Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-16 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA QazxLaq, talmid, ai^at a lala néjie XIV. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957. JŰLIUS 16. Jobb kedvvel —■ többet! Talán soha ilyen kedvvel nem szántott a paraszt tavasz-*, kor, talán soha ilyen igyekezettel nem kapált a nyár elejénk és nem eresztette kaszáját az érett gabonába, mint az idén.} Volt ebben a nagy tenniakarásban egy kis „csak azért is meg­mutatom" virtus, de az igazi oka biztonságos és kötöttségnél­küli termelés megvalósítása volt. Eddig is termelt a paraszt, hiszen kenyeret Jő kényé• rét — ettünk az elmúlt tizenkét évben is, de valami hiány­zott a földművelő ember munkájából, amit úgy hívnak, hogy kedv és igyekezet. Ezt a kedvet és igyekezetét adta vissza a magyar parasztnak a forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor, számos rendeletével azonnal és végérvényesen hatály­talanította a korábbi intézkedések egész sorát, melyek eddig csak fékezöi voltak a paraszt minden igyekvésének. Régi, hónapokkal ezelőtt már hangoztatott érv a begyűj­tés eltörlése, de a hatását most kezdjük csak igazán. érezni és kell még néhány hónap, talán év is, mire azt mondhatjuk, eltemettük a begyűjtésnek minden következményét. Mert hogyan dolgozott tavasszal a paraszt? Még a napot is leste, nehogy egy huszonnégy órát késsen a szántással, a vetéssel, s miatta kevesebb legyen a termés. Olyan volt a ha­tár; mint még soha. Egy talpalatnyi vetetten földet nem le­hetett találni. Amit eddig a tanács műveltetett harmadában vagy bérbeadta, most verekedtek érte, A tavalyi parlag he­lyén búza nőtt. Mezsgyéket szántottak el, inkább belementek a más földjébe, a rétbe, de kevesebbet egy saroköllel sem! Kapáláskor hiába kerestél parasztot odahaza. Mind a föl­dön volt és reggeltől napestig görnyedt a kapa mellett. Sőt! Iskolából kivette a gyerekét, ha már elérte a kapanyél ma­gasságát és vitte magával a földre. Ha megrótták érte, ha szóltak neki, csak azt mondta: Kell c munkaerő, Kell, mert most érdemes dolgozni. Aratáskor olyan munkalázban égett a falu, hogy eszten­dős ünnepszámba ment. Sokan kérték a gép segítségét, má­sok összefogtak, hogy idejében betakaríthassák a gabonát. S 'a rekkenő hőség ellenére is gyorsan haladtunk az aratással. S azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt hónapok­ban úgyszólván magára maradt a paraszt. Nem voltak mö­göttük községi és járási agroríómusok. Kötelező vetési és egyéb terv sem noszogatta őket a munkában. Mégis ment minden a maga rendjén és úgy, ahogy a mezőgazdasági mun­ka megkívánta. De nemcsak a begyűjtés eltörlése adott nagyobb kedvet a falusiaknak a mezőgazdasági termelés fokozására, hanem a helyes árpolitika is. Hiába volt korábban magas a szabad­felvásárlási ár, ha a begyűjtésnél meghatározott mennyiséget igen alacsony, a termelési költségnek csak bizonyos csekély hányadát helyettesítő összegért vették át. Ma a felvásárlási ár igaz alacsonyabb, mint volt a szabadfelvásárlás ártarifája. De még mindig sokkal magasabb ez az ár, ha a begyűjtés és a szabadfelvásárlás alapján kiszámítják a középértéket. S ne feledjük el: 1957-et írunk, amikor parasztságunk számol és ésszel gazdálkodik. Azt termel és úgy, ahogyan munkáját megfizetik. Amiért többet kap, azt szívesebben és jobban megműveli, amit csak feléből-harmadából fizetnek meg, azt elhanyagolja. Ezért — illetve ezért is — voltak olyan alacsonyak a termésátlagok az elmúlt esztendőkben éppen a kenyérgabonából. S hiába volt hatalmas és szigorúan előírt vetésterv, a termelt mennyiség csak éppen fedezte a szükség­leteket, vagy még azt sem. Ma számok bizonyítják, hogy a jóval alacsonyabb vetés- területeken a jobb munkával és a magasabb termésátlagok­kal csaknem annyi gabonát takarítunk be, mint az elmúlt években a kötött tervek mellett. Mindez azt bizonyítja, hogy a parasztnak igenis meg van a munkakedve és az akarata, csak helyesen kell azt felhasználni és irányítani. Érdemes felfigyelni arra is, hogy az utóbbi hónapokban egyre több paraszt kezdeményez és bővíti gazdaságát. Már nem arra épít, hogy hamarosan felnő a fia, lánya és beállítja kapálni, kaszálni, hanem gépekkel igyekszik könnyíteni a keze munkáján. Fűkaszát, villanymotort, szecskavágót vesz, ami ugyan kezdeti lépésnek számít, de örvendetes dolog. Soha még annyi istálló nem épült a megyében, mint éppen ezekben a hónapokban. Szinte furcsa látni, hogy a lakóház vertfalú, vagy a legjobb esetben vályogból épült, de az istálló a korszerű és téglafalú, szépen rakott. Mindez azért van, mert bővíteni akarja a paraszt az állat­állományát. Bővíteni, mert érdemes, mert a kormány az új árpolitikával ehhez is nagyobb kedvet adott a számára. Most ném kell noszogatni a parasztot, hogy kössön szarvasmarha- hízlalási szerződést, mert az hasznos az államnak és külföl­dön jó pénzt kapunk érte. Most maga is érzi, hogy jó az ára a hízott marhának és nevel és áldoz rá és fáradozik. így van ez a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában. A kedv növeli a munka termelékenységét és ez maga után vonja a termésátlagok növekedését. Mindez pedig nagyobb hasznot biztosít a parasztnak, jobb megélhetést a családjá­nak, de nem utolsó sorban jobban él az ország is. S aratás után, amikor a paraszt gabonáját úgy értékesítheti majd és annak adja el, akinek éppen a kedve tartja, akkor teljesedik be igazán ez a nagy munkakedv és az őszi munkában érez­teti áldásos hatását, Miért nincs” sör? 2. oldal Az írócsoport tagjai 3. oldal Bérrendezés a tanácsapparátusban 1. oldal Keresztül-kasul Ázsiában 5. oldal irányát éri az eső Olcsó lesz a takarmány Szerte a megyében azt be­szélték, hogy idén drága lesz a kukorica, mert a száraz idő miatt kevés terem. Néhány túlságosan előrelátó ember már be is szerezte a téli hiz­laláshoz szükséges takarmányt idei árpából, mázsánként 400 forintos árért. Mondhatjuk nagyon melléfogtak, mert nem számítottak arra, hogy közben még lehet eső is, amely gazdagítja a termésátlagokat úgyszólván minden növény­féleségből. A néhány napos esőzés kö­vetkeztében átlagosan 21 mil­liméter csapadékot kapott a megye. Volt aztán olyan te­rület is, ahol ennél sokkal több esett. viszont Baranya egyes területein kevesebb csa­padékot kaptak a földek. Leg­szerencsésebbek talán a pécs- váradi járás dolgozói. mert náluk elég alaposan beázott a talaj. Véménden például 44—45 milliméter csapadékot mértek. Viszont a szigetvári járásban csupán 15,6 millimé­tert mértek. Ennek ellenére megyeszerte felélénkültek, megzöldültek a kapásnövények, különösen pe­dig a kukoricatáblák. A szi­getvári járásban és a megye több. részében, voltak olyan területek, ahol bizony ' alig termett volna néhány cső ku­korica, ha nem jön közbe az esőzés. Most a csapadék után azonban itt is közepes termést várnak kukoricából, ami több mint 15 mázsás holdankénti átlagnak felel meg. Burgonyá­nál itt rosszabb a helyzet, mert éppen virágzás után nem kaptak csapadékot, amikor a gumőképződés legjobban meg­kívánta volna. Babnál nincs különösebb veszély, mert a járás területén és — mondhat­nánk az egész megyében — általában sorközi növényként termesztik, s a magas kuko­ricaszálak hűvösben tartották. Jó közepes termésünk lesz tehát kapásokból is. A homo­kos területeken azonban, — sellyei, vajszlói és a környe­ző déli falvak határaiban van­nak olyan táblák, ahol már az eső sem segített. Szeren­csére a vetésterületnek csu­pán 15 százalékánál tap>asztal- ható ilyen kellemetlenség. 85 százalékon viszont jó közepes termésre számíthatunk. Nem lesz tehát drága a takarmány, aranyat értek ezek az esős napoki Olcsóbb lelt néhány élelmicikk Július 15-től, hétfőtől ol­csóbb lett néhány élelmicikk ára. A mák kilónként 44 forint helyett 40 forint, az egykilós dobozba csomagolt sertéshús- krém 24 helyett 20, a félkilós doboz 12 helyett 10, a szovjet export halpástétom 12 helyett 9 forintba kerül. A friss, a kon zum, a meszes, stb. tojás is általában darabonként 10 fil­lérrel olcsóbban szerezhető be. 20 vagon keményítő.. ovnnrtra 10 nappal határidő előtt ”111)1110 Júliusban tíz vagon kemé­nyítőt szállít a Szovjetunió­nak a pécsi Agrária Keményí­tőgyár. A keményítőt hónap végéig kellene vagonokba rak­ni, de a keményítőgyár dol­gozói már július 19-én elkül­dik a 'huszadik, tehát e hó­napban az utoltfó vagont. A gyár dolgozói 113 száza­lékra teljesítették második negyedévi tervüket. A máso­dik negyedben terven felül 150 ezer forint., nyereséget értek el. ' ' ~~ * Augusztus - a - karbantartás hónapja lesz a gyárban. Egy. teljes hónapón át javítják a gépeket, hogy' azután .ismét egy évig a gyártás szolgálatába állíthassák őke^ ■ ­Négy vastüdőt küldött az NDK A Német-Demokratikus Köz társaság Vöröskereszt Szerve­zete értékes ajándékkal sietett segítségünkre a Heine Medin (gyermekbénulás) kór elleni küzdelemben: négy vastüdőt küldtek. Az NDK vöröskereszt jének küldöttei dr. Franz Wer­ner és BÜ6ch Rudolf mérnök átadták a László kórháznak a négy vastüdőt. Ez az ajándé­kozás szép példája a Német Demokratikus Köztársaság Ma gyarország iránt érzett szoli­daritásának, segítőkészségé­nek, Nehru hazaérkezett BOMBAY: (AFP) Nehru in­diai miniszterelnök vasárnap hazaérkezett Indiába az eu­rópai és középkeleti országok­ban tett egyhónapos körútjá- ról, Ardalan iráni külügyminiszter táviratit intézett-Horváth Im­réhez,, a Magyar, Népköztársa­ság- külügyminiszteréhez, amelyben köszönetét fejezi ki az iráni földrengés alkalmából hozzá küldött részvéttávira­tért, - • ■ - . • ­Hatalmas felhőszakadás Pécel és Isaszeg között Vasárnapról hétfőre virradó éjjel hatalmas felhőszakadás volt Budapest—Hatvan között, s ennek következtében Pécel és Isaszeg között a hegyekből le­zúduló víztömeg jelentős ká­rokat okozott a kétvágányú vasútvonalon is. A két állomás között mintegy 45 méter hosz- saúságban mindkét vágánynak az alépítményét elmosta a víz, körülbelül két és félméter mélységben. Megrongálódtak a felső vezeték oszlopai is, továbbá károk keletkeztek a biztosító berendezés kábelé­ben. Ugyancsak eközött a két állomás között egy másik sza­kaszon körülbelül 500 méter hosszúságban szórványosan a talpfák ágyazatát mosta ki a víz, A helyreállítási munkálatok hétfőn a kora hajnali órákban gyors ütemben megindultak és mintegy 250—300 pályafenn tartó munkás dolgozik. A MÁV természetesén gon­doskodott a Budapest—Mis­kolc közti vonal forgalmának leboiíyólitásáról, s mindent megtesz, hogy a felhőszakadás okozta nehézségeket " minél előbb elhárítsa és ismét za­vartalan légyen a közlekedés. jCe&BHcU Mfáú táskák Sokan kerestek az elmúlt hetekben piros és fehér tás­kát a boltokban. A Kesztyű- és Bőr- konfekció KTSZ üzleteit pedig való­sággal ostromolták nyári táskáért, de bizony itt sem volt megfelelő választék. A . KTSZ vezetői az elmúlt héten maguk utaztak fel Pestre, hogy anya­got keressenek. A legkeresettebb szí­nek közül, pirosat és drappot sikerült szerezniük, fehér táska-anyag azon­ban még mindig nincsen. Az új anya gokból megkezdték a táskák gyártását, s azokat fokozato­san forgalombahoz- zák a boltokban. Fehér műanyag vásárlását is sürge­tik, remélhetőleg azt is sikerül sze­reznie a szövetke­zetnek. IIP. Porc meghódította a piacot Egyre több gyár kér P. Porc gyártmányú új bőrt a Pécsi Bőrgyártól. A gyárakhan már feldolgoz­ták a próbatételként kapott színes bőröket és a bőr minő­ségét azzal ismerik el, hogy sorra rendelnek nagyobb mennyiségeket is belőlel Legutóbb a Tisza Cipőgyár kért kétféle színben, szürké­ben és drappban, hasított bé­lésanyagot nagyobb tételben, mivel az újfajta bélésbőr ná­luk igen jól bevált. 10 perc JUieienw. el Kedves vendég érkezett Pécsre: magyarországi körútja során városunkba látogatott Lucienne Boyer, a világhírű francia chansonénekesnő. Nem egyedül jött, elkísérte 19 éves lánya is. Megkértük Lucienne Boy ért, hogy a Dunántúli Napló olva­sói számára válaszoljon né­hány kérdésünkre, — Milyennek ismerte meg eddigi szereplései során a ma» gyár közönséget? es A magyar közönségnek finom ízlése van. Figyelme­sek, bájosak, nagyon szere­tem őket. Az az érzésem, hogy több nyelven értenek, dé azt hiszem, hogy a fran­cia nyelvet szeretik legjob­ban. Hogy miből adódik ez az érzés? Talán abból, hogy valamennyi dalomat megér­tik. S még egy. Úgy láttam, hogy a közönség nagyon há­lás azért a kis színjátszásért, amelyet dalaim közben adok ■ elő. — Hogyan tetszik a magyar divat? <— Nagyon szép és Ízléses. Azonban nem lennék őszin­te, ha azt mondanám, hogy a nők úgy öltözködnek mint Párizsban. Mert a párizsi nő — az párizsi nő. n Ami na­gyon tetszik: sok ebben az országban a sötéthajú és kékszemü ember, s ez olyan szép, amilyennel másutt még nem találkoztam. Mire táncot ma Párizs? ■— Úgyszólván teljesen amerikai táncokat táncol­nak: legtöbben a cha-cha- cha-t és « calypso-t kedve- Sic. Blmorxtja még, hogy vidéki körútja során 11 helyre láto­gat, el többek között Győrbe, Siófokra, Hévízre, Lellére, Mis­kolcra; — Medc&g masad Magyar- országon, e utána hova uta­zik? — BúcsúfeTléptem augusz­tus 5-én Pesten lesz. Ez­után Párizsba megyek visz- sza, kicsit pihenek, s új mű­sort tanulok. Uj műsorom­mal fellépek Izraelben, Ka­nadában* Japánban, V tómat menedzserem készíti elő, aki az újabb körúttal kapcsola­tos szervezési munkák miatt maradt Párizsban. Lánya felől érdeklődöm, aki mellettünk ül. — Lányom színésznőnek készül. Jelenleg a Comédie Francaise színháznak a nö­vendéke. Míg kicsi volt, min denhova magammal vittem, mostanában azonban már ritkábban megyünk együtt. Most eljött velem, s nagyon jól érzi magát. Kislánya hálja hogy róla beszélünk, bájosan elmosolyo­dik, de egy szót sem szól. Hja kérem, nem olyan könnyű ám egy világhírű mamával „kon- kurrálni:t,“ Legalábbis egye­lőre ;:; Véget ért az interjú s aggód­va tekintgetürik kifelé: esik az eső, fúj a szél. Ejnye, ej­nye időjárásfelelős, hát meg akarod zavarni az előadást0 Nem szép tőled, mert váro­sunk közönsége nagy érdeklő­déssel várja, hogy sokat tap­solhasson Lucienne Boyernak..; t-*áy) t. w f

Next

/
Thumbnails
Contents