emlékét őrzik. A találékony pécsi polgárok nem hordták szét mind a várfal köveit új házak építésére, hanem — megtakarítva egy tűzfalat — egyszerűen a várfalhoz épít­keztek. A mai házak így váltak egy régi kor emlékei­nek őrzőivé... Pécset kettős várfal zárta körül. A belső vár, a mai városhoz mérten alig tenyér­nyi hely, a székesegyház közvetlen környékéi foglalta magában. Terméskőből ra­kott, /cőcsípftés fal övezte, kél sarkán köralakú, pártá­zott bástya őrködött. E fala­kon belül állt Nagy Lajos egyeteme. A mohácsi csata idején itt hallgatta a tudo­mányt a baranyai születésű Sebők diák, aki később Ti­nódi Lantos Sebestyén néven vált híressé. Itt szerezte deá- kos műveltségét, s az egye­temen tanító valamelyik niasz tanárától sajátíthatta el a kottaírás és zeneszerzés művészetét S falán iff a vár­falak tövében találkozott egymással Tinódi és Bor­nemissza Gergely, a későbbi egri hős. Legalább is Eger vár viadaláról szóló éneké­ben Tinódi úgy értesít ben­nünket, hogy Bornemissza Gergely pécsi kovácsmester fia volt. Ma Tinódi és az Egri csil­lagok hősének nevét egyként idézik e falak... A belső vártól délre és ke­letre terült el a régi város. Ezt is fal vette körül, rajta a négy égtáj felé kapuk nyíl­tak. Aki ma a Kórház tér­től a Rákóczi úton, a Felső­malom, Sorház, Vak Bottyán, Aradi vértanúk és Landler Jenő utcán végig­megy, az alig fél óra alatt körüljárta a téglalap alakú hajdani várost. A várfal elő-előtünő ma­radványai arra intenek. Vándor, áll) meg, e köveket Zrínyi Miklós, a költő is lát­ta! Az 1664-es téli hadjárat alkalmával kétszer is tábort ütött az akkor már török kézen levő vár alatt. Először amikor az eszéki hadihíd fel­égetésére ment, aztán a sike­res vállalkozás után, vissza- jövet. A várost felgyújtotta, de a belső várat elfoglalnia nem sikerült. (Sietett haza — meghalni. Ez év őszén volt a tragikus végű Csáktornyái vadkan vadászat.) Hogy milyennek látta Zrí­nyi az ekkori várost, a kísé­retében levő Eszterházy tá­bornok följegyzéséből tud­juk: ,p4 legkellemesebb vi­déken fekszik, melyről igen sok hadvezér s katona állít­ja. hony annál szebbet Ma­gyarországon nem látott,,,” A Mindenszentek templo­ma már a falakon kívül állt. Érdemes ide is egy sétát tenni. A regényes környezet­ben, festői látványt nyújtó templom Pécs egyik legré­gibb épülete. Irodalmi neve­zetessége, hogy 1588-ban fa­lai között zajlott le a híres pécsi disputa. A nyilvános hitvita során Válaszuti György, a város unitárius prédikátora és Skaricza Má­té, ráckevei református énekszerző mérte össze ere­jét. A vita lefolyását Válasz­uti jegyezte le ízes magyar­sággal. Írása a reformáció kora irodalmának igen érde­kes dokumentuma. A vitafelek előbb elsétál­tak „az híres-neves Tettyé- mk kútfelhez és bőséges for­rásához (mely 32 malmot éj­jel-nappal forgathat, kinek aláfolyás&bó. Pécsnek hós- tátja, mely Buda felöl va­gyon, neveztetik Malmos Szeg-nek)”, megállapodnak a vita lefolyásának módjában, s csak másnap vívják meg szóharcukat, mely embersé­ges, baráti hangjával mesz- sze kiemelkedik a korabeli hitvita irodalomból. A templom körül egykor temető volt. Az ásó ma is csontokat vet fölszinre. Ta­lán itt nyugszik maga Vá­laszuti, s itt nyugszanak azok a névtelen magyarok, akik tanúi voltak az emléke­zetes disputának, akiknek — ma így mondanák — irodal­mi élménye volt Skaricza Máté és Válaszuti György vitája. TÜSKÉS TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents