Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-25 / 199. szám

6 NAPLÓ 1957 AUGUSZTUS 88 0 EVES ÍS / A PEDAGÓGIAI FŐISKOLA 200 elsőéves — Nagy az érdeklődés az orosz szak iránt — Nincs tanárfelesleg Márk Bertalan, a főiskola malájának imílatkozala Nemrég közöltük, hogy a Pedagógiai Főiskola igazgató­jává Márk Bertalan főiskolai tanárt nevezték ki. Megkér­tük, hogy az új tanévvel, a főiskola problémáival kapcso­latban válaszoljon néhány kérdésünkre. — Örömmel értesültünk, bogy » főiskola a híresztelések ellené­re sem szűnik meg. Mennyi Je­lentkező volt a felvételi vizsgák­ra és milyen szakokat választhat­nak a hallgatók? — Valóban attól tartottunk, hogy a jelentkezéseknél érez­zük majd a főiskola megszű­nésével kapcsolatos híresztelé­sek hatását; A valóságban azonban másként történt. Kö­zel 800 jelentkezőnk volt, kö­zülük mintegy 200-ait vehet­tünk csak fel a keretnek meg­felelően. Ez a nagyarányú je­lentkezés azt bizonyltja, hogy a pedagógiai főiskola népsze­rű, az általános iskolai tanári pálya iránt nagy az érdeklő­dés. A kétszakos tanárképzés­nek megfelelően ebben a tan­évben a felvett hallgatók ma­gyar—orosz, magyar—-történe­lem, magyar—ének, magyar- német, magyar—délszláv, ma­tematika—kémia, matematika- fizika, biológia—testnevelés, biológia—földrajz szakon ta­nulhatnak; Ha a jelentkezések megoszlását vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy az ide­gen nyelvvel kapcsolatos sza­kokra kevesebben jelentkez­tek, a többire arányosan osz­lik meg a jelentkezettek szá­ma. Ez alól a biológiai—föld­rajz, a biológia—testnevelési szakok kivételek, amelyekre igen nagy számban jelentkez­tek felvételre; A biológia— testnevelés szak iránti érdek­lődés érthető, hiszen az or­szágban csak a mi főiskolán­kon van általános iskolai test­nevelő tanárképzés. Április­ban, májusban az ellenforra­dalom hatására a magyar- orosz szakra még kevés je­lentkező volt; Júliusban azon­ban már többen önként kér­ték erre a szakra felvételü­ket. s a pótfelvételre mind többen és többen jelentkez­nek. A keret erre a szakra 20, s jelenleg 105 jelentkezőnk van. Ez a nagyszámú jelent­kezés biztosíték arra, hogy az általános iskolák orosz nyelvű szaktanárképzésében semmifé­le törés sem lesz; , — Haltunk «tym megjegyzése­ket, hogy sok > pedagógus, a fia­talokra már nincs szükség. Ml as Igazság ebben a kérdésben? — Ezekről a véleményekről mi is tudunk. Meg kell mcnv danam, hogy a tényleges telí­tettség a jelen pillanatban csak látszólagos!. Amint nép­gazdaságunk megerősödésével az iskolák, a tantermek szá­ma szaporodik, mind több és több pedagógusra lesz szük­ség. Nem is szólva arról, hogy még igen nagy az osztatlan vagy a részben osztott isko­lák száma. A fejlődés velejá­rója, hogy ezek az iskolák is osztottak legyenek, ami termé­szetesen további pedagógus- szükségletet jelent; Baranya megyei vonatkozásban ezzel kapcsolatosan az alábbi ada­tok nyújtanak felvilágosítást: a 380 iskola közül csupán 38 osztott, 58 részben osztott, a többi pedig egy-két tanuló­csoportos iskola. Ezek a szá­mok csak Baranya megye helyzetét tükrözik, de világo­san mutatják, hogy a fejlő­dés során még igen sok peda­gógusra lesz szükség; — A főiskola három éves kép­zésre tért át. Mit eredményezett a tanulmányi idő meghosszabbítá­sa a hallgatók -felkészülésében, a tanulmányi színvonal emelésében? — A három éves képzésre való áttérést a fejlődés igé­nyelte. Ennek keretén belül több idő jut az elmélyült munkára. A két éves képzés ideje alatt nem volt lehetőség a tekintélyes anyagmennyiség feldolgozása mellett a részle­tekkel való foglalkozásra, a hozzáolvasásra, az elmélyülés­re« Ham jutott elés idő az ál­talános önképzésre. A három év alatt jobban lehet biztosí­tani az általános, a falusi ne­velőmunkával kapcsolatos feladatokra való felkészülést; Ilyenek pl. a kultúrmunka, az úttörőmunka, a népművészet, stb. Ebben az évben végzett harmadéves hallgatóink szak- képzettsége, pedagógiai felké­szültsége bizonyítja, hogy az elmúlt év nehézségei ellenére főiskolánkon színvonalas mun­ka folyt. Az általános kultú­rálta fejlődés azonban sürgeti a teljes négy éves főiskola megvalósítását, mert valójá­ban így illeszkedhet bele fel­sőoktatási rendszerünkbe. Ez lehetővé tenné, hogy a főisko­la három szakos képzésre tér­jen át; A négy éven át tartó három szakos képzés olyan tanárokat adhatna az általános iskoláknak, akik a szakokta­tás színvonalának emelését fel tétlenül biztosítani tudnák Ezen kívül a tanácsok és az iskolák igazgatói jobban gaz­dálkodhatnának a tanerőkkel. m a főiskolán végzett hallgatók többsége vidékre került tanulmá­nyai elvégzése után. Volt olyan időszak, amikor a növendékek idegenkedtek a falutól. Ml a hely­zet ma? Népműveléssel, mező- gazdasági Ismeretekkel kapcsola­tos előadásokat hallhatnak-e a nö­vendékek? » A múltban sok problémát okozott a kisebb, falusi isko­lába való elhelyezés. Meg­jegyzem, ez a probléma ná­lunk nem volt olyan súlyos. Éppen az volt főiskolánk egyik 'erőssége, hogy hallgatóinkban sikerült a hivatástudatot ki­fejleszteni, a falusi kis isko­lák életét megkedvelteim. Er­re törekszünk a jövőben is; Nyugodtan mondhatom, hogy hallgatóink túlnyomó .többsé­ge szívesen vállalta a falust pedagógus-munkát és feltalál­ta magát a vidéki életben. Er­ről tanúskodnak végzett hall­gatóink leveled, amelyekben nagy szeretettel számolnak be a falusi iskolákban végzett eredményes munkájukról. A falusi életforma megszerette­tése érdekében a tanszékek az évi munka során előadásaik­ban mindig utalnak azokra a gyakorlati tényekre, vonatko­zásokra, amelyekre hallga­tóinknak munkájuk során szükségük lehet Ebben a tan­évben olyan új gyakorlati elő- I adásokat is kapnak, amelyek ezekre a feladatokra készítik elő őket. Ilyen pl. az agrobio- lógia, amely elméleti és gya­korlati vonatkozásban ismer­teti meg hallgatóinkkal a kor­szerű mezőgazdaság felada­tait. A gyakorlati munka le­hetőségét 14 holdas parkunk, üvegházi létesítményeink mész szemenően biztosítják. — A város értelmiségi köreiben nincs akkora elismerés a főiskola Iránt, mint amilyent érdemelne. Tudna-e igazgató elvtárs adato­kat, hogy a főiskola munkája ho­gyan nyilvánult meg Pécs-Bara­nya kulturális életében? ■— Kilenc esztendeje műkö­döm a főiskolán. Ez alatt az idő alatt azt tapasztaltam, hogy főiskolánk oktatói becsületes munkájukkal közvetlen felet­teseik és a főiskola munkáját ismerő intézmények megbecsü­lését vívták ki. Nem tartom lehetetlennek, hogy azok kö­rében, akik nem ismerik elég­gé főiskolánkat, nincs akkora elismerés munkánk iránt, mint amilyent megérdemelne. Ez azonban könnyen magyarázha­tó. A főiskola új felsőoktatási intézmény; Nincs kialakult történelmi tradíciója. A sür­gető tanárszükséglet biztosítá­sára, az általános iskolák gyor­sabb ütemű fejlesztése érdeké­ben két év alatt kellett taná­rokat képezni; Mindez erőn­ket befelé annyira lekötötte, hogy eredményeink kellő pub­likálására kevés lehetőségünk maradt. Ez eredményezheti, hogy a főiskola, illetőleg az itt folyó munka nem eléggé is­mert; Ha mind szélesebb körben ismeretessé válik, hogy a vezető állásokban dolgozó Barapya megyei értelmiségiek közül igen sokan főiskolánk végzett hallgatói, ha köztudo­másúvá válik, hogy a főisko­lánkról kikerült ifjú tanárok színvonalas tanári munkájuk­kal becsületesen megállják he­lyüket, ha mind többek előtt nyilvánvalóvá válik, hogy fő­iskolánk oktatói egyre aktí­vabban vesznek részt Pécs- Baranya kulturális életében, akkor bizonyára kivívja főis­kolánk mindenki előtt a meg­érdemelt elismerési. — Terve-e Igazgató elvtársinak, hogy a főiskola, mint felsőokta­tási Intézmény a megye és a vá­ros kulturális központja legyen? >— Ez a kérdés szorosan kapcsolódik az előbbihez. Rö­viden azt felelhetem, hogy min­den törekvésünk erre irá­nyul. Hogy ez eddig nem va­lósult meg úgy, ahogyan sze­rettük volna, ahogyan ez a humán és reál tudományokat átfogó főiskolától elvárható, ennek oká, hogy főiskolánk fejlesztése, belső problémáinak megoldása jórészt lekötötte erőinket «■ Melyek a legfontosabb fel­adatok az új tanévben? — Az ellenforradalom után, ma, amikor a helyzet meg­szilárdult arra törekszünk, hogy biztosítsuk az oktató­nevelő munka színvonalának további emelését. Világosan látjuk, hogy ennek az évnek legfőbb feladata az eszmei­politikai nevelés lesz; Ez az év főiskolánk életében jelen­tős, mert fennállásának 10. évfordulóját ünnepli. Azt sze­retnénk, ha ez a jubileum az egész év munkájában tükrö­ződnék. Az ünnepségeket ösz- szekapesoljuk a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 40. éves jubileumával. A jubileu­mi programban tudományos ülésszak is szerepel. A „Főis­kolai Napok”-at nyílt napok­ká szeretnénk tenni és lehető­séget akarunk adni arra, hogy az egyes tanszékeken végzett tudományos munkát az érdek­lődők megismerhessék. Remé­lem, hogy1 a jubileumi év prog­ramjai is hathatósan szolgál­ják főiskolánk hírnevének öreg bítését; Romeo íllll C hakespeare „Romeo és ^ Júlia’’-ja a világiroda­lom, egyik legszebb klasszikus drámája. A veronai szerelme­sek megrázó történetét csak- nem minden nyelvre lefordí­tották és a megjelenése óta eltelt közel négy évszázad alatt számos alkotót ihletett. Mi is megismerhettük könyvből, színpadon, láthattuk balettfil­men, s a mü nagysága éppen abban van, hogy mindig új, megrázó marad. Most az angolok készítette csodálatosan szép színes fil­men láthatjuk, amelyet Rena­ta Castellani, a híres olasz ren­dező alkotott. A film stúdiója Verona, a várost környező gyönyörű vidék és a csodálatos épületek. A darab felfogása és szereposztása eltér a hagyo- mányhüségtöl. Júlia alakítója — Susan Shentall, ismeretlen a színpadon és a mozivásznon. Romeo alakítója pedig — Lau­rence Harvey — csak újabban tűnt fel, mint sztár. Mercutio szerepét egy olasz építész játssza, Montaguet pedig egy velencei gondolás kelti életre. Nem filmre felvett színházat látunk, a film alkotója felhasz­nálta a filmadta lehetőségek Noveksták városunk idegenforgalma Kevesek előtt is­mert tény, hogy vá­rosunk kedvelt és patinás szállodája — a Nádor szálló — nagy idegenforgal­mat bonyolít le. Különösen megélőn kült az idegenfor­galom az utóbbi hó­napokban. A napokban fran­cia házaspár érke­zett autón és a Ná­dorban szállt meg. Tegnap magyarul is jól beszélő osztrá­kok vendégesked­tek itt. A szovjet vendégek is gyak­ran megszállnak a stílusosan berende­zett szobákban; A Nádor vezetői — a nagy idegen- forgalomra való te­kintettel — olyan apróságnak tűnő dolgokon törik fe­jüket, melyekkel szebbé, otthonosab­bá és kellemesebbé tehetik a külföldi lámszappan várja őket a mosdóban. Ha esik az eső in­gyen kölcsönbe ve­hetnek esernyőt. Ki vánságukra fertőtle­nített villanyborot­vát adnak, ugyan­csak ingyen. A ru­hanemű gyors mo­sását is elvégzi a szálloda saját mo­sodája: Megszervezték már azt is, hogy nagy, fővárosi szállodák mintájára ajándék- tárgyakat, minden­napos használati cikkeket árusítanak a portán. így egy borotvapengéért nem kell a vendég­nek elhagynia a szállodát. Helyben megvásárolhatja. Most tervezik, hogy a jövőben Zsolnay kerámiai árut is árusítanak, különös tekintettel a kül­földi vendégek nagy érdeklődésére; legszélesebb skáláját. Castellq,- ni a nyers, előképzettség nél­küli szereplőkkel remek ábrá­zolásokat ért cl, olyannyira, hogy igazi shakespea,ro-i ala­kok élnek a darabbal.. Ügy érezzük, hogy mi is ab­ban a korban élünk, amelyben a cselekmény játszódik. Vero­na komot várfalai között ben­nünket is megcsap a lángoló gyűlölet légköre, amely d Ca- j puíet- és a Montague-csálád I viszálya miatt a várost meg­fertőzi. Megismerve a tiszta, bájos, hamvason szép Júliát és az égőszemű Rómeót, megért­jük, miként lobbanhat olyan láng a két fiatalban, amely felülemelkedett minden csa­ládi gyűlöleten és amiért ké­szek voltak meghalni. Együtt szenvedünk a válni kénysze­rült ifjú párral és amikor lát­juk, hogy Júlia tetszhalálának hírét vivő János barát nem jut el Rómeóhoz, megéreZzük a tragédia előszelét. Értjük, hogy Romeo erejét megsokszorózzn a vad fájdalom, amikor fel­feszíti a kriptát, hogy asszo­nyához jutva egy utolsó ásók­kal búcsúzzék tőle és egyben üdvözölje őt a közös halálban. A szerelmeseket pártfogó- lő Lőrinc barátot Mer- vyn Johns, a szeretett leány cinkosává vált dajkát Rióra Robson, a haragjában engesz­telhetetlen apát, Capuletet, Sebastian Cabot alakítja kitű­nően. De felsorolhatnánk . va­lamennyi színész nevét, mert mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy az angolok a nagy klasszikushoz, Shakespeáre- hoz méltón vihették filmre e remekművet. ÜUdi Uk de azóta ugyan­csak kinőtték magukat. Csak nézz kö­rül a hirdi fenn­síkon, és egy ipari forrada­lom terebélye­sedő csíráival találkozol! De nézzük csak sorba, miután a tanács titká­ra és elnöke az egész falu ne­vében mond­ják: — Bizony, óriásit fejlőd­tünk. Lényegében hét éve kezdő­dött ... A kő­bánya nyitotta meg a sort. Ma ugyan mind­össze négy-öt vagon követ tér- . melnek naponta és szállítanak szerte az országba útfenntar­tásra, a hídépítőknek, vasút­nak, a szénbányának, a salgó­tarjáni üveggyárnak. -.. Pedig valamikor húsz-huszonöt meg­rakott vasúti kocsi hagyta el az állomást, az év elején azon­ban csökkentették termelését, mert a szállítás és a zúzás óriási költségeket emésztett fel, s abban a helyzetben az állam nem dotálhatta a válla­latot. RÁ EGY EVRE a 6-os mű- út betonsávja megváltoztatta a falu és határának képét.. (Szomorú azonban, vagy in­kább sérelmes, hogy hat év alatt még mindig nem kárta­lanította az érintett gazdákat a Közlekedés- és Ppstaügyi Minisztérium útügyi főosztá­lya, annak ellenére, hogy a helyi tanács már vagy fél kiló paksamétát kitevő határozatot, fel- és előterjesztést gyártott.) ötvenkettőben bővítették a kendergyárat, majd a homok­bánya adott új színfoltot a határnak, a komlói bányába vezető gazdasági kisvasúttal és a korszerű kisvasúti fűtő­házzal. S közben munkásszállás és irodák épültek a faluban, amelyekbe vállalatok jöttek, vállalatok mentek — a Beton- útépítő és Földgép Vállalat, attól függően, hogy melyiknek akadt itt munkája. Jelenleg a földgépesek építik a hird— hosszúhetényi szélesnyomtávú iparvasút alapját. Gépektől hangos a hely, gépőriás mar­kolja a földet, teherautók már­is viszik és cammogva lapítja az úthenger. , Tavasz óta Hirdnek van a járás második legszebb isko­lája, a-volt honvédségi telep egyik épületében. Három tan­termes, vízvezetékes, úgy hogy nem gond az iskolások fürdése, és van itt szép pedagógus la­kás is. (Most már csak még egy pedagógus kellene a meg­lévő kettő mellé, hogy az alsó tagozat 53 tanulóját szét le­hessen osztani. Tanterem van, még akkor is, ha az új iskola egyik terme tornaterem lesz, hisz ott a régi iskola terme üresen, és az ottani pedagó­guslakás, ugyancsak kihaszná­latlanul. És nem utolsó sorban kellene az új tanító a község kultúréletének fejlesztése ér­dekében, mert ketten nem győ­zik a tanítás mellett.) ÉS MOST tekintsünk végig a műúttól északra, ahol — va­lóban — új falu nőtt ki a föld­ből. Az újon van a hangsúly, az új házakon, a kövesúttól jobbra és balra — és mindez rövid két év alatt! A Kápolna- dűlőn 13 ház áll, kilencbe már beköltöztek. Előttük zölden vi­rít a kerítés. A szemközti Templom-dűlőn 25 új ház áll részben tető alatt, másiknak most húzzák a falát, vagy ép­pen alapoznak. Az állam se­gíti az építő földműves és — többségben — üzemi dolgozó tulajdonosokat. Most újabb húsz házhely fölmérését kér­ték. Végül valamit a tervekről: az új háztömb részére artézi kút, állandó orvos a falunak, és a már két éve húzódó be­tonjárda megépítése, amelyhez minden megvan a helyszínen, csak éppen 80—100 mázsa ce­ment hiányzik régóta. Ezúton kérdezzük: melyik az a válla­lat, amely ezzel a cement­mennyiséggel meglepné a hir­di tanácsot —; közületi áron persze. ígéret már volt rá, de ha most tényleg megkapnák valahonnan, előre is köszön­nék. NO MEG hadd kopogjon már egyszer a hirdiek cipő- ét csizmatalpa hazai betonjárdáit — ha már nem is észrevétlen nül, Pécs árnyékábanl NEM TÜLOZUNK azzal, hogy az utóbbi évek több vál­tozást hoztak Hird életében, mint korábban egész évszáza­dok. Egy évtizede még csön­des, pár száz lelket számláló kis földműves, falucska lapult meg itt, észrevétlenül Pécs ár­nyékában.- Sokan máshová jártak innen dolgozni, mint az öreg Bózsa János bácsi is, aki 25 éven át gyalogolt naponta vagy har­minc kilométert a komlói kő­bányába és vissza. Igaz, meg volt akkor is már a kender­gyár meg a kőbánya kicsiben, Az épülő 6,5 kilométeres iparvasút vendégek itt-tartóz- kodását. Ezzel a céllal ren­dezték be az eme­leti éttermi részben a magyar szobát. Stflbútorzat, tulipá­nos motívumokkal díszített lócák, szé­kek, fonott, gyé­kény ülőkékkel, a falakon magyaros tányérok és díszek ismertetik meg a külföldit hazánk né­pi hagyományaival. Mindezt., azért te­szik. mert gyakori a kérdés a külföl­diek részéről, hol van valami „echt;’ magyar, amiről odahaza mesélhet­nek. Sőt! Arra is gondolt a Nádor igazgatósága, hogy a felszolgálást is magyaros, cserép­edényekben végzi a magyar szobában. Egyéb apróság is a vendégek kényel­mét szolgálja. Rek-

Next

/
Thumbnails
Contents