Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-11 / 188. szám

1951. AUGUSZTUS 11. NAPLÓ Toncsika szíve ismét dobog 5 KACAGVA SZALADGÁL, játszik a hatéves Burghardt Toncsika. Miért is búsulna, amikor nyaralni jött Komlóról Szalatnakra — a nagymamá­hoz. S olyan jó a nagymamá­nál! Mezítláb szabad az utcán a port rúgni, a patakban ebi­halat fogni. ■. -. De nicsak? — csillan meg Toncsika szeme. — Egy olló! Ez ám a boldogság! Gyorsan kezébe veszi és már neki is a képeslapoknak.-.-. — Vágja, bökdösi a papírt. Huh, mekko­rát néznek majd a pajtások, ha megmutatja nekik a sok ki­vágott tartka képet. -. -. Eles sikoly! Mire az embe­Felfektetik a műtőasztalra. Csupa vér az egész melle. El­vérzik? Nem! Jobblábán, a boka mellett felnyitják az eret. Vérátömlesztést kap... Az orvos kése belevág a húsba... már látni a szivet. A szívburok teli vérrel s a szivén 3—í milliméteres szú­rás. Súlyos cseppek gyöngyöznek az orvos homlokán. Sikerül? Nem? Ki tudja? Nagyon ritka műtét az ilyen.;; Néma csend üli meg a mű­tőt, még a lélegzést is hallani... A szívből meg egyre ömlik a vér..-. De már ömölhet, el­vérzéstől nem kell félni, az Ötéves a jogi oktatás Diákszállóra van szüksége az egyetemnek Alaposabb gyakorlati képzés S a szív megdobban. Újra lüktet az ér! A gyermek elké­kült ajka mintha pirosodna. . _____. . A vérkeringés megindult... $ A napokban jelentettük, gyakon túl további ismeretek- Az élet legyőzte a halált. Jhogy dr. Bihari Ottót nevezték re tegyenek szert. Az első ev­“ ki a Pécsi Állam- és Jogtudo- ben uj tantárgyakat is Dr. Bihari Ottó, a jogtudományi egyetem dékánjának nyilatkozata fel­mányi Egyetem dékánjává. Az veszünk az órarendbe. Ezek EGY HETE TÖRTÉNT ci^j dékán, miután elfoglalta mßt(5t \ hivatalai, fogadta a Dunán­Megnézhetném a gyerme- j»túli Napló munkatársát és jjgj, V válaszolt az uj oktatási Kérem tessék •— válaszol (i vel kapcsolatos a tanár. <• Toncsika már mosolyog, sőt (I fel is ül az ágyban. Kigombol­ev­kérdésekre. ja kis ingét és mutatja. — Tessék idenézni, itt a se­bem. Már nem is fáj..-. Mit mondjak most ennek a i1 rek odarohannak, Toncsika átömlesztés pótolja az elfolyó gyereknek? Már egy hete ha- legjelentősebb' már a földön hever. Melléből, épp a szíve fölött ömlik a vér,­Valaki a mentőkért szalad. Pár perc múlva szirénázó autó viszi Toncsikát a komlói kór­házba. Az orvosok konzultá­ciót tartanak s megállapítják: nagyon súlyos a sérülés, első­segélynyújtás után azonnal a pécsi Gyermekklinikára kell szállítani. S a mentőautó máris robog tovább. — Toncsika ar­ca sápadni kezd, ajka kékül, szívdobogása mind gyengébb.- A mentőautó vezetője bele­tapos a gázpedálba. i i Perce­ken múlik az élet. is A Gyermekiklinika előtt le­stoppol az autó .. i s Toncsi­kát azonnal a röntgenszobába viszik. A röntgen már nem mutat szívműködést; de még él a gyerek. vért Ez azonban gyenge vigasz. Százféle komplikáció adódhat fi :S mindegyik halálos lehet. A szív végre hozzáférhető. Az orvos megfogja és felemeli -.; Halk szisszenés, az aszisz- tensek arca megrándul, de a többi már megy „simán“.. -. A szívkamra sebének zárása sikerült. -. A műtét véget ér, a veszély azonban még nem múlt el. Ki­bírja-e az operációt ez a gyen­ge gyermekszív? Az orvosok szótlanok, merev szemekkel figyelnekAz élet és halál viaskodását nézik.«. Nem tudni mennyi idő telik el Ki ) figyeli most az órát! Az egyik orvos megfogja a gyermek pulzusát. A többiek szeme hirtelen összevillan és, kérdően néznek egymásra. Megdobban-e, vagyai lőtt lenne .a De él Indulok kifelé. A hátam mö­gött Toncsika hangját hallom: — Bácsi kérem — nem is tetszett bemutatkozni! Igaza van. Visszalépek az< — Lesz-e változás az egyetemi oktatásban, mi­lyen új tantárgyakat iktat­tak a tantervbe? — hang­zott első kérdésünk* — Változások lesznek, az eddigi éves jogi oktatás a most be­induló tanévtől kezdve 5 éves lesz. Erre egyrészt azért volt szükség, mert a tantárgyak száma és terjedelme megnö­vekedett, másrészt ilymódon , • j í M v tncioivooi, xxj xnvj^.\jtx agyához, nagy pacsit adunk f lehetőség nyílik arra, hogy a egymásnak és bemutatkozom, f hallgatók specializálják ma- GARAY FERENC. J gukat és a kötelező kantár­Nincs többé szarkaláb Ládagyár Csányoszrón A Mecsek vidékén évről- évre mind több gyümölcsöt termelnek. Csupán őszibarack­ból mintegy százhúsz vagon- myit szednek le a fákról az idén a Pécs környéki gyü­mölcsösökben. Ennek egy ré­szét exportálják is. A gyü­mölcs elszállítása — láda­hiány miatt — minden évben nagy nehézségekbe ütközik. A szentlőrinci földművesszö­vetkezet vezetői a csányoszrói „Uj Tavasz" Termelőszövetke­zettel egyetértésben elhatároz­ták, hogy közös erővel láda- gyárat alapítanak. A bara­nyai MÉSZÖV felkarolta a jó kezdeményezést és nyolcvan- ezer forint hitelt nyújtott a földművesszövetkezetnek gé­pek, szerszámok és egyéb fel­szerelés vásárlására. A láda- gyárat az „Uj Tavasz" Tsz fűrésztelepén állítják fel, ahol már szerelik is a gépeket. A napokban megkezdik a gyü­mölcsös ládák készítését. A földművesszövetkezet szerződést kötött a Hunga- rofruct külkereskedelmi vál­lalattal harmincezer exportlá­da gyártására. Ezeket még őszig elkészítik, utána pedig más gyümölcsösládák gyártá­sához fognak hozzá. A láda­gyár nemcsak a földműves- i szövetkezetnek jelent jó jőve- \ delimet, hanem az „Űj Ta-'| vasz" Tsz-nek is, amely héti forintot kap minden elkészí- ^ tett ládáért* (i Tanulmány a gólyákról A gólya életéről igen érde­kes tanulmányt készített dr. Gáspár Miklós harkányi or­vos. Észleléseinek főhelyéül a drávamenti kis községeket, va­lamint Siklóst választotta, azokat a helyeket, amelyek legalkalmasabbak az évről­évre visszatérő madarak meg­telepedésére, fészekrakására. A tanulmány szerzője két gólya­pár életének legérdekesebb <* mozzanatairól készített nyolc­vanegy fényképfelvétel segít- < ségével mutatja be a gólyák f életét, természetét és szoká-< sait* ' Már működik a Pécsi Dohány gyár új, kocsánylápító-gépe.( Lapítás után finomra vágják a kocsányi, amely így már1 nem szarkalábként, hanem mint minőség-javító kerül a pé-j esi cigarettákba közül az egyik: bevezetes az állami és jogtudományokba. A korábbi évfolyamok oktatási tematikájában különös válto­zások nem lesznek. — Arra is törekszünk, hogy bővítsük a hallgatók érdek­lődési körét a jogtudományok iránt. Ennék a célnak meg­valósításáért úgynevezett spe­ciális kollégiumokat iktatunk be. Tehát például: ha valaki a büntetőjogra kívánja magát specializálni, akkor ebbe a témakörbe vágó speciális kol­légiumra iratkozhat be. A spe­ciális kollégiumok nincsenek benne a kötelező órarendek­ben, de választani belőlük kötelező. Az oktatás általános módjában, formájában lénye­ges változtatás nincsen* — Régebben tapasztalha­tó volt, hogy a dogmatiz- mus a jogi szemléletben is jelentkezett. Milyen módon kívánják előmozdítani a dogmatizmustól mentes ok­tatást? — A dogmatizmus elleni harc egyik legfontosabb esz­köze a tanári karban a tudo­mányos munka elmélyítése. Úgy tervezzük, hogy a kar tudományos bizottsága gon­doskodik majd a publikációs J lehetőségekről. Kapcsolatot te­remtünk és aktívan résztve- szünk jogi folyóiratok munká­jában, hogy egy-egy jogi prob­lémát a nyilvánosság előtt is megvitathassunk s így alakul­janak ki a megfelelő viták; — Az ellenforradalmi ese­mények az egyetemen is éreztették hatásukat. Mi­lyen intézkedések történ­tek, hogy a következő tan­évben a tanárok nyugodt légkörben taníthassanak? ■ — Az ellenforradalommal kapcsolatos ügyeket kivizsgál- . tűk és a fegyelmi ügyek le- \ zárultak. A fegyelmi határo- \ zatókkál a művelődésügyi mi- ■ nisztérium is egyetértett. Úgy vélem, hogy a nyugodt lég­körben való tanításhoz az elő­feltételek megteremtődtek; — A fiatal jogászok köré­ben érthető örömöt keltett a doktori cím visszaállítása. Mondhatna-e ezzel kapcso­latban dékán úr valami kö­zelebbit? — Végzett hallgatóinkat jú­lius elsején avattuk doktorrá; Az új rendelkezések értelmé­ben a joghallgatók doktori címet nyernek. Ehhez azonban természetesen a kötelező kol­lokviumok, szigorlatok és ál­lamvizsgák letétele, valamint a szakdolgozat elkészítése szükséges, — mint eddig is szükséges volt. A mostani tan­évben gondoskodunk a szak- dolgozatok színvonalának eme­léséről is. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a szakdolgozato­kat a tanszék felügyelete alatt kell a hallgatóknak elkészíte­niük: — Ügy értesültünk, hogy nehézségek vannak a diákok kollégiumi elhelyezésével. Mi itt a helyzet? — A diákok kollégiumi el­helyezésével valóban problé­máink vannak. Jelenleg úgy állunk, hogy a jogi karnak egyetlen kollégiuma sincsen. Meg kell mondanom, hogy a kollégium kérdése a jogi kar élet-halál kérdése, hiszen pil­lanatnyilag egy hallgatót sem tudunk kollégiumban elhelyez­ni. Ezt a problémát a lehető legsürgősebben meg kell ol­dani, hiszen rövidesen itt a tanév kezdete. ■=> Az egyetemisták — mint az elmúlt események bizonyították — nem minden esetben voltak reálisan tá­jékozódva. Vannak-e tervek arra vonatkozóan, hogy a hallgatók több gyakorlati oktatásban részesüljenek, reálisabb életszemlélettel ke­rüljenek ki az egyetemek­ről? — Valóban voltak ilyen hiá­nyosságok. Az új tanrend el­készítésénél gondoltunk erre s nagyobb gondot fordítunk az egyetemisták szakmai gyakor­lati nevelésére. Különösen az ötödik éveseknél lecsökkentjük az egyetemi foglalkozási időt és több lehetőséget nyújtunk hallgatóinknak a bíróságok, ügyészségek, államigazgatási szervek munkájának alapo­sabb tanulmányozásához. A tanszékek kidolgozzák a gya­korlati foglalkozások tervét: Remélem, hogy ezek az intéz­kedések hozzájárulnak majd az egyetemről kikerülő jogá­szok alaposabb élet- és szak­ismeretéhez; “ Még két kérdés: dékán úr mit tanít az egyetemen és mikor kezdődik az új tanév? — Allamjogot tanítok és kü­lönböző speciális kollégiumo­kat fogok hirdetni. Remélem, a tanszék köré gyülekeznek majd azok, akik az államjog tudománya iránt érdeklődnek. A tanévkezdés szeptember 15- én lesz, tehát azok a hallga­tók, akik munkát vállaltak a nyári szünidőben, munkájukat szeptember 14-ig folytathat­ják. A tanévkezdés részletei­ről még tájékoztatni fogjuk a diákságot; (—-RAY) JÁTSZÓTÉR - KISZ-TABOR - CIPŐGYÁR isiiül és tODIORPZ I. HGRÜLGTBen Pécs város I. kerületi ten nácsa hatalmas összegeket költ arra, hogy a városrészt tovább fejlessze. Az általá­nos iskolák fejlesztésére és fenntartására 4 278 000 forin­tot, az óvodák fenntartására 608 000 forintot fordít a ta­nács. Az anya- és gyermek- védelem céljára 146 000, böl­csődék üzemeltetésére 335 000 forintot irányoztak elő. A szülészeti ellátást a tanács 39 500 forinttal kívánja job­bá tenni. Az öregek, a mun­kaképtelenek, az elaggottak segélyezésére 300 000 forin­tot fordítanak. KISZÉLESÍTIK A 6-os UTAT Utak, hidak javítására, ut­cák seprésére és öntözésére összesen 1 200 000 forintot biztosított a tanács. A ta­nácsülés áprilisi határozata alapján kieszközölték, hogy a 6-os utat, amelynek burko­latrésze eddig csak 6 méter volt, 12 méterre szélesítsék ki, mintegy 1400 méter hosz- szúságnyi területen. A mun­kák már javában folynak. Megtörtént a Ságvári Endre utca burkolatának átépítése bitumenes átitatással, 61 000 forintos költséggel. A Huba, Basamalmi, Nagyhíd, Dobó István, Szondi György, Tor- da, Pósa Lajos, Major, Far­kas István, Franki Leó utcá­kat, valamint Vasas II. útvo italát 31000 négyzetméternyi területen 90 000 forintos költ­séggel portalanították. A Dugonics utca kezdő szaka­szán a makadám burkolatot kiskőburkolattal építették át, további részén pedig a ma­kadám burkolatot áthenge­relték 70 000 forintos költ­séggel. A Hősök tere két oldalán betonlapos gyalogjárót épí­tettek 16 000 forintos költ­séggel, és gyalogjárdát léte­sítettek Vasason és Fehér­hegyen a népboltok előtt. A Fécsszabolcs és felsőtelep la­kosságának régi kívánságát akarja teljesíteni a tanács, amikor a városfejlesztési terv keretében a Pécsszabol- csot felsőteleppel összekötő Katona József utcát maka­dám úttá építi át és erre a célra 250 000 forintot költ. Még az ősz beköszöntése előtt megkezdik az útépítést. KISZ-TABOR A tanács gondoskodni kí­ván az ifjúság művelődési és szórakozási lehetőségéről is. Ezért a Vasasról beérke­zett javaslat alapján elhatá­rozta, hogy Vasas II. terüle­I tén a volt téglaégető épület mellett KISZ-tábort létesít. Az ott lévő épület rendbe­hozására 16 000 forintot irányzott elő, GYERMEKJÁTSZÓTERET KAP ÜJMESZES A tanács tervbevette, hogy Üjmeszesen egy gyermek- játszóteret létesít és erre a célra 26 000 forintot biztosí­tott. A meszes! bölcsődénél pedig szárító helyiséget ké­szít, ötezer forintos összeg­gel. A gyárvárosi József Attila kultúrotthon felújítá­sára 13 000 forintot használt fel. A kultúrotthonban elő­segítette a Fekete Gyémánt filmszínház létesítését és az átalakítási munkálatokra' 190 000 forintot fordított. A jövő héten az átalakítást be­fejezik és akkor a mozi elő­csarnokát a létesítendő büfé­vel együtt átadják. ÖNTÖZÉSRE HASZNÁL­JAK FEL A SARGA VIZET Az 1957-es évi városfej- . lesztési terv keretében a Zsolnay utca járdaszegélyét füvesítették és a Balokány- parkban helyreállítási mun­kálatokat végeztettek 22 000 forintos költséggel. A balo- kányi árkot 70 000 forintos költséggel kitisztogatták, az újhegyi árok tisztítására pe­dig 12 000 forintot költöttek. A Gyárváros öntözésének megjavítása érdekében most készültek el a tervek a Sár­ga víz felhasználására. Terv­bevették, hogy a gyárvárosi állomásnál lévő kút vizének egy részét a Balokány tó fel­töltésére használják fel. EGÉSZSÉGHAZAT! GYÖGYSZERTARAT! Az elért eredmények mel­lett az I. kerületben még számos hiányosság, megol­datlan probléma van város- fejlesztési, kommunális, egészségügyi és kereskedel­mi szempontból egyaránt. Ebben a kerületben szükség lenne egy bányaegészségügyi centrum kialakítására és a szakrendelés megoldására. A Gyógyszertár Vállalat még mindig nem gondosko­dott arról, hogy a Marx ut­cában egy korszerű gyógy­szertárat létesítsen. A ta­nácsnak pedig az lenne a feladata, hogy Meszesen mo­dern egészségház létesítését szorgalmazza, KERTHELYISÉGES KISVENDÉGLŐT! Az I. kerület lakosságának kevés a szórakozási lehető­sége. Szükség lenne a pécs- bányatelepi büfé bővítésére. Meszesen és Gyárvárosban egyaránt hiányzik egy-egy kerthelyiséges vendéglő, ezen kívül Meszesen egy reprezentatív kisvendéglő. A Zsolnay gyári kultúrotthon vezetősége asztalokat, széke­ket helyezhetne el italmérési helyisége mellett és akkor a dolgozók friss levegőn szóra­kozhatnának. És ideje lenne, hogy a tanács a Pécsi Ven­déglátó Vállalatnak megfe­lelő vendéglői helyiséget biz­tosítson és a tiszti főorvos megszüntesse az Ady Endre utcában lévő „gombát”, mert az közegészségügyi szem­pontból erősen kifogásolható. Cukrászdát is lehetne lé*esí- teni, mert ebben is nagy hiány van a kerületben, TEREPRENDEZÉS MESZESEN! Amikor befejezték a me- szesi házak első turnusbeit építését, az építtetőnek kö­telessége lett volna ezzel egyidejűleg a tereprendezést is elvégezni. Ez azonban még a mai napig sem történt meg. A Budapesti Várostervezési Iroda állítólag elkészítette a tereprendezési tervet, de ezt itt Pécsett sehol sem talál­ják meg. És helyes lenne, ha a tanács gondoskodna a Vö­röskereszt utca rendbehozá­sáról is. Ez a kerület egyik legelhanyagoltabb utcája. Az úttesten életveszélyes a köz­lekedés, mert a víz kimosta, a kút cementlapja teljesen tönkrement, délután 2-től hajnalig napok óta nincs víz a közkúton, a portalanítás elmulasztásáról nem is szólva. CIPŐGYÁRÁT LEHETNE LÉTESÍTENI A Basamalomi úton meg­szüntették a ser tésh ízlald át és ezeken a telkeken ipar­telepeket, gyárakat lehetne létesíteni, mert ha már Gyár- város, legyen gyár-város. Értesülésünk szerint a Pécsi Cipész KTSZ szívesen létesí­tene itt egy cipőgyárat és ezzel Pécsett több helyiség szabadulna fel. De más ktsz- ek is létesíthetnének itt ipartelepeket, olyan ktsz-ek, amelyek jelenleg szűk helyi­ségekben, összezsúfoltan mű­ködnek, Pgjwtai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents