Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-27 / 200. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A siklósi zászló XIV. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957 AUGUSZTUS 27 ♦ Kettős gondunk a víz Amíg Pécsett az okoz gondot és nem kis bosszúságot, hogy nyáron még innivaló víznek is híján vagyunk, addig bőben van belvizünk, amiből nem bánnánk, ha nem lenne egy csepp sem. A megye székhelyén vízhiány, a megye jelentős részén áldatlan vízböség. Nagy gond és kár a belvíz. Méreteire jellemző, hogy a Mohács alatti részen 6 467, a Siklós alatti Dráva- völgyben 6 948, a Karasica alsó szakaszán 3 005 kát. hold föld belvíz védelméről kell állandóan gondoskodni. Es a többi'? Az Almás patak, a Gyöngyös patak, a Baranya- csatorna és a többi kisebb-nagyobb patakok belvíz veszélyeztette területe ugyancsak kitesz több ezer holdat. Hivatalos adatok szerint 16 836 Itat. hold legelőt és 20 512 kát. hold rétet kellene vízteleníteni, illetve csatornázni. Elképesztő számok. Hát még amibe kerül! Ki hallott már a Lonka csatornáról? Van ilyen is, egy kis vizesárok végeredményben. Ennek a csatornának a fenntartására, korszerűsítésére jelenleg nem kevesebb, mint 1 800 000 forint kellene. Ezek után elképzelhető, milyen csillagászati számot kapnánk, ha azt próbálnánk összeadni, hogy a patakok szabályozására, töltéseik építésére, a belvizek levezetésére végső soron mennyi pénz kellene. Jó, 1 800 000 forint nem túlságosan sok. De a Baranya-csatorna rendbehozásához, amely Komlótól folyik Sásdon át Dombóvárra, már 25 millió forint kellene. . Nem lenne ilyen nagy gond a belvízj nem jutottunk volna eddig, hogy tízezer holdakban kell mérnünk a hasznavehetetlen, vagy csak részben használható legelőket és réteket, ha 1948-ban okosabb, ésszerűbb intézkedést hoznak az illetékesek. Ekkor oszlatták fel ugyanis a vízrendező társulatokat és vette saját kézbe az állam az árvíz- és belvízvédelmet. Túlzás volt ez az intézkedés. Az helyes volt, hogy a magántársaságok kezéből az állam kivette például a Tisza árvízvédelmének ügyét és más jelentős folyók és patakok feletti gondoskodást. A túlzás az volt, hogy a kapitalista hajlamú vízrendező társulatok helyébe nem alakultak a kornak megfelelő, de hasonló feladatot ellátó más szervek, és így mindenféle vizesárok egészen a legutolsó kacsaúsztatóig állami gondoskodás alá került. Kizárólag az állam gondja lett a vízügy. A paraszt, aki azelőtt összefogott rét- vagy legelőtulajdonos szomszédaival és rendbentartotta a földjét veszélyeztető kisebb-nagyobb vízelvezető árkokat, lapát és ásó helyett tollat fogott és folyamodványokat irt a vízügyi igazgatóságnak, hogy tiszítsák ki községében a réteken keresztül húzódó vizesárkot, mert ez is az állam dolga. Ha akadtak is, akik mégis csak a lapát és ásó mellett maradtak — mert maradtak —, számuk, munkájuk csak töredéke lett annak, amennyi kellett volna. Miközben szaporodtak a kérelmek, panaszok, nőtt a méltatlankodás a tehetetlenség láttán, szaporodott a belvizek által birtokba vett terület. Csökkent a takarmányt termelő területek meny- nyisége, terjedt a mételykor. Ennek a semmi örömet nem okozó örökségnek súlyát vette nyakába többi között a kormány. Lényegében ott kell kezdeni, ahol 1948-ban abbamaradt ez a fontos köz- gazdasági probléma. Az elintézése most sem az, hogy itt az pénz amennyi kell, de legyen végre rendben ez az ügy. Ez akkor sem sikerült, amikor anyagilag jobb helyzetben volt az ország, akkor hogyan sikerülne most. Természetesen nem jelenti mindez, hogy 1948 óta semmi nem történt a patakok szabályozása, a belvizek levezetése érdekében. Súlyos milliókat fordítottunk rá. A Fekete víz, az Almás patak, a Karasica partjain sok kilométeren épültek újjá a gátak, most is folyik ilyen munka. Ezeken kívül még számos olyan vízelvezető árok szabályozása, rendbehozása történt meg, amelyeket csak alapos kereséssel találhatunk a térképen, mint Gyöngyöspatak, Okorcsatorna, stb. De mindez nem elég. Most megváltozik a helyzet, eltűnik az a sajnos komikus helyzet, hogy a rét- és legelőtulajdonosok pipafüst mellett „ellenőrzik” és szemlélik, hogyan halad állami pénzen az ő hasznukat szolgáló belvíz-levezetési munka. Igaz, olyan nagy dolog ez, hogy sem azelőtt, sem most nem lehet másként úrrá lenni rajta, mint társadalmi összefogással, segítséggel. Nem tévesztette szem elől ezt az az intézkedés, amely ez évben 500 ezer forintot adott megyénknek rét és legelő lecsapolására. Az állam 5 forint jutalmat ad a gazdáknak, termelőszövetkezetnek egy köbméter föld kiemeléséért a vízelvezető árkokból. Nem maradt visszhang nélkül ez az intézkedés. Máris mintegy 40—50 ezer köbméter föld kiemelését vállalták Pel- lérd, Siklósnagyfalu, Vókány. Gerényes és még 16 község lakóid Ez azonban csak az első lépés. A végső megoldást az jelentheti, ha állandósítjuk az állam és az érdekeltek összefogását a belvizek elleni védekezésben. Erre a végső megoldásra is megjelent a rendelet, amely engedélyezi vízgazdálkodási, vízrendezési és vízhasznosítási társulatok alakítását. Ezek a társulások, amelyek a SZÖVOSZ keretében működnek majd — reméljük mihamarabb szép számmal — rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelt kapnak az államtól, műszaki, tervezési munkáikat az illetékes vízügyi hatóságok elvégzik, anyagilag érdekeltté válnak községeik belvizeinek levezetésében. Ezek szervezése is önkéntes alapon történik. De úgy nem lehet spekulálni, hogy alakítsák meg mások a vízrendezési társulást, sza- bályoztassák a vízelvezető árkot és majd lefolyik az én rétemről is a víz... Akik anyagilag érdekeltek a helyi vízszabályozásban, az elvégzett munkához anyagilag kell hozzájárulniok akkor is, ha nem tagjai a vízrendezési társulásnak. Kettős gondunk másik felén is megtesszük az első lépéseidet. A gond első része 1959 őszére, a Duna vizével, reméljük megoldódik, Pécs nem lesz vízszegény. A vízrendezési társulások alakulásával, állami támogatásával pedig nem bővelkedünk majd belvizekben. Ez utóbbinak a hasznát, amely főleg az állattenyésztésből térül majd vissza, csak sok millió forinttal lehet kifejezni. A siklósi járási munkásőr ség alkotmányunk ünnepén zászlót kapott a járás dolgozóitól. A zászlót Kréth Imre elvtárs özvegye avatta fel. A siklósi asszonyok gyönyörködve nézik a 18 szalaggal és 62 zászlószeggel díszített zászlót. Kállay Gyula népművelési miniszter elv társ Pécsett Szombaton Baranyában járt Kállay Gyula népművelési miniszter elvtáns, hogy a megye kulturális fejlődéséről tájékozódjék. Kérésére a megyei tanács szombaton este hat órára kötetlen beszélgetésre hívta meg Pécs értelmiségének néhány ismert képviselőjét. A beszélgetés baráti légkörben zajlott le. Palkó Sándor, megyei tanácselnök elv társ rövid megnyitója után a meghívott írók, pedagógusok, képzőművészek a helyi kultúrpolitika néhány problémáját vetették fel. Többek között Antal György kifejtette elképzeléseit Pécs zenei életének fejlesztéséről, Kende Sándor és Gyenis József irodalmi életünk néhány jelenségével kapcsolatosan beszéltek aggályaikról, majd velük szállt vitába Ba- ricz Ottó és Mészáros Ferenc. Debitzky István és iviolnár Imre a képzőművészek problémáinak adott hangot, Fekete István és Márk Bertalan ne18 millió márka segélyt kaptunk az NDK-tól velési, illetve tanárképzési Kérdéseket vetett fel. Kállay Gyula elvtárs közvetlen hangon válaszolt. Elismerését fejezte ki azért, hogy Pécs és a megye kulturális vezetése, a helybeli értelmiség erőfeszítéseket tesz Pécs kul- túrközpont jellegének helyre- állításáért és kifejezte azt a reményét, hogy ezek az erőfeszítések, a kormány törekvéseivel találkozva eredményesek is lesznek. Ezután a beszélgetés teljesen kötetlen formában folyt tovább, s a meghívottak Kállay Gyula elvtárs távozása után is sokáig együttmaradtak, beszélgettek, megvitatták a találkozó tanulságait. Pécsi tanácsi vezeti látogatása Finnországban Györkő Antal, a pécsi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Berki Fülöp, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, a finnországi Lahti város vezetőségének meghívására augusztus I9-én Lahtiba utazott. Finnországi tartózkodásuk folyamán Olavi Kajala, Lahti város polgármestere kíséretében a magyar küldöttek megtekintették a nagy iramban fejlődő város, Lahti nevezetességeit, üzemeit és intézményeit. A vendéglátók meghívására ellátogattak Finnország második legnagyobb ipari városába. Tamperébe. A meleg, baráti szellemű látogatás folyamán megbeszélték a Pécs és Lahti, a két testvérváros közötti kapcsolatok továbberő- sítésének lehetőségeit. Hétfőn délután a Szakszervezetek Országos Tanácsának székhazában sajtófogadáson találkoztak a Német Demokratikus Köztársaságban működő, a szocialista Magyarországot megsegítő bizottság tagjai a magyar sajtó képviselőivel. A fogadáson megjelent Adolf Hennecke, a bizottság elnöke is. Heinz Brüh, a bizottság titkára röviden ismertette a segélyezési akció lebonyolítását. Az NDK dolgozói több. mint 18 millió márkának megfelelő adományt juttattak a magyar segélyezési célokra. Készpénzben tizenkét millió 250 000 márka gyűlt össze. De nemcsak az NDK lakos.sága,. hanem a nyugatnémet f dolgozók is pénz- és egyéb | adományokat juttattak el a X bizottsághoz. A találkozón több kérdés: tettek fel a bizottság tágjait nak. A válaszok során többek között rámutattak, hogy még segíteni fogják a magyar gyermekvárost is. így rövidesen útnak' indítanak teljes ágyneműkészletet, és tízezer takarót. Ezenkívül teljes orvosi rendelővel, egészségügyi felszerelésekkel, a gyermekek szakképzésére asztalos- és lakatosműhely berendezéssel, valamint iskola számára különböző technikai felszerelést küldenek a magyar gyermek- város részére. A „bumlizók brigádja“ mutat példát a komlói III-as aknán Az igazolatlan hiányzókat — bányásznyelven bumlizókat — egyetlen csapat sem tűri meg szívesen soraiban és az új beosztásoknál szabadulni igyekszik tőlük. A komlói III-as akna KISZ-szervezete azonban nem nyugodott bele abba, hogy az így mellőzött fiatalok esetleg még rosszabb vágányra térjenek: augusztus 1-én részvételükkel és néhány példamutató KISZ-fiatallal tizenkét tagú frontbrigádot alakított. Az eleinte tréfásan és nem egészen találóan „bumlizók Megválasztották az úi megyei tanácstagokat Ünnepélyes keretek között zajlott le vasárnap a Baranya megyei tanács négy új tagjának megválasztása. Diósvisz- ló. Szava, Rádfalva, Babarc- szőlős, Drávaszerdahely, Hosz- szúhetény. Kisújbánya, Drávátok, Felsöszentmárton, Bogdá- sa, Endrőc, Drávakeresztúr, Révfalu, Mecseknádasd, Öfa- lu és Zsibrik községek választópolgárai ünneplő ruhában je lentek meg a muskátlikkal és egyéb virágokkal díszített termekben. hogy leadják szavazataikat a Hazafias Népfront megyei tanácstagjelöltjeire. A jelöltek között mind olyanok szerepeltek, akik dolgozó családból származnak, a nép hű fiai és az ellenforradalom alatt is megálltak helyüket, bátran kiállottak a munkás- osztály igazi érdekei mellett. Ez a magyarázata annak, hogy a négy választókerületben a szavazásra jogosult választó- polgárok úgyszólván egyöntetűen szavaztak a jelöltekre. Az 52-es választói kerületben a választói névjegyzékbe felvett 2168 választópoigár közül 2066-an éltek szavbzati jogukkal. Ezek közül 2064-en szavaztak Laki István elvtársra, a Baranya megyei pártbizottság titkárára. Ez 99.9 százalékos választási eredményt jelent. A 30-as számú választói kerületben 2228 választásra jogosult volt, akik közül 2095 szavazott. Ebben a kerületben összesen 2093-an szavaztak Kran ez Pál elvtársra, a Baranya megyei pártbizottság párt- és tömeg- szervezeti osztályának vezetőjére. Ez ugyancsak 99.9 százalékos választási eredmény. A 47-es választói kerületben a szavazásra jogosult 3224 választó közül 3127 élt választói jogával. Ezek közül 99.87 százalék, azaz 3123 szavazott Földvári János elvtár s- ra, a Baranya megyei tanács megbízott elnökhelyettesére. Száz százalékos eredményt ért el a választásokon V ér t es Tibor elvtárs, a Baranya megyei tanács megbízott v. b. titkára. Itt a 29-es megyei választó kerületben mind a 2239 választásra jogosult polgár egyhangúlag Vértes elvtársra szavazott, A választások a legtörvényesebb keretek között zajlottak le és jelentős politikai sikert jelentenek. Ugyanis az októberi ellenforradalom óta. Baranya megyében ez volt az első megyei tanácstagi pót- választás. Mégpedig olyan pótválasztás, ahol a 4 választói kerületben a választóknak majdnem száz százaléka egységesen szavazott a jelöltekre és rajtuk keresztül egységesen szavazott rendszerünk mellett. Mindenegyes községben jellemző volt a nagy fegyelmezettség a választások időtartama alatt. A választók igyekez tek mielőbb leszavazni és sok helyen már délelőtt 10—11 órakor már befejeződött a választás. A választás előkészítéséből kivette részét a Hazafias Népfront, amely jó munkát végzett. ■ Bekapcsolódott a választási munkába a KlSZ-szerve- zet is. Mecseknádasdon a KISZ-fiatalok a vándorurnákkal elmentek a kültelkekre és a betegekhez is. Délután 5 órakor befejeződött a szavazatok összeszámlálása és a választó bizottságok elnökei a megválasztott új megyei tanácstagoknak ünnepélyes keretek között átadták megbízólevelüket. Utána az új megyei tanácstagok baráti beszélgetést folytattak választóikkal. A négy új megyei tanácstag szeptember második felében már részt vesz a Baranya megyei tanács ülésén. .brigádjáénak nevezett ifjúsági munkacsapat eddigi .tetteivel minden, elismerést megérdemel. Augusztus 1—tol ez idáig 154.5 százalékos tervteljesítéssel 518 csille szenet adott előirányzatán felül és ezzel, a komlói III-as akna élenjáró frontbrigádja lett. Igazolatlan hiányzás a csapatban, megalakulása óta nem fordult elő és ezzel méltán kiérdemelte, hogy a KISZ ifjúsági munkacsapata legyen. Jelenleg a frontbrigád tagjainak fele tagja a KISZ-nek is. Az ifjúsági munkacsapat példamutató teljesítményének eléréséért kü Ionosén sokat tett Cserfalvi Lajos vájár, aki a KISZ-ve- zetőség megbízottjaként vesz részt a brigád munkájában. Az új ifjúsági frontbrigád tehát — melynek számos tagja még nem is olyan régen gátolta az üzem munkáját — tetemes mennyiséggel járult ahhoz a 725 vagon szénhez, amit a III-as akna a bányásznapi versenyben augusztus 1-től eddig terven felül adott. : Tisztított ieremag A Mezőgazdasági Magler- meltetö és Ellátó Vállalat magtisztító telepe négy megyéből felvásárolt vetőmagvak tisztításával és fémzárolásával foglalkozik. Ezenkívül gondoskodik a belföldi szükséglet kielégítéséről és az export-szállítások lebonyolításáról. Az elmúlt gazdasági évben 78 vagon lóheremagot arankamentesítettek. Jelenleg is nagymennyiségű lóhere-vetőmag van raktáron és biztosítva van a megye parasztjai számára az arankamentes vetőmag. A lucernamagnál már nem ilyen jó a helyzet. Tavalv mindössze másfél vagon lu- cernaraagot fémzároltak. Ennyit értékesítettek szerződés útján a megye parasztjai, ‘ Isméi lesznek kollégiumokj (3. oldal) \ HlU IccU tudni aUülfötcU ctínnaytUiál ? (3. oldal) ! Vasas-Pécs-Bsranra 1:1 |l:0|] (fi. oldal) <
