Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-27 / 200. szám
2 NAPLÓ 1957 AUGUSZTUS Vt iflz abraktakarnány vetésterülete 36583, la kukoricáé 21006 kát. holddal nőtt : ! Kisebb területen termelünk búzát és pillangósokat MINDENKI a neki megfelelő helyen tanuljon! A pártaktatési év előkészítésének tapasztalatai Pécsett Az áf pártoktatási évben f . . . ■ lényegesen megváltozik az iskolán kívüli oktatás rendszere. Kevesebb pártoktatási forma lesz. Az oktatás főformája, a „Marxizmus—leni- nizmus kérdései” és az időszerű kérdések tanfolyama, a párttagság zöme itt gyarapítja elméleti ismeretét. Ez könnyen érthető, ha figyelmesen tanulmányozzuk e két tanfolyam tematikájának főbb sajátosságait. A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon a résztvevők a marxizmus—leninizmus legfontosabb alapvető tanításaival ismerkednek meg, Marx, Engels, Lenin művei alapján. Egy-egy foglalkozást előadás vezeti be, majd az anyagot megvitatják. Az eddigiektől eltérően szigorúan számon kérjük.a kiadott irodalom rendszeres feldolgozását, mert ez biztosítja a kiadott anyag jó elsajátítását, s a formális megjelenés helyett a szemináriumi foglalkozások színvonalát is. Ezzel megteremtjük az alapot, hogy a hallgatók a következő évben magasabb színvonalon is eredményesen tudjanak tanulni. Az időszerű kérdések tanfolyamának célja, hogy az egyes párt- és kormányhatározatok, valamint egyéb fontos aktuális témák feldolgozásával — ez lehet országos, vagy helyi jellegű — hozzájáruljon az itt tanulók elméleti képzéséhez és segítséget nyújtson a párt napi politikájának végrehajtásához. A pártoktatás előkészítésének eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az alapszervezetek többsége nem értette meg e két tanfolyam jellegét és célját. Ugyanis, túlzott mértékben szervezik a marxizmus- leninizmus alapjai tanfolyamot, ugyanakkor panaszkodnak, hogy az elbeszélgetés során a párttagoknak az a véleményük, hogy évek óta ebben az Oktatási formában vésznek részt, mindig ugyanazt tanulják és így nincs biztosítva a politikai fejlődésük. Az elmúlt évek pártoktatásának hibája volt: nem vette figyelembe azt á tényt, hogy a párttagság legnagyobb része a marxlzmus-leninizmus alapjai tanfolyamának elvégzése után nem fog magasabb színvonalon — például önálló tanulás vagy esti egyetem — tanulni. Az is- kolánkívüli pártoktatás szei - vezési elve, valamint a tematika helytelen összeállítása miatt fordult elő, hogy nagyon sok párttag, bár minden évben részt vett a pártoktatásban, de ugyanazt tanulta, mint az előző évben, így a pártoktatás nem is volt eléggé vonzó. A jelenlegi pártoktatási —___•_:__ rendszerben az id őszerű kérdések tanfolyama lehetőséget ad azoknak az elvtársaknak is, akik a jövőben sem tanulják magasabb fokon a marxizmus-leniniz- must, hogy állandóan új anyagokkal bővíthessék ' politikai tudásukat. Változatos módon működik, feldolgozzák a legfontosabb politikai események — pl. az országos pártértekezlet — anyagát és gazdasági kérdéseket is. Ezen a tanfolyamon évekig tanulhat valaki, a politikai fejlődése mégis biztosított, mert évről-évre újabb és újabb politikai és gazdasági kérdésekkel ismerkedhet meg. Ezen a tanfolyamon is lehet differenciálni a hallgatókat. Foglalkozni kell az önálló tanulásra jelentkezőkkel is. Ide túlnyomó többségben azok az elvtársak jelentkeznek, akik az elmúlt oktatási években szakosított tanfolyamon tanultak. Különösen sokan tanultak politikai gazdaságtant és ezek az elvtársak most önálló tanulásra jelentkeznek. Az önálló tanulás és a szakosított tanfolyam között lényeges különbség van. A szakosított tanfolyamon a politikai gazdaságtant a „Politikai gazdaságtan” tankönyvből tanulták, a foglalkozások előtt előadást’ hallgattak, utána szemináriumon megvitatták az anyagot, ami lényegesen megkönnyítette a téma feldolgozását és megértését. Mégis nagyon sok elvtársnak komoly nehézségei voltak — sokan abbahagyták a tanulást. : : l Az önálló tanulás során pél- j dául politikai gazdaságtannál i Marx Tőkéjét és a hozzávaló ♦ többi klasszikus művet kell ♦ önállóan, egyéni tanulásban t feldolgozni. Ez még a megfe- { lelő politikai előképzettséggel j rendelkezők számára is rend-1 kívül nehéz. A városi pártbi- i zottság segíti majd az elvtár-1 sak tanulását, előadásokkal, ♦ konzultációkkal, csoportos i megbeszélésekkel, de a nehéz- | ségektől nem mentesít. Ezért ♦ helyes lenne, ha azok az elv- g társak, akiknek a szakosított ♦ tanfolyamon is nehézségeik voltak — nem az önálló tanulásban, hanem a számukra legmegfelelőbb, más pártoktatási formában vennének részt. A oáriohlatás jóelőkészí-| — ■■ — tésében ko- j moly feladat hárul az elbeszél- ! gető bizottságokra, hogy min- j den elvtárs a számára legmeg- < felelőbb oktatási formában ta- j nuljon. Ha ezt elmulasztjuk az; előkészítés idején,-fennáll an-: nak a veszélye, hogy az elvtár- j saknak később nehézségeik j lesznek, ez kedvüket szegi, j abbahagyják a tanulást, lemor- ' zsolódnak. Ezt nem engedhet- J jük meg, aki pártoktatásra je-i lentkezett, az járja is végig az; oktatási évet, érezve, hogy sz.1- < mára a pártoktatásban való i részvétel hasznos volt, segíti! a gyakorlati munkájában. ROZS LÁSZLÓ, a pécsi városi pártbizottság oktatási felelőse. Ki ne emlékeznék azokra az időkre, amikor szigorú rendeletek írták elő a parasztnak, miből mennyit vessen. Százalék- és tervszámok irányították a paraszti munkát az ésszerű gazdálkodás és a helyi adottságok mellőzésével. Mindez azt vonta maga után, hogy elaludt a földművelő ember kezdeményező készsége, nem igyekezett a jobb fajta, a több termés elérésére. Csupán mechanikusan és némi ellenszenvvel végrehajtotta a rendeletet. Igen megváltozott a helyzet az idén. A számos kötöttségtől megszabadult paraszt újra szabadjára engedte képességeit és úgy igyekezett kialakítani a mezőgazdasági termelést, hogy az minél nagyobb hasznot jelentsen számára is, az államnak is. Ez maga után vonta a vetésterület gyökeres megváltozását. A kenyérgabona területe — mint az várható is volt — erősen csökkent; a múlt évihez viszonyítva megyénkben 15 408 katasztrális holddal lett kevesebb. Ugyanakkor az abraktakarmány vetésterülete megnövekedett. Ma 36 583 k. holddal nagyobb területen termelnek abraktakarmányt, mint tavaly. A takarmányféleségek vetésterületén belül ugrásszerűen megnőtt a kukorica vetésterülete. Mintegy 21 006 k. holddal több kukoricát vetettek. Meg kell jegyezni, hogy az első eset, amikor a Gondatlanságból keletkezett t vizesetek Pécsett és Baranyában az utóbbi időkben elszaporodtak a vétkes gondatlanságból keletkezett tűzesetek.Vókányfban például, a Kossuth Lajos utca 119-es számú házban, Bérivel János ittasan az ágyban dohányzott, az ágynemű meggyulladt és rövidesen lángokban állt az egész szoba. A tüzet Vókány község önkéntes tűzoltóságának és a község lakóinak gyors beavatkozásával sikerült megfékezni1 és eloltani, anélkül, hogy az átterjedt volna az épületre. Vétkes gondatlanságiból keletkezett tűz Pécsett a Bajcsy Zsilinszky utca 2. számú házban is. Itt Kóródi Jejiő gépkocsivezető felesége éppen a pad lót fényesítette a szobában, amikor férje és Szíjártó György megérkeztek motorkerékpáron, hogy a 3 héttel azelőtt megbeszélt üzemanyagot átadja Szíjártónak. A 125-ös motorkerékpárt Szíjártó betolta a honyhába, ahol a Korodi- né által behozott 10 liter benzinből tankolni kezdett. Töltés közben felfigyelt arra, hogy a tőle 1 méterre lévő égő petrofor felől szúróláng csap fel és ekkor a benzines kannát eldobta, majd Korodi Jenővel együtt elmenekült a konyhából. Amikor Korodiné a szobából ki akart jönni, tűztengerrel találta magát szemben. Megpróbálta a füzet eloltani, de közben jobb és bal lábán égési sebeket szenvedett. Végül is a tüzet a pécsi tűzoltóknak sikerült eloltaniok. A tűz martaléka lett a konyhai felszerelés és részben a motorkerékpár. A rendőrség megindította a nyomozást annak megállapítására, miként kerülhetett eny- nyi üzemanyag Korodi Jenő lakására, mert a 10 liter benzinen kívül a lakásban még 10 liter petróleumot és 10 liter C olajat is találtak, holott a lakásban 1 liternél több üzemanyagot nem szabad tárolni, A „magyar kérdés" helyett a leszerelésről tárgyaljanak!: Pécs állomás dolgozói a szolgálatátadások alkalmával a — szakvonali tájékoztatás után — röpgyűléseken' tárgyalják meg az Egyesült Nemzetek imperialista köreinek mesterkedéseit. Arra készülnek, hogy szeptember 10-ére összehívják a közgyűlést az úgynevezett „magyar kérdés” megtárgyalására, az ötös bizottság jelentése alapján. Tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ ötös bizottsága hazug vallomások alapján az ellenforradalmat magasztalja s rágalmazza népi demokratikus rendszerünket. Ezen tárgyalások csak arra valók, hogy alkalmat adjanak a félrevezetésre. Hazug állításaik sorú tudnak megakadályozni bennünket abban, hogy hazánkban felépítsük a boldog szocializmust Pécs vasútállomás dolgozói. Mi, a Mohácsi Mezőgazdasági Szerámgyár dolgozói a tiltakozó röpgyűléseinken a következő határozatot hoztuk: „Tiltakozunk az ellen, hogy az ötös bizottság jelentése alapján az ENSZ újra tárgyalja az úgynevezett „magyar ügyet”. A „magyar ügy” újabb napirendre tűzését hazánk belügyeibe való beavatkozásnak tekintjük, ami sérti az ENSZ alapokmányát. Követeljük, hogy a magyar kérdés helyett inkább a leszerelésről tárgyaljanak! Követeljük azt is, hogy a nagyhatalmak kössenek megegyezést a kísérleti robbantások azonnali betiltásáról. A magyar dolgozók békében és nyugalomban akarnak élni, ezt bebizonyították az ellenforradalom sötét Időszaka óta elért eredményeikkel.” A Mohácsi Mezőgazdasági Szeráru gyár dolgozói. kukorica vetésterülete túlhaladja a kenyérgabona vetésterületét. Bár örvendetes jelenségnek könyvelhetjük el, hogy a parasztság azonnal felismerte a szabadabb gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket és úgyszólván már az első órától élt is vele, egyes növényféleségeknél mégis visszás helyzetről kell beszélni. Az történt, hogy az abraktakar- mány vetésterülete növekedett, ugyanakkor a pillangósok vetésterülete csökkent. Különösen érezhető ez a lucernánál, mely nemcsak fontos takarmánynövény, hanem valutáris érték is. Megyénkben a szántóterület is csökkent az utóbbi években. Nehéz lenne okát pontosan megállapítani, mindenesetre , annyi építkezés és más szántóterületcsökkentés nem történt, mint amennyit a számok mutatnak. 1951 májusában megyénkben 467 858 k. hold szántóterület volt s ez 1957 júliusára 441 899 k. holdra csökkent. Ez azt jelenti, hogy megyénkben 5 200 vagonnal több kukoricát lehetett volna termelni, ha nem csökken a szántóterület. A kenyérgabona vetésterületénél már kedvezőbb a helyzet. Hiszen itt nem a terület, hanem elsősorban a termelési átlagok a fontosak és mérvadók. Míg 1951-ben 140,542 k. holdon termeltünk kéryérgabonát megyénkben, addig ma csak 119 850 k. holdat vetettek be. Bár a terület csökkent, mégis azt lehet mondani, hogy kedvezőbb a helyzet, mint volt tavaly. Nézzük az átlagokat! Tavaly egy hét mázsás átlagtermés jó termésnek számított. így összesen 983 794 mázsa kenyérgabona termést takarítottak be. Idén tíz mázsán felül volt Csaknem mindenütt a termésátlag. Vegyünk tíz mázsát közepes kenyérgabona termésnek s akkor 1 millió 198 500 mázsa kenyérgabona termett. A kisebb vetésterület mellett mennyiségre jelentősen több. Azt már természetesen érdemes boncolgatni, hogy a kenyérgabonafélék egymás között milyen helyet foglalnak el ebben az összesített statisztikában. Baj van az ipari növényekkel! Nem egy helyen az ipari termelés rovására csökkent a vetés területe. így van ez a cukorrépánál, dohánynál, és más ipari növénynél. Még az állami gazdaságokban sem látták meg az ipari növények nagy fontosságát és például cukorrépából a tavalyi 1 558 k. hold helyett csak 990 k. holdat vetettek. A kiesés csak az állami gazdaságoknál 68 160 mázsa, ha a közepes termést vesszük alapul. Olajmagvainkat is élhanyagoltuk idén. Különösen a napraforgóra fordítottunk kevés gondot. Minden szektornál — állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és egyénieknél egyaránt — igen lecsökkent a napraforgó vetésterülete. Szinte siralmas a kép az egyéni gazdaságokban. Tavaly 6 683 k. holdon termeltek napraforgót, idén ez a terület 2 187 k. holdra csökkent. Még szembetűnőbb a csökkenés, ha figyelembe vesszük az 1951-es vetésterületet, amikor 17 167 k. holdon vetettek a baranyai gazdák napraforgót. Helytelen lenne azonban mindezek után valamilyen adminisztratív eszközzel — rendelettel és utasítással — „rábírni“ a parasztot, hosy megváltoztassa elképzeléseit a jövő mezőgazdasági termeléséről! Mégis szükség van a szakszerű felvilágosításra, hogy számokkal és gyakorlatban bebizonyítsuk, hol, mit és mennyit érdemes termelni. hogy abból a parasztnak is, a közösségnek is csak haszna legyen. iNagyobb a la-efség a? egyetemein és főiskolákon az idegen nyelvek elsajátítására : Idegen nyelvismeret nélkül nem államvizsgázhatnak : a hallgatók j Oktatásügyi kormányzatunk ' az új tanév megindulása előtt utasításban intézkedik az egyetemek, főiskolák, akadémiák idegen nyelvoktatásáról és kötelezőleg írja elő va’a- mennyl felsőoktatási intézményben az orosz nyelv tanulását. Orosz nyelvből a hallgatók a második év befejezésekor kollokválni kötelesek. A hallgatókat második idegen nyelv tanulására is kötelezhetik, a nyelvet a hallgató maga választhatja meg — £w Műm* in wúbMíHv.• a zetorra függeszthető famegmunkáló gép A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat új gyártmánya, a Zetorra függeszthető famegmunkáló gép bejárta már a magyarországi bemutatókat ' és kiállításokat, osztatlan sikert aratott mindenütt, felkeltve a külföldi szakemberek érdeklődését is. A csehszlovákok ré szére már el is küldtek két példányt az új gépből és várható, hogy hamarosan befut egy nagyobb arányú rendelés, megkezdődhet a nagyobb szériák gyártása, a gépek eljutnak a világ minden sarkába, ahol csak Zetor traktorok megfordulnak, az üzem fölül pedig eltűnnek a gondok, amelyeket a kialakulatlan gyártásprofilirozás okozott. örömmel újságolja Ács László főmérnök, hogy jövőre már bővül a vállalat gépparkja is, így minden előfeltétel adva lesz, hogy gazdaságosan gyárthassák az új géptípust. Ezekből a tényekből ki sem érződik, hogy mennyi izgalom és mennyi megfeszített munka után jutott el az új gyártmány idáig. Miféle izgalom járhat együtt agy gép elkészítésével? Ezerféle. Az új gépet például egy hónap alatt kellett „tető alá hozni”. Egy hónap alatt kellett megszerkeszteni a felfüggesztő szerkezetét, de le is kellett gyártani és össze is kellett szerelni és mindemellett ki kellett javítgatni egy csomó hibát. Korrigálni kellett a méretdifferenciákat. Rá kellett jönni, hogy szijfeszítőt is kell alkalmazni a gépen. Kellett tehát szijfeszítőt is konstruálni és elkészíteni. — Hogy sikerült mindez egy hónap alatt7 — Éjjel-nappali munkával, — válaszol mosolyogva Ács főmérnök. — De szó szerint véve az éjjel-nappalt. Sőt a vasárnapokat is beszámítva az éjjel-nappalok közé. — Rajzunk még nem volt, csak a határidőt tudtuk. Július 26-ra ki kell állítanunk az új gépet, Mit tehettünk? A stabil famegmunkálógép szerkezetét kellett felhasználnunk és átalakítani függeszthetővé. A szereidében készítettük a terveket, skiccek után készítette a forgácsolóműhely a szükséges alkatrészeket. Mol- vai Kálmán technológus, Schmidt Béla a forgácsoló művezetője, Vajda Ferenc a szereidé művezetője, Gertner Ede fődiszpécser és a famegmunkáló brigád tagjai minden idejüket itt töltötték az üzemben. Szinte csak aludni jártak haza. Sokszor még aludni is csak alig. Hiszen volt, amikor éjjel három órakor még a szereidében voltunk és törtük a fejünket a következő lépésen. Mi késztette ilyen rendkívüli erőfeszítésekre a famegmunkáló bölcsőjét ringató kis kollektívát? Acs főmérnök szerint az, hogy mindenki érez te: az üzem érdekéről van szó. Arról, hogy ml lesz az üzem jövőbeni sorsa. Továbbra is csak apró cseprő javításokkal és kisebb gépek gyártásával, vagy nagyobb sorozatok gyártásával foglalkoznak-e jövőre. És mindenki érezte, hogy most meg kell mutatni, mit tud az üzemi kollektíva. Ezért állt a művezető vasárnaponként és éjszakánként a marógép mellé, ezért jöttek be a lakatosok is vasárnapi műszakot tartani. A gépet nem anyagiakért, becsületből készítették el. — Jutalmat kaptak az eredményes munkáért? — Eddig még nem, — mondja Acs főmérnök. — De a ml igazi jutalmunk az lesz, ha megjönnek majd az új gépeink, az új maró, új eszterga és jövőre már nagy sorozatban gyárthatjuk a felfüggesztett famegmunkálót, aztán halljuk majd, hogy eljutott a mi gépünk mindenhová, ahol Zeto- rok járnak. Mert nem árulunk el titkot azzal, hogy a csehszlovákok Zetor tartozékként szeretnék a mi gépeinket a világ minden tájára, többek között még Dél-Amerikába is eljuttatni. Az sem titok, hogy a jugoszlávok is erősen érdeklődnek a gép után, sőt a kiállításon a kínai delegáció is alaposan szemügyre vette. Ezért merjük azt remélni, hogy érdemes volt az erőfeszítésünk. Az új gépünk ,.befutott”, KURUCZ amennyiben a kari tanácsok a tanszakok igényétől függően ilyen határozatot hoznak. A művelődésügyi miniszter, a földművelésügyi és egészség- ügyi miniszterrel egyetértésben arról is intézkedik, hogy a hallgatóknak lehetőséget kell nyújtani egy második idegen nyelv tanulására akkor is. ha a kari tanács nem írja elő a második idegen nyelv kötelező tanulását. Az utasítás egyben arról is intézkedik, hogy az idegennyelvű kollokviumok sikeres letétele nélkül a hallgatók az V. félévi vizsgáikra, államvizsgára, diplomaterv megvédésére nem bocsáthatók Esy holdról 10 he' tő borra számítanak Az idei szőlőterméssel kapcsolatban különböző hfrek.;t hallani. Egyik helyen a rekordterméshez közel álló mennyiségre, másutt közepes termésre számítanak. A sáő’ő- termés várható eredményeire érdeklődtünk a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, aho1 a következő felvilágosítás1' kaptuk: Az egész megyét tekintve szőlőből jó közepes termésre számíthatunk. A Siklós és Mohács környéki szőlők ígérik a legjobb termést. E helyek*-- egy holdról 12 hektóllter beadó szőlőtermésre számhars Pécs körül gyengébb térré van kilátás. Ennek ok* sorban a szőlők jelentős részének gyenge talajereje. A várható termésátlagot eev holdról 8—9 hektóliterre becsülik. Ügy számítják, hogy a szőlőből a megyei termésátlag eléri a 10,5 hektoliter bort adó mennyiséget
